Pesti Napló, 1854. április (5. évfolyam, 1218-1242. szám)

1854-04-01 / 1218. szám

burg, Nyeborg főállomáshelyeken Kielbe vezet; a má­sodik vonal a szállítmányokra, főleg a kőszénre nézve, Angliából egyenesen Koppenhágába, onnan Kiöge, Moen és Bornholm szigetekre megy. Innen azon hír, hogy az angol flotta parancsot kapott volna a kiögei öbölben horgonyt vetni, hol ugyan előtte áll a nyílt tenger, de csak kevéssé van fedezve. Mind e pontokon aztán hi­hetőleg egy hadihajó fog állomásozni.­­ A zágrábi hírlap a következő, de reméljük, alap­talan hírt hozza: „Levelezőnk a montenegrói határszél­ről 18-káréi írja, mikép 10-kén S­z. P­é­t­e­rv­árr é­s Montenegróba futár érkezett, ki ez útját 12 nap alatt tette meg. Ez sürgönyöket hozott a vladikának s Kowalewski ezredesnek, melyekben a montenegróiak felhivatnak, hogy az ellenségeskedéseket a határon haladék nélkül megkezdjék, ek­ként a törökök erejét gyengítendők. A montenegrói se­­natus hajlandó is lenne, az Albánia déli részében ki­tört fölkelést támogatni, ezért legközelebb innen várnak támadást.“­­ A horvátországi bán ő excja 27-bén a károlyvári kát. határőrvidékre elutazott. FŐVÁROSI ÉS VIDÉKI ÚJDONSÁGOK. Budapest: Magyarország Kormányzója, cs. kir. Főherczeg Albrecht ő Fensége, kedves tudo­másul vévén dr Encz Ferencz derék hazánkfia kor­szerű kertészvállalatát Pesten, azt kegyes pártfogása alá venni, s az ország egyéb vidékeire is haszonhajtó előmoz­dítása végett a szükséges lépéseket a budapesti helytartó­sági osztály utján elrendeltetni kegyelmesen méltóztatott. E rendelet©­ szerencsénk lesz holnap egész terjedelmében közölni. Miután Vilmos cs. k. fhg egészségi állapotja tegnap­előtt óta jobbra fordult, reménylhető, hogy Ő Fenségeik, Károly Ferdinand fhg, és Erzsébet főherczegnő, üdvözölt József főherczeg nádor idősb leánya , szeren­csés egybekelésük után ma Pestre megérkeznek. — A ma­gyar színház, mint halljuk, készületet tesz a fenséges pár fogadtatására, — az igen kedves opera ,,a kunok“ előadása tűzetvén ki a mai napra. — Ismét egy okiratot mutatunk be az országnak azon közérzület felől, mely a középosztály kebelében tá­madt. A következő levelet magyar ifjak írták, a kath. egy­ház növendékei. Eljön az idő, midőn ez ifjak díszeivé vá­­landnak ez egyháznak; és mi megnyugvással gondolunk ez időre, mert kik a legnagyobb magyar főpap emlékének ha­tása alatt képezik magokat egy szép hivatásra, hogy a sze­retetnek igéjét hirdessék, s a kik magokkal vitték zárdájuk­ba a szeretett hazát, erősen hisszük, e hivatásnak nehéz teljesítése alatt is, a hit mellé fogják ültetni a legmagasz­­tosb szeretetet, a hazaszeretetet. Jól esik tudnunk , hogy távol tőlünk egyiránt éreznek velünk ez ifjak, kiknek szerénysége meg nem engedi, hogy megnevezhesük őket. Fogadják rokonszenvünk és tiszteletünk őszinte nyilatko­zását. A levél ime így szól : „Tisztelt szerkesztő úr !“ „Későn jövünk, de mégis jö­vünk.“ „ Ha fájlalnunk kell is, hogy nem lehettünk az elsők között, kik a kiszenvedett koszorús apa irányában el­mulasztottat annak reményteljes gyermekei jövője biztosí­tása által igyekszenek némileg helyreülni , vigasztal mégis az öntudat, hogy azon épülethez, melyet a nemzet jobbjai állítanak, tehetségünkhöz képest mégis feleszünk egy kö­vet. — A kezdőé a dicsőség, — ki bő részvéttel karolta fel a jó ügyet, a hálás köszönet, — mienk, kik a jótékony­ság meggyujtott fáklyája után haladunk, a teljesített hon­fiúi kötelesség megnyugtató érzete. — Ha sajgóit is a nem­zet kebele a mély seb alatt, melyet ünnepelt G­a­r­a­y a­k kora elhunyta ejtett rajta , enyhítik azt a sebzett kebel részvétkönyei, enyhíti azt a kivágott törzs sarjadékiba hely­zeti remény; — vagy nincsenek-e a jó fának jó gyümöl­csei ? — hogy igy érez a nemzet, bizonyítják annak na­gyobbrészt önmegtagadás által gyűjtött fil­lérei, melyeket hála­adó gyanánt tesz le a hazafias szent kötelesség oltárára; de bizonyítnak ez adományok a mel­lett is, hogy a nemzet át­látja azt is, miszerint a sarjadék, legyen az bármi nemes, ápolt kezek hiányában gyü­mölcs­­telenül, nyomtalanul kivész. Szerencséseknek érezzük ma­­gunkat a G­a­r­a­y á­r­v­á­k számára ide csatolt 53 pengő­­forintnyi szerény hozományunk által azok sorába tartoz­hatni, kiket e részben nem fog szemrehányás illethetni. Végül álljon itt buzgó óhajtásunk: „bár minél több idő múljék el, mig ez épületre felteendi valaki a bevégzett munka zöld ágát!“ — Mart. 28. 1854. — Midőn e sorokat vettük, érkezik hozzánk egy más adomány. Ó-B u d á r ó 1 katholikus lelkészek küldenek a Garay árvák részére 11 pártot. E küldemény „Jobb adni mint kapui“ jelige mellett érkezett hozzánk. Még két adományról teszünk ma jelentést. Méhes Ká­roly segédlelkész ur Diószeghről 4 pftot külde hoz­zánk; ez öszveg egy részét a helybeli ispán és neje, meg a község-jegyző és segédtanító adják az árváknak. Ez ösz­­vegen meglátszik a jó szív. Köszönettel vettük, valamint Vidák István, gyula­keszii lelkész úr e czélra küldött­­ pártját. — A magyar nemzeti múzeum épületében f. évi május 6., 7., 8. és 9-kén tartandó virág-s egyéb kerti termény-ki­állítás programmja kiadatván, addig is, mig ezt egész terjedelmében adhatnék, azt rövid kivo­natban közöljük. A virágok május 5-ig, a nem virágfélék máj. 1-ig beküldendők. A kiállítás tárgyai : virág, kitelek­ vagy idei üvegházi gyümölcs, főzelék,kertész-eszközök. A kitűzött jutalmak arany, ezüst, érez érdempénzből s di­csérő oklevélből állanak. — A tantiémének (a szerzőt illető jövedelmi résznek) a nemzeti színháznál szándékolt eltörléséről tesz ismét egyik laptársunk említést. Miben áll a dolog nem tudjuk. A nemzeti színház intendánsai e tekintetben a múlt vásár alatt kísérletet tenek. A kísérlet rosszul ütött ki. A nem eredeti szin-és zeneművek nem jövedelmeztek s az igazga­tóság ez eljárás czél-ellenessége s ez arithmetika hibássága felől tökéletesen meggyőződött. Nem hisszük hogy a tan­­tiéme megszüntetésének inpractikus, szerencsétlen eszmé­jével általában is kísérletet kívánna tenni az intenditura. Mi pótolná a tantiémet ? Megvásárolnák a szerzőtől a mű­vet, mondják a bölcsek. Itt több gyakorlati észrevételünk van. Szigligetinek p. o. több darabja van, mely a színház­nak eddig 15—20 szer pftot jövedelmezett. A szerző új művétől szinte ily hatást vár s az előbbi hatásos darabok jövedelmeihez aránylag méri a dijat; kész az intenda­­tura és képes-e egyszerre 1500 vagy 2000 pert adni? Az intendatura megvásárolja a műveket, de azok hatását ké­pes e megítélni a hatásuk előtt, a színpadi hatások oly kö­rülménytől függvén, mit a darab olvasása alatt a legavatot­tabb sem vehet számításba ? De alku előtt fog a darab egy­szer adatni. És ha tetszik ? e tetszés nem jogosítja-e fel a szerzőt igényei emelésére? és mi leend­ e tetszés kriteriona? a könnyen eszközölhető kihívás, taps ? s könnyen megtör­ténik hogy az első előadáskor tetszéssel fogadott s ennek alapján megvásárolt mű hamar elveszíti hatását; nem aka­runk példát mondani. A mű értékét azon körülmény hatá­rozza meg leginkább ha az vonz , ha az jövedelmez. E tapasztalás pedig többszöri a hatás eseménye. Ha a darab jő, jövedelmezni fog s méltán juttatja a szerzőtis dijához s mi úgy hisszük hogy a nemzeti színház jelen körülményeivel jobban megegyezik a részletes fizetés, illetőleg a jövedelem egy tized részének átengedése, mint a nagy öszvegek egy­szerre­ fizetése. — * Hogy a budai színházban, midőn Dawison Me­­phistophelest adta, egy karzati veszekedés a két első fel­vonást csaknem élvezhetlenné tette, senki sem fogja a kö­zönségnek felróhatni hibául, hogy azonban a nézők e je­les vendégeket egyszeri kihívással elégnek tartották meg­tisztelni ugyanazon részletkor, midőn Deetzet (Faust) két­szer — sőt ha nem csalódunk, háromszor — egymásután kihívták, ez bizonyosan jogot adott nekünk azt mondani, hogy a jó közönség nem sokat értett Dawison játékából. Ha egyébiránt a P. Post, mely ezen állításunk ellen óvást emel, a budai közönség véleményét osztja, úgy közöttünk csak az a különbség, hogy ő Deetzet tartja nagyobb szí­nésznek Dawisonnál, mi pedig megfordítva Dawisont. Vidék. Székes­fehérvári 1. levelezőnknek, nemsokára egészen közlendő soraiból örömmel értesülünk, hogy az ott mart. 26-án a lelkes Eltér-Uffer­ Eliza asszonyság által a Garay-árvák javára rendezett hangverseny tisztán 356 pártot és két db cs. kir. aranyat jövedelmezett. Közintézet. Nemzeti szinház. Mart. 29-dikén Erkel remekműve , Hunyadi László adatott. — Egy mellettünk ülő mivolt hannoverai család elragadtatás­sal hallgatta ez eredeti dalművet, s csodálkozott, miért nem lehet nekik, a színpadokon annyira meghurczolt Próféta helyett, Németországban Hunyady Lászlót hallgat­­niok. — Leszniewska k. a. mint máskor, kitűnő. Mazziban különösen ki kell emelni ma estve énekének tisztaságát. Füredyn csak külső kis változást vettünk észre, s inkább ne vettük volna észre, mert Gara jobb nagy sas­orral. Téli Róza halvány ugyan, de szép hangú Mátyás volt. — Még a magyar tánczról kellene szólnunk, de mit? A magyar táncz talán azon egyetlen, mely a férfinak jobban áll, mint a nőnek, s a mi színházunknál mégis az egész tánczkar majd csupa nőből van összealkotva. Utoljára minden csak nő lesz a színháznál, kivéve természetesen az illetőket. Azonban meggyőzött bennünket a középszerű számmal je­len volt közönség, hogy bizony Hunyady Lászlót is jobb lett volna vásárkor adni. Martius 30-dikán: Preciosa, a szép czigányleány, Melodrama, stb. stb. Ezen darabnak, mely sok nézőt primi anni grammatista korába varázsolt, szép a zenéje, hanem egyéb nincs is rajta. Lejárt iskolából való, s ennélfogva— requiescat in pace. Csak remekművek élik túl az éneket. A repertoir-csinálók azonban nem így vélekednek ; hall­juk ugyan, hogy részint betegség, részint elutazás vala­mennyi színésznőinket eltávolítván a színháztól, csak oly darabokat lehet választani, melyekben egyedül Komlóssi Ida szerepel. . . . Vájjon ez a gonosz eset nem fog-e még inkább bekövetkezni akkor , midőn színésznőink­­ kevesebben lesznek, mint most? No de akkorára ta­lán meg lesz tiltva a betegeskedés. Mondják egyéb­iránt, hogy legközelebb a nemzeti színházban egymásután fognak előadatni : a formenterai remete, a szebeni erdő, ismételten a molnár és gyermeke , sat. sat. Azt is hírlik, hogy egy tekintélyes férfi a „falsche Catalani“ és „falsche Pepita“ magyarításával foglalkozik , azon czélból, hogy a gatyás népszínműveket nemesebb Kotzebue-féle vígjáté­kokkal lehessen pótolni. Hát a színházi titkár úrnak mindezen különös gazdaságba semmi beleszólása nincs ? Mi úgy hiszszük, lehetne, sőt kellene lenni. — A tánczban , me­lyet ismét nők lejtettek, ismét hiányoltuk Eötvös Borcsa kisasszonyt. Ma szombaton adatik: Kunok. Eredeti opera 4 felv. Irta Kirchlehner. Zenéjét Császár György, Telegraff tudósítások. St­am­bul, mart. 20. Az egyesült flotta kőszénhi­ányt szenved, mi azt a hatályos munkálatokban könnyen gátolhatja. — Az Epirusból f. hó 20-káról vett tudósí­tások szerint oda folytonos sereglések történnek. Za­­ve­­­las Suliba ment a fölkelést szervezendő. Grivas és Karaiskaki most egyesülten működnek. London, mart. 29. A „London-Gazett“ közli az Oroszország elleni hadüzenetet, egyszersmind határoz­­ványokat tartalmaz oly semleges hajókkali bánásra néz­ve, melyet az ellenség tulajdonát szállítják. Legújabb posta: München, mart. 27. (N. M. Z.) Ma délután 3 óra­kor történt meg kir. udvarunknál a legmagasb uraságok jelenlétében a kir. ház herczegasszonyainak külföldre el­­jegyeztetésénél szokásban levő ünnepélyes lemondása ő kir. fenségének, Erzsébet hgasszonynak, ausztriai császár ö­kölsége arájának, mindennemű eventualis örökségi igé­nyeiről Bajorországban. Az erre vonatkozó esküt ő kir. fensége , Erzsébet hgasszony a münchen-freisingi érsek ő exclja kezeibe tette le. Ezen ünnepélyes tényt nagyszerű ebéd követte. München, mart. 26. A kir. görög követ az itteni udvarnál, S k h i n a s ur, tegnapelőtt Bécsbe utazott, hol huzamosb ideig fog mulatni, hogy a görög ügybeni minden eventualitás esetére az ausztriai kormánynál a szükséges bevezetéseket személyesen megtehesse. Pár­is, mart. 27. Ma d. u. 2 órakor, midőn a tör­vényhozó testület tagjai az osztályokban voltak egybe­­gyülve, rögtön felhivattak, hogy az ülésterembe menje­nek, a kormány egy közleménye felől értesülhetés végett Alig nyittatott meg az ülés, Fould úr miniszteri dísz­ruhában, mellén a becsület­rend nagykeresztével s a szokásos szertartások közt vezetteték be s a császár meghagyásából következő nyilatkozatot olvasott fel: „A sz.­pétervári kabinet utolsó határozatai Franczia­­ország irányában egy Oroszországgali háború-állapo­tot idéztek elő, melynek felelőssége egészen az orosz kormányra háramlik.“ Ez üzenet, bár annak tartalma előre volt látható, a törvényhozó testet élénken ragad­ta meg. Az egész gyülekezet „Éljen a császár!“ felki­áltással áll fel, s az elnök azonnal kijelente, miként a császár a törvényhozó test közremunkálására valamint Francziaország támogatására számolhat. London, márt. 27. A parliament ma este vette a háborút hirdető és annak szükségességét bizonyító üze­netét a királynénak. E kir. üzenet, mint a minden évi trónbeszéd mind a két házban, válaszüzenet iránti indít­vány által fog viszonoztatni, s következésképen vita­tásokra adand alkalmat, melyekben a parliament az or­szág nevében szívélyes egyetértése és áldozatkészsé­gének biztosításait ismételheti, vagy a háború sikeres folytatása iránti képességébeni bizalmatlanságát fejez­heti ki. -- A „Times“-nek írják Bécsből, hogy Meyen­­d­o­r­f­f­f. hó 20-kán hosszú kihallgattatásban részesült a felségnél s a czártól egy sajátkezüleg írt levelet nyúj­tott át, melyben Ausztria határozottan felszólittatik, nyilatkoztassa ki, miféle jövendőbeli események hatá­­rozandják őt arra, hogy a semlegességből k­i- és Orosz­ország részére átlépjen. Épen ily határozottan (így ír­nak a ,,Times“-nek Párisból) szólíttattak fel Anglia és Francziaország részéről a német hatalmak, adják elő semlegességök határait. A válasz, mond a levelező, nem volt kielégítő ; egy Berlinből érkezett magánysür­göny azonban bevégzett tényül jelenti az ausztriai- po­rosz véd- és daczszövetség megköttetését. Nem lehetlen, hogy e szövetség tekinthető a német hatalmak tettleges felelete gyanánt Anglia és Francziaország sürgető kér­déstételére. A „Times“ párisi levelezője most már szintúgy, mint a „Chronicle,“ meg van győződve, hogy C czár Napo­leon császárnak nemcsak indirect, hanem egyenes és írásbeli javaslatokat is tett a felosztásokra nézve.Egyébi­ránt (így szól a levelező) a „Journal de St. Pétersbourg“ jövendőbeli magatartásától függ, közzéteendi-e a „Mo­niteur“ az illető, rendkívül érdekes okmányokat. Hivatalos hirdetések kivonata. M­AGAN HIRDETÉSEK. 065 futtor ítósztár 1-6 Épen most jelent meg , B*»XU** uUIMIXH* nemzeti könyvkereskedésében(uri- és kigyóutera sarkán) valamint minden hiteles könyvárusnál kapható. A török-orosz harcz európai és ázsiai színhelyének részletes leírása, történeti bevezetéssel és az egész harcztért ábrázoló térképpel. Nagy 8­ adrét 40 lap. Borítékba fűzve 36 kr., postán bárhová bérmentesen küldve 42 kr. pp A legnagyobb pontossággal és szorgalommal rajzolt, 33 hüvelyknyi hosszú térkép Bosnia, Herzegovina, Montenegro, Szerbia , Oláh- és Bolgárhon, Rumelia északi része, Al­bánia, Thessalia, a Dardanellák, Erdély déli részének, Moldva, Bessarabia, Krimi, Kaukázus és Anatolia a Persia északi részének kimerítő rajzát tartalmazza ; az egyes helységeknek a térképein könnyebb föltalálhatása kedvéért azok a könyv végén betűrendben össze vannak állítva s mindegyik mellé a fekvésére vonatkozó adatok csatoltattak. 1181 Grünn János 123 könyvnyomdájában megjelent és Szegeden Burger Zsigu­loval könyvárusnál, Pesten EGGENBERGER Ferdinand,­magy. acad. könyvárusnál kapható . FEKETE JÁNOS­­ ÚTMUTATÓ KÁNTORKÖNYVE. Második kövitett kiadás­ára 1 frt 36 kr. pengő pénzben. 1154 Högl Cassian’ 10­3 vaskereskedésében (József tér, Musch-féle ház, 12. sz.) a híres szőlőm­etsző ollók (KeUSCh János találmánya Kreml-ben) raktári áron egyedül kapható , melyek, miu­tán készíttetési helyükön igen czélszerűeknek bizonyultak be,kétség kívül arra rendeltették, hogy tágasabb körökben is elismerésre talál­janak. A tett tapasztalatok szerint egy mun­kás egy nap alatt Keusch úr szőlőmetsző olló­jával ép oly nagy szőlőt metsz le, mint az eddigi szerszámokkal két nap alatt. Miután pedig Zahlbrucker úr állítása szerint az ausz­triai cs.­birodalomban 1,729,694 hold föld szőlőmivelésre használtatik, s egy hold szőlő megmetszésére egy munkásnak négy napra van szüksége ; ezen új szerszám általános használata által 3,459,388 munkanapot le­hetne megtakaritni, még pedig tavasszal, és azon időben, melyben a földmivelésre a Szor­galmas kezek annyira hiányzanak. 1131 1—3 A nemz. színházban egy földszinti páholy ápril 1-től egy egész évre minden másodnapra kiadandó. Értesül­hetni iránta zöldkertutczában 9. szám alatt a házmesternél. 1166 M­eghívás 4-6 a budai császár für­dőbe. Miután a fürdői­­ helyiségek és lakszobák ezen gyógyerejű fürdőben nagyobb részt már elkészítettek, — annálfogva alázattal alól irt a t. ez. közönséget azok használatára tisz­telettel meghívja. Szekrényessy József, bérlő, 1182 Mai számhoz van csatolva A VÉGRENDELKEZÉSI ÉS ÖRÖKSÉGI ÜGYEKRE vonatkozó törvények rendszeres és kimerítő magyarázata. Cls­ő­d nyittatott : SCHAUER József posonyi fűszerkereskedő ellen; bejelentés junius 16-ig. néhai Ercsey Károly h. böszörményi lakos ellen ; bejelen­tés máj. 15-ig. H­o­­­c­z­n­e­r Lipót szemlaki kereskedő ellen; bejelentés máj. 10-ig. M­aj­ó Judith jolsvai lakos ellen ; bejelentés april 29-kán. N­e­um­án a testvérek ellen Aradon, bejelentés máj. 1-ig. Szege­tér Lajos egri kereskedő ellen. Bejelentés máj. 1-ig. Spiel­­m­a­n­n Efraim aradi lakos ellen ; bejelentés april 24-ig. Zimmermann Ágoston De­vin és társa ellen Pesten. Bejelentés május 31-ig. Hellmann Frigyes pestilakatos mes­ter ellen; bejelentés máj. 5-ig. Braunstei­ner János nyitrai gabona kereskedő ellen. Bejel. jun. 9-ig. és Fellner Albert pécsi kereskedő ellen. Bejelent jun. 6-ig. A HANGÁCSI puszta részbirtokból (II. Körös határában) 300 h. szántóföld és rét, a bánomi szőlő, ki­. kisebb haszonvételek jo­gok fentartásával, kisebb és nagyobb részle­tekben april 1-én eladatnak. HÓGER Ferencz és Kord­us Teréz 138 sz. a. házak Pesten a soroksári utczában má­sodízben ápril 25-én árvereztetik el. A KIADÓTULAJDONOS EMICH GUSZTÁV SAJÁT NYOMDÁJÁBAN uri-utcza 8. sz. a. Tegnapelőtt a vámtisztség által a Temzén egy hajó zároltatott le, mely Oroszország részére salitromot és lőport vett fedélzetére. A kormány el van határozva a tulajdonos, és szállító ellenében a törvény szigorát al­kalmazni. Legújabb a csatatérről. Az alsó Duná­ról, újabb hírek nem jöttek , az eddigi tudósítások mind távirati úton érkeztek, holnap vagy legfelebb holnapután megjönnek a levél­közlemények Brailából; ismétlések­től meg akarjuk olvasóinkat kímélni. — Az oroszok átkelése iránti hiteles tudósítás P­á­­risba is megérkezett, de kevesebb meglepetést szült, mint várni lehetett, miután Omer pasa passiv magatar­tását azon eseményt illetőleg inkább hadi cselnek mint hibának tekintik. Valóban Omer pasa szándékában lett volna (?) az oroszokat a balpartra átereszteni. B r­a­i­l­a­i, 24-ki tudósítás szerint szinte egy időben az átkeléssel jelent meg Szebasztopolból öt orosz gő­zös a Sz. György és Portizsi dunatorkolat közt s ott 4000 orosz katonát, kiket Odessából hoztak, ágyukkal együtt kiszállítottak, ezek a nagy „Dunavez“ szigetet azonnal megszállották , a gőzösök pedig rögtön Odes­­sába visszaindultak.­­ A S­z­u­­­i­n­a torkolatról, melyről tegnap egy táv­irati jelentés mondá, hogy járhatlanná tétetett, részle­tes tudósítás érkezett. Az oroszok roppant erőfeszíté­seket tesznek, hogy a Duna torkolatait bedugaszszák. A György-torkolat ága kövekkel és homok­zsákokkal, melyek­e­t elsülyesztettek , talán örökre használhatlanná tétetett. A má­sik torkolat, erős karók és óriás lánczokkal van elzárva. Franczia és angol hajók elküldettek e helyek megszem­lélésére. Mindenesetre szép kilátás azokra nézve, kik kereskedelmi forgalmukkal a Duna torkolatára vannak utasítva. Szambalból írják, mikép a Porta Görögország védhatalmainak egy jegyzéket adott át a görög kor­mány magatartására nézve az epirusi lázadás irányá­ban. A követek megigérik kormányaik segélyét, Gö­rögország szigorú semlegességre szoríttatása iránt. Franczia és angol hadihajók elmentek a görög par­tokra czirkálni. Ha az izgalom meg nem szűnik, an­­gol-franczia csapatok fognak határzárt vonni.­­ A roniai szigetek is oly izgalomban vannak, hogy a lordbiztos az üléseket felfüggesztő és segélyért küldött, minthogy csak 3000 katonája van.­­ Baraguay d’ Hilliers a hármashatalmi szerződés aláírása után missió­­ját bevégzettnek tekinti, s visszahivatását kérte, annál inkább, miután az expeditio fővezére egyszersmind a diplomatiai méltóságot is személyében egycsitendi. Orsóvá, mart. 25. — Épen most terjed itt azon meg­valósulásra váró hir, miszerint a törökök két győ­zelmet vívtak ki Kis-Oláhországban és a Dobrudzsában Macsin és Tolsza mellett az oroszok fölött, úgy hogy ezek kénytelenek lettek volna a Dunán át ismét vissza­vonulni. Gabonaár váltó pénzben. Győr, mart. 29. Búza: 15%—18 ma frt.— Kétszeres 14 frt 45 kr. — Rozs : 13 frt 45 kr. — 14 frt. 15 kr. — Árpa : 8 — 9 frt. 30 kr. Zab : 6—6 frt. 14 kr. — Kukoritza : 9 frt 30 kr. — 10 frt 30 kr. pozs. m. Pécs, mart. 28. — Búza : 15 frt. — 15 frt. 24 kr. Kétszeres : 13 frt. — Rozs : 12 frt. 30 kr. — Zab : 6 frt 30 kr. — Kukoricza : 8 frt. pozs. m. Beszterczebánya, mart. 27. Búza : 17 frt. — Két­szeres : 13 frt 55 kr. — Rozs : 13 frt. — Árpa : 10 frt 36 kr. — Kukoricza : 11 frt. — Zab : 5 frt 30 kr. pozs. m. Dunavízállás­ (Mártius 31-kén) 5', 6“, 6'', 0 fölött. Felelős szerkesztő: TÖRÖK­ JÁN­OS Bécsi börze martius 31 töl.­ ­ ............. —— ■ - 1=3 ... - ----------— (Távirati közlés.) Pénz Statuskötelezvény 5­0................................ 821/8 dto 4K„ 73 1839-ki sorsjegyek 250 ftos.....................113 1834-ki „ 500 fto.........................200 Bankrészvény darabja.....................................1090 Éjszaki vaspálya oszt. ...............................2150 Dunagőzhajózási részvény..........................547 Augsburg................................................139 Amsterdam iOO tál. ................................1321/2 M. Frankfurt 120­ ért . ...... 1383/4 Hamburg 100 Ecotrt ...........................104 London 1 st sterlingért .......................... 13.42 Bécs, mart. 30. Arany: 45­/2 Ezüst: 41.

Next