Pesti Napló, 1858. szeptember (9. évfolyam, 2567-2591. szám)

1858-09-01 / 2567. szám

és lakását szerkesztőségünkkel tudatni szíveskedjék. — Múlt hó 24-én a keményfoki pusztán (Biharban) tyúktojás-nagyságú jég hullott. A kukoriczát, különösen a dohányt semmivé tette. Biztosítva senki sem volt. Ugyanaznap Békésen, 25-kén a gerendási pusztán (Békésben) hol 23-án is jég esett, Félegyházán, hol 18-án is jégeső volt, 26-án pedig Csongrádon (ez évben már harmadizben) nagy kárt okozott a jég. Mindenütt aránylag igen kevés volt biztosítva. Augustus hó második felében (22- két kivéve) mindennap s pedig egy nap több vidéken s egy vidéken ismételve tett kárt a jég. — Aradon magyar lap keletkezik. Az uj vállalat f. évi oct. 3 -án fog megindulni „Aradi híradó“ czímmel. Szerkesztője Grünwald Manó leendő tartalmát kereskedelmi, ipari, szépirodalmi s művészeti czikkek képezendik. A lelkes aradiak, hisszük, hosszas életet biztosítanának e magyar vállalatnak, mely, meg vagyunk győződve, teljes igyekezettel azon lesz, hogy magát a magyar közönség rokonszenvére és részvétére érdemesítse. — A b.csabai községtanács azon 55.000 pftot, melyet az államkölcsön kötelezvényeiből a város nyerend, a trónörökös főherczeg születése napja emlékéül a b. csabai egyházaknak, iskolákra fordítandó alapítványul ajánlja fel, és pedig lélekszám arányban az evangélikusoknak 43,000 pstot, egy 4 osztályú magyar reáliskola felállítására; a római katholikusoknak 8000-et, a n. e. görögöknek 3, az izraelitáknak 1 ezeret a magyar nyelv tanítása előmozdítására. — Megjelent a Fördős Lajos által szerkesztett „Különféle viszonyokra vonatkozó pap dolgozatok“ 12 -ik és a „Kecskeméti protestáns közlöny“ 2-ik füzete. A füzet tartalom jegyzékét holnap közlendjük. Frederik gyönyörű stereoskopjaiból második kiállítást rendezett a „magyar király“ vendéglőben. Kik az első kiállítást láták, nem fogják elfelejteni azon meglepő képeket, melyeket főleg a Niagaráról ott láttak Hasonló érdekességű képek láthatók e második kiállításban, mely Ázsia s Afrika részeiből is mutat fel tájképeket. — A budai jótékony nőegylet javára múlt hó 25-kén a császárfürdőben rendezett tánczvigalom tiszta jövedelme 324 ft 11 krpp. — A pesti országos marhavásárra egy 3 éves egészséges magyar faj bika jelent meg, melynek, mint a „B. H.“ írja, 5 lába van. Az 5-ik láb a hát felső részéből van kinőve és a lapoczkán csüng alá. Egyébiránt izmai mind igen rendesek és hajlékonyak. — Berzevitzy Volsztán Albert sárosi földbirtokos, rokkantak pénzalapja, a nemzeti muzeum, a váczi süketnémák intézete, s a pesti vakok intézete számára 100—100 pftnyi, összesen 400 pftnyi összeget ajánlott meg, azon hozzátétellel, hogy ha idővel egy süketnémák, vagy vakok intézete Sárosmegyéhez közelebb fogna alapittatni, a fölajánlott összeg ennek adassék. — Latabár Endrének 46 személyből álló színtársulata B -Füredről Miskolczra érkezett s előadási sorát aug. hó 28-kán „Bánk Bánnal“ megkezdte. — A „Wien. Ztg“ írja : „Alig nőtt még egy kevés fű amaz ábrándszerü sirdomb fölött, melyet piemonti lapok Gyulay gróf ő excja számára még éltében oly szintetlen könyekkel s oly őszinte fájdalommal hánytak el, alig hangzottak még el ama nem kevésbbé meseszerü lövések, miket csakhamar erre egy német lap a neunkircheni táborban, különböző ezredek közt váltatott s már a „Pays“ — a „franczia császárság lapja“ — egy oly föltűnő hasonlatosságu tudósítással ráz meg bennünket, mely nyilván ugyanazon gyárból került. A „Pays“ a színhelyet Bassanóba teszi át, ott egy „magyarok s olaszokból álló ezred“et egy cseh gyalogezreddel támadták meg. Golyók hiányában a harczolók kövekkel töltik meg puskáikat. Több katonák halva maradnak ; nagyszámú sebesülteket kell a kórházba vinni ! Mindezt a „Pays“ épen oly biztos hangon mondja el, minőn egykor Münchhausen báró beszélte el saját történeteit. Ama bassanói holtak — ezt biztosan állíthatjuk— mindnyájan élnek s az amaz esemény alkalmával megsebesültek tökéletesen egészségesek. Nevetni lehetne a háromszorosan nem sikerült mese fölött, ha annak azon komoly s aggasztó oldala nem volna, miszerint ama mese számára hadseregünk ugyanezen irányban három ízben választatott ki cselekvő személyül.“ — Wetzlarban egy ottani cserző timár lépfenében elhullt marhabőrt készítvén ki, keze veszélyesen feldagadt s az ekként történt megmérgezés áldozata lett. — Dublinban a láz különös neme uralkodik, u. m. a Piccolomini láz. Ily nevű énekesnő ragadta el ugyanis legközelebb mint Lucia a közönséget és pedig oly mértékben, hogy több száz enthusiasta a művésznő hintájának lovait kifogván, magok feküdtek neki a hámnak s haza (t. a művésznő lakására) nyargaltak a kedves fuvarral. Ily alkalmakkor ,eszünkbe jut az élet, melyet hasonló alkalommal egy jókedvű vargainas rögtönzött, egy véletlenül talált lópatkót egy kocsi húzó enthusiastának ajánlván fel e kérdéssel: „nem ön veszité el e köztetit ?“ — Derby lord, miután a Derbyversenyen a fő (Derby) dijat sohasem nyerheté meg, hires ménesét eladja s a versenytérről lelép. — Egy lelkes magyar nővel ismét kevesebb. Fráter Pálné, szül. Turóczvidéki és Nagy - Palugyai Pi a 11 h . Klára a. aug. hó 16-n Pásztón (Hevesmegyében) élte 46-ik évében meghalt. Áldás emlékére, i — Barics Imre bicskei r. kath. plébános aug. 28-án meghalt. Mint nagytudományu férfiút s mint jeles hitszónokot ismerték öt megyéjében s mint jótevő és türelmes papot tisztelte et az egész vidék, mit a koporsója körül valláskülönbség nélkül egybesereglett nagy néptömeg őszinte fájdalma is tanúsított. Béke poraira. — Nemzeti színház. Aug. 30. Bérletszünet. Bag- és Janoff Nadejda k. a. és Bagdanoff Miklós ur 4-ik ne fellépteül: „Esmeralda.“ Ballet 5 felv. Zenéjét irta Puggvi. A t. művésznő, mint tapasztaltuk, nem hívének vab. ■ázsával hatott közönségünkre. A siker tehát, mit szingi padunkon a közelebbi fellépésekkel aratott, annyival berlissebb lehet a t. művésznő előtt, mert az egyszersmind a n. művészet hóditása volt. A közönség tartózkodása, elragadtatása változott, mi önkénytelenségénél, őszinteségésél fogva sokkal megbecsülőbb és sokkal becsesb mint ki azon nagy színházak ovatiói, melyek rendezett tapsoncz-arral bírnak. Közönségünk ma tetszését nemcsak hoszteizus tapsok és többszörös kihívások, hanem a szépnél azebb, az ékes koszorúk által is tanusstá. Egy ily konzont egy tiszta fehér galamb röpített a művésznő lábaihoz. Ez színházunkban az első eset, hogy galambképében reálül a hódolat a művészet papnője lábához. Olaszországban már régen szokás az ártatlanság, a szeretet e jelkévével megtisztelni az ünnepeltet. A kedves művésznő szereretettel ölelte keblére a hódolattevőt. És mintha a közön elég lelkesedése visszahatna a lelkesedést felidéző mű- a résznőre, a 3 ik felv. kettősében mind több bájjal tán-iszolt s a táncz és játék szép harmóniájával műérzékünk , s nemesítésére hatott. Testvére az igen ügyes Miklós szin- tén nyert koszorút. Az előadás általában jó volt. _________ ( LEVELEZÉSEK. Szabadka, aug. 23. Tisztújitásunk óta, melye.t hó végén fejeztetett be, az uj tisztviselőség s község s tanács közreműködésével, néhány közérdekű kérdés megoldásán estünk keresztül, melyek, szeretjük hinni, * egyéb életkérdéseink megérlelését is magok után vo- nandják. Jelesen : a város egy szegény alapítvány megindítására 15 ezer pengő forintot ajánlott a Császárné ő Felsége által szülendő herczegfi emlékesítésére, vagy 10 ezer forintot azon esetre, ha a fejedelmi ház ismét egy herczegnővel fogna megajándékoztatni. Utóbb, egy közelebbi gyűlésben pedig, 4 kisdedóvoda felállíttatása ment határozatba, mely alkalommal egyszersmind futólag megpendíttetett tervben lévő főgymnasiumunk kérdése is. Ez utóbbi kérdés iránt a nézeteknek még tisztulniok kell, mielőtt abban megállapodás történhetnék, mert a közönségnek részét reáliskolák, s részét a főgymnasium érdekli, holott a két kérdést aligha oldhatjuk meg egyszerre. Vannak, kik azon nézetből indulnak ki, hogy, mivel már egy főgymnasium Baján és Szegeden létezik, annak létesíthetése ellenében felsőbb helyről teendhetnének kifogásokat, de ezen nézet aligha alapos, mert a m. kormány érdekében áll, hogy minél több felsőbb és alsóbb iskola keletkezzék, lehetőleg minden nagyobb községben. És itt nem szolgálhat akadályul az ily nagyobb községek egymáshozi közelsége, mert a községek anyagi ereje és képessége vetethetik zsinórmértékül, de nem azon körülmény : lesznek-e majd elegendő tanulók ? Saját fiainknak könnyebb neveltethetése, s azon gondolat, hogy néhány honosunk s kebelbelieink tehetségének alkalmat adhatunk további kiképeztethetésekre, úgy hisszük, elég inger arra való nézve, hogy a nevelés terén is áldozatkészebbek legyünk, sem mint ez ideig valánk. Részünkről tehát a humaniórák mellett vagyunk , mert azt tartjuk, hogy egy gazdászati osztálylyal egyesített főgymnasium helyzetünkből indulva ki, legjobban felelne meg szükségeinknek és más részről, hogy azok a reáltudományokbani ismeretszerzést is lehetségessé teszik Ez utóbbiakra vonatkozólag helyén találjuk azok nézetét, kik az efféle iskolák alapítását inkább iparos kereskedő városok szükségeivé teszik, így Baját inkább illeti e kérdés, mint bennünket, ha a megyebeli városok helyzetét tekintjük, s minket inkább a humaniórák, mivelhogy a vágyon kívül elegendő erővel is bírunk egy ily nagyobb intézet virágzását kellőleg biztosítani. De csak üdvözölni tudnók, ha minden város a humaniórák és reáloknak is egyszersmind templomokat emelhetne, mint ez Bajától és Szabadkától el is várható lesz idővel, melyeknek a megyében mint előrehaladó városoknak a többinek példányára kell szolgálniok. Közelebb megültük a Felsége születése napját s szent István királyunk ünnepét. Ma meg a fejedelmi ház teljesedett reménye ünnepére világítjuk ki a várost, mely alkalommal a városháza tornyán a birodalmi színek mellett legelőször látjuk lengeni városunk színeit: a kékveres színű zászlót. Ezt felvilágosításul azok részére jegyezzük fel, kik az utóbbi zászlóban a szerb vajdaság színeit vélték felismerni. A napokban történt intézkedés a volt régi kasinónak vagyonáról is. Az, ugyanis, az újnak adatott át, mely közelebb az „olvasó körből“ alakult „casinóvá“, hogy mint olyan erőteljesebb életnek örvendhessen. Helyisége a „Bárány“ vendégfogadóból a szinházféle épület s „Fest városhoz“ czimzett szállodába tétetett át, hol nevéhez bűn inkább mégis felelhet azon igényeknek, miket a casinók iránt szoktunk magunknak formálni A magyar lapok jobbára mind megrendelvék, s már is egy kis könyvtára van, mely részint egyesek adományai, részint az úgynevezett volt „baráti kör“ könyvtárának maradványaiból, részint pedig a tavai és az idén megrendelt tudományos újabb jelesebb magyar könyvek sorozatából áll. Alkalmilag megjegyezzük, hogy Oblath Leo könyvkereskedésében egy kölcsön-könyvtár is létezik, mely szép literatúrai tekintetben német és magyar nyelven elég gazdag arra, hogy városunk olvasni vágyó ifjúságának kellő élményt s tanulságot nyújthasson; azonban e könyvtárfájdalom kevéssé használtatik, mi az itteni közmivelődési állapotra vet némi kétes fényt. Úgy vagyunk a lapokkal is vagyonosbjaink s tehetőséjeink asztalairól igen-igen hiányoznak a politikai s egyéb lapok is; és ez nem mutat egyébre: közömbösségnél a közügyek iránt, melyek minden időben a lapok által is eléggé képviseltetnek arra való nézve, hogy belőlük tanulságot s másrészt krónikás ismeretetet szerezzünk, mi nélkül a jelen idő történetét, ha bár benne élünk is, sem foghatjuk fel kellő részletességgel. De elmúltak azon idők is, midőn egyesek könyvtárszerzésében találták örömüket; s midőn, ha egyébbel nem, legalább politikai művek és röpiratok árjaival bobták el asztalaikat. Most azt hisszük, hogy ennek igy kell lennie, mert nincs érdek, mi az egyén erejét lelkesedését venné igénybe. . .. Pedig azon idők soha sem kellene elmúlniok, a melyekben minknak ismereteket s szellemünknek élvet szerettünk, mert ezek nélkül csak anyag leszünk, mintban véve, szellem nélkül, csak eszköz az idő és kilmények kezében, melynek nem mi adjuk meg hírát. 0A ' 1 * ’ *1/. Az irányadás szempontjából, saját magunk nevelés mivelése, kettős kötelességünk, kik egyéb bajól is is küzdünk, mint a kor mételyével t. i. a materizmus elhatalmasodásával. Nekünk erőt kell mennünk múltúnkból, s tanulságot jelenk be , hogy a jövőt jobban hasznosítsuk stmagunk és a haza javára. De ezt csak józan ok s, mit ismét csak önmivelés s az irodalom-pártolttal érhetük el szélesb és nemzeti alapon. Közelebb alkalmunk volt egy itteni nőnevelőizsgán jelen lenni, s ott tapasztaltuk, mit és mennyit közölhet rövid idő alatt a jól kezelt nevelés, s tapasztalás győzött meg arról, hogy a leendő anya mivelődése utján a jövő ivadék értelmisége nálun biztosítottabb leend, mint eddig vala nőnöveldi élkütl. Ezt dicséretére akartuk elmondani Barbai önöveldéjének s egyszersmind , hogy az illetőkivégre az irodalom s napi lapok iránti közönyöst ,ekből is föleszméltessük. *) □. Ausztria, Trieszt, aug. 28. A Suez csatorna adhatatlan előharczosa, Lesseps ur ezúttali es gén rövid ittléte alatt a kereskedelmi testület felőkelőbb tagjaival értekezletet tartott, melyen a keskedelmi kamara elnökén kívül a város polgármere is jelen volt. Lesseps ur egyenként adta elő a ráelégítő elhaladásokat, melyeket ezen nagyszi vállalat időközben tett, és melyek remélni enged hogy az igazgatási tanácsot egy Páriában tartalyülésre valószínűleg már ami évi november első nraiban össze lehet hívni, hogy a befizetések megórása és a munkálatok megkezdésének határideje intézkedjék. Ami az elsőt illeti, a csatorna, mint tita, van, Európa egyesített pénzerejével, hozzá és Törökországot, Egyptomot és az éjszak-amerit Egyesült államokat is — jönne létre. A javaslat szint Ausztria e vállalat létesítéséhez 20 millió fra Oroszország, Svéd és Dánia, továbbá Svájcz, Névalföld és Belgium 15 millió frank részesüléssel járnának. Ezen munkálatoknál az ausztriai császársá képviselő főügynökség itteni nagykereskedő és hői küldött, Revoltella lovagra bizatott, ki az „általa juez-csatornás társulat“ alapítói és igazgató tan tagjai közé is felvétetett. Lessepsur meg van győződve aziránt, hogy a troi édesvizi csatornának a timsós tóval összekötése Suezig és Perusiáig terjedő ágazatokkal egy folyama alatt bevégezhető, és így két év alatt a ntani kereskedelmi hajózási forgalomnál kilenczzeddel kedvezőbb vizi összeköttetést lehet a két Iger között helyreállítani, mihez nem több, mint ötöde kívántatik az összes tőkének, azaz mintegy millió frank. KÜLFÖLD. Angolország. A „Continental Review“ a rokonszenvről, mely az angol királynő látogatása alkalmával nemcsak Berlinben de egész Poroszországban nyilatkozott, így szól: „Valóban érdemes azon kérdést tenni, hogy a brit szövetség Poroszországban miért oly népszerű, és mily reményeket építenek arra a poroszok. Hogy az alkotmányos Angolország példája Poroszországban is szabadelvű államintézmények kifejlődésére, és az önuralkodás megállapítására vezethetne, oly reménység, melynek teljesedése, legalább porosz értelemben, igen kétséges. Intézményeket nem lehet másolni. Az önuralkodás nem szabathatik egy bizonyos minta szerint; minden népnek önmagáért és önmagából kell azt alkotni. Hogy ha lehetséges lenne, egy legfelsőbb hatalmas szózatra, a mi egész álladalmi gépezetünket Poroszországba ültetni át, e gépezet összezavarodnék azon kezek vezetése mellett, melyek annak használatában gyakorlatlanok. Teher lenne azon emberekre, kik ugyan nagyon is sóvárognak az önuralkodás élvezésére, de ennek kellemetlenségeire azonnal feljajdulnak, és kiknek gyakran hiányzik a bátorság, annak veszélyeit leküzdeni. Mi azt hisszük, hogy a poroszok sokkal inkább hozzászoktak a felügyelethez, sokkal inkább támaszkodnak a rendőrségi és igazgatási tekintélyekre, mintsem azon intézményeknek örvendhetnének, melyek után oly türelmetlenül vágyódnak.“ — Miután bővebben fejtegeti a Porosz és Angolország közötti kereskedelmi és politikai érdekeket, czikkét így fejezi be : „Ők Angolországban politikájoknak alapszínét keresik és azt várják, hogy e két ország minden tanácskozmányon egyezni fog, és minden európai bonyodalomban sorsukkal és hadierejökkel kezet fogva járatainak, valamint királyi házaiknak sarjadékai“ .— A kereskedelmi hivatal kibocsátotta jelentését a múlt hónapról. A kiviteli érték 1i év julius havában 10,993,997 1. volt, mig múlt év julius havában 12,201,532 1. volt, s igy a különbség a múlt év folyó év ezen hónapi kivitelében 1,207,535 1.— September 2-dikáraOsborneba titkos államtanácsi ülés van jelentve, melyben a királyné fog elnökölni. — Ami a királynét illeti,megjegyzendő,hogy a porosz lapok, nevezetesen pedig a keresztes újság (a N. Pr. Zig) rész néven veszik az angol lapoktól, hogy oly keveset írnak a királyné Németországban mulatásáról. Még a „Times“ is megszakította megkezdett berlini leveleinek sorát, ami — mint a fent nevezett lap sopánkodik — „annál kevésbbé magyarázható, minthogy az angol olvasóknak épen most volna legjobb alkalmuk Poroszország jelentőségével és sajátságaival megismerkedniük.“ — Ha azonban az angol lapok Németországra általában kevés gonddal vannak, a slezvig-holsteini hűségek ügyéhez olykor-olykor mégiscsak hozzászólnak. A „Globe“ párisi levelezője legközelebb — valami kopenhágai publicista nyomán — azon felvilágosítással szolgált, hogy Slezvig és Holstein sohasem tartoztak Németországhoz, továbbá, hogy a herczegségek az angolszász fajnak bölcsőjét képezik s a nép nagyja még most is inkább angol, nem pedig német. A „Times“nak (szintén párisi) levelezője meg újólag ismétli, hogy Németország Dánia bekeblezését czélozza. Ugyancsak a Timesben a veszteglőházak ügyében nyilatkozik egy imént Tuniszból visszatért köetségi segéd. Azt mondja, hogy a pestist okozó tisztátlanság a keleti városokban a keresztyénektől és zsidóktól származik. A tuniszi európai várostizedet úgy festi le, hogy az olvasó roszul lesz. Jól esik az embernek, úgymond, midőn a piszkos európai tizedből a csinos arabs utczákba jön. A konzulok tehát csak saját földjeiket hadd fogják tisztaságra; az arabsok egy csöppet sem szorulnak rá tanításainkra. — Wiseman bibornok alföldön megérkezett , a katholikusok mindenütt nagy lelkesedéssel fogadják. Ahol protestánsok is laknak, sok protestáns hittérítő s bibliaolvasó gyülekezett össze, kik a főpapot hatásában akadályozzák. Az utczák sarkai teli vannak faggatva polemikus kiáltványaikkal s néhol kétszer is napjában fölolvasások vannak egyik-másik kath. hit-elv fölött. Tisztelendő Walker nyilvános vitatkozásra hívta ki a bibornokot. A rendőrséget e tájakon tetemesen szaporították. — E hó 24-dikén két fregattból s egy clipperből álló orosz hajóraj érkezett a spitheadi révbe. Kopenhágából jött s a Csendestengerre, illetőleg az Amurra van rendelve. Seymour tengernagy meglátogatta Popoff orosz commodort, ki aztán kapitányaival együtt a tengernagynál volt vacsorán. II. Napóleonnak Woolwichben őrzött halottaskocsija már teljesen helyre van igazítva. Sok kiváncsi kopogtatott a szertár ajtaján, de egynek sem engedték megnézni. A Worcester melletti vaspályás baleset borzasztóbbnak bizonyul, mint eleinte hitték. Majd 2000 utassal megrakott két vonat ütközött össze. Tizenegy ember mindjárt ott halt, egy későbben adta ki lelkét, többnek felgyógyulásához semmi remény, még többen örökre nyomorékok, igen sokan nagyon megsebesültek A halottak közül többeket meg sem lehet ismerni, úgy össze van arczuk zúzva. Újabb tudósítások szerint a halottak száma eddig 15, a halottaké és sebesülteké pedig összesen 80—90. Be van bizonyítva, hogy a szerencsétlenség a vasúti tisztek hanyagságából eredt. A kapcsoló karikák szakadtak el. A Times figyelmeztet, hogy Francziaországban a híres st. germaini baleset óta ritkábbak az efféle bajok, mint Angolországban. — A chathami kaszárnyák minapi szemléje nem maradt meddő. Peel tbnok többrendbeli javítást rendelt el, így többi közt egy-egy szoba lakóinak számát 18-ról 12 re szállita le. Egy dublini lap szerint három új tábornagy fog kineveztetni: Cambridge hg s sir Howard Douglas és 1. Clyde tbnokok. Francziaország. Mint a kölni lapnak aug. 27-ről írják, a „Pays“ azon utasítást kapta, hogy Persigny gróf beszédét ki ne nyomassa. Ez annál megfoghatatlanabb, mivel tudósító bizton állíthatni véli, hogy a császári titkos tanács nevezett tagja mind a császárral, mind Napóleon herczeggel előre értekezett a felől, a mit St. Etienneben a megyei gyűlés megnyitásán mondani akar. Annyi pedig a londoni tudósításokból bizonyos, hogy a gróf beszédjének azon részét, mely az angol szövetséggel foglalkozik, az angol sajtó legkülönfélébb orgánumai tetszéssel fogadták. — Ami a „Moniteur“t illeti, míg a hivatalos lap a Persigny és Morny által tartott beszédekről egy betűvel sem emlékezik, addig bezzeg hozza azon asztali áldomást, melyekkel a Morne-megye főnöke az ottani tanácsnak f. hó 24-dikén adott lakomáján a császárt, „aki nem vár arra, míg a nép a maga szükségleteit és óhajtásait eléje terjeszti, éltette. Chasaigne-Goyon főnök úr ezután a jelen volt igazságügyminisztert és Canrobert tábornagyot köszöntötte fel, azon gondolatot fejtegetvén, hogy az ember azáltal is tiszteli a császárt, ha az ő bizalmát bíró férfiakat tiszteli. A tábornagy azt válaszolta, hogy ő ezen érzelmeket és magasztalokat a hadsereg részére veszi igénybe, mire az egész társaság ezt hangoztatá: „éljen a hadsereg , tisztelet a hadseregnek.“ — Turgot marquisnak madridi nagyköveti állomásáról való eltételéről(mit közelebb jelentünk) már hónapok óta beszéltek. A változás oka a kölni lap szerinnt abban állana, mivel ezen diplomata Eugenia császárné édesanyjával nem áll jó lábon. — A párisiak sokat vitatak Malmesbury lord titkárának B i d w e 11 urnak e lapokban is közzétett azon levele valódiságáról, melyben Malmesbury lord megtagadna a Pérm szigetre vonatkozólag Angliának tulajdonított minden czélzatot,’sőt a mi több a véres tenger ezen pontjának brit haderő általi elfoglaltatását is egyenesen meghazudtolná. Egy belga lap levelezője csupán a következő módokon képes megmagyarázni az érintett levél közzétételét. Vagy utólagos elkésett titokszegésből, mely utóbbi kelettel ad oly okmányt, mely a jelen helyzettel összeegyeztethetlenné vált; vagy az angol politikának némi hátrálásából; vagy végre egy rettenetes mystificatióból, melynek az európai sajtó ámítottjává lett volna akkor, midőn Nagybritanniának a kérdéses szigetre nézve bevégzett terveket tulajdonított. Lehetne még negyedik magyarázat is, az tudniillik, hogy Nagybritannia, letévén Perim sziget önkényes elfoglalása iránti terveiről, e pontot törvényes uton akarná magának megszerezni, s valóban e kósza hír csakugyan ennek létrehozásával bízta meg Redcliffe lordot. A kölni lap egyik levelezője jó forrásból hallja, hogy a tien csini-i szerződésnek legelső következménye az lesz, hogy a pekingi udvar egy rendkívüli követségnek Európába küldését határozandja. Hir szerint a mennyei birodalom császárának a legutóbbi tapasztalások felnyitották a szemét s most az európai hatalmakhoz őszintébb modorban kíván közeledni mint eddig. Párisban azt állítják, hogy a választás Ki-Hing mandarinja az 1842. és 1858. szerződés kialkuvájára esett. Ki Hing-et valóban jobban is szeretnék Párisban mint akármelyik más mandarint, miután annak Európa iránti rokonszenve ismeretes. Ő busz egyén kíséretében előbb Londonba, azután Párisba fogna menni (?) *) Az irodalom a legszentebb és mégis csak lanyhán méltányolt nemzeti kincsünk nevében fogadja ön buzgóságáért kütszünetünket. Szerk.