Pesti Napló, 1859. március (10. évfolyam, 2715-2740. szám)
1859-03-01 / 2715. szám
rökfürdő forrása a sós mészvizekhez (a halikotherinákhoz) tartoznak, melyek közt a józsefhegyéri forrás átmenetet képez a jódvasvizekbe. Az alkatrészek mennyiségére nézve, különösen a törökfürdő forrása oly szegény, vagy más szóval oly tiszta egy víz, hogy azt már a közönyös meleg forrásokhoz számíthatjuk, hova, mint tudva van, Gastein, Pfeifers sat. is tartozik. A többi forrása e területnek mind kénsavas, de annyira higított állapotban, hogy sajátságuk tisztán, csak nagymennyiségű víztömegnél tűnik ki. Meghatároztatott a víznek azon mennyisége is, mely a Lukácsfürdő forrásaiból 24 óra alatt foly el, és összehasonlítva a szomszéd Császárfürdőével az eredmény az, hogy a Lukácsfürdő közel négyszer oly gazdag, mint a Császárfürdő. Szabó J. első titkár kiemelte Molnár előadásának geológiai s ásványtani oldalát, nevezetesen a barytra nézve, melyet vegyészünk a tuffban talált, úgy szintén a bórsavat illetőleg, mely tisztán hirdeti, hogy meleg forrásaink a vulkáni tűzhely mélységéig hatnak le, s ott megmelegedvén viznyugtani nyomás által kényszerítve buggyannak fel. Hasonló körülményekre utal a gáznemek természete. Ezek az elemzés kimutatása szerint elenyt sohasem tartalmaznak, az mint szénsav jő a felületre légény társaságában, tehát élegülésre használódott fel épen úgy, mint ez az égéshelyeken vagy a lélegzésnél történni szokott. Az élegítendő test azon végmaradványa a szerves vegyeknek, melyek jelenlétét melegforrásainkban Molnár úr kimutatta, s mint önálló vegyet theroteinnek nevezett el. Ezt a meleg víz útjában mossa ki azon réteges kőzetekből (tengeri lerakodmányokból), melyekkel találkozik. Végül figyelmetessé teszi előadó a társulatot azon körülményre, hogy noha oly csekély a meleg források szilárd alkatrészének mennyisége, hogy e tekintetben bármely kút vize Pestnek gazdagabbnak mondható, mindazonáltal a Molnár úr által kiszámított mennyisége azon ásványoknak, melyeket a viz a hegyeinkből egy év alatt kihord, untig elegendő kimagyarázására azon üregek képződésének, melyek különösen a Józsefhegyben s közvetlen szomszédságában találtatnak. — Dr. Kovács István ur először lépett fel a társulat előtt, s a szép tárgy jeles kidolgozása s jó előadása általános tetszést és örvendezést vont maga után. Tárgya volt : ujabbkori nézetek a szem alkalmazkodási tehetségéről. Miután bírálatát adá a jéglencse domborodására s annak helyzetváltoztatására épített elméleteknek, áttért azon nézetre, melynél fogva a szem alkalmazkodása a szemteke idomváltoztatásán alapszik, amennyiben az egyenes és ferde szemizmok e működés alatt nyomást gyakorolva a szemtekére azt a láztengely irányában meghoszszabbítják, hogy így a szem öszves sugártörő készületének a tárgyak távolságához mért gyúpontja folytonosan az idegréczén maradjon. Ezen elméletet, mely azonban már a híres Kepler agyában megvillant, részint a tapasztalat szentesítette tények, részint kórtani észleletekkel, mint erősségekkel támogató, mint szintén mnegemlítő, hogy az öszvehasonlító boncztani vizsgálatok is hatalmasan szóllalnak fel e nézet mellett ; azon tény pedig, hogy a jéglencse kivétele után is lehet alkalmazkodási tehetség, minden más elmélet lehetőségét kizárja. Közli Szabó titkár. LEVELEZÉSEK. Kalocsa, febr. 17. Megígértük, miszerint a több lapokban érintve volt s múlt év utolsó napjaiban elkövetett uszódi rablás fölött tartandó rögtönbirósági tárgyalást közölni fogjuk. — Ezen tárgyalás folyó * KÜLÖNFÉLÉK. — A „W. Zig“ budai levelezője jelenti, hogy a pestvárosi szisház- és redontépület valahára ki fog építtetni s a szép dunasort nem ékteleníti el a nagy rom. A „Pesti Napló“ olvasói emlékezni fognak arra, hogy évek előtt lapunk sürgeté az oly társulat alakulását, mely részvények útján e nagy épületet kiépítvén, abban bizonyos évkör letelte után a város részére biztos és tetemes jövedelmet alapítana. Azon időben többrendű tanácskozás is történt, egy minden biztosítékot nyújtó társaság szándékozván a leglegálisabb feltételek mellett a redoutépület kiépíttetését elvállalni. De az ajánlat el nem fogadtatott, mert a községtanácsban azon szándék jutott érvényre, hogy ez épületet s abban a német színházat a város építse ki. Akkor még többen méltányosnak látták azt, hogy a fővárosnak magyar birtokosai a német színház fentartásához járuljanak. A város, mely csak imént vette át a fenálló német színházat, jelen pénzviszonyai között nem vállalkozhatik e nagy épület újra felépíttetésére s méltányosan nem követelhetni azt, hogy abban állandó teher mint színház építessék. A budai tudósító szerint tehát egy társulat alakult, mely az egész épületet átveszi s annak helyén nagyszerű redout-termékét és egy nagy kiterjedésű fényes bazárt fog építtetni. A bérlakóknak már felmondatott. Óhajtjuk, hogy a budai levelező e tudósítása valósuljon mentül elébb. A redoutépület leégése óta a főváros évenként érzi azon calamitást, hogy köztermei nincsenek, hogy a magánbérlők zsarolásának van kitéve. — Mint halljuk, a nemzeti színház ügyeit kormányzó bizottmány részéről nemsokára felvilágosító nyilatkozat fog megjelenni, mely a közönséget a színház jelen viszonyaival kellőleg megismertetendi. Addig is a közönségnek tartozunk azzal, hogy azon pontra nézve, mely jelenleg a kedélyeket nyugtalanítja, hiteles értesülés alapján felvilágosítást nyújtsunk. Egressy és Szigeti urak eltávozását értjük. E két jeles színészünk mindegyike azon díjon kisül, mely őket mint rendezőket külön illető, eddig rendes fizetésül 1600 pártot kapott. E díj a jövő színházi évre mindegyiknél 600 párttal emeltetett fel. Azonban Egressi és Szigeti urak 2500 pártot kívántak. Ez igényt a színház jelen körülményei közt a bizottmány nem teljesítheti, annyival inkább nem, mert a dráma budgetje ifjabb erők szerződtetése által úgyis emeltetik, a a bizottmány a 600 párttal való díjemelést főleg Egressy úrra nézve teljesen méltányosnak tarthatja, ki félév elöji nyugdíjaztatásáért folyamodott. Ez okból kell most megválnunk két jeles színészünktől. „De veteránainknak, mond Bulyovszky Gy. az Aradi Híradóban, legkevésbbé illik most ide hagyni a színügyet, miután van olyan is, aki hermetbe hozta az ifjabb erők előtt a fejlődhetés útját, sőt előmozdító volt távozásukban, és most, miután sem előttük, sem utánuk senki (?), idehagyják ezt az ügyet, melynek önzésük is sokat ártott.“ — Latkócziné a nyugdíjba lép s helyére Priell Kornélia van szerződtetve. A „V. U“-ban olvassuk , hogy Bulyovszkiné P''zony ismét tagjává lesz a nemzeti színháznak. — Szigeti a múlt napokban Nyitrán vendégszerepeit s a derék közönség által ezüst billikommal tiszteltetett meg. — A nemzeti szinház nyugdíj-intézete alapjára „Vörösmarty-Lendvai emlék“ czimmel 104 pert küldetett Szathmárból az 1858. évi Kölcsey ünnepen résztvett néhány irodalom- és művészet-barát által. — A pesti fűrész- és gyalumalom igazgatósága érintkezésbe tevén magát a hazai gazdatekintélyekkel, több napig tartó tanácskozmány nyomán cselédlak , juhakot, ököristálló és félszerterveket készíttetett a magyarhoni viszonyokhoz alkalmazkodva, mégpedig következő okokból: 1. hogy a gazdasági tekintélyek tapasztalata lehető legtakarékosabb és megközelíthetőleg leghasznosabb épületterveket állapítson meg mindazok számára, kik alkalmas tervet nagy költség vagy alkalmatlanság nélkül nem szerezhetnek; 2) hogy e megállapított tervek szerint a gyár kész épületet is tarthasson előre, hogy a közönség hosszú idővesztegetés nélkül mindjárt a legjobbat is készen találja. A gyár nem csak saját, hanem bármely idegen tervet is elfogad s a kívánat és megrendelés szerint vállalja el a munkát. Ezeken kívül a gyár igazgatósága még arra is vállalkozik, hogy a kívánat és az illetőknek körülményei szerint tervet is csináltat, mely terv azon esetben, ha a gyár a kivitellel megbizatik, ingyen készíttetik el. Továbbá a gyár az épületekhez szükséges ácsmunkán kívül átvállal mindennemű asztalosmunkát, mit szintén maga készít, valamint összeköttetései akként vannak rendezve, hogy a szükséges kovács és lakatosmunkát is szolgáltatja. Ezt annál czélszerűbben eszközölheti a gyár, minthogy legjobb mesterek a műveiket édesörömest juttatják a gyárnak, nagy üzlete miatt, így a közönség épületállítások ügyében nem kénytelen különféle emberekkel foglalkozni, minthogy a gyárnak művezetője az épülethez szükséges iparos munkákat már kezdetben a legszebb öszhangzatban szerkeszti egybe, s a kéznél levő előtérben az illetők választásának is tág tért nyújt. Elképzelhető , hogy mennyi előny a közönségre, hogy a gyár pontos, lelkiismeretes és szigorú becsületességgel őrködő kezelése által anyag jóságban, valamint gyorsaságban a szokásos késedelem és részmunkától megmenti. Végre a gyárban készített épületanyagok és egyéb, a szerkezetben szükséges különféle mesteremberi munkákat saját felügyelője által állíttatja össze, s ezért az illető ügyelőnek utazási és napi diján kivül egyéb jutalmazás nem jár. — A pesti fűrész és g yau m a rom-társaságnak febr. 24 -én tartott évi közgyűlésében elnökké Ürményi József; másodelnökké gr. Károlyi István; választmányi tagokká : gr. Apponyi György, Deák Ignácz, Fehr Vilmos, Ferro Domonkos, Giczey Sámuel, Hajós József, Karlovszky Zsigmond, gr. Károlyi György, Kochmeister Frigyes, Meszlényi Lajos, Popper Lipót, Radakovich József , Riedle Miksa , Sárváry Antal , Szabó Imre, Száky Zsigmond és Teesdale Vilmos; üzletvezetővé Preisz József s felügyelővé Fehr Vilmos ur választatott meg. — Molnár színigazgató ur, ki Pécsett a közönség megelégedésére működik , ki előttünk nagy hálával emlékezék a lelkes pécsiek ügyszeretetéről, Miskolczra utazott, hogy az ottani színházat a jövő télre kibérelje. — Szeberényi Lajos makói ág. h. ev. lelkésztől egy kis figyelmeztetés jelent meg „Protestáns ellenőr“ czimmel, mely szól a „prot. egyh. és isk. lapnak“ és „lapra.“ Ára 12 kr a. é. E kis munka tiszta jövedelme a makói ág. ev. egyház építési pénztáráé. — A „Kolozsvári Közlöny“ eddigi szerkesztője Berde Áron úr a szerkesztéstől visszalépvén, a lap felelős szerkesztését annak eddigi főmukatársa Dózsa Dániel vette át, kinek tulajdonává is lett e jó irányú lap. — A dunai gőzhajótársaság marcius 1 jén kezdi meg Pestről Bécsbe és vissza az utasok szállítását. Az indulás minden délben 12 órakor. — Almási b. Rudics József 6667 írt tőkealapitványát, melyet annak idejében Ferdinánd főherczeg koronaörökös ő cs. Fenségének magyar királylyá koronáztatása alkalmából 1830 ban a tervezett és Ludovica császárnéról nevezendő pesti katonai növelde alapjának szaporítására ajánlott volt, i. é. febr. 14 -én még 10500 frttal megszerezve a felsőbb katonai képzőintézetekre ruházta át, a nélkül hogy az előbbi ajánlat czélját megváltoztatta volna, miszerint az egy Magyarországból származott, a magyar nyelvben tökéletesen jártas, kiválóan a Ruálcs családból való ifjú nevelésére fordittassék. Az alapítványi okirat és azon nap kelt (febr. 14 én 1859), melyen a nemes alapító fél század előtt a pesti egyetemen a szabad művészetek és bölcsészet tudori rangját elnyerte vala. (B. H.) — Farkas Lajostól (Kecskeméten) egy uj csárdás jelent meg „Domonyi csárdás“ czimmel; ára 24 okrajezár. *A pesti jótékony nőegylet f. é. február 27-től tart. 26-ig terjedő négy hétre—jelenleg két számban álló 223 szegény számára, kik közöl 42 új és 181 már elébb is részeltetett, 643 frt 62 krt ausztr.élt. utalványozott; és pedig hetenkinti részesülésben álló szegényeknek 367 frt 25 krt; havonkint és 3/4 évenkint részesítetteknek 53 frt 17 krt; egyszer mindenkorra segélyezett 49 szegénynek 221 frt 20 krt. Ez alkalommal a választmányi nők szegények állapotát tárgyaló 55 vizsgálatról tettek jelentést. — Az egylet kötőintézetében jelenleg 20 egyéb munkára nem képes szegény talál foglalkozást és keresetet. — (Halálhír). A váczi siketnémák intézetének egyik tanára Morin János élte 47. évében febr. 19 én meghalt. — Nemzeti színház. Febr. 26. „Tündáriak Magyarhonban,“ magyarosított népszínmű 2 felv. Az opera helyét ezúttal a népszínmű foglalta el. Opera nem adatható. Aztán nem tudják megfogni, hogy mint keletkezik a deficit? A gyakran adott népszínmű nem vont nagy közönséget a színházba. Hegedüsné a s Füredi, mint mindig, szépen éneklék a népdalokat. Február 27. A pestvárosi szegényintézet javára álarczos bál. hó 15-kén megkezdetvén, ma jön befejezve, mivel azonban oly érdeket nem látunk az egészben, mely annak tertelmes és részletezett leírását kívánatossá tenné, lehető rövidséggel adjuk a tárgyalásnak s eredményének vázlatát. Múlt 1858. évi december 29-kének elején Úszódon lakó F. Cs. József lakásán, több egyének által megtámadtatván, tőle részint bankjegyek, részint ezüst pénzben 455 írt 28 pkr raboltatott el. A megkezdett nyomozás közben a községi őrök (pusztázók) nyomára jöttek annak, miszerint a tett elkövetésének éjjelén egy ladik az uszódi partról elveszett, s azt bizonyos N. Mihály lopta el. Ezen egyén befogatván, az érdeklett rablásbani részességét bevallotta, tettes társakul T. Antal, H. L. János és István, K. Cs. Péter uszódi s E. V. Sándor és S. András benedeki lakosokat jelölte ki. — Ezek közül T. Antal s E. V. Sándor az előnyomozások közben a rablást általuk elkövetettnek szinte bevallották, a többi négy azonban a tettbeni minden részvételt határozottan tagadott, sőt H. L. János a tett éjjeléni másuttlétére nézve hat tanúra is hivatkozott. A rögtönbirósági tárgyalás Takácsy Ignácz országos törvényszéki tanácsos úr elnöklete alatt f. febr. 15 én megkezdettén, abban Mácik Lajos cs. k. államügyész ur mint vádló s Ábrahámffy János, Schmidt János és Kovács István helybeli ügyvédek, mint védők vettek részt. — A vádlottak, E. V. Sándornak kivételével, ki betegen fekszik — előállittatván, egyenkint kikérdeztettek, a vádbeli rablásnak elkövetését azonban mindannyian határozottan tagadták. N. Mihály beismerte, hogy V. Sándor aszódi lakosnak ladikját a dunapartról ellopta s azon egy zsák lopott lisztet, dec. 30-kán hajnalkor Tolnára szállított, azonban állitá, hogy a rablás élén T. Antallal L. István tanyáján hált s az előnyomozás alkalmával tett vallomásra testi fenyíték által lön kényszerítve. T. Antal hasonló értelemben vall. E. V. Sándor, ki a kórodéban jön a rögtönbiróság által kihallgatva, szinte minden részvétet tagad a rablásban, s az előnyomozásnak igenlő vallomását kierőszakoltnak állítja. A többi négy vádlott tagadása mellett marad s közülök H. L. János hat s Cs. K. Péter három tanúval igazolja a rablás éjjeléni hollétét. — Vádlottak ismételt kihallgatásaik után is, vallomásaik mellett maradván, a számos — általuk hivatkozott — tanuk kihallgatása, s a károsulttal és nejéveli szembesittetésük után, — kik a rablás idejéni sötétség miatt, a tettesek egyikét sem ismerhették föl, — az államügyész azt indítványozá, miszerint a fönforgó tárgy — rögtönbírósági ítélet hozatalára minősítve nem lévén — elbírálás végett a rendes büntető bíróságnak adassék át. Védők a vádlottakat — N. M. kivételével — egyszerűen fölmentetni kérték, miután szerintük a vádlottak ellen semmi jogos gyamúok fenn nem maradt, hasonló esetben pedig, a büntető perrendt. 409. § -a értelmében, mely csak ily okok fönnmaradásakor rendeli a rendes bírósághoz leendő áttételt, a vádlottak egyszerűen fölmentendők volnának. — A rögtönbiróság az államügyészi indítvány értelmében hozta meg határozatát s az ügy a rendes büntetőbíróságnak, t. i. a kecskeméti cs. k. megyeiszéknek adatott át. Casino-egyletüünk véglegesen helybenhagyatott s a jövő hónapban szándékozik alakuló s tisztválasztó közgyűlését megtartani. Községi választmányunk vagy tanácsunk megvan s működik ; de működéséről nem szólhatunk, mert — mint fülhegygyel értesültünk — múltkori felszólalásunk miatt is megrovási határozatot hoztak.*) Horváth Ferencz bajai főgymnasiumi igazgatónak pályadijt nyert „Unió“ czimü munkája nyomdánkban sajtó alatt van; a nyomás gyorsan halad előre s néhány hét múlva az egész mű készen leend. A kiállítás — mint személyesen meggyőződtünk, mind a munka becsének megfelelő , mind nyomdánknak díszére váló leend. Időjárásunk ma estig igen szép volt, most azonban hidegebb s komorabbá kezd válni; általában nincsenek földmivelőink az időjárással megelégedve s nagyon félnek tőle, hogy a valódi tél még ezután fog jöni s majd a tavaszba is benyúlik. Egy idő óta hire jár, hogy járásunkból több községet a Szerb vajdasághoz fognának csatolni, jelesül, hogy Szeremle, Szent István és Csanád a bajai, Hajós-Nádudvar és Sírkösd pedig egy ujan alakítandó jankováczi járáshoz csatoltatnának. Okunk, melynél fogva ezen — a Vajdaságból átszivárgott — hirt alaptalannak tartjuk, leginkább az, hogy a területi beosztásokra nézve már a „probaticát“ meghaladottnak s az igazgatás minden ágaira nézve, a gyakori terület beosztási változásokat fölötte hátrányosaknak hiszszük. Ujonczozásunk valószínűleg a jövő hó első napjain fog végbemenni. r. 1. Nógrád , febr. 24. A nógrádi gazdasági egyesület nem lesz már, ha Isten s megyénk lelkesb fiai is úgy akarják, puszta eszme, puszta óhajtás. Biztosnak mondható hallomásból tudom, hogy K. Balassa engedélyt kapott megtenni e tárgyban az előintézkedéseket s állítólag ápr. 12-dikén fogna Kékkőben tisztelt hazánkfiánál tartatni a gyülés. Adja az ég, hogy a gazdag eszme ne csak viszhangra találjon, hanem egykoron bőven gyümölcsözzön is! 1. 1. AUSZTRIA, Bécs, febr. 27-én. Cowley lord, Nagybritannia rendkívüli követe és felhatalmazott minisztere a párisi udvarnál, ma reggel megérkezett Bécsbe. A „Patrie“-éhoz hasonló megtámadásokra egy bécsi levelező írja : „A pápai államhoz tartozó Ferrara és Commachio megszállása iránti jog kormányunkat a jelen európai államjog s a bécsi kötés 103-dik czikke szerint megilleti. A helyőrségi jog ellen Piacenzát illetőleg, a többi állam közt Szardinia szólal fel legkevésbbé. Az 1817. évi jun. 10 kén kelt szerződés 5-ik, s az 1819. jul. 20-kán kelt frankfurti kötvény 46-dik czikkében Pármának a Po melletti, e városára nézve a megszállási jog Ausztria részére mindaddig megengedtetett, mig a Bourbonok spanyol ága ki nem hal. Az Ausztria, Angol-, Porosz- és Oroszország közt kötött e szerződésekhez Szardinia is, mint békekötő hatalom hozzájárult s azokat végre is hat POLITIKAI ESEMÉNYEK. ANGOLORSZÁG. A főczikkben egy terjedelmes távirati tudósítás után közölve van a február 25-diki parlamenti ülés, melyben Palmerston lord interpellálta a minisztériumot az európai békét fenyegető vitakérdések felől. Disraeli válasza általánosságban volt tartva, s csak igen is feltételes békereményekkel miatta a parliamenti, azonban, mint látszik, nagy telyesléssel fogadtatott. A megelégedésből, melylyel mind Palmerston, mind Disraeli szavait fogadták, azt lehet következtetni, hogy az „Indépendance“ londoni levelezője nem roszul jósolt, midőn azt monda, hogy Palmerston azon interpellatio által két czélt akar elérni : először alkalmat nyújtani a minisztériumnak, hogy a közönséget a franczia-osztrák kérdés iránt megnyugtassa ; másodszor megakadályozni, hogy Russell , valami tüzelő beszédet ne tartson. A nevezett levelező szerint ugyanis Palmerston 1. nem az többé, aki hajdan volt, nem kardoskodik ő többé az elnyomott nemzetiségek mellett, sem más nemzetek jelügyeiben nem akar többé garázdálkodni. Mindezt azonban — mint levelező írja — Russell 1. akarja, ki egyébiránt, — mint a fentebbi tudósításból látni — a kormány fölvilágosításaival megelégedett. A megelégedést Cowley lordnak Bécsbe küldetése is természetesen előkészítette, mely magában véve is — mint múlt lapunkban jelentettük — a londoni börzére is némi jó hatással volt. A lord különben, netestül, szombatra (febr. 26 dikára) való éjjel Drezdába ért, aznap délben készült tovább utazni s e szerint vasárnap már bizonyosan Bécsben volt. Hogy a Times mily útravalóval bocsátja őt Bécsbe, röviden már érintettük. A Timesnak sehogysem fér fejébe, minek küldi Anglia az ő párisi képviselőjét Bécsbe, ahol szintén van képviselője, holott most Párisban is oly nagy szüksége van arra, hogy a követségi állomás be legyen töltve. A lordnak, úgy véli a Times, feladata ünnepélyesen tudatni a bécsi udvarral, hogy Angliának nem sikerült a franczia császárt Felső Olaszországra vonatkozó megtámadási és hódítási terveiről lebeszélni. „Cowley lord“ — igy folytatja — „bizonyosan tudatni fogja Ausztriával az általunk latba vetett tekinteteket is és ekkér meg fogja vele értetni, hogy sorsa most csak a maga kezében van, s a franczia császár szándéka változását többé nem remélheti.“ A Times a lord küldetését a bécsi kormány legkomolyabb figyelmébe ajánlja. Nem hiszi, hogy ez országférfi olyasvalamit ajánlhasson, ami Ausztria fejedelmének becsületével vagy függetlenségével ellenkeznek, de hozzáteszi, hogy azt sem kell felejteni, hogy akik leginkább roszalják is Francziaország megtámadó magatartását, szintén nem tagadhatják azt sem, hogy Ausztria magaviselete sem volt olyan, mint Európa oly államtól, mely a bécsi kötések által annyit nyert, jogosan megvárhatta. Ezért, ha Ausztria meg akarja Francziaországot a készülő harcz minden mentegethetésétől fosztani, jó lesz, ha Olaszországban mihamarabb oly helyzetre szorítkozik, melyet Európa előtt igazolhat. Roszul cselekednék Ausztria, ha a legatlókból ki nem menne, holott most e kimenéssel a francziák kivonulását is elérhetné. „Bármi nagy legyen is“ — így végzi czikkét a Times — „a fölkelésnek ily rendszabályból származható veszélye, de világos, hogy jobb magát jövendő és csak bekövetkezhető, mintsem közvetlen és sürgetős veszélynek tenni ki. Anglia eddig szívesen gyámolította Ausztriát erkölcsi támogatásával, miért is joggal remélhetjük, hogy tanácsunkat, ha becsülettel követheti, szívesen fogadja. A jövőt nem ismerjük ; mostanában csak azt láthatjuk, hogy az alkalom egy jövendőbeli baj elhárítására megvan, de ha derekasan meg nem ragadják, örökre oda lesz.“ Cowley J. egyébiránt — mint Londonból írják — Bécsbe utazása előtt nemcsak Derby lorddal, de a porosz még osztrák követekkel is értekezett. A közönség úgy vélekedik, hogy Ausztria, bizonyos pontig, engedni fog; diplomatiai körökben pedig főképen az egyes követeléseket feszegetik, melyekről fölteszik, hogy Francziaország a bécsi udvar ellenében föllépett. A részletes nehézségek közt legveszedelmesebbnek Piacenza osztrák megszállását tartják, s azt hiszik, ez erősség odahagyására legbajosabb lesz Ausztriát rábírni. London politikai köreiben sokat beszélnek Napoleon hg folyvást növekvő befolyásáról is a francziák császárjára, s az erről szállongó csodálatos híreket a kis császári trónörökös egésségi állapota felőli hírekkel hozzák kapcsolatba. — Derby 1. — a Star szerint —márt. - jén, t. i. a reformbill előterjesztése utáni nap, conservativ híveivel értekezést fog tartani. — A felsőházban oly keményen megtámadták a postai főigazgatóság kényszeritett bérmentesítési intézkedését, hogy a rendszabályt alkalmasint vissza fog kelleni venni. — Az alsóházban febr. 23-dikán Alcock egyházi-adó-billjét elnapolták. — A hajóhadnak legénységgel való ellátására javaslatok tételével megbizott választmány beadta jelentését, melynek legérdekesebb pontja a 47 dik pont: „Az új tartaléknak gyakorlott tengerészekből kell állnia, minthogy pedig ily tartalékra sürgetőleg szükség van, legelőször is megtettekből kell azt összeállítani.“ — Lyons 1., a Washingtonba kinevezett angol követ, Amerikába elutazott. FRANCZIAORSZÁG: Cowley lord Bécsbe küldetését a „Patrie“ egy, szemmel láthatólag félhivatalos, febr. 24-ről szóló közlésben úgy fogja fel, mint *) Gondoskodtunk már másról, kit a megrovás vissza nem riaszt. Szerk. :.. Az egyházi állam Ausztria e helyőrségi jogát az 1848. júl. 14-kén kötött conventio által jóváhagyta, Barma 1822 márt. 14-kén kötött szerződéssel engedte azt meg. Hasonló joggal lehetne Poroszországinak helyőrségi jogát Luxemburgban megtámadni s Belgium inkább emelhetne szót e szövetségi erősség megszállása, mint Szardinia Ausztriának helyőrségi joga ellen Piacenzában, miután Belgium nem mondott le szerződésileg, mint Szardinia az ellenzés jogáról.“