Pesti Napló, 1856. március (7. évfolyam, 1795-1823. szám)

1856-03-26 / 1818. szám

tani. Oroszország végre kötelezi magát, hogy semmi hadi kikötőt a Feketetengeren többé nem tartana; azonban joga leendő kereskedelmi réveibe a bejárást battériák által ótalmazni, hogy mind az úgynevezett területi-tenger birtokjogát, mind pedig szokott módon a tengeri rendőrséget gyakorolhassa. KÜLFÖLD. Francziaország, Paris, mart. 21. A „Moniteur“ a politikai vétkesekre vonatkozó, — távirati után már ismeretes — kegyelmi tényt következő szavakkal közli : „A császár tekintetbe vévén azon egyének számát és helyzetét, kik politikai rendszabályok következtében Algierban vagy külföldön letartóztatva valának. „A köztársaság alatt, az 1848. júniusi események következtében 11,000 ember ítéltetett transportation Algírba; az elnök kegyelme által, nem maradt Afrikában több, mint 306. „1851. évi decemberben 11,200 egyén transportáltatott vagy küldetett számkivetésbe; a császár kegyelme következtében e szám 1058-ra szállt le. „Ő felsége a császári herczeg születése alkalmával elhatározá , hogy fölhatalmazás adassák mindazoknak a Francziaországba visszajövetelre, kik kinyilatkoztatják, miszerint őszintén alávetik magukat azon kormánynak, melyet a nemzet adott magának s becsületökre fogadják a törvények tiszteletét (que l’autorisation de rentrer en France serait accordée a tous ceux qui déclarairent se soumetre loyalement au gouvernement que la nation s’est donné et s’engagaraient d’honneurs en respecter les lois). E nemes fölhívás a császárság beigtatásakor megtörtént volt már; a császár rendelte, hogy az újólag ismételtessék. Jövendőben csak azok lesznek a haza földén kívüle, kik makacsul el nem ismerendik a nemzeti akaratot és azon monarchiát, melyet az alapított.“ A „Journal des Débats“ a fenebbi sorokhoz a következő észrevételt csatolja:„Ha e rendszabály ugyan még nem általános és föltétlen, örömmel látjuk mindazáltal, hogy családjuknak, hazájoknak vissza lesz adva azon francziák nagy száma, kik politikai ok miatt attól távol valának.“ A nap főeseménye egyébiránt a fusionist l’Assemblée nationale“-nak az amnestiára vonatkozó észrevétele. Ez szóról szóra így hangzik : ,,E jegyzék (a „Moniteur“-nek az amnestiáróli fenebbi jegyzéke) nyilván csak azon embereket érinti, kik 1848. junius és 1851. decemberben fegyvert ragadtak. Az — mint a szövegből kitűnik — nem lehet intézve a törvényhozó gyűlés egykori tagjaihoz, azon híres tábornokokhoz, kiket dec. 2-kán elfogtak, Hamba s később a belga határokra vittek. C ava ig nac tábornok ezen tábornokok közt volt, ő rövid fogság után föltétlenül szabadságba helyeztetett. A törvényhozó test más tagjai, azok közt Thiers úr is, néhány nap múlva az államcsíny után parancsot kaptak Francziaország elhagyására. Ezek föltétlenül ismét visszatértek. A kormány kétségkívül semmi más helyzetet nem akar teremteni oly férfiak számára, kik semmi törvényt meg nem sértettek, s kiket azoktól semmi más egyéb meg nem különböztet, ha csak katonai szolgálataik fénye nem.“ Mondják, hogy a minisztertanács összegyűlt volna, a nevezett lapnak adandó felelet tárgyában tanácskozni. A sajtónak szánt amnestiát visszavették. Mondják, hogy az igazságügyi miniszter e rendszabályt azért tagadta meg, mert a ,,Figaro“-nak a többi közt nem akar megkegyelmezni. E lap e szerint megszűnt. De „Sátán“ név alatt ismét föltárnád. Páris, mart. 21. Az értekezletnek sem ma sem tegnap nem volt ülése, s csak holnapra van összehiva. Ennek oka, mert a békekötés szerkesztésével foglalkozó bizottmány csak ma készülhet el munkájával. A császári herczeget tegnap egy kis szerencsétlenség értelminek azonban nem volt semmi részkövetkezménye. Dajkájat elejtette , császári fensége borzasztólag sikoltolt; azt lehetett volna gondolni, hogy ő is csak olyan közönséges gyermek mint a többi. A dajka az ijedtség miatt elájult, s csak három óra múlva tért magához. „Francziaország gyermekeinek nevelőnéje és alnevelőnéi elé ugrottak, a császári csecsemőt a földről fölkapták, s az orvosok kijelenték, hogy az esés, daczára oly jól van, mikép holnap orvosi jelentést nem fognak kiadni. A Siécle szemle alá veszi a közelebbről mondott alkalmi beszédeket. A hivatalos nyilatkozatokat úgy tekinti, mint másolatait az 1811-ben, 1822- és 1838-ban mondott beszédeknek , mi annyit tesz, hogy a franczia hivatalnokok mind a napóleoni, mind a legitimista, mind az orleanista kormány alatt egyformán beszéltek, fialowski a „Siecle“ szerint titkolózott, mint az értekezletek elnökétől várni lehetett. Tropong igen udvaroncz volt a „Siécle“ előtt, de a császár őt is figyelmeztető beszédében, hogy más időket élünk a franczia forradalom óta. Nevezetes elöttünk a „Siécle“nek következő megjegyzése: „A törvényhozó test elnöke azon reményekre czélzott, mik különböző születések alkalmával támadtak s mik nem valósultak : a császár erre politikai és bölcsészeti eszméket fejezett ki, mik sok udvaroncznak leczkéül szolgálhatnak. Az államtanácsnak felelvén, oly törvények kidolgozásáról szólott, melyek a forradalom elveit megszentesítvén, a bölcs szabadság békés uralmát előkészítik. E szavak jelül szolgálnak közöl reformokra nézve, s válasz azoknak, kik 111. Napoleon üdvözlésére lővén, tapintat és ildomosság nélkül támadják meg a franczia forradalmat.“ Szóval, úgy látszik, hogy a „Siécle“ meg van elégedve III. Napoleon nyilatkozataival. Egyébiránt franczia közmondás : chacun á son gout. Szerbország, Belgrád, mart. 18. (Ered. lev.) Kormányunk egyik öszszeütközését szándékom közleni, mely némi tekintetben politikai jelentőséggel bír. Ez összeütközés már egy idő óta megtörtént, én azonban nem akartam róla addig szólani, míg az egész ügy el nem intéztetik. Most, úgy látszik, a viszály legalább némileg el van hárítva , azért méltónak tartom azt a közlésre. Emlékezni fog az olvasó, hogy Szerbia kormánya még a múlt évben elhatározta, hogy rom. kath. polgárai számára saját költségén Belgrádban templomot építtet, lelkészüket mint rendes állami hivatalnokot tekintendi, s azért et az állampénztárból fizetendő. A kormány a templomra és lelkészlakul háztelket is adott. Az illető háztelek épen a belváros közelében van, a piacztól nem messze egy török dzsamia mellett. A kormány, szándékát életbeléptetendő, a volt szép időt felhasználta s megtétette az előmunkálatokat, hogy az építés minél előbb megkezdethessék. Már az alapul szolgálandott árkot is kezdették ásni, de egyszerre megdöbbentünk, látva, hogy a munka félben szakittatott. A törököknek nincs ingekre a kormánynak e szándéka, s ők sehogy sem akar-,ták felfogni, miként történhessék, hogy az igazhitű dzsamia mellett kaur-templom épülhessen. A pasa is közbevetette magát, rendőröket küldött katonai erővel, hogy a munkásoknak további működésöket félbenszakítsák, és csak a szerb rendőrség tartózkodásának s bölcs eljárásának tulajdoníthatni, hogy ez erőszakos közbenjárásnak semmi komolyabb következményei nem voltak. Szerbia kormánya megsértve éreze magát, ellene mondott a pasa ilyetén eljárásának, s úgy hiszszük, (a nyugati hatalmak, de főleg az ausztriai főconsul tanácsára) a templom további építtetését s az előmunkálatok folytatását megrendelte. Az itteni pasa többször személyesen jelent meg Sándor fejedelemnél; törekvése azonban sikeretlen maradt, kormányunk az ő kivánatának nem engedett. A pasa ekkor fenyegetni kezdett; azt mondotta, hogy összelöveti városunkat , ha az építés ismét megkezdetik s tovább folytattatik. Azonban a fenyegetődzés sem használt : kormányunk azt feleli a pasának , hogy a templomépítés a tartomány belkormányzatához tartozik , s ennélfogva a kormánynak minden tekintet nélkül joga van polgárai számára templomot építtetni ott, ahol jónak találja; a pasának hatalmában áll a várost összelövöldöztetni, de e tekintetben a fejetönséget magára vállalja; ha azonban megkisérlené erővel gátolni a további építést, kormányunk kötelességének s méltósága kívánalmának fogja tartani, hogy rendeleteit erővel is véghezvihesse s minden erőszakos akadályt erőszakkal visszautasítson. Ez erélyes eljárásnak meglettek kívánatos következményei : a pasa össze nem lődöztette a várost és semmi akadályokat nem gördített a megkezdett előmunkálatok további békés folytatása elé. A tárgy érdekében bizonyosan jelentést teend a magas Portánál. Miként fogja ez a tárgyat tekinteni, a jövendő megmutatandja. Nem lesz fölösleges megemlíteni, hogy azon környékben, hol az érdeklett templom fölépítendő, vannak ugyan, de nagyon gyéren, török házak is; a keresztények e környéken jelentőséges többségben vannak. A pasa eljárásán sokan igen megdöbbentek, és pedig annyival inkább, mert épen pár nap múlva vette kezéhez a pasa a keresztényeknek nagyszerű jogokat biztosító és ismeretes hatt-humajumot, melynek értelme szerint az egész birodalomban ezentúl szabad lesz minden vallásfelekezetnek templomokat építeni. Szerbia a hatt-humajum megjelenése előtt is bírt joggal templomokat saját fóldén építhetni; nem tudni tehát, minek tulajdonítható a különben szabadelvű fiatal pasának ily ferde eljárása. A Hat-humajumról szólva, megemlítem, hogy különbféle szerb újságok szerint folytonosan érkeznek panaszok Bosznia-, Herczegovina- és Bulgáriából, hogy egyes tisztviselők, agák, pasák, sőt magánosait is, a keresztényeket üldözik. Ez üldözések nem történnek ugyan a Porta tudtával, hanem visszaélésekül tekintendők, de épen ebből leginkább láthatni, mi nagy segélyt fog igényelni a magas Porta, míg a szándékolt reformokat életbe léptetheti. A Porta keresztény alattvalói mindeddig nem élveztek semmi könnyebb ülést, s azért nem is hajlandók hinni az illető reformokban. A törököknek nagy nehezükre fog esni, hogy egyenlők legyenek a rajával , s minden kigondolható akadályokat gördítenének a reformok életbeléptetése elé. Kívánatos volna, hogy a reformok teljes életbeléptetéséig a nyugati hatalmak seregei megszállva tartsák legalább a török birodalom fővárosát, mert ellenkező esetben nagy vérontásoktól tarthatni. Montenegróból érkezett hírek szerint az ott eddig uralkodott béke szintén ingadozni kezdett az újabb időben, komolyabb következményektől azonban alig tarthatni. Végül hadd értesítsem a tisztelt olvasókat némi furcsaságokról. Az egyik az, hogy a legújabb hatt-humajum az után megázott, s az által, mint mondják, oly nagyon megsérült, hogy a pasa azt el nem olvashatta. A másik furcsaság a következő: egy belgrádi kereskedő megegyezett Begovics Ibrahim nevü törökkel, hogy ez magát egy húszasért pofon ütteti; a kereskedő átadta a töröknek az illető húszast, de oly nagy pofont adott a töröknek, hogy ez ájultan földre rogyott. A szerb rendőrség, értésére esvén a dolog, a kereskedő pofozkodási viszketegét pénzbírsággal büntette. UJ POSTA. Párma. Azon decretum, mely által Párma városa az ott történt orgyilkosságok következtében ostromállapotba helyeztetik, mart.17-től kelt s Crenneville gróf vezérőrnagy arra vonatkozó hirdetménye képezi a bevezetést. Bordi még folyvást legnagyobb életveszélyben forog. Florenczből f. hó 18-ról jelentik, hogy a távírdái éji sürgönyökért, ha Toskana részére szólnak, nem kívántatik nagyobb dij, mint minő a nappali sürgönyökért jár. Túrinból f. hó 20-káról írják, hogy kir. decretum folytán egy állandó congressus, egyszersmind bizottmány határoztatott a kir. katonai marina részére. Az elsőbb érintett intézmény által bizonyos nemét az admiralitási tanácsnak, a második által pedig egy végrehajtó hatóságot a hadtengerészeti ügy előmozdítására szándék életbe léptetni. Egyúttal a mostani hadi kikötők rendezetének tökéletes átalakítása is meg fog kezdetni. Rómából, f. hó 18 o káról értesittetünk : Drago herczegné, Krisztina királyné és Rianzares herczeg leánya ide érkezett, s anyjával együtt huzamos ideig itt fog lakni; a spanyol emigratio több tekintélyes tagjai szinte ide érkeztek. Fillmore az északamerikai egyesült államok előbbeni elnöke is az itteni fővárosban classicus tanulmányokkal foglalkozik. Berlin, márt. 19. Sz. pétervári levelek szerint, a béke megkötése után értekezletek lesznek a kereskedelmi politikába behozandó reformterveket illetőleg. A császárnak Lengyelországba utazása a megkoronázási szertartás utánra halasztatott. Madrid, mart. 19. Romával nemsokára leendő kiegyezkedés remélhető. — Loreában csekély lázadás ütött ki. A mozgalomnak nem volt semmi következménye. Berlin, mart. 20. Itt azon hír kering, miszerint Oroszország czárja azon biztosítást adta volna, hogy a béke megkötése esetében Párisba menne, még megkoronáztatása előtt. Másfelől e pillanatban sokat beszélnek egy tervezett összejövetelről Oroszország, Ausztria és Poroszország fejedelmei között. Mi azonban azon pozitív biztosítást tehetjük, miszerint eddigelé semmi oly lépés nem történt, mi azt mutatná, hogy e terv valósággal létezik . Azt erősítik, hogy a kormány az ünnepek után a kamarákhoz egy közlést bocsátana a hadkészségi állapot (pied de guerre) szükségességének megszűnése tárgyában, tekintve a körülmények megváltozását. Páris, mart. 22. Beszélik, hogy a „szerkesztő-értekezlet“ (la conference de rédaction) — miként a másod felhatalmazottakból álló bizottmányt nevezik — bevégezte munkálatát, s most már a békét ma vagy holnap alá is írhatni. Ha ismét akadály gördül is elő, de annyi bizonyos, hogy mind a császár mind a felhatalmazottak nagyon óhajtanak már véget vetni a jelenlegi helyzetnek, mely ha tovább tart, bizonyosan újra föléleszti az angol sajtónak már eddig is kitörőfélben levő rész kedvét, s a nyugati szövetségesek között is idegenkedést támaszthat. Hübner K. és Clarendon 1. kevés nap alatt elutaznak Parisból, annyival inkább várhatni minden pillanatban a béke kihirdetését. London, mart. 21. A „Morning Star“, Cobden lapja, írja : ,,a szerdai kormánytanácsban, hír szerint, elhatározók, hogy mind a toborzási, mind a katonaság és hadiszerek szállítását Krímbe megszüntetik. (Ugyane hítt találjuk a Daily Newsban). Tegnap adták ki az illető rendeleteket, s így többé nem lehet kétség a kormány meggyőződéséről, hogy a béke megvan. „A Star“ ezért hálát ad istennek , s megint a régi Cobdenféle szalmát csépeli, hogy a szövetségesek hajaszálát se rövidítték meg Oroszországnak (?). Törökországon se segítettek, s mégis „jó békét“ köthetnek. Miért ? mert a kereskedés fölszabadult némi nyűgök alól, melyek az előtt terhelők. Mi más szempontból tekinti a dolgokat Layard. Tegnap iktatták őt be az Aberdeen-egyetem rectorságába régi szokott szertartásokkal. A tiszteletére adott lakomán „in abstracto“ kívánatosnak mondá a békét, csakhogy nem hiszi, hogy kielégítő legyen. Szerinte nincs talán egy ember is Angliában (Cobdenről és a manchesteri párt többi híveiről megfeledkezett a szónok) aki legalább még egy évig folytatni nem akarná a háborút. (Nagy tetszés.) A dolgok politikai állása nem enged tartós békét reménylenünk. Most minden a régiben marad. Megmenték ugyan Törökországot az orosz támadás ellen a Feketengeren, de a politikai és vallásos szabadság nagy kérdései úgy maradnak, amint voltak a háború előtt.“ A „Times“ sem a legjobb reményeket fejezi ki a béke iránt. Egyik közelebbi számának röviden ide megy ki tartalma : A béke kész, és azért minden fontolgató hazafi most bízvást elkezdhet dohogni. Kereken kimondja, hogy a béke — — rothadt lesz. Ezzel senkit sem akartunk zavarba hozni, mert j a dolgon már, istennek hála , nem segíthetni, a francziák az okai. Csoda lesz-e, ha a szövetség el fog hidegülni. E menydörgés viszhangra talál több más lapban is, a nem „államférfim“ hitelű Advertiseren kívül, a többi lap az angol türelem és megnyugvás kellő mértékét tanúsítja. A Daily News keresi a vigasztalást mindenfelől. A tory Herald a whig pártot vádolja. Derby vagy Disraeli (?) porig alázták volna Oroszországot. A Times ezek ellenében mindig csak azt a nótát fújja, hogy Francziaország kijátszotta Angliát, elleneivel szövetkezett stb. — Nemzeti színház. Mart. 24-kén — miután a húsvéti normanapok miatt a színház mart. 17-dikétől 23-dikig zárva volt — az előadások sorát „A vén bakancsos és fia a huszár“ nyitá meg. A színház rended megtelt. Hogyisne hétnapi szünidő, hétnapi színházi böjt után! Az előadásról nincs egyéb megjegyezni való, mint az, hogy Réthi fia, ki a parasztgyereket szokta játszani s kit a szinlap is jelentett, quasimodo elő nem kerülvén, helyette hamarában szegény köröseknek kellett a szerepet elvállalni, ki annak kicsit nagyon is öregecske volt. A „halhatatlan“ Friczi nem tartóztatható magát, hogy ne nevessen maga fölött. E nevetést szerencsére be lehet itt olvasztani a képviselt személy egyéniségébe, mégis kitűnt, hogy Friczinek írója és személyesítője egyszersmind annak közönsége szerepébe tévedt. Távírda! tudósítások. London, mart. 20. A mai lapok következő hivatalos jelentést közölnek a Krimiabani fegyverszünet aláírását illetőleg „P a n in n r e ord tudósítást von, hogy a fegyverszünet Kritinában alaitatott s hogy az illető okmányok másnap kicserélendők valónak.“ Madrid, mart 19. A congressusban az igazgatási szervezet alapzatira vonatkozó törvényjavaslat tárgyalása bevégeztetett. Mindenfelé nyugalom. Páris, mart. 21. estve 10 órakor. , conferentia ma nem tartott ülést, csak anna alválasztmányai gyűltek össze. Egy a mai reggeli „Moniteur“ben mejelent decretum szerint Tascher gróf a becsületlegio nagy keresztjével diszesitetett. A császárné, Jeromos herczeg s a kis Napoleon mindnyájan igen jól érzik magokat. Ama kedvezőbb hírekre, hogy t. i. a hadsereg létszáma kevesbittetni s a bank-kamatlab lejebb szállíttatni fogna, a rente tegnap estre a boulevardon kissé szilárdabbá alakult. Páris, mart. 22. délután. Ma conferentia-ülés volt. A külföldi értékpapírokká kereskedés tilalma, egy imént történt felvilágosítás szerint az ausztriai államvasut-részvényekre nem terjed ki. Páris, mart 23 A mai „Moniteur“ közli a császári herczeg születésének államokmányilag bejegyeztetését. Ma a Notre-dame egyházban Tedeum tartatott. Felelős szerkesztő: Báró KEMÉNY ZSIGMOM). 2654 Négy osztályú elemi főiskola megnyitása. Van szerencsém a t. ez. szülőkkel tudatni, miszerint én alelirt a magas cs. k. vallás és közoktatási minisztériumnak f. é.1856-diki febr. 12-kén 1963/14. sz. a. és a magas cs. k. budai helytartó tanácsi osztálynak f. é. febr. 20-kán 4263/101o szakelt rendelete által egy négyosztályu elemi főiskola alapítására engedélyt nyertem. Ezen iskola főtiszt. Dr. Haas Mihály prépost és cs.k. iskolai tanácsos, főtiszt. Szántoffy Antal prépost, dékán és plébános, a pesti elemi iskolák igazgatója főtiszt. Majer István urak felügyelete alatt állván, oly tanerő és szerekkel fog ellátatni, hogy alapos reménység vagyon, miszerint az mielőbb mintaiskolára fog emeltetni. Az elemi főiskolák előkészítésül szolgálnak a gymnasiumok- s alreal iskoláknak úgy, hogy ezentúl senki a gymnasium, vagy a real iskola első osztályába nem vétethetik fel, ki egy nyilvános elemi iskola negyedik osztályából kielégítő bizonyítvánnyal ellátva nincsen. A hetenkint 24 órában előadandó tantárgyak: Vallástan, német és magyar nyelvbeli oktatás, mely a szótagolást, olvasást, nyelvtant, helyesírást és a szó és írásbeli gondolat kifejezés gyakorlatát foglalja magában, továbbá az írás, számtan, éneklés és rajzolás. Az elemi iskola I-sö osztályában fölvételre szükséges kor a bevégzett 6 életév. A többi osztályokba fölvétetnek mindazon ifjak, kik törvényes bizonyítványt elemi vagy főelemi iskolából mutathatnak föl, ilyen bizonyítvány hiánya esetében pedig magát fölvételi vizsgának alávetni kénytelen. További fölvételi kellék pedig a szokott himlőoltási bizonyítvány. (Évenként a tanév befejeztével (augusztus közepén) nyilvános ünnepélyes vizsga, egybekötve szorgalomdíjak kiosztásával az arra érdemeseknek talált tanulóknak tartatik. Ezen vizsga bevégeztével kezdődnek a szünnapok, mik az 1-ső és 2-ik osztálybeli tanulók részére négy hétig, a 3-dik és 4-ik osztálybelieknek pedig hat hétig tartanak. Az új tanév mindig October hó 1-jén kezdődik. A tanév folyamata alatt a vasár- és ünnepnapokon kívül, még a következő napokon nem fognak előadások tartatni: a) Karácsonkor december 24-kén. b) Farsangkor az utolsó hétfőn és kedden. c) Húsvétkor a nagy hét utolsó három napjától fogva az ünnepeken át a húsvéti keddet berekesztve. d) A három keresztjáró napon. e) Hetenkint az egész szombati napon. Az elemi főiskola megnyitása történik a húsvéti ünnepekre következő szerdán, mint f. é. mártius 21-kán. Egyideleg az elemi iskola megnyitásával kezdődik a 2-dik félév. Kereskedelmi iskolámban, melynek czélja a kereskedelmi vagy ipari pályára készülő ifjúságnak, az átalános a kor igényei által követelt műveltségen kívül, egy jövő hivatásuknak megfelelő különöset is adni. A tantárgyak mik hetenkinti 36 órában taníttatnak a következők: Vallástan, magyar és német nyelv, elemi számtan, általános földrajz s történelem természetrajz, természettan, műtan, vegytan, német és magyar irály s levelezés, kereskedelmi számtan, kereskedelmi és váltójog és vám isme, könyvvitel, árutan, szépírás és rajzolás, s végül a tanulók szükségei szerint az olasz, franczia és angol nyelv. A négy osztályú elemi iskolával, valamint kereskedelmi iskolámmal vagyon egybekötve egy nőve Ide, melybe tanulók egész ellátásra felvétetnek, kik aztán jövő hivatásuknak megfelelő nevelést nyernek. Neveldémbe olyan tanulókat is beveszek, kik a helybeli gymnasiuot vagy reáliskolát látogatják, kiknek siikeres előmeneteléről tantárgyaikban legpontosabban gondoskodom. Végre oly tanulók, kiknek szülei óhajtják, miszerint gyermekeik a rendes tanórákon kívül is hasznosan és vezető felvigyázat alatt foglalkoztathassanak, s végre ebéddel és uzsonnával neveldémben is látatnak el. Ily tanulók aztán reggeli 7 órakor jelennek meg az intézetben, részt vesznek a tanulóknak minden ismétlési feczkéiben, és számukra rendelt elmederlő gyermeki játékokban, hova estéli 7 órakor ismét a t.szülök érettek hűldnek. Közelebb tudósítással a tanulók felvétele, vagy tan és nevelő intézetem berendezése felöl mindenkor szívesen szolgálok. A behalás történik naponkint délelőtt 8 — 12, délután 3—5-ig — Dorottya utcza kereskedelmi épület 2-ik emelet. Pest, martius hó 1856. Marinak István Sándor, tulajdonos, s a pesti városi vasárnapi kereskedelmi iskolák igazgatója 2642 3—3 Müller Gyula pesti könyvárusnál megjelent, s általa minden hiteles könyvárusnál megszerezhető. Történelmi beszélyek magyar s franczia nyelven, nyelvtani jegyzetekkel, az ifjúság képzésére, különösen a franczia nyelvet gyakorlók számára szerkesztő s kiadó Szavary Antal. A „magyar, franczia, angol s olasz elemi szólamok s társalgási beszélgetések“ szerzője. Nagy 16-rét, főzve I frt pp. 2645 2—3 Haszonbérlet, A losonczi helv. hit. egyháznak Losoncz városa határában levő 228 hold föld s rétből álló tagositott birtoka e f. é. Sz. Mihály napjától hat évekre — f. é. sz. György napján helyszínen tartandó árverés utján haszonbérbe kiadatik, — a bérleni kívánók 150 pert bánatpénzzel ellátva az árverésre meghivatnak, — az árverési idő előtt részletesen értesülhetni az egyházi igazgatóságnál. Az illető egyházgyűlésének végzése folytán közölteti ifj. Zámpory Pál.