Pesti Napló, 1858. október (9. évfolyam, 2592-2618. szám)
1858-10-01 / 2592. szám
ne szaggassák le az új fedelet, hisz az aug. 10-ki kárát sem törité még meg a trieszti „nuova“ társaság.“ — Dr Weninger Vinczének Lampel kiadásában megjelent reál, kereskedelmi és gazdasági iskolák részére és magántanulmányra itt igen jelen számtana a magas közoktatási minisztérium által az illető iskolákban használható tankönyvül ajánltatik, — Károly porosa kir. h. Egger urnak a Dorottyautczában levő gazdag arany és műrégiség- tárában tetemes vásárlásokat tett— A véletlen Nápolyban is elősegíti a balitélet terjedését. A jeles drámaíró Cesare della Valle (Ventignano herczeg) Nápolyban „Jettatore“-nak, azaz rosz tekintetűnek tartatik, kihez balszerencse van kötve. A riffofalconei alagúttal beomlott ház ép az volt, melyben a herczeg lakott. Senki sem merészlé őt lakóul befogadni. Egy ügyvéd azonban befogadta, daczolván az oktalan előítélettel. Azonban alig lakott nála a herczeg s az Ügyvéd megbetegszik s meghal. Beszélhet most a jó nápolyiaknak az egész világ akármeddig, a „tett az óra“ felőli balvéleményük még rendíthetetlenebb. — Londonban két német ember nagyon komikus jelenetre szolgáltatott alkalmat a Guildhallban. Steinthal Vilmos (éjszak-németországi) Mog András renusvidéki atyafiának 18 fontért oly frankfurti sorsjegyet adott el, mely nem sorsjegy, hanem haszontalan nyomtatvány volt. De ezzel nem elégedett meg Steinthal, hanem Mogtól még több pénzt is kicsalt azon hitegetéssel, hogy e pénzzel bűvöletet követ el, melynek folytán Mog bizonyosan nyerni fog. Holdvilágnál bűvös morgás és hókus pókus között egy bába kebelébe temettetett el a kicsalt pénz. Sok ideig csalta ekként Mogot Steinthal, mig amaz belátta, hogy a bűverő nem használ. A dolog biró elé került, mely Steinthalt 6 heti fegyházi börtönre ítélte. — Az uj pénz életbelépte a személy- és teherviteldijak tökéletes átszámítását és uj megállapítását igényelvén, a zavar elkerülése végett az éjszaki pálya igazgatósága — mint a „Wiener Geschäftsbericht“ írja — elhatárzó engedélyért folyamodni, hogy f. é. december végéig az eddigi tarifát tarthassa meg, s akkor az idő lefolyásáig a fizetések a régi folyó pénzben tétezhetnek. Az említett lap hiszi, hogy a többi vaspályavállalatok is csatlakozni fognak az intézkedéshez már időnyerés végett is, miután az új pénzzel egyszersmind az új vámsúlynak is kizárólag életbe kell lépnie, és e változások az állomásokon különféle előintézkedést igényelnek. Részletes díjjegyzékek már készülőben vannak, melyek minden szükséges tudnivalót tartalmazván, a tévedések és idővesztegetés elhárításául szolgálandnak. tt A tisztelt közönségnek szíves emlékezetébe hozzuk, hogy a Szent István-társulat ez idei nagygyűlése, az esztergomi tartományi zsinat végnapja tekintetéből, folyó October hava ötödikéről két nappal későbbre, vagyis October hetedikére halasztatott. Ifj. A pesti egyetem jövő iskolai esztendeje, ma od. első napján,fényes isteni szolgálattal nyittatik meg, melyet főt. Danielik János egri kanonok és prépost ur tart meg az apáczák templomában. — Ugyancsak ő nagysága fog jövő vasárnap is ugyanazon templomban, mint felszentelési bucsúnapon pontificálni. — Egyik miskolczi f. levelezőnknek a színházi könyvtárra vonatkozó s nem a legnagyobb praecisióval írt tudósítását akként kell értenünk, hogy a színigazgató úr könyvtárában a tudósító 16 szinlapot látott, melyek mind a miskolczi színpadon először adott darabokat hirdetnek. Ez által a tudósító és a színigazgató könyvtárának uj darabokbani gazdagságát kivánta megjegyezni. — Többek előtt talán ismeretlen, írja a „Delejtű,“ hogy a római nép Mátyás királynak egy lovas szobrot állított. Ha ezen kitüntetés nagy része azon elterjedt volt véleménynek tulajdonítandó is , mintha Mátyás király „Valerius“ törzsök, s annak „Corvinus“féle ágazatából venné eredetét, s igy, a mint a felírás is tanusitá, Róma a nagy férfiban honfiát tisztelé : a tény mindamellett a megtiszteltnek rendkivüliségét, milyent csak századok szülemlenek, igazolja. Találjon itt a felírásnak töredéke helyet: „Vestri Quirites sanguinis ornamentum, imperatoriis virtutibus, specimen dedit generis romani.“ Feltűnő , hogy számos utazóink, kik az örök Rómát látni s ott mulatni szerencsések, e netán még létező szobor feltalálására nem fordítják szorgalmukat s figyelmüket. Mátyás életrajzához megemlítendő, hogy a „Majestas“ czimet, a római curia tőle el nem tagadta, sőt, hogy ő volt az elsők egyike, kire e czim alkalmaztatott. — Felhívás. Fölkérem tisztelt gyűjtőimet, hogy az előfizetéseket „Történeti beszélyeimre“ f. October hó 15-ig, mint a meghosszabbított határidőig beküldeni szíveskedjenek, mert azontúl a bolti ár fog életbe léptetni. Pest, oct. 1. 1858. Sarkady István: A paduai tanulók pere. (Vége.) A mi a többi három vádlottat illeti, azokra nézve az indokolás következő : „A szóban levő bűnténynek tárgyilagos eleme a szertartásban azon tudattal való részvételben áll, miszerint az Orsini tiszteletére tartatik; ellenben azon szándék, ezen nyilvános demonstratio által az uralkodó személye és a kormányforma ellen boszút és megvetést idézni elő, vagy arra izgatni, a bűnténynek alanyi elemét képezi. Minthogy Colbertaldo, Conti és Querini vádlottak bevallották, miszerint a szertartáson jelen voltak, azonban semmi előleges tudomásuk nem volt azon körülményről, hogy a szertartás Orsimért tartatik, ennélfogva ők a tárgyilagos kezdetben, vagy magában a tényben nem bűnösek; minélfogva a büntető perrendtartás 268 ik §-ának határozata rájuk nem alkalmazható. Minthogy azonban azon előleges tudomás, hogy a szertartás Orsimért lesz tartandó, a tárgyilagos elem egy részét képezi, úgy ezen tényt a bűnvádi kereset alább szállítása útján nem lehet mint részakaratú szándékot ekadatolni és megállapítani, hanem azt azon módon kell bebizonyítani, mint a törvény minden bűntényi cselekvénynél előírja. Az egyetlen tanú L. (egy tanulónak) vallomása nem elegendő arra, hogy Colbertaldora ezen előleges tudomást rá lehetne bizonyítani ; még kevésbé vehetők tekintetbe Querinire nézve G. és L. tanuknak kétes és hitelesítetlen vallomásaik, Contira nézve pedig minden bizonyíték hiányzik. Minthogy tehát a nevezett három vádlott ellen a rosz szándék sem tanuk által, sem a körülmények öszhangzása által nem bizonyítható be , mire a tárgyalásnál megállapított körülmények nem elegendők, ennélfogva őket vétkeseknek nyilvánítani nem lehet Ha mindazonáltal tekintetbe vétetik, hogy ezen szertartás a tanulóság által egészen nyíltan rendeztetett, hogy ezen három vádlott, Conti is, mint orvosi szigorló, a tanulósághoz tartozik, hogy épen ezen tanuló ifjúság között az Orsiniért tartandó misérőli tudomás általánosan el volt terjesztve, hogy az azon való megjelenésüket mind a hárman bevallották ; ha végre tekintetbe vétetik, hogy L. tanúnak Colbertaldo, és P. és L. tanúnak Querini ellen tett vallomása némi figyelmet érdemel, akkor úgy találtatik, hogy nehéz gyamokok forognak fel ellenük, melyekből magukat nem tudják kitisztázni, de bizonyítékok hiányában a vád alól felmentetendőknek találtattak.“ A védők előterjesztése, valamint a törvényszék határozata folytán a három vádlott, u. m. Colbertaldo, Querini és Conti — mintegy 5 havi vizsgálati fogság után — azonnal szabadon bocsáttattak. — Nemzeti színház. Sept. 29. „Éjszak csillaga.“ Opera 3 felv. Zenéjét írta Meyerbeer. A színház megtelt. A közönség mindvégig nagy gyönyörrel hallgatta volna e művet, ha élvezetét a nőénekkar botrányos rész éneke a 2-ik felvonás fináléjában meg nem zavarja. Midőn azt látjuk, hogy zenekarunk mind jobban sülyed, hogy Doppler Ferencz helyét azon fuvolás foglalja el, ki elébb mint a kürt fúvója is rész volt, hogy a fúvóhangszerek oly rosszak, mint csak a legszegényebb színházaknál lehetnének, hogy az énekkarok nem akarnak jobbak lenni mint a zenekar, s mintha kartanitó sem volna, sokszor összevissza énekelnek, midőn elegendő és kellő próbák nélkül adatnak a darabok, sok előadásnak legnagyobb terhét pedig egyedül a súgó viseli, bizony önkénytelenül is azon kérdés támad nálunk, hát miből áll színházunknál a műigazgatás ? A nemzeti színészet történetírója szomorúan fog megemlékezni ez évekre, melyek a hanyatlás évei És míg ez évek történetétől elvárhatlan a drámabíráló választmány eljárása, nem lesz mellőzhető a drámai és operai személyzet ez időbeni nagy fogyatkozása, szegénységének megemlítése. A napi bírálatok e történetírás adatgyűjtője. Ki hamis adatot nyújt, meg kívánja hamisítani a nemzet műveltségi történelmét. Ezért, bármi szomorúsággal, mégis fel kell lepleznünk a hiányokat, nemcsak mert ezzel az igazságnak tartozunk, hanem mert nem mondhatunk le a reményről, hogy az illetőket figyelmeztetéseink következtében végre meg fogja szállni az erély, mi most minden ágban hiányzik. — A mai közönség, miután a fuvola hangverseny az előadás végén van, végig várta az előadást, nem úgy mint Hunyady Lászlóban, midőn a börtönjelenet után tömegestől hagyja el a színházat s a végjelenés szép zenéjét sem kívánja hallani, miután ahhoz a színház mostani tragika énekesnője énekel. A fuvola-hangverseny illetőleg csak egy fuvola és Hollósy L.-né aközt ment végbe, mert a másik fuvola, melylyel Turek úr kínlódott, nem volt a két szép hang méltó versenytársa. Jekelfalusy és Kőszeghy jól énekeltek. KÜLFÖLD. Angolország. A politikai menekültek Londonban sept. 22-dikét, mint az első franczia köztársaság évnapját, nagy közönség jelenlétében, megünnepelték. Az első beszédet Bernard mondá, a másodikat Pynt. Az utóbbiéból a „N. Pr. Ztg.“ a következő töredéket közli : „Az államcsíny óta Francziaországban valamennyi eszmére sötétség borult s a homoly oly sűrű, hogy egy Morny csillagul, egy Persigny meteorul tűnik fel. A hatalmak mind harczban állnak egymással; a francziák nem tudják, mit vélnek felőlük a külföldön; gyakran azon kérdést halljuk, ha Francziaországban még francziául beszélnek-e; s a „Times“ joggal mondható, hogy jobb volna, ha a napi sajtót végkép megfojtanák, mintsem azt lássuk, hogy a mostani sajtó mindenben maga teszi magát czinkossá. Még az osztrákok is tréfálnak napi sajtónk fölött, a kozák gúnyolja, de Napóleon diadalmaskodik. Kívánhattok-e egyebet? Amely lámpa nem ég, az csak bűzt terjeszthet, mindent pénzen lehet venni: életet, mozgást, és a képmutatás álarcza alatt látszólagos erény rejtezik.“ — Az „Observer“ megigazítja minapi állítását, mintha az új reformbéli tervét a reformegylet titkárától kapta volna. Hogy kitől ered a terv, a lap nem mondja meg, de határozottan mellette nyilatkozik. — Angolország protestáns egyházában ismét egy fülbegyónási eset adta elő magát. Tisztelendő West ur, boynehilli lelkész ugyanazzal lön vádolva, a miért minap tisztelendő Poole lelkész hivatalától elmozdittatott, hogy t. i. egy hívét részletes gyónásra akarta rávenni, s vele a vallatást meg is kezdette. A vallatott egyén ezúttal egy lebetegedését váró nő vala kit a pap, midőn válaszolni nem akart, először pokollal fenyegetett, azután meg arra intett, hogy férjének ne szóljon a történt vallatásról. Az oxfordi püspök, kinek megyéjéhez Boynebill tartozik, nem úgy jön mint a londoni püspök a minapi esetben, hanem bizottságot nevezett ki a dolog megvizsgálására; a bizottság pedig azt végezte, hogy „az eset nem érdemel további nyomozást, mivel a vád csak egy szegény nő, Arnold asszony tanúságtételén alapszik, e tanú pedig nincs támogatva.“ A tárgyalásra megjelent közönség lármával s piszszegéssel fogadá az ítélet kihirdetését. Francziaország. A londoni „Times“ furcsán van a párisi félhivatalos lapokkal. Mja a city lap Francziaország iránt udvariatlan, akkor a „Constitutionnel“ „Patrie“ és társai egyhangúlag kijelentik, hogy az ő beszéde csupa üres hang, s nem érdemel legkisebb ügyeimet. Ha azonban a nevezett lap egyszer jó kedvében a szövetségesnek valami szépet mondott, akkor a nevezett franczia lapok nem tudják hová legyenek örömükben, s addig nem nyugosznak, míg egész Francziaország meg nem tudja, hogy a Times, a hatalmas Times, igazságot szolgáltatott neki. Mostanában a „Times“ megint résztát tett a tűzre, azért a „Constitutionnel“ és a „Patrie“ számokkal iparkodnak kimutatni, hogy a city-lap hanyatlásban van. Az általuk felhozott számok azonban épen semmit sem bizonyítanak, miután az utóbbi időben nemcsak a Times példányszáma, hanem a többi londoni lapoké, még a „Morning Post“é is, mely pedig mindig jó kedélyben van, megkereskedett. Fonák dolog az is, hogy a franczia lapok számításuk alapjául a Times által fizetett bélyegadót veszik, mert Angliában csupán a posta által küldött számok bélyegeztetnek, s ezek tulajdonképen a példányszám legkisebb részét teszik. Naponként 15, 18, 20,000 példányból álló tömegek küldöztetnek szét a „Times“beli vasúton Manchesterbe, Liverpoolba stb., és mindezen példányok bélyegtelenek. A „Leeds-Mercury“ egyike a legjelentékenyebb vidéki lapoknak, 1857-ben csupán 150,000 példányt bélyegeztetett, pedig forgalma 1,404,082 példányból állott, sőt a mellékletekkel együtt 1,911,014 példányból. A felnevezett franczia lapok tehát csupán a levegőbe beszélnek, midőn a city-lap felett a lélekharangot húzzák, nem is említvén, hogy azáltal elvesztik azon jogot, hogy rá hivatkozhassanak, ha az angol lap Francziaországnak bókot csinál. A „Journal des Débats“ néhány nappal ezelőtt panaszra fakadt a franczia vidéki sajtó silánysága felett. Az „Indépendant de Saintes“ bátorságot vesz magának nyíltan kimondani a baj okát. A mostani vidéki sajtó mutatja, hová vezet a közigazgatási úton való felfüggesztés és végképi megszüntetés rendszere. Amit egyik megyében mondani szabad, a másikban szigorúan büntetik. Egyik főnök egyik másik pont felett szabad vitatkozást enged, a másik nem engedi annak még csak említését sem, így lesz a jogegyenlőség, melyért a franczia nemzet oly soká küzdött, s annyit áldozott, puszta frázissá, sőt naponkénti szorongattatások forrásává ; igy lesz a sajtó nagyobb vagy kisebb szabadsága csupa „vérmérsékleti“ dolgává egyik másik erősebb vagy gyengébb idegzettel megáldott hivatalnoknak. Olylap, melynek őre egy gyenge idegzetű főnök, külföldről került hirdetések , vegyes tudósítások és tudni valók közlésére látja magát kárhoztatva. Nem csoda, hogy ily viszonyok közt a Havas-Bullier mindenesévé válik a vidéki lapoknak. Utána nyomják a mit annak lithographiája nyújt, s a felelősségnek vége. — A sept. 26 diki „Moniteur“ nem kevesebb mint 20 alfőnök áttétetését és kineveztetését hozza. Masson ur, a valenciennesi megyei kerület alfőnöke is eltávolíttatik helyéről, miután Delange urnak úgy látszik, hogy az mégis túlment az elégen. Masson ur a Maubeuge városbeli protestánsok elleni tekintet nélküli eljárása által nem csekély ingerültséget okozott, és a Francziaországban legalább jogilag fenálló vallásgyakorlati szabadság híveinek nem kevés botránykozást okozott. — Bizonyos Picar dur, la palisse-i alfőnök szinte elmozdittatott. Ezen it kevéssé találván alfőnöki hangzásúnak a Picard nevet, jobb hangzás kedvéért hozzá tette ezt is : de M o n tg er o n. Azonban a hasonló nevű család, mely a vidékben lakik, az újonnan odtrogált szegfölvégzőli rokonsággal nem elégedett meg, s perrel fenyegetőzött. A miniszter jobbnak látta az alfőnököt elmozdítani. — Napóleon herczeg varsói útjához némelyek azon reményt is kötik, hogy az orosz császár ezúttal aligha be nem tölti azon rég táplált óhajtást, hogy Párist meglátogassa. Vannak, kik súlyt helyeznek arra, hogy a varsói gyakorlatokon egy osztrák herczeg sem lesz a herczeggel együtt jelen.Mások végre az egészben csupa udvariasság nyilvánítását látják, mely semmivel sem bizonyít többet, mint a herczeg más hasonló kirándulásai. Párisi tudósítások szerint az Algírban felállítani tervezett nagy katonai jószág-adományozások iránti törvényjavaslat még koránt sincsen elvetve,sőt ismét jobban kezdenek azzal a hivatalokban foglalkozni. A „Moniteur de la flotte“nak Marseilleből azt írják, hogy az ottani hajótulajdonosok ugyancsak készülnek a Chinával kötött szerződvény kizsákmányolására, habár a csak alig kiállott kereskedelmi válság őket nagyobb óvatosságra inthetné. Nem kell egyébiránt feledni, hogy az új kötmény csak a ratificatiók kicserélése után lép hatályba, ami a jövő tavasznál előbb aligha lesz meg. Szerbország: A Szerbországból érkező hírek igen nyugtalanítók. Az utóbbi időkben, igaz, a közfigyelmet a török birodalom más részei vonák magukra, melyek fontosabbaknak látszottak ugyan, de aligha veszélyesebbek. Most Szerbiára helyeződik át a súlypont, ez lesz a forrongás székhelye, a nem a Dunaifejedelemségek, melyek szerveztetésöket közelebbről megérik. Arról van szó, hogy a kormányt gyöngítsék, és a democratiai elvek útján visszahelyezzék a száműzött dynastiát. Minden eszközt fölhasználnak: Obrenovich aranya bőven száratik el az országban; azon nagyhatalmasság főconsulának magaviselete, melynek mindig oly nagy befolyása volt a szerb ügyekre, arra mutat, hogy a jelenlegi kormány megállásában csakugyan nem sokat lehet remélni; a merészek napról napra merészeltekké lesznek, az ingadozók csüggedtebbekké. Az összeesküvés titkos, az izgatás nyílt, számos aláírása, közös petitiók készülnek, mint 1848-ban, melyek egy nép congressus összehívását sürgetik ; e népgyűléseken pedig az egész nép tetőtül talpig fegyverezve vesz részt, s melyeken a kard és a pisztoly az „ultima ratio.“ Eratioval akarnak czélt érni, s midőn majd az új demokrata kormányrendszer, Saturnusként saját teremtményeit föl fogja falni rövid időn, lesz majd egy jó szomszéd, ki hatalmas kézzel segítend az országon, ily barátságos segítséget pedig nem szoktak ingyen adni. A dolgok már végletekig vannak feszítve, s alkalmasint nem soká tarthat már e feszült helyzet. Amerika. A minap megszabadított 300 szerecsennek Afrikába visszaszállításával, az atlanti távírói alattság lebocsátása által híressé lett „Niagara“ bízatott meg. Az ügy azonban, mielőtt bevégződött volna, összezörrenésre nyújtott alkalmat Charleston városának, a rabszolgatartó délvidék főraktárának hatóságai s a washingtoni kormány között. A charlestoniak ugyanis, valami délkarolinai törvényre támaszkodván, a „szabad szerecseneket“ áruba akarták bocsátani. A Washingtonból kiadott parancsnak azonban nagy nehezen engedelmeskedtek. Brigham Young elismervén a washingtoni elnököt, az Utah elleni hadjárat bevégződött. Hanem azért a mormonság csak úgy virul, mint annakelőtte. Az Utahba küldött hadak egy részét most a texasi s más tájbeli indiánok ellen indították; egy másik része megszökött, a többi pedig Utahban maradt. Washingtonban csak annyiban haragudtak a mormonfőnökre, a mennyiben magát, Washingtontól függetlenül, az utahi terület világi urává tette; szellemi urasága s többnejűsége ellen semmi kifogás se volt. (Brigham Young-nak jelenleg 90 neje vám köztük 15 még alig fölserdült indián leány. A terü let, melyen uralkodik, oly nagy, mint egész Magyarország s az európai török birodalom együttvéve.) $ T J POST A. Pest, sept. 30. Sept. 27-diki tudósítások jelentik Párisból, hogy a „Moniteur“-nek Napoleon herczeg elutazásáróli jegyzéke ott nagy hüledezést okozott. Egy versió szerint a herczeg küldetése abból állana, hogy az orosz császárt a chalonsi táborbeli gyakorlatokra hivja meg. Azonban Sándor czár October 3-dikára váratván fővárosába, a chalonsi táborozásnak pedig October 15-dikén lévén vége, e föltevés kevéssé valószínű. Egy másik versró, mint már futólag említettük, csak átalában hivatja meg a czári látogatóba, a nélkül, hogy annak idejét pontosan kijelölné.— Tudva van, hogy ily meghívást már a múlt évben is kapott a czár és hogy ez utóbbi mentegetőzve oda nyilatkozott, hogy ezen utazást későbben fogja megtenni. A kölni lap egyik párisi levelezője megjegyzi, hogy a Villafranca miatti angol harag még el sem párolgott s már megint oly esemény fordul elő, mely az angolok érzékenykedését felkelteni képes. Már az magában is sajátságos összetalálkozás, hogy Cambridge herczeg ugyanazon pillanatban tér vissza Hannoverából Londonba, midőn Napóleon bg Párisból Oroszországba elindul. A franczia fővárosban egyébiránt sohasem csináltak titkot azon baráti érzelmekből, melyeket ott Oroszország iránt táplálnak. Ott az angol szövetséges féltékenységének, aki semmi más barátságot kicsiázni engedni nem akart, sohasem voltak hajlandók engedni. Végre Anglia észrevette a franczia rendszert s a Francziaországgali szövetség mellett Ausztriához közeledett. — Akármi legyen Napóleon herczeg utazásának czélja, annyi bizonyos, hogy a hivatalos helyről adott magyarázat, mintha az egész utazás a czár üdvözlésére célz a magas udvariasságnál egyéb nem volna, nem üti meg a mértéket, miután Francziaország Lengyelországnak nem szomszédja. Hogy Napóleon herczeg küldetve volna a porosz herczeg meghívására is, e föltevés azért nem valószínű, mivel ez utóbbi egy Berlinből érkezett távirati tudósítás szerint sept. 28-dikán már Boroszlóba váratott vissza, a honnan Drezdán keresztül Badenbe megy, mig Napóleon herczeg csakis f. hó 28 dikán este való rendeltetése helyére eljutandó. A „Nord“-nak Napoleon bg utazásáról ezt írják Párisból: „Ezen utazás a tisztelet és jóindulat kötelékeit, melyek Franczia és Oroszország uralkodóit a stuttgarti összejövetel óta egybekötik, még szorosabbra fogja fűzni.“ — A „Constitutionnel“ megintést kapott, mivel sept. 26 diki számában Bayonneból oly értesítést hozott, mely szerint a császár a herczeget szándékosan kerülte volna el, holott ő felsége még maga hívta Párisból a mint most kisül. A védvámokat hirdető lap a herczeget nem igen szívelheti. Különös, hogy a varsói utazással egy időben majdnem minden párisi tudósításokon az orosz szövetség szaga érzik, így már írják Párisból, hogy az orosz kormány Szebasztopol ostromának naplóját ki akarván nyomatni, a franczia kormány a császári nyomdát rendelkezése alá bocsátotta. Franczia részről már meglehetős haladást tett hasonló munka, mely mellett a galvani nyomás feltalálója, a berlini Wunder foglalkozik. A dunai hajózás kérdésében, mint Páriában tudni akarják, Törökország új tervvel áll elő. Fuad pasa azon megbízást kapta volna, hogy Páriában és Londonban oly javaslatokat tegyen, melyekről Konstantinápolyban azt hiszik, hogy a nyugati hatalmaknak ínyére lesznek, s Ausztria előtt elfogadhatatlanoknak látszani nem fognak. Úgy hiszik, hogy a török biztos Bécsbe veendi útját, hogy ezen tárgy iránt az osztrák kormánynyal egyenesen érintkezésbe tegye magát. — Konstantinápolyból sept. 17-ről azt írják az „Indépendance“nak, hogy a legújabb rendszabályok közül már több vissza van hozva, így például azon fizetések, melyeknek belebszállítása el volt határozva, megmaradtak a régi állapotban, és azon hivatalnokok, akiknek takarítási szempontból megköszönték a szolgálatot, visszaállíttattak hivatalaikba és javadalmaikba. A kölni lap szerint a Tien-zsin-ben kötött szerződéshez oly egyezmény is van csatolva, mely szerint Franczia- és Angolország jogot nyer Cantonban megtelepedni. A mindkét hatalomnak átengedendő terület, szükség, hogy a kiszállásra lehetőséget nyújtson és 8—10 kilométernyi tért magába foglaljon. — Rómában az „Indépendance“ szerint a veszekedések a két megszálló sereg közt folyvást tartanak. Ennek folytán Goy on tbnok mint a megszálló sereg főparancsnoka visszatért állomására, s remélik, hogy jelenléte legalább anyagilag visszaállítandja a rendet az örök városban. — Brüsselben az irodalmi és művészeti tulajdon congressusa sept. 27-kén első ülését tartá. — A „Times,“ egyik minapi czikkében, a török pénzügyeket tárgyalja, s ez alkalommal inti az angolokat, hogy törökországi vállalatokba mindaddig ne fektessenek új tőkéket, míg azultán szilárd eltökélést nem tanúsít, hogy ezentúl csak saját pénzforrásaiból fog, kölcsönhöz csak nagy alkalmakkor folyamodik s úgy intézkedik, hogy hitelezőinek pénze ne legyen veszélyeztetve. — Az angol udvar, mint hírlik, October közepe * || felé tér vissza Balmoralból. — Nagybritannia » Ilföld kikötőiben az 1857-diki év folytán összesen 212,875 kivándorló szállt hajóra. Tetemesen több tehát, mint az előtte való két évben , mert 1856-ban csak 176,554 re, 1855-ben pedig 176,807 re rúgott a kivándorlók összes száma. Ami a kivándorlás helyét illeti, 1857-ben 126,905 az Egyesült államokba, 21,001 Kanadába s a többi brit amerikai gyarmatba, 61,248 Ausztráliába, 3721 pedig más tájakra vándorolt ki. A kivándorlók közt 120,279 kis 89,202 nőnemű volt; a 14. évet 161,685- en haladták meg. Az Éjszak-amerikába mentek otthon maradt rokonaiknak s barátjaiknak 593,165 font st. segélyt küldtek. E segélypénz az előbbi két évben 951,000 meg 873,000 font sterlingre rúgott. — A szerződés, melyet Reed az Egyesült-állam