Pesti Napló, 1856. február (7. évfolyam, 1768-1794. szám)
1856-02-25 / 1790. szám
A reformokat, melyeket korunk parancsolólag követel, mint: az örökös jobbágyság megszüntetése, a parasztok emancipatiója, az adók egyenlő fölosztása , polgárisult népeknél érvényes törvények és statútumok behozatala — mindezeket az örökös országfejedelem, egyesülve az új román államban szervezendő nagy politikai testületiekkel, vinné keresztül.“ Legyen szabad ez Emlékirat főbb kivonataira nézve minden óvakodással igénytelen nézetünket elmondani. Minthogy pedig a helyből már kifogytunk, a közelebbi számban teendjük ezt. KEMÉNY ZSIGMOND: 40 arany pályadij vígjátékra. A nemzeti színház intendánsa, gróf Ráday Gedeon ur, maga részéről 40 arany pályadijt tűz ki kisebb, egy vagy két felvonásos vígjátékra. — A pályadij osztatlanul, a többihez képest legjobb műnek minden esetre ki fog adatni. Ezenkívül a pályadíjnyertes műszerzője az illető színházi jövedelmi részeket és száztáliakat is megkapja. Bíráló tagokat, b. Eötvös József, Czuczor Gergely, Jókai Mór, Egressy Gábor és Szentpétery Zsigmond urak kérettek fel, kik a beküldendő pályaművek közöl az előadásra érdemeseket kiszemelendvén, a pályadijt ezen művek előadatásai után fogják oda ítélni, az illető jeligés levelek csupán ekkor bontatván fel. A pályázók kézirataikban, a szerepek kiosztását kijelölhetik, s a darabok, hacsak elháríthatlan akadály nem jő közbe, folyó év augustus havában, ezen kiosztásokkal fognak adatni. A pályaművek olvasható nagy betűkkel, idegen kéz által leírva, lapozva, s bekötve, a szerző nevét rejtő jeligés levelekkel Komlóssy Ferencz úrhoz, a nemzeti színház könyvtárnokához folyó év július 1-e napjáig küldendők; azontúl érkezendő művek nem pályázhatnak. Pesten, február 23. 1856. Szigligeti, a nemzeti színház tikára. PESTI MPLO. Pest, febr. 25. Ismét mint bizonyost halljuk e műtelni egy uj öröködési és agrár-törvény megjelenendését, mely a földbirtok feldarabolására nézve bizonyos minimumot fogna meghatározni. Ily agrártörvény szüksége nemcsak nálunk, hanem Poroszországban is felismertetett. A birtok feldarabolhatásának, a végtelen osztálynak , a meg nem határozott nagyságú partfálék szaporodásának kártékony voltát e lapok is több ízben mutogaták, s habár a minimum elve legközelebb oly tekintélyes lap által is megtámadtatott, mint a „Tv. Ztg“, mi az e tárgyban elmondottak után nem tartjuk magunkat kötelezetteknek a minimumot meghatározó agrártörvény melletti felszólalásra , habár az említett lap a földbirtok feldarabolhatása erősségéül a földterméknek oly országokbani emelkedésére, hol a birtok-feldarabolhatás korlátlan joga létezik , s e tekintetben a híres statistics Pussy Hipolites Europa tán legnagyobb statistikusának Morreau de Jonnesnek kimutatására hivatkozik. A „Tr. Zig“, mint tudjuk a német gyarmatosítást nagy panaceának tartja a birodalom földgaszdászatára nézve s a németországi kivándorlás módját hazánk felé kívánja irányoztatni. A ,,"fr. Ztg. hivatkozásai annak bebizonyítására történvén, hogy a földfeldarabolhatás nem vezet tulnépességre,mig a földtermesztés mathematical progressióban emeli, vájjon Németország túlnépesedése , az őstelken meg nem élhetés annak tulajdonítható-e, hogy Németországban a föld bizonyos mennyiségen túl fel nem osztható, el nem darabolható, vagy inkább annak, hogy az elaprózott ősi telken többé meg nem élhet, a többesült család? S ha a földfeldarabolhatás a föld productivitását, a termelés mennyiségét emeli, mint a „Tr. Ztg.“ felhívott adatai szerint Francziaországban történt, miért nem tapasztaljuk ezt a szorgalmas Németországban, hol a fogyasztás szükségeit külről eszközölt szállítások által lehet csak fedni s hol a termelés és népesség ° 10-jének aránya ép megfordított viszonyban áll a Francziaországban felmutatott aránynyal. Igaz, hogy Francziaországban, hol a főidői tok-feldarabolhatás törvény által nem korlátoztatik , 1800- tól 1837-ig a földtermés 203-el emelkedett, míg a népesség száma csak 6°-vel növekedett ez idő alatt; de kérdjük, ezt a feldarabolást nem gátló törvénynek vagy inkább a kedvezőbb viszonyok által fejlesztett gazdászati iparnak s leginkább annak tulajdoníthatjuk-e, hogy ez idő alatt töméntelen föld nyeretett meg a miveltetésnek , mely azelőtt posvány és fertő volt. Múltkor mutattuk ki azon terület nagyságát departementenkint, mely Francziaországban még neveletlenül hever. A gazdászat, az ipar naponkint újabb foglalásokat tesz, lassan kint a nádasok, csáté, káka helyén az áldott kalász tengere hullámzik fel; a termés több lesz, de ennek nem a földfeldarabolás az okozója, mint a „Tr. Ztg“ tartja. Mi tehát örömmel tekintünk azon agrártörvény elé, mely a földbirtokra nézve bizonyos minimumot határoz. — A „Religió“ban, olvassuk, miként a köbölkúti templom részére, a templom kegyura Pálffy Antal hg Till János művész által egy szép és becses oltárképet készíttetett. A kép borr. szent Károlyt ábrázolja. — Heine Henrik, ki Párisban f. hó 17-kén halt meg, minden vagyonát s ezek közt halhatlan műveit nejének hagyta. Végrendelete végrehajtójául Joubert volt semmitő törvényszéki tanácsost nevezte ki. A dicsőült költőt Páris Avenue Malignon nevű részéből, hol lakott, a montmartrei temetőbe kisérék. Hányan fogják ezentúl csak e sir miatt meglátogatni a mont-martrei temetőt. Heine egész végpillanatig eszméletén volt. — Schumann Klára u. 2-ik hangversenyén közönségünk müszlésének, a nemesi művészet iránti érzékének örvendetes jelét adá. A terem ismét telt, sőt mondhatni teltebb volt, mint az első előadás alkalmával. E vonzerőben kell felismernünk Schumann a játékának becsétje részvét legbeszélőbb bírálata e nemes játéknak. A közönség, mely érvet keres a művésznő szép és nem hatáshajhászó játékában, bizonyítja azt, miként e játék éreztető vele a nagy mesterek műveinek szépségeit; hogy e játék felfogatá vele azon gondolatgazdagságot, azon harmonikus egységet, mely e nemes műveket jellemzi. Ez e játék legfőbb érdeme , hogy a classikus művekhez méltó előadással felismertetni törekszik a nagy közönségnél is a remekműveket, s előadásában nem a technikai ügyesség kifejtése a főczél. Játéka, főleg Beethoven D-moll sonatéjánál elragadó volt. A közönség kivonatára e szépmű utolsó részét ismételni szíveskedett. Az ötös (Schumann Róberttel) csak a 4-ik részben bírta a ügyeimet lekötni, de a jeles játék az egész előadás alatt méltánylásra talált. A közönség zajos tapsok és számtalan kihívással adá elragadtatásának jelét. E hangversenyben Grinzwei Josefa k. a. és Wöher zenedei tanár is közreműködtek. Minden viszonyban, minden esetben méltánylandó a jó akarat. Mindemellett a szíves közreműködők megengedik nekünk az észrevételt, hogy ily jó akaratnak leginkább ott van helye, hol a közreműködés egyszersmind támogatás. Mai fellépések tökéletlen stallage a remekül kialakított főkép mellett. A k. a. hangja tökéletes art-dispositioval bir s , a sopránhang magaslatán kísérlett szerencsét, de előadása, a lámpaláz mellett is érzésteljes volt. Wöhler ur önszerzett balladát énekelt ekrciter akként, mint midőn munka közben valaki dúdolgat magának. Éneke egy részben derültséget, egy részben boszankodást keltett fel. Wöhler ur jeles énekmester, de nem énekes. — Nemzeti színház. Febr. 23. „Próféta.“ Nagy közönség. A próféta szerfelett rekedt volt. Ellingerné a Fides szerepében ma is méltó tetszést és sok tapsot aratott, hogy a R. k. a. szintén jelesül töltő be nehéz szerepét. Pest, febr. 14. Hivatalos. A gőzösök járatai a posta szállítására i. é. febr. 26-tól kezdve, úgy mint a korábbi években, következőleg fognak használtatni : a) A Pest és Győr közti járatok: a levélkötegek szállítására Pest, Buda és Komáromtól Győrbe és vissza. b) A Pest, Zimony, Orsova és Galacz közti járatok : levélkötegek szállítására Pestről Duna-Vecse, Dunaföldvár, Paks, Kalocsa, Tolna, Baja, Mohács, Apatin, Eszék, Vukovár, Illők, Újpalánka, Illők mellett, Újvidék, Pétervárad, Karlovicz, Zimony, Belgrád, Pancsova, Orsova, Ruscsuk, Bukarest, Gyurgyevo, Braila és Galaczra és onnan vissza. Galacz és Orsovából Pestre a levelek csak gyorshajókon szállíttatnak. c) A tiszai járatok Szolnok és Tokaj közt: levélkötegek szállítására Pestről Szolnokra és Tokajba és onnan vissza; továbbá a fönnemlitett naptól kezdve d) a helyi gőzösök járatai Pest és Ó-Buda közt , levélkötegek szállítására fognak használtatni s ezek délelőtti 10 órakor s esti 6 órakor Pestről Ó-Budára s reggeli 9 órakor, továbbá esti 5 órakor Ó-Budáról Pestre fognak küldetni. Ez által az eddigi naponkint kétszeri gyalogposta megtartása mellett Ó-Buda és a budai cs. kir. postahivatal közt naponként négyszeri alkalom nyílik levelezések küldésére Pest és Ó-Buda közt. Ezen intézkedés folytán egyszersmind f. hó 20-tól kezdve a Szent-Endre és Ó-Buda közti gyalogposta vasárnap, kedden és pénteken következő rendben fog közlekedni . Indul Sz.-Endréröl reggel 6 órakor Érkezik Ó-Budára „ 8 „ Indul Ó-Budáról „ 1 „ Érkezik Sz.-Endrére „ 3 „ Cs. k. postaigazgatóság. Börzetudósítások. Bécs, febr. 22. 5°, met. 82% %. 4% % 72114 Nemz. köles. 84%%. 1854 ki sorsjegy: 1053/4—106. Eszterházy 69%. Bankrészv. 1028—1030 Bankcertificat. 260—261. Hitelint. 314%. Dunagőzhaj. 671—672; ugyanaz 13-ik kibocs. 635— 636. Urbérkárp. kötv. a. a. 83—%, a többi 76 — 79. Éjszak-vasút 272—12. államvasut 350—351. av. certif. 260 — %. Augsburg 104% London 10.16. Páris 122. Arany 93/4. Ezüst 6%. Táviratilag. Páris, febr. 22. 4%%vente 96. 3% 73. 35. a köles. 88%. államvasut 897. London, 3°10 Consolok 911/8. Gabonaár. Bécsi gabonabörze, febr. 23. (Táviratilag.) Forgalom 25,000 m. — Bejegyzett eladások Mosonyból : 82 font. bánsági búza 6 fr 12 kr; 833/4 fontos búza 6 fr 29 kr; 84% fontos búza 6 fr 48 kr; 85 fontos búza 7 fr 2% kr; Győrött helyben : 76 fontos magyar rozs: 3 fr 36 kr; Pozsonyban : 80 font. kukoricza 2 frt 34 kr. Pozsony, febr. 22. A múlt heti forgalom mintegy 3250 mérő. (e közt m. e. 1000 m. kukoricza) Búza 4 ft 48 kr — 6 ft 42 kr. Rozs 2 ft 36 kr — 4 ft 16 kr. Árpa 2 ft 22 kr — 3 ft 2 kr. Zab 1 ft 24—36 kr. Kukoricza 2 ft 18—36 kr pozs. m. Nagy-Becskerek, febr. 16. Legjobb búza 4% ft Kétszeres 3% ft. Zab 1 ft 18 kr. Árpa 14/5 ft. Kukoricza 1 ft 42 kr. Dunavizállás Febr. 24-kén: 8' 5' 0'" 0. fölött LEVELEZÉSEK. Zemplénből, február derekán. (Ered. levél.) Kis- Azar helységében f. hó 13 és 14-ik napjain tartott gyűlést a felső-zempléni egyházmegye, Kazinczy András világi, s Laky András esperes elnökletük alatt. Az utóbbi lelkes beszéddel nyitotta meg a gyűlést, röviden viszszatekintvén a ref. vallás e vidéki történetére, megemlité, mint enyésztek el a XVII. század közepe táján a homonnai s varannói hires és egészen magyar ref. egyházak, s mint halt el ennek következtében azon vidéken a nép szájában a magyar nyelv. A vallás és nemzeti nyelvhez idő ragaszkodást, az egymásközötti egyetértést, s a magas kormány iránti hő tiszteletet ajánlván az egybegyűltek figyelmébe, buzgó imával rekeszté be elragadóan szép szónoklatát. Egyenként elősorolni a szőnyegre került tárgyakat nem czélja tudósítónak, csak azokat érinti meg, melyek a közönséget inkább érdeklik. Az eddigi főjegyző a jelenlegi esperes helyébe, főjegyzővé Császár Pál gálszécsi lelkész, egyházi ülnökké Kálniczky János mihályi lelkész választattak. Felolvastattak az egyházlátogatók jelentései, s azokból igen kevés megnyugtatót lehetett az egyházak állapotáról általánosan hallani, különösen sleverő volt az iskolai ügyekről: tudósítás : némely egyházban még iskola sincs, másutt és több helyen a legszükségesebb iskolai felszerelés hiányzik, helyenkint még tábla és íróasztalok sincsenek. Mindennek oka leginkább az egyházak szegénységében keresendő, de némileg tán a naponkint inkább elterjedő vallási indifferentismusban is. Voltak azonban egyes esetek, mint a kis-azari , legényei, mihályi, stb., hol KÜLFÖLD Angolország, Londo n, febr. 20. Febr. 19-kén az alsóházban sir C. N a p ki jelenti, hogy márt. 4-én vizsgálati bizottmányt indítványoz a kelettengeri hajóhad 1854 és 1855-diki működését illetőleg. Az államkanczellár pedig a bank-ac meghosszabbítása iránt szándékszik törvényjavaslatot hozni be. Mackinnon azon hajók megvizsgálására akarna bizottmányt neveztetni, melyek a munkások és dolgoztatók közti ügyekre nézve, a békebíróság hiányából származnak. Óhajtaná egyszersmind megvizsgáltatni , mennyiben felel meg czéljának a francziaországi conseil de Proudhommes? Sir .J. Grey szerint az érintett franczia békebíróságok csak szerződési ügyekben ítélnek, de nem ellenzi az indítványt, s elfogadják. M. Locke King a parliamenti actók codificatioját indítványozza, vagyis a „elere of the parliament‘‘(felsőházi tiszt) vezetése alatt az alsóház használatára szánt kiadását a parliamenti törvényeknek, kihagyván, vagy külön indexben kijelölvén az elévült vagy már eltörlött törvényeket. Többen pártolják ez indítványt, de az attorney general és mások kimutatván a kivitel gyakorlati nehézségeit, 164 szavazattal 63 ellenében elvetik. A felsőházban lord Grey jelent be péntekre a lord Lyndhurst indítványára egy módosítást a Weasleydale peersége ügyében. A Globe alapos okon hiszi, hogy okvetlenül katonai bizottmányt neveznek ki a M’Neill féle jelentésben vádolt tisztek (Cardigan, Lucan és Airey) eljárásának megvizsgálására. A Tiraes párisi tudósítója szerint a párisi értekezleteken először is Nicolajeff fentartásának kérdése jó tárgyalás alá, mint amely legnagyobb nehézségekre adhatna alkalmat. A hadsereg költségvetése az ápril 1-jén kezdődő igazgatási évre következő: a hadsereg létszáma 30,378 emberrel szaporodik, s így 246,716 főre emelkedik. A szárazföldi sereg összes költsége 38,998,508 font sterling. Norfolk herczeg, Arraud, Surrey és Norfolk gróf, kinek családjában a marsalság öröködési volt, febr. 18-án, háza ősi székhelyén, arundeli várkastélyában meghalt. E néven a 16-dik herczeg volt. Szül. 1791 aug 12—étt, s miután első nejétől elvált, lady Charlotte Leveson Gower, a mostani Sutherland herczeg nővére lett neje. Ő volt az első katholikus, aki a katholikusok emancipatiója után 1829-ben az alsóházba bejutott; de a Wisemann bibornok eljárásai által indítatva, az angol egyházhoz tért. Fia, a mostani herczeg, hű maradt atyái hitéhez. A kath. egyház tagjai egyik leghatalmasabb pártfogójoknak tekintik. Lyons tengernagy leányát vette el; 1837-ig a seregnél volt, s azután mint képviselő több ülésen tagja volt az alsóháznak. Családja az ország legrégibb whig családjai közé tartozik, Francziaország. A békebarátok ma mindnyájan megrémültek a Siécle neva „Moniteur“ által ma utánnyomott czikke miatt. E czikke a „Journal des Débats“-nak többször említett azon czikke szolgáltatott alkalmat, melyben a nevezett lap a béke nehézségeit taglalván, orosz rokonszenveit elárulta. A „Journal des Débats“t megrohanni a republicánus érzelmű „Siécle“ bízatott meg, s azon czikk , melyet tegnap közölt s a „Moniteur“ is utánnyomott, állítólag a külügyminisztériumból eredeti, mint többször ily alkalmakkal. (A „Liéce“ czikkét a „Pesti Napló“ már terjedelmesen közölte. Lásd közelebbi számunk Francziaország rovatát. Szerk.) Mi a „Liéc - jé“-nek a J. des Débats“ aggodalmaira tett feleletét illeti, mindenesetre igaza van, azonban ez alkalommal sem mellőzheti kedvelt themáját, a nemzetiségeket, az ötödik pontból kilógatni. Legnagyobb fontosságot azon körülmény kölcsönöz e czikknek, hogy a „Moniteur“ utánnyomta , mi annyit tesz, mintha a franczia kormány is osztaná nézeteit. A vörös párt ennek ujjong; a börze roppant aggodalomban; sötét hírek keringenek a városban; az értekezleteket meghiusultaknak tekintik; a felhatalmazottakat hazautaztatják. Páris, febr. 21. A „Siécle“-nek a „Journal des Débats“-val folytatott polémiájára a félhivatalos „Constitutionnel“ ma következő jegyzést teszem „A „Moniteur“ ma tévedésből közlé a„Siécle“nek a „Journal des Débats“ egy megelőző napi czikkére tett feleletét.“ A „Constitutionnel“ ezen helyreigazítást maga fejétől látszik közölni, s a felelősség rajta marad, annyival is inkább, mert a „Moniteur“-ben közölt Siécleféle czikket a másik félhivatalos lap a „Patrie“ is utánközli, s maga a „Moniteur“ nem ad semmi helyreigazítást, mintha tévedésből közölte volna a kérdéses czikket. Mi több, Párisból febr. 22-kéről kelt távirati sürgönyben ez áll: „ A mai „Moniteur“ jelenti, hogy a „Siécle“ czikke nem tévedésből csúszott be a hivatalos lapba." „Fölhasználjuk ez alkalmat — mondja a „Moniteur“ azon figyelmeztetést tenni, hogy a „Moniteur“ egyedüli hivatalos lapja a kormánynak; ha hiba csúsznék bele, nem hagyná másra a helyreigazítás gondját.“ E notice kétségkívül még inkább növeli a „Siécle“ czikkének fontosságát, s azon forrás mellett bizonyít, melyet előbb csak gyanítottunk. A rajnai lapnak Bécsből, febr. 17-kéről kelt levele szerint Gorcsakoff herczeg Nesselrode grófnak egy jegyzékét nyujtá át, mely ottan átalános elégültséget okozott. Ez okmány szélesen kiterjeszkedik azon utasításokra, melyeket Orloff gróf és Brunnow báró vittek Párisig. A végleges békeelőzmények minden pontjára nézve az egyetértés gyorsan halad, — mondja a nevezett lap, — s Nessero de jegyzéke több ízben dicsérettel emlékezik a nyugati hatalmak által az alkudozásokban kitüntetett mérsékletről. Olaszország. A piemonti senatus 16-kán tartott ülésében a kölcsönöknek kamat - meghatározásoknak szabad tetszésre bocsátását illető törvényjavaslatot 37 szavazattal 29 ellen elfogadta. A második kamrának ugyanazon nap tartott ülésében, a krimiai expeditiónak rendkívüli költségvetése 86 szavazattal 18 ellen megszavaztató. Németország: 11 . ehoe, február. 17. A rendek gyűlése, a tegnapi esti ülésben Reventlow-Jersbeck grófnak a Holstein herczegségi rendek alkotmányszerű állására vonatkozó előterjesztései mindkét részben elfogadta, és pedig a propositio első részét 42 szózattal 2, s második részét 43 szózattal 1 ellenében. Az elfogadott indítvány imigy hangzik : „A rendek gyűlése legalázatosb kérést határoz intéztetni ö felségéhez a királyhoz, hogy ő felsége az ő magas kegyelme és bölcseségében méltoztatnék a hű holsteini rendek hatásának a jan. 30-ai legfelsőbb rescriptum tartalma által tett megszorítását viszsza venni és mindenkorra legkegyelmesebben kinyilatkoztatni, hogy Holstein herczegség rendeinek korlátlanul megengedtetik, minden az ő tartományuk javát illető ügyekben legkegyelmebb országfejedelmek trónjához illő legalázatosabb kéréssel járulni, esetlegesen pedig, mennyiben kérések ezen teljesítésének az 1854. jun. 11 -kei alkotmánytörvény szerkezeténél fogva netán formanehézségek állnának útjában , hogy örölsége a király legkegyelmesebben méltoztatnék a holsteini rendek egy mielőbb egybehívandó gyűlése elé az alkotmánytörvény illető pontjainak megváltoztatott szerkezetét végzéshozás végett terjesztetni , mi által azoknak a korlátlan kérelmezési jog biztosittassék.“ Várjon a kir. biztos ezen kettős végzést a gyűléstől a király elé terjesztés végett átveendi-e, arra nézve mostanig világosan még nem nyilatkozott. ő, mikép kijelentette, eljárását a végzések folytán szerkesztendő irat tartalmától és szavaitól függesztendő föl. A tegnapi esti ülésben egyúttal azon kir. propositio is, mely a miniszterek elleni vádban követendő eljárásra vonatkozik, elfogadtatott. Belgium, Brüssel, febr. 19. Az „Ind. beige“ jelenti : „Azon indítvány, hogy a flandriai gróf urnák (a király második fiának) évenkénti 150,000 frank dotatio szavaztassák meg, tegnap a képviselők kamarája által 53 szavazattal 6 ellen (egy követ nem szavazott) elfogadtatott. Csak három szónok szólott : de Perceval, de Bronkart és Verhaegen urak, kik az indítványt alkotmányos (sic!) okokból támadták meg. Dánország, Kopenhága, febr. 16. Az országos törvényszék tárgyalásairól a „Hamb- Nachr.“ a következőket közli: „E tárgyalások eddigelé alig voltak érdekesebbek az országgyűlés tárgyalásainál. — Különösen a documentatio, az ügy állásának okmányszerű előterjesztése a legnagyobb mértékben fárasztó volt. A sajátképein plaidoyer, azaz: Saic ah beszéde nem egyéb, mint ismétlése azon alapelveknek, melyeket ő a competentia kérdésében fölhozott, hogy t. i. a miniszterek 1852—54-ig nem volának felelősek. 15-kén tartott beszédében a vádlottak bátorságát különös dicsérettel emelte ki, kik az ország érdekében a harczkészületeket elintézni bátorkodtak; e dicséret oly lelkesült szavakban volt előadva, hogy az néhány biró keblében viszhangra is látszott találni. Egészben véve úgy látszik mégis, hogy a vádlottak ügye, legalább Bille, Hansen, Sponneck uraké, nem a legjobb lábon áll. Törökország, Stambul, febr. 4. Már a legközelebbi napokban ki fognak hirdettetni a keresztények javára eszközölt reformok, melyeket a török miniszterek, egyetértésben Francziaország, Anglia és Ausztria képviselőivel, javaslatba hoztak volt. Azon nehézségeket, melyeket Redcliffe lord támasztott a hitétől eltért mohamedánra halálos büntetést mondó törvénynek el nem töröltetése miatt, a miniszterek azon nyilatkozatukkal háríták el, hogy e törvényt, ha jogilag nem is, de tettleg holt betűnek kell tekinteni, miután ők — az igen elfogult közszellem jelenlegi állapotánál fogva — fájdalom egyéb biztosítást erre nézve még nem nyújthatnak. Még így is tartani lehet attól, hogy a keresztyének javára tett szabadelvű rendszabályok zavarokat fognak előidézni a birodalom azon részeiben, hová még nem hatott el a nyugat befolyása s hol a mohamedán vakbuzgóság még teljes erejében uralkodik. Néhány szambuli ulema már fel is lépett ily vakbuzgalmi ellenkedéssel a seikul-izlamnál (főpap), de kisérleteket az utóbbinak türelmessége és erélye meghiusitá. A zultán is maga részéről keményen roszalta ez ellenkedési viszketeget, mind az iskola czélszerü rendezéséről mind a tanító erélyességéről sok dicséretest hallottunk, mi annál jobban esett, mert tudomásomra ezen tanulók fizetései a mindennapi kenyérszükséget is alig födezik. A lasztóczi egyház nagynehezen megszabadulván papjától (azt többször adott szavánál fogva, lemondásra bírta), meghitta a kis-azari papot, Bálint Józsefet, ki méltán az egyházmegye legjobb szónokának tartatik. A deregnyei egyházban megürült lelkészi hivatal betöltése különös figyelmet gerjesztett. A prot. egyházaknak lelkészük halála esetében joguk van bárhonnan hívni lelkészt, még ha felszentelve nem volna is a meghívott, csak a theologiai tudományokat végezte legyen; de a superintendentiának van egy határzata, mely szerint a meghalt lelkész után annak káplánja közvetlenül pap nem lehet. A deregnyei egyház még a múlt egyházmegyei gyűlésre folyamodott, hogy káplánja maradhasson mint rendes pap, e kéréstől elüttetvén, folyamodott az egyházkerületi fegyűléshez, s itt hasonlóul tagadó választ nyert: mindamellett még a jelen gyűlésen is ragaszkodott káplánjához, s több rendbeli capacitatióval sem sikerült a követeket meggyőzni kívánságuk kivihetlenségéről. Az egyházkerületi gyűlés, joga és kötelességénél fogva , oda rendelte Tóth Pál keblebeli káplánt. A múlt évben pártoskodás színhelye volt ez egyházkerület, mire alapul az esperesválasztás szolgált. Most a pártok majdnem teljesen kibékülteknek mondhatók; mindenki kezdi átlátni, hogy a megválasztott esperes, kinek személye ellen eddig sem volt senkinek kifogása, rövid hivataloskodása alatt minden tekintetben betöltötte helyét, s különösen az iskolák felvirágzására buzgó figyelmet fordított. A A KIADÓTULAJDONOS EMICH GUSZTÁV SAJÁT NYOMDÁJÁBAN PESTEN egyetemi utcza, takarékpénztár-épületben, 2-ik sz. 1856. Csatatér. — A „Moniteur de la Flotte“nak írják, hogy egész januárban északi és éjszaknyugati szelek uralkodtak a Feketetengeren, melyek különösen az armeniai magaslatokon igen érezhetők voltak. Egy 75 emberből álló orosz csapat, melynek a Karsban hagyott kis őrség számára kellett élelmiszereket szállítani , utolsó emberig elveszett a hózivatarban , mely 10 óra hosszant tartott. A zivatar oly nagy volt, hogy sok helyen egyenlő lett a hó Kars körfalával. A hegyekben levő orosz fegyveres erő is sokat szenvedett a nagy hó miatt. Felelős szerkesztő: Báró KEMÉNY ZSIGMOND.