Pesti Napló, 1856. szeptember (7. évfolyam, 1972-2000. szám)
1856-09-14 / 1984. szám
2 nagy és 3 kis ezüst, végre 3 nagy bronz emlékpénz) b) üszök 1 évestől 3 évesig; (2 arany, 4 nagy és 2 kis ezüst, végül 4 nagy bronz emlékpénz), c) tehenek, a m második borjúzásukig; (1 arany, 2 nagy és 2 kis ezüst, aztán 2 nagy bronz emlékpénz), d) ökrök 2 évestől évesig; (3 nagy és 3 kis ezüst, végül 3 nagy bronz emlékpénz). 3) Hízott juhokra*), (3 nagy és 3 kis ezüst, meg 4 nagy bronz emlékpénz). 4. Sertésekre a) kanokra 1 évestől 2 évesig, b) kocsákra szinte nagy és 1 kis ezüst, meg 1 nagy bronz emlékpénz e két osztály mindenikére; azonkívül a két osztályból a legszebb állatra 1 arany emlékpénz). 5. Mindenféle szárnyas állatra; Cl nagy és 2 kisebb ezüst, nagy és 2 kis bronz emlékpénz). II. Eszközök-és gépekre. 1. A legszebb s legjobb eszközök- és gépekre, melyek szerkezetök újdonsága, szilárd munka és olcsóságuk által kitűnők. (3 nagy arany emlékpénz). 2. A következő eszközök és gépekre: a) legjobb ekékre; (2 nagy ezüst emlékpénz, b) vetőgépek-, szecskavágók- és hengerekre; (2 nagy ezüst emlékpénz), c) cséplőgépek-, alagcsősajtók-, gőzgépek-, gyökmetszők- és darálókra ; (2 nagy ezüst emlékpénz), d) szeszégetési szerek-, malmok-, czukorgyári készületek- és borsajtókra; (2 nagy ezüst emlékpénz). 4. A fentebbi 4 kathegoriabeliek közöl azokra, melyek a legjobbakhoz legközelebb állanak; (20 kis ezüst és 20 nagy bronz emlékpénz). 4. Kisebb tárgyak- és kézmüvekre; (20 kis bronz emlékpénz **) III. A mező-és erdőgazdászat termékei-, ipara-és technikumára. 1. Erdei termékek; (1 arany, 2 nagy és 2 kis ezüst, meg 4 nagy bronz emlékpénz). 2. és 3. Mező és rét-, gyapjú-, selyem- és méhészet termékei; (1 arany, 7 nagy és 14 kis ezüst, meg 14 nagy bronz emlékpénz). 4. A mező- és erdőgazdászati ipar termékei: (3 arany, 3 nagy és 14 kis ezüst, meg 14 nagy bronz emlékpénz). 5. Gazdászati építészet és mérnökség; (1 arany, 1 nagy és 2 kis ezüst, meg 2 nagy bronz emlékpénz). 6. Mesterséges trágya; (1 nagy és 1 kis ezüst, meg 2 nagy bronz emlékpénz). 7. Kisebb tárgyak és kézművekre; (20 kisebb bronz emlékpénz). Általános határozatok. l.A kiállítás egész menetét, egy különösen e czélra rendelt kiállítási bizottmány intézi, mely is annyi alválasztmányokra, sectiókra oszlik, a mennyit a szükség kíván. 2. A kiállított tárgyakat megbírálni és a jutalmakat oda ítélni azon bíróságoknak leend feladata, melyeket a központi választmány, a társulat rendes tagjai közöl nevezend ki; ugyanis a kiállítandó marhák, a gépek és eszközök, s a termékek megbírálására, külön külön egyegy bíróságot, melyek közöl mindeniknek meg lesznek alosztályai. — 3. A gépek és eszközök bírósága intézi és ítélendi meg a gépek és eszközökkel, akár a társulat akár pedig a kiállító költségére — teendő próbákat s kísérleteket is. — 4. A bíróságok a díjakat szavazattöbbséggel ítélik el, s határozatuk az indokolással együtt jegyzőkönyvbe iktatta Iován, a kiállítás után közzététetik. (Folyt. köv.) SPESTI MPIIO. Pest, sept. 14. Ma irodalmunk barátainak több munka s ezek közt néhány becsesnek megjelenését jelenthetjük. Mindenelött a Szalay László által meginditott „Magyar történelmi emlékek“ és most megjelent első kötetéről szólunk. Ez első kötetben, mely 543 (n. 8-rétű) lapra terjed, Szalay „Kemény János erdélyi fejedelemnek önéletírását“ adja ki; e kiadás hű, az eredeti kézirattal összehasonlított. Tudomás szerint Rumy kiadása nem hű. Szalay kiadásának ára 4 pft. A „Gyulay album“-ból külön lenyomatkép jelent meg Szász Károly költői beszélye „Hedvig“, melynek jövedelme szintén a gyulai vízkárosultaké. Ára 20 pkt. A „jogtudományitörvénykezési tár“ második évfolyamának IV. füzete következő tartalommal jelent meg . A bírósági feftdszer főelvei a polgári jogügyek körében. X. Békebiróság. Csokolaytól. Az örökösi nyilatozatról Seregi Somától. Az áruszerzési kötésekről. Szabad rendelkezés (Kossovich Károly jogtörténeti értekezésének folytatása.) Ügyvédi állapotok s érdekek. Ügyvédség reformja. (folyt.) Vizsgálat. Ügyvédi bizottmány vagy fegyelmi tanács. Vitás kérdések. (Szó- * *•) váltás Stockinger Mór a III. résszben közlött véleményére) I. A régi végintézetek erejéről Tury Sámueltől. II. Az ősiségi patanszik 5-hoz. III. kamatláb T. L.-től. Esettár. Felsőbb randeletek. Az elméleti államvizsgálatok szerkezete és megtartása tárgyában I. — Nem értesültünk, várjon e pártolásra méltó vállalat nagyobb részvétre talált-e? Já■ zay nagybecsű munkájából (,,A magyar nemzet napjai“) a IV-ik füzet megjelent. Ismételve figyelmeztetjük e nagy stúdium eredményére a magyar történelem barátait.— Cantu Caesar „Világtörténelme“ magyar fordításának 2-ik kötete szintén megjelent. Újabb irodalmi jelenségek ezek mellett : „Az állatvilág csodái“ 12 színezett aczálmetszettel. Német kútfő után kidolgozta egy kecskeméti tanár, kiadja Heckenast. Ára 2 frt 40 kr. — Szegfi Mór regények képeit, melyek kat kötetben „Kis bajok nagy gondok“ ciim alatt jelentek meg, szintén Heckenast adta ki.— Dr. B e c k nek magasb tanintézetek alsó és középosztályai számára irt „Világtörténeti tankönyv"-e néhány nagykőrösi tanár által lefordításán Heckenastnál megjelent, ára 48 pkr. Dux útmutatója „a magyar nemzeti múzeum“ tankincsgyüjteményeiben Lampel Rob. által adatott ki. Ára 30 pkr. — A Müller Gyula és Vahot Imre egyesült naptárának tartalom-jegyzékét folytatólag közöljük. V. Ipar. Nagy fontosságú találmányok. A megjavított amerikai aratógép, képpel. Baromfi-tojásoknak mesterséges kiköltése, képpel. Törvényes mértékek és súlyok. VI. Magyar- és erdélyországi képek. Az esztergomi bisilika képpel. Debreczen. Vahot Imrétől 6 képpel. Gr. Festetics György, képpel. Balaton Füred, képpel. Tátika vára, képpel. Nagy Ivántól. Bölöni Farkas Sándor emléke, képpel. Eötvös József, képpel. Győr, képpel. Békés Csaba, képpel. Hegedűs Lajos és Hegedűs Lajosné 2 képpel. Az abalisóakna Marmaros megyében, képpel. A vizsói völgy Marmarosban , képpel. Vizsói oláh templom Marmarosban, képpel. Katona József, képpel. Vahot Imrétől. A késmárki vár romjai, képpel. Erdőd vára, képpel Lauka Gusztávtól. A csikós, képpel. Vahot Imrétől. VII Erdélyi várak. Budvár képpel. Bethlen Gábor fejedelem születéshelye ilyén, képpel. Küküllő, képpel. Kövárytól. Radnóti kastély 2 képpel. Erdélyi régiségek Apafi Mihály fél iterés ezüst pohara. Apafi Mihály ezüst evőkanala. Apafi Mihály ezüst- és aranynyal kizart sarui. Kolozsvár régi kapukulcsa. Magyarország régiségei. Apátfalva és a beeli három forrásról nevezett apátság 5 képpel. Vahot Imrétől. Dobó emléke Egerben, képpel. Nagybányai gyertyatartó, képpel. Nagyváradi emlékpohár, képpal. Zoborhegyi zárda Lyitrában, képpel. Lehel tornya Galgóczon, képpel. A sz. lőrinczi templom romjai és régi kelyhe, 2 kép. Vazul börtöne Nyitrán, képpel. Egri török minaret képpel. Báthory és Migaczi váczi püspökök emléke képekkel. Kölcsey Ferencz és emlékszobra képekkel. Vahot Imrétől. Köváry László, képekkel. Bocskai István, Irinyi Józseftől. A parádi timlós fürdő. Mocsáry Lajos, képpel. Dr. Balassa János, képpel. Az Isten is azon segít, ki maga magán segitni törekszik. E szépirodalmi ismeretterjesztő czikkek közt, mint látjuk, sok érdekes, sok becses van. Ezek közöl különösen felhívjuk a figyelmet, főleg jogtudósaink s történészeink figyelmét Irinyi Józsefnek „Bocskai István“ról írott életirására. Először találkozunk itt a történetírás mezejfia Irinyivel, ki e rövid életirásban kellően kitüntette azon mondhatnék drámai hatása különbséget, mely Bocskai életének első és végső időszaka között létezik , midőn az erdélyi úgynevezett „német“ párt, fejéből a körülmények és történelmi fejlemény folytán a bécsi béke halhatlan nevű kieszközlője s erdélyi önálló fejedelem jön. Értekező e mellett gondosan kiemelte a péntek napnak csodálatos találkozását Bocskai életének nevezetesebb eseményeivel, mely későbben az amerikai egyesült államok függetlenségi háborújában szintén előjött. Ez életírásnak különösen érdekes része annak kimutatása, hogy minő szerepet vittek akkori történelmünkben a „kamarák“ és „szentszékek“, melyek ítéltek a tized kérdésében. — Az utolsó czikkben Kusisseky János az erdélyi jég-és zsszkár ellen kölcsönösen biztosító társulatot ismerteti. A bő tiszti névtárral és pesti utasítóval ellátott naptár bolti ára 1 ft. 30 kr. pp. — Matók Béla, Nyiz s■yai Gusztáv és Pecsenyánszky János „magyar zene-album“ szerkesztésére egyesültek. Ez album füzetekben fog megjelenni a főirányul türendi ki az eredeti magyar zene-stylnek, minden idegen elem kizárásával, érvényre emelését. — Lovassy Sándortól ismét egy új füzet zenemű jelent meg „Tréfás dalok* Czimmel. Tartalma (a szöveg) „Eladó leány* Bérczytől; „Serenade“ Lankától; „Betyárdal* Tóth Kálmántól; „Disznótorban“ Petőfitől; „Ezrivel terem“ Petőfitől; „Hej!csikós“ Tóth Kálmántól; „Sentimentalis románc*“ Lankától; „Poharamhoz“ Petőfitől; „Meredek a pinczegádor“ Petőfy töl; „Az én torkom álló malom“, „Orbán“ és „Kördal“ Petőfi töl. A kettős füzet ára 1 frt 24 kr. — A Patikárus testvérek Matók Béla vezérlete mellett a jövő héten az alföldre indulnak. A szüretet alkalmasint Arad vidékén töltendik. Nemzeti színház. Sept. 12. A fogház. Vígjáték négy felvonásban. Benedix után magyarosította Fáncsy L. — A pályanyertes „Becsületszóba nem akar sor kerülni; mára már másodszor volt hirdetve s újólag elmaradt. A mulattató német vígjáték előadása, mint rendszerint, jó volt; legtöbb alkalma volt, hogy kitűnjék, Szigetinek (Száraz Jónás), és ki is tűnt. Komlóssy Ida hibás hangsúlyozását nem hagyhatjuk megrovás nélkül; az első taggal nem gondol semmit. — Közönség nem számol. Az előadáson ő cs. k. Fensége Albrecht Főherczeg is jelen volt. Hivatalos. Törvényterv a két evangélikus hitfelekezet egyházi ügyeinek képviseletét és igazgatását Magyarország, a Szerb-vajdaság és Temesi-bánságban illetőleg. (Folytatás.) 166. 5. A megürült állomás betöltésének előkészítése és megindítása végett az esperes a maga elölülése alatt a 35. és 161. §§. szerint a nagyobb gyülekezeti képviseletet egybehivatja, s a gyűlés elé ez előkérdést terjeszti : próba-predikácziók meghallgatása után-e, vagy próba-predikácziók nélkül akarja a választást végrehajtani ? 167. §. Ha a nagyobb gyülekezeti képviselet jelenlevő tagjainak háromnegyedéből álló többség a lelkészválasztáshoz a próba-prédikácziók előleges meghallgatása nélkül akar fogni, akkor következő eljárás követendő: 1) Az esperes egy jelöltet ajánlhat, ki mindenesetre a jelöltnévsorba iktatandó. 2) A nagyobb gyülekezeti képviselet annyi jelöltet ajánl, amennyit tetszik, s mindenik, ki mellett tizenkét szavazat nyilatkozik, a gyűlés által ajánlottnak tekintendő. 3) Az esperesnek joga van, az ily módon ajánlottak közöl, az okok előadása mellett mind azt kizárni, ki a) a törvény által (35. §. a. pont) kívánt tanulmányokat szabályszerűleg nem végezte; b) mint már alkalmazott lelkész oly vizsgálat alatt van, mely áthelyezéssel, hivatalbóli ideiglenes vagy végleges elmozdítással végződhetik; c) erkölcsi magaviseletéért a superintendenstől az egyházkerületi consistorium jelenlétében már megintést kapott. Ha a jelenlevő képviselők többsége mindemellett azt kívánja, hogy az esperes által kitörlött a jelöltnévsorba tétessék, akkor e fölött minden további tárgyalás félbeszakítandó. Az esperes tartozik az esetet egy kellőleg indokolt jelentésben eldöntés végett nyolcz nap alatt az egyházkerületi consistorium elé terjeszteni , szintúgy szabadságában áll a presbyteriumnak, hasonlag nyolcz nap alatt a gyülekezeti képviselet nevében az egyházkerületi consistoriumhoz fordulni. Ha a gyülekezet az egyházkerületi consistorium végzésével nincs megelégedve, akkor tizenötnapi zárhatáridő alatt panaszát a főegyháztanács elé viheti. A főegyháztanács végzése, minden további felebbezés kizárásával, feltétlenül szabályozó. Ha ily kifogások nem támadnak, vagy azok elhárítják, akkor 4) a gyülekezeti képviselet által ajánlottak mind egy évre föliratnak, s azok közöl minden képviselő egymásután ötöt nevez meg mint jelöltet. Miután ez megtörtént, a szavazatok összeolvastatnak , s a relativ legtöbb szavazatot nyert öt egyének, az esperes által ajánlottal együtt, mint a lelkészi állomásra jelöltek kihirdettetnek. 168. §. Ha az esperes elölülése alatt (166. §.) egybegyült választótestület azt határozza, hogy a választás előtt próbaprédikácziók hallgattassanak , akkor az esperes a gyülekezettel az egyénekre nézve megegyezik. Az esperes joggal bír próbaprédikáczióra hármat, a gyülekezet pedig más hatot, vagy az esperes kettőt, a gyülekezet négyet, vagy az esperes egyet, a gyülekezet kettőt meghíni. Az esperest az előbbi 5, 3-dik pontjában közelebbről meghatározott kizárás joga illeti, s egészen az ott kiszabott eljárás megtartandó. Ha kifogások nem támadtak, vagy elhárítják, akkor a próbaprédikácziók, egyedül az esperes által meghatározandó következési sorrend szerint tartatnak meg. A választáshoz fogni a sorrend bevégeztetése előtt nem szabad. Mindazok, kik próbapredikácziót tartottak, a megürült lelkészi állomásra minden mások kizárásával jelölvék. 169. §. A presbyterek tartoznak az állomás ürességben léte alatt legszigorúbban őrködni, hogy megvesztegetés vagy más illetlen választási fondorlatok ne történjenek, s lelkiismeretileg kötelezvék, ha ilyesmit észreveszek, az esperesnek jelenteni. Ha az ily fondorlatok folyvást tartanak, vagy a választás alkalmából viszálkodások támadnak, melyeket nyolcz hét alatt elintézni nem lehet, vagy épen valamely gyülekezet az esperes, vagy egyházkerületi consistorima vagy főegyháztanács rendeleteinek ellenszegül, akkor a gyülekezet választójogának gyakorlását ezen egyes esetre elveszti. Ily esetben az esperes egy, a superintendens két jelöltet ajánl a főegyháztanácsnak, s ez esetben a lelkészt a 154. §. szem előtt tartásával, ez nevezi ki. 170.$. Ha a jelöltek a megürült lelkészi hivatalra vagy a 167. §. vagy a 168. $. szerint megállapítják, akkor az esperes kitűzi a választás napját, melynek a legközelebbi vasárnapok egyikére kell esni, s a tulajdonképeni választás eszközlésére a papi és tulajdonkénteni választás eszközlésére a papi és világi rendből egyegy biztost nevez ki. A választás, alkalmi - isteni tisztelet előrebocsátása után, a templomban megy végbe. E czélra a választási biztosok a presbyteriumtól átveszik a választók névsorát, melynek a 35. §. szerint úgy a presbyterium, mint a nagyobb gyülekezeti képviselet tagjait is, (36. §.) vagy a 161. §. szerint a gyülekezet összes szavazatjoggal bíró tagjait név szerint tartalmaznia kell. A szavazás titkos. Minden választó név szerint szólíttatik fel, s vagy a) a választási bizottmány jelenlétében írt szavazati cédula által, vagy b) amennyiben szavazatjogát írásban gyakorolni nem akarja, szóbeli nyilatkozatának jegyzőkönyvbe mondása által szavazhat. Szavazategyenlőség esetében még egy szavazás történik : ha a szavazatok ismét egyenlők, akkor a sors dönt. A megválasztott számára a választógyűlés kiadja a meghívólevelet, s azt a presbyterium által, a választási biztosok mint tanuk jelenlétében, aláíratja. A meghívólevél, különbeni érvénytelenség terhe alatt, a közvetlenül előbbinél csekélyebb jövedelmi biztosítványokat sohasem tartalmazhat, s a Szabott fizetést az öszletnek conventiós pénzbeni kitételével, valamint minden egyéb jövedelmet oly világosan és pontosan elő kell sorolnia, hogy a lelkészt illető javadalmakra nézve soha semmi kétség ne támadhasson. A presbyterium a választottat megválasztatásáról három nap alatt értesíti, s egyszersmind a meghívólevelet megvizsgálás és helybenhagyás végett az esperes elé terjeszti. A választási biztosok a választás egész lefolyásáról pontos jegyzőkönyvet készítenek, melynek tartalmaznia kell : 1. Az esperesnek őket a választási cselekvényre felhatalmazó megbízását; 2. A választói névsort; 3. A jelenlevő s a választásban résztvevő választók névjegyzékét; 4. A lelkészhivatali jelöltek neveit; 5. a szavazás lefolyását és eredményét, a választott pontos megjelölésével; 6. azon megjegyzést, miszerint a meghívólevél az ő jelenlétükben adatott ki s az a közvetlenül előbbinél csekélyebb bevételi biztosítványokat nem tartalmaz. A választási biztosok a választási jegyzőkönyvet az esperesnek további eljárás végett három nap alatt kézbesítik. 171. $. Ha a választott azon pályázók közé tartozik, kik próbapredikácziót tartottak, akkor a választást elfogadni köteles; vonakodás esetében tartozik a) az őt meghívó községnek költségeit megtéríteni, b) az özvegyek és árvák gyámolítási pénztárába büntetésül (58. $. 3. pont) ötven conv. forintot fizetni. (Vége kör.) Börzetudósítások. Becs. sept. 12. 5*10met. 83Vt _3/ ----784% % 72*/g—%. Nemz. köles. 85 —%/.. Urbérkárp. kötv. a. a. 86 — %. a többi 763/4—77. 1854- diki sorsját. 1081/4—109. Bankrészr. 1067—1068. Bankcertif. 310—312. Hitelint. 379—VI. Dunagőzh. 572 — 574. d. g. 13. kib. 558—560. Tiszai vasút 1081/*—% Nyugoti vasút 1083/4—109. Keleti vasút 112%—113* *) Finom gyapjas juhokra nem tűzetik ki jutalom. ***) A gépek és eszközökre kitűzött arany és nagy ezüst emlékpénzt kiállítónak csak azon esetben ítéltetik oda, ha azt egyúttal maga gyártotta is, ellenben a kisebb ezüst és bronz emlékpénz minden kiállítónak odaítélhető, ha mindjárt az illető gépet nem ő maga készítette is. lási módot készít a herczeg előre, de az nem fog sikerülni. Most már tudom, hova kívánta nejét vinni. A rendőrbiztosnál hagyott levelében azt írta Anna atyjának, hogy Bécsbe írjon neki, hogy jöjjön őt felkeresni, s az atya már oda is ment volna , ha idejében nem kapja leánya levelét. (Folytatjuk.) -**(*)•»#+— TUDOMÁNY, IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Alázatos esedezése az alulirt „Bennetuc“ szónak, testvére „Bennünket“ nevében is, b. Kemény, Hunfalvy P. és Greguss urakhoz, mint az Angyal Pál ur által kinevezett semmisitő-szék tagjaihoz. Tisztelt semmisitő-szék! Keseredett szívvel panasztom be a méltatlanságot, mely rajtam és szegény testvéremen Angyal Pál ur és egyik pályázója által elkövettetett. Angyal ur jónak látta 10 arany fogdijat tenni fel valamely bitang, országháboritó nyév hiba fejére, mely mint a statariális hirdetményben olvasható, itt édes magyar hazánkban útlevél nélkül csavarog, majd palotákban kotnyeleskedik, majd kunyhókban lappang , majd a tudósokkal, majd meg a vadpoétákkal iszik testu poharat; szóval: mindenütt megfordul, hol magyar embert sejt, anélkül, hogy valaha orron ütötték volna, holott nem is magyar eredetű, hanem valami kóbor cseh vagy rusznyák hagyhatta el, mint zabgyereket. Én, hallva e hirdetést, eleinte nagyon megörültem, mert eszem ágában sem fordult meg, hogy rólam és szegény bátyámról (idősb nálam, ő lévén az első személy) lehessen szó. Gondolom , no, a dominus Latinismus vagy a Herr von Germanismus vagy a Monsieur G a 11 i c is már most majd csak hurokra kerül s nem izgágálkodnak ezután köztünk született magyarok közt. Azonban mi történik ? Egy székely ember, Gyergyai úr, kinek apja, nagyapja testi lelki barátom volt, meghíja a tősgyökeres magyar szókat és szólásmódokat egy kis barátságos összejövetelre, azokkal együtt megjelenek én is , hát csak becsapja az ajtót orrom előtt : „takarodjék kend“ — kiált rám mérgesen — „kend sehonnai bitang korcsszülemény 1* — „Instálom aláisan!* mondák, mialatt táskámból előszedtem igazoló irataimat s nemes levelemet; — de szóba sem állt velem : „Dobjátok ki!* biztató cselédeit; én tehát jobbnak láttam elkotródni, mig szépen vagyok. Szeget ütött fejembe ez az eset, annál inkább, mert az előttem megfordult nyelvhibák közöl nem emlékeztem oly amphibiumra, mely a kabátos s a szűrös nép közt egyaránt csavarogna. Hátha épen bennünket hajhásznak, mondom a szegény Bennünket-nek? És már szinte útban voltunk a Magyar Tudós Társasághoz, hogy salvus conductust kérjünk, mint igazjáratbeli emberek, midőn egy az Angyal Pál fogdmegei közöl, ma VII. ur, nyakon csípi szegény bátyámat. Noiszen volt neki! Szidták, ütötték, kezbre lábára vasat vertek, úgy hurczolták Angyal Pál ur elé. Nr. VII. ur privát passióból a legcsúfosabb és durvább kifejezéssel illette mindazokat, kik szegény bátyámmal valaha barátságban vagy csak ismeretségben voltak is; úgy, hogy a jámbor Bennünket név pár nap alatt oly rész hírbe jött, mint a Zsobrié. Vártam, hogy a hirlap-urak majd csak tesznek egy szót ártatlansága mellett, de úgy megijedtek a nagy hűhótól, hogy szájokat sem merték felnyitni, s a nagyobb rész rögtön fölfogadta, hogy soha se velem, se semmi fejem fokával nem érintkezik. Most a szegény Bennünket a siralomházban ül , várja solemnis kivégeztetését; de én , ki még szabad lábon vagyok, nem hagyom eltiportatni az igazságot, családom becsületét. Tisztelt semmisítőszék ! Méltóztatik tudni, hogy az én eleim már a XII. században előkelő családhoz tartoztak Magyarországon. Az első Bennetuc jelen volt, mint aláírója ama hires halotti beszédnek, melyről a fogdmegek, úgy látszik, keveset tudnak. S noha e Bennetuc családi név az idő folyamában kissé obsdlescált: a Bennünket és Benneteket legkevesebb hét század óta országszerte virágzik, anélkül, hogy hős magyarságukat és nemességüket valaki egy szóval is kétségbe hozta volna. Sőt, ami több, ama nagy jogtudós és diplomaticus, a halhatatlan Révai Miklós, „Antiquitates Litteraturae Hungaricae“ czímű munkájában, öt paragraphuson keresztül, világosan be is bizonyította, hogy Bennünket és Benneteket ama régi nagy nemes Bennetu c-család egyenes utódjai, s mint ez, úgy amazok is tös gyökeres szittyamagyarok. Nem áll tehát, a mit Angyal Pál úr mond, hogy rólunk, mint afféle dibdák és kóczipor egyénekről, soha semmi emlékezet nem volt. Mutasson A. P. ur, vagy akármelyik fogd mege oly régi tekintélyes igazságot, mint én! Ott van a 181, 182, 183, 184 és 185. §§! De persze diákul van, s a mai naturalista nyelvész urak nem olvassák. Újabban Hunfalvy Pál ur (lásd „Tájékozás a magyar nyelvtudományban“ 69-ik lap fölfedezte, hogy egy nagybátyánk most is Törökországon lakik s Ben-nek hitják, a mi magyarul annyi mint Én; de ez atyafiságról én keveset tudok, mert régecskén elszakadtunk ; azonban Hunfalvy ur, ki szerencsére a semmisitő-szék tagjainak egyike, nem fogja engedni, remélem, hogy szegény Bennünket ily ártatlanul elnyomassék. Mely alázatos előterjesztésemet azon esedezéssel rekesztem be: méltóztassék a tisztelt semmisitő-szék testvéremet hova elébb szabad lábra állitni, s bölcs ítéletében országszerte kikiáltani, hogy mi nem holmi sehonnai jöttment bitangok, hanem a magyar nyelv igaz polgárai vagyunk; má sok bántalomért, rágalmazásért pedig, melyekkel szegény bátyám, kivált a mo VII ur által, illettetett, akként kármentesitni, hogy a tiz arany fogdmeg-pénz, mely ma VII urat se Isten se ember előtt nem illeti, mint sérelem-dij és perköltség szegény Bennünket részére ítéltessék. Éi teljes tisztelettel maradtam a fenczimzett semmisitő széknek alázatos esedező szolgája BENNETUC. Magyar könyveszet 483—4. Magyarország és Erdély eredeti képekben. Nevezett országok legérdekesb tájait, városait, fürdőit, egyházait, várait, palotáit s egyébb régi és uj építményeit helyszínen rajzolta Rohbock Lajos. — Aczélba metszették korunk legjelesebb művészei. A történelmi és helyirati szöveget irta Hunfalvy János. Első szakasz : Magyarország. Első kötet: Darmstadt, 1856. Kiadja és nyomatja Lange Gusztáv György. Lauffer és Stolp bizománya Pesten. 8-rét 1. és 2-dik szám. 1—8. és 9—16 lap. (Szöveg). Az első számban czimlap (Pest és a Gellért hegye) a pesti aldunasor s a vácziut melletti temető képe. A második számban szintén 3 aczélmetszet, u. m. Buda és Pest a Gellérhegyről. Salamon tornya Visegrádon és Esztergom Párkány felöl. Egy füzet óra 30 pkr. Az egész munka 36 füzetben jelenik meg. 485. Röser Miklós növeldéjének és kereskedelmi iskolájának programmja. Pesten, belváros, gránátosutcza, 3-ik sz. Trattner Károlyi házban. Pest, 1856 nyomatott Müller Emilnél 8-rét 50 lap.