Pesti Napló, 1859. augusztus (10. évfolyam, 2841-2864. szám)

1859-08-02 / 2841. szám

az angol sajtónak új gyanúra nyújtana anyagot vagy legalább ürügyet. Ellenben a kölni lap írja, hogy a békelábra szállí­tás iránt a császár által kiadott rendelet folytán a hadügyminiszter valamennyi hadtestparancsnokhoz körlevelet küldött, melyben megparancsolja, hogy a háború kiütésekor szabadságon volt legénységet újra bocsássák haza. — Az aug. 15-diki ünnepély igen fényesnek ígér­kezik. A párisi községtanács a szajnamegyei főnök­nek ezen ünnepélyre határtalan hitelt nyitott. Azon csapatok száma, melyekkel a császár bevonulását tar­tani szándékozik, a kölni lap szerint mintegy 80,000 re fog menni. E napon lesz ünnepélyes megnyitása egy újdonnal épült hídnak is a becsületrendi palotá­val szemközt, a­mely „solferinoi híd“ nevet fog nyer­ni.­­ A közoktatási miniszter a franczia fegyverek győzelmeinek, valamint a béke megkötésének örömé­re Francziaország tanulóinak és iskolás gyermekei­nek nyolc- hét helyett kilenc- hét őszi szünidőt en­gedett.­­ A franczia „Union“ kétségbe vonja a „Consti­­tutionnel“ azon állítását, mintha a pápa az által, hogy az olasz confoederatio tiszteletbeli elnökségét elfogadta, magát a confoederatiot elvileg elismerte volna. „Ha — úgymond — ezen csak annyit kell ér­teni, hogy a pápa hajlandó megvizsgálni a netalán eléje terjesztendő javaslatokat, ez meglehet, de ha valaki azt húzza ki a dologból, hogy a sz. atya vala­mely feltétlen ígéret által magát már lekötötte, ezt nem hiszszük. A római bölcseség nem megy ennyire nyakrafőre.“ Nagy katonai tekintélyek — írja ismét a T­i­m­e­s a Moniteur elleni polémia folytán — talán a boldog emlékezetű Blücher tábornagygyal éreznek egyfor­mán, a­ki a londoni utczák fényét látva, csak azon megjegyzésre fakadt: „Istenem, minő zsákmány volna ezen város!“ A mi jó szövetségesünk szeretné velünk elhitetni, hogy mi csak képzeljük a veszélyt. De az ő következtetései és hasonlításai sántikálnak. A fran­­cziáknak 400 ezer emberük áll készen mindennemű vállalatra. Nekünk 110 ezer emberünk van, csupán tűzhelyünket őrzeni. Azonban nem ez az oka féltékeny­ségünknek Francziaország nagy katonai egyedural­maktól van körülvéve; természetes, ha erős szárazföldi hadat tart. De mire az a folytonos tengeri készülő­dés ? Miért bocsátják oly egyre másra ki a kikötőkből azon hajókat, miért sietnek azokat vont csövű ágyuk­kal felszerelni ? Mire az a nagy sürgés-forgás a hajó­gyárakban ? Gyakran mondották és pedig hivatalos okiratokban is, hogy Francziaország dicsősége nagy tengeri haderőt igényel, hogy Anglia tengeri uralmát kétessé tegye ? Micsoda beszéd ez ? Valóban se nem a bizalmasság, se nem a barátság hangja, hiszen An­glia nem bírja, nem is követeli a tengeri uralmat. Kénytelen távol világrészekben hajói által nyomaté­­kot adni hatalmának, mint Francziaország ezt köze­lében teszi hadserege által. Részére azonban csak azt követeli, a mit örömest megad az egész világnak, — egyenlőséget és biztosságot. Ki gyanúsíthatja An­gliát, mely minden nemzetnek megnyitja kikötőit és kereskedését, — ki gyanúsíthatja azzal, hogy más országok hajóit a tengerb­ős ki akarja szorítani ? Ezen tengeri uralom inkább ijesztő váz, mint azon beroha­­nási tervek, melyek bennünket nyugtalanítanak. Még egyszer kérdjük azért, mire az örökös kalapácsolás, mire az az örökös erődítés és készülődés a franczia kikötőkben ? Ezen annyira túlnyomó franczia tengert érő nagy fenyegetés. Ha az angol hajóhad minden járműve együtt volna a csatornán, nem ijedne ugyan meg ettől a nagy hajóhadtól, de a­zzal még semmi sincs mondva; szintoly találó volna azon megjegy­zés, hogy ha a Gibraltar Portsmouthban volna, nem kellene több erődítés. Anglia hajóhada sohasem lehet egészen együtt. A „Daily News“ inti a lapokat innen és tur­an, hagyjanak föl az ingerléssel, ne öntsenek olajat a tűzre. Egyébiránt megjegyzi, hogy hét év előtt az an­gol hajóhad kétszer oly erős volt mint a franczia, s ez a rendes arány, ha a két nemzet szükségeit tekin­tetbe veszszük. De a folyó év rendkívüli erőfeszítései után is csak kevéssel lesz nagyobb az angol hajóhad, mint a franczia. Méltányos-e ez okból ellenségeskedési jelenségnek venni, ha olyan a milyen védelmi álla­potba teszszük országunkat ? Ha 100 ezerről rögtön 400 ezerre emeltük volna hadseregünket, az esetben lehetne rosztív magyarázni törekvésünket. A „Morning Post“ írja : Ideje, hogy a kölcsönös emrehányások a franczia és angol sajtó részéről megszűnjenek. Mindkét ország érdekében óhajtjuk ezt. Egyiknek sem szolgál becsületére a vita, ellen­ben, ha még tovább foly, mindeniknek ártalmára le­het. Az angol intézményeknek a sajtószabad­s­á­g soha sem árthat, de ha bizonyos korlátokat nem tart szem előtt, veszélyeztetheti azon entente cor­dia­le-t, melynek fenntartása érdekünkben áll. Részünk­ről mindent elkövettünk a két állam közt a jó egyet­értés előmozdítására. De most azon kellemetlen kény­szerűségben vagyunk, hogy a császár egyné­mely legújabb tettét határozottan rá­­szallanunk kell. Soha sem kételkedtünk Napóleon császár őszinteségén Anglia irányában. Most is azt hiszszük, hogy az olasz háborút becsületes szándékkal kezdte. Ellenben szilárd meggyőződésünk, hogy a háború kevésbbé dicsőségesen végző­dött, mint kezdődött, s hogy a vi 1l­afran­­cai béke még bonyolultabbakká tette az olasz viszonyokat, mint voltak. Soha sem osztoztunk az invasiótól való félelemben, soha sem hittük, hogy egy éjjel rá lehessen Londonra ütni. De mivel tudjuk , hogy az államok közt a barátság nem tart örökké, nem tartjuk lehetetlennek, hogy­ Anglia és Francziaors­zág egyszer még ellenségképen állanak egymással szemközt. Most azonban egyelőre jó volna nem táp­lálni az elkeseredést. Elég az ahhoz, hogy erősítenünk kell véderőinket, valameddig Francziaország nem hagy fel készületeivel. Lord John Russell a júl. 28-ai alsóházi ülésben, mint tudjuk, hosszasabban nyilatkozott a kü­lügyekről. Hosszasabb kivonatban közlöttük e nyilatkozatát a távirat után. Most előttünk van az egész beszéd. Min­denekelőtt azt mondá, hogy örömére szolgál, azon je­lentést olvasnia a „Moniteur“-ben, hogy a franczia császár szárazföldi és tengeri hadi erejét le akarja szállítani. Megemlítvén ezek után az ellenségeskedé­sek gyors és váratlan megszüntetését, megjegyzi,hogy egy igen fontos ok van, mely a két császár hivatalos irataiban nincs megemlítve, t. i. a csatatéren elesettek nagy száma, s ez nem csekélység, s nagyon hihető, hogy az iszonyú vérontás befolyással volt elhatáro­zásukra. A villafrancai kötés két részből áll. Először Lombardiának a franczia császár s közvetve a szárd király részére átengedéséről van szó. Ez Angliára nem tartozik, miután a háborúban nem vett részt. Másként van a dolog a szerződés azon részével, mely Olaszország felszabadítási szervezésére vo­natkozik. 1856-ban lord Clarendon a párisi érte­kezleteken kötelességének tarta, Francziaország kö­vetével együtt szóba hozni Olaszország állapotát. Akkor Európa békéjéről volt szó, s azért méltónak tarták a dolgot megfontolásra. Francziaország javaslá most, hogy Anglia a villafrancai kötés megvitatására egyehívandó congressuson vegyen részt. Az angol kormány nem tart­ szükségesnek határozott választ adni a franczia kormány javaslatára. De párisi köve­tének tudtul adá, hogy, ha értekezlet vagy congres­­sus jöne egybe, sajátlag két d­log forog fenn: t. i. a zürichi szerződmény előterjesztése s az , hogy az ausztriai Császár azon tárgyalásban az olasz ügyek fölött részt vegyen. Az első kérdés lenne az olasz szövetség. A szerződés illető fejezete nem mondja, hogy ily szövetség köttetett vagy köttessék, csak azt, hogy a két császár annak létrejöttét előmoz­dítsa. Ha ily szövetség jö létre, Olaszország elég erős lesz, magát védeni, s idegen hatalmak beavatkozá­sára nem lesz szükség. Az olasz szövetség helyes in­tézkedés , de igen kétli szónok, hogy már ideje volna azon eszmét valósítani, s hogy oly szövetség, melynek a pápa áll élén és Ausztria tagja, kívánatos voln­­­na. Továbbá villafrancai föltételek végrehajtásáról­ van szó, s mig a kormány e tárgyban tisztába nem lő, sem congressusra, sem conferentiára nem­­ fog küldeni képviselőt. A szerződés szerint Tos­cana és Modena fejedelmi államaikba visszatér­hetnek. Már­pedig a toscanai nagyherczeg oly fejedelem helyzetében van, a­ki lemondásával az ál­lam alaptörvényeit megsértette. Habár szónok semmi­­ hivatalos biztosításokat nem kapott e tárgyban, meg van győződve, hogy a franczia császárnak nem szán­­déka, a franczia csapatokat a nagyherczeg vissza-­­ helyezésére használni, s azt sem hiszi, hogy az ausz­triai Császár e czélra odaengedje seregeit. Mielőtt az értekezletre a kormány képviselőjét elkü­ldené, s rész­ben tisztában kell lennie. Talán legnehezebb kérdés a pápa világi uralma. Tíz éve, hogy Bolognát osztrák őrsereg tartja féken, s mihelyt az ausztriai csapatok kimentek, azonnal utánuk ment a bibornok legátus. Az ausztriai és franczia császár bizonyos nézetek szerint mellőzhetlen reformokat ajánlottak a pá­pának, de a pápa nem akart azokról hallani. Ez egyike az olasz kérdés különböző nehézségeinek. Nápolyban meg van szónok győződve, hogy a mostani király nem ragaszkodik előde zsarnoki rend­szeréhez. A franczia császárnak feladata, Olaszor­szágnak az önkormányzás jótékonyságát megszerezni s meg van szónok győzőve, hogy egy független Olasz­ország vagy — mint magát kifejezé — egy független állam Olaszországban, kezesség lenne a béke fenn­tartására Európában. Nem volna eszélyes dolog, ha ő felsége miniszterei s még inkább, ha az alsóházi tagok elsietett határozatot hoznának az értekezletben részvételre nézve. Az sem volna tanácsos, ha előre tiltakoznánk részt venni ez európai hatalmak olyatén gyülekezetében, mely biztosítást nyújtana a béke és az államok függetlenségének fenntartására. — Vé­gül több szónok nyilatkozása után lord Russell védte lord Minto olasz küldetését, s azon nézetét fe­jezi ki, hogy az olaszok, ha magukra hagyatnak, képesek lesznek észszerű politikai intézményeket alapítani. — A „Journ. des D.“ egy Romából vett levelében Meneval császári segédtiszt küldetését tárgyal­ja, ki a császárnak sajátkezűleg irt levelét volt a sz. atyának átadandó. Ezen iratban a császár komoly reformsürgetéseit ismétli, levelező szerint ugyanazo­kat, melyeket 1857 ben Grammont franczia követ n­e­m­ h­i­v­a­t­a­l­o­s alakban kézbesített, s melyekre épen ezért semmi válasz nem adatott. Levelező állítja azt is, hogy a pápa ezúttal válaszolt, s a javasolt pon­tok lélekismeretes megfontolását ígérte. A javaslatok főbb pontjai ezek lennének: „Egyháziak és világiak egyenlően jogosítandók minisz­terségre, melynek elnöke egy bibornok államtitkár lenne. „A franczia alapra rendszerített államtanács, — egy, legalább 40 tagból álló consulta, melynek szavazata az adókivetésben nélkülözhetlen; ezen testületek határoz­vá­nyai mindig közzéteendők, habár ülései nem nyilvánosak. ? „Az államtanács és consulta tagjait a municipalis ta­­­­nácsok választják; ezeknek hatásköre széles­itendő, a mennyire lehet a centralisatio megszüntetendő.­­ „Ajánltatik egy — Lombardia, Nápoly és Francziaor­­szágéhoz hasonló — törvénykönyv szerkesztése. Kétféle törvényszék, és egy törlesztő szék állítandó, melyekhez a bírák papok és világiakból jelesen lennének kineve­­zendők. „Francziaországéhoz hasonló ujonczolási törvény ala­pítandó, s ő szentsége atyai szivének a lehető legkiter­jedtebb amnestia ajánltatik.“ Meneval julius 25-kén volt elutazandó. Gr. Col- Zoredo jul. 22-kén utazott el Zürichbe, hogy a confe­rentián részt vegyen. Ő viszi az ígéretet is, mely sze­rint ő szentsége a két császár által ajánlott olasz szö­vetségi elnökséget elfogadja. Felelős szerkesztő. KIRÁLYI A PArT MAGAN-HIRDETESEK. 1137 ” #—3 «1» VA világhírű majomszinh­áza. Ma kedd, aug. 2. nagy előadás Az előadás a Beleznay-kert Circusában tartatik. Kezdete pontban V26 órakor. A közelebbit a falragaszok. Tisztelettel E W4» 9 igazgató. """1030..... Az első magyar cs. k. szab. tfiz- és betörés-mentes pénz- és okmányszekrények, író­asztalok és szekrénykék gyárának COetl ~0 áBiLO»«·l IC**- m t«- ■« » h jlhb­dijW»: létesik FLEISCHMAN » WEBER »a. PESTEN, színháztéren, hol bárminemű rendelmények vasmunkákra a legtisztább, leggyorsabb és olcsón elkészítésre fölvétetnek. 1113­­­2-2 Uj előfizetés a ..Heto­ gruTAs, aug.—September és aug.—decemberi folyamára. Miután KAZINCZY évszázados emlékére vonatkozó színezett nagy mű­­lapunk megjelent, több rendbeli kívánatra uj előfizetést nyitunk. Lapunk, mint legnagyobb szépirodalmi l ip, minden másodnap egy nagy ivén jelenik meg, s féliven szépirodalmi dolgozatokat, félive­n pedig változatos tárczai tartalmat hoz, melyben a hazai és külföldi művészet, irodalom, s társas­­életi minden érdek kimeritőleg képviselve van. Havonk­ét két műmellékletet is adunk, s most különösen minden előfizető megkapja a KAZINCZY emlékére készült pompás műlapot, s Tóth Kálmán­nak a gróf Teleki-alapítványból az idén 100 aranynyal jutalmazott történeti drámáját, az „Egy királyné“-t. Előfizetési föltételek: auguszus—septemberre helyben úgy vidékre 4 frt. augustus—decemberre „ „ „ 7 frt. Az előfizetések a „Hölgyfutár* szerkesztőségéhez szerb-utcza 5. szám az egyetem mögé utasítandók. A „HÖLGYFUTÁR“ szerekesztősége: 1124 3-1 Minden könyvkereskedésben kapható : MEMOIRE Uber die vegetabilische Heil - Methode des Doctors B o y v e a u-L affecteur. — lnhalfs-Verzeichniss : Medicinische Eigenschaften des,unter dem Nnmen „Rob des Dr. Boyveau Laffecteuv“ bekannten Pflanzen-Syrups, seine Gebrauchsweise und s ine Heil-Wirkungen. — Appro birung des Robs durch die Academie der Medicin. — Beobachtungen des Doc tors R i e o r d , welche den Beweis von der Vortrefflichkeit dieses Systems lie­fern. Der Laffeeteursche Rob, wel ober in Frankreich, in Belgien und in Russland bei der Marine und bei der Armee der einzig approbirte ist, wird von den Aerzten aller Länder wegen seiner Eigenschaft empfohlen, die Haus-Krank­­hoiten, Scropheln, Flechten, Geschwüre und krebsartigen Leiden in kurzer Zeit und gründlich zu curiren. — Er wird insbesondere gegen neue oder veraltete Krankheiten verordnet, welche ehemals die Anwendung mercurieller Substanzen und des Jod-Kaliums erforderten. Preis d«-r Brochüre : */, Franken (4 Silbergroschen oder 14 kr.), die man mittelst deutscher Post-Freimarken ein­senden kann, um dag Werk franco per Post zu erhalten. — Man adressire sich: zu Paris an Herrn Dr. Girandeau de St. Gervais, am FJehex, Nr. 12. — Diese Brochüre ist zu demselben Preis, wie zu Paris, auch bei den Correspondenten des Dr. Giraudeau de St. Gervais zu haben, welche in jeder Stadt diejenigen Aerzte bezeichnen werden, die den Boyveau- Leffecteur-schen Rob in Anwendung bringen. Namen der Haupt-Agenien : Augsburg : J. Kiesling. — Baden Ba­den : Stehle. — Berlin : Grunzig et Lud­wig, Parfümeure. Consultationen bei Dr. Jung. — Bremen: Hoffschläger. — Brody: Franzos. — Bukurest: Steege, König.— Dresden: Richter. — Frankfurt a. M. : J. M. Frieschen. — Hamburg: Gotthelf Voss. — Hannover: Schneider. — Jassy: Lochmann. — Krakau: Moledzinski. — Leipzig : M. Taschner. — Mainz : Dr. Galette, Schlippe. — Moskau : Gross­­waldt, Droguist. — Odessa : Koehler. — Pest: Josef v. Tőtök. — St. Petersburg: Hauff, Droguist. — Warschau : Soko lowski, Galle, Droguist. — Wien: Vogt, Nachf. von Metzinger; Moll; Steinhäuser, Apotheker Sr. Maj. des Kaisers. 1140 8-1 ROSA LAJOS cs. k. közjegyző ügyleti irodáját PESTEN, Dorottya­ utcza 5-ik szám, megnyitotta. Csági, kir. szab. tiszavidéki vasút. 1138 Haszonbérlet. 3—2 Tisz­a-Várkony községben egy 37?'/, hold külső, 39 ‘/2 hold belső telekből és 75 hold tiszai rétből álló birtok lak­házzal és gazdasági épületekkel a egy 7 holdnyi szőlővel együtt f. évi Sz.-Mi­­hálytól kezdve több évekre haszonbérbe adandó — Értekezhetni a tulajdonosnő t. özvegy Szűts Ábrahámné asszony Ságnál Gombán, — vagy Rácz Pál ügy­­vád urnái Post.p.n . in­-vilátr-iitp.za 4­. sz 1139 3—1 Meghívás! A nógrádmegyei gazdasági egyesület alapszabályai megállapítása végett f. é. augustus 1- én délelőtt Szécsény m. vá­rosában tartandó közgyűlésre az érde­kelteket ezennel tisztelettel megbiván, felkérem az ivtartó urakat, hogy az alá­írási iveket ezen közgyűlésre maguk­kal hozni, vagy elküldeni szíveskedjenek. Pest, julius 30-kán 1859. Báró Balassa Antal. 1132 15—2 gyár­ Alapos és gyors hason­­szenvi gyógyítása minden kül­ső és bőrbetegségeknek követ­kezményeivel együtt, kártékony orvosszerek alkalmazása nél­kül, saját több éveken át kórházi és magángyakorlataiból gyűjtött s legsze­­rencsésb sikerek által megpróbált és tudományos munkákban is köztudomás­ra juttatott új és fájdalomnélküli gyógy­módja szerint Dr. Gollmann Vilmos bécsi orvosi fakultás tagja, egy­es­ k. katonai kórháznak egykori másodorvo­­sa, szülész, fogorvos stb. által. — Ren­del naponkint férfiak számára: 12 órá­tól 3-ig, hölgyek s­zám­ár­a . d. u. 3 órá­tól 4-ig. Bécsben, Stadt, Tuchlauben im Durchhause Nr. 557. 2. Stiege, 2. eme­let, ajtószám 18.) MT Tiszteletdíjjal ellátott Írásbeli ta­nácsi íé­résre azonnal válaszoltatok. pfl.Mindkét nembeli sérvben szenvedőknek, tekintettel az altesti sérvekre nézve ki­adott röpiratára, orvosi tanácsot ad na­ponkint 12 órától d. u. 4 óráig Dr. Gollmann Vilmos gyakorló sérvorvos Bécsben, (Stadt, Tuchlauben im Durchhause Nr. 557. 2-dik lépcső, 2-dik emelet, 18-dik ajtó. Tiszteletdíjjal ellátott írásbeli ta­nácskérésre azonnal válaszoltatik. Haszonbérlet. Északbihar megyében Tisza-Dobon, gőzhajó állomás a luezi vasúti állomás­hoz 1 műdre fekvő Rejei tanya 240 hold árvízmentes földbirtok, gazdasági épületekkel együtt f­s. September 16- dikén árverés utján jövő 1860-dik évi január 1sétől számított 3 évre bérbe adatik. Árverés előtt holdját egyremás­­ra 2 frt 80 k. u. p. számítva, az egész birtok, vagy nagyobb részletben szabad kézből kivehető. Részletes felvilágosítást ad a tiszttar­tói hivatal T.-Dobon levél utján Tokaj felé. 1112 5­5 »ML «5ML«®:nre ai «8 1859-isei május 24-től további rendelkezésig. (A „Pesti Naplódban minden kedden hirdettetik.) Ind. az állomásokról| I. MISKOLCZ és NAGYVÁRADRA. ®^cs......................7 óra — pereskor este 6 óra 80 perczkor reggel lest ■ • • • • 5 » — » reggel 4 „ 15 „ délután Czegléd • • * . 9 „­­ „ 7 „ 25 , este Szolnok .... 9 , 58 „ „ 9 „ 5 Püspök Ladány . 12 „ 35 „ délután 1 „ 24 „ éjjel Dobreezen . . . 2 „ 32 „ „ 4 „ 25 reggel Miskolcz megérkezés 7 „ 7 „ estve 11 „ 26 „ délelőtt Püspök-Ladány indulás 1 „ 40 „ délután 1 „ 44 „ éjjel" Berettyó-Újfalu . „2 „ 43 „ . 3 „ 20 . Nagy-Várad érkezés 3 „ 54 „ 5 „ 6 reggel NI. ARADRA. Bécs.......................7 óra — perczkor este 6 óra 30 perczkor reggel Pe»*...............................5 „ — „ reggel 4 „ 15 „ délután Czegléd .... 9 „ 15 „ délelőtt 7 „ 5b „ este Szolnok .... 10 „ 15 s 9 „ 30 „ „ Mező-Tur ... 11 „ 36 „ délben 11 „ 31 , éjjel Csaba .... 1 „ 33 „ délután 2 „ 25 „ „ Arad . . érkezés 3 „ 23 „ „ 6 „ 9 reggel III. MISKOLCZRÓL NAGYVÁRADRA, PESTRE és BÉCSBE. IV. ARADRÓL PESTRE és BÉCSBE. Arad . . . indulás 10 óra 40 perczkor délelőtt 8 óra 5 perczkor estve Csaba , la „ ..9 „ délután 10 „ 49 „ Mező-Túr * 2 „ 19 „ „1„38„ éjjel Szolnok ..„ 4 „ 5 „ 3 „ 45 „ „ Czegléd . . érkezés 4 , 59 „ „ 5 „ 11 reggel Pest . . . „ 8 „ 23 „ estve 8 „ 10 „ „ Bécs . . . „ 6 „ 1 , reggel 5 „ 36 „ estve A közbeneső állomásokról való indulási idő, a minden indóházban kifüg­gesztett menetrendben van kimutatva. 102 12—4 Az Igazgatóság Miskolcz ..... 7 óra 5 perczkor reggel 1 óra — perczkor délután Tokaj • • • • 8 „ 54 „ „ 3„45„ „ Debreczen ... 12 „ 7 „ délben 9 „ 10 „ este Püspök-Ladány . . 1 „ 35 „ délután 11 „ 36 „ éjjel Szolnok .... 4 „ 20 „ „14„4 „ reggel Czegléd megérkezés 5 „ 15 „ , 5 „ 33 „ „ Pest . . „ 8 „ 28 „ este 8 „ 10 „ „ Bécs „ 6 „ 1 „ reggel 1 5 „ 36 „ estve Nagy^Várad indulás 10 „ 56 „ délelőtt 7 „ 48 „ estve B.-Ujfalu . „ 12 „ 8 „ délután 9 „ 31 „ „ P.-Ladány . érkezés 1 „ 9 „ „ 11 „ 2 „ éjjel Czegléd . . „ 5 „ 15 „ „ 5 „ 33 „ reggel A KIADÓTULAJDONOS EMICH GUSZTÁV SAJÁT NYOMDÁJÁBAN PESTEN, 1859. BARÁTOK­ TERE 7. SZÁM.

Next