Pesti Napló, 1860. január (11. évfolyam, 2966-2990. szám)
1860-01-29 / 2989. szám
24—1989. 11-ik évi folyam Vasárnap, jan. 29. b. Kemény Zsigmond. 1860: Főmunkatárs : Szerkesztési iroda : Lipót-utcza 5-ik szám. 1-ső emelet. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadó-hivatal: Ferencziek terén 7-dik szám földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. Előfizetési föltételek: VIDÉKRE, postán PESTEN, házhoz hordva : Év!IVTM 1 • • 50 kr. a. ért. Félévre . . . 10 frt 50 kr. a. ért. Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. Hirdetmények díja: 1...“*8,108 petit-sor 1-szeri hirdetésnél? ujkr. Bolyegdij 1 '1 külön 30 ujkr. Maganvita 4 hasábos petit-sor 25 ujkr. BÉCSI BÖRZE január 27-én, 1860. gatott volt, de az üzlet csak a kelmékre s vásznakra volt némileg élénk ; a gazdasági czikkek csak házi szükségletre keltek. _ BÉCS, jan. 28. (Telegráfi tudósítás a gabonabörzéről.) Elkelt mindöszsze 25,000 mérő búza; 3,500 m. zab; 4600 m. árpa; 500 m. rozs; 12,900 m. bánsági búza. — A SÓTERMELÉSRE nézve tegnapelőtt közlött adatainkat a következőkkel egészítjük ki. A mint említettük, Magyarország és Erdély együtt 1856-ban 2,230,414 mázsa, 1857-ben 2,296,714 mázsa, 1858- ban 2,127,157 mázsa sót termelt. Hozzáteszszük, hogy ugyanezen termelést pénzértékben kifejezve a sótermelés 1856-ban Erdélyben és Magyarországon volt 10,603,295 frt 43 kr; 1857-ben 10,960,223 forint 38 kr; 1858-ban 9,821,408 frt 20 kr; (míg, amint láttuk, az egész birodalom 30—31—32 millió forintnyit termel); keleti és nyugati Galliczia együtt csak kevéssel (néhány 100 ezer, legfölebb 1 millió ftnyival) termel többet, mint Magyarország és Erdély. A sóbányászatban 1856-ban az egész birodalomban (a tengeri sókészítést ide nem számítván) 8459 munkás dolgozott, ebből Erdélyben és Magyarországon 2004, 1857-ben az egész birodalomban 8336 ember; Magyarországon és Erdélyben 2062; 1858-ban az egész birodalomban 8678 ember dolgozott; Magyarországon és Erdélyben 2148 ember. Ami a tengeri sót illeti, az évről évre emelkedőben volt. 1856-ban 1,055,159 ftot, 1857-ben 1,235,749 frtot, 1858 ban 1,272,340 frtot jövedelmezett. A termelő három tartomány közöl, u. m. Velencze, Dalmátia, Istria, legtöbbet termelt Istria a nevezett évek két utolsójában, mintegy 1 millió frtnyinál többet; ma más kettőre tehát egyenként vagy 100,000 ft esik; csakhogy míg Velenczében emelkedett, Dalmátiában csökkent a termelés, használatáért ennek fele fizettetik, egy fedeletlen kocsiért negyedrésze. — Szabadalom szántógépre. Batonyai (csanádmegyei) okleveles gazda Márton Sándor s ugyanodavaló kereskedő Schwartz Nándor egy oly szántógépre nyert szabadalmat, mely a szántással együtt a vetést s boronálást is elvégzi. A kizárólagos szabadalom 3 évre szól. — Kliegl Józsefnek Bazinban, egy saját szerb uj kaszáló gépre egy évi szabadalom adatott. KÖZLEKEDÉS. Indulások a vasutakon. Pestről Váradra, Debreczenbe . 5 órak. regg. Szolnokról Aradra : 3 ó. 57 p. d. u. p . N.-Váradra 10 ó. 3 p. regg. Püspök-Ladányról N.-Váradra: 12 ó.53 p. d. u. Szolnokról Debrecz. Miskolcz : 10 óra 3 p. reggel. Pestről Arad, Temesvár : 4 ó. 15 p. d. u. 5 ó. r. Szegedről Temesvárra: 11 ó. 34 p. és. 2 ó. d. u. Püspök-Ladányról Szolnok-Arad : 1 ó. 14 p. d. u. Miskolczról Pestre: 5 ó. 52 p. r. Debreczenből Pestre : 11 ó. 35 p. reg. N. Váradról Püsp.-Ladányra : 9 ó. 30 p. d. u Aradról Pestre : 9 ó. 51 p. d. e. n.n ..t Temesvárra 5 ó. 30 p. d. u. Temesvárról Szegedre : 7 ó. 54 p. 5 ó. 10 p . Szegedről Pestre : 1 ó. és. 12 ó. dél Pestről Bécsbe : 9 óra r. 9 ó. 25 p. est Uj-Szőnyről Bécsbe : 2 óra 5 p. délután. Bécsből Pestre : 6 ó. 30 p. r. 7 órak. est. n . Győr-Uj-Szőnyre : 8 ó. r. 4 ó. 40 p. és. Érkezések a vasútakon. Temesvárról, Szegedről Pestre 8. ó. 10 p. reg. 8 ó. 28 p. este Aradról Pestre 8. óra 28 p. este. 1 N.. Váradról Pestre 8 ó. 28 p. este. Miskolczról, Debreczenből Pestre 8 ó. 28 p este Bécsből Pestre 3. ó. 21 p. r. 3 óra 46 p. d. u. Pestről Czeglédre 6. óra 30 p. d. u. 8 óra 15 p. reggel. Czeglédről Szegedre 11 ó. 9 p. éjjel, 1 óra 27 p. d. u Szegedről Temesvárra 3 ó. 52 p. reggel, 7 óra 12 p. este. Temesvárról Bariasra 9. ó. 20 p. reggel, 2 ó. 53 p éjjel. Czeglédrol Aradra 5. ó. 3 p. d. u. 1 .. Czeglédrol N.Váradra 4 óra 29 p. d. u. Czeglédrol Miskolczra 8 ó. 5 p. este. Pestről Érsekújvárra 12 ó. 29 p. d. u. 12 óra 51 p. este. Pestről Pozsonyba 3 ó. 34 p. d. u. 3 óra 41 p. éjjel Pestről Bécsbe 5 óra 56 p. d. után, 6 óra 1 p. reggel Teherszállítási bér : Vámegyleti mázsánkint (90 bécsi font , 100 1/10 vámegyleti fonttal) Pesttől Szegedig a 3 osztály szerint 41, 60, 80 kr, Pesttől Debreczenig 58,81, 113 kr, Pesttől Bécsig 63, 90,124 kr, Pesttől Bodenbachig 168, 212, 332 kr, Drezdáig ezenfelül 31/®, Berlinig 14%, Hamburgig 55% ezüst garas. Általános biztosítási díjul még fizetendő a feladási vonalon mázsánkint s/,/ kr, a mellékvonalakra nézve *,„ kr, mázsapénz közönséges tehernél mázsánkint l/l0 kr, fekbér s/l0 kr, mázsáért és naponkint.'' Dunavízállás. Pesten, jan. 28. 5*6" 0'" 0 felül. HIVATALOS HIRDETÉSEK KIVONATA. A Budapesti Hírlap 21. sz. Hivatalos Értesítőjéből (jan. 26.). Biróilag árvereztetnek: Köte-Gyánban id. Gaát Jánostól lefoglalt 148. számú 3993 írtra becsült ház, szántóföld és rét, árv. febr. 6-án és márt. 5-én a szalontai szolgabiróság által. — Czegléden Tarkó Istvántól lefoglalt 3/16 telek, árv. febr. 9-én a czeglédi szolgabiróság által. — Izsán Jankovics Franciska hagyatékához tartozó városház utczai 12. számú 8080 írtra becsült ház, árv. febr. és márt. 20-án a monori szolgabiróság által. — Szatmáron néh. Sztanaczky András hagyatékához tartozó 5000 pftra becsült 548. számú templomutczai házastelek, árv. febr. 28-án a szatmári megyei törvényszék által. — Rigyáczon, Dáni István hagyatékához tartozó 60. számú 400 frtra becsült 12 telkes ház és 200 frtra becsült szőlő, árv. febr. 4 én a n.-kanizsai szolgabiróság által. Felhivatnak: Özv. Bertalanfy Imréné, nánai lakos hagyatéki hitelezői követeléseiknek febr. 24-ig bejelentésére s zirczi szolgabiróságnál. A Budapesti Hírlap 22. sz. Hivatalos Értesítőjéből (jan. 27.). Biróilag árvereztetnek: 8. A. Ujhelyben Gönczy Gedeon örököseinek 29. számú 1250 ftra becsült házuk, árv. febr. 10 és mart 19-én a s. a. újhelyi megyei tervszék által. — Aradon Herman Ferencztől lefoglalt belv. 461. számú 28170 ftra becsült ház, árv. febr. 28 és mart. 31-én az aradi megyei tervszék által.— Sz. V. Ardóban Bodó Lajostól lefoglalt és 6979 frtra becsült 111 hold sz.föld, 162 h. kaszáló, 14 h. kiserdő, 96 h. nagyerdő és 87. számú curialis telek, árv. febr. és mart. 21-én a nagyszőllősi szolgabiróság által. Piaczi árak: Adott tartott Adott tartott Adott tartott ' ” Adott tartót Államadósság. ár ár 1 . . . . zár ár 5%-os osztrák értékben . . . . 100 frt 67 50 67.75 Hitelintézet ausztriai értékben . 200 frt 201.10 201.36 A n. bank sors. 5% . . . 100 ft a.é. 89 25 89.50 W.nstein.........................................20, ft. pp. YT76 28.5%-os nemzeti kölcsön .... 100 frt 80.10 80.20 Alsó-ausztriai esc. bank pengő p. . .^0^^77.-580- A gallicziai fold. hitelintéz. 4%%-os 100 ft pp. - £6.-_ Keglovich........................................10 ft. pp. 16.2516.75 5%-os 1851-ki B. sorozat . . . 100 frt 97.50. Éjszaki vaspálya pengő p. . . • 1000 frt 1993- 2000— Elsőbbségi kötvények. Váltók (devisek) 5°/-os metalliones 100 frt 71.40 71.75 Államvaspálya pengő p. . . . 200 frt 278.50 279.— , 8 14%%-os „g 100 frt 63. 63 50 Nyugati pálya 200 frt p.(170 frt,85%os befiz.) 175. 175.50 Allamvasp . ............................. 500 frank 138— 140— . . T arZV a ... 1831-diki sorsolással . . ■ 100 frt 430. 450 — Tiszai 200 ft pp. (100 frt befiz.)....................... 105. 105— Lombard-velenczei....................... 500 frank 135 _ 136 — Amsterdam 100 holland frtért . . . 3 /. —.— 114 — 1839-diki.........................................100 frt 127 50 128— Lombard közp. olasz 200 ft osztr. becs. 80 ft Duna-gőzhajózási társulat . . 100 ft pp. 91.50 92.50 Augsburg 100 frt déli német forint . 3% .. 114—114,25 1854-dtki ’ 100 frt 112.50113.— (40% befizetés)........................................ 163.— 164 — Osztrák Lloyd ...... 100 ft pn. 90 91 Berlin 100 tallérért . ... 4 —.— — Comp-rentpapirok 42 ausztriai lira . . • 16.— 16.50 Pozsony n.-szombati t-ől kibocsátott 200 ft pp. 124.— 26— Sorstesvek Majnai Frankfurt100 déli nemet forint 3 „ 114—114 25 eoino rentpapirok 43 auszriai Ina...........................10 Poza..nf.BZombati 0-szorkibocsátott 200 ft pp. 155 — 60— Sorsjegyek. Hamburg 100 márk-bankó frt . . 2'/, „ 101— 101.25 Ffdldsebei mentesítésiek. Duna-gőzhajózási társulat . . . 500 ft pp. 1454 — 455 — A hitelintézeti darabja . . 100 ft a . 105 — 105 25 London 10 font sterling......................30 —. 133 — 5%-os als. auszt................................100 frt ?2— 92— Osztrák Lloyd-társulat Triesztben 500 ft pp. ,210—212— Dunagőzhalóz társ. dbja . . . 100 ft pp. 10325 103.75 Fázis 100 fral,k..................................3L„ -■■- 53.20 5°-os magyarországi .... 100 frt 72.25 72.75 Budapesti lánczhíd....................... 500 ft pp. ,350—855. — trietzti államkölcsön db . . . . 100 ft pp. 128— 129— Pénznemek. 6.38 6.34 56-os bánsági, horvát és szláv. 100 frt 71.— 71.50 Budai városközség db . . . . 40 ft a. é. 38.50 39.— Császári arany............................................. 57 os erdélyi...................................100 frt 69.75 70— Záloglevelek. Eszterházy...................................40 ft. pp. 86— 87— Reczés arany..................................................... 6.38 6.31 5%.—» sorsolási záradékkal 1867-re 100 frt —•— —•— 40 ft. pp. 39.50 40 — Korona.........................................................18 15 —.— Velenczei kölcsön 1859 5% . . . 100 frt 81— 81,50 A. bank 6 év. 570-es . . . . 100 ft pp. ill.50102— Palfty................................................40 ft. pp. 39 50 40— Napoleons d’or..............................................10.70 —.— Részvények na» ®Ti.^lv°S ’ ’ ’ tíí! rí 40 ft. pp. 37.25 37.75 Orosz imperiale.............................................. 10 92 —.— Részvények. „ „ „ sorsolh. 57. . . . . 100 ft pp. 93.25 93.50 St. Genoxs ........................................40 ft. pp. 39.75 40 25 Ezüst 100 ftért............................................... 132—132.— Nemeti bank (ex div.)................................... 860. —862.— r n n ^ he 5%.......................100 ft a.e. |100. —. Windischgrät».............................20 ft. pp. 23.— 23 50 A nemzeti kölcsön papir szelvényei r . 1 32°/0 32% Alsó Jan- I Jam ! Jan. ausztriai 18.___ | 21. | 25. . mfr?I I oszt.ill. oszt. jiroszt.'il. oszt fl.~oszt.ilI. oszt. uj pénzben. Búza ... 3 72 3 36 3 67 3 36 3 78 3 46 Kétszeres . 2 94 — — 2 83 — — 2 83 — — Rozs ... 2 04 1 78 1 99 1 68 2 04 1 78 Árpa 1 52 1 86 1 52 1 36 1 77 1 96 Zab ... —99 1 94 94 —94 1 99 —94 Kása ... 4 41 4 20 4 20 3 78 4 41 3 78 Tengeri . . 1 99 1 89 1 89 1 78 1 99 1 89 Liszt... 5 04 3 36 5 04 3 36 4 62 3 36 Borsó . . 3 78 3 35 3 78 3 6 3 78 3 36 Lencse . . 4 20 4 — 4 20 4 _ 3 88 3 78 Bab ... 3 36 326 3 36 3 26 3 57 3 26 Szilva . . 6 93 6 72 6 93 6 72 6 72 6 30 Őrlött dara. 7 56 5 04 7 56 5 04 7 56 5 04 Tatárka.. 4 83--------4 83 - _ 4 62 — — Burgonya . — 72 - 64 - 72 — 64 — 84 — 72 1 iteze vaj . - 51 - 50 — 54 —50 — 54 — !50 » n sertészsír — 33 — — —33 — _ _ 33 1 ___ Egy tojás . — 3 _ — _ 3 — _ — 3 __ _ 1. 1. fontos frt kr Bánsági 1. Győr 86% 5 60 Tiszai 1. Bécs 85 5 45 Marosi 1. Mosony 82 4 60 Bánáti 1. Győr 85 Va 5 40 „ „ 86 5 50 Felvidéki rozs 1. Bécs 79—80 3 32 Felvidéki árpa „ 75 3 15 Ausztriai árpa 1. Pozsony 70 2 75 Zab (transito) 45 L 63 » 49 1 78 SELYEMTENYÉSZTÉS. (A Magyar Gazdasági Egyesület selyem és méhtenyésztési szakosztálya f. é. jan. 17-kén tartott Ülésének jegyzőkönyvéből.) A szakosztály írásban beadott jelentése következő : Hogy a selyemtenyésztés egyike a legyáladatosabb népipari ágazatoknak, világosan bizonyítja azon országok példája, hol ez iparág hoszszú időtől fogva gyakoroltatván, a virágzásnak már bizonyos fokára eljutott. Ily országok legközelebb hozzánk: Lombardia, Velencze és Tyrol. Hivatalos kimutatások szerint ugyanis az évenkint terményzett selyem értékéből minden egyes lakosra esik : Lombardiában . . 112/16 pft Velencze területén . 7V10 „ Tyrolban . . . 34/10 ” Minden egyes holdra pedig : Lombardiában . . 77/10 pft Velencze területén . 42 10 „ Tyrolban . . . 5/16 „ Ha már most meggondoljuk, hogy ahol csak az eperfa diszlik, ott a selyembogár is megél, e szerint a selyemtenyésztés is sikerrel szethetnék : úgy Magyarországban selyem, néhány éjszakibb fekvésű és hegyesebb megye kivételével, csaknem mindenütt termelhető volna. Azonban e nevezetes és hasznos iparág mégis oly csekély kiterjedésben űzetik hazánkban, hogy ha a magyar koronához tartozó országok egyetemes kiterjedését (5600)(0 . m. f.) és népességét (13—14 millió lelket) veszszük ; azon szomorú eredményre jövünk, miszerint az évenkint terményezni szokott selyem pénzértéke félgyártmányi állapotban csak mintegy 500 ezer pítra megyen, következőleg nálunk az évenkint termelt selyem értéke után minden egyes lakosra csak 2—3 krajczár, s minden egyes holdra alig fél krajczár jut. Holott, ha a selyemtermelés a fejlődésnek és virágzásnak csak azon fokára bírna is emelkedni, melyen Tyrolban áll, már akkor ez iparág évenként mintegy 50 millió pftot terményezne nálunk is. Ha tekintetbe veszszük továbbá a selyemtermelés azon sajátságát, hogy szorosan a tenyésztésre alig néhány heti rövid időt igényel, s ekkor is a közönséges mezei munkák háttérbe szorítása nélkül olyan erőket foglalkoztat és értékesít, melyek különben terménytelenül, sőt az egészre nézve terhelőleg vesznek el, s egyúttal a népnél munkásabb és szorgalmasabb hajlamot keletkeztet, úgy a selyemtenyésztést a nép irányában, erkölcsileg jótékony hatása mellett, státusgazdasági szempontból szintoly fontosnak kell tartanunk, milyenné jön máris a juhtenyésztés a nagyobb birtokosokra nézve. A selyemtenyésztésnek népipari és státusgazdasági fontosságához képest történtek is Magyarországon már régebben, III. Károly ideje óta különféle kormányi intézkedések. Legeredményesebb volt aránylag, mert legtöbb ápolásban részesült a selyemtenyésztés József császár uralkodása alatt. Ez időben Slavonia, Horvátország s a temesvári kerületen kívül még a következő vármegyékben divatozott a selyemtenyésztés, u. m.: Zala, Baranya, Tolna, Somogy, Veszprém, Fehér, Vas, Győr, Esztergom, Pozsony, Honth, Nógrád, Pest, Bács, Heves, Bihar, Békés és Arad megyében , s a tapasztalás bebizonyítá, hogy az elszámlált megyék selyemtermelésre igen alkalmatosak. Innen látni való, hogy ha már oly időben, midőn a nép birtoka még nem volt szabad, szép sikerrel megindult a selyemtenyésztés: méltán remélhető, hogy napjainkban, midőn a föld szabad, s a tagosítás mindegyre terjed, kellő gondoskodás mellett a selyemtenyésztésből a nép keresetének s a nemzet vagyonosodásának egy gazdag forrása válhatik, s válhatik annál is inkább, mivelhogy Európának selyemfogyasztása a mivelődéssel egyaránt növekszik, a selyemtenyésztésnek tehát tágas piacza van. A szakosztály ennélfogva a selyemtenyésztés ügyét egész jelentékenységéhez képest óhajtván fölkaroltatni, annak minél szélesebb alapon történendő elterjesztésére hazánkban, az Egyesület részéről kitelhető intézkedések közt mindenekelőtt szükségesnek vélné, hogy az Egyesület minél több adat gyűjtése által magának a selyemtenyésztés mostani állapotjáról kimerítő tudósítást szerezzen. Nevezetesen meg kellene tudni: • 1) Hol és mennyi eperfaültetvény létezik még az országban, s azok mikép és ki által tartatnak fenn ? 2) Hol és mennyi selyemgubó termeltetik jelenleg, hogy adatik el és kinek ? 3) Hol és mennyi selyemgombolyitó áll fenn ? 4) Ki kellene puhatolni mindazon vidékeken és községekben, melyek eddig selymet termeltek, hogy tapasztalás szerint mit tartanak a selyemtermelésre nézve akadályoknak? Az ügynek jelen állása, a gyakorlat mezején fölmerült nehézségekkel együtt tisztába hozatván, ezekhez képest könnyebben meg lehetne majd választani az eszközöket, melyek a selyemtenyésztést még jobban kiterjeszteni, s a nép közt meggyökereztetni képesek. Egyelőre mégis a selyemtenyésztés körüli teendőket, a dolog természeténél fogva, három pontba lehet foglalni, s ezek: 1) A szükséges eperfának kellő mennyiségben való előállítása. 2) A selyemtenyésztés ügyes kezelése. 3) A termelt selyem (gubó) értékesítése. A selyemtenyésztésnek sikeres és maradandó megalapítlatására mindenekelőtt mennél nagyobb menynyiségű eperfaültetvényekről kell gondoskodni. Ez érdemben az Egyesület: 1) Terjessze ki meglevő budai faiskolájában, s főleg majd a paota kísérleti telken az eperfatenyésztésre is figyelmét, hogy egyrészről a szőlő- és faiskolai növendékekben egyszersmind üigyes eperfatenyésztőket is nevelhessen, másrészről pedig a lehető legjutányosabb áron a közönségnek évenként minél több eperfacsemete megszerzésére alkalmat nyújthasson. 2) Igyekezzék a kormányhatóság útján kieszközölni, hogy a tagosítások alkalmával községi faiskolának szánt telkek, szorosan rendeltetésüknek megfeleleg használtassanak. Ezekből a selyemzenésztésre alkalmas helységek, magoknak a szükséges eperfákat is elszaporíthatják, 3) Járjon közben, hogy az olyanok, kik az eperfatenyésztést dicséretes szorgalommal űzik, sőt egész községek is, buzdítás és példaadás okáért a kormány részéről erkölcsi és pénzbeli jutalmakat kapjanak. (Folytatjuk.) GAZDASÁGI ÉS KERESKEDELMI SZEMLE. PEST, jan. 28. Bánsági búza (84- 86 fontos) 4 frt 85 kr. — 5 frt 30 kr; fehérmegyei búza (82% —85% fontos) 4 frt 75 kr. — 5 frt 25 kr; tiszai és pesti búza (81 — 86 fontos) 4 frt 25 kr. — 5 frt 25 kr; bácskai búza (82 '/2 — 83 %a fontos) 4 frt 40 kr. — 4 frt 60 kr; rozs és kétszeres (76 — 79 fontos) 2 frt 50 kr. — 2 frt 80 kr; árpa (65—71 fontos) 1 frt 60 kr. — 2 frt 40 kr; tengeri 2 frt 50 kr. — 3 frt; zab (46—50 fontos) 1 frt 55 kr. — 1 frt 60 kr; köles 2 frt 10 kr. — 2 frt 60 kr; bab 4 frt 15 kr. — 4 frt 40 kr. PEST, január 27. Piaczi árak. Alsó ausztriai mérő austr. ért. Legjobb búza 4 frt 80 kr; közép 4 ft 62 kr; legalsóbb 4 frt 20 kr; legjobb rozs 2 frt 76 kr; közép 2 frt 59 kr; legalsóbb 2 frt 52 kr ; legjobb árpa 2 frt 3 kr; legalsóbb 1 frt 66 kr; legjobb zab 1 forint 68 kr; közép 1 frt 54 kr; legalsóbb 1 frt 40 kr; legjobb kukoricza 2 frt 41 kr; közép 2 frt 38 kr; legalsóbb 2 frt 24 kr. SZEGED, január 25-én. A gabnaüzletben, különösen a tisztabúzára nézve, élénk a hangulat. Az utóbbit keresik, de a készletek annyira elfogytak, hogy a megbízásokat teljesítni lehetetlen. Az utak nagyon roszak, ezért nem hozhatják az árut, s a készletek nem csak nem szaporodnak a kereskedőnél, hanem a helyi fogyasztásra sem kerül elég. A kiviteli gőzmalom azonban pótolja a hiányt, s mindig van elég lisztkészlet, mely szép is, jutányos áron is kapható. A forgalom egyre másra 3000 mérő, melyet a kiviteli gőzmalom vett meg. Üzleti terményárak : Tisztabuza legjobb 4 frt 30 kr. Közép 4 frt 20 kr. Kétszeres legjobb 3 frt 20 kr. Közép 3 frt. Rozs legjobb 2 frt 50 kr. Közép 2 frt 40 kr. Árpa legjobb 1 frt 80 kr. Közép 1 frt 70 kr. Zab legjobb 1 frt 50 kr. Közép 1 frt 40 kr. Törökbuza 2 frt. 20 kr. Köles 2 frt. Paszuly 4 frt. Paprika mázsája 12 —24 frt (Sz. H.) KASSA, jan. 25. Hosszasabb langyos, esős idő után ismét mérsékelt fagy köszöntött be tegnap derült éggel. A múlt heti Fábián-Sebestény-napi vásár azonban, daczára a kedvezőtlen időnek eléggé látó PÉNZÜGYI SZEMLE. (Távirati tudósítás a bécsi börzéről, jan. 28-án.) Jan. 27. Jan. 28. Emelked. Csökk. Nemzeti köles. 80. — 80.— — ft — kr — ft — kr 5% metalliques 71.60 71.40 — „ — „ — „ 20 „ Bankrészvény 862.— 875.— 13 „ — „ — „ — „ Hitelintézet 201.— 200.60 — „ — „ — „ 40 „ Augsb. váltó 115.— 111.75 — „ — „ 3 „ 25 „ London, váltó 133.90 131.-----„ — „ 2 „ 90 „ Arany 6.36 6.20 — „ — „ — „ 15 „ VEGYES KÖZLEMÉNYEK. — F. é. január 1-sejétől kezdve a nagyváradi postakerületben a posta szállítási dij egy lóért és egy postaállomásért 1árt 14 kr. útban. Egy fedeles kocsi