Pesti Napló, 1860. január (11. évfolyam, 2966-2990. szám)

1860-01-22 / 2983. szám

18-2983. 11-ik évi folyam 1860. Vasárnap, jan. 22. Előfizetési föltételek : Főmunkatárs : b. Kemény Zsigmond. Szerkesztési iroda : Kiadó-hivatal: Ferencziek terén 7-dik szám földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadóhivatalhoz intézendők. félévre . . 10 frt 50 kr. a. ért É vnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. PESTEN, házhoz hordva : Félévre ... 10 frt 50 kr. a. ért. Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. A SZARVASI FIÓK GAZDASÁGI EGYLET hosszas hallgatás után január 15-kén gyűlést tartott , mely alkalommal az egylet fennállása vagy bukásának kell vola eldőlni, miután mindeddig nem vala jobb sorsa mint a haldoklónak, ki tétlenül fekszik nyugágyán ! — Az elnök Trefort Ágoston ur ez értelemben nyitá meg a gyűlést, melyen szokatlanul szép számmal jelentek meg úgy a tagok, mint azok is , kik eddig az egylet iránt kevés, vagy épen semmi részvétet sem mutattak, felszólíta a jelenlevőket , nyilatkoznának, mi nézetben vannak az egylet jövő fennállhatása iránt? s hogy határozna a gyűlés valami üdvösét, miután ily körülmények között, ily csekély pénzerővel rendelkezve, annak fenntarthatása továbbá lehetlenné vált, s ezen ügynek jobbra vagy balra , de el kell dőlnie! . .. Erre Sipos Gábor úr emelt szót, s indítványozá, hogy az egylet egy „békésmegyei gazdasági egyletté“ alakitatnék át, mire nézve felkéri a jelenlevőket, méltóztassanak nyilatkozni ez értelemben. Indítványa közhelyeslésre talált, s határoztatott, hogy egy négy tagból álló bizottmány neveztessék ki, mely a megyei birtokosságot és községek elöljáróit mielőbb értesítse a szarvasi fiók gazd. egylet tervéről s azokat f. évi mart. 29-re oly kérelemmel hívja meg, hogy minél számosabban megjelenvén, egyszersmind ajánlataikat is a gyűlés elé terjeszthessék. A választmány közfelkiáltás utján eként alakult meg: Viskovits Ignácz elnöksége alatt Sipos Gábor, Sarkady János és az egylet jegyzője Pohl Dániel. — Szóba hozatott az is, ne kösse magát városunkhoz , hogy az alakítandó megyei egylet épen városunkban állitassék fel, miután mint tudjuk, más helyen , például Békésen, — sokkal nagyobb alapítvány létezik e czélra mint nálunk, ez „dicséretére legyen mondva városunk értelmiségének, szóval sem PISST. JANUÁR 21. Nem valószínű, hogy „III. Napóleon és a papság“ folytatása volna ama híres röpiratnak, mely „A pápa és congressus“ czim alatt jelent meg, s a franczia császár nézeteit fejezi ki. Castille Hyppolit testestől lelkestől napoleonista. Egy régibb röpiratában magasztaltsággal és szenvedélylyel írta meg apológiáját a democratiai császárságnak, mint az uj társadalom szükségeit leginkább kielégítő kormányformának. Hogy Castillo egyet s mást eltalálhatott III. Napoleon czélzataiból, s hogy a diatribe, melyet a papság ellen intéz, a jelen körülmények közt nagy hatást gerjeszthetett Francziaországban, és épen ennélfogva jelentékeny horderővel bizand: erről kétkedni semmi okunk sincs. De nem hiszszük, s nem szeretnék az elterjedt vélemény daczára is hinni, hogy Castillo felsőbb sugallat szerint járt volna el, s hogy „III. Napoleon és a papság“ félhivatalos eredettel birna. Kétkedésünk s ha csalatkoznánk megdöbbenésünk okai következők : A röpirat oly támadó és gyöngédtelen modorban van irva, mint magának az orleansi püspöknek levele, s tudjuk, hogy Napóleon, e tapintatos államférfin, a tulnér által saját intenzióinak ártani nem szokott. Aztán, ha a hatalomnak védpajzsa alatt lépett volna a küzdhomokra Castillo, akkor, mi okból késnének a félhivatalos lapok tudomást venni róla ? Egy belgiumi lap közlé a röpirat egész szövegét, míg a párisi journalistika más tárgyakra fordítja a figyelmet, s a kormánynyal érintkezésben álló közsegek czélszerűnek sem vélik csak kivonatokat is adni Castillo heves polémiájából. Nem elég bizonyság-e ez arra nézve, hogy, ha a püspökök föllépése után igen széles tér elleneztetett. *) Ezután még az egylet jelen anyagi állapotáról tett jelentést az egylet alelnöke, melynek további vezetése és tisztába hozatalára továbbra is alelnök úr kéretett fel. Szabad legyen itt abbeli reményünket kifejezni, hogy Békés megye értelmisége Csongrád megye példájára sietni fog e szent, e közös ügy létesítésére segédkezet nyújtani, s annak létrejöttét úgy anyagi mint szellemi erejével hathatósan elősegítendi; mert ne feledjük, hogy az összesített erő sokat kivihet, mely alatt az egyesek leroskadnak! Adjon az ég jó sikert törekvésünknek ! Szarvas, jan. 16. 1. 1. GAZDASÁGI ÉS KERESKEDELMI SZEMLE. PEST, jan. 21. A heti szemlét ismét a jövő keddre halasztván, legyen itt elég a gabonaárakat közlenünk, amint nem épen a gabonacsarnok bejegyzései mutatják, hanem a kereskedők magán följegyzései: Bánsági búza 83 — 86 font 4 frt 56 kr. — 5 frt Minden gabonanemből összesen 10,000 m. kelhetett el. A repczéből többnyire Győrött a bécsi gyárosok *) Üdvözöljük Szarvast e követésre méltó önmegtagadásért. Helyi érdekeink sőt hazafiságunk központja a megye volt mindig. Szerk. van is engedve a visszatolásokra, annyira még sincs elmérgesítve a kérdés, annyira még sincs közel a törés, a szakítás, hogy a legkimélytelenebb reeriminációk hivatalos eredettel bírjanak. S ha a kormány szükségesnek tartaná — amit egyébiránt nem képzelünk — a tiltakozó püspökök ellen a kifejezésekben válogatóvá nem lenni, akkor legalább érdekében állana a támadást nem terjeszteni ki szélesebb körre, mint amekkora azoké, kik ellene léptek föl. Ámde Castillo nemcsak az orleansi püspök, nemcsak a pápai állam minden reformjától irtózó töredék ellen száll síkra, de még ezeken kívül megbélyegzi a legitimistákat, gyanúval tekint az orleansi párt egyik nagy töredékére, s midőn a clericalis reactióról beszélnem mulasztja el az egész franczia papságot minden haladás ellenségeként tüntetni föl, ami végtére is egy iránt igazságtalan és tapintatlan eljárás. Castillo röpiratát az európai journalistika méltán figyelembe veheti, mint felötlő tényt, mint egyik jelét az időnek, mint a szenvedélyek mértékának ismertetőjét, de úgy hiszszük nagy tévedés volna többet, vagy épen kormányprogrammot keresni benne. (Fk) A porosz kormány, az országgyűlés nagy meglepetésére, e napokban az uzsoratörvény megszüntetésére és a kamatláb felszabadítására célró törvényjavaslatot terjesztett elő. Az „úrfipárt“ don Quixottejai journalistikat Sancho Pansaikkal együtt e fölött kétségenkívül nagy lármát fognak ütni, hanem — úgy reméljük — sikertelenül. A szabadelvű párt, az észszerű nemzetgazdászat bajnokai a mostani porosz országgyűlés keblében oly számosan vannak képviselve, miszerint bizton feltehetni, hogy az érintett javaslat, a reactió ellenállása daczára is, törvénynyé fog emeltetni. Az ausztriai birodalomban az uzsoratörvény nyűgei még egész súlyukban fennállnak, ámbár e percben nemcsak anachronismust képeznek a nemzetgazdászat haladott elveivel szemben, hanem még követtebbet vásárlottak s 15 - 20 krral jobban fizették. A gyapjúra nézve az élénkség folyvást tart és több szállítmány vétetett meg Bécs és Reichenberg részére. SZARVAS, jan. 17. Kereskedelmi hírek. Az újév s a gabonaárakat jóval felemelte s különösen a búza és kukoricza keresetté vált. A jó búzának a mérete a. é. 3 ft 75 kr — 3 ft 90 kr — 4 ft, a kukoricza 2 ft 10 kr — 2 ft 30 kr; árpa közönséges 1 ft 20 kr. — 1 frt 35 kr; angol árpa 1 ft 50 kr. — 1 ft 70 kr, zab 1 ft — 1 ft 10 kr, köles 1 ft 50 kr.sr. 1. BÉCS, jan. 21. (Telegráfi tudósítás a gabonabörzéről.) Elkelt mindöszssze 25,000 mérő búza ;13,500 m. zab; 6000 m. árpa; 2500 m. rozs; 9400 m. bánsági búza. PÉNZÜGYI SZEMLE. (Távirati tudósítás a bécsi börzéről, jan. 21 én.) Jan. 20. Jan. 21. Emelked. Csökk. Nemzeti köles. 79.20 80.15 — ft 95 kr — ft —kr 5% metalliques 72.60 72.90 — „30 „ — „ — Bankrészvény 868.— 871.— 3„ — „ — n — „ kezetlenséget is, mióta az iparszabadság elve ki jön hirdetve. Ha a munkára nézve a szabad verseny megengedtetik, okszerűen a tőkétől sem lehet azt eltiltani. Ha az állam lemond azon gyámkodásról, melyet eddig — jog és czél nélkül — a munka fölött gyakorolt, ha bevallja, miszerint kinek-kinek jogában áll, kenyerét úgy szerezni, ahogy tudja, ha a szélüstök levágatik, ha kiki dolgozhat, amit, a mennyit, a hol és a hány segéddel akarja , valóban át nem látni, mi jogosítja az államot (a fölött őrködni, minő feltételek alatt szerzi meg magának valaki a munka mellett szükséges pénzt ? Azonban nem szándékunk itt az uzsoratörvény megszüntetése mellett általános szempontból plaidogert írni; a tárgy el van koptatva, és e lapok is már évek előtt in longum et latum fejtegették; csak mellékesen akartunk arra utalni, miszerint az ipar szabadságának természetes corrolláriuma a kamatláb szabadsága. De az iparon kívül e tárgy körül még a földmivelés is igen nagyon van érdekelve és ez az, amiről tulajdonképen szólni akartunk. Ugyanis legjobb forrásból megerősíttetni halljuk azon hírt, miszerint igen magas állású személyiség erélyes beavatkozása minden akadályt elhárított, mely eddigelé a magyar földhitelbank létrejöttének útját állta, úgy hogy e vállalat — amennyiben ez a felsőbb jóváhagyástól fog függni — teljesen biztosítottnak tekinthető. Ez őszinte elismerésre méltó, de csak fél adomány, ha az uzsoratörvény megszüntetése és a kamatláb felszabadítása nem kíséri. Nem tudjuk ugyan, minő alapon akarják az illető urak a magyar földhitelbankot életbe léptetni, hanem mivel e téren új találmány nem várható, hanem legfölebb új combinatio a fennálló intézetek legjobb eszméiből, a fennálló ebbeli intézeteket pedig a hypotheka ügylet gyakorlati oldalával együtt évek óta ismerjük, minden tartózkodás nélkül lehet hozzászólnunk a dologhoz. A földhitelbank első feladata természetesen az, hogy olcsó pénzt adjon. De mi az olcsó pénz ? Olcsó pénznek jelenben például azt tartják, mely 5%-re kapható, pedig az uzsoratörvény szerint ez a leg Jan. 20. Jan. 21 Emelked. Csekk. Hitelintézet 200.70 202.10 1 ft 40 kr. ft — kr Augsb. váltó 112.50 112.25 — „ — „ — „ 25 „ London, váltó 131.15 130.75 — „ — „ — „ 40 „ Arany 6.20 6.19 — „ — „ — „ 1 „ PARIS, január 20. (Zárlat.) 3 percentes rente 69 (emelk. 20 cent.); 4% percentes rente 97.25 (csökk. 25 cent); crédit mobilier 776 (emelk. 9 frank); államvaspálya 535 (emelk. 2 frank); lombardiai vasút 565 (emelk 2 frank.) LONDON, január 20. Consolok 95 (csökk. %). Dunavizállás. Pesten, jan. 21. 6' 4" 6"' 0 felül. HIVATALOS HIRDETÉSEK KIVONATA. A Budapesti Hírlap 16. sz. Hivatalos Értesitőjéből (jan. 20.). Biróilag árvereztetnek:Páliban Potzik József és Jánostól lefoglalt 135—121. számú 3650 forint 85 krra becsült házételekkel együtt, árv. február 13-án a kapuvári szolgabiróság által. — Páliban Horváth Ferencztől lefoglalt 120—107. számú 2355 írtra becsült ház ~ telekkel együtt, árv. február 9-én a kapuvári szbbróság által. — Monoron Kovács Józseftől lezálogolt és 2100 írtra becsült 639 t. k. számú háztelekkel együtt, árv. febr. 11 és mart. 12-én a monori szbiróság által. — Sz.-Fehérvárott Novák János és neje Kovács Borbálától lefoglalt 742. t. k. számú 5596 írtra becsült ingatlan javaik, árv. jan. 26-án a sz.-fehérvári megyei tervszék által. — Czegléden özv. Faragó Kovács Andrásné hagyatékához tartozó ház és 2 db szőlő, árv. febr. és márt. 29-én a czeglédi szbiróság által drágább pénz, mely fekvő zálogra fölvehető, azaz az uzsoratörvény az 5%-ot a kamat maximuma gyanánt állapítja meg. Ha pedig az adós csak 5%-ot fizet, lehetetlen, hogy a bank azoknak, akiktől ő meríti a maga tőkéit, szintén 5%-ot fizessen. Másfelől azonban a bank alapítói, részvényesei, vagy akár hogyan fognak neveztetni, még a száraz 5%-ot is alig fogják beérni, miután a mostani viszonyok közt — per fás vagy per nefas — jövedelmezőbben is helyezhetik el pénzüket. Mindenki tudja, hogy a praxisban az 5% régen megszűnt „természetes“ kamatláb lenni, és csak az uzsoratörvény vaskeze által tartatik fenn a papíron. Véleményünk szerint, ha az uzsoratörvény megszűnik, a földbirtokos örömmel fizetend öt percentnél valamivel többet is, ha először: többévi törlesztésre kapja a kölcsönt, másodszor, készpénzben kapja, nem pedig záloglevelekben, miként a bécsi banktól, harmadszor, ha azoktól a bizonyos „mellékköltségektől“ megkíméltetik, mik a 6%-ot nyolczra, kilenczre vagy tízre emelik. Mind e három feltétel azonban csak úgy létesíthető, ha a banknakejtő kamatláb szerint szabad a maga pénzeit kiadni, azaz ,ha — minden megszorítástól menten — a kamatlábat az időnkénti viszonyokhoz alkalmazhatja. Messzire vezetne ez eszmét itt tovább fejtegetni, csak egész általánosságban legyen szabad arra figyelmeztetnünk, miszerint képtelenség, pénzszűk időben csak olyan feltételek mellett adni kölcsönöket, mint pénzbőség idején. Ha az uzsoratörvény egyszer megszűnik, a magános is csak a viszonyokhoz alkalmazott kamatláb szerint fog kölcsönözni, miként most a váltóescompte-nál teszi. Magától érthető , hogy a kamatláb változása régibb kölcsönügyletekre vissza nem hathatna. Ezen változó kamatláb, véleményünk szerint, életfeltétel a földhitelbankra nézve, mert ez intézet szervezetének vázlatát ekkor képzeljük magunknak: az alapítók, részvényesek (vagy akárkik az intézet életbeléptetői) által beszerzendő készpénz tulajdonképen csak tartalékot képez és a kölcsönök csak eleinte fedeztetnek ezen forrásból. Lipót-utcza 5-ik szám, 1-ső emelet. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Ulrdutmenyok dija . 6 hasábos petit-sor 1-szeri hirdetésnél 7 ujkr. Bélyegdij lliruetmenyek Uljd. kfljgn 30 ujkr. Magánvita 4 hasábos petit-sor 25 ujkr. VIDÉKRE, postán BÉCSI BÖRZE január 20-án, 1800. Adott tartott Államadósság. ár ár 5%-os osztrák értékben .... 100 frt 68 — 68.50 5%-os nemzeti kölcsön .... 100 frt 79.70 79.90 5%-os 1851-ki B. sorozat . . . 100 frt 97.50 —.— 5%-os metalliques...............................100 frt 72.80 73.— 4%%-os „ „ ... 100 frt 64.- 64.25 1834-diki sorsolással . . 100 frt 368.— 370 — 1839-diki...............................................100 frt 119 50119.75 1854-diki...............................................100 frt 112.—112.25 Comp-rentpapirok 42 ausztriai lira. . . . 15.50 16— Földteher mentesitési ek. 5%-os als. auszt...............................100 frt 91.50 92.50 5%-os magyarországi .... 100 frt 72.50 73.— 5%-os bánsági, horvát és szláv. 100 frt 71.50 72.— 5%-os erdélyi.........................................100 frt 70.50 71.— 5%-os sorsolási záradékkal 1867-re 100 frt —.— —.— Velenczei kölcsön 1859 5%. . . 100 frt 80.25 80.75 Részvények. Nemzeti bank (ex div.)................................... 868.— 870.— 1 Adott tartottár ár Hitelintézet ausztriai értékben . 200 frt 200 60 200.80 Alsó-ausztriai esc. bank pengő p. . 500 frt 581.— 583.— Éjszaki vaspálya pengő p. . 1000 frt 1945— 1948— Államvaspálya pengő p. . . . 200 frt 278.50 279.— Nyugati pálya 200 frt p.(170 frt,85% os befiz.) 176 50 177.— Tiszai 200 ft pp. (100 frt befiz.) . ... 105.— 105.— Lombard közp. olasz 200 ft osztr. becs. 80 ft (40% befizetés)........................................ 164.— 165.— Pozsony n.-szombati I-er kibocsátott 200 ft pp. 24. — 26. — Pozs.n.-szombati II-szor kibocsátott 200 ft pp. 55.— 60.— Duna-gőzhajózási társulat . . . 500 ft pp. 1 444.— 446.— Osztrák Lloyd-társulat Triesztben 500 ft pp. 1218 —220.— Budapesti lánczhid....................... 500 ft pp. 1 310.— 320. — Zálog levelek. A n. bank 6 év. 5%-os. . . . 100 ft pp. 101.50 102.— p „ „ 10 év. 5%-os . . . . lOOftpp. I 97.— 97.50 „ „ „ sorsolh. 5% . . . . lOOftpp. I 92.— 92.50 „ „ „ 12 hó 5%.......................100 ft a.é. |100.--------Fehérmegyei 83% — 85 Wa „ 4 frt 50 kr. — 5 frt Tiszai, pesti 81%—86 % „ 4 frt 10 kr. — 5 frt Bácskai . 82W4—83 „ 4 frt 30—40 kr. Rozs,kétszeres 76—79 „ 2 frt 55—7Sa/3 kr. Árpa . . . 65—71 „ 1 frt 60 kr. 2 frt 35 kr. Tengeri..............................2 frt 40—65 kr. tengeri..............................2 frt 80 kr. — 3 frt Zab . . . . 47-50 font 1 frt 50—55 kr. Köles...................................2 frt 10-60 kr. Adott tartott ár I ár A. bank sors. 5%...............100 ft a.é. 88 25 88.50 A gallicziai föld. hitelintéz. 4%%-os 100 ft pp. 84 50 85.— Elsőbbségi kötvények. Államvasp. ....... 500 frank 134.50 135.— Lombard-velenczei....................... 500 frank 130.— 132.— Duna-gőzhajózási társulat . . lOOftpp. 91.50 92.50 Osztrák Lloyd.............................100 ft pp. 88.50 89.50 Sorsjegyek. A hitelintézeti darabja . . . 100 ft a.é. 104.50 105.— Dunagőzhajóz. társ. dbja . . . lOOftpp. 103.— 103.50 Trieszti államkölcsön db .... lOOftpp. 126.— 127. Budai városközség db . . . . 40 ft a. é. 38.— 38.50 Eszterházy..........................40 ft. pp. 82.— 83.— Salm......................................40 ft. pp. 40. 400 Pálffy......................................40 ft. pp. 38 75 39.25 Clary......................................40 ft. pp. 38 75 37.25 St. Genois................................40 ft. pp. 39.75 40 25 Windischgrätz.....................20 ft. pp. 23. — 23 50 Adott t artot ár ár Waldstein........................................20 ft. pp. 27.— 27.50 Keglevich........................................10 ft. pp. 15.75 16.25 Váltók (devisek). Három hónapra. Amsterdam 100 holland írtért . . . 3 % —•— —•— Augsburg 100 frt déli német forint . 3% „ —.— 112.50 Berlin 100 tallérért .......................4 —.— —.— Majnai Frankfurt 100 déli német forint 3 „ —.— 112.75 Hamburg 100 mark-bankó frt. . 2% „ —•— 99.50 London 10 font sterling.......................3 „ 131 —131.25 Páris 100 frank..................................3'/, „ —.— 52.20 A nemzeti kölcsön papír szelvényei . . . 29%— 29%— Pénznemek. Császári arany....................... ... 6.21 6.20 Reczés arany...................................................6 19 —.— Korona.........................................................18.— —.— Ezüst 100 ftért............................................. 130 —130.— Napoleons d’or.............................................10.53 10.52 Orosz imperiale.............................................10.70 —.— fontos frt ki Bánsági 1. Győr 86 5 35 Tiszai 1. Bécs 81 4 55 Marosi 1. Mosony 86 5 40 n n „ 5 60 n n * 5 50 „ „ 84 5 25 Felvidéki rozs 1. Bécs 80 3 45 „ „ „ 81 82 3 48 Felvidéki árpa 1. Pozsony 70 2 75 Zab (transito) 48 1 70 - 50 1 71