Pesti Napló, 1858. november (9. évfolyam, 2619-2642. szám)
1858-11-25 / 2638. szám
252—2638 9-dik évi folyam.PESTI NAPLÓ. Főmunkatára b. Kemény Zsigmondi. Szerkesztési Iroda: Egyetem-utozz 2-dik ősim, 1-ik emelet. 1m szellemi részit illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő Bémentetlen levelek csak lamert kelektől fogadtatnak el. Kiadóhivatal: Ferencziek terén 7-ik számi földszint A tag anyagi régiót illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körül) panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. 1858. Csütörtök, nov. 25 Előfizetési feltételek: postán Pasten, házhoz hordva. Évnegyedre . . t írt — kr. pp. Félévre . . . 9 firt 80 kr. pp. ■ 6 hasibn petit sor 1 sz. hirdetésnél 7 njkr. Bélyegd j . külön 30njkr.Magán vita 4 hasábos petit sor 25 njkr Vidékre, Évnegyedre . . . , 6 frt pp Félévre.....................11 frt Távirati tudósítás a bécsi böke árkéletéről november 24. 1858. Érték Pénzb.E Érték j Pénzb.l Érték | Pénzb.| Érték Pénzb. é Államkölcsön 5%-es metalliques *7»°/res met- ‚ • 1%-es met. . . 8“vas met. . . Sy,7o-es met. . F/s-es met. . . 2*/1%'08 bankó fp/tt-ta B sorozat 5e/,-as lombard velenc/.ei S'/kSffl nemzeti kölcsön . 5% es als. anszt. orb k. M/,0g magyar és gall . 5%-os erdélyi urb. k 5%- ea sopronyi . . Ififi 5°/*-es sorsolhat gloggnieai 4°/6-as pesti . . . . 4%-es majlandi . . Sonjegykötelezvényr. 1894-diki .... 1889-diki . . 1864-diki ..... 86.35 77 68. 25 51. 43. 17. 63.25 94. — 98. 86. 50 95.50 84. 50 83.50 96 97 96 96 322 — 137 — 115. 30 Trieszt kölcsöne 100 frt 116. 70 Comp.-Rentpapirok . . 17. — Eszterházy 40 . . . 81.60 Salm. sorsjegyei . 43. — Fálffy 38.85 Glenois 38.75 Clary hg . ..... 37.80 Windischgräts hg 26. — Waldstein gróf ... 26.50 Keglevich gróf . . . 15.75 Vasútrézvények. Éjszaki vasút .. . 1785. Államvasut .... 261.26 Államvasúti certifie. Lincz-hadweisi . . . . Lombard-velenczei . . 129. Erzsébet nyugoti pálya 90. 30 Tiszai pálya .... 105 — Ferencs József keleti pály. 68. 20 Pardubiczi vaspálya . 189. — Keletgalicziai .... Iparrészvények. Bankrészvények Bankcertificat Hitelintézet.. . Escomte-bank . Lloyd részvények Dunagőzh. részvény. . . ,, 13-ki kibocsátv. Pesti lánczhid .... Bécsi gőzmalom . ll . Elsőbbségi kötvények: 6*/» Lloyd S'/i1 Éjszaki 5*/p Gloggnitzi . i'/o Gőzhajózási . . Államvasút a 500 franc Lombard á 275 lire Váltó (devisek). Amsterd. 2 hóra r.. . Augsburg uso . . . vaspálya 977.248 80 611. 50 330.— 639.— 305. — 400.— Bukaresti 21 napra fr. Stambul . . . . . Frankfurt.3 h. múlva f. Hamburg fr . Livorno.................., London .................. Milano....................... Pária . .14 . 14.71 8 45 86.50 76.65 102.40 100.25 40.65 4.85 8.30 14.28 8.40 8.75 10.48 97.45 75.80 98*/. VASÚTMENETEK. INDULÁS. Bácsból—Pestre. Sóra 30 p.r.,és 7 ó. estre. Bécsből—Győr—Uj-Szőnyre: reggeli 8 órakor és 4 ó. 40 p. d u. Pestről—Szegedre: 4 ó. 15 p. d. u., 5 óra reggel. Debreczenbe: 4 óra, 15 p. d. u., 5 ó. reg Nagyváradra : 4 ó. 15. p. d. u. 5 ó. reggel. Szegedről—Temesvárra: 11 o. 34 p. éjj., 2 ó. a u. Temesvárról—Daliásra: 4 ó. 22 p. reg., 7 ó. 42 p. e. Nagyváradról—Pestre: 9 ó.44 p. r. Debreczenből—Pestre: 11 ó. 17 p. d. e., 9 ó. 68 p. e. Daliásról—Temesvárra: 2 óra 25 p. d. u. Temesvárról—Szegedre : 7 ó. 54 p., és 6 ó. 10 p. r. Szegedről—Pestre: 1 ó. éjjel, és 12 óra k. délben. Pestről—Bécsbe: 9 óra reggel, 9 óra 25 p. estre. Uj-Szőnyból—Győr—Bécsbe: 2 óra 5 p. délután. Győrről—Bécsbe: 8 ó. 37 p. d. u. 5 ó. 48 p. reggel. Szolnokról—Pestre : 3 ó. 46 p. reg., 4 ó. 2 p. délután. Szolnokról—Debreczenbe : 10 ó. d. e., 9 ó. 28 p. este. Szolnokról—Aradra: 10 ó. 38 p. d. e., 4 ó. 15 p. d. u. P -Ladányról—N.-Váradra : 1 ó. 15 p. d. u. Aradról—Pestre : 9 óra 26 p. d. e. Aradról—N.-Váradra : 3 óra 50 p. reggel. Püspök-Ladányról—Aradra: 1 ó. 8 p. délután. Dunavízállás. Pesten: nov. 24. 7‘ 9'0'" 0 felül. pesti gabonacsarnok bejegyzett írni nov.24. Búza,marosi , bánsági r. tiszai , bácskai, fehérvári Kétszeres Boas . . . »J Kukoricza Köles........... 80 Bab . . . tavaszi repeze káposzta rep. 96—871—l—i— 85-61/, t5-fe7| -----841 84-86j áj 83—85] 78—79] r. 77—79] '?576—781 ujj MM (| sr r □ 89 — 89.50 87. 90 262.50 86. 65 86.65 Pénzérték (valuta) Vert arany.................. Szélarany . . ... Napoleon d’or . . Souverain d’or .... Orosz imperiale. . .. Fridriach d’or . . . Angol Souvereings . . . Pária, nov. 18. 4'/»1*/« rente . 8 •/......................... London, nov. 18. 3*/, Cons. mérő Alsó austriai Súly, Font.1 auszt. érték, fr.jkrgfe.jk 1 65—691 65—681 1 43-461 80-81£ 2 1 87—893 — 6 s 4 : 3 78 3 50 3 86 3160 8 57» 2 lejf 2 10 2'10 75 90 36 20 501 40] * 2 2 2 2 i 2 1 2 35 2 31 5 51 o*«e o 2 so ° ms© fMkr __' —— — —— —— —— — —— —— — fi— >---1 i —_1 »-— Figyelmeztetnek a „Pesti Napló“ folyó évi január — martiusi egynegyed éves és január—júniusi féléves tisztelt előfizetők, miszerint a február és mártiusban kimaradt Napló számokért kárpótlásul ajánlott „Album“-ot azon cs. k. postahivataloknál, honnan lapjaikat elvitetni szokták, szíveskedjenek átvenni, minthogy az összes példányok már mind elküldettek a „Pesti Napló“ kiadóhivatala által* A pálinkafőzés és a szeszadó. Pest, nov. 24. 1. Minden létező államrendszernek meg van szervezetéhez mért budgetje, s míg e szervezet fennáll, addig az annak működésére megkívántató államköltség elháríthatatlan. A tettleges államorganismussal szemközt tehát az államköltség mennyisége felett vitatkozni valóságosan meddő foglalkozás, ellenben igenis különbözhetnek a nézetek, s fejtegetésnek van helye a felett : vájjon az államköltségek fedezésére szolgáló közvetlen és közvetett adónemeknek melyek a legczélszerűbb modalitásai ? melyek a legkényelmesbek az államra vagy a polgárra nézve ? mely módok biztosítják valamely közjövedelmi ág tartósságát s tán emelkedését s ez által mindkét félnek megelégedését, gyarapodását? — s melyek azok, mik az adó alapját, az iparösztönt s iparvállalatot, s azokban a közvagyonnak egyik nevezetes tőkéjét talán elsorvasztják ? — s melyek végre azon eszközök, miknek foganatosítása oly kárba hozza mind az államot, mind az ipart, hogy mindkettőnek jusson az, mi az övé, s mégis az állam szükségei által se a szellemi, se az anyagi tőke illendő kamatja ki ne meríttessék ? S a gyakorlatnak évezredeken át számtalan államokban tett kísérletei után is az adórendszerre nézve még ma sem tud az elmélet oly általános szabályt felmutatni, melyet egyiránt lehetne alkalmazni minden népre, minden államra vagy országra biztos és helyes kulcs gyanánt. Itt a közvetlen, amott a közvetett adó, de többnyire a kettőnek combinatiója mutatkozott legczélszerűbbnek, s e két főosztály egyes nemei ismét a különböző helyzet természetéhez képest eltérő módosítást szenvedhetnek, sőt igényelnek is az alkalmazásban.— A helyes eldöntés azonban többnyire a gyakorlati kísérlet és tapasztalás eredményétől függ, — s abban rejlik a nemzetgazdaság tudománya, kitalálni a közadóztatásnak oly modalitásait, mik az állam szükségeit pótolják, s mégis egyúttal az ipart és termelést a haszon ösztöne által növelni engedjék. Így például nincs még eldöntve, mi az adóztatás legczélszerűbb módja a répacukor - iparra, vagy a szeszégetésre nézve? nincs eldöntve, várjon a közvetítő monopólium, vagy a fogyasztók egyenes és közvetlen megadóztatása által érhet-e el biztosabb, olcsóbb, s emelkedőbb mértékben az állam bizonyos mennyiségű közjövedelmet a dohánytermesztés és fogyasztás után, melyik út czélszerűbb a dohányiparra és országra nézve ? S méltó elismeréssel tapasztaljuk, hogy mind e kérdéseket a kormányon ülő államférfiak kellő figyelemmel kísérik, így a belügyminisztérium legközelebb a többi közt a pálinkaházak, a szeszgyártási ipar kérdését vévén tárgyalás alá, részint a közigazgatási főnökökhöz, részint az iparkamarákhoz intézett felszólításában aggodalommal közli a tudomására esett azon körülményt, hogy a monarchia több részeiben a szeszégetés az utóbbi tíz év alatt tetemesen csökkent, hogy több, nagy költekezéssel felállított pálinkaház már megszüntette üzletét, hogy a fenmaradtak közül többen világos kárral dolgoznak, s az égetést csupán azon okból folytatják, mert a pálinkaházak tulajdonosai, egyszersmind többnyire földesurak lévén, ezen iparágra alapíták kiterjedt marhatartásukat, Ez a rendes takarmányhiány pótlását, és rendkívüli veszteség, s az egész gazdaság megrontása nélkül sem a gazdállatok létszámát redukálni, sem egyéb takarmánypótlékot a pálinkamoslék helyett előteremteni nem lehet. Nem kerülte ki a kormány figyelmét sem azon tény, hogy a belföldi szesz, mely mint kereskedelmi czikk már nagy fontosságra emelkedett volt, s melynek a világpiaczon a versenyt a külföld gyártmányaival ki kell állani, s egy idő óta már külső piaczokon nem concurrálhat, sőt a belföldi piaczon is veszélyes versenyféllel találkozik a behozott idegen szesszel. És igen bölcsen jegyzi meg a miniszteri leirat, hogy ily nagy fontosságú mezőgazdasági iparág hanyatlása méltán okoz aggodalmat, és pedig nem csupán azért, minthogy e miatt nevezetes tőkék, mik szeszgyárak állítására fordíttattak, holtan hevernek, s vagy semmi, vagy igen csekély kamatot hajtanak, és sem a mezőgazdaságnak, sem az iparnak többé nem hajtanak hasznot, hanem mindenek felett azon nagy rövidség miatt, mit a szeszgyárak ritkulása vagy üzletük csökkenése a mezőgazdaságnak, s nevezetesen a marhatartásnak mulhatlanul okoznak, s az állattenyésztés annyira kívánatos erőteljes kifejlődését kitűnő mértékben nehezítené, sőt gátolná. Mind a közigazgatási fórumok tehát, mind az iparkamarák megbizattak e sajnos tünemény részletes vizsgálatára s azon kérdés megfejtésére, hogy mi e hanyatlás oka, s mikép lehetne a bajt elhárítani, különösen pedig az iránt alapos véleményt adni, mily befolyást gyakorol a pálinka adójelen mértéke és kivetési módja a szeszgyártásra? E korszerű utasítások nyomán a zágrábi iparkamara tárgyalása és határozata volt az első, mely e kérdésben nyilvánosságra jutott. Ezen kamarának véleménye, mint már röviden közöltük, abban áll, hogy 1-er a szeszégetésre vetett adó a belőle háromló haszonnal nincsen arányban; hogy 2 ar adóztatási kulcsnak minden tekintetben czélszerűbb az ősttartalom, mint a kabarék mennyiség; és hogy 3or a külfölddel való versenyezhetésre valamint igazságos, úgy mélhatlanul szükséges, hogy az országból ki- s viendő szesz után a termelési s fogyasztási adó viszszafizettessék. Mi a tisztelt iparkamara e nézeteiben feltétlenül osztozván, azon nagy fontosságnál fogva, melyet mind mezőgazdasági, mind iparos szempontból hazánkra nézve a szeszégetésbe helyeztek, — kedves kötelességünknek tartjuk e kérdésnél kissé tovább tartózkodni, s azon okok felderítésére, mik a magyarországi szeszt a külföldihez képest drágítják, részünkről is némi adatokat szolgáltatni. Erre nézve másszor bővebben. Gazdasági és kereskedelmi szemle Szeged, nov. 21. Búza 2 ft 54 — 3 ft 30; kétszeres 2—2 ft 48; rozs 1 ft 42-48; árpa 1 ft 24—36; zab 1 ft 24 - 36; tengeri 1 ft 42—48 kr pp. mérője. Baja, nov. 21. Búza 2 ft 66 — 94; kétszeres 1 ft ■ 68 - 82 ; rozs 1 ft 68—75; árpa 1 ft 27—33 ;zab 1 ft 37—44; köles 1 ft 57—68; tengeri 1 ft 27—40 kr. I a. é. mérője. Bécsi pénzcsarnok, nov. 23. A tegnapi börze élénksége estig kifáradt, s a hitelrészvények 246 ig leszállónak. Ma azonban azon hír terjedt el, hogy angol bankárok nagy mennyiségű ausztriai metal I lique kát szándékoznak összevásárolni, minek folytán ezen papírok emelkedtek, s alkalmid szolgáltak az egész börze lendületére. A hitelrészvények 248-ig mentek, de ismét 247-re visszaestek, s azon jegyeztettek ik. Az ezüstpénz ügyében Milanóban az aggodalom elhárlatott, miután a császári pánzügyész-ég nyilvánítá, hogy az idegen ezüst húszasok és tiszesek is az adóhivatalnál teljes értékükben elfogadtatnak azon esetre, ha 1500 húszas, vagy 3000 tizes s egy zacskóban 9,660 fontot megüt. A váltókra nézve azonban a kereskedőség abban egyezett meg a takarékpénztárral, hogy csak teljes súlyú ausztriai húszasokat vesznek és adnak, miáltal egyszerse s mind a húszasok kivándorlását elhárítják. Bécs, nov. 23. A reichenbergi iparkamra folytatja a küzdelmét a Pesten állítandó „entrepot“ra vagyis szabad raktárra nézve, melynek czélja volna a keleti vagyis úgynevezett levantei kereskedésnek Lipcse helyett alkalmasabb és közelebb találkozási helyet szolgáltatni. Az iparkamara, használva 0 F e 1 - ségének tartózkodását Prágában, küldöttség utján újabban könyörgött, hogy amaz „entrepot“ állithatására ne adassék meg a legfelsőbb engedély. —0 cs. kir. Ap. Felsége a dolgot újabban megvizsgáltatni ígérte, azonban fel lehet tenni, hogy a monarchia magas kereskedelmi érdekei most is azok a reichen- bergi czéh irányában, mik azelőtt voltak. — Neve- zetes fordulat e dologban csak az, hogy az itteni „Ostdeutsche Post“ mai száma nem a Reichenbergi ■ eknek fogja pártját, hanem elismervén az intézet kereskedelmi szükségét, annak helyiségét nem Pestre, hanem Bécsbe valónak tartja, mintha Bécs közelebb volna kelethez Pestnél, s mintha az ausztriai iparosok nem szállíthatnák könnyebben áruikat Pestre, mint hogy egész Magyarország Bécsbe küldje kelet számára szolgáló terményeit, kelet pedig eladó portéjkáit. Reméljük, hogy a P. L., mely a pesti „entrepot“ mellett oly férfiasan küzdött, az „Ostdeutsche Post“ sophismáira kellő választ adand. Vegyes közlemények. — Az adó executios dijra nézve a cs. kir. pénzügyminisztérium azt rendeli, hogy az eddigi 3 és 6 kros illetmény az újabb pénz szerint 5 és 10 krnak számítandó. Londonban egy angol parlamenti okmány jelent meg, mely a német kereskedelmi viszonyokról szól. Lord Elliot bécsi jelentésében azt írja, hogy azon alacsony fok, melyet az ausztriai birodalom az ő 38 milliónyi népességeivel a kereskedő nemzetek közt elfoglalt legkivált anyagzó széhrendszer. A török bank felállítására kiadta a zultán a fermánt, s az már a londoni török követ kezében van. 30. Stern Murnák Budáról beküldött Dzirzon képvért. 31. Szemerényi Károly csömöri lelkész únnak a beküldött körtékért. 32. Vandrák János műasztalos úrnak a kártékony rovarokból összeállított képért. 33. Wanko Dániel s fia porczellánkereskedő uraknak a kiállítás díszítésére beküldött és ízletesen öszszeállitott disz-, virág- és asztali gyümölcsedényekért. A magyar kertészeti társulat alakuló köz-, gyűlése alkalmával rendezett kiállítás birálatával megbízott bizottmánynak jegyzőkönyve.: 1858-ki nov. 13-kán. Jelenlevők : elnök Eötvös József, bizottmányi tagok: Érkövy Adolf, Kátay Gábor, Kovács Gyula, Kubinyi Ágoston, Nagy István. (Vége.) IV. Különös elismerését kivánja kijelentetni a bíráló bizottmány még e következő, jeles és érdekességüknél fogva figyelemre méltó kiállitmányokért és pedig : 1. Baár János urnák a pesti piaczot képviselő zöldség kiállitmányáért. 2. Borbély György urnák Szathmár megyéből Cs.- Bagocsról küldött petrezselyem gyökerekért. 3. Császár Titus urnák Kerepesről beküldött kerti zöldség és kukoriczáért. 4. Domokos Lajos tanitó urnák a Debreczenből be- küldött almák és körtéért. 5. Fadgyas Gusztáv urnák rákosi kertjéből be-, küldött sárgarépáért. 6. Ifjabb Farkas Mihály urnák kőbányai kertgazdaságából küldött gyümölcs és mézéért. 7. Forstinger Albert urnák pesti kígyó utczai 4 bz. alatti kereskedéséből küldött kertész metsző eszközök és öntöző szivattyúkért. 8. Fuchsloch János urnák pesti kertjéből küldött retekért. 9. Galgóczy Károlynőnek a kiállított kovászos uborkáért. 10. Gyarmathy G. fűszeres kereskedő urnák a kiállított ó tétényi borokért. 11. Hutirai Luiza asszonyságnak a kiállított eczetes és kovászos uborkáért. •12. Kandó József urnák baracskai gellérvölgyi kertjéből kiállított almákért. 13. Kenessey Kálmán urnák fehérmegyei nyéki birtokából beküldött czukorrépáért. 14 Keresztes Zsigmond pesti czukrász urnák a kiállított befőttek és szörpökért. 15. Dr. Kielberger urnák tótfalusi kertjéből beküldött téli Kálmán körtéiért. | 16. Klenovics G. pesti czukrász urnák gyártmánya magyar champagnei borért. | 17. Lackenbacher Jakab nagykereskedő urnák a diszkertjéből kiállított almák, citromok, virághagymák és kerti virágokért. | 18. Láng Mihály pesti porczellánkereskedő urnák a kiállítás díszítésére beküldött és ízléssel összeállított kerti és szobai disz virágedényekért. | 19. Magyar Mihály pesti könyvárus urnák a kiál- ' ütött téli tök és Czirzon Mérkönéért. | 20. Magyar Pálné asszonynak N.Kőrösről remek szárított gyümölcséért. | 21. Miságos Moyses István beszterczebányai püspök e nagyságának a kiállított almaborokért. 22. Nagy Imre urnák pesti kertjéből beküldött kerti zöldség és főzelékekért. 23. Naisz József pesti czukrász urnak a beküldött aszalványok, szörpök és befőttekért. 24. Papp Tivadar erdélyi számos újvári segédlelkész és gyümölcsfaiskola tanító urnák a varonczok nevelésére beküldött alma és körte magvakért. 25. Parragh Gábor urnák a beküldött badacsoni csemege és izabella borok, és szőlőkért. 26. Polgár Károly urnák pestmegyei bégi pusztáról beküldött káposztáért és kelkáposztáért. 27. Popovics János urnák pesti kertjéből beküldött alma és szőlő gúlákért és görögdinnyékért. 28. Ráth Mór pesti könyvárus urnák a kertészeti szakirodalom képviseltetéséért. 29. Scholz Adolf műasztalos urnák a honi fanemekből kirakott virágbokréta és disz arabeskekért. I Hivatalos hirdetések kivonata.I . A „Budapesti Hírlap” 269. számából (nov. 24). Földtehermentesités : özv. Majos Ádámné vámfalui, özv. Vitéz Ferenczné és gyermekei Vitéz József és Amáliának kis-ári, Kiss Pál és Kiss Mihálynak magas ligeti, id. Barta Györgynek kispaládi, Kiss János, Kiss Gáspár, Kiss József, Kiss László, Adorján László és Adorján Bálintnak magasligeti, özv. Kovács Józsefnének feketefalai és oláhkékesi, Farkas Lajosnak apai, Nemes Józsefnek lekenczei, Hotyka Simon, Dobray Demeterné, Oláh Iván és Dobray Ilonának komorzáni, Orosz Vaszil, Gábrielle Iván, Szász Jakab, Szász Mária , Szász Togyer, Székely Simon, Szász Péterné, Szász Iván, Szász Simon, Szász Mihály, Lengyel Jánosné, Szász Simon, Fábián Simkó Andrásné,Mihók Vaszil, Mihók Simon, Csorba Demeter, Szász Mihály, Brncza és Szász Oricznak avasújfalui, Draskóczi Gábor, Vasilia Togyer Iván fia, özv. Illyés Pál Ivánné, Dobrás Juán és Rosko , Togyernek komorzáni, Varga György, Enyedi János, Enyedi Pál, Dragos László és Varga Jánosnak méhteleki, Torz Juán György, Pap Togyer ami Kosztin, Balbak Juon, Papp alnj Juon György, Papp alnj Togyer - Juonnak bujánházai; Markus Imrének kak.-szt-mártoni; Balbak János, Szimjon Pál, Potka Illés, Szimjon és özv. , Potka Jánosnénak tartolezi; Gáspár Dánielnek kak.-sz.mártoni; Gáspár Pongrácz Erzsébet és Vetései Osváth Erzsébetnek rajzai; Egri Sándornak avasújfalui; gróf Teleki Miksának oláh-hodosi; Eresei Farkasnak szinyérváraljai; Nyisztor János, Enyedi Gáspár, Fehér Antal és Szilágyi Jánosnak méhteleki, urb. birtokaik után járó kárpótlási tőkékre nézve az igények bejelentésére határidő dec. 31-ke, tárgyal, hónap febr. 7-ke a szatmári cs. k. megyei tervszéknél. Biróilag árvereztetnek: Dancsházán Bagossy József és neje Marossy Lina csődtömegéhez tartozó dancsházi birtok, melynek összes becsára 24,111 ft 30 kr, árv. jani 27 és mart. 3 án a derecskei cs. k. szolgabiróság által. — Kassán Plaveczky Máriától lefoglalt 151 sztma 3465 ft 12 pkrra becsült ház árv. dec. 11 és jan. 15-én a kassai cs. k. orsz. tervszék által. Panyolán Kállay Józseftől Kér-Semjény és Panyola községekben lezálogolt és 1428 ft 30 pkrra becsült 2 köblös puszta telke és 50 köblös szántó, kaszáló és gyümölcsösből álló földes árv. jan 21-én a fehérgyarmati cs. k. szolgabiróság által. — Pápán özv. Varga Istvánnétól lefoglalt 414 számú 4670 pítra becsült ház árv. dec. 14 én a pápai szolgabiróság által. — Vörösmarton özvegy Goda Istvánné hagyatékához tartozó 50—142 számú ház, telek és szőlő árv. dec. és jan. 14 én a dárdai szolgabiróság által. — Balogh Mihálynak Viczán 49 sz. a. fekvő és 772 pítra becsült háza árv. jan. 17 és febr. 22-kén a kapuvári szolgabiróság által. — Vadasfán Varga Istvánnének 8 száma és 700 pstra becsült házas telke árver. jan. 10 és febr. 14 én a kapuvári szolgabiróság által.