Pesti Napló, 1858. október (9. évfolyam, 2592-2618. szám)
1858-10-09 / 2599. szám
Pest, oct 8. I szik használni s az adott szó csak arra nézve (Fk.) Miként bizonyos teremtmények egész ‘ kötelez#› * kinek lliuC8 esete¡ \°Sy I télen át alusznak, úgy a politika minden év-|nemteljesitését megérthetné; lassan lasben hoszszabb rövidebb nyári álmát alusz- Sa” azon elvhez térünk v,f8Za¡ h°g?a kin?k rf' sza és csak öszfelé szokott újra felébredni. A f 8zén az er0 van¡ »«nak részén van a jog és nyári álom ezidén elég rövid volt; a párisi conferentia miatt későn kezdődött, s innen már végét is érte. A hirlapolvasók, még inkább pedig a hirlapirók örömére minden oda mutat, miszerint a saison morte elmúlt, s hogy nem csalódtunk, midőn még ez év folytán fontos eseményeket jósoltunk. A Dunafejedelemségi kérdés meghalt, — éljen a Dunafejedelemségi kérdés! Párisban eltemették, s October 2 -án hivatalos halotti bizonyítványát kiadták; — Jassyban, Bukarestben, Konstantinápolyban pedig feltámad, s újra az élők sorába tolakodik. Midőn a conferentiát teljes munkásságban láttuk, azt mondtuk, hogy különös benyomást tesz, komoly férfiakat oly szerződvény létrehozásában fáradozni látni, melyet nem teljesíteni mindegyiknek előre feltett szándéka. Miután a ratificatiók kicseréltettek, azt kell mondanunk, miszerint még sokkal furcsább azt ünnepélyesen megerősíteni, amit másnap mindegyik fél halomra dönteni törekszik. A román lakosság — miként az olvasó e lapokból már megtudta — rendkívüli izgatottságban van, s koránt sincs elragadtatva az új alkotmány által, bármennyi is abban a haszonvehető elem. Franczia- Oroszország s általában az uniót pártoló hatalmasságok ezen izgatottságot táplálják; újabb hírek szerint pedig a Porta is minden egyébre gondol, csak a conventió lelkiismeretes teljesítésére nem, és be sem várva a választásokat, már az ideiglenes kormány kinevezése körül is mindenféle Cselt alkalmaz, hogy e kormányba csak a maga kedves embereit juttassa. A dolog megfogható! Az új választási törvény oly ruganyos és annyi kivihetlenséget tartalmaz, miszerint a választások eredménye leginkább az azokat irányozó hatóság indulataitól fog függni, s így mindenki maga számára kívánja a sikert biztosítani. Az általános törekvés tehát nem arra irányul, hogy az alkotmány hiányai a kivitel körüli becsületesség és jóakarat által pótoltassanak, hanem a hézagokba mindenki beleveri a maga ékeit, hogy az egész épületet sodraiból kifordítsa. Épületes és korunkra nézve jellemző tapasztalás! Őseink korában már a kézcsapás is kötelezett; a mondott szó irat és pecsét nélkül is — szent vala. Apáink már nagy hátramenetesnek tartották, hogy mindent írásban ki kell kötni, hogy kötelező ereje legyen; minálunk már az írás sem lát-Ezen az erőn mi még gúnyolni merjük az ököljog korát elődeinknél magasabban álló lényeknek tart- t juk magunkat, mert egy üstökös pályáját ki- s számíthatjuk s a vizet arkrészeire szét tudjuk bontani! Valóban csak magyar költő (te- s hát — a mai világ nézetei szerint kétszeresen „impracticus“ ember!) mondhatta, hogy a nemzetek talpköve, oszlopa az erény; a mai kor sokkal „geniálisabban“ épít; neki talpkőre, oszlopra nincs szüksége; egy pár papirral, jó sok hátsó ajtócskával s kész az épület! Hátha aztán szélvész támad s az egész házat elhordja ? Se baj ! Hisz néhány óra alatt semmi költséggel, s egy kis finesse vel mást építhetni! Majd meglátjuk, meddig bir a Dunafejedelemségi alkotmány ama concentrált ostromnak ellenállni, főleg midőn senkit sem tudnánk megnevezni,a ki ennyi ellenség ellenében védelmezni fogná! Ezalatt Szerbiában is mindinkább nekihevülnek a kedélyek. A Porta azt kívánja, hogy a nemzet által sürgetett országgyűlés egybehivása felfüggesztessék, s ezt most kívánja, midőn a fejedelem már határozottan megígérte a Szkupstina egybelépését. A hangulat Szerbiában valóban aggasztó, s a kereskedelmi világ, mely legfinomabb idegekkel bir, első érzi meg ennek hatását. A hitel teljesen megszűnt, s nevezetesen a külföld irgalmatlanul hajtja be a szerbeknél kinnlevő követeléseit. A forgalom teljesen fenakad, s így az illetőknek annál több idejök lesz, politikai dolgokkal foglalkozni. .... Ha az ausztriai birodalom déli és délkeleti határán elvonuló országokra pillantunk, önkénytelenül is az amerikai sorvulkánokra emlékezünk, melyek egymással földalatti összeköttetésben állanak, s majd az egyik, majd a másik tölcséren dobják ki pusztító tüzeiket; ha az egyik nyugszik, rögtön a másik kezd okádni, míg végre — — az olvasó minden physikai földleírásból egészítheti ki e mondatot, melyet itt befejezetlenül hagyunk. Egyelőre minden szem Stambul felé villant, nem mivel — a mechanika törvényei szerint — ezen mindenfelől megingatott tartományoknak a sokszorozott nyomás daczára is nyugalomban kellene maradniok, ha a Porta részéről hathatós ellennyomás gyakoroltatnék ; ily vérmes reményeket már senki sem köt a konstantinápolyi kormányhoz. Hanem Stambul felé irányul a közfigyelem, mert — Redcliffe lord megjelenése folytán — onnan várnak felvilágosítást arra nézve, mit szándékozik tenni Anglia mindezen nehézségek közepette, melyek — tán nem egészen véletlenül — a Porta feje felett tornyosulnak. Mindeddig az angol politika még álarczot visel, föl nem lebbentvén azt, bármennyire kívánkoznék is a világ már egyszer egyenesen szeme közé pillantani. Hanem ezentúl az alakoskodás már semmi esetre nem tarthat sokáig, csak úgy stb. Csak úgy ne járjunk aztán, mint sok fiatal ember, ki egész éjen át egy érdekesnek látszó álczás nőt üldöz s végre, midőn valódi képét látja, régi, épenséggel nem érdekes ismerősre talál ! Császári nyilt parancs 1858. sept. 29-kéről szól az egész birodalomra, a melylyel a hadsereg kiegészítésére nézvett törvény adatik ki és 1858. november 1 -jével életbe lép. Mi első Perencz József, Isten kegyelméből Ausztria császára, Magyarország és Csehország, Lombardia, Velencze, Dalmatia, Horvátország, Slavonia, Galliczia, Lodoméria és Illyria királya; jeruzsálemi király; Ausztria főherczege, Toscana és Krakó nagyherczege; Lotharingia, Salzburg, Stájerország, Barántföld, Brainia és Bukovina herczege; erdélyi nagyfejedelem; morvaországi határgróf; Fel- és Al Szilézia, Modena, Parma, Piacenza és Guastalla, Auschwitz és Zator, Teschen, Friaui, Ragusa és Zára herczege; habsburgi, tiroli, kyburgi, görczi és gradiskai herczegesste gróf; Trient és Brixen fejedelme ; Felső- és Alsó-Lausitz és Istria határgrófja; Hohenembs, Feldkirch, Bregenz, Sonnenberg sat. grófja; Triest, Battaro és a Vend határ ura; a Szerbvajdaság nagy vajdája, sat. sat. Hogy hadseregünk kiegészítését az egész birodalomra nézve egyenlően szabályozzuk, minisztereink és birodalmi tanácsunk meghallgatása után a hadsereg kiegészítését illető ide mellékelt törvényeket helybenhagytuk, és rendeljük az e tárgyban minden eddig kiadott törvény és szabály megszüntetésével, hogy e törvény 1858. nov. 1 -sejével az egész birodalomban életbe lépjen. Hogy egyszersmind azok családi viszonyai is tekintetbe vétessenek, akik az eddig fénállot rendeletek szerint, a hadseregbe való lépéstől fel voltak mentve, e törvény által pedig nincsenek , az ily katonaköteles egyéneket az újabb törvény hatálybanléte alatt is meghagyjuk továbbra is ezen eddigi fölszabadítás élvezésében, azon esetekben, ha e törvény kihirdetése napja előtt már megházasodtak, s nőről vagy gyermekről kell gondoskodniok, amennyiben be tudják bizonyítni, hogy azon föltételeknek megfelelő állapotban vannak, melyektől az eddigi rendeletek a fölmentetési jogosultság elismerését fölfüggesztették. Belügymiszterünk hadseregi főparancsnokságunkkal egyetértve fogja az e törvény kivitelére szükséges rendeleteket kibocsátni. Kelt laxenburgi mulató-kastélyunkban, September hava huszonkilenczedik napján, ezernyolczszázötvennyolczban, uralkodásunk tizedik évében. Ferencz József, s. k., gróf Bud Schauenstein, s. k., báró Bach, s. k., gróf Grünne, s. k. altábornagy és főhadsegéd. Legfelsőbb helyről adott rendelésből : Báró Ransomet, s. k. A hadsereg kiegészítéséről szóló törvény. Első főrész. Általános határozatok, f.Kiegészíttetik a hadsereg : a) a katonai képző intézetek növendékei besorozása által; b) önkénytes beállásból; c) az életkorbeli osztályok sora szerint és sorshúzás által való besorozásból; d) hivatalos utón történő besorozás által (44,45,46 §§.); e) a már betöltött kötelezettségi szolgálatidő önkénytes megújítása által. — 2. §. A hadseregbe való beállásra megkívántatik : a) az ausztriai polgárjog ; b) a hadseregi szolgálatok megtételére szükséges testi és lelki alkalmasság, különösen a legalább 60 bécsi *hüvelyknyi magasság az első és második életkorbeli osztályra nézve, és a legalább 61 bécsi hüvelyknyi magasság a nagyobb életkorbeli osztályokban; a császári hajós sereghez a matrózok és hajóbeli mesteremberek magasságukra való tekintet nélkül vétetnek föl; c) legalább tizenöt és legfeljebb harminchat éves életkor; olyanoknak, kik már egyszer szolgáltak a hadseregben, az újra beállás negyven éves korukig van megengedve. Külföldiek csak legfelsőbb helyen való engedelem s csak a belföldiekre nézve fenálló kötelezettségek mellett vétetnek föl hadiszolgálatba, ha kimutatják kormányuk e részben való föltétlen beleegyezését a hadseregi s illetőleg hajósseregi főparancsnoksághoz beadandó folyamodványokban. 3. §. A hadseregbe lépés kötelessége általános. Kezdődik a betöltött huszadik körévre következő jan. 1-jén, és tart hét egymásután következő évig. A belépési kötelesség alóli felszabadítás csak ezen törvény IV. fejezetében kijelölt esetekben történhetik. — 4. §. Ujjonczozás általi seregkiegészités minden évben febr. márt. és april hónapokban történik. — 5. §. A kiegészítő legénységnek minden újjonczozási kerületre eső száma teljesen és szabály szerint az első, azután a második korosztályból, s igy tovább, meddig elkerülhetlenül szükséges lesz , a magasabb korosztályok fokonkénti használatával állítandó ki. A közönséges seregkiegészítéseknél, az alább megjegyzendő esetet kivéve, az ötödik korosztályon túl nem haladhatni. A kiegészítési legénység mindig az öszszes lakosság száma szerint, azonban a bizonyított kiállítási képesség tekintetbevételével vettetik ki, ha valamely ujjonczozási kerület a rá eső kigészítési legénységet az öt első korosztályból nem állíthatná ki, a hiány ugyanazon sereg-kiegészítési ujjonczozó kerületekre fog kivettetni. Ha e szerint az öt első korosztály nem lenne elegendő, úgy szükség szerint a 6-dik, és végre a 7 dik korosztály is elővétethetik. Ennélfogva mindig annyi korosztály hivassák az állításhoz, mennyi gyaníthatólag a kiegészítési legénység szükségének fedezésére kívántatik. Minden fegyvernem és minden hadtesthez az oda legalkalmasbakat, a kiállítottaknak e tekintetbeni kivonataikat lehetőleg figyelembe véve, a kiegészítési kerületek utasítják. — 6. §. A seregben a szolgálati kötelesség a zászlóra tett eskü után kezdődik, és tart nyolcz esztendeig (42. §.), mely idő eltelte után még az 1852. jul. 31 tartalékhatározmány szerint a tartalékkötelesség teljesítendő. — 7. §. Utazási engedély az állítási idő kezdetén túl (4. §.) az első vagy második korosztályba tartozóknak, vagy kik az utazás alatt lépnének az első korosztályba — bebizonyított utazási szükséget kivéve — a pp. hatóságok által csak úgy adható, ha az illető hadi szolgálatra láthatólag alkalmatlan, vagy attól hivatalos uton felszabadittatott, (26. §.) vagy már egy állítási Elnöki beszéd, melylyel főtiszt. Dánieik János kanonok úr a Szent- István Társulat nagygyűlését 1858-ki October 7-dikén megnyitotta. Múlt évi közgyűlésünk rendkívüli körülmények közbenjötte folytán már jún. 9 -én, tehát oly időben tartatott meg, melyben nem múlván még el az esztendő első fele sem, az illető tisztviselők a társulat azon évi működése és állásáról számot nem adhattak. E mulasztást helyrehozandók, két egész évre kell figyelmünket kiterjesztenünk; s ha épen ezen oknál fogva, de még azért is, mert a társulat épen ezen évben fejezvén be lételének második lustrumát, e körülmény egy kis visszapillantásra szolgáltat alkalmat, — ha, mondom, ezen két okból, megszaporodván kezeink közt az adatok és számok, elnöki előadásunk ezúttal kevésbbé szónoklati, de annál nagyobb mértékben számolási természetű találna lenni, szabad legyen reméljenem, hogy a gyűlés becses figyelmét e miatt annál kevésbbé vonandja meg tőle, minél inkább be kell látnia, hogy a statiskai adatoknak csakúgy megvan a maga fontossága s becse, mint a meggyőzni, megnyerni, megnyugtatni, szóval hátul törekedő szónok legékesebb okoskodásinak. A külön szakbeli működések eredményeinek, valamint az erről bizonyságot tevő adatoknak előterjesztése az illető szakbeli tisztviselők által történik. Ehhez képest az elnökségnek, mint egységi központnak, a számolás dolgában csupán azon, magában igen jelentékeny feladata van, hogy az egésznek kinézetét egybefoglalt rezultatumok kiemelése s egymáshoz viszonyítása által megkönnyítse, az egyes adatok megértésére és méltánylására a közönséget előkészítse s az ezek körül netalán fenforgó nehézségek, ellenvetések vagy neheztelések eloszlatása által a kedélyeket megnyugtassa, sőt megnyerje. S e feladat az, melynek én ma, miután a múlt évben kizárólag a társulat szükséges voltát s az ö, e szükségnek megfelelő czélirányos munkálkodását igyekeztem bebizonyítani és napfényre hozni — kiváltképen óhajtanék már csak azért is eleget tenni, mert tíz évi munkálkodásunk eredményeinek conslatkrozása, által a közönséget tökéletesen tájékoztatni vélem azon anyagi biztosítékok iránt is, melyek a társulat tartósságának egyik kézségét foglalják magukban.Mint mondom, társulatunk ez évben fejezi be tételének 2-ik instrumát. F. é. augusztus havában múlt el ugyanis tíz éve annak, hogy a társulat az ugyanezen teremben megtartott első közgyűlésen megalakult. 1848- és 49-ben rendes működésében megakasztva lévén, 1850-től, tehát az utóbbi nyolcz év folytán, de nem értve a bizományba vett, vagy mások költségén az ő czime ala kiadott műveket, 134 kv. ; I 11 11 n 1 ■- 1 1 íféle tartalmú munkát, és pedig 1,545,149 pélnyban*) és 12,637,441 ivszámmal s ezen felül 198,870 darab szent képet bocsátott közre. Meek közel 89,270 könyvpéldány és 61,300 dar 'b szent kép elajándékoztatok;; 1,308,462 könyvpély, és 702,057 darab szent kép pedig részint ellátott, részint illetmény fejében a tagok közt szétztatott. S igy f. é. sept. 1-jén az ügynökségi hivatal ktáraiban még megvolt 147,417 különféle könyvirdány és 635,513 darab szent kép. E könyvek és épek, egy kettőt kivéve,mind kelendőséggel bírnak, igy biztos jövedelmi forrást képeznek. A tagok szaporodása onnan 1850. óta évről évre övetkezőleg haladott előre : 1850 ben volt tag : 1520;1851—52 ben „ „ 1862;1853 ban „ „ 2156;1854- ben „ „ 2683; 1855- ben „ „ 3090; 1856- ban „ „ 3615; 1857 — 58 ban (i. é. sept. 1-ig) 4701. Az utóbbi két évben belépett tagok összes száma : 9 alapító és 1470 rendes, s igy összesen 1519 tagra tent föl, mihez képest a jelenlegi taglétszámnak 134-nek kellene lennie. A tagok közöl azonban ezen öt év folytán (ismét f. é. sept. 1-ig) 116 meghalt, s 17 részint kilépett, **) részint pedig állomását vált Az 1856-ki elnöki előterjesztés szerint a társulat azon évig 203 különféle munkát és pedig 2,210,176 példányban adott ki; a jelenlegi szerint pedig csak 134-et. E különbség onnan származik, mert az előbbeni számba besorolvák a bizományba vett s mindazon munkák is, melyek a társulat czime alatt ugyan, de mások költségén jelentek meg; mert továbbá mindazon munkák, melyek több, 8—10 kiadást értek, minden kiadás után s azon munkák, melyek kötetenkint jelentek meg, minden kötet után külön be lőnek számítva ; mert végre a naptárak s folyóiratok külön évi folyamai szintén mind külön valónak fölvéve, mi a jelen kimutatásnál, melyben a mások költségein megjelent t~ 1 munkák nincsenek fölvéve, a több kiadást ért vagy rt kötetet számláló munka és évről évre megjelenő folyóá- irat, naptár, stb. csak egynek van téve , mind elmei naplöztetett, a mi természetesen nagy különbséget tesz. I az I **) A kilépésekre nézve helyén látjuk a t. közönség n. nek emlékezetébe hozni azt, mit e tekintetben az 1855- eki elnöki jelentés tartalmaz. „A társulat — úgymond éz a jelentés — soha sem tekintette s nem is tekintheti ön tagjait merőn éves előfizetőknek, hiszen ő akkor nem rt. maradandó,... hanem mindig csak egy évre ma megalakult társulat fogna lenni, mely épen ennélfogna, ha sem egy esztendőről a másikra biztosan nem intézkedhetnék, sem pedig oly vállalatokba nem foghatna, " melyeknek létesítése több éveket kiván.“ Habár tehát a toztatván, azóta nem jelentkezett. Minélfogva a tény- leges létszám az említett 4701 re olvad le , mely ősz- ,rszegben 192 alapitó (kik közöl 33 már meghalt), 77 tiszteletbeli és 4432 rendes tag találtatik. A társulat javára keletkezésekor s azóta is folyt vást tétettek alapítványok ; ezeket mi könnyebb át- já nézés végett a következő három osztályba sorozzuk : 1 a) Alapítványok az alapitó tagok részéről, kik közöl többen a 100 frtot nevezetesen meghaladó össze-1 i I geket alapítottak. Ezek összeadva tesznek : 24,960 * 1 1 frtot bankjegyekben, s 2500 frtot állampapírokban, és 200 darab császári aranyat. Mely tőkéből levonva az összeget, melyet gróf elnökünk külön a „Családi lapok“ segélyezésére s egyes hivatalnokok dijának javitására különböző években ajándékozott, vagyis összesen 2800 frtot bankjegyekben és 200 darab aranyat, ez osztálybeli alapítványi tőke tesz: 22,160 frtot bankjegyeiben és 2500 frtot állam kötelezvényekben. b) Végrendeletileg tett alapítványok. Ezek eddig felé 8094 frtra bankjegyekben és 2800 forintra állampapírokban rúgnak. A 8094 frtból levonva 40 frtot, melyet egy 500 as úrbéri kármentesítési kötelezvénytől átruházási adóul fizettünk, marad 8054 frt bankjegyekben, s 2800 frt állampapírokban. c) A „Szent Erzsébet-Legenda" költségeinek fedezésére tett adományok , összesen (ide tudva az Ő és k. fensége Albrecht főherczeg által kegyesen ajándékozott 500 ftot is) 3972 ft és 30 kr bankjegyekben és 2800 ft állampapírokban. Ez összegből levonva a Legendára tett és a társulat pénztárából kifizetett költségeket, összesen 6500 ftot és 45 krt (az állapapírokat nominális értékben véve fel), marad 271 ft és 45 kr bankjegyekben. d) A társulat által neveltetendő bukovinai magyar gyermekek javára beküldetett összesen 45 ft 30 kr. Ekként a négy rendbeli alapítványok és adományok összege így áll: a tagok alapítványai: 22,160 fi ft bankjegy- és 2500 forint államkötelezvényekben ; b) végrendeleti alapítványok : 8054 ft bankjegy- és 2800 ft államkötelezvényekben ; c) Erzsébet legendás fölösleg : 271 ft és 45 kr. bankjegyekben; d) A bukovinai gyermekek számára beküldött adomány 45 ft idei itél fel nem bontható, soha le nem mondhate (L. a Sz. Istvántársulat Jegyző- és népkönyve 1855 rre, 26.). Ajánljuk még kivált a túlságos igények észkövetelésekre nézve megolvasását és megszivlelését a, azon soroknak is, melyek ugyanott a 28—30 lapokon , a 1 találtatnak. V. W .'t 45 kr bankjegyekben és 5300 ft államkötelezvényekben. E tökéből eddigelé megvan, és pedig a) magán kötelezvényekben 4800; b) a pesti takarékpénztárban 6000; c) a pesti kereskedelmi bankban 4800 vagyis együtt 15,600 ft bankjegyekben; és d) 3600 ft államkötelezvényekben. E szerint a társulat tíz év lefolyása alatt alapítvánnyi tőkéjéből elköltött, és pedig az egész 30,530 ftot és 45 krt tevő bankjegyekben tett alapítványi tőkéből levonván az ugyanily pénzben meglevő 15,600 pftnyi összeget, a 14,930 ft és 45 krt bankjegyekben , és az 5300 ftot tevő, államkötelezvényekben alapított összegből hasonlóan levonván az ugyanazokban meglevő 3600 ftnyi összeget, 1700 ftot államkötelezvényekben. A költségkimutatás könnyebbítésére az államkötvényeket nominális értékben számítva be, a krajczárokat pedig elhagyva, az egész elköltött, vagyis az üzletbe fektetett tőke együttvéve tesz : 14,930-1-1700 -16,630 ftot p. p. Hogy e tőke nincs elvesztegetve, ennek bebizonyítására elég volna azon készletre utalnom, mely a raktárban létezik, s én már fönebb a kiadott könyvek és képekről szólva kiemeltem. Mellőzve azonban ezt, maguk a kint levő, s a társulatot active illető tartozások oly összegre rúgnak , mely az üzletbe beruházott említett tőkerészt jóval meghaladja. Van ugyanis a társulatnak tiszta követelése (i. é. sept. 1 ig): a) Könyvkereskedőjénél a tavairól megmaradt tartozás fejében, s folyó évi sept. elejéig neki kiszolgáltatott czikkekért: 11,485 ft 34 kr. b) Az ügynöki könyvvitel kimutatása szerint tagdíjak, előfizetések, százalék nélkül hitelben adott czikkek fejében 19,169 ft 20. c) Kamatok fejében 433 ft, összesen 31,087 ft 54 kr pengő pénzben. Ha tehát (elhagyva a krajcrárokat) e 31,087 forintot tevő activ tartozásból levonjuk az alapítványi tőkéből hiányzó 16,630 forintot, világossá lesz, hogy a kint levő sminket active illető tartozásból nemcsak a hiányzó mint beruházott tőkerészt állíthatjuk, viszsza, hanem azontúl a társulatnak még 14,457 pft fölöslege is maradand; és pedig a könyv- és képekben meglevő készleten s azon beruházási értéken felül, melyet a hivatali bútorok, úgymint szekrények, asztalok, székek, gyertyatartók stb. képviselnek. (Folytatjuk.) . I . I társulat nem követel is formaszerinti juridicus lekötést tagjai részéről; az erkölcsiről azonban, mely mindenkit Isten előtt és lelkiismeretében kötelez, s igy egyoldalulag teljesség Magyar kömyvészet. 387. Szépirodalmi dolgozatok Szombathy Ignácztól. A jövedelem a sz. fehérvári reáltanoda javára fordittatik. Székesfehérvárit nyomatott özvegy Számmer Pálnénál, 1858. K. 8-ról. 122 lap. Ára 30 pkr.