Pesti Napló, 1857. szeptember (8. évfolyam, 2286-2310. szám)
1857-09-16 / 2298. szám
dálkozhatni, hogy a segédkezeket néhol megvonták. Hasonló eseteket az oláh egyházaknál is lehet felmutatni, s nem megy többre a hasonló okból feloláhosodott magyarok, mind az elmagyarosodott oláhok száma. E bajon a református státus segíthetne, úgy, ha az egyházi közvagyonból segítené az elszegényedett egyházakat vagy módokról és eszközökről gondoskodnék jótékony adományozók gyűjtése útján fentartani az ily egyházakat. Nincs templom, mely a hallgatók eloláhosodása miatt állana üresen. Miért hogy a katholika egyház részéről ily panaszok nem merültek fel, pedig hasonló eseteket a vidéken lehet felmutatni a róm. katholikusok között ? — Legközelebb a külföldi lapok egy csomó hírt közöltek a külföldön világhírre vergődött magyar művészekről. A „Blätter für Musik“ 70-ik számában összeállította őket, azt mondván, hogy az egész világot magyar művészek kezdik elárasztani. De azóta is újabb híreket vettünk, s azért helykímélésből ezúttal sommásan említjük fel. A bécsi német operának legelső tagjai: Csillag Róza, Beck, Stéger, Liebhardt Lujza magyarhoniak. A zeneművészetben Liszt, Joachim, Reményi, Singer (a három utóbbi hegedűvirtuóz) világhírre emelkedtek, Jauzer Mihály Ausztráliában, More 11 y Kelet-Indiában válnak becsületünkre. Kezer Ferencz gordonkász nemrég Londonban a Beethovencsarnokban a Beethoven triója előadásában Schumann Wieck Klárával s Ernsttel annyira kitűnt, hogy az ujgorki téli évszakra szerződteték, hogy Lagrange, Frezzolini Vieuxtemps társaságában adand hangversenyeket. Soupper Jenő magyar baritonista végre Manheimban idézett elő nagy tetszést magyar dalaival. La Cinna Oszkár spanyolországi diadalairól tavat olvastunk stb. (Nő világ.) — A lipcsei „Illustrirte Zig“, mely nem rég meghúzta felettünk a halálharangot s oly ostoba rajzokat közölt Pestről, legközelebb ismét fényes jelét adá annak, hogy e lapot mindenki jégre vezetheti s bebizonyitá, mi lelkismeretesen jár el olvasói irányában. Utolsó előtti számában ausztriai birodalom vasúthálózatát adja. E térképen az mint a közlekedésnek átadott kész vonalakat jelöltetnek meg a szolnok-váradi, az aradi, a debreczen-miskolczi, tokaji, temesvári vonatok. Megjárja a lipcsei kereskedő, ha a térkép szerint indul el, ha időszámítását erre fekteti. T. levelezőink igen lekötelezendnek bennünket, ha minden évnegyed végével utána járandnak a vidékükre járatott „111. Ztg“ példányai számának. Hartleben könyvkereskedésében ez évnegyedben 30 példánynyal kevesb „111. Zíg“ rendeltetett meg. Nemzeti színház. Tegnapelőtt 14 kén két vígjáték adatott : „Meg akarok halni“ egyfelvonásos új darab Kövér Lajostól, s a 40 aranyos jutalmat nyert „Petronella“ Szigligetitől. Közönség szép számmal. Az uj vígjátékról közelebb bővebben. Annyit azonban megemlítünk, hogy az elsőben Komlósy Ida szépen és melegen játszott. — Ma, Egressy Gábor javára először adatik: Manfredi, Faenza herczege. Szomorujáték 5 felvonásban Monti Vincze után fordította Sárosy Gyula. Hivatalos tudósítás. A kecskeméti reform, félgymnasiumban — mely már a múlt évben, a felsőbb rendeletek értelmében teljesen szervezve, tizenegy rendes és három segédtanárral ellátva kellő sikerrel működött — az 1857 is tanévi reczkék, Isten segítségül hivása s az iskolai törvények felolvasása után, a jövő October hó 1-jén kezdetnek meg. Mit és midőn a t.ez.szülők tudomására juttatni szerencsénk volna, nem mulaszthatjuk el fölemlíteni, miszerint ez intézet részéről a nyilvánosságot föltételező igényeknek elégtételvén, biztos reményünk, sőt tudomásunk szerint a nyilvánosság jogát magas kormányunk, még a jelen septemb. legkésőbb October hó folytán felgymnasiumunkra is kiterjesztendi. Kecskeméten, sept. 12. 1857. Az igazgatóság. Iskolai figyelmeztetés. A nagykőrösi nyilvános főgymnasium s egyházkerületi praeparandia, miként múlt iskola évi programmunkban is jelentve van, folyó év 1-ső octoberén megnyittatnak, 2-án pedig megkezdetnek a tanítások. September hónap három utolsó napja részint fölvételi, részint javítási vizsgákra fog fordittatni. Kelt Nagy Körösön, 1857. sept. 15. Az igazgatóság. HIVATALOS. Öcs. k. Apostoli Felsége Kassán f. é. sept. 2-án kelt legfelsőbb határozata által Koslárcsik István rozsnyói és Farkas Imre székesfehérvári püspököket, a Lipótrend középkeresztjével ditelengedés mellett legkegyelmesebben földiszteni méltóztatott. Öcs. k. Apostoli Felsége f. é. aug. 28-diki legfelsőbb határozata által Pa 1tó Sándor helytartósági titkárt helytartósági tanácsossá Magyarországban legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Ő cs. k. Apostoli Felsége f. é. aug. 13-diki legfelsőbb határozata által dr. Dankó József esztergom megyei áldozárt és a bécsi pazmaneumi collegium tanulmányi főnökét, a bibliai tanulmány tanárává a bécsi főtanodánál legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége f. é. sept. 2-diki legfelsőbb kézirata által báró Lusénszky Károly cs. k. kamarást az ausztriai Lipót rend kis keresztjével földisziteni és Kroczkó János kassai polgármestert császári tanácsos czimével legkegyelmesebben fölruházni méltóztatott. Ö cs. k. Apostoli Felsége Miskolczon sept. 3-án kelt legfelsőbb kabineti irata által Budatinszky György nagyprépostot a beszterczebányai székeskáptalannál, a Lipót rend kis keresztjével; Wohlmuth Lipótot, a sopronyi ágostai hitvallású evangélikus superintendentia administratorát a Ferencz József-rend kis keresztjével; dr. Márkfy Sámuel benedekrendi áldozárt és pesti egyetemi hittanárt, valamint burgenbergi lovag Sterbeczky Kamill budai vízivárosi róm. kath. lelkészt, koronás arany érdemkereszttel legkegyelmesebben földisztteni méltóztatott. A nagyváradi cs. k. országos pénzügyigazgatósági osztály Frinta Ede III-dik osztályú ideiglenes irodasegédet végleges minőségben, továbbá Okolicsányi Kálmán hivatali gyakornokot, ideiglenes III. osztályú irodasegéddé kinevezte. LEVELEZÉSEK Marosvásárhely, sept. 9. (Temetési költségeket fedező egyletek. Légtüneménytani figyelő állomás. Egy kis helyreigazítás.) Kettős veszély s keserűség háramlik az elhalálozott hátramaradottjaira, midőn ezeknek vagyoni állapota nem elégséges keresztényi módon, tisztességesen a drága elhunyt eltakarittatását véghez vinni. Kettős a veszély, ha a különben is szomorú meg sok költséggel járó temetési terheltetéshez a nagy szükség is hozzájárul. Mily nagy vigasztalás tehát özvegyeknek, árváknak és rokonoknak oly erkölcsi intézet fönállása, mely őket a temetési költségekre fölsegíti! Ezen nézetekből indultak ki a marosvásárhelyiek, midőn több évvel ezelőtt hol 250 en, hol 300- zan egyletet alakítottak, melynek pénztárába mindenik tag 24 kr. beiratási díjt s valamely részvényes tag meghatározása esetében 12 krt fizet. A kamatra kiadott ezen összesített pénzből mindenik elhunyt részvényes hátramaradott családja a temetési költségek fedezésére legalább ötven pengő forintot kap. Az egyletnek 1. f. helyi megerősített alapszabályai értelmében ezen összeghez semminemű hitelezőnek joga nincsen. Ilyen egylet eddig előtt volt Marosvásárhelyen. Most mind az öt eggyé akar olvadni. A helyi ev. ref. kántor Nagy János ur által szakértőleg kidolgozott kulcs szerint az egylet képes fogna lenni az elhunyt részvényes részvéttartamához képest több száz pengő forintot is kifizetni a hátramaradott családnak. Az e tárgyat illető terv jóváhagyás végett a m. minisztériumhoz van fölterjesztve. A bécsi légtüneménytani s időjárati központi igazgatóság még a legközelebb lefolyt tavasz előtt itt volt helyi cs. k. ker. orvos s régiségőr Dr Knöpfler Vilmos úrhoz, várjon lehetne-e Maros-Vásárhelytt egy légtüneménytani figyelő állomást fölállítani ? Nem tudjuk bizonyossággal, mi történt e tárgyban. Attól tartunk, ha még sokáig késnek, Vásárhely elesik ezen állomástól; mint—hallani alkalmunk volt — a segesváriak abban működnek, hogy a kérdéses állomást Seges úr számára megnyerjék. Legyen megengedve erre kis észrevételt tehetnünk. Már más alkalommal mondok: a tudomány közös kincs. Azért feltűnő lehetne, ha a sokkal nagyobb magyar és székely föld egyetlen egy ilyen állomást nem nyerne, miután a sokkal kisebb szász földön már kettő is van ; ha pedig ezen harmadikat is Segesvárra tennék, a szász földön három fogna lenni, Erdélynek egyéb részeiben pedig egyetlen egy sem. A világért sem a nemzetiség, hanem magának a tudománynak érdekében lenne tehát kívánatos Erdélynek oly pontján is állítni föl oly állomást, ahol az időjárás némileg szabályosabb, mint a havasokhoz közelebb Brassóban, Szebenben és Segesváron. A brassói figyelő állomás észrevételeit a „Kronstädter Zeitung“galaszebeni a „Siebenbürger Bote“val közli, a segesvári pedig megint a nevezettek közül valamelyikének meg kellene hogy küldje ; ily formán az erdélyi magyar sajtó merőben elesnék e tekintetben. Pedig vannak Maros-Vásárhelyen is, kill an idös&rád mutató üveg AllAp&tj a luiciotMxlttét, a szelek irányát s erejét, a felhők alakját, irányát s mennyiségét, a páranyomatot a nedvességet, a delejes irányt s az újonnan föltalált ozonometert stb. megítélhetik. Segesvári tanár Schuster úr egy hóval ezelőtt sajtó alól kikerült „Erdélyi regék“ czímű munkájában a Görgény Sz. Imrében levő hajdan Rákóczi vár, jelenleg egyszerű kápolna koszorúzta magánosan álló hegykúp hibásan van téve 4 órányira Szász Régentől, mert a bizony alig 3/4 órányira van Szász Régenhez. A t. szerző jórészt a Nyárád mentin fekvő Kis-Görgényt tévesztette össze a Görgény vize most a Görgény Sz. Imrével a melyről a berzenczei család is vette praedicatumát. Biezur szintén ez évben megjelent statistikai munkájában Erdély nyomdái névsorozatában hiában keressük a marosvásárhelyi ref. koll. könyvnyomdáját. Miután e pedig valósággal fönáll, t. szerző ur nem fog neheztelni, ha ezen hiánynak második kiadást is érdemlő jeles munkájábani szives helyreütésére tisztelettel kérjük. F. hó 5-kén nyittatott meg a helyi ev. ref. főtanoda jelen évi tanfolyamzata, mely alkalommal tanár és tanodaigazgató Mentovich Ferencz ur igen jeles beszédet tartott. A farkasok szaporodnak. Gróf Lázár Móricz múlt hó 29-én világos nappal lőtt egyet saját udvarában. A Vásárhelyhez három órányira levő Mező-Gerebenes határa juhait is megdézmálta volt egy farkascsalád. Helyi csökér, biztos Medves József ur kilenczed magával e napokban hajtó vadászatot rendezett a hívatlan vendégek ellen. A nyöstény s kölykei nyomába nem lehetett jutni, a kan, — melyhez hasonló nagyságút még legöregebb vadászok se láttak eddig elő — csak nyolcz mind torkára forrt lövés után kapitulált. r. 1. cziák az angoloknak Indiábóli kifizetését átaljában kívánnák, — ők azt épen oly kevéssé óhajtják, mint a mily kevéssé vágytak az angol-franczia szövetség végét elérni. A felhozott tényben politikai számítás nem rejlik — az csupa érzelmi ügy. Örülnek rajta, hogy az angol gőg megfenyíttetik, ennyi az egész, de ennyi elég is annak kimutatására, hogy a hagyományos ellenszenv a keleti háborút túlélte.Hogy a franczia kormánynak az indiai események valami nagyon kedve ellen volnának, alig feltehető , miután az ő befolyása Európában azon arányban növekszik a mint Anglia zavarai Ázsiában szaporodnak, és bizonyára nem tartozik a lehetetlenségek közzé — a párisi levelező véleménye szerint, — hogy a császárt egy napon az ő szövetségese segítségért keresi meg. Ez maga (III. Napóleon) kevéssel a táborba indulása előtt oda nyilatkozott, miszerint ő meg van győződve, hogy az indiai háború legalább is három évig el fog tartani. — A mi katholikus lapjaink — mond a párisi levelező — s köztük az „Univers“ legelöl már azon feltételekről beszélnek, melyek alatt Franczia Angliának segítségére mehet. Szerintük Máltát Francziaország, a Gibraltárt pedig Spanyolország részére kell átengedni, s az utóbbi ezért a baleári szigeteket tartozik Francziaországnak adni. Ezen lapok véleménye szerint az ily kikötések által Francziaország nem csak saját érdekében cselekednék, hanem a katholikus nemzetek érdekében is, melyeknek — úgy mondanak — ezen állam a legidősb testvére. A „Neue Pr. Zig“ szerkesztősége úgy találja, hogy mégis kissé korán van magát így nevetségessé Ennyire még koránt sem jutott Anglia, Olaszország. A Turinban megjelenő „Diritto“ tudósítása szerint a nápolyi kormány elhatározta volna „Cagliari“ gőzös kiadatását. A legközelebbi lázadási események vizsgálatával foglalkozó vádkamara Genuában, ismét 9 vádlottat, kik ellen semmi alapos ok nem hozathatott föl, teljesen fölmentett; még néhány szabadonbocsátásnak néznek eléje s úgy hiszik, hogy a nyilvános tárgyalások a még fogságban maradottakra nézve november elején fognak kezdődni, s mintegy 14 napot veendnek igénybe.—A Genuában megjelenő „Corriere Mercantile“-nek írják Florenczből f. hó 3-dikáról, hogy a livornoi lázadásra vonatkozó elővizsgálatok már bevégezték ; 27 személy részint a katonák meggyilkolásával, részint azoknak megsebesítésével vádoltatik; ezeken kívül még mások is, kik felségsértés bűnével vádoltatnak, törvényszék elé fognak állíttatni. — Az „Italia del Popolo“ bizonyosnak állítja, hogy két nápolyi emigráns Piemontból kiutasíttatott. KÜLFÖLD. Francziaország. A „Neue Preuss. Ztg“ párisi levelezője sept. 10-ről szóló tudósításában csodálkozik azon, hogy a „Morning Post“, mely csak nem rég azon panaszkodva, hogy az európai sajtó legnagyobb részénél az indiai események felett bizonyos káröröm uralkodik, most egyszerre örvendeni kezd az ellenkezőn, s különösen a franczia lapok hangján és maguktartásán. Ami az utóbbiakat illeti, a porosz lap levelezője azt jegyzi meg, hogy a „Morning Post“ e részben világos csalódásban van, mert a „Journal des Débats“ és a „Siécle“ kivételével, nincs franczia lap, mely az angol lapok köszönetét megérdemelni igyekeznek. Bizonyára — úgymond — mindannyian őszintén sajnálják az utálatosságokat, melyek angol nőkön és gyermekeken elkövettettek, de csupán a „Siécle“ és Journal des Débats“ sajnálják Angliát politikai tekintetben. Még a kormánylapok is igen sok kívánni valót hagynak az angol szövetségesnek, míg a királypárti és katholikus lapok Anglia elleni leplezetlen ellenségeskedésbe merülnek el. — Hasonlót lehet mondani a franczia közönségről általánosan. Megjegyzésre méltó tény — folytatja a levelező — hogy Anglia iránti valóságos rokonszenv itt majd sehol sem található. Nem azért, mintha a fran ESTI POSTA. Pest, sept. 15. Az éjszaki és nyugati császár találkozása rovatába ma, sept. 12-ről kelt párisi tudósítások szerint csak két új hírt igtatunk be : egyik az, hogy a porosz király találkozik ugyan III. Napóleonnal, de csak a stuttgarti találkoozán ntzr. r —, —»»------ -a franczia császár Németországban való időzését egészen oct. 10—12-ig kiterjesztené. — A sept. 12-diki „Moniteur“ nem hivatalos része élén a következő, táviratilag általunk már említett czikket közli : „Az orosz császár tiszteletére ma sept. 11-kén a „Neuve-de-Berri“ utczán 12. sz. alatt lévő kápolnában, az összes követségi személyzet, és Párisban tartózkodó nagy számú magas állású oroszok jelenlétében, hála isteni szolgálat tartatott. Napóleon császár ezen ünnepélyen magát Roin osztály tábornok, palotai főhadsegéd által képviseltette. Bougenet tábornok ő és. fensége Mathilde Aigne által küldetett oda. Midőn ő felsége ezen küldetéssel a császári ház egyik legjelentékenyebb hivatalnokát bízta meg, a szives viszonzás e bizonyítványával azon figyelemnek akart megfelelni, melyet Sándor császár i. é. aug. 15-dikén iránta mutatott, segédei egyikét a pétervári franczia kápolnába elküldvén a végre, hogy a sz. Napoleon-nap örömére tartott Tedeumnál jelen legyen. — Tudva van, hogy Persigny gróf Londonban, az Indiában ínségre jutottak számára a császár nevében 1000, a császári őrsereg nevében pedig 400 font sterlinget nyújtott át. Persigny ezen parancsot távirda útján kapta; azonban — mint a kölni apnak írják a sürgöny kibetűzésénél egy szarvas libát követtek el. E helyett: „császári család“ ezt olvasták :„császári őrsereg.“ — A „Pays“ sept. 12-diki száma hirdeti, hogy Moldvában a választások sept. 10-dikén megkezdődtek , hogy a választók nagy buzgalmat tanúsítottak, s mindazok, a kik beirvák, a szavazatládánál megjelentek. A félhivatalos lap szent különösen a papság a „legkielégítőbb“ módon szavzott. Ezen félhivatalos jelentésre nem ok nélkül jegyzi meg egy belga lap,hogy bajos azon eligazodni. Mikor a moldvai kajmakám a sept. 10-ét először kitűzte, akkor kígyót békát kiáltottak, hogy az osbornei egyezvény szerint a választásokra kitűzendő tizennégy nap a választói lajstromok revisiójának bevégzésétől számítandó, és hogy a kajmakám nyakra-főre el akarja siettetni a dolgot. Bekövetkezett a moldvai belügyminiszter és hét hivatalfőnök letétele; bekövetkezett az, hogy Vogoridesz herczeg maga hatheti halasztást kért. Erre a lapok jelentették,hogy a Porta 35 napi halasztást adott, most pedig egyszerre itt terem a jelentés 10-kéről és senki sem szól ellene, hanem a szavazást még a „Pays“ is kielégítőnek találja. E rejtély megfejtésre vár. — Moldvaországban napról napra nagyobb a zűrzavar. Talleyrand közlönyei ugyanazt lobbantják az ausztriaiak szemére, amivel ezek vádolják amazokat, Vogonidesz pedig tehet akármit, az uniopártiak mégis elégedetlenek vele, így az uniopártiaktól Brüsselben létesített „Etoile du Danube“ hasábjain, az aug. 28. és 30-dikai jászvásári levelezésekben azt olvassuk, hogy Vogonidesz, de nem várván a fényes kapu részletes sürgönyeit és utasításait, visszavonhatlanul sept. 10-dikére tűzte ki a választásokat s három nap alatt készitteté el a választási jegyzékeket. „A visszaélések és törvénytelenségek ismét a legszebben elkezdődnek!“ így panaszkodik a levelezők egyike, s úgy vélekszik, hogy a hatalmak mintegy szabadságlevelet adtak Vogonidesznek a lelkismeretlen igazgatásra az által, hogy letételét ki nem vívták. Az „Univers“-nek viszont azt írják, hogy Vogonidesz ötvennapi haladékot kért a választási jegyzékek átvizsgálása, s az új választások megindítása végett, mindenre azonban csak 35 napot engedtek neki, úgy, hogy ha valami új zavar közbe nem jő, az ad hoc divánokat november elejére egybe lehet hini. Ugyanazon levelező azt is beszéli most, hogy az „Etoile du Danube“-ben megjelent szogoridesztől teljesen elferditetteknek állított elhíresült levelek koránsem ferditvények, de igazi okmányok, s hogy csak a módot lehet roszalni, amint hozzájutottak , a leveleket t. i. lopták. — Stambulból sept. 3-dikán írják az „Indep. belge“-nek, hogy amit az európai, angolellenes lapok a fényes kapu lépéseiről az angolok által megszállott Perim szigete ügyében mendemondáztak, abban csak azon egy szikrányi igazság van, hogy Ali Gaib pasa, külügyminiszter létekor, ez iránt egyszerű észrevételt tön Stratford 1. irányában s ettől kitérő választ kapott. Most azonban — az utolsó vereség folytán Anglia befolyása sülyedőben, Thouvenes tekintélye pedig emelkedőben lévén — a török kabinet elszántan készül föllépni Perim szigete megszállása ellen, annyival inkább, mivel a a britek oly buzgón folytatják erődítési munkálataikat, hogy a sziget végleges megszállása iránt kétség sem lehet. A pápa őszentségének f. hó 8-kán történt bevonulása alkalmával a franczia tábornok, gr. Goyon a díszkocsi mellett lovagolt, miután a Milveo hídig ment őszentsége elébe, hol a város előkelőbbjei diadalívet s a diplomatiai testület és miniszterek számára tribunokat állítottak fel. A rómaiak egy kérelmet készítettek elő átnyujtás végett, de a rendőrség az aláírók közöl többeket rögtön befogatott, s a dologból semmi sem lett. — F. hó 12-kéig még nem jött semmi újdonság Indiából. A türelmetlen várakozás közepett a „Times“ jövőt illető kérdésekbe merül, míg a „Daily News“ azzal dicsekszik, hogy Delhi eltörlését a föld színéről először ő javasolta. Egyáltalában az a jelszó : le az álphilantropokkal. A meetingekben azzal vádolják a kormányt, hogy igen szelídül kormányozta Indiát. A Saturday Review örül, hogy legalább némely illusiókat eloszlatott az ind lázadás. Ezentúl nem declamálnak többé az indek polgári jogairól, nem fecsegnek „ind polgártársainkról, s a tortúra alkalmazását sem tartják oly irtózatosnak. Bármily természetes — az indiai lázadás részleteinek olvasása után — ezen hangulat, mindazáltal múlékonynak kell azt tartanunk. Annál több erkölcsi erőre mutat az a hidegség, melylyel — e hangulat közepett — folyvást ismétli refrainjét a Press, hogy Anglia kezei sem egészen tiszták. Kivált az utóbbi 10 évi kormányzást kárhoztatja Disraeli közlönye, állítván, hogy Aude bekeblezésével telt csordultig a keserű pohár. Sept. 13-kán éjjel végre megérkezett a várt tudósítás Indiából. — A távirati értesítés így J»----o—** A tengerentúli postával következő hivatalos tudósítások érkeztek : A „Bombay Times“-ból vett tudósítások kedvezően hangzanak. Delhiből, múlt hó 27-dikéről jelentik: az osromlás lassan halad előre; erősítések érkeznek; az ostromlovak nem kaptak erősítéseket. Reed megbetegedett, s Wilson által helyettesített. Ágra helyőrsége erősen tartja magát. — Haselock a lázadókat m. hó 30-kán megverte, s lövegeiket majdnem mind elvette. Remélte, hogy m. hó 31-kén Lucknowba érend. — Bombayban mohamedán összeesküvés fedezhetett föl. Campbell tábornok erősítésekkel megérkezett Calcuttába. Ha a már útban levő csapatok is megérkeznek Indiába , az ind kormány összes hadserege 87,000 európaiból fog állani. Londonban sőt egész Angliában folynak az aláírások az Indiában ínségre jutott angolok számára. Lord Dalhousie 500 font sterlinget írt alá. Indiai tudósítások szerint, iszonyú a Calcuttába menekült angolok nyomora. Sok gazdag család jutott végkép koldusbotra, s a dús adakozások alig lesznek elegendők csak pillanatnyira megmenteni az özvegyeket és árvákat az ínségtől. Calcuttában már néhány héttel ezelőtt többre ment 4000 nél a menekültek, száma: Lord Cann ing 10,000 irt alá, neje 2000-et. — A béke aláírása óta a perzsa kormány a hadsereget le akarta szállítani, de Kabel és Kandahar helyzete, s azon forrongás, melyet az ind események egész Afghanistanban előidéztek, nem engedik a leszállítást. E pillanatban még mintegy 100,000 emberből álló gyalogság áll fegyverben Indiában, a Moniteur de l'armée teherani (jul. 23-ki) tudósítása szerint; a lovasságot 120,000-re tehetni, amely létszámból mindazáltal csak 11,000, többnyire kurd, rendes lovasság. Habár e hadsereg most jobban van szervezve, mint azelőtt volt, a népességre nézve mindazáltal súlyos teher. Kivált a nem rendes lovasság fegyelmetlen tömeg, mely elveszi, amit talál. A tüzérség és rendes gyalogság fegyelmezett had. A tüzérség négy (1200 főnyi) jól begyakorlott ezredből áll. Fogatuk is jó. Különös része a teve-tüzérség, mely most 6 századot képező egy ezredből áll. Herat odahagyása lehetségessé tenné a hadsereg leszállítását , mert azon csapatok, melyek a serdar vezénylete alatt állanak, 60 főre mennek, s igen gyakoroltak, miután két éve, hogy a csatatéren állanak. Az angolok a perzsa öblöt teljesen odahagyták, utolsó csapataik is elmentek Indiába. — Ferrahi és Kandahar afghán törzsei közt nagy ingerültség uralkodott. A közelebbi „Gazette“ jelenti lord Robert Grosvenor és Macaulay peerségre emeltetését. Macaulay Rothley báró lett. Rothley Temple volt lakhelye Thomas Babingtonnak, Leicester megye fősherifjének, Macaulay nagybátyjának anyai részről. Rotheyben született maga történetírónk is 1800-ban. Dr. Livingston afrikai utazónak a napokban adják át azon oklevelet, melyben Glasgow tiszteletbeli polgárának nevezi ki 2,000 font sterlingnyi ajándékkal együtt. Belfastba, a vallásos verekedés színhelyére, az ír alkirály biztosságot küldött tekintélyes haderővel. Mind a protestáns, mind a katholicus pórnép hadi