Pesti Napló, 1855. március (6. évfolyam, 1491-1517. szám)

1855-03-06 / 1495. szám

mellett legalább is ugyanannyi. A művek a mi jobboldalunkon pompás rendben vannak. Az utak a tüzérség által ismét járhatók , s a vaspálya mintegy 900 yardnyira Balaklavától Kadikotig be van végezve. — Bosquet tbb hadosztálya jobb­oldalunkon s háta mögött ma 8000 emberrel erő­­sittetett, mi azt látszik mutatni, hogy az erőszakos kémszemle mégis meg fog történni, hogy az ellenség állásáról maguknak bizonyosságot szerezzenek. E csa­patok azon magaslat széleit szállták meg, melyekről az Inkermannvölgyet és a Csernaját beláthatni. 12 fél óra előtt ütötték fel táborukat, de a szél nem egy sá­trukat rontotta le. Az oroszok egy szemközti magas­laton eddig fedezetlen állt ütegből megkezdék reájuk a tüzelést, de nem tettek kárt. Ekként az oroszok ke­letre az inkermanni világító toronytól a Csernaja folyó feletti magaslatokon délkelet felé 3 üteget állítottak fel, hogy minket oldalvást nyugtalanítsanak, de a tá­volság sokkal nagyobb, hogy sem fáradozásaik, ne­künk ártani, sikerülnének. Febr. 16-ról írja a Herald levelezője: Megva­lósul, hogy egy franczia őrt néhány nap előtt egy medve megtámadott. Szerencsére kiáltására néhány angol segítségére sietett s előzék a vad­állatot, de csak azután, hogy a szegény francziát megmarczan­­golta. — Jones­tick állítólag az ostrommunkálatokra nézve nem fejezte ki megelégedését. Egy hír szerint nem tartja a várat bevehetőnek, míg képesek nem le­szünk, azt az éjszaki oldalról is bezárni, mihez még 100.000 emberre lenne szükségünk. Én valószínűnek tartom, hogy mi még egész nyáron át ostromlottak maradunk s a jövő vagy tél előtt nem leszünk a hely uraivá. Az oroszok most egy második torlasz­vonalt fejeznek be, s egy nagy árkon dolgoznak, mely mű­veiket körülfoglalandja.­­ Azonfelül éjjel nap­pal munkálnak , hogy várműveiket a kikötő be­meneténél szaporítsák. Az egész szirthomlokot a darázs ütege alatt karzatokká és kazamatás üte­gekké vájják ki , hasonlóan a Constantin és Sándor erődökhöz. Több lövegek már fel van­nak azokban állítva, s ezenfelül a kikötő helyében mindkét oldalon földműveket állítanak, melyek mögött ágyukat helyeznek el. A déli oldalon a fleur d'eau állunk; az éjszaki oldaliak fedezik a meredek lejtőket, melyeken a csillag és a St. Sivernia erődök állnak. Őrültségnek látszik, ez erődítvények daczára a nyílt tengerről a támadást lehetőnek tartani. — A vaspálya most egy mfldnyire kész. — A súly engedni kezd , de a lázak (?) sok emberünket kórházba viszik. — Hogy a levelezők a mi táborunkból kiutasíttattak volna, alap­talan. Lord Raglan csupán a Times és Chronicle tu­dósítóit a legudvaria­bban megkérelé, hogy közlé­seikben óvatosak legyenek, s az illető urak ez intést a legjobb indulattal fogadták. A „Post“ tudósításai egy nappal tovább terjednek. Tudósítója febr. 17-től írja: — Az ellenség nyu­godtan tartja magát, de még mindig gyanítják, habár nem is a főhadiszálláson , hogy Balaklava ellen tá­madás van szándékban. Sir Campbell nem akarja hinni, hogy orosz csapatok állnak a bajdari völgyben, s va­lóban nem látszik lehetségesnek, ott tanyázni. Ha Ka­maráig kémszemlét tennének, csakhamar meggyőződ­nének az ellenség ottlétéről. A bódék kiszállítása gyorsan halad, s mégis el fog múlni a martius, míg mind fel lesznek állítva. A „G a z e 11 e“ lord Raglannak következő sür­gönyét közli Newcastle hghez: Szebasztopol előtt febr. 13. — Mylord herczeg! Február 10-diki utolsó sürgönyömben jelentem, mi­kép ismét rosz idő állt be, s a vidék nedvességtől át­hatott, vasárnap reggeltől estig esett és havazott váltakozva: a szél igen rohamos volt, s bárha teg­nap ismét szép idő volt, az utak mégis roszabb álla­potban vannak , mint én régóta láttam. Az ellen­ség semmi mozdulatot sem tett. — Jones vezérőrnagy a kir. mérnöktesttől, néhány nap előtt megérkezett, s buzgón igyekszik a két hadsereg által elfoglalt állások­kal megismerkedni. Sir George Brown ah­ogy hasonlag visszatért, s mint örömmel hozzá tehetem, a legjobb egész­ségben van. Sebe begyógyult, s tovább semmi alkalmat­lanságot nem szerez neki, kivéve azt, hogy könyökét nem bírja úgy használni mint azelőtt. Ő haladéktalanul átveszi a parancsnokságot hadosztálya felett. L. R­a­g­­­a­n: Fővárosi és vidéki újdonságok. Budapest- A lapunk élén álló örömhír mellett még egy más örvendetes hírt sietünk közölni t. olvasóinkkal. A cs. kir. Fensége Erzsé­­bet főhgasszony dicső emlékű József Nádor leánya tegnap reggel szerencsésen fiút szült. A fenséges anya és a kisded félig teljes egészségnek örvendenek. A csász. kir. pestbudai országos föld­­felszabaditási bizottmány által 1858. január hó végéig, megszüntetett úrbéri jövedelmekért 55 jogo­sított számára kárpótlási tőkéül 566,675 ft pp; 1848. máj. 1-jétől fogva hátralékban levő járadékul pedig kö­­telezvényeken 96,300 ft s kiegyenlítés végett készpénz­ben 1,288 ft 26114 kr. lejárt járadékokra tett részletfi­zetésekben 26 jogositottnak 712,850 ft kötelezvények­ben utalványoztatott. Buda, febr. 28. 1855. A c­s. k. orsz. földfelszabaditási bizottmány. — Teleki József gróf gyászünnepélye a pesti helv. hitv. egyházban tegnapelőtt tartatott meg. A tem­plom nem fogadhatá be azokat mind, kik az elhunyt nagy hazafi emlékének tiszteletére siettek. És ha mindnyájan megjelentek volna, kik tisztelte, kik a veszteség fájdal­mával veszik ajkunkra Teleki József nevét, akkor e város sem fogadhatná be a megjelenőket, mert egy nagy haza, két ország említi tisztelettel e nevet, mely a kül­földre is a becsül­s és tisztelet kíséretében hatott el. Az irodalom, a főnemesség, és minden osztály képviselői lepték el a gyászszinnel egy részben bevont templomot s ülték körül az egyszerű ravatalt, kegyelettel, mély tisz­telettel gondolva az elhunytra, kinek emléke a magyarral együtt fog élni és kit éltében ép igy seregeit körül az irodalom embereinek és minden osztálynak kendőzetlen tisztelete. Mert Teleki József azon kevés boldogokhoz tartozott, kik már életökben learathaták fáradalmuk ju­talmát, egy nemzet becsülését, kiknek magasztalása, kik iránt a hála nemcsak sírjaikon támad fel, mert Teleki József úgy élt, hogy ez életnek puszta megemlítése tet­teinek magasztalása volt. És miért említi két ország e nevet mindig tisztelettel ? mert Teleki József minde­nek felett magyar, hű magyar volt; mert, mint a hit­szónok megjegyzé, az érdemeiről emlékező beszédben, Teleki Józsefnek szivében a hazaszeretet, ajkán az édes nemzeti nyelv honolt.Az elhunyt emléke lelkesítse a jelen nemzedéket;adja az ég,hogy ha a szivekbe tekintünk, ha az ajkak beszédét halljuk, ne legyen okunk elszomorodni, hogy ha majd Telekire gondolunk, a fájó emlékezet azon vigasztalással egyesüljön, miként nyomdokiba más érde­mesek léptek. — Az ünnepélyt a kecskeméti főiskola énekkara nyitá meg, mely után helybeli lelkész és espe­res Török Pál ur lépett a szószékbe. A sok szónoklati becscsel és teljes kerekdedséggel bíró egyházi beszéd Mózes 1.41. 38—43. alapjain fejtegetvén József egyiptomi helytartónak erényeit s tulajdonait, mik­et nagygyá tevék, a sz­­eszélyét, bölcseségét, lélekihlett­­ségét, nemes származatát, fejedelem iránti hűségét és hazaszeretetét, helyes alkalmazással mindez erényt és tulajdonokat kiemelé a megdicsőült gr. Teleki Jó­zsefben, valamint azon kitüntetéseket is, melyekben Te­leki József megdicsőült a nemzet, Fejedelem, egyház, a m. akadémia és külföld részéről. E beszéd tartalmas folyamában felélesztettek az ősök érdemei, a haza, a tu­domány, a vallásért buzgó Telekieké, kik áldozattal ne­­velteték a hit embereit, kik egykor az üldözött vallás pajzsai, a pesti szentegyház alapitói voltak, kik könyve­ket gyűjtenek a nemzet számára, s mint írók meggazda­­giták az ország szellemi kincstárát és kiknek méltó kö­vetője volt Teleki József az ország által gyászolt nagy férfiú, benne az ősök, valamint az egyiptomi Jó­zsef erényei feléledvén s ki életét oly végrendelettel pecsételé meg, mely örök emlékként álland sírja felett. E jeles beszédet, rövidjének után Székács József ágost. hitv. lelkész és esperes ur a hitért buzgó beszéde követé. Székács az evangy. kereszténynek, az evang. egyház oszlopának T­e­l­e­k­i Józsefnek hamvai felett alkalmat vett beszéde bevezetésében kijelölni azon fő és közös czélokat, melyekért szerinte a föld­kerekségen élő 70 és egynéhány millió protestánsnak küzdenie kell. — Tompa Mihálynak oly soktól várt beszéde elmaradt, miután meghűlés folytában hangja ily szónoklatra képte­lenné vált. Azonban a kedves költőnek, ez alkalomra készített beszéde nemsokára nyomtatásban meg fog je­lenni. — Szász Károly „Levelek a külföld köl­tői koszorújából“ czímű művének második kötete e napokban került sajtó alá, miután minden akadály el­­háríttatott, mik megjelenését eddig késleltették. Olvasó­ink emlékezni fognak, hogy e mű első kötete Moore Tamás válogatott költeményeit közré sikerült fordításban. E költeményeket az ítészet kitűnő méltánylattal fogadá. E második kötet mind terjedelemre, mind becsre felül­múlja az elsőt. A legjobb angol és franczia költőktől, mi­nők Byron, Burns, Longfel­low,Hood,Colle­­ridge, Hugo, Lamartine, Beranger hozand fordítmányokat. Benne Byronnak két nagyobb epikai költeménye fog megjelenni „P a r i s i n a“ és a „Chi 11 oni fogoly.“ E mellett az ó angol népkölté­szet hagyományaiból néhány híres balladát veendünk. A műfordítás, mely nálunk annyira elhanyagoltatott, Szász Károlyban épen oly gondos, mint tehetséges képviselőre talált, ki méltán igényelheti a közönség részvétét. — Szász Károly jelenleg még Shakespeare fordítá­sával is foglalkozik s már II. Richard királyt az ere­deti mértékben már le is forditá. Valóban ideje is, hogy Shakespearet valahára teljesen bírja irodalmunk s erre most reményünk lehet, miután koszorús költőnkhöz V­ö­­rösmartyhoz, ki, mint múltkor említők, „L­ear“-t már lefordítá­s jelenleg „Romeo és Julia“ fordításán dolgozik, a műfordításban oly kitűnő egyéniség csatlako­zott mint S­z­á­s­z K. Shakespeare meghonosítása minden irodalomban nem egyszerre s csak hosszas küzdelmek után történt. Nálunk is a régibb fordítókon kívül Vaj­da, Lemouton Emilia, Gondol, Petőfi, Lukács Móricz tőnek e téren kísérletet, több és kevesebb sze­rencsével. — Ez újabb kísérlet, mely már megtört úton haladt, bizonyára tökéletesebbet nyujtand. — Nem kételkedhetünk tehát a felett, hogy valamint koszo­rús nagy költőnk forditmányainak kiadására több érde­mes hazafi áldozatkészsége és ügyszeretete vállalkozik, úgy Szász jeles műfordítása szintén meg fogja e czélra irodalombarátainknál a teljes készséget és támogatást, valamint a közönségnél a méltányló részvétet találni. — A pesti műegylet által megvásárlón és a jelen havi tárlatból megszerzendő müvekkel mintegy 50 darabra terjedendő olajfestvények kisorsolása f. évi ápr. 12-kén menend végbe. A kisorsolandó müvek összes ér­téke mintegy 1,715 pontot teend, miután az egylet je­len pénzerejénél fogva a jelen havi tárlatból vásárlandó képekre 3000 frt utalványoztatott. Az egylet iránti rész­vét emelkedésének jeléül e szép eredmény mellett meg­említjük, miként az egylet üzlet éri forgalma 30,000 pftot tett, míg a berlini műegylet forgalma ez idő alatt nem haladta meg a 10,000 tallért. — A Dpa jege Pest és Buda közt tegnapelőtt reggel útra készült, azonban nehezen válhatott meg a barátságos városoktól, melyek iskolai naponkint kijártak látogatására. Meg-megindult, de ismét meggondolta ma­gát és ismét leüté a sátorfát, míg végre délután, a ke­letről érkező szellő hívására, neki eredt s sebesen indult el, hogy még jókor érkezhessék a fekete tengerbe, hol élénkülő gályatáborral jöhet érintkezésbe. A zaj sebes folyása annak jeléül szolgált, hogy a lesiető jég útját nem állta el senki, semmi, s a nagy csoportban a Duna­­parton hullámzó népség tiszta szívből, megkönnyült szív­vel kívánt jó utat az egymást űző jégmezőknek. Teg­nap a Dunán még egyre úsztak kisebb, nagyobb töme­gekben jégdarabok, mint a nagy sereg utócsapatai. Hisszük, hogy néhány nap múlva a jégment Dunán ismét megjelenendnek gőzöseink élénkítve a partok forgalmát s naponkint több és több látogatót szállítva a nem so­kára népesedni kezdő császárfürdőbe, hol Hygieia gyógy­forrása mellett Hilaritás isten is le fog települni. Közintézetek.­ (Tanodaügy.) Pest, mart. I. A helybeli csász. kir. k­é­p­e­z d­e első félévi próbatétel imént lefolyt hónap második felében men­tek véghez , következő renddel : I. Vallási tantárgyak (14 és 22-én) hiterkölcstan és ennek tanmódja, fölvilágosító szakaszokkal az ó és új szövetségi történetekből; az egyház rövid történelme, Szentföld leírása. II. A. tantárgyak (15 és 23-án): általános tanmód, számvetés, földleírás, terményleirás, kézműtan. III. B. tantárgyak (16 és 24-én): neve­léstan, egészségtan, gyógymód rögtön esetekben, iratok föltevése (magyar és német nyelven), irásolvasási tan­mód, magyar és német nyelvtan. IV. Egy­házi s nép­iskolai éneklés és zene. — A próbatétek reggel 8-tól Sl-ig, délután 2—től 5-ig tartottak, — nemcsak magyar, hanem német nyelven is. Az adott feleletek, melyekhez a czédulákra irt kérdések sors utján minden­kor a kihívott által huzattak, általában kielégítők és je­lesek valának, mi a növendékeknek annál nagyobb di­cséretükre válik, minthogy tanuláson kívül kénytelenek egyszersmind, saját fentartásuk végett, házi tanítással foglalkozni. Ez azonban őket kitűzött czéljuk elérésében koránsem akadályozza, hanem inkább elősegíti. Mert tudva van, mikép tanítva másokat, magunk is tanu­lunk (docendo discimus); továbbá a folytonos munka sok, talán minden rész cselekedettől visszatartóztat (ki el van foglalva, nem ér rá e roszat tenni.) Úgy hogy ha történetesen a képezdei növendékek házi tanításra nem volnának szorulva; vagy talán egyéb okból p. házi tanítvány szűke, nem léte miatt, ugyanazzal nem foglal­­kodhatnának, — kívánni, sőt mindenkép azon kellene lenni, miszerint ezen okok, úgymint melyek a tanító— növendéket a neki szükséges tökély megszerzésében gátolják, megszüntessenek. De térjünk a próbatétekre. Ezeknek kitűnő fényt s díszt kölcsönzött nagyságos Haas Mihály kerületi tanfelügyelő úr becses jelenléte, mely alkalommal e nagysága részint a fönforgó tantár­gyakból­ felelet-adásokat figyelmesen hallgatá, s köz­­ben-közben a felelőkhöz szakavatottsággal kérdéseket vagy fölvilágosító rövid megjegyzéseket intéző, részint a közszemlére kitett r­a­j­z­m­űv­e­k­e­t vizsgálgatá, me­lyeket a növendékek Pichler Adolf, izraelita, II. évi tantársak önkint ajánlott vezérlete alatt egész féléven át készitgettek. Melyek után az igen tisztelt tanfelügyelő ur, a hallott s látottakkal megelégedését jelentvén s a tanulókat mind a hátralevő képezdei pálya megfutásában, mind később a népnevelői fontos kötelességek teljesí­tésében kitartó szorgalomra hatásteljes szavakkal buzdítván, — a tanárok s növendékek tisztelet- s há­lanyilatkozatai között eltávozott. — Mi a képezde növen­dékeinek jelen számát illeti, ez 54, mely magasságon ugyanaz, az intézet megnyitása óta (1844), még nem állott. A tanulni s magát az igaz ismeretében, a szép érzésében s a jónak végrehajtásában tökélyesbitni kívánó ifjú tudniillik, szüleivel együtt, mindinkább át kezdi látni, hogy Magyarországban egyedül Pest azon hely, a­hol ezen czélokat legjobban s legkevesb költséggel elérheti. Mert micsoda­­ Pest ? Pest annak, kiben a jó akarat, igyekezet nem hiányzik, ha csak utczáin végig megyen is, egy nagy iskola; ha népe között forgolódik, ez rá­nézve — tanító s nevelő, kitől mindenesetre Hiedelmet tanul s már ez nagy nyereség; ha intézeteibe lép, me­lyekbe gyakran, minél hasznosabbak azok, annál kön­nyebb a bemenet, p. muzeum, füvészkert, szőlő­­s gyü­mölcsfa-tenyésztő iskolánk, számos elemi iskola (magyar és német oktatási nyelvvel), vasárnapi iskolák, különféle templomok, melyekben egyházi beszédet három nyelven is hallhatni: vakok intézete, kisded óvodák, testgyakorló , intézet, uszodák, olykor állatseregletek stb., — ha, mon­dom, ezen intézetekbe s helyekre lép, mindenütt egy­­egy tök­élyes tanoda tárul föl előtte, melyben bármi ol­dalról kívánja magát képezni, ingyen vagy igen csekély dij mellett óhajtását teljesedve láthatja. — A növendé­kek fönebbi számából 26 a második osztályba tartozik, 28 az elsőbe. Vallásra nézve a tanulók — öt izrae­litának kivételével — mind r. katholikusok. —rk — — Nemzeti színház. Martius 3-dikán : Tamás bátya kunyhója. Dráma hat felvonásban, írták Du­­manoir és Dennery; fordította Országh Antal. — Martius 4-dikén, vasárnap : L i­l i o m f i. Eredeti vígjáték három szakaszban, dalokkal és tánczcsal. Irta Szigligeti, zené­jét szerzette Szerdahelyi. — Mind a két darab, bár rég­óta ismeretes és sokszor adatott már, mégis szép számú közönsége előtt részesült utóbbi előadatásban. A két elő­adás csak úgy ment végbe, mint máskor, csakhogy Li-Zionfinál érezhető volt a színésznők hiánya, s Eötvös Borcsa, Erzsi szerepében, primadonna volt a többiekhez képest. Különben Szerdahelyi (Liliomfi), a maga körében szinte pótolhatlan Hubenai Ferencz (Szellemfi) és Réthi (Kányai) játékát főképen kell kiemelni. — Tamás bátya kunyhójában, mint mindig, ez alkalommal is, legnagyobb hatással működtek Komlóssy Ida (Eliza), Szentpéteri (Bird), Szigeti (Haley és László (Bengali). Tóth oly ki­tűnő jellemzéssel adja Harrist, s a jó közönség csak a gonosz mulattot, nem pedig a színészt látja benne ! — „Távozom,a „távozni“ oly kiejtések, melyekről az illető már leszokhatnék egyszer. A színész köteles az irodalmi nyelvet zsinórmértékül venni, tájszólások pedig csak akkor engedhetők, ha komikai hatás van czélul kitűzve. — Ma, Benz­a Károly javára adatik. HUNYADY LÁSZLÓ: Eredeti opera 4 felv. Erkeltől. Telegraf! tudósítások. Paris, mart. 2. P a­­­m­er s t­o n lord az ülésben a kép nyilatkozott, miszerint a mostani hadsereg-rend­szer nem dicsérhető ugyan, mindazáltal emlékeztetnie kell azon nehézségekre, melyek az e körüli visszaé­lések elhárítására annak rögtön átalakításával járnak. Goderich indítványa egy általános hadseregre­formra nézve ennélfogvást 44 szózatnyi többséggel el­vettetett. Paris, mart. 2. Éjfélkor. A boulevardokon még élénk ügylet. Estve 3 pe­­vente: 67,05, emelkedett rögtön 70re s 11% órakor egészen 70. 50re. Orosz császár ő felsége halála tudva volt. Boulogne, mart. 2. A császár ma meglátogatta az equitemi tábort. Brüssel, mart. 2. A kamraülésben a külügymi­niszter jelenté, hogy a minisztérium in corport be­adta lemondását, a belügyminiszter ellen az egyetemi­vizsgálati bíróság alkalmából intézett panaszok s más egyéb belkérdések miatt. A kamara bizonytalan időre elnapolta magát. Turin, mart. 2. éjjel. A követkamara a kolostor­törvényjavaslatot 116 szózattal 36 ellen elfogadta. A senatusban a szövetségszerszedvény fölötti discussio folytattatik. Odessa, febr. 13. (25.) A krimiai tudósítások 7-keig (19-keig) terjedők. Eupatoriánál kis csetepa­ték fordultak elő. Az Eupatoria bevételéről itt erősen elterjesztett hír alaptalan. Annenhoff tábornok el­hagyja Odessát, s mint altábornok menend a déli had­sereghez. Hivatalos hirdetések kivonata. ELÁRVEREZTETNEK: 1. Farkas Józsefnek 100 pfra b. háza Baghon mart. 19. 2. Putisz József s neje szántóföldjei Pesten a telekhivatalban mart. 5. 3. Frank József hagyatékához tartozó 1396 sz. a. 1200 pfra b. ház II. Károlyban mart. 7. 4. L­i­p­i­c­z­k­y János és Pál közt lefolyt osztályos per következtében 3100 pfra b. ház 1­­­4 külső telekkel Csik Tarcsán mart.13. 5. P­a­u­l­ó Pál hátramaradt háza Domony­­ban mart. 31-én. 6. Bese János után maradt ház és 111B külső telek Gödöllőn mart. 30. 7. Hinkó János 2820 pfra b. két darab rétje Fábiankán mart. 26. 8. Lipovniczky József és Mária csőd­tömegéhez tartozó 1000 akó bor Vácz mel­lett a csörögi hegyfokon mart. 15. 9. Kovacsovics József vagyonbukott 12457 oftra b. 2 sz. háza D. Földváron apr. 30. 10. D­á­n­y­i Ferencz 600 pfra b. 132 sz. háza mart. 2. és apr. 2. Zsadányon. 11. Páni­cz János 1164 pfra b. háza mart. 9-én B.Gyarmaton. 12. Krakker János józsef külvárosi prater utczai 19 sz. 1950 pfra b. háza Pes­ten a telekhivatalban apr. 18. 13. Özv. T­ö­r­ö­s Istvánná, Tör­ős Já­nos és Sámuel 2061 sz. 200 pfra b. háza mart. 16. Makón. 14. Nöthig Ferencz és neje 16282 pfra­­ b. ingatlan vagyona Ormándlakon apr.20-án. 15. Matzák Mihály és neje 920 pfra b. 114 telke mart. 10. Pátkán. 16. Lörincz Zsófia, Erzsébet és Ist­ván ingatlanai mart. 12. Ordason. 17. Turcsányi Xavér 240 pfra b. 2 d. szántóföldje Egyházszegen mart. 24. 18. Erdei András 327 pfra b. 83 sz. telke mart. 24. Sz. Miklóson. 19. Nagy József 600 pfra b. 174 sz. háza és 313 telke mart. 21. Mérk községben. 20. Gera József és neje 300 pfra b.háza april 11. Makón. 21. Tarjányi Schiller Bálint 4490 pfra b. háza és 418 telke Tarjányon april 16. 22. S­z­á­s­z Pál és R­a­b Anna 1600 para b. kaszállója apr. 14. N. Körösön. 23. Major Károly háza s beltelke mart. 28-án Karczagon. PÁLYÁZAT nyittatik: 1. A soproni közigazgatási területen több irnoki állomásokra mart. 15-ig. 2. A dárdai szkb­ói hivatalnál egy ir­noki állomásra mart. 15-ig. 3. A gyulai adósz hiv. a II. adószedői állomásra mart. 9. 4. A n­a­g­y-r­é­c­s­e­i adóhivatalnál a III. oszt. ellenőri állomásra martius végéig. 5. A pankotai nagy-laki, és h. böször­ményi postakiadói állomásokra mart. 20-ig. VEGYES hirdetések: Schöner János csalással vádoltatván, a kaposvári tszék előtt 3 hó alatt jelentse magát. E h­n István péczeli lakos hagyatéka el­­l len a csőd elrendeltetik, a hitelezők igénye­iket máj. 8-ig a gödöllői szkb­ói hivatal előtt jelentsék be. Weszelovszky Károly hagyatéki hite­lezői igényeiket az esztergomi sbiróság előtt mart. 5-én jelentsék be. Farkas Pál hagyatéki hitelezői igényei­ket a tapolczai szkirói hivatalnál mart. 30-ig­ jelentsék be. I­g­m­á­n­d­y Magdolna hagyatéki hitelezői igényeiket a szombathelyi me­tszék előtt mart. 30-ig jelentsék be. F­e­h­r Vilmos tulajdonához tartozó 5 da­rab elveszett vagy elorzott Eszterházy féle sorsjegy köröztetik. A p­e­sti józsefnapi vásár még az eddigi helyeken fog tartatni. A KIADÓTULAJDONOS EMICH GUSZTÁV SAJÁT NYOMDÁJÁBAN uri-utcza 8. Mám. * Legújabb posta. B­é­c­s, mart. 4. Bruck báró cs. kir. internuntius O exja, ki tegnap este megérkezett, ma délelőtt azon szerencsében részesült Ö cs. kir. Apostoli Fel­­s­é­g­e által kihallgatáson fogadtatni. Hivatalköreink legkitűnőbb férfiai közt nagyon sokan siettek ö exjá­­nál tisztelkedni. Ő exja a Frankfurt városához czimzett szállodában számára rendelt lakást foglaló el. A tegnapelőtt általunk magán távirati után Miklós császár halála felől költött sürgöny utólagosan akként módosíttatik, hogy a czár (márt. 2-án reggel) 9 óra­kor halt meg s a koronaörökös Cesarevits, már most II. Sándor Nicolajewits az orosz birodalom né­peinek mart. 2-án kibocsátott proklamatiójával trónra­­lépését tudtul adá s az állam fő hivatalnokainak, a szék­város helyőrségének stb. hodolatát elfogadta. GABONAÁR, pengő pénzben. Pest, mart. 4. — Búza, bánsági: 6 f, 24 kr. tiszai: 6 f. 30 kr. — 7 f. bácskai: 6 f. 24 kr. — 6 f. 40 kr. fehérvári: 6 f. 40 kr. — 7 f. 30 kr. oláh: 4 f. 48 kr. — 5 f. 6 kr. uj: 6 f. — 6 f. 18 kr. Kétszeres: 4 f. 50 kr. — 5 f. 8 kr. Rozs: 4 f. 56 kr. — 6 f. 36 kr. Árpa : 3 f. 12 kr. — 3 f. 44 kr. Zab: 2 f. 11 kr. — 2 f. 14 kr. Kukoricza: 3 f. 40 kr. — 4 f. 4 kr. uj: 3 f. 28 kr. — 3 f. 40 kr. Köles: 4 f. 36 kr. — 5 f. 10 kr. Repcze: 8 f. 30 kr. — 8 f. 50 kr. a. a. m. Pozsony, mart. 2. Búza: 1-só minőségű 7 f. 18— 43 kr. Rozs: 5 f. 30 kr. Áron: 4 f. 4 f. 7 kr. Zab: 2 f. 20—41 kr. Kukoricza : 3 f. 52 kr. — 4 f. 2 kr. pozs.m. Börzetudósítás. Bécs, mart. 3. (D. u. 1 ór.) A nagy esemény, Orosz­ország czárjának halála, a börzére is mély benyomást tett. Először azon vélemény jutott érvényre, hogy ezáltal a béke elérése megkönnyittetik, s ezen föltevésben a börze mind a váltók, mind a valutákra nézve magasabb árfolyammal nyílt meg : 5°10 metall. SS10, 1854—diki sorsjegyek 109; államvasuti részvények 595. Éjszak­­vaspályai részvények 195­2 . London : 12. 12.; — Arany : SO1^- Állampapírokbani nyeremény — realizá­lások, határozott vásárlások kivitele, s az ellenkező né­zeten alapuló operátiók idézék elő azon reactiót, mely a börze megnyitásakor mutatkozott speculatio folyamát megakasztotta: 1834—diki sorsjegyek 108­4-re szállot­tak alá; államvaspályai részvények 587-re. Éjszaki vas­­pálya:: 193 */4. London : 12. 24-re emelkedett. Arany 31*13. Zárat ismét kedvezőbb volt. Bécs, Mart. 3. Arany: Sl10. Ezüst: 27. Dunavizállás Mart. 5-kén 13'. 1". 9'". 0. fölött. sasssgaaa -. -.~r.-z-rr-~xr■ ..----.-.■■■■T.wrr ■■ - . .■, ■. ’augj.rr» Felelős szerkesztő : TÖRÖK JÁNOS.

Next