Pesti Napló, 1859. július (10. évfolyam, 2814-2840. szám)
1859-07-15 / 2826. szám
159—2826. 10—ik évi folyam Főmunkatára: | Szerkesztési iroda: b. SzCSli&y Zsifmond. | Egyetem-utcza 2-dik szám 1-ső emelet. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadóhivatal: Ferencziek terén 7-dik szám földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. 1859. Péntek, jul. 15. Előfizetési föltételek: VIDÉKRE, postán , PESTEN, házhoz hordva sfélévre . . . 10 frt 50 kr. a. ért. | Félévre . . . 10 frt 50 kr. a. ért. Évnegyedre . 5 frt 25 kr. a. ért. | Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. Hirdetmények dija: ? Jaságog J»tít-“ri-szeri hirdetőnél 7 ujkr.Pélyegdij ! • külön 30 ujkr. Magánvita 4 hasábos petit-sor 25 ujkr. BÉCSIBÖRZE. VASUTMENETEK. INDULÁS. Bécsből—Pestre: 6 óra 30 perez reggel, és 8 órakor estve. Bécsből—Győr—Új-Szőnyre : reggel 8 óra, és 4 óra 40 perez délután. Pestről—Szegedre: 4 óra 15 p. d., 5 óra reg, Debreczenbe: 4 ó. 15 p. d., 5 ó. r. „ Nagyváradra—Aradra : 5 ó. reg Szegedr.—Temesvárra : 11 ó. 34 p. éjj , 2 ó . Temesvárr.—Baziasra: 4 ó. 22 p.r.,7 ó 42 p.e. Nagyváradról —Pestre : 9 óra 44 perez reggel. Debreczenb.—Pestr.ill.17 p. d.e ,9 ó. 53 p. est. Bázisáról—Temesvárra : 1 óra 15 perez d.u. Baziasról—Temesvárra : hétfőn és pénteken d. u. 5 óra 30 p. Temesvárról—Szegedre : 9 óra 55 perez estve, és 5 óra 30 perez reggel. Szegedről—Pestre: 1 ó. 56 p. éjjel,fest2 ó.délb. Pestről—Bécsbe : 9 ó. reggel, 9 ó. 25 p. estve. Uj-Szőnyből— Győr—Bécsbe : 2 ó. 5 p. dél u. Győrről—Bécsbe : 3 ó. 37 p. d. u., 5 ó. 48 p. r. Szolnokról—Pestre: 3 ó. 46 p. r., 4 ó 2 p d. Szolnokr.—Debreczenb.:10 ó 3p d.e.,9 ó.28 p.e. Szolnokra—Aradra: 10 ó 38 p. de. P.-Ladányról—N.-Varadra: 1 ó. 35 perez d. Aradról—Pestre : 9 óra 26 perez délelőtt Aradról—Szolnokra és N.-Váradra:3 ó.40 p.r. Pflapek-Ladányról—Pestre: 1 óra 8 p. 4 Minden árkeleti szám osztrák értékben veendő. Az előbbi napi rovat a délutáni utolsó, az utóbbi napi távirati közlés a középárfolyamot mutatja. Államadósság: Jul.14Jul.13 5%-os osztrák ért. 100 írttól . . —. — •67 — 5%-os nemz. kölcsön 100 írttól 78.60/ 78 5( i 5 u/0 - na 185)ki B. sorozat 100 frt —. — • 84 - 5%-os metalliques 100frt . . . 73.60 72 5- 5%-os 1853. visszafizetés. 100 frt —. — — — 47.7.-os „ , 100 frt 64-4%-os „ „ 100 frt - 56 ,- 47.-os 1850. visszafizetés. 100 frt —.— —. — 37.-os „ , 100 frt —. — 41. — 27. %-os „ , 100 frt —. — 3 . — 17«-os , , 100 frt 14.- 1834-diki sorsolással 100 frt —. - 300. -1839-diki............................100 frt —. — 117.— 18 54 diki . . . . . 100 frt 16.7 ) Como-rentpapirok 42 lire austr. —. — 18 50 Földtehermentesitésiek. 5%-os als. auszt. 100 frt . . —. — 91 — 570-es magyarországi 100 frt —.— 67 — 570-os bánsági, horvát és szláv. 100 frt.........................— — 67 — 57.-os gallicziai 100 frt . . . —.— 70 — 5'/o-os bukovinai 100 frt . . . —. — 67 — 5%-os erdé 1 y i 100 frt . . . —. — 66 50 57.-os más bírod, ország. 100 frt —. — 72. — 57.-os sorsolási záradékkal 100 frt 1867-re..........................................................—. — Részvények. Nemzeti bank (ex div ) darabonk. 898. — 900. — Hitelintézet 200 frt austr. ért. 1211 — 215 — Alsó-austriai ese. bank 500 frt p. — 1560. jJul. 14 iJul.lt Éjszaki vaspálya 1000 frt. . . — 1835 Államvaspálya 200 frt. p. (500 frank)...............................--.- 277. Nyugati pálya 200 frt p. (140 frt/7076 -os befizetés) .... —.— 136 -Délészak egybek. német 200 frt p. —. — 128. — Tiszai 200 ft pr. (100 frt befiz.) — — 105. — Lombard közp. olasz 200 ft osztr. becs. 80 ft (.407. befizetés.) . — — 118. — Keletivas p. 200 frt pp vagy 500 frank 60 ft. (30%) befizetés. — — —. — Gallicziai (Károly Lajos) 200 ft. p. p. (307, befizetés) . . . —. — Pozsony n.szombati I-er kibocsátott 200 ft pp. . . . —. — 28. — Pozsony n. szombati II-szor kibocsátott 200 ft pp. . —. — 44 — Rustehrádi 500 ft pp......................—. — —. — Aussig-tepliezi 200 ft pp. ... —. — —. — Brünn-rossitzi 200 ft pp. . . . . - —. — fixelsőbbséggel 200 ft. —. — —. — Duna-gőzhajózási társuat 500 ft pp...............................—. — 430 — Osztrák Lloyd-társulat Triesztben 500 ft. pp.....................................—. — 20 — Budapesti lánchíd 60Oftp. —. — 270.— Záloglevelek. A n. bank. 6 év. 57.-os pp 100 ft. —. — 95. 50 ,, „ , 10 év. 5%-os pp. 100 ft —.— 92 — „ , „ sorsold. 57. pp 100 ft. —. — 88,, , 12 hó 5%, a. ért. 100 ft. —. — 99. 50 „ „ „ sors. 5% a. ért 100 ft. —. — 84 — Jul.14. Jul.13 A gallicziai föld hitelintézeté 47,-os 100 ft. p. p.....................................90Elsőbbségi kötvények tjlyugati pálya 570-es 100 ft. p. p. —. — 87 — Államvasp. 500 frank, darab. —. — 123. — Északi vasp. 100 p. p.....................—. — 90 50 Lombard-velenczei 500 frank. —. — —. — Gloggnitzi pálya 100 ft p. p. . . —. — 80 — Duna gőzhajózásitársu-1 a 1100 ft. p. p...........................—. — 86. — Osztrák Lloyd 100 ft. p. p. . . —. — —. — Sorsjegyek. A hitelintézeti darabja 100 forint osztr. ért. . . . . . . — — 95 50 Dunagőzhajóz. társ. darabja 100 ft. p. p.........................—. — 102. — Triesti államkölcsön db 100 ft pp. —.— 113.— Eszterházy 40 ft. p. p. . . . —. — 75. — Salm 40 ft. pp................................—. — 40 50 Pálffy 40 ft. p. p. . . . . . —— 34 Clary 40 ft. p p..............................—. — 33 50 St. Genois 40 frt p. p. . . —. — 35 50 Windischgrätz 20 frt p. p. . . —. — 22. IValdstein 20 frt p. p .... —.— 24 50 Keglevich 10 frt p. p.....................—. — 12. 60 Váltók (devisek). a) három hónapra. kmsterd. 100 holland frt 27. • • — • — —. — augsburg 100 frt délnémet értékben 47.%......................... 102. —■Jnl.14. (Jul. 13 Berlin 100 tallérért 4% • . . —. — . —. — Poroszló 100 tallérért 4% . . — — —. — Frankfurt (Majn. m.) 100 frt délnémet ért. 3 71% • • • • — — — . — Jenna 100 frank . . . 4*/,% —. —. — Jamburg 100 márk bankóért 2% —. — — . — Lipcse 100 tallérért 6'Vg . . . —. — —. —livorno 100 toscanai uraért 5% — — —. — London 10 font sterlingért 27,% 118 — 119 — ^yon 100 frankért 3% . . . —. — —.'— IHano 100 frtért aust. ért. 5% —. — —. — larseilte 100 frankért 3% . —. - — — ’áris 100 frankért 3% . . . . — 47 — ’rága L‘ó frt aust. ért. 5% . . —. — —. — 'mest 100 frtért auszt. érték 5% —. — —. — Velencze 100 frt auszt. érték 5% —. — — — L n. bank váltóleszámítolása 5% nemzeti banknak az állampapírokra való előleg, kamatja 5% b) Lázután 31 nap. Jukurest 100 oláh piaszter . . —. — — tambul 100 török piaszter . . —. — .— Arany pénznemek. császári uj arany......................... 5 56 5. 60 lepzés arany............................................—. 5 50 torona............................................—.— 16-30 Izyst.......................................... . -------16. — Napoleons d’or...............................—. — 9. 50 orosz imperiale........................—.— 9.45 l korona a cs. k. pénztáraknál ausztriai értékben .... —. 13. 60 Gazdasági és kereskedelmi szemle. A pesti gabonacsarnok jegyzőkönyvi árjegyzéke: uj bánsági búza (85—86 font) 3 frt 40 kr — 3 ft 70 kr; tiszai ó (88—87) 8 frt — kr — 3 ft 50 kr; tiszai uj (83—85) 3 frt-------3 frt 40 kr. Bácskai u (84-85) 3 frt 10 kr. 3 frt 20 kr ; tg (--------) — frt-------frt — kr. Fehérmegyei uj (83—85) 3 fn — kr — 4 frt — kr., fehérm. nj (83—86) 3 frt 10 kr 3 fet 60 kr; uj kétszeres (77—79) 2 frt------2 frt 10 kr; 6 rozs (77—79) 0 frt ------2 frt 10 kr ; uj (77—79) — frt — — — — kr; árpa 1 forint 50 kr. — 1 forint 80 kr; a zab (43 47) 1 forint 90 kr. 2 forint — kr; uj tengeri 2 forint 24 kr — 2 frt 35 kr; uj Köles 2 frt-------2 frt 10 kr. Bab 3 frt-------3 frt 60 kr. Káposzta-repozs — frt — kr-------frt. Mind bécsi mérőnkint és osztrák becsben. Baja, jul. 10. A gabonaüzlet jó idő óta folyvást csökkenőben van, nagy részt a felsőbb piacokról érkező kedvezőtlen jelentések következtében. A hetivásárok a beköszöntött aratás következtében kevéssé látogatottak. A vásárlás csak a helyi fogyasztásra történik. Itt az aratás szép reményekre jogosít. Az alábbi bejegyzett árak csak névszerintiek : Búza 2 frt 87 kr. — 3 frt 8 kr; rozs 1 frt 96 — 2 frt 10 kr; kétszeres 1 frt 96 — 2 frt 10 kr; zab 1 frt 96 — 2 frt 10 kr ; tengeri 2 frt — 2 frt 10 kr bécsi mérője osztrák becsben. N.-Becskeméti, jul. 11. Holnap kezdődik az aratás mindenfelé. Az új árpából még csak néhány mérő jelent meg az itteni piacon Ez is elég rész volt. A búza- és tengeri földek sokat szenvedtek a hirteleni áradásoktól, de a kár mégsem oly tetemes, mint először hitték. A hőség hamar fölszántotta a vizet, csak a mélyebben fekvő részeken maradtak bátra nyomai. Az árak a következők, de mondhatni csak névszerintiek : búza 3 frt 15— 36 kr, kétszeres 2 frt 52 kr, uj árpa 1 frt 10 kr, zab 2 frt 30 kr, tengeri 2 forint, repere 3 forint 50 kr pengőben, bécsi mérőnként. (A szőlőkor) mind jobban-jobban terjed Európa nyugati részeiben. Az Angliában annyira kedvelt portugáli bor idei termése csaknem merőben meg van semmisítve. Igen elharapódzott már Spanyolországban, s Francziaország ezen vidékein : a Gascogne-ban, Provenceban és felső Burgundiában. Déli Tirolból is hallani már panaszokat, s így igen valószínű, hogy a járvány ki fog terjedni éjszaki Olaszországra is, így Európa legtöbb részeiben gyenge bortermésre jóslanak.Oly vidékek,amelyek száz meg százezernyi aranyat vettek be finom és középfinomságú asztali boraikból, az idén alig lesznek képesek saját szükségeiket fedezni. Tehát ismétlődni fognak azon viszonyok, amelyek ezelőtt 4, 5, 6 évvel a magyar borokat európaszerte ismeretesekké tevék. Sőt e viszonyok valószínűen jobbak lesznek, ha az idei szeret Magyarországon megfelel a benne vetett reményeknek, mert most már nem váratlanul lep meg a jó alkalom. Bortermesztőink és kereskedőink nem kénytelenek immár tapogatózni, ismerik már a kiviteli utakat és az eladási helyeket; borkereskedő társaságaink, melyek rendes időben is megállanának a versenytéren, most biztos és nagyobb nyereménynyel szállíthatandják ki borainkat. A Magyarországon fenálló borkereskedő társulatok, a mostan remélhető jó esztendőt s a külföldi szükséget ügyesen s minden csel nélkül fölhasználva, most nagyobb lendületet fognak adhatni borkereskedésünknek és bortermesztésünknek, mint valaha. A kedvező viszonyok mellé, ha még az agio is hozzájárul, a kiviendő czikk árának nagyobb becset ad. A vámot és szállítási költségeket legalább is fedezni fogja azon különbség, mely van azon papírpénz közt, melylyel belföldön a bort venni lehet, s az ezüstpénz közt, melylyel éjszaki Németországon, Hollandiában, Angliában és a Keleten fizetik, így a termesztőnek csaknem ugyanazon igen nagy árt lehet megadni, melylyel külföldön a tüzes magyar borokat megveszik. Ezenkívül a szőlőkór még egy más hasznot is tehet Magyarországnak. Francziaországban ugyanis a törkölyből és borból főzik a szeszt. Igen hihető, hogy ott újra el fogják tiltani a gabonaneműekből való pálinkafőzést. Ekkor a gabonatermő országokra nézve, mint Magyarország, Lengyelország, újra beáll azon kedvező idő, ami néhány évvel ezelőtt, midőn a Rajnán Pénzügyi szemle. (Bécsi pénzcsarnok.) Jul. 13. Jul. 14. Emelked. Csökken. Nemzeti kei .s. 78.40 78.60 — ft 20 kr — fikr 5%-os metál). 72.25 73.60 1 „ 35 „ — „ — „ Bankrészvény. 900.— 898.---------„ — „ 2.a — „ Hitelintézetiek 216.— 211.---------„ — „ 5„ — „ Angsb. váltó 104 — 102.----------„ — „ 2 „ — „ London, váltó 119 — 118----------„ — „ 1„ Arany agio 5.57 5.56 — „ — „ —„ 1 „ Paris, jul. 12. 3% rente 68 90 (emelk. 75 cent.); 4% % rente 96.50 (emelk. 1 frank); crédit mob. részvényei 830 (emelk. 32 frank); osztr. államvaspálya 570 (emelk. 8 frank). London, jul. 12. Consolok 96 (emelk. 1/1). Paris, jul. 13 3 % rente 69 25 (emelk. 35 cent.); 4% % 96.50 (nem változott); crédit mobil, részv. 842 (emelk. 12 frank); osztr. államvasp. 570 (nem változott); lombard. vasút 567. London , jul. 13. Consolok 96. Paris, jul. 11. (Börzei heti szemle). Az itteni börzén — írja a „Jour.d. Déb.u börzei referense, fegyverszünetet senki sem várt. A speculatio Poroszország s a német szövetség fegyverkezésére, Petschiera, Velencze bevételére, vagy még valamely nagy csata megnyerésére történt,— de senkinek még csak sejtelme sem volt egy fegyverszünetről. Mindenütt az árszökkentők (haussiers) voltak többségben, mivel azon hit uralkodott, hogy a franczia sereg győzni fog, s a hadjárat a programm végezélját — az Adria tengert nem sokára eléri. S ezen bizodalomból folyt, hogy némely legdusabb pénzemberek nagyban vásárlották az államkölcsöni papírokat. A solferinoi csata után európaszerte mindenütt emelkedett az állampapírok árfolyama , de alig történik ez, midőn minden katonai műttételek közül a legis legváratlanabb, t. i. fegyverszünet állott be. Azok, kik az áremelkedésre üzérkedtek, azzal kérkednek, hogy előre sejtettek mindent. Voltak bizonyos jelek, melyekből előre lehetett következtetni, ami történni fog ; hogy a szemes üzér nem feledheti a császár önmérséklési nyilatkozatait; hogy néhány nappal előbb a fegyverszünetről hírek terjedtek; hogy a foglyok kicserélése nem volt minden jelentőség nélkül; hogy Lipót király utazik; hogy a legharcziasabb hírlapok sajnálkoznak a két hadsereg egészségi állapotján, így okoskodtak , miután már a fegyverszünet ténynyé vált. Az árcsökkentők pedig hallgatnak, mert meg vannak verve. Annyi áll, hogy a börzén meg van a béke A „Moniteur“ intő szava sem tett hatást, mely a közönséget figyelmezteté, ne adja át magát egészen a békereményeknek. A 100 frankos 3 % es rente, mely 6- on állott, úgy fölugrott, hogy csakugyan arra mutat, hogy a pénzemberek bizonyosak a békében. Mert 2 frank emelkedés elég szép lett volna a béke aláírására is, úgy hogy a rente 70 frankra emelkedjék. Ezt mindenki „ne plus ultrádnak tarthatta a béke esetére. Azonban a rente nem 70, hanem 75 frankra emelkedett: ennyin állott 1858-ban decemberben. Azonban nyilván igen nagy mohóság az emelkedés. A bábom miatt az állam kölcsöne tetemesen emelkedett, s kétségtelen, hogy nemsokára e nagy emelkedés ellenében egy kis visszahatásnak kell beállania. A részvénypapírok közt aránylag legmagasbra emelkedtek az osztrák vasutak részvényei. Az osztrák államvaspálya részvényei nem kevesebbet emelkedtek, mint 131 frankot 25 c-mot — azaz 100 tól csaknem 22-öt. Ez könnyen érthető, mivel a háború épen ezen vasutrészvények árában nagyobb csökkenést okozott, mint a többi vasútéiban. Vegyes közlemények. — A rézbányái, kincstári arany-, ezüst-, réz- sólombányák és huták eladása ismételve hirdettetik. A becslési ár 80.000 forint osztó becsli. Az árverezés aug. 22-én délben történik a pénzügyi minisztériumban, mely ideig írásbeli ajánlatok is elfogadtatnak. — A helybeli állatgyógyintézetben a beteg állatok kimutatása kedvező képet ad azok egészségi állapotára nézve a múlt negyedév alatt, s habár a typhusok, melyek az év első hónapjaiban nagy erővel mutatkoztak, a napéjegyenlőségen túl is tartanak, e kór most már csak elszórva fordul elő és többnyire más betegségek járulékaként. Ép ily csekélyek a lélegző szervek gyuladásai, annál gyakoriabbak azonban az agyvelő és koponyaüregbeli gyuladások. Az idegbetegségek közel folyvást fordulnak még elő ebhült esetek, a kutyáknál a bénulások sőt gerinczvelőbeli izgatottságok is fordulnak elő, a lovaknál görcsök alakjában. A táplálkozási szervek (gyomor, bél, stb.) betegsége még mindig gyakori ugyan, de általán véve nem veszélyes e baj — s igy a halandósági arány kedvezőnek mondható. — Kőszéntelep, NI. Váradtól délre, a Vadas és Belfia patakok völgyében, melyek a Püspökfürdő felé torkollanak ki a Kőrös völgyébe Sz. Márton, Rontó, Hajó, Betfia, Harangmező és Almamező falukkal — barna kőszén telep van. Egy német geolog szerint a kőszén gyenge minőségű a rétege 1 '/a legfölebb 4 lábnyi vastag. — A szeder faültetés és selyembogártenyésztés körül Kaposvárott Haráskovics úr nagy sikerrel működik. Az egész megyében ő látja el az utakat szederfával, s a megyétől általa bérbe vett szedresben 10,000 fát nevel. Ő a pesti fonóban éven kint mintegy 15,000 selyemgubót ad el. Az innét áradozó szép jövedelem kétségkívül sokakat fog a selyemtenyésztés ügyének megnyerni. Ha selyemtenyésztésünk ki volna fejlődve, roppant nyereséget rakhatnánk most zsebre, mivel az idén a háború miatt Olaszország selyemtermelése igen silány. (P. A.) — Az aranyipar az orenburgi orosz kormányzóságban gyorsan fejlődik. A környékbeli pusztaság népesedve népes dik, s napról napra nagyobb lendületet kap az ipar némely ága és a kereskedés. Még 20 éve sincs, hogy egyes magánemberek fölhatalmazást nyertek, hogy e vidéken az aranybányák mivelésével foglalkozhassanak, s ma már 10,000 munkás dolgozik a magánosok aranybányáiban, kik 100 padnál több aranyat ásnak ki (1 pad = 46,927 osztr. cs. arany vám fontokban). 1823 ban bizonyosodott be, hogy e vidéken arany van, s azóta mivel ott a kormány aranybányákat. A magánbányászatot egy 1842-beli ukáz engedte meg. Ezek mindjárt nagy virágzásnak indultak, s még a következő évben 11 padot bányásztak ki. 1852 ben e mennyiség 50% padra emelkedett, 1857-ben 103 pad és 4 fontra. Nevezetes, hogy a kormány mivelte bányákban, melyek leggazdagabbak, a munkások számához képest 1/2 szer kevesebb aranyat ásnak ki, mint a magánosokéiban. Ezen tény is mutatja, ha más számos eset nem bizonyítná is, menynyi hátránya van ezen iparágnak, ha a fiscus-igazgatás alá van helyezve. A budapesti kereskedelmi és iparkamra f. évi jul. 4-kén tartott ülésének jegyzőkönyvéből a következő tárgyakat emeljük ki: A cs. k. helytartósági osztály véleményzés végett átküldi Wagner Józsefnek kérvényét a rakpartépítéshez szükséges kavicskompoknak lovak általi szállításáról A kamra úgy hiszi, mikép kérvénye olcsósági és ezélszerűségi tekintetekből pártolandó, de ahhoz egyszersmind azon kérelmét csatolja, hogy az itteni hely- és ellátási viszonyok tekintetéből megengedtessék, hogy a legközelebbi dunai vidékekből majdnem naponkint élelmiszerekkel, mint kenyér, főzelék, gyümölcs, liszt, továbbá építészeti anyagszerek stb. megérkező kisebb hajókat ezután is mint ekkorig vagy ember vagy lóerő által vonatra a budai parton szálitni szabadjon, míg az evezők vagy vitorlák által lassankint a part érintése nélkül is nem eszközöltethetik, miután különben alapos aggodalom forog fen, hogy ezen akadály csakhamar az élelmiszerek megdrágulására fog egyik ürügyül szolgálni. Ugyanaz közli, hogy a kereskedelmi kamra által felterjesztett azon kérelemre, hogy Magyar-, Erdély-, Horvát- és Tótország, továbbá a vajdaság és bánság összes helyhatóságai, melyek vásári szabadalommal bírnak, utasíttassanak, hogy minden év késő őszén minden arákövetkező évben tartandó vásár kezdetét, fizetőnapját és végét pontosan és határozottan, a naptári napok szerint megállapítsanak s a hivatalos lap útján közöljék, a cs. k. kereskedelmi minisztérium válaszolt, hogy az említett intézkedés ellen semmi kifogása nincs, s ennélfogva ezen cs. k. helytartósági osztályra bízza, hogy azt saját hivatal területén eszközöltesse, valamint egybehangzó eljárásnak Magyarország többi részeiben eszközlése végett a magyar helytartósági osztályokkal az ezen jóváhagyatásra utalás mellett magát közvetlen egyetértésbe helyezze, míg a m. minisztérium ugyanazon eljárásnak Erdély-, Horvát- és Tótországban, továbbá a vajdaság és bánságban behozatala végett egyszersmind az illető országhatóságoknak is közvetlenül megfelelő utasításokat adott. A cs. k. helyi. osztály ennek folytán intézkedett, hogy az alatta álló közig. terület illető községi utasíttassanak, hogy minden év késő őszén és pedig legfölebb november végéig a kérdéses közléseket az elöljáró megyei hatóságok utján a kereskedelmi kamrával megtegyék s a hivatalos lap által közöljék s egybehangzó eljárásnak Magyarország többi részeiben eszközlése végett a többi helytartósági osztályokhoz fordult. — Végül a cs. k. keresk. minisztérium megjegyzendőnek találta, hogy mi a vásári váltók fizetési napjának megállapitását illeti, e tekintetben az 1850. jan. 20-ki általános váltórendtartást behozó nyiltparancsban úgy is a közelebbi határozmányokbenfoglalvák. — Tudomásul szolgál. A cs. kir. váczi szolgabirói hivatal véleményzési nyilatkozatot kér, a váczi kereskedői kebelzetnek a hetivásárok megtartására vonatkozó kérvénye iránt. A kamra azt válaszolá, hogy a házaló kereskedés az 1852. sept. 4-ről kelt császári nyiltparancson, mely által a házaló kereskedésről szóló uj törvény kiadatott, s az 1855. nov. 2- ről 26,960. sz. a. kelt magas helytartósági kibocsátványon alapul , melynélfogva minden házalónak jogában áll, az országos vásárokat meglátogatni, s áruit még nyílt álláson vagy állandó árulási helyen is árulni, az országos vásár ideje alatt. A hetivásárok látogatása a házalóknak nincs ugyan megtiltva, azonban azokon csupán a házról házra kereskedéshez vannak kötve; az áruknak állandó álláshelyeken, mint: sátrakban, bódékban s asztalokon, szögletköveken, vagy a földön, a házalóknak heti vásárokon nincs megengedve. Több szentesi czipellés egy kérvényt azon kérelemmel nyújtott át a kamrának, hogy az ottani kereskedőknek a czipek árulása már csak azért is megtiltassék , mivel azok árulása nem tartozik a kereskedők jogkörébe, s mivel az általa kérvényzők tetemes kárt szenvednek. Az ez iránti határozás kívül esvén a kamra hatáskörén , ezen kérvényt a magas cs. kir. helytartósági osztályhoz fölterjeszteni bátorkodott. Igazítáj. Tegnapi számunkban a czukorgyárakat illető czikk legutolsó sora így egészítendő ki: a jövő évben Pozsonyban fog tartatni a közgyűlés. Danavszállás. Pesten, juliu 14. 7‘ 1000 fölül túl hasonló tilalom adatott volt ki, oly nagy hasznot hajtott a szeszgyáraknak. Hivatalos hirdetések kivonata. A „Bp. Hírlap“ 167. s.iivatalos Értesitéséből. (julius 13 ) Biróilag árvereztetnek: Lendván Kalivoda József hagyatékához tartozó kanizsai utczában levő 69. számú 3150 írtra becsült ház, úgy a vásártéren 3539 frtra becsült ház, a lendvai hegyben 6300 frtra becsült 4 hold szőlő árv. aug. 8 és September 10-én a lendvai sz.biróság által.