Pesti Napló, 1857. október (8. évfolyam, 2311-2337. szám)
1857-10-09 / 2318. szám
melyek a nálunk tán egészen visszaélésekből álló ifjúsági irodalomban feltűnnek. Mindenki tudja, aki gyermekekkel foglalkozott, mily élvezhetetlenek és hibásak nálunk a legközönségesebb gyermeki olvasmányok, mily rész a ..Robinson“ és Campe más művei magyar fordításának minden kiadása. — Ezelőtt néhány évvel jelent volt meg egy színezett képekkel diszített ifjúsági könyv, mely vadászkalandokat foglalt magában. Azt hallottuk, elejénte nagy kelete volt — hihetőleg a képek és szép kiállítás miatt , — mert egyéb tekintetben a könyv minden becs nélkül való. Nemcsak maguk a kalandok hihetetlenek , hanem a könyv szülje oly idegen, oly hibás, oly rész, hogy sok helyen felnőtt ember is alig képes megérteni, annyival kevésbbé a gyermek. Örülünk, hogy e könyv helyett most mást, jobbat, a czélnak megfelelőt ajánlhatunk, amelyet a gyermek oly könnyen megérthet, mint a felnőtt ember, s melyet a felnőtt épen oly tanulságosnak, érdeklőnek fog találni, mint a gyermek. E könyv czime „Úti és vadászati kalandok“ írta Hunfalvy János. (Kiadta Lauffer és Stolp, öt színezett képpel). — Vajha mindig oly ember fogna ifjúsági könyvek írásához, a ki jól ért a leírandó tárgyhoz s a ki e mellett iró, azaz eszméit és ismereteit egész világossággal, egyszerűen és magyarán tudja kifejezni! — Hunfalvy János urnak köszönetet kell mondanunk a fiatalsági irodalomnak tett e szolgálatért. Mint tudományos ember komolyabb, a felnőtteket is érdeklő könyvet írhatott volna, — de hasznosabbat aligha, — s óhajtjuk, hogy becses idejét több ifjúsági könyv írására szentelje, az előttünk fekvő munkában kiváló tehetséget látunk benne az irodalom elemére. Szylje nem gyermekeskedő, amit a fiatalság mindig ízetlennek tart, komoly, egyszerű, világos, s a legkisebb elcsavarás és mesterkélés nélkül. — A könyv mintegy 20 leírást foglal magában. A fiatal számos geographiai és terményrajzi ismeretet meríthet belőle a legkellemesebb és könnyebb utón. — Ismét új földrajz iskolák számára!— Az egész világ ismeretét megszerezheted 113 lapon ! — Csak ez évben is már egynéhány hasonló könyv került elénk, s mindannyiszor megjegyeztük, hogy az ily rövid geographia s azt árulja el, hogy írójának fogalma sincs, mi a földrajz, mi a tudomány, s így nem csoda, ha azt sem tudja, mit kell a gyermeknek tanulni! Mikor képezett valaha néhány ezer lakásra hordott adattudományt ? Ki meri állítni, hogy a geographia 9/10 részben statisztikai adatok halmaza ? — Hány négyszög mértföld egy ország, hány láb magas valamely hegy, hány lakosa van egy városnak, mi a neve, nem valamely szigetnek és tartománynak, melyről a gyermeknek fogalmat kellene adnunk, hanem bizonyos pontoknak, foltoknak, girbe-görbe vonalaknak a mappán. — Íme ez a mi kézikönyveink földrajza! Ha mindazon számokat, adatokat egy gyermek fejébe vernéd, csaknem lehetetlen, hogy esze meg ne zavarodjak, hogy el ne bóduljon! — Szeretném azt a tudóst megvizsgálni belőle, aki a könyv szerzője : vagy valami bámulatos emlékező tehetséggel kell megáldva lennie, vagy minden harmadik kérdésre felsül. Mi szükség is azt könyv nélkül tudni, hány lakosa van Bergennek, Aberdeennek, Mokkának, Beneventonak, Canterburynek, Hechingennek, Leuwardennek, Mastrichtnak stb. Nem szokta ezt az ember az eszében tartani, bármily káptalan legyen is a feje. Nincs is szüksége rá, vagy ha van, kikeresheti egy kézi könyvben. Az ily kis, úgynevezett geographia nem is egyébre való volna, mint hogy az ember szótár gyanánt használja, amire azonban nem elég teljes. Iskolai könyvnek pedig épen rész. Nincs benne több észfejtő, annyi mivelő elem, mint egy iskola névlajstromában, vagy egy árverési inventáriumban. — Kovács Mihály festő hazánkfia nagy oltárképét bevégezvén, azt a műegyesületnek kiállítás végett szives volt ideiglenesen átengedni. Minthogy azonban az állandó műtárlat termei a nagyszerű kép kiállítására igen kicsinyek, a Múzeum közép nagy termében fog kiállíttatni közszemlére, — úgy halljuk , mindennap ugyanazon órákban, melyeken a Muzeum többi termei nyitva állanak. Ennyit előlegesen is, mig a kép kerete és az állvány elkészül. — A tagositási munkálat, írja cs ek e it, levelezőnk, nálunk is folyamatban van, hanem mikor lesz végeredménye ? azt csak a jó Isten tudja. Csodálatos, hogy az eszmével népünk sem tud megbarátkozni, holott csak az is tiszta evidentiába hozhatná hátrányát, hogy jelenleg, házatlan zsellérek — és zsidók, kiknek talpalatnyi birtokuk sincs a határban, mégis 2—300 darab marhát tartanak a helység határán, azon földön, melynek adóját egyenesen tulajdon zsebjéből a nép fizeti — Orsovai. levelezőnk írja : „A Galaczban székelő európai bizottmány néhány tagja az elmúlt héten, a dunagőzhajózási társulat egyik gőzösén Turn-Severinbe érkezett; czéljuk volt innen a vaskapun és Orsován felül a Jutz, Greben és Izlás okozta hajózási akadályokat tanulmányozni, azonban valami nehézségre akadhattak, mert nemsokára Galaczba tértek vissza, egyedül egy porosz királyi tanácsnok, ki velök jött s kit vizépitészeti szakértőnek mondanak, maradt ott, ki is a vaskapun — hol jelenleg a sekély víz miatt a hajózási akadályok igen játszhatók — szintez (nivelliroz). A Galaczban állomásoló franczia hadi csavargőzös szintén Turn-Severinbe érkezett, útjában a helyiségek nem ismerése miatt egy párszor zátonyra ült fel; parancsnoka tegnap itt volt, s a többi közt a látott vaskapui nehézségek azon nyilatkozatra késztették, hogy lehetlennek hiszi a jelen vízállásnál a vas kapun a közlekedést fentarthatni és sajnálta, hogy a múlt évben megkezdett munkálatok a vas kapunál ismét félbeszakittattak. A pesti műegylet f. hó 7-kén tartott választmányi ülésében a következő képek megvételét határozta el : 1) „Csendélet“ Pecz Henriktől (70 írton); 2) „Menekülés farkasoktól Magyarországban“ Rüstige H.-tól (170 forinton); 3) „Bajorvidéki tájkép“ Langko Ditriktól (180 írton) ; 4) „Női tanulmányfő“ Latkóczy Lajostól (80 írton); 5) „Tanulmányfő“ Than Móricztól (60 írton); 6) „Achentavi tájrész“ Baumgaertner H.tól (230 írton); 7) „Egy katona hazatérése“ Schön Frigyestől (350 írton) ; 8) „Morvaországi tájkép“ Völcher L.-től (200 írton). — A jelen ind háborúnak vallásos oka lévén, érdekes az ind polytheismusról egy két ismertető vonást közlenünk. A Védákban meg van írva, hogy „valóban csak egy istenség, egy felsőbb lény van, a mindenség ura, ki a mindenséget alkotta.“ Ezt nevezik a hinduk Brahmnak. De könyveikben később az áll, hogy a nevezett Brahm a Brahma nevű istenséget nemzette. Ettől ismét igen sok alsóbbrendű, de isteni tulajdonokkal bíró isten, tiszta lélek és rendkívül finom szellem született. Mindezek méltók az imádásra s könyörgésekkel és áldozatokkal szükség kedvükben járni. Némelyek közülük bizonyos természeti elemeken uralkodnak, mások a világ bizonyos részén. Agni a tűz, Pavun a szél, Varun a víz, Indra az ég, Jamaa a halottak istene, bírája. — Tehát szent könyveik egyfelől egy istent hirdetnek, de sok alsóbbrendű istenséget is elismernek, kiknek száma végtelen. — Hogy miért keresik a hinduk az alsóbbrendű istenek kegyét, oka abban van, hogy mint hiszik, a legfelsőbb lénynek legkisebb gondja sincs az emberi dolgokra. „A legfelsőbb szellemnek mondják, semmi köze a teremtményekkel s ezeknek sincs vele.“ Az alsóbbrendű istenek számát dr. Athén 330 millióra teszi, kik közel mindeniket lehet imádni. Némelyek nagy, másoknak csekély hatalmuk van; némelyek férfi másik női istenek; némelyek tetszésök szerint láthatók vagy láthatatlanok. Vannak, kiknek testök minden részén van szemük, mások, kiknek fejek minden oldalán arczot látni ; ismét másoknak négy vagy több kezök van. Végül az emberi test alakjaival meg nem elégedvén, némelyeket fél ember fél állat alakjában képzelnek. Nemzeti színház. Oct. 7-dikén, Pr ie 11 e K o r n é- 1 i a asszony első fölléptéül : Gauther Margit. Dráma öt felvonásban. Dumas Sándor után szabadon forditotta Bulyovszkyné. — Előre kell bocsátanunk, hogy a tisztelt vendég érdemesebb szerepet választhatott volna vendégjátékául, mint ő megszemélyesül; erkölcsi hazugig : a kaméliás hölgy. Mellőzve azonban a hibás választást, Prielle K.asszony játékáról méltán elismeréssel szólhatunk. A gyakorlott színésznő, tajáztatása könnyű és fesztelen, a nehezebb mozdulatok is eléggé hatalmában vannak, kiváltképen jeles a kezjátéka. Tisztán hangoztat, de leczkemondó egyhangúságtól nem ment. Többször igen sietett is. Természetes és fesztelen mozgásával olykori mesterkélt szavalása ellentétet képezett, s társalgása beszélgetésnek nem volt elég sima. A három első felvonásban játékát általában halványnak találtuk , inkább rajzolt, mint festett. A két első felvonásra nézve a felfogás magyarázhatja és mentheti a vázlatos előadást, de a harmadik felvonásban — midőn Margit az öreg Duvallal áll szemben — erősebb küzdelmet, nagyobb hevet, szóval több elevenséget kívántunk volna. A két utolsó felvonásban már nekimelegedett s a kis árnyalatok kiemelésére is nagy gondot fordított. Itt teljes volt játéka, s a szenvedő nőt szépen láttuk feltüntetve. — A többi szereplő közül Lendvait illeti dicséret, ki Armand szerepét átgondoltan, érzéssel, de mérséklettel is játszotta. — Közönség szép számmal. — Ma bérletfolyamban adatik: Prielle Kornélia asszony második és utolsóelőtti föllépteül: Tiszaháti libácska. Vígjáték 1 felv. Bayard után, magyar színre alkalmazta Bulyovszkyné. Ezzel: Berzsenyi úr első föllépteül: Bácsi;vigj. 3 felv.Irta Benedix. Fordította Remellay. LEVELEZÉSEK. Deés, december végén. A deési társalkodási egylet mindinkább kezd megfelelni szép elrendeltetésének s ez évben szellemi czélokra többet áldozott, mint a közelebb múlt évben. A következő maradandó becsű komoly irodalmi művek szereztettek meg: Hunyadiak kora Teleki Józseftől, Magyarország története Szalaytól, Uj magyar muzeum Toldytól, Anglia története Maculaitól Csengeri fordítása szerint, továbbá előfizetés történt Csengeri Budapesti szemléjére. Könyvtárunk szépirodalmi része, b. Eötvös József, b. Jósika Miklós és b. Kemény újabb regényeivel gazdagodott. Az úgynevezett népszerű, az írói erőt elforgácsoló vásári munkákért az idén nem történt kiadás, s általában, az ilyszerű művek előfizetőinek száma, mint a postai jegyzetből láttam, fél annyira olvadott mint a múlt évi. Csak örömmel telnék el az irodalombarát, ha a komolyabb irányú tudományos munkák megszerzésére fordittatnék a haza más részeiben is az összeg, mi ép ephemer becsű népszerű dolgozatokért szokott kidobatni, melyek, ha drágábbak is, de sokkal több s maradandóbb becsű szellemi érvekkel kínálnak. Vajha más casinók is úgy felelnének meg szép hivatásuknak, mint a deési. Meg kell említenem, hogy a következő folyóiratok és hírlapok feltalálhatók az egylet olvasó szobájában : Kolozsvári Közlöny, Kolozsvári Futár, Pesti Napló, Magyar Sajtó, Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok Hölgyfutár, Ulustricte Ztg, (de a jövőben alkalmasint nem fog tartatni) Ost-Deutsche-Post, Siebenbürger Bote, tehát 6 magyar és 3 német lap. KÜLFÖLD, Francziaország. A „D. Alig. Ztg“-nak írják Párisból: „Itt már tudják a porta és oly határozott mint alapos idegenkedését az unió ellen, s eszközök után látnak, hogy ezt legyőzzék , mert igen jól fontolóra vették ez ellenzés horderejét. Azt mondják : Ha Törökország a fejedelemségek egyesítését veszélyesnek tekinti saját léterére nézve, s azt teljes határozottsággal visszautasítja. Törökország e fellépéséből minden tehetlensége mellett, oly nehézség növi ki magát, melyet Francziaország az újon alakult körülmények közt alig lesz képes legyőzni. Azultán kormánya Ausztria teljes támogatására számíthat, s ez ma aligha bátrabban nem lép fel, mint egy hónappal ezelőtt, és parancsot intézhet Prokesch Osten báróhoz, hogy Stratford de Redcliffe nélkül is, teljes erélylyel szegüljön az egyesítés ellen; azultán kormánya számolhat Anglia beleegyezésére, és ki tudja mit várhat még Oroszországtól ? Mert ha a weimári császári értekezletnek valósággal politikai jelentése volt, fel lehet tenni, hogy Oroszország Ausztriának, ahol ez méltányos dolgot kíván, nem fogja útját állam. Hogy pedig a weimári találkozásnak nagy politikai jelentősége volt, és pedig kellett hogy legyen, hogy a két szomszéd hatalmasság a kiengesztelődésre egymásnak kezett nyújtott: e mellett a dolgok logicája, s a sz.pétervári diplomatia belátása szól.“ A „Nord“ bukaresti levele sept. 25-ről ezt mondja: „Minden válság alkalmával tetemes számú jelölt mutatkozott a hospodárságra, de ma az aspiránsok száma százakra megy s ezek közt egy sincs, ki nyilván felmerjen lépni igényeivel.“ Ugyanezen forrás szerint az európai bizottmány üléseit felfüggesztette, hogy néhány Jászvásáron levő tagjai által a moldvai divánnál, az ezen díván és a bizottmány közti jövő viszonylatok módját szabályozza. Végre a „Nord“ még azt is tudja, hogy a dunatorkolati bizottmány porosz képviselője a „vaskapu”hoz elutazott a franczia és orosz küldöttek társaságban. Ausztria ezalatt e bizottmány küszöbönálló cselekvőleges eljárását gátolná, mely is abban mutatkozott volna, hogy a dunagőzhajózási társulat a bizottmány részére járműveket szolgáltatni vonakodik, ahonnan ez kénytelen franczia és angol gőzösöket használni. Stuttgartból od. 2 Írják : „Napóleon császár itmulatásának ideje alatt igen kegyes volt azt egyáltalán nem mutatni, mit a többrendű ellene intézett merénylet után róla fel lehete tenni t. i. félelmet a néptömegben megjelenni. Miután az első, természetesen elővigyázati rendszabályok által kisért bevonulás megtörtént , a rendőrség néhány gyanús egyént letartóztatott vagy kiutasított (csupa olaszok voltak) mindenütt tartózkodás nélkül jelent meg a nép között, az utczán karonfogva Baurtlokkal, a cath. egyházban nyilvános isteni tiszteleten és kivált a népünnepélyen a királylyal lépést lovagolva a tengernyi népség közt. Nem is történt semmi rendetlenség, féktelenség vagy szerencsétlenség, daczára anna, hogy itt és Canstadtban tán 100,000 ember volt együtt. Azon fiatal ember, ki a császár bevonulása alkalmával „vive la republique francaise“t kiáltott, 17 éves exáltáli polytechnikus volt Havreből, ki másfél év óta az itteni polytechnicumban tanul, különben mindig jó magaviseletü volt, de mindig rajongó. Azonnal bezáratott s a császár ittmulatásának ideje alatt fogházban ült, tegnap kibocsátották azon kijelentéssel azonban, hogy Stuttgartot és Würtemberget hat nap alatt elhagyja. Két napot engedtek neki, mely alatt ez utóbbi ítélet ellen recursusát megtehesse. — A Doineau kapitány perében a törlesztő szék igen szigorúan járt el. Nincs rá példa, hogy a törlesztő szék hibát ne igyekezzék felfedezni a per folyamában s ezt itt nem tette, pedig semmi sem volt könnyebb, mint ilyen hibát találni az elítélt perében. A törlesztő szék szigora azt látszik bizonyítani, hogy a perben két egymással ellenkező nézet állott szemközt: a polgári és katonai. Daumastlek a törlesztő szék előtti tárgyalás alatt végig jelen volt. Lengyelország. A lengyel királyságban jelenleg, amint ott szokták magukat kifejezni, más szél fű. Európa erkölcsi határa többé nem a Visztulánál, hanem valóban csak az Uralnál keresendő. A rendes útlevéllel ellátott utas, ki Lengyelország területére lép, semmit sem szenved többé az útlevélfürkészőktől, utazhatik, ahova neki tetszik ; mindenütt ép oy szabadnak érzendi magát, mint más országokban; nyelvére sem kell oly annyira vigyáznia, mert a politizálók jelenleg ott is csak oly szabadon beszélnek mindenütt, mint Németországban sőt még az ország intézményeit is szabad erős kritika alá vetni. A reformokkal most sebesen haladnak előre, miután a régi rendszer párthívei annak fölismerésére jutottak, hogy ellenszegülésük sajátképen csak nekik árt. — Rachel kisasszony többnapi robbanlét után újólag rosszabbul van. Nagy megadással és bátorsággal várja közel halálát. Oroszország. Az oroszországi különböző kormányzóságokban levő nemeseknek a jobbágyság eltörlése iránti véleményadása igen eltérő. A nemességet főként az aggasztja, hogy majd a jobbágyság kivándorol oda, hol jobban fizetik munkáját. Ez aggodalmaknak azzal akarják elejét venni, hogy a szabad költözés még a következő harmincz év alatt nem lesz megengedve. A „Nord“nak azt írják Sz.-Pétervárról, hogy Oroszországban a szabad kereskedés eszméjének mind több-több pártolója kezd lenni. — Ukrajnából írják, hogy az ottani katonai telepitvényekben fontos változtatásokat várnak. — E telepitvények parasztjai egyenjoguakká tétetnek a korona jobbágyaival; — viszonyuk egyenlővé fog alakíttatni a béres parasztokéihoz, a még rendelkezés alatt álló földek s minden koronaépület nyilvánosan elárvereztetik és a zsidóknak is meg lesz engedve, hogy az ottani falvakban földet vegyenek és megtelepedjenek. Mind e reform, hallomás szerint, 1860-ig foganatba vétetnék. ESTI POSTA. Pest, oct. 8. Madridból az utolsó postával érkezett tudósítások jelentik, hogy az egész minisztérium már oct. 1-jén beadta lemondását. Narvaez tábornagy bukása mindenesetre a reactio győzelméül tekintendő. Ha a Madridból érkezett magán tudósításoknak hitelt adhatni, úgy Spanyolország néhány nap múlva ellenforradalma tetőpontján lesz. Spanyolország szabadelvű s köztársasági emberei pedig régóta várakoznak épen e pillanatra. — Még semmi bizonyost nem lehet tudni az új minisztérium alakulásáról. Bravo Murillo, ki Párisban volt, visszautazott Madridba. Valószínű, hogy a királynő őt fogja új kabinet alakítására felkérni. De ebben távolról sem lehetünk bizonyosak, s Madridban nem az a kérdés többé, hogy az alkotmányos pártnak ez vagy amaz árnyalata jusson a kormányra, most az absolutistáknak virradt meg Ez előre volt látható Midőn O’Donnel tábornagy, mond az „Ind. beige“, halálos csapást mért hazája szabad alkotmányára, látni lehetett eljárása szomorú következéseit, valamint egy Narvaez minisztériumot s annak bukását és végre a legelvakultabb reactio teljes diadalát is, melyet tán egy nem kevésbé elvakult forradalom — fog követni, előre meg lehetett jóslani. Mi meg is jósoltuk, folytatja a nevezett lap, s ekkor forradalmárnak és anarchistának neveztek ; bűnül rótták fel, hogy oly tisztán látunk Spanyolország ügyeibe. Vajha a jövendőt illető jóslatunk be ne teljesednék!“ — „Azon hirek, mond az „Ind.“ szemléje, melyek Berlinben keringtek Napóleon császárnak a porosz királylyal leendő találkozása felől, legalább is a jövő évre értendők, hogy némi valószínűséggel bírjanak. Ezúttal, úgy látszik, a fejedelmek találkozásának sorozatát be kell zárnunk.“ Ellenben a „Hamb. Nachr.“ írják, hogy Napóleon császár, a porosz király születési napjának oct. 15-kén történendő megülésére, Berlinbe megy. Bizonyosat még az ottani udvari körökben sem tudnak. Hogy az ausztriai Császár az említett napon a királyi udvarnál látogatást teendő eldöntött dolognak tekintik. — Párisban az a vélemény, hogy a Dunafejdelemségek iránti párisi tanácskoztatók már november elején elkezdődnek. Ez azonban igen rövid határidőnek látszik, annyival inkább, hogy a divánok csak most gyülekeznek össze Jászvásárban. — Jászvásárban, augustus 23-kán, az eddigi cultusminiszter Szourdza Sándor nagy logot ket, Moldvaország kamakámja Vogorides herczegnek a következő levélben adta be lemondását : „Exc.! Az önkény, a naponkinti törvénytelenségek, a hatóságok erőszakos rendszabályai, a hierarchia megvetése, az alárendelt hivatalnokoknak egyetértése és cselszövényeik,a külföldiekkel tartott zuggyülekezések, a tudatlanság, a mindenféle s minden osztálybeli embereknek az ország ügyeibe való avatkozása, a papság pénzeinek elfecsérlése, — mindezen esemény, melyek az ügyek törvényes menetét meghamisítják s excellentiád kormányát nemcsak ön népe, hanem a külföld szemei előtt is minden tekintélytől megfosztják, — a mint ezt a sajtó is világosan tanusítja, — az országot az anarchiával határos helyzetbe hozták. A dolgok ily szomorú állásával szemben, s nem lévén képes többször felajánlott viszszalépésemet elhalasztani, ezenfölül, megfosztatva azon lehetőségtől is, hogy a törvényes rendet hatáskörömben erélyesen fentarthassam, magamat a cultusminiszter és a miniszteri tanács egyik tagjának hivatalos működéseitől elváltnak tekintem.“ — Roucher kereskedelmi s épitkezési miniszter a következő fontos levelet intézte a bordeauxi kereskedelmi kamarához: „Páris, sept. 30. „Uraim ! Önök f. hó 14-én azon aggodalomról értesítenek engem, mely a Bengáliában, a franczia birtokokkal határos angol birtokokban kiütött zavargások folytán, önök városabeli kereskedő házakat megszállott. Figyelmeztetnek, hogy itt az emberséget és kereskedelmet egyiránt tekintetbe kell venni, s meg vannak győződve, hogy a kormány, a franczia kereskedés érdekében, el fogja hántani a bajokat, melyek az indiai franczia birtokok elszigetelt helyzetéből származhatnának. Siettem a tengerészügyi miniszter úr figyelmét levelek tárgyára irányozni. Hamelin tengernagy úr e hó 25-dikén arról tudósított, hogy ő Durand d’Abraye kormányzó urat fölhatalmazá, hogy mihelyt szükségesnek látja, forduljon azonnal akár indochinai állomásunk parancsnokához hadihajónak Pondicherybe küldése végett, akár pedig Reunion szigete kormányzójához hadcsapatokért. A tengerészügyi miniszter úr méltán hiszi, hogy ez intézkedések elegendők lesznek a csönd fentartására md birtokainkban. Kérem önöket, uraim, tudassák e fölvilágosításokat kerületekbeli kereskedőségével, mely azokban új bizonyságát látandja a császár kormánya gondoskodásának azon érdekekről, melyek iránt önök folyamodtak. Fogadják, sat. „Roucher.“ A „Patrie“ következő, Angliára nézve koránsem hízelgő szavak kíséretében közli a fentebbi levelet : || „Látni e levélből, hogy a franczia érdekek Indiákon, Angliának tán hatalmatlan védelmére szorulva, szükség esetében hadi lobogónk és hadaink jelenléte által fognak egyenes vagy elegendő pártolásban részesülni. Újra bekövetkezik tehát az 1815-ki szerződések békés revisioja. “ — Egy párisi börzehír tudni akarta, hogy a keletindiai társaság az angol banktól 25 millió font st. kölcsönt szándékszik fölvenni. — Az ind események szükségessé teszik-e a parliament egybehívását még ez ősszel ? Ez a kérdés, mely a lapokat jelenleg foglalkozatja. A „M. Post“ egész határozottsággal állítja, hogy a kormány nem szándékszik a parliamenti novemberben egybehívni, s nem valószínű, hogy a rendes idő előtt egybehívják. Az Observer kevésbbé határozott. Mikor a parliament eloszlott, úgymond, azt hitték, mintegy 10—15 ezer főnyi militia kell. Most úgy találjuk, hogy többre van szükség s a kormány el van határozva, többet szerelni föl. Csupán e végett mindazáltal nem gondoljuk, hogy szükséges lenne egybehívni a parliamentet novemberben, miután a parlament már e részben megadta a kellő teljhatalmat. De ha az események folyama az egybehívást szükségessé tenné, nem retten vissza a kormány ezen kötelességtől, habár valószínűleg nem folyamodik e lépéshez, ha a legsürgetőbb szükség nem kívánja. A „Times“ is e szellemben nyilatkozik. „Azt hisszük, úgymond, bízvást a kormányra hagyhatjuk a dolgok vitelét, a parliament egybegyűjtése nélkül, ha még fenyegetőbb hírek érkeznének is Indiából. Ha csak tűrhetőleg folynak a dolgok : senki sem hallhat február előtt parliamenti szónoklatokat.“ Ezen sorokat következő számítással kíséri a Times: néhány hó alatt 85.000 ember lesz Ind földön. Kétségtelen, hogy ennyi haderő teljesen elég lesz a brit uralmat egész Indiában helyreállítani. 5000 angol katona ellenében, mint a jelen háború mutatja, nem állhat meg ázsiai haderő. Akik oly igen szeretnek más államok önkénteseiről beszélni, ne feledjék, hogy Angliának 140,000 főnyi állandó serege van, mely mind toborzással van egybeállítva. — Más nézetben van a „Daily News.“ Lord Palmerston, úgymond, maga is lehetségesnek mondá a prorogatiokot, hogy előbb egybe kell hívni a parliamentet. Lássuk, hogy indokolja e szükséget a „D. News.“ A királyi hadseregből mintegy 40,000 a keletind társaság szolgálatába lépett nemrég , a társaságnak ez okból több költsége van. Igaz ugyan, hogy a bengáli hadsereg zsoldja megszűnt a lázadás következtében, de 40,000 főnyi a királyi hadseregből béke idején is többe került mint 120,000 benszülött. S ha meggondoljuk, hogy a 40,000 főnyi új seregen kívül 30,000 sikhet szedett Pendzsabban a derék Lawrence : mennyivel szaporodik a hadi budget, mely már béke idején is felül volt 12 millión. Ide járul, hogy a társaság adójövedelme is kevesebb a jövő évre. Márpedig a múlt években is tetemes deficitben voltak India kormányi pénztárai. S hogy a társaságnak Angliában nem sikerül kölcsönt kapni, kétségtelennek tartja a D. News. Mindezekből pedig következteti, hogy mind a társaságnak, mind lord Palmerstonnak csakhamar pénzért kell folyamodni a parliamenthez, miután a megajánlott összletek a már felszerelt militia tartására sem elegendők. A „Standard“ szerint septemberben 4,500 újonczot fs