Pesti Napló, 1854. november (5. évfolyam, 1394-1418. szám)
1854-11-21 / 1410. szám
1845. 81 Mik évi folyam-ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK. Vidékre postán küldve , Pesten házhoz hordva Évnegyedre 5 írt. — kr. p. Félévre 10 . — ., „ A havi előfizetés , mint a számonkinti eladás is megszűnt. A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ, anyagi ügyek tárgyazó pedig a kiadóhivatalhoz intézendő : uriutcza 8-ik szám Félévre . 8 frt — kr.,p. Évnegyedre 4 frt — kr. p. Egy hónapra 1 frt 30^kr.p. Szerkesztési iroda : Uriutcza sz 8 Bérmentetlen levelek csupán rendes levelezőinktől fogadtatnak el. Hirdetések öt hasábos petit-sora 4 pgc krajezárjával számittatik. A be-' igtatási s 10 pengő krnyi külön bélyegdij előre lefizetendő a “ Magánviták öt hasábos sora 5 pengő krajezár- jával számittatik. — A fölvételi díj szinte mindenkor előre lefizetendő a Kedd, nov. 21-én. HIRDETÉSEK és MAGÁNVITÁK. PESTI NAPLÓ^kiadó hivatalában. Megjelen a PFTI NAPLÓ — hétfőn és ünneputáni napokat kivéve — jelenévnyi alakjában, mindennap reggeli órákban. Előfizetési felhívás a MBISIN December-Mártiusi négy hónapos folyamára. Vidékre postán küldve 6 írt. 50 kr. Budapesten házhoz hordással, 3 írt. 30 pp. az előfizetések elfogadtatnak minden cs. k. postahivatln il, és Pesten a lapok kiadóhivatalában, sszinte a 8. sz. t-ső emeleten az udvarban, és Emiefa Gusztáv könyvkereskedésében, mi- és kigyónterás segletén.— Az előfizetési levelek bérmentve küldendők. Peati Napló kiadóhivatala. Anyagi teendőink. II. Tagadhatatlan, hogy egy-két gazdaképző intézet, egy-két gazdasági népiskola a jelenben alig felszámítható nyereség lenne a jövőre. Mentől tágasabbra kell terjeszteni a hasznos ismeretek körét. A tudással úgy vagyunk, mint a pénzzel : csak akkor hoz áldást az egészre, ha mindenki kezén forog. Néhányak birtokában felhalmozott kincs; egy-két osztálynak mintegy kiváltságos felvilágosodása, áldás helyett átok minden nemzeten. De midőn a népnek sem ideje, sem szüksége nincs arra, hogy magasabb kiképzettségre töreked- sék, a melyre helyzeténél fogva úgy sem juthatván el, csak fél mivelődést, fél felvilágosodást szerezhetne magának, mely eredményeiben talán az egész sötétségnél is ártalmasabb lehet: — oly múlhatatlanul SZálloogva másfelől a np— CS a nézve, hogy a lehető legnagyobb kiterjedésben s alaposan leírja mind azon ismereteket, melyekre a gyakorlati életben szüksége van. Ilyen a földmivelésnek népiesen fogalmazott tudománya , s mind az, a mi ezzel rokonságban áll. Ennek megszerzésére,s a földmivelés újabb rendszerévek megbarátkozására bizonyosan legczélszerűbb mód lenne a gazdászati népiskola. Valamint ez, a gazdaképező intézettel együtt lesznek csak képesek: megtörni az elfogultak előítéleteit, s az indolensek vis mertiae-jét, melyek vállvetve tartják lenyűgözve a földmivelési ipart. De a mezőgazdaság sok pénzt, mert sok javítást, befektetést igényel, s mert minden tudás sem sokat segít, ha birtokunkat fölszerelni nem bírjuk. Igaz, de kinek van a mostani időben annyi pénze, hogy folyó szükségeit, s az aránytalanul megszaporodott közterheket fizetvén, elegendő pénze maradjon: birtokát folytonosan javítni, a szükséges marhákkal, eszközökkel és gépekkel ellátni? Az ilyen boldogok száma, fájdalom, nagyon csekély. Nincs tehát más mód, mint kölcsönözni a szükséges tőkét. De kitől? Minő kamat- és föltételekre ? Alapítványi pénztárakból ? Vagy ezeknek sincs kiadó pénzök, mert az adósok nem fizetik a folyó kamatot, vagy nem kölcsönözhetnek, mert nincs hitel, amig a birtok nem rendeztetik, mig az úrbéri kárpótlásnak valami után vége nem szakad, mig a tagosítás országosan meg nem történik. Magánosoktól, kik nem üzérek, kölcsönözni? Nagyobb öszveget ezek sem adnak, mert vagy nincs sok capitalista, vagy nem adnak, mert nincs közhitel. Végre, uzsorásokra szorulni? E lenne még a jó számítás. Ezeknél akadályoknál a bizalmi kamat 60, a rendes kamat 120 ° os hageschäfttel köttetik egybe, 2.000, mondd kétezer percent a kamat. Ez sem mese. Nem tudom, hogy Pesten is úgy van-e? De azt tudom, hogy e nyilvános titok kis városokon így, és nem más kint van. S nehogy azt gondolja a t. olvasó, hogy ezeknek a Sylok-féle embereknek a Sylok fajtájához is kell csak tartozni. Ezekben a kis városokban akárhány keresztény- sőt ur- Sylokra találhatni. E hosszú beszéd rövid értelme tehát csak az, hogy a legrendezettebb gazda, a legpontosabb fizető sem képes fölvenni annyi pénzt, amennyit czélszerűleg fektetve birtokába, azt haszonnal kamatoztathatná. E nyomasztó helyzet földmivelésünk emelkedésének ha nem is egyedüli, minden bizonynyal legnagyobb akadálya, melyen csak 3. Törlesztő földhitel-bank segíthet, amely csak úgy lenne legkönnyebben kivihető, ha az állam karolná föl az ügyet. De eh ez sok előzmény, sok jó akarat, és sok erély kívántatik. Meg lehetne azonban részvények útján is alapízni. De mert abban, hogy egy elég gazdagon dotált , törlesztő földhitelbank a legüdvösebb hatással lenne földmivelésünk emelkedésére, azt hiszem, mindenki egyetért velem; megérdemli, hogy gondolkozzunk fölötte, s fölleljük az utat és módot annak létesítésére. Összevonva a szükségeink és teendőink közüli mondandókat, a következőket emelem még ki : 4. A tagosítást, mint a gazdaság a phá- ját. Valóban nagy ideje, hogy az állam végre , hajtsa valahára országosan is a tagosítást. , 5. A gazdasági fő- és fiókegyesületeket. Ilyen fiók-egyesületeknek minden megyében kellene egynek lenni. Ezeknek lenne aztán, többek között, feladatuk 6. A gazdasági újabb eszközök és gépek terlesztése, valamint ’ 7. Az állat-, termény-, és kézművek kiállí- tásának és jutalmazásának rendezése, és végre 8. A gazdasági könyvek és folyóiratok ter-jesztése. I Igen érezhető hiányt pótolnának az írók és ki-adók, ha a más nemzetek elismert becsű gazdasági könyveit, jó fordításban, s gyakorlatilag honi viszonyainkhoz alkalmazva, ismertetnék meg a nemzettel. Engedje meg a t. olvasó még azon figyelmezte- • tést is gazdáinkhoz, hogy hagyjanak fel az inten- ] sivitas rovására folytatott extensiv gazdálkodással ! —— o l^öriilm^nvplr SZftl'int. TVTprf. hicrv^lr fii. llOrTV az, akinek például 1000 hold birtoka van, de nem bír több pénzzel, mint amennyi 500 hold fölsze- relésére szükséges, sokkal hasznosabb dolgot cse- lekszik, ha birtokának felét jól megmiveli maga, a felét pedig, bármi olcsón bérbe adja, mintsem az egészet befektetés- és munkaerő-hiány miatt ro szül mivelve, erőt és pénzt veszteget reá. Sehol, sem volna oly haszonnal alkalmazható az angol bérrendszer, mint hazánkban. A föld sok, a pénz szűk, a kéz kevés.S aztán kisebb részletekre osztott , haszonbér jövedelmez leggazdagabban. Végre egy szerény szót a magyar természetvizsgáló társulathoz is. Miután a gazdászat alapja a különböző földnemek alapos ismerete, a t. társulat nagy előmozdítója lenne a jó gazdászatnak, ha vizsgálatait kiterjesztené, az ország különböző részeiben, a földnemek alapos vizsgálatára és megismertetésére is. Hiányaink s némely hibáink felhozásánál szándékom nem gáncsoskodás. Sokkal inkább tisztelem nemzetemet, mintsem ezt tenni merészelném. De sokkal inkább szeretem is, mintsem őszinte ne volnék iránta mindig. Nem hibáink fedezgetése, hanem leleplezése vezet önismerethez. A nemzet teljes önismerete, a nemzet delejtije a jövő felé. Teendőinket illetőleg nem indítványokat tettem. Én csak eszméket mondottam. Az eszme születik, és meghal, ha nem életre való. Felcsirázik és gyümölcsöt hoz, ha termőerőt rejt magában. Hiányaink és teendőink sokak. Nem kevesebb erőnk. Legyen akaratunk erőnkhöz mérve szilárd és kitűnő, s nemzetünk élni fog, s fajunk felvirágzik szellemileg és anyagilag, minden idők és viszonyok között. London, nov. 11. ^ Hogy a nyugati diplomatáét nem elvek vezetik, tanúsítja ezt gakkhúzásainak rendszeres rendnélkülisége. Legalább közlönyeiben oly nagy a zűrzavar, miszerint abból Isten szikrája — azaz fürkésző élet — kétszer hét nap alatt sem volna képes világot teremteni. Tudva van, hogy a „Times“ eddig tőle kitelő következetességgel a berlini kabinetet választó epés nyilainak czéltáblájául; hogy ebbeli buzgalmában az általa számtalanszor kigunyolt német egység s hazafiság esztöéjével megbarátkozott, s ez eszmének legizgatóbb jelszavait irta ki több ízben toldott-foldott zászlójára ; hogy midőn siker nélkül tűzte ki magasra s lobogtatá a porosz nép felé a toborzásnak mindenki által jól ismert róka-farkát, St. Jamest s a Tuileriákat kezdte nógatni politikai-kereskedelmi biztatásokkal arra, hogy „tépnék le Poroszország arczáról a semlegesség álzatát.“ — ’ Tudva van az is, hogy a „Times“ habár olykor, a modort illetőleg more suo szólott is a bécsi statushatatlomról, általában mégis az Ausztriával karöltve II járás politikájának, — ellenében a Palmerston-féle ezen jelszónak „távol állhat, ki akar, a szövetséges Anglia- sí Francziaországtól“— főportatora volt, miért is megjegyezteték róla, hogy Ausztriát a Dunafejedelemségek megszerzésében mindenek fölött ő segíté, valamint ő vitte volt át a Pruthon a czár sergeit is. Most azonban aTimes népen az oláh herczegségeknek Ausztria általi megszálltával elégedetlenkedik, s szokásos hétvágásának egyikét sem méri a berlini kabinetre, hanem „a Törökország mellett semleges Ausztria“ ellen dúl-fel. Már nem látja többé erős rendszabályok s a porosz semlegesség további el nem ismertetésének szükségét az orosz kereskedelem megrontására , sőt ily rendszabályokat ma úgy politikailag mint kereskedelmileg ártalmasaknak, s azon oknál fogva lehetleneknek is tart, mert úgymond, Poroszország szárazföldi s Oroszországgal érintkező határai terjedelmesbek lévén tengerpartjainál, egy Memel elleni ostromzár, még ha ez Lübeck, Hamburg, Dánország, Németalföldön is kiterjesztetnék, az orosz áruczikkeknek porosz csatornákon kifolyását meg nem gátolhatná. Hanem ellenben Ausztriát illetőleg erősen dörög — a színfalak mögött öreg dobon vagy üres hordó fenekén dörögtetik az egeket— amiatt hogy „Ausztria a Dana fejedelemségekben ur, gazda, uralkodó fejedelem; s hogy kikkel jegyzőkönyvekben csatlakozott, azokat cselekvésekben elhagyja — a nyugati hatalmakat.“ — A,Times ének irányával, — mely lap mindig duzzadt vitorlákkal szeret járni az események óceánján, nem törődvén azzal, hogy a négy barlang melyikéből ereszti is fékről elemeit a politika polusa — egészen ellenkező az állása a M. Cronicle félhiv. lapnak. E lap, míg Ausztria iránt új reményeket igyekszik éleszteni, s türelemre serkenti a békétlenkedőket, addig Poroszországtól megtagadja a bizalmat, s „ellenségesen semlegesnek vallván a porosz kabinetet, vagy a jelzőnek „ellenséges“ vagy a tő szónak „semleges“ tényleges eltörlésére sürgeti a nyugati kormányokat. ” Nem zavarja a kormány e két vezérközlönyének szép öszhangzását sem Palmerston síposa a .Morning Post*, sem Russell kis dobosa a .Globe*. Imez hol a Timest, hol a Chroniclet követi verőinek pörgetésével a kifeszített kutyabőrön, s amaz is majd pianissimo, majd bassissimo szekundál mindkettőnek. — A miniszteriális sajtó e gyönyörű concertjéből sokan a coaltio közel bomlására vonnak következtetést. Véleényemben azonban, noha szerintem is coalitio szelvies véleményegység egymást önmagában kizáró két fogalom, s ámbár a kormányt a krimiai expeditio hajótörésn M.nTM húkással fenyegetettnek tartanám, a minisztériumot mégis epon ma, midőn Hominak még két hete, hogy Russell, Palmerston lordolt magokat Aberdeen politikájával nyíltan azoniták bristoli és romseyi beszédeikben, bomlás küszöbén állónak nem tartható. Én a félhivatalos sajtóban jelenleg uralgó iránytarkaságot, s a mennyiből a sajtóban a kormány nézetei tükröztetnek vissza, a kormány keblében mutatkozó zavart a Rajna s a Duna melletti nagyhatalmak iránt követendő politikát illetőleg, nem másnak, mint a Nyugat s Közép-európa közti ügyállás természetes oscillátiójának, mely az osztrák-porosz viszonyok közelebbi simulásából ered, veszem. Mikor s miként veendi er oscillatio végét? mit fognak teremteni a diplomatia csúcsából az események ? — e kérdésekre jóslat helyüt jobb bevárással felelni. Turnomogorello, nov. 9. A Mire ön levelemet veendi, bizonyosan már tudomásul jutott, mikép Stirbey fejedelem, egyetértésben a Rrna fejedelemségi biztosával, az egy ideig fenállt gabakiviteli tilalmat megszüntette s az itt felhalmozót tetemes készleteknek a külföldre szabad utat engedet Ezen rendszabály, valamint a fejedelemségekre, ág az ausztriai birodalomra nézve is felette nagy fontosággal bir. Köztudomásra szolgál t. i., hogy Magyrország, az ausztriai birodalom ezen különben oly gadag gabonatársa, minden nagy bősége daczára, az idő nem örvendett oly dús termésnek, hogy saját sükségletein felül, a birodalom igényleteit is teljesen feezhetné, s ott sokan már már aggodalmas szemekel kezdenek a jövő tavasz elé nézni, a mikorra, a gma már is annyira felingott áraiból, a jelen viszont fenmaradása mellett, az áraknak még sokkal maga fokra felszökését, sőt talán valódi drágaságot hitt bekövetkezendőnek.Ily körülmények közt természetéül kétszerre örvendetes, a felebb említett rondálét,melyyik áldást hozó gyümölcséül tekintendő amaz egyeznynek, mely a magas Porta s az ausztriai cs.k. kormányzt, a fejedelemségek megszállása iránt, köttetvén, ezek a birodalom közti sorompók elestét eredményezte. Az szíriai m. kormány amaz egyezvény értelme szerint fontosan a legfontosb szolgálatok egyikének teljességére kötelezte magát a Porta irányában akkor, midőn rrományait az ellenséges invasio ellen, és hadseregek oldalait és szabad működését biztosítja; szintúgy Porta bizonyosan a legszívesebben teljesítette azon intón felette becses viszonszolgálatot, mely szerint rá tiltó sorompók megszüntetéséhez beleegyezését ta.Hogy e rendeletnek az egész ausztriai birodalomban gy Magyarországban is mily megnyugtató hatást kelad gyakorolnia,fölmérhetjük abból, ha számba vesszük, skép Oláhországban, s főleg Mogorellóban körülbelül600,000 pozsonyi mérő búzamennyiség van felhalozva , mely minőségre szép, súlyra 84—85 font, s ilynek ára, 100 okkátől, mi 5 vékát tesz ki (egy vói 2*13 pozs. m.), 13—14 ezüst huszas. E tetemes ízamennyiség felszállitása mind Pestre van kápozva, s jövő ápril hó felében fel is szállittatik. — Tudva ezt és összevetve tapasztalataimat, meg többle időjelenségeket, úgy hiszem és remélem , mikép lök oda fen Pesten a tavasz kezdetével nem annyira gabna ára, mint inkább ott összegyűlendő mennyiségektal lesznek meglepve, úgy hogy midőn drágaságtól tartottak, bőség közepette látandják magukat, mely hitem szerint azt eredményezendi, hogy az árak a pesti piacz jelen árainál 23 °-Cal is alább szállandnak.Busuljon tehát ott fen önöknél ki akar, az éhenhalástóli féltében; én csak annyit állítok, hogy busulásra utoljára is csak azon üzéreknek van okuk, kik most nyereségi telhetetlenségekben az árak alapnélküli felcsigázását idézik elő, s reménylett mennyekből hollandnak le, midőn látni fogják, hogy a tavasz nem nekik virul. * (Lapszemle ) A Wanderer nov. 19-kes száma egy levelet közöl Pestről, melynek lényegesb tartalmát a következőkben adjuk. Deák Ferencz ismét Pesten van ! imigy örömradoz néhány nap óta majd minden lap, s bármely iránynak hódoljanak is, egy sincs közöttük , mely a derék magyar férfiút szives „hozott Isten !“-nel ne fogadná. Egy férfiú sincs egész Magyarországban — ezt bátran mondhatjuk, a nélkül hogy bármely oldalról ellenmondáitól kellene tartanunk ■— egy férfiú sincs Magyarországban, ki sem úgy mint alant, minden osztály- és pártnál oly tiszteletben állna, mint Deák. Ő most ismét Pesten van, koronaországunk fővárosában, szellemi és társalmi életünk stb. gyupontjában. Személyes társalgásában elvégre is csak egy aránylag kis baráti kör részesül, és mégis ily általános öröm, eljövetelekor! Ez eseménynek mélyebb oka van! Reményük, hogy Deák távolfekvő mezei lakáról elköltözvén a közügyektőli visszavonultságával is felhagyand, a nemzet már évek óta nem vette e férfiú életjelenségét. Deáktól kitűnő tevékenységet reménylenek, tevékenységet, milyent egy Deáktól reményleni méltán lehet. Tudomás szerint nem a hivatalnok köre az , melyhez Deák magát vonatni érzi ; ő szerette, még midőn ifjabb volt is, a szerény értelemben vett független állást s erről lemondani most is aligha leond hajlandó. De nem ajánlkozik e neki egy másik, szintoly termékeny hatáskör ? Magyarország jelenleg az egyetemes ausztriai sajtó szabadságában osztozik ; egy oly velős és mérsékelt elvű férfiú, mint Deák, itt széles mezőt talál üdvös tevékenységre ; ő mély tudományossággal, érett tapasztalással és jó akarattal bir, egyszersmind nemes és tisztult hazafiságtól lángol; a kormány, valamint a nemzet bizonyosan egyaránt köszönettel veendik, ha ismeretei és tapasztalásainak kincseit az uj időnek felajánlja, s oly felvilágosult kormány, milyen a mienk, ily becsülésre méltó anyagot a politikai utánépítéshez érdem szerint tudand méltánylani. Deák ezen hivatás elől magát el nem vonhatja ; rendkívüli képességek egyszersmind rendkívüli kötelezettségeket föltételeznek, s oly férfiúnak, mint Deák, nem kell még előbb mondanunk, hogy a „procus negotiis“ ugyan igen szép , de a közjóra irányzott áldásteljes hatás még százszorta szebb. „Felesleges megjegyeznünk, miszerint a W. érdemes pesti levelezőjének ép oly örömest osztjuk nézeteit, mint az általa kifejezett hazafias óhajtást. Ausztriai birodalom. (O. C.) Bécs, nov. 18. A legközelebbi reggel, mint Császárné Ő Felségének névnapja minden jó ausztriainak örömünnepül szolgál. E nap a birodalom minden népeinek dicső alkalmat nyújt jámbor könyörgéseiket a minden jónak örök kútfejéhez küldeni, hogy egy örvendeztető remény teljesüljön, mely által legközelebb a legmagasb Uralkodó pár házi szerencséje növekedni, egyszersmind pedig a birodalomnak is zálog nyujtatni fog, hogy az erő és szelídség, bölcseség és kellem előnyei, melyek a trón magasan tündöklenek, a jövő nemzedékekben is örökségül maradnak. Alig szükség erősítenünk, hogy ezen érzelmek a hű alattvalók millióinak sziveit jámbor áhítattal rezgendik át; a háladatos Ausztria azon szeretet és tisztelet teljét, melyet Fejedelme iránt táplál, örömmel szállítja át ama Felséges Asszonyra is, ki annak életét ékesíti, s neki az uralkodói gondok nehéz terhét szeretetteljesen viselni segíti. — Egy a „Morning Chronicle“ bácsi levelezőjétől ugyan e lap által fordításban közlött iratban, mely egy rendszerint igen jól értesült berlini tudósító tollából ered, öszhangzásban az egyebütt is nyilatkozott nézettel, azon meggyőződés fejeztetik ki, hogy a diplomatiai aakkhazás, melyet Oroszország e pillanatban a berlini és bécsi udvaroknál a sokat emlegetett biztosítékpontokra vonatkozólag tesz, arra van számitra, hogy Ausztriát alkudozásokba bonyolítsa, melyek által a nyugati hatalmakhozi viszonyai lazuljanak; mi, ha sikerülne, Oroszországnak csakugyan felszámíthatlan hasznára válnék. A „M. Chronicle“ nevezett berlini levelezője azonban azon teljes meggyőződést táplálja, hogy ezen orosz sakkhúzás, — találjon ez bármi helyeslést vagy pártolást Berlinben — legtökéletesebb kudarcot fog vallani, mert szerencsére határzottan állíthatjuk, hogy „az Ausztria s a nyugati hatalmak közt eddigien a 11 - 11 tökéletes jó egyetértés naponként kölcsönös bizalom és tiszteletben növekszik,amiből azon következtetést hozza, hogy Ausztria állandóan és biztosan — ámbár lassan, halad az igazi után előre, s igy könnyen lehetséges, hogy a dolgok ezen állapotából rövid idő múlva a legfontosabb eredmények szülemlendnek. — Azon remények, hogy Oroszország a négy biztositékpont elfogadása által a békealkudozásokat lehetsége s) Köszönjük a 1. levelezőnek ezen igen becses felvilágosítást , s reméljük, hogy gazdag tapasztalat és ismerettárából a kereskedelem terén bennünket egyébkor ie közléseivel megtisztelend. Szerk. 267-1410