Pesti Napló, 1860. október (11. évfolyam, 3192-3218. szám)
1860-10-25 / 3213. szám
248-3213. 11-ik évi folyam Csütörtök okt 25 Kiadó-hivatal : Ferencziek terén 7-dik szám földszint A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. Előfizetési VIDÉKRE, postán Félévre . . . 10 frt 50 kr. a. ért. föltételek : PESTEN, házhoz hordta: Félévre . . 10 frt 50 kr. a. ért Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. I Szerkesztési iroda : Szép-utcza 1-sír szám só emelet E lap szellemi részét illető mind a közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Gazdasági és kereskedelmi szemle. PEST, okt. 23. A búza, rozs nem kél igen nagyban , de ára szilárdul áll. A zabban néhány nagyobb tétel történt, mérőnként 1 frt 80—82 krjával. A repczéből nagy mennyiség kelt el 5 frt 871 a krjával. Piaczi árak Pesten, okt. 23. (Alsó-ausztriai mérő ausztr. ért.) Legjobb búza 5 frt 32 kr, közép 5 frt 4 kr, legalsóbb 4 frt 76 kr; legjobb rozs 3 frt 92 kr, közép 3 frt 64 kr, legalsóbb 3 frt 36 kr; legjobb árpa 2 frt 52 kr, közép 2 frt 38 kr, legalsóbb 2 frt 24 kr; legjobb zab 1 frt 82 kr, közép 1 frt 75 kr, legalsóbb 1 frt 68 kr; legjobb kukoricza 2 frt 80 kr; közép 2 frt 50 kr; legalsóbb 1 frt 96 kr. PÉCS, oct. 20. (Piaczi árak.) Legjobb búza 5 frt 10 kr; közép 4 frt 90 kr; legjobb kétszeres 3 forint 70 kr; közép 3 frt 50 kr ; legjob rozs 3 frt 40 kr; közép 3 frt 20 kr; legjobb árpa 2 frt 30 kr; közép 2 frt 20 kr ; legjobb zab 1 frt 50 kr; közép 1 frt 30 kr ; legjobb kukoricza 2 frt; közép 1 frt 90 kr; hajdina 2 frt 20 kr; széna mázsa 1 frt 20 kr; szalma mázsa 80 krajczár. BAJA, okt. 20. (Piaczi árak ) Legjobb búza 4 frt 25 kr; közép 4frt 10 kr; legjobb kétszeres 2 frt 74 kr; közép 2 frt 60 kr; legjobb rozs 2 frt 60 kr; közép 2 frt 54 kr; legjobb árpa 1 frt 30 kr; közép 1 frt 65 kr; legjobb zab 1 frt 35 kr; közép 1 frt 28 kr ; legjobb kukoricza 2 frt 35 kr; közép 2 frt 25 kr. SZABOLCS, október 29. Vártam , hogy a szabolcsi és felső tiszai gazdasági egyesület okt. 10- és 11 -én tartott gyűlése és kiálltásáról maga az egylet értesitendi tisztviselői által a tisztelt közönséget, azonban mert az ez ideig elmaradt, levelezői tisztemnél fogva sietek kötelességemet teljesíteni. — Október 10-dikén volt az állat- és terménykiáltás; nem mondhatni nagyszerűnek, hiszen csak kezdet, első próba volt ez, de mindenesetre olyan volt, mely bármily méltányos igényeket gazdagon kielégíthetett. A vidékbeli szarvasmarhák és sertések nagy számmal voltak kiállítva, legkitűnőbb voltak a magyar fehér marhában gróf Dessewffy Kámán gyönyörű tehenei és gróf Dessewffy Ferencz bikái; azután svájczi féle marhából Kralovánszki Frigyes tehenei; ló nem igen sok volt; a sertésből ismét gróf Dessewffy Kálmáné volt az elsőség ; pontonná, daczára a szabolcsi homokos talajnak, szépen volt képviselve ; legszebb , legegészségesebb almát állított ki Miklósfiné asszony; legszebb volt az én nézetem szerint Schmil igazgató úr gyümölcskiállítása, azután megemlítendő Elek Pál úré, mely azonban későn szállíttatott be; a zöldség nagyon szegényül volt fölmutatva, gyönyörűek voltak a nyíregyházi szőlők ; közmeglepetést okozott Dessewffy Dienes 120 fontos úgynevezett sárga disznó tökje. — Látogatók szép számmal a népből is, mely belátni kezdi az egyletek és kiállítások üdvös voltát; a vidék intelligentiája kevés kivétellel mind jelen volt, csakis a papságot láttuk igen gyérül képviselve. — Másnap okt. 11-én délelőtti órákban számó és futtató versenyt szántottak Greif testvérek, gr. Dessewffy Kálmán és Ferencz, és Szilvásy János béresei, legjobbnak ítéltetett az utóbbi, s meg is jutalmaztatott, s itt emlitetlenül nem hagyhatom gróf Vay Ádámné honleányt szép tettét, ki a legjobban szántó béres jutalmazására 4 aranyat ajánlott föl az egyletnek; — a futó versenyre kiállott három lovas közöl a királytelki csikós nyerte el a 75 part dist. — A versenyek betegezte után délutáni két órakor tartatott a gyűlés, melyben elnök gróf Degenfeld Imre szívélyesen üdvözölvén az oly szép számmal egybegyült tatokat, mindenek előtt bemutatá a testvér gazdasági egyesületek követeit, kik között Nyitra részéről a szöszpatriarchális Tarnóczit, B.haréról a lovagias gróf Haliért, Hevesből a szerény munkás Szodoray Eleket, Szatmáréról a nyílt lelkű Kende Kanutot, s a pesti országos egylet képviselőit s Erdélyből gróf Bethlen Sándort oly jól esett a zöld asztal körül szemlélni, kiket, valamint Korizmics, Morócz István, Kenesseit, Lits Antalt stb. az egylet tiszteletbeli tagjaivá választott meg; ezután örömmel énepülünk, hogy a társulat vagyoni állapota emelkedőben van, uggyanis, mint az elnök sem érte, ha nem családom 24,141 frlja van az egyletnek részint alapítványokban, részint befizetve, igy tehát az egyesület jövője biztosítva van; az egylet terjesztésére nézve inditványoztatott sel is fogadtatott,hogy a lelkipásztorok szólhassanak föl, hogy a népet fölvilágosítva az egylet czéljai s rendeltetéséről honfiúi buzgalommal minél többeket az egylet tagjaiul megnyerni törekedjenek ; közlelkesedéssel fogadtatott Nyíregyháza város hazafias adománya, mely mintagazdaság fölállítására 50 hold földet az egyletnek megajánlott. Ezután fölolvasá a jegyző a jutalmazottakat, kik azt hiszem kitnapilag is közzétételnek. Délután 4 órakor közeled, hol a viszontlátás öröme, meg a jó czigányzene nem kevéssé villanyozá föl a kebleket, s Szabolcs megye legerősebb toasztirozója Elek Mihály folytonos derültségben tartá azokat. Estve kaláka, s természetesen kedélyes mulatság. — Így múltéi e Szabolcsra nézve két nevezetes nap, adja Isten, hogy a jövő gazdagabb legyen, ne csak remény, hanem valóságban is. Mindennemű takarásunk be van végezve. Búzánk, gabonánk kevesebb mint a tavalyi, kolompárunk silány, kukoricza a jobb földeken bőségben, borunk elegendő, sőt némely helyütt mesésen sok, így egy petri embernek egy vékás szőlőjében 11 gönczi hordó bora termett. Az élet ár folyvárt emelkedőben, s avval minden élelmi s ruházati czikkek ; az elmúlt hetivásáron Nyíregyházán 14 frton vették a rozsot, 26 — 27 fitért a tisztabuzát; kukoricza még nem igen van forgalomban, a mi volt 10 vioripton kelt köble.— A marha és sertés már a két árt is meghaladta a tavalyihoz képest; ennek okát, a pénz iránti kétkedés, meg abban keressük, hogy takarmány nagyon sok van. — Az egészségi állapot minden tekintetben jó; időnk tavaszias. — hosszú jó őszt várnak a gazdák, de szükséges is, mert egy kissé későcske vetettünk, hogy vetéseik megerősödhessenek. 1. 1. — Magyarország kereskedelmi Statistikája érdekében Jelinek Mór munkatársunk, a gazdasági egyesületnek szept. 29 én tartott s már részben ismertetett ülésében egy beadványt nyújtott be, melyre nézve a nevezett ülés jegyzőkönyvét ide igtatjuk: „ J e 11 i n e k Mór ur beadványa a kereskedelmi statistika érdekében nagy részvéttel fogadtatott. „E beadványban J. M. ur kiemeli, hogy a statistika fonossága rég el van ismerve , de miután e tan gyakorlati kivitele nem ritkán épen az érdekeltek részéről talál akadályokra , azért haladása lassú. Ezt tapaszthatni nem csak nálunk, de még azon államokban is, melyek e tekintetben túlszárnyaltak minket. Így Angolországban 1856. évben törvényjavaslat terjesztetett a parliament elbe, a gazdasági statistikának létrehozatala iránt. A javaslat a felsőházban pártoltatott, de az alsóházban élénk ellenzéssel találkozott, úgy hogy lord Palmerston jónak látta a javaslatot visszahúzni. „A kereskedelmi statistika ellenben minden európai államban jelentékeny előmenetelnek örvend, ugyanynyira, hogy p. o. a gabnakészletek növekedésének vagy fogytának nyilvántartása köztudomású tény. Ha kivántatnék, mondja J. M. úr, úgy ő, vagy bírái más szakavatott képes volna a külföldi gabonarakhelyeket illetőleg e tényt minden hójén, vagy minden más tüzetes napra számokkal is igazolni. De ha azt akarná valaki tudni, mily gabnakészletek vannnak bizonyos időben: Pesten, Győrött, Mosonyban vagy Sziszeken, úgy kénytelen lenne a válaszssal adós maradni. Nálunk e tárgy a titok leple alatt lappang, s ha gabnatulajdonosaink kárt vallanak, bizonyára csak saját tudatlanságuk áldozatai. Ez idén is közvetlenül az aratás előtt az kürtöltetett, hogy gabnakészleteink tetemesek, s e híresztelés nyomán, a tulajdonosok nagyobb része a készletek túladásában vetélkedett. A mozgalom alatt azonban kiderült, hogy a készletek mennyisége túl volt becsülve, s más napra alig maradt valami. Nem szomorú dolog-e az, ha hazánkban a gabnaüzlet, mely terjedelme és fontosságánál fogva minden más üzleti ágat fölülmúl, és forgalma milliókra rúg, ily tudatlansággal küzd ? Eltekintve a kereskedelmi statistikának tudományos részétől, a kereskedői testület hivatva érezhetné magát saját érdekében is, a gabnaüzletre vonatkozó adatokat összegyűjteni, a hozzájuk férhetést elősegíteni, szóval a kereskedelmi statistika alapját megvetni. Alólírt régen belátta e tárgy sürgetőségét, és szerény köréhez képest sajtó útján is működött e czélra , de sajnos, hogy eredménytelenül, mert gyönge szava a kívánatos támasz hiánya miat hatástalanul elhangzott. Szerinte a IM. Gazd. Egyesület oly tekintéllyel bír hazánkban, hogy ez ügynek pártolása által az óhajtott sikert kétségkívül kivívhatná. Fölhívja tehát e nagyérdekű hazai ügyre a t. igazg. választmány figyelmét s oda nyilatkozik, hogy talán legczélszerűbb és legrövidebb út volna az, ha a Lloydtársulat pesti és győri választmánya, nem különben más, hazánkban levő kereskedői testületek hivatalosan fölkéretnének, hogy a kereskedelmi statistika megállapítását haladéktalanul életbe léptetni igyekezzenek. Ne álljon édes hazánk egyedül e tekintetben az érdekeltekre nézve minden ismeretforrás, minden tájékozási eszköz nélkül, minővel már maga Oroszország is bír. „A statistika méltán a nemzeti gazdaság főkönyvének nevezhető, s ezen főkönyv önkárunk nélkül nálunk sem hiányozhatik többé, ragadja meg ennélfogva a t. Egyesület, mint hazánk nemzetgazdasági érdekeinek főképviselője ez ügyben a kezdeményeződ. „Az igazg. választmány Jelynek Mór ur nézeteit a kereskedelmi statistikára vonatkozólag általában helyeselte, s a kivitel módjára nézve véleményt adni, a statistikai osztályt azon megjegyzéssel utasította, hogy tartandó tanácskozásában résztvenni Jelynek Mór urat is hívja meg.“ A Magyar Gazdasági Egyesület ugyanazon gazgató választmányi üléséből még ezen tárgyakat említjük meg a „G. L.“ban közlött jegyzőkönyv nyomán . Bemutattatott Szerecseny Dienes úr előterjesztése Rozsnyóról a magyarhoni indigó ügyében. Szériájé ez úgy, mint iparág, nem a külföldről származott indigóféra növényeken, hanem a hazában szerteszét vadon is jól tenyésző csüllengek (Isatis tinctoria) fajain alapszik ; e növényfaj nálunk honos, elegendő indigó anyag tartalmú, indigója finom, a növény kellő bőségben mindenhol termesztethetik, s a ráfordított munkát megjutalmazza; nemcsak az első évi szapora bokros alacsony növéssel elegendő növényt ad a gyártásra, de főképen a második év tavaszán szárba nővén a C3 kileng, kora tavaszszal minden megelőző munka nélkül kaszáltathatik, földje aztán a silányabb termés miatt fölszántathatik, s bevettethetik akár ismét Csüylenggel, akár más növénynyel, e szerint földje a második évben két termést hoz. Az indigó úgy, amint a kereskedésben van, mesterséges készítmény, melynek készítése módjáról minden vegytani utasítások csonkák és hiányosak ; az indigóanyag kifejletlen állapotban foglaltatván minden indigós növényben, közvetlen indigó kék anyagot előállítani lehetetlen. Ha a meghonosítandó indigóféra fajokra is kiterjesztetnék a figyelem, ez anyagi bőséget biztosítana, melynél az előnyösebb fog választathatni. Egyesek az indigóferákat nálunk mindeddig nem tenyésztették. Dalmatában meghonosulttaknak mondják. Ami továbbá az indigónak, mint testanyagnak előállítását illeti, Szerecseny Dienes úr kész az Egyesület kívánatéra egy kinevezendő bíráló választmány jelenlétében indigót Csüllengfüböl, kicsiben — Pesten — néhány óra alatt készíteni s átadni úgy, hogy annak tökéletes kiszáradásán kivül, mi nagyobb időt kíván, semmi hátránya sem leend. De hogy ez eszközöltethessék, szükséges lenne Pesten néhány ölnyi téren csüllenget termeszteni, mivégre Sz. D. úr magvat küldhet. Egyébiránt otthoni készítményét, annak tökéletes kiszáradása után, be fogja mutatni. Nagyban előállíthtatásra nagyobb erős készület kell. Fő elv a gyors és ügyes eljárás; e végett szükséges folyóvíz, patak vagy forrásból vízvezető készület, egy akár rögtönzött, akár állandó épület víztartóiba; nehogy a nagy menynyiségben megkívántató vizet késedelmesen és költségesen kellessen hordatni, a víztartókból ismét vízvezető készület kell több nagyobb kisebb faedényekbe. A szükséges vízbevitő készület legczélszerűbb gőzzel, mert hirtelen nagy mennyiségű vizet fölhevíthet; lehet kazánokban is tűznél szokásosan vizet melegíteni, de ez késedelmesebb. Kellenek számos nagyobb kisebb faedények, számos tehenek, s ezekből ismét vízvezető készület a testanyaggal jóllakott víznek elvezetésére. A csülleng termesztésére legalább 10 hold jó minőségű föld kell, de lehet 100 hold is egy vízhevitő gőzgépre; e szerint kell több kevesebb vonómarha az előforduló munkákra, s állandó munkás ápril közepétől november közepéig, télre kevesebb; oly munkásoknak, kik betanulva nincsenek, hasznukat nem vehetni. Végül szükséges még egy szárító szoba is. Az indigónak, mint testanyagnak elkészítéséhez némely szerek kellenek, ezek között a jód-tartalmú tang vagy varek sóda. Hogy a szerelés kevésbe kerüljön, szükséges e szereket honunkban előállítani, mint az indigó olcsó készítésének fő föltételét; ennek mellőzésével is lehet indigót készíteni, de az így készült a kereskedésben forgóval a versenyt, a színek elevenségére és tartósságára nézve nem fogja kiáltani. Ez előterjesztés az ügy érdemleges megvitatása végett, a földmivelési szakosztályhoz létetett által. Tirór Lajos és társai Eperjesről az iránt keresvén meg az Egyesületet, hogy abaújmegyei Fóny helysége határában nyitott franczia minőségű kovarczmalomkőgyáruk készítményét a köztelken fölállított példányokban megvizsgáltatni, s a gyár működését a helyszínen Fónyon is küldöttjei által alkalmilag megszemléltetni, s e vállalatról véleményt adni szíveskednék : az igazg. választmány e nevezetes hazai iparág érdekében teljes készséggel utasította a Láczai Szabó Károly úr által sárospataki malomkőgyárából már régebben bemutatott hasonló minőségű malomköveinek megvizsgálására kiküldött bizottmányt a végett, hogy szigorú vizsgálat után a fónyi malomkövekről is tegyen jelelentést. Szombaty István, kecskeméti lakos sajátsáén cséplőgép mintáját mutatja be az Egyesületnek megvizsgálás és pártolás végett. E cséplőgép a tervező állítása szerint két embererővel egy óra alatt 500 kéve búzát, vagy ahhoz aránylagos mennyiségű kötetlen gabonát fogna elcsépelni, minden különbség nélkül búza, rozs, árpa, zab, köles, repere, bükköny és lóhere cséplésére egyaránt lenne használható, s a szalmát is annyira megpuhítja, hogy azt legalább a szarvasmarhával szecska helyett lehet takarmányozni. Ára 600 uj frt lenne. Egy lóerőre alkalmazva, könnyen járó hajtóművel, óránként 100 kéve búzát vagy más gabonát csépelne ki, s ezer új forintba kerülne. A gépészeti szakosztály vizsgálata alá bocsáttatok, hogy a minta szerint tervezett gép életrevalósága fölött ítéletet lehessen mondani. Báró Zech László cs. kir. őrnagy úr a lótenyésztés emelésének egyik főtényezőjét a czélszerü csikó nevelésben , s az okszerű lótartásban keresvén, Karánsebesről két rendbeli saját munkáját küldi be az Egyesületnek azon megkereséssel, hogy azokat szakértők által megbiráltatni, s magyar nyelven megjelenhetések iránt kellő tájékozást adni szipkednék. E munkák egyike: „Das Pferd im gesunden und kranken Zustande“ több színezett ábrával 1858-ban jelent meg Hartleben C. A. könyvkereskedésében; a másik kézirat e czím alatt: „Anleitung zur Pferde-Zucht, wie sie der Landmann betreiben soll, populär bearbeitet von L. Baron Zech k. k. Major in der Armee.“ Az igazg. választmány beküldő urnak e szives figyelmét köszönettel fogadta, s kívánságához képest a munkákat megbirálás végett a lótenyésztési szakosztályhoz tette által.— Okt. 4-kén megnyílt a küsztencse-csernavodai rövidtörök vasút, mely összeköti a Dunát a Feketetengerrel azon ponton, hol azon folyó, miután keleti irányban megközelíti a tengert, egyenesen éjszaknak kanyarodik és egy nagy kerülőt tesz, míg a tengerbe ömlik. A megnyitási ünnepélyen jelen volt a török méltóságokon kívül Filipescu az oláh külügy, Ghika a belügyminiszter s Londonból 5 igazgató. Az ünnepélyt két áldozat-kés levágása nyitotta meg. Délelőtt 10 órakor 10 vagyonnal kezdődött az utazás. Kis falukon visz keresztül az út, melyek egy része tatárokkal van benépesítve. A Medzsidie nevű állomásfalu most épül a kormány rendeletére s már mintegy 20,000 lakosa van. A Duna partján fekszik Bogácskői falu, melynek alkalmasint szép jövője van. A vonal többnyire mocsárokon halad keresztül. A társaság a parton három nagyszerű csűrt építtetett gabona számára. Évnegyedre . . 5 frt 26 kr. u. ért. Hivjlsztiiáavali J.:a 6 hasábos petit-sor 1-szeri hirdetésnél 7 ujkr. Bélyegdij mrueuaciiyek UJjX, külön 30 ujkr. Magánvita 4 hasábos petit-sor 25 ujkr. BÉCSI BÖRZE Oktober 23-án, SHOO. Adott Tar-Államadósság. ártott ár 5%-os o -trák értékben .... 100 frt Cl — 61 50 5°/0-osnemzeti kölcsön .... 100 frt 75,10 75.25 5%-os metalliques.......................100 frt 64 40 64 60 4'/,‘/„-os „ ........................100 frt 58 ~ 58.50 Földtehermentesitésiek. 5°/p-os magyarországi .... 100 frt 68.— 69.— 5°/.-os bánsági, horvát és szláv . 100 frt 65.— 66.— 5%-os erdélyi...................................100 frt 64 50 65.50 Velenczei kölcsön 1859 570 100 frt 79.— 79.25 Záloglevelek. A n. bank 6 év. 5%-os . . . . 100 ft pp. 99.— 99.50 „ . . 10 év. 57.-os. . . . 100 ft pp. 97.- 97.50 . „ „ sorsolh. 5"/0 .... 100 ft pp. 88.— 88 50 „ „ 12 hely„................100 ft pp. 100 — — .A n. bank-sors. 57« .... 100 ft az. 84 50 84.75 A gallicziai föld. hitelintéz. 4'/az,-*s 100 ft pp. 83. — 85 — Adott tatár tott ár Sorsjegyek. 1 1839-diki sorsolással.......................100 frt 123.— 124.— 1854-diki „ .......................100 frt 88.50 89.-1860 diki „ .......................100 frt 8-8. 88 50 Comp-rentpapirok 42 ausztriai lira. . . 16.— 16 50 A hitelintézeti darabja . . 100 ft a.é. 103 25 103 75 Trieszti db .............................100 ft pp. 108. — 110 fr Ducagőzhajóz. társ. darabja . . 100 ft pp. 93.— 94.— Budai városközség db ... 40 ft a. é. 37.50 3825 Eszterházy.......................................40 ft pp. 83 - 84.— Sfilm .............................................40 ft pp. 36.50 8714 Pálffy.................................. . 40 ft pp. 35.— 35.50 Clary .............................................40 ft pp. 35.50 36 — St. Genois.......................................40 ft pp. 35.50 36.— Windischgrät* ............................20 ft pp. 23.— 23 50 Waldstcin .................................20 ft pp. 25.60 26.— Keglevieh.......................................10 ft pp. 13.50 14.— ! Aoott ear- Elsőbbségi kötvények. tottai Államvasp...................................... 500 frank 134.— 134.5( Lombard-velenczei .... 500 frank 132.— 132.5( Duna-gőzhajózási társulat 100 ft pp. 92.— 93.— Osztrák Llyod.............................100 ft pp. —. — — Részvények. Nemzeti bank (ex div.) . . ... 748.— 752.— Hitelintézet 200 frt .... . . 168 50 I6S.61 Alsó-ausztriai esc. bank 500 frt ... 535. 538.— Duna-gőzhajózási társulat 500 ft pp. . . 403.— 405.— Trieszti Lloyd 2-ik kibocsátás 500 ft pp. . . 160.— 180.— Budapesti lánczhid 500 ft pp........................... 345— 350.— Éjszaki vasút .............................................. 1832— 1834— Ausztr. államvaspálya ... . 256.50 257. — Nyugati vasút.................................. . 178.50 179 — Pardubitzi vasút ........................................112.— 113.— Tiszai vasút . ....................... 147.— 147.— Déli vaspálya 607— (ex div.) . . . 144. — 145. — Károly Lajos vaspálya (ex div.) .... 149 50 150 —Jraz-Köflachi..............................................100 — 105.— Adott Tatár tott ár N. Szombati 1-sk kibocsátás...................... 20.— 22.— N. Szombati 2-ik kibocsátás......................55.— 57.— Váltók (devisek). Három hónapra. Amsterdam 100 holl. frt (86 ft 52 kr a. é.) 3*/0 —.— —.— Augsburg 100 d. német frt (85 ft 907, kr) 3 7, „ 113 GO 113.75 Berlin 100 tallér (150 frt ausztr. értékb.) 4 „ —.— —.— M. Frankfurt 100 d. ném. frt (85 ft 901, kr) 3 . 113.6) 113.75 Hamburg 100 márk-bankó frt(75 ft 85 kr)2 7, „ 100 — 100 25 London 10 font sterling. (100 ft 23'/, kr) 4'/, •1 12.60 132 80 Páris 100 frank (40 ft 50 kr ausztriai crt.) 3'/, r 52.80 , 53. — Pénznemek. Korona .........................................................18.30 —.— Császári arany ......... 6.33 —.— Beesés arany ....................... . . . 6.32 —.— Napoleons d’or ............................10.60---------Orosz imperiale.............................................10 .8 —.— Ezüst...............................................................62 7. —. — A nemzeti kölcsön papír szelvényei . . 32.7»! — — Pénzügyi szemle. (Távirati tudósítás a bécsi börzéről, okt. 24-én.) PÁRIS, okt. 23. Zárlat. 3 petes rente 68.95 (emelk. 20 cent.); 4'/a petes rente 95.75 (emelk. 5 cent.); crédit mobil. 707 (emelk. 10 frank); osztr. államv. 487 (emelk. 4 frank); lomb. vasút 483 (emelk. 2 frank.) Kevés élénkség, de szilárdság. Okt. 23. Okt. 24. Emelked. Csökk. Nemzeti köles. 75.30 75.50 — ft 20 kr — ft — ’ 5°/0 metalliqnes 64 50 64.50 — „ — „ — „ — Bankrészvény 748.— 748.----------„ — „ — „ — Hitelintézet 168 40 167 50 — „ — „ — „ 10 , Augsb. váltó 113 50 113.55 — „ 5 „ — „ — , London, váltó 132 55 132.90 — „ 35 „ — „ — Arany 6.34 6.35 — „ 1 „ — „ — . Vegyes közlemények. — Az ungmegyei birtokosokat figyelmeztetjük, hogy a telekkönyvek közzététele, mely a tulajdonosi jogokat oly közelről érdekli, Ungmegyére nézve újból is hirdettetik a „Budapesti Hírlap október 24-iki számában. Dunavixalias, Pesten, okt. 24. 79" 0"' 0 felül.