Pesti Napló, 1859. november (10. évfolyam, 2916-2940. szám)

1859-11-19 / 2931. szám

264 -2931. 10-ik évi folyam Bi­arkeMKtéal iroda: Fömunkatár*: fc. Kemény ZsigmondL Lipót «te*a 5-d k isim. 1-§0 emelet m kgNsmú tés*ét illető minden közlemény a ■■orkesatöeéghe* terdaondö. Bormentetlen levelek csak ismert kenektöl fogadtatnak eL Kiadó-hivatal: Ferencseiek-terda 7*dik­­tóm földszint A lap anyagi teásét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadásé körüli penaazok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. 1859. Szombat, nov. 19. Előfizetési föltételek: a BtoAfili«­ fiUuH BORUvK Félévre . . . 10 frt 50 kr. a. éti Évnegyed?. . . 6 frt 35 kr. a. év lirdatmányak diia* * *»»ábos petit sor 1-i^ri hirdetésnél 7 njkr. Bélyegét fira«tmsnyesí Uja.Mlön80 Magán vita 4 hasábos petit­ sor 25 njkr vtin&tti, pután Félévre . . . 10 frt 50 kr. n. ért. Évnegyedre . . 5 frt 26 kr. a.­ért. BÉCSI BÖRZE. A korona a as. k. pénztáraknál ausztriai értékben 18.50 ■ _ _ 11 r 1 —* *,lw » » r ----...................................... ■- -Minden árkelleti szám osztrák értékben veendő. Az előbbi napi rovat a délutáni utolsó, az utóbbi napi távirati közlés a közép árfolyamot mutat­». Nov.18jNov.li Nov.18 Noviz gálaSSBSKIK* immutá». Pestről Váradra, Dsseweneobe: 4 ér. 56 p. d. ■ 5 óraa. regg. Ssatnokról Aradra: 3 ó. 57 p. d. u. , . N.-Váradra 10 ó. 3 P. rg. Pr­spök-Ladányról N.-Váradra: 12 ó. 63 p. u- Saalnokról Dibrecs, Miakolcs: 10 óra 3 perei reggel. Pestről Arad, Temesvár: 4 ó. 15 p d. u. 5 ó. r. Czegedről Temesvárra: 11 ó. 34 p. és. 2 ó. d. u Püspökladányról Szolnok-Arad : 1 ó. 14 p. d. tt. Miskolciról Pestre : 5 ó. 32 p. r. Dehreczenkél Pestre: 11 ó. 35 p. tag. II.-Váradról Püsp.-Ladányra : 9 ó. 30 p. d. e. Aradra­ Pestre :9 ó. 51 p. d. e. Temesvárról Szegedre: 7 ó. 54 p. o. 5 ó 10 pjr Szegedről Pestre: 1 d. é­. 12 6. dél. Pestről Bécsbe : 4 óra r. 9 ó. 25 p. est. L'j-8*ftam­ról Bécsbe: 2 óra 5 p. délután­ Béczből Pestre: 6 ó. 30 p. r. 7 órák. est. „ Győr-Uj-Szőnyre: S ó. r. 4 ó. 40 p. és Államadósság. Nov. -Nov.17 5% «3 osstrák ért. 100 fiától . . • 67 50 5%-ig Einlass» k.5l©ssSa 100 fittől 77 * 50 *■ 6*/. OS 1851-M «, sorozat 100 frt —, — 93. - 8'/. ■■'■s saetsllianes tJOfirt . . . 71 75 —- — i,/ae/zmOs r ti 100 frt —• — 63 75 X*£r& r ” 100 frt - 66 75 8% -c* r . 100 frt - 43 50 aiv-9* , . 100 frt - £5 75 W/'+u . * 100 frt - 14.20 1834-•ősi torso­lással 100 frt —•— 335.— lS89-. il «..........................100 frt —• — U6.75 1854-tiki.........................100 frt —. — 110.25 Oosao-Ä’-ntpapirok 42 lire waste. —— 16.25 Földtebana­­­ntess­itéadat. 6%-os ab ■ Euaat. 100 frt . . r~ — 6%-cse»* gyár orsz­ág ilOOfrt — — 13 — B’á-.-ö bánsági, kurvát & s 55 *i ( V* VX) frt.....................— ~ «•/.-eagaffir/tólO0frf. . . .------------*2.— n*/.-06 Bukovic-.ai 100 frt . . . ~. — '0 50 6%-os erdélyi 100 frt . . . —. ~ 71. — 6% -os más húvi. ország. 100 frt - — 85.— 6%-os sorcoléai .* iradékka! 100 frt 1867-re.....................................~............ Miss vfa&ak. Mearsetx bai'k (ez div.) darab'-nk. 899.— —­­ Hitelistéssel 2­0 árt ansfar. ért. ] 202. 40 — —. Alsd-austrisi *sc. bank 500 frt p.­­ —. 1 576 Éjsmki vaspálya 1000 frt. . . — 1918.­111 n­m v­a­s­p­á­l­y­a 200 frt. p. (50? frank)..........................-,- 266.­ Nyuto­ati pálya 200 frt p. (170 frt j /,-os bc.fii'5..­/és) .... » — * 174. —— Délévcák egybek. német 200 frt p. —. — 136. 5. Tiszai 200 ft pr. (100 frt befia.)­­ — 100.­­Lomr­ard közp. olasz 200 ft pantr. bc M. 80 ft (40% befizetés.) . —.­­ 148.­­Glallonziai (Károly-I­ajos) 200 ft. p. p. (80% befizetés) . . . — —65 — Pozsony n.-s­z­o­m­b­a­t­i I-et kibbocsátott 200 ft pp. . . . -------28-Polkod­y-n. szombati U-szor kibocsátott 200 ft pp. . . . — 44 -Rastebrádi 690 ft pp...................— — —. — Hussig-teplieri 293 ft pp. . . . — - - —. — Brünn-rossitzi 200 ft pp. . . . —• - —. — „ „ elsőbbséggel 200 ft —. — — -D da a­g őahajósázi térzu-1 a 1 500 ft pp..........................—• — 435 [Igateák Llogo-társulat Triesztbe® 500 ft pp............................... — 983 — Budapesti lineabid BOO ftp. —. — 280. -& a. bank. ® év. 5%-os pp. 100 ft. —. — 100. — . . . 10 év. 6%-os pp. 100 ft. —. 46 — „ . ^ sorsolt. 5% pp. 100 ft. - - 89.— ” ' „ 12 hó 5% •. ért. 100 ft. ICO -. sort. 6% a. ért 100 ft. —.— 86 25 A galn­eziai föld- hiteliatókeité 4*4-es 100 ft. p. p.....................— ~ 82 5( SSlaSbfeaagí Mtré&s­ert. Nyugoti pálya 6*/,-o» ICO ft. p. p. — — 89. 5­1 Állam vasp. 500 frank.darab. —. — 129 50 Északi vasp. 100 p. p. . . . . —.— 91.“ Lombard-velencaei 500 frank. — 124 — Giogguitzi pálya, 109 ft.p. p.­­ . — — 81 50 Duna-gőzhajósásszériu-1 a 1100 ft. p. p. . . . .--89,50 Osztrák Lloyd 100 ft p. p. . . —■ — —• — SotpJ­egyek. A hitelintézeti darabj.% MM) forint oszk­. ért.............................— — 93 75 Dunagőzhajós. társ. da­rabja 100 ft p. p. . . . — — 103 — Tries­ti állata külesen db 100 ft pp. —. — 121 — Eszterhászy 40 ft. p. p . . . —. — 81. — 8 alm 40 ft.­­ p............................._ —­8.— Pálffy 40 ft p. p. . ... —. — 85 75 Glary 40 ft. p. p...........................—• — *5 50 St. Gendio 40 fit p. p. ...­­ 36 60 Windiseb­reiss 30 frt p. p. . . 25 25 Waldstein 20 frt p. p.­­ • . — 25 60 Keglevich 10 fii p. p...................“—. — 14.25 Válté* (devisekj. a) három hónapra. Aawtard. 100 holland frt 2% . . - 106 25 Augsburg 100 frt délnémut érték­l*ca 4‘/.e/i«............................406.60 —.— . Nov. 18 Nov 17 Berlin 100 tallérért 48/» . .­­Boroszló 100 tallérért 4% . . — —. — Frankfurt itf.&m. aa.) l0e frt del­­nóseetért. 8%% 106. 25 Gena» 100 frank . . . 4'/.*/a —. — —.— Hamburg 100 márk-bankóért 2% —— 93. 75 Lipcse 100 tallérért 8% . . . —.. —. 186 50 Livomo 100 toscanai juráért 5% —— — London 10 font sterlissgért 9*/,% 124 10/ —. — Lyon 100 frankért 38/e . . . —. — —. - kfilano 109 írtért nőst. ért 5% — — —. _ Marseille 100 frankért 3% . • - — 49.25 Pária 100 frankért 8% . . . . — — 49. 30 Prága 109 frt aust­ért 6% . .----------—. Triest 100 frtért ausst érték 5% — — —. -­iferencae 100 frt auszt érték 5% —. — — A n. bank váltó’ 'sscmitálása 5% A nemzeti banknak az állampapí­rokra való elöleg. kamatja 5% b) Láz után 81 nap. Bukarest 100 oláh planate . . —. —. — Stambal 100 török piasster . . —. - —. — Arany pounnama*. Császári arany ...... 5.87%. —.— Beesés arany.............................— 6.86 Korona.......................................—. — 17.10 Ezüst...........................................—. — 23. % Napoleons d’or...........................— — 9.98 Crosa imperiale......................., • 10.16 Az „Ost-D. Post.“ egy november 10-ikén, Erdély­ből irt levelet közöl az erdélyi vasút ügyében, mely­nek egy két lényeges pontját átveszszük Előre bocsátja, hogy G h e g a lov g ur, ki a vasúti építések technikai részében tekintély, s a semmeringi vasút építője aligha fölhatalmazva fogja magát érezni, hogy a technikai szemponton kívü­l államgazdasági szempontból is dön­tő ítéletet mondani ki, aztán átmegy annak fejtegeté­sére, hogy Erdély se a mezei gazdaság terményei se az iparczikkek által nem tehet elég forgalmassá egy va­sutat. A vasúti­ szállítás főtárgyait a bányák ter­mén­y­e­i s a bányai mű­ipar készítményei fogják ten­ni : az érczek, a só és a kőszén, melyek a­z országnak nem déli részén vannak öszpontosulva, hanem szét vannak szórva az ország területén. Az ausztriai monarchiának legfelsőbb helyen meg­erősített vasúti hálózatában két vonal van egyszer­smind Erdélyre nézve megengedve Egyik Nagy-Vá­radnál indul ki a tiszai vasútból s Kolozsváron át vonni Szász Sebesnek, a hol a másikkal, mely Arad­ról vezettetnék be, találkozni fogna, s innen vitetnék Brassóig, miután Szebentől egy mellékág vezettetnék a Verea toronynak. Azonban a­mi az arad sz.-sebesi vonalat illeti, aligha­nem csupán azért vétetett föl, mivel a­mint hi­szik, könnyen építhető. Mindenesetre a fősúlyt a Ko­lozsvárt Szebennel és Brassóval egybekötő vonalra kell fektetni, mely által Erdélynek minden fo­­lyamvölgye bele van vonva a rend­szerbe. A Szamos vízvölgye egész Erdélynek harmadrészét teszi, mely minden vasúti összeköttetés nélkül fogna maradni, ha csupán az arab brasszi vonal építtetnék, mely csak a Maros és Olt völgyet vonná be a vasút­­hálózatba. Úgy mondják, hogy Ghega lovag úr, (ha ugyan áll, hogy az arad brassói vonalnak adta az el­sőséget) a Szamos völgye kizárását azzal akarná helyrehozni, hogy egy éjszakról délre vonuló erdélyi vasutat fog indítványozni, mely a Szamoson fölfelé délnek haladva, Kolozsvárat érintené, s a vízválasztó vonal áttörésével a Maros felső völgyébe menvén át, Szász-Sebesnél csatlakoznék a keleti vasúthoz. De ha az erdélyi vasút egyelőre általán nem nagy forgalmat ígér, mint lehet pénzügyi szempontból igazolni egy második vasútvonalat, melynek még ezenkívül csat­lakozási pontja sincs Magyarország é­szakkeleti ré­­szében ? Ha tehát általános, államgazdasági szempontból föltétlenül a n.­­ várad-kolozsvár-szeben­­brassói vonal mellett vagyunk, s az arad-szász­­sebesi vonalat a kivitelt illetőleg másod helyen kö­vetkezőnek kell nyilvánítanék, h­a szakemberekre kell bíznunk az ügy t­e­c­h­n­i­k­a­i oldalát, azonban annyit erre nézve is elmondhatunk, hogy a 6.­várad­­kolozsvári vonalon a Kőrös Szamos és a Szamos-Ma­­ros vízválasztó helyek átvágása aligha több költség­gel jár, mint az aradi vonalon a Maros kanyargásai­nak követése. Van tervben egy harmadik vonal is, melyet itt csak megemlítünk, mely N.-Váradról Kolozsváron átha­ladva a Szamos Maros vízválasztó hegyét Tordánál vágná keresztül, aztán a Maroson fölfelé haradván, még három vízválasztón haladna át, u. m. a két Ktt köllőén és az Öltén, s az ojtozi szoros áthágás­sal érne az ország határára. Szeben és Brassó csak szárny­­vonalakkal csatoltatnék hozzá. Hevesmegye gazd. egyesülete. 1859-ik évi October 23. 24 és 25-ik napjain Eger váro­sában tartott kertészeti kiállításáról. (Folytatás és vége.) III. A harmadik bíráló osztály a kiállított kerti vetemények ás zöldségek fölött bíráskodott a következendő eredménynyel : I-ső díjra érdemesittetett egri érsek­i exellája egri kert­jéből kiállított, teljes számú zöldség-gyűjteménye, minthogy azonban a dijak csak a kevésbbé vagyonos osztály számára voltak megalapítva, ezen kiállítmánynak dij nem ítéltetett, valamint a következendő jeles kiállítmányok is, úgy mint gróf Károlyi György debrői uradalomból küldött takarmány tökrépa és czellerért, Berzeviczy Lajos bendrő­ládi kertjé­­beli sárgarépa, fehér és veresrépa káposztájáért (kalará­­bé), Mocsáry Imréné takarmányrépájáért Andornokról , va­lamint pesti magkereskedő Mayr Károly igen jeles gazda­sági és veteménymagvak kiállításáért jegyzőkönyvi elisme­rést és dicséretet szavazott, meg a bíráló osztály, ezek után a jutalmak következendőkép ítéltettek oda : 1. Wessely János, sárga- és tehénrépájáért 2 db ezüst tallér és 1 db­­ fztos ezüst. 2. Sim­kovics Imre, eger-szalóki termés, zeller és angol répájáért (turnipsz), 2 db ezüst tallér. 3. Szabó Mihályné, egri termés, Kohan-féle burgonyáiért 1 tallér és 1 forint. 4. Czigledi Józsefné, egri termés, fejes káposztájáért 1 db tallér. 5. Kocsis Ferencz, egri termés, kelkáposztájáért 1 frta. é. 6. Csernus Ferenczy Katalin, petrezselyméért 1 frt a. é. 7. Győrfy Ignácz, egri lakosnak, veres kalarábjáért 1 frt a. értékben. 8. Joó János, egri termés, sárgarépa, amerikai tengeri és petrezselymeért 1 frt a. é. 9. Kora György, egri termés, féregmentes lencséjéért 1 frt a. é. ítéltetett. IV. Ezen kertészeti bíráló osztály, mely a kiállított bo­rok fölött volt megbízva ítéletet mondani, a következendő eredménynyel működött. Mindenekelőtt azon alapelvet tűzte ki, miszerint jutalom­ra csupán pecsenye- és közönséges a­ztali veres borok pá­lyázhatnak, melyek Eger és vidékén termeltettek, — egyéb kiállított aszú-, csemege- és fehér borok jegyzőkönyvileg fog­nak kiemeltetni, — ennek folytán : 1- ső dij 1 aranyat nyerte Fekete és társai 1834-ki termés egri veres borai. 2- dik dij 1 aranyat ugyancsak Fekete és társai 1852-ik egri bora. 3- ik dij 2 db tallért nyerte Ferenczy József egri bora. 4- dik dij 1 db tallért­­Fekete és társai 1855-ki egri bora. 5- dik díj 1 db tallér, szinte Fekete és társai 1855-ki egri bora. 6- dik dij 1 db tallér, Fekete és társai 1856-ki egri bora. 7- dik dij 1 db tallér, Bucher Alajos egri bora. 8- dik dij 1 db tallér, Fekete és társai egri bora. Továbbá jegyzőkönyvileg megdicsértettek a köv. kitűnő és jeles borok : Fekete és társ. 1852-ki, 1855-ki kétfele, 1856- ki kétféle, 1856 ki 7-féle, 1817-ki 7-féle, 1818-ki 8-féle ve­­res boraik, valamint 12 féle fehér és lfe46-ki fehér, lfe50-ki fehér, 185­­-ki, 1856-ki és 1859 ki veres aszú boraik. Sisvay Máriának, 1854-ki, 18­5-ki, 1856-ki, 1857 ki veres, és 3 rendbeli veres aszú egri termés borai. Bucher Alajosnak 1855 ki, 1856-ki, 1858-ki veres, 1857-ki, 1858 ki fehér, 1852-ki, 1856-ki és 1858-ki aszú egri termés borai. Marcholt Mihálynak, 1855-ki veres egri bora. Marjusy Gábor, 1855-ki, 1856-ki egri veres bora. Az egri servita szerzetnek, 185 -ki veres, 1856-ki fehér és 1 üveg veres aszú egri borai. Lengyel M­ilósnak, 1856-diki egri veres bora. Lévay Sándornak, 1856-ki, 1857-ki, 1858 ki veres, 1852-ki, 1853-ki és két rendbeli 1857-ki fehér és egyféle veres aszú egri termés borai. Alexy Mihály, 1857-ki veres, 1858-ki két nembeli fehér egri termés borai. Kuzsin Ferencinek, 1858 ki veres egri bora. Gröber Ferencznek, 1858-ki veres és fehér egri termés borai. Bot­a Bernátnak, 1858-ki veres egri bora. Panakoszta Sándornak, 1858-ki veres egri termés bora. Ferenczy Józsefnek, 1858-iki veres és 1855-ki aszú egri termés borai. Rakovszky Andornak kétféle fehér egri bora kitűnő és jeles boraik. Az elősorolt dijat nyert kiállítók közöl: Bartako­vics Bé­la egri érsek, Bucher Alajos, Csernus Kálmánná, Fekete és társai, Janikovics Gyula hatvani p­épost­, Joó János, Ká­rolyi György gróf, K­sa György, Lévay Sándor nagypré­post, Orczy­ László báró, Polde­­man Gábor, Scinkovics Imre, Stei­­hauser István, Schaffner János, Sisvay Mária, Végh József, — nyert összes díjaikat az egyesület kertje felsze­désé­e ajándékozták. Valamint érseki főkertész Kraus Lipót, a kiállítás helyi­sége föld szitásé körül tett fáradhatlan buzgalmáért az igaz­gató választmány által neki tiszteletdíjul utalványozó­­ 4 db aranyat szintén az egyesületi kertre kivonta fordíttatni Az egri nyomda igazgatója Joó János, a kiállítási nyomda költségekből ugyancsak az egyesületi kertre 21 a. é. frtos aján­lkozott. Ezek folytán az egyesület közjóra szentelt pénztára nem csekély összeggel gyarapodott. Az egyesület tagok nagy számmal lett megjelenése ped­g bizonyítéka an­n­ak, miszerint: Heves megye közönsége megőrizte a köze­múltból minden közügy lelkes felkarolását, egyszersmint bizonyítéka annak, hogy egyesületünk létrejötte és műkö­dése általános részvéttel ápoltatik, mely részint és tevé­keny munkásság vezetheti ennek az egyesületet kitűzöt­t czéljai elérésére. » Fehér Zs­­­er­m o­n­d m. k. titoknok. Gazdasági és kereskedelmi szemle. A pesti gabonacsarnok jegyzőkönyvi ár­jegyzéke:uj bánsági búza (84—86 fontos) 4írt 65 kr-4 ft 80 kr; tiszai ó (83 - 86) — ft — kr------ft — kr; tiszai uj (83— 84) 4 ft— kr 4 ft 60 kr.Bácskai ó (83—84) — ft — kr — — ft — kr; uj (83—84) 4 ft — kr — 4 frt 30 kr. Fehérmegyei ó (83—84) — ft — kr------fo kr; fehérn.uj (84—86) 4 ft 20 kr — 4 ft 80 kr; kétszeres uj (77—80) 2 frt 70 — 2 frt 80 kr; rozs­ó (77 -79) - ft kr— ft— kr; uj (77 - 79) 2 frt 70 kr— 2 frt 8­i kr ; uj árpa (69 -71) 2 ft 10 kr — 2 frt 30 kr ; uj zab (45 - 48) 1 frt 50 kr­ — 1 frt 55 kr; tengeri (81-83) 2 frt 40 kr — 2 frt 80 kr; köles 2 ht 10 kr — 2 frt 20 kr. Bab 3 ft 40 kr — 5 ft 70 kr. Repcze 4 ft 21 kr — 4 ft 60 kr. Mind bécsi merőnkint és osztrák becsben. Tokaj, november 16-án. Szüretünk, mely ez évben az alkalmatlan idő miatt, helyenkint korábban is meg­kezdetett, de a szőlő kedvezőtlen állása miatt, előbbi szüreteinknél jóval kevesebb időt is igényelt, s ma már az egész Hegyalján befejezettnek mondható. Ha máskor szüreti tudósításom szerkesztendő, a valódi eredményt minő­ és mennyiségileg mérlegelem­, mint szintén érdekelt termesztőnél, — ki saját magam terményét nyilvánosan nem szívesen ócsárolnám, — gyakran kemény turát vívott őszinteség és igazság­­érzetem , az anyagiság és magánérdek befolyása el­lenében. Általában úgy is nem csekély feladat volt bár­mi­kor is, a hegyaljai szüretről, csak némileg is köz­helyesléssel találkozó véleményt mondani, miután nálunk igen gyakran, csaknem minden önálló bor­termelő saját maga nézete után , s töbször nem min­den mellékes érdektől menten, s nem is mindig va­lódi értéke szerint, szokta annak végeredményét meg­ítélni. Legáltalánosabb volt azonban, a szép és kitűnő asszú termést, kedvező szüretnek mondani, s ha ez jelenleg csak némileg is irányul vehető, úgy ez évi szüretünk, sok más egyébnek igen, de kielégítőnek egyáltalában nem mondható. A hegyaljai borról m­int tudjuk, forrás előtt más vi­szonyok köz­t is fölötte nehéz volt csabhatóan ta­láló ítéletet mondani, most azonban e részben nem sokat koc­káztatunk, ha már jó előre kimondjuk, miszerint minőségileg is csak középszerű bort remélünk. Idei szüretünk mennyiség tekintetében sem volt ki­elégítő ; miután a szőlő szokott ellenségein kívül, ez­­ évben sok helyén a jég is érzékeny károkat okozott,­­ s ha jól tudjuk, Tokajban tán a legbővebb termés mondható.­­ Míg boraink bővebb asszú­termés idején értékeseb­bek voltak, igen szeret­ik a vevők hiányát, boraink­­ magas árával mentegetni, s sokan azt hittük, ha kö­­­­zönséges boraink volnának, biztosabban találnánk­­ vevőre.­­ Ez évben köztudomás szerint az egész Hegyalján, leginkább közönséges vagy úgynevezett szomorodni bor készült, a termesztőktől kívánt­­ árak szintén nem túlcsigázottak, s mégis évek óta nem voltak szüret alatt boraink keresetlenebbek,­­ mint jelenleg.­­ Nyomott ár mellett is, — mi irányul legkevésbbé sem szolgálhat, — csak apróbb részletek adattak el, s úgy látszik adó és vevő későbbre várakoznak, az el­sők jobbárakat remélvén, az utóbbiak pedig a bor ki­fejtését akarván bevárni. Azt úgy is tudjuk, hogy az idei bortermés ország­szerte c­sekély, s ennélfogva a szükséglet födözésére elégtelen lévén, némi biztossággal remélhető, misze­rint, mihelyt megtisztulnak boraink, jobb ár mellett keresettebbekké teendőek, s aránylag úgy fizettet­nek, mint azon vidéki borok, melyek hordóját jelen­leg 17 írtjával szívesen vásárolják, s melyhez ha­sonló minőségű bor, a mi, ez évi szomorodni boraink­ból fele vizzel is készül, s gyomor-savanyodást vagy csikarást még akkor sem okoz. r. 1. Győr, nov. 16-án. Mindennemű gabonára nézve jó hangulat uralkodik, a búza ára emelkedett és nagy mennyiség kelt el, leginkább bácskai­ zab is erősen­­ tartja magát és kerestetik. A kenyérnek való és ku­­koricza készlet megfogyott s azért nem lehet csodál­ni, ha az eladók nagyobb árt szabnak, s igy a kelen­dőség sem igen nevezetes. Az árak ekkor jegyeztet­nek : Marosi búza 86 fontos 5 ft — 5 ft 10 kr., bánáti 85—86 fontos 4 ft 90 kr. — 5 ft, bácskai­­ 84—85 fontos 4 ft 30-50 kr., uj 82—83 fontos 4 ft 20—35 kr., rozs 75—78 fontos 2 ft 50-70 kr. kétszeres 75—80 fontos 2 ft 60 kr—3 ft, csatornam­elléki Zib 47-48 fontos 1 ft 66—68 kr., 49-50 fontos 1 ft 70—72 kr., bánáti kukoricza 2 ft 80—85 kr., bácskai 2 ft 70—75 kr., árpa 2 ft — 2 ft 10 kr., köles 2 ft , 10-20 kr. osztr. ért. — Időjárásunk hideg, ma esett az első hó, vizeink apadnak. (Gy. K.) Pénzügyi szemle. (Bémai pénzcsarnok.) Nov. 17. Nov. 18. Emelked. Csökk. Nemzeti köles. 77.60 77.50 — ft — kr. — ft 10 kr Paris, november 17. 3 percentes rente 69.95; 4*/a percent­­e rente 95.50; osztrák államvasp. 547; credit mobilier 780; lombardiai vasút 546. London, nov. 17. Consolok 961/,. Sorsolás. A bg Salm-Reifferscheidféle sorsjegyek f. hó 16-dikán történt kisorsolása alkal­mával a következő nyerő­számok bukottak ki: a 97721. sz. nyer 30,000 frtot, a 40051. sz. nyer 4000 ftot, a 69330. sz. nyer 2000 frtot, a 42465. sz. s 82247. sz. nyer 400 frtot, a 10551., a 72529, a 75852, a 84249. Számok nyernek 200—200 frtot; a 20382 , a 41257., a 47573., a 49361., az 51865., az 55569, a 81671., a 83266. számok nyernek 120—120 frtot. Vanarlaónál. Pesten, nov. 18. 5' 8' S''Ol­dal . Tokajban, nov 16. 21'8''0 felül apadásban. „ „ Naményban, nov. 18. 12' 7"­0 felül „ Hivatalos hirdetések kivonata. A vBp. Hírlap" 273. száma hiv. Értesítőjéből. (Nov. 17.) Csőd nyittatott: Szekerka János czeglédi lakos és timármester vagyona ellen; a követ, bejei. jan. 5-ig a czeglédi szolgabiróságnál; perügyelő Igó Andor ügy­véd. — Kükemezey Máriának összes vagyona ellen; a követ. bejel, dec. 29-ig a s. a. ujhelyi megyei törvény­széknél ; perügyelő Oláh Dániel ügyvéd. — Czegléden elhalt Farkas Károly hagyatéki vagyona ellen; a kö­vet, bejel, dec. 12-ig a czeglédi sz.biróságnál; perügyelő Szalay Sámuel ügyvéd. Biróilag árvereztetnek: Ganában Valentini Mártontól lefoglalt 1. számú emeletes ház, 152 hold az antóföld, 30 hold rét és legelő, becsülve ös­szesen 46,000 írtra árv. nov. 28 és dec. 27-én a sárvári szol­­gabiróság által. — Napkoron Matyasovszky Menyhért­től lefoglalt B 61,245 frt 50 ujkrra becsült 500 holdnyi birtok, rajta levő épületekkel, árv. dec. 15 és ja­n.18 án a nagy-killói megyei tervszék által. — Siklóson Kaitz Miklóstól lefoglalt rácz utczai 144. számú ház árv. jan. és febr. 12 én a siklósi szbiróság által. — Pesten néh. Hazay Mátyásnak 3 pipa-utczában 12­-8. számú 8925 fr­ra becsült háza árv. nov. 30 án a pesti orsz. törvény­szék által. — Szegeden Tárnoki Menyhárttól lefoglalt 81 és 82. szak. 2808. számú 1929 frt 90 krra becsült ház árv. dec. 19 és jan. 20 án a szegedi megyei törvény­szék által. — Kassán Fayel Gyulától lefoglalt Zsarno helységbeli 34,480 frt 35 ujkrra becsült részbirtoka árv.­­ jan. 30 és mart. 5-én a kassai orsz törvényszék által.­­ A „Bp. Hírlap" 274. számú hiv. Értesítőjéből. (Nov. 18.)­­ Biróilag árvereztetnek: Dorosmán Kulcsár I Gergelynek 1. számú 300 frtra becsült háza árv. dec. 23 és jan. 26-án a félegyházai cs. kir. járáskapitányság • által. 5%metalliques 71.65 71.75 — „ 10» — „—„ Bankrészvény 900.— 899.— —„ —„ 1 „—» Hitelintézet 202 30 202 40 — „ 10 „ — „ — „ Augsb. váltó 106.15 106 50 —135„ — „ — „ London, váltó 123.91 124.10 — „ 19 „ — „ — „ Arany 5.87 5.87‘/^ — „ V3 „ — „ — »

Next