Pesti Napló, 1860. március (11. évfolyam, 2991-3015. szám)
1860-02-01 / 2991. szám
állítani, hogy ha Savoya és Nizza, ezen tartományok lakosainak beleegyezésével, szállanának Francziaországra, ezen átruházás a nagyhatalmaknál nem találna nagyobb ellenzésre, mint talált fél évvel ezelőtt Lombardiának Ausztria által Francziaország, s ez utóbbi által Piemont részére tett átengedése. Ami az illető népségek beleegyezését illeti, a franczia lapok azt állítják, hogy ez már megvan, s ezen vakmerő állításukat azzal támogatják, hogy Chambéry-ban a helytartósági választásoknál az úgynevezett papi párt meglehetős többséggel győzedelmeskedett a szabadelvűeken, noha ezen párt közlönye, elég ügyetlenül, előre azt nyilatkoztatá ki, hogy minden választó, aki nem a szabadelvű jelöltekre szavaz, ezáltal hazafiatlanul a bekeblezés mellett fog nyilatkozni. Kérdés azonban, várjon a savoyai papi párt hajlandó-e jelenleg ezen értelemben kizsákmányolni engedni az érintett választásokat. Az angol felsőház jan. 27-diki ülésében lord Brougham indítványozá, hogy a közelebbi két év alatti gyapotbevitelről tegyenek jelentést, s ajánlá, hogy a vám a nyers gyapotra emeltessék föl, miáltal a gyapotültetés a brit gyarmatokban elő lesz mozdítva, s a rabszolgaság intézménye Amerikában érzékeny csapást szenved. Az oxfordi püspök azt hiszi, Afrikában kell a gyapottermelést előmozdítani, arra tanítva az afrikai főnököket, hogy inkább foglalkoztassák alattvalóikat, mint eladják, így leginkább vége lesz a rabszolgakereskedésnek. Lord Overstone is óhajta, hogy Anglia a gyapotra nézve minél inkább nélkülözze Amerikát, mások meg az afrikai gyapottermelés mellett emeltek szót. Lord Norman by most előadó tegnap bejelentett interpellatióját Savoyát és Nizzát illetőleg. Az interpellatio mindenesetre szükséges volt, de a nemes lord sok fölösleges és badar dolgot is összebeszélt. Többek közt mondá,hogy 1848-ban neki Lamartine megvallt, hogy Savoya,melyre már akkor vágytak a francziák, nem akarja a bekeblezést Francziaországba. Most megváltozott, Savoya franczia akar lenni, minek oka az alkotmányos kormányzás ! Valótlan lévén ez állítás,nem szükség cáfolgatni.Lord Normanby nagyon sajnálja azon kellemes semmit sem tevést, melyben egykor Toscanában tölti idejét. Az igaz, monda többek közt a lord, hogy eddig még csak néhány franczia lapot hozhat fel aggodalmai igazolására, de tapasztalásból tudjuk, minő jelentőséggel bírnak jelenleg a hírlapok és röpiratok. — Lord Granville kigúnyolván„Normanby előadását, a dologra nézve megjegyzi: Ő felsége kormánya semmit sem tapasztalt olyan alkudozás felől, minő — a párisi kormánylapok szerint — Francziaország és Szardínia közt folyna, Savoya herczegség és Nizza grófságnak Francziaországba keblezése iránt. Egyszersmind jónak látom hozzátenni, hogy a franczia kormány rég ismeretes kormányunk nézeteivel minden ilyen mesterkedésre nézve, s egy pontot illetőleg teljesen megnyugtatom a nemes marquist, nevezetesen, hogy merőben nevetséges dolog föltenni, hogy egy kereskedelmi szerződés kötése , mely mindkét országnak érdekében áll, valaha legkisebb befolyást gyakorolna ő felsége kormányára, s annálfogva vonakodnék a legszilárdabb, de egyszersmind barátságos módon kifejezni nézeteit bármely nagy európai kérdésben. Az alsóházban csak egy érdekes interpellatio fordult elő, melyet Griffith ton egy franczia lap azon tudósítását illetőleg, hogy 80,000 francziát várnak Livornóba. Kérdé szónok, hiszi-e Russell lord, hogy attól lehet tartani, hogy Francziaország megakadályozza a középolaszországi államok bekeblezését Szardiniába. Lord J. Russell mondá, hogy a 30,000 francziáról szóló fairt valótlannak tartja. Nincs oka hinni, hogy ilyen lépést tenne a franczia kormány, a középolaszországi tartományok bekeblezésének megakadályozása végett, sőt az ellenkezőt tartja valószínűnek. A „M. Post“-nak írják Párisból jan. 26-ról: úgy hiszem, nem titok többé, hogy III. Napóleon rég idő óta gondolt arra, hogy Savoyát és Nizzát hála fejében kapja, Lombardia meghódításáért. A császár nem akart egyenesen követelőleg lépni fel s Olaszország irányában barátságos érzelmei nem változtak volna, ha e tárgyban alkudozások nem folytak volna is. Talán maga Viktor Emánuel jött először azon gondolatra, hogy országa azon része, mely bizonyos mértékben francziának mondható, hálaadó fejében azon nemzetnek és uralkodónak adassák, melyek Piemontot az invasiotól megmenték s határait annyira kiebb terjeszték. J)e akkor ezen eszmecsere az olasz háborúnak két szövetségözt fölmerült, nagyon csekély volt arra a kilátásoskána, Párma és Modena is Szardiniához csato s ezért ellenszegült a piemonti kormány Savoyatának Francziaországba keblezése ellen. Volt is hiszem, midőn Szárdinia Savoyának és Nizzá eégedéseért a császártól pénzbeli kárpótlást is fog. De ez egész terv meghiúsult akkor a gyorsan eg következő események által. Most, midőn Te Párma és Modena egyesítése Szárdiniával megír szinübb lett, Savoya és Nizzának Francziaországbe tolása is több valószínűséget nyert. Ily értelemb felfogni a franczia lapokban újólag fölmerült tokát. A „Times“ Francziaország ezen eljárását hatéan kárhoztatja. Lord Granville föntebbi nyilatából következteti a cítylap, hogy az angol kor Savoya és Nizza bekeblezése ellen van.Csúfolja a „Times“ a franczia lapok okoskodásait ez ugye szemére veti a franczia császárnak, hogy jut ki van, holott addig az olasz ügyben tntetlen s dicsekvék , s reményét fejezi ki, hogy nem lesz télen lord J. Russell Napóleont a bécsi szerződi pontjára figyelmeztetni, mely a savoyai stb tért semlegesité stb. Felelős szerkesztő : KIRÁLYI PÁR HIRDETÉSEK. Második kiadása : „DIVATCSARNOK“«* Első számaink 1500 példányban teljesen elfogyván, részint az utólagosan érkezett, részint az ezentúl érkezendő t. előfizetők kielégithetése végett második kiadást rendeztünk, minek következtében ismét teljes számú példányokkal szolgálhatunk. 1584 105 Jövő számaink egyikében adjuk az „Europa“ teremében e hó 23-án tartott „Urak báljá“-nak pompás kőnyomatú képét, ipy Előfizetés jutalomképekkel egész évre csak 10, félévre 5 frt. WERFER KÁROLY, SZABÓ RICHARD, kiadó. PEST, feldmasor 10. szám. Id fel. szerk. ÉT 1595 3-2 Cs. kir. szab. tiszavidéki vasút. HIRDETMÉNY. Az alálirt igazgatóság ezennel köztudomásra hozza, hogy Mező-Túron, Wolssmayer Bernát szállító ur, vele kötött szerződés folytán, a mező-túri pályaudvar, s a város között szállítandó gyors- é fuvarárukra nézve rendes szállátási üzlet fenntartására magát lekötelezte, valalni, mely esetben a szállítás vagy közvetlen annak irodájában Mező-Zuroner utcza 49. sz., vagy a vaspálya-kiadó hivatalnál a pályaudvarban megrendeltethetik A szállítási díj, a következő :______ ______ Mázsatöredékek a vitelbér kiszámításánál egy egész mázsának vétetnek. Nagyobb tömegű jószágokért, — melyek darabonkint 20 mázsánál többet nyomnak, — a vitelbér külön megalkudandó. Bécs, december 29-én 1859. A cs. kir. szab. tiszavidéki vasut igazgatósága 1406 Legbiztosabb szer fogfájás ellen DÉL-amerikai növényekből készítve. Dr. PEYCI1A alveolar-fogcseppjei által. Ezen fogcseppeknek különleges hatása az alveolar (fogréteg)-idegekre, melyek az összes fogakat ágaikkal ellátják, tehát minden fogfáj- dalom fészkét bóditó, csillapító és fájdalomszüntető, miután ezen cseppek által az alveolai idegek minden rendellenes tevékenysége megszüntettetik , s ennélfogva számtalan észleletek alapján, legbiztosb sikerrel, elkövetkező esetekben alkalmazhatók : „ 1-szer lyukas fogaknál, ha a fogfájdalom az idegek fedetlenségéből származik. 2-szor tisztán ideges fogbajoknál. 3-szor vértolulásnál (nők fogfájdalma) és fogmnybajokban. 4-szer minden csúzos fogbajoknál. Ezen fogcseppeknek naponkint szájvízképein használata által (10 csepp egy félcsésze vízben) a fogak és fogíny a késő aggkorig épségben tartatnak. Biztos szer a nyakfájdalom lényegesen a torokfájás ellen. Jótállás melletti alapos gyógyítása a tyúkszemeknek. VIPHRA-NHÓROK, Ára egy sinórnak 1 frt 58 kr. njp. A műgyakorló tyúkszem-orvos hatályos tyúkszemtapasza. llyféle sinór s a nyak körül kerittetvén megóv a torokfájástól és azt gyökeresen kigyógyitja ÁRA egy katulyának 70 ujkr. WERFER KÁROLY tanintézetében Pesten, (feldmasor 10-ik szám) megjelent s kapható a legújabb „MAGYAR - DIVATKÉP - ALBUM" nők és férfiak számára. Az első füzet, mely hat divatképet — a legújabb nappali-, esteli-, báli- s látogatási magyar öltöny rajzokkal tartalmaz, már megjelent, s bérmentes megrendelés mellett postai utón azonnal elküldetik. Ara 2 frt o. é. Előfizetés négy füzetre 24 divatképpel 6 frt o. é. A füzetek hat hetenként jelennek meg, s csinosan borítékozva, postai után a legpontosabban szétküldetnek. 1553 4# JFfrJLnt vetőmagvak úgymint : TjoTipva valódi franczia és magyar c ’ luezerna „ stajo«, vörös. Rétihere, M ho]Utuii (raigras) angol, „ franczia, „ olasz, „ belföldi. Réti csibehúr, Baltaczim, resparze(j Czukor- és takarmányczéklarépa. Tarlórépa. Bükköny, mohár, nyárirepete. Pohánka. Mezei komacsin (UMas)"8 burnótfű (pinipineill.) Akáczfa-magvak és más magfajok. Marhasó és trágyasó. _/SOntlSZt , trágyázásra. Angol patent-kocsi- és gép-kenőcs jó minőségben és jutányos áron kaphatók Haibauer G. János kereskedésében PESTEN, Király utcza 5. szám alatti raktár Rombach utczában saját házában 3. sz. a. létezik. 1589 2* 1591 3—3 Debreczenben : Borsos F. gyógyss Éllek : Van C. DiSkolczon : Böszörményi J. Maros-Vásárhelyen : Fogaras J D. Négy-Váradon : Karácsony K._____ Nyíregyházán : Maltaides G. gyóg Szegeden : Kovács A. Szepsi Sz.Györgyön: Kovács és fia. Török Sz Miklóson : Hoffmann W. Újvidéken : Schreiber D. uraknál. HIRDETMÉNY. Alólkottak a t. ez. közönséget értesíteni szerencsések vagyunk, miszerint ötven éven át, a legnagyobb uzalomnak örvendő kereskedésünk, kipróbált ék jónak tapasztalt virág-, főzelék- s vetemény-magvak, növények, gyümölcs-oltványok és györgyikék (georginák) sat.-ről szóló árjegyzékeink, Bajráth József urnái Egerben léteznek, s ott díjtalanul átvehetők. Nevezett ügyvivőnk elfogad bármely kisebb vagy nagyobb megrendeléseket, s azok jutányos és gyors kézhezjutását eszközlendi, hogy a t. ez. közönség bizalmát továbbra is megnyerhessük , arra legnagyobb gondot fordítandunk. Erfurt, 1860-ik évi január. Platz K. és fia. Mindenféle gazdasági vetőmagvak a legjobb minőségben jutányos áron kaphatók naipauer és ioipernei 3 korona-utcza 6. szám, a lipótvárosi templomtér sarkán. 1577 12—4 Gazdasági lámpák mérséklő nélkül. Minden világítási szerek közül a legolcsóbb. Ezen új szerkezetű olajlámpákban egy font olaj 60 óráig ég, 3 stearin-gyergyányi világosságai. Ezen lámpák helyettesítik a kisebb és középnagyságú mérséklámpákat, s azon előnyt nyújtják, hogy csak '/,résznyi olajat emésztenek, s a sürü olaj által bedugulást egészen elmellőzik. Kapható darabja 2 írtjával Lázár Mihály, bádogos-mesternél Pesten , kecskeméti utcza sarkán, országút, a ,két pisztoly“ átellenében. 1698 ~ 31 Haszonbéri hirdetvény. Egy Pozsony város közelében helyzeti , mintegy 300 hold szántóföldből álló, lakházzal és gazdasági épületekkel ellátott tagosított birtok, folyó évi Szent-György napjától hat vagy tizenkét évekre haszonbérbe bocsáttatik és azonnal átvehető. Bővebb értesítést nyujtani Samarjay Károly, ügyvéd ur Pozsonyban , Altstadt , tvr. 159. 1590 3-2 A miskolcai színházat 1860/1-ki szinszakra kibérelni kívánó t. ez. színigazgató urak, szíveskedjenek f. é. febr. 25-dikig, mint zárhatáridőig t. Szatmáry Pál sz. h. ,választmányi elnök urnái Miskolczon személyesen jelentkezni. Kelt Miskolczon, 1860. jan. 21. A miskolczi szinház-épitő-társulat igazgatósága. l— RÁTH MÓR irodalmi újdonságai! Kaphatók minden könyvkereskedésben: Béla király névtelen jegyzőjének könyve **■ m*. s* jp- m. 3*r c* k <Es ♦ Fordította SZABÓ KÁROLT. Igen diszeg nagy 8-rét bor, fűzve 1 frt, postán bérmentve 1 frt 10 fr. Hazai történetünk forrásai között mind korára, mind munkája belbecsét nézve első helyen áll Béla király névtelen jegyzője , honi történetirodalmán atyja. Az ő munkája, mely a magyar állam eső századát, de legbővebben a hósfoglalás korát tárgyazza, történetirodalmunk egyik legerősebb alapköve, s min tárgyát tekintve, mind nemzeti irányú előadásánál fogva hivatva van arra, hog minél szélesebb körben elterjedve valódi nemzeti olvasmánynyá váljék Meg vagyok győződve , hogy a közönség, mely előtt ismert történés nyomozónk Szabó Károly neve, mind fordítása hűséget, mind jegyzetet tudómályos becsét illetőleg, ajánlásul emlithető, vállalatomat, melyet történelmünk többi nevezetesebb forrásai követni fognak , szives pártolásban részesitendi Magyarország családai czimekkel és leszármazási táblákkal. Irta NAGY IVÁN. Vl-ik kötet. 3—4. füzet. Huszár—Justh. 1 frt 70 kr. Az első 6 kötet bolti ára 18 forint 80 kr. Előfizethetni a 7-ik és 8-ik kötetre helyből hordva 4 forint 20 krral, postán bérmentes küldéssel 5 frt 25 krral. Különös szerencsémnek tartom , a közönséget tudósíthatni, hogy ezen nagy fontosságú vállalat gyorsan halad. Ezen utolsó 2 füzet ismét díszes koszorúját mutatja be nemzetünk legszebb nemesi neveinek, mint : Huszár, Ibrányi, Illyésházy, Horvay, Inczédy, Irinyi, Irsay, Istvánffy, Ivánka, Jani Alit írta GOETHE. Fordította NAGY ISTVÁN. Bor. fűzve 2 frt 50 kr. Díszkiadás vörös vászonba aranyvágással 3 frt 50 kr. Faust a német irodalom legnagyobb remeke; ezen általános meglepetéssel fogadott igen sikerült fordítás tehát valóságos gazdagitása irodalmunknak. Ily szempontból tekintve, de a mű nagyszerű tárgyánál és maga nemében egyetlen művészi formájánál fogva is méltán megérdemli a közönség kitűnő figyelmét. ORVOSI NAPLÓ Magyar és Erdélyország gyakorló orvosai használatára. 1860. Szerkesztő SUGÁR FÁBIUS, orvostudor, szülész, a b.-pesti k.v. egylet r. tagja. Igen diszes kiadás vászonba kötve , ionnal 2 frt. MAGYARORSZÁG statisztikai, birtokviszony és topographiai szempontból. Részletes és kimerítő leirása az egyes vármegyéknek, s azokban a 100 holdnál többet biró birtokosoknak és földjeik mennyiségetek , a szolgabirói járások szerint az egyes városoknak, mezővárosoknak, faluknak és pusztáknak, az utolsó posta feljegyzésével. Készítette FÉNYES ELEK, a magyar akadémia 1. tagja. 1. kötet, 4. füzet: Sárosvármegye. 5. füzet : Éjszak Bihar. Áruk 1 ft 20 kr. Az első három füzet, mely Trencsén , Szolnok-, Délbihar megyéket tartalmazza, füzetét 60 krral számítva, folyton kapható. Legújabb szépirodalmi művek : Történeti alakok. Török világ Győrben. Irta Szathmáry Károly. Történeti regény. Ára 1 frt 20 kr. Irta Virághalmi Ferencz. 2 kötet. Ára 2 forint. IZABELLA. Történeti regény. Irta Szathmáry Károly. 2 kötet. Ára 2 frt. TÜTTI PRUTT. Irta Szokoly Victor. 2 füzet. Ára 1 frt 50 kr. Februárius elején okvetetlenül meg fog jelenni azon : Kazinczy és Kisfaludy Károly első találkozása czimü képmása, mely a főrangú hölgyektől a magyar Akadémia által tartott Kazinczy-ünnepélyre Orlay-Petrich ismert jelességü művészünknél rendeltetett meg, és mely a két ünnepelt költőnek Szernere Pálnál történt találkozását ábrázolja. A két főszemély közül még 8 kitűnő író és két hölgy csoportosulnak. — Toldi F. akadémiai titkárnak ezen eseményt magyarázó történeti leirása minden egyes példányhoz mellékeltetni fog. A kép 20/1 láb hosszúságu, jó papiron, 22 h. hoszu és 16 h. magas leend, tehát alakjára is oly kiállítású, hogy minden teremnek díszére fog szolgálni. Ára csak 2 forint. Alálírt üzletének ezen 3-ik évében is első kötelességének fogja tartani, egy részről kiadásai által szeretett irodalmunkat gazdagítani, másrészről azt minél általánosabb és szélesebb tér elfoglalására segíteni. Az utolsót azáltal véli leginkább elérhetni, ha ezentúl is, hálásan méltányolva a közönség bizalmát, minden megbízást a legnagyobb figyelemmel és szorgalommal teljesít, és üzletét mindinkább a KÖZPONTI MAGYAR KÖNYVKERESKEDÉS czímre érdemesíti. Ráth Mór, PESTEN, a „vastuskóhoz,“ málhák és fuvarárukárt. A pályaudvarból a városba vagy vissza gyors'.m^—•---------------. uj krajezar 100 vám-fonton alól....................................................... 15 100 „ „ felül mázsánként....................... Vásári áru mázsánként 8 6 Nagyobb tömegű jószágok egész húsz mázsáig, mázsánként............................................................. 12 ARA egy bepecsételt üvegnek 1 frt lyp. Főraktár Magyarországra nézve: PESTEN: Török József gyógysz. urnál király-utcza 8-dik szám. BUDÁN : Hojláth Rudolf udv. gyógyszerész, és Wlaschek E. gyógyszerész uraknál. Továbbá : A kiadótulajdonos Enich Gusztáv saját nyomdájában Pesten, 1860. Barátok tere 7. szó.