Pesti Napló, 1860. november (11. évfolyam, 3219-3243. szám)
1860-11-25 / 3239. szám
274-3239. 11 -ik évffolyam Nicrbraurál iroda : 8 nép-utezal-só száza l-az emelet E lap szellemi részét illető mind a közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bármin rutién levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadóhivatal: Perecziek terén 7-dik szám földszint A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadóhivatalhoz intézendők. Előfizetési feltételek: VIDÉKRE, postán PESTEN, házhoz hordva: Félévre . . . 10 frt 50 kr. a. ért. Félévre . . . 10 frt 60 kr. a. árt Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. 6 hasábos petit-Bor 1-szeri hirdetésnél 7 njkr. Bélyegdii Uiratlilli ti nyit tlilön 30 njkr. Magánvita 4 hasábos petit-sor 25 mkr. BÉCSI BÖRZE november 23-án, 1860. Adott Tatár tott ár Adott Tar-EUAbbségi kötvények. 41 tott ár Államvasp..................................... 500 frank 139.50 140.— Lombard-velenczei .... 600 frank 136.— 137.— Duna-gőzhajózási társulat 100 ft pp. 92.— 93.— Osztrák Llgod............................100 ft pp. —. — —. — 1860. Vasárnap nov. 25. Adott Tar-Államadóság.artott ár 6%-os oztrák értékben .... 100 frt 62.26 62 75 5°/0-os nemzeti kölcsön .... 100 frt 77.50 77.75 5%-os metalliques......................100 frt 66.75 67.74%%CB „ . . . 100 frt 58 50 59__ Földtehermentezitének. 5% ob magyarországi .... 100 frt 68 25 68.75 5%-os bánsági, horvát és szláv . . 100 frt 67.— 67.50 5%-os erdélyi.................................lOf frt 65.50 66. Velenczei kölcsön 1859 5% 100 frt 82.— 82.50 Záloglevelei.. A n. bank 6 év. 5%-os . . . . 100 ft pp. 99.— 99.50 . . „ 10 év. 5%-os. . . . 100 ft pp. 97.50 98.50 . „ „ sorsolh. 5% .... lOOftpp. 88.50 89.— - „ 12 hó 5%..........100 ft pp. 100— A n. bank-sors. 5% .... 100 ft a. é. 86.50 87.— A gallieziai fold. hitelintéz. 4%0/0-os 100 ft pp. 83.— 85.— Borhegyek. 1839-diki sorsolássá!..................100 frt 124.— 125.— 1854-diki „ ......................100 frt 92— 92.50 1860-diki „ ......................100 frt 89— 89.50 Comp-rentpapirok 42 ausztriai lira. . . 16.75 17.25 A hitelintézeti darabja . . . 100 ft a.é. 107.25 10. 75 Trieszti db.......................................100 ft pp. 111— 112 — Dunagőzhajóz. társ. darabja . . 100 ft pp. 93.50 94.50 Budai városközség db . . . 40 ft a. é. 36— 36.50 Eszterházy.....................................40 ft pp. 86 — 87 — Salm ...........................................40 ft pp. 37.25 37.75 Pálffy...........................................40 ft pp. 35.75 36.25 Clair...........................................40 ft pp. 36.25 36 75 St. Genois.....................................40 ft pp. 36.50 37 — Windiachgrät*................................20 ft pp. 22.50 23 — Waldstein.....................................20 ft pp. 25.60 26— Keglevich.....................................10 ft pp. 13.75 14.25 Részvények. Nemzeti bank (ex div.) . . . . . 756.— 758.— Hitelintézet 200 frt .... . 173.80 173.40 Alsó-ausztria f esc. bank 500 frt ... 552.— 555— Duna-gőzhajózási társulat 500 ft pp. . . . 400.— 402.— Trieszti Lloyd 2-ik kibocsátás 500 ft pp. . . 145.— 160— Budapesti lánczhid 500 ft pp. ..... 370.— 380.— Éjszaki vasút .............................................1914— 1916— Ausztrállamvaspálya .... . . 277 — 278.Nyugati vasút............................................ 184— 184.50 Pardubitzi vasút .......................................112.50 113.___ Tiszai vasút ............................................ 147._147.— Déli vaspálya 60% (ex div.) .... 179.— 180 — Károly Lajos vaspálya (ex div.) .... 148— 148.50 Graz-Köflacht.................................. . igq —165._ Adott Tatár tott ár N. Szombati 1-fő kibocsátás..................... 20.— 22. N. Szombati 2-ik kibocsátás..................... 60.— 65. Váltók (devisek). Három hónapra. Amsterdam 100 holl. frt (86 ft 52 kr a. a.) 3% — — —. Augsburg 100 d. német ft (85 ft 90 % kr) 3 % „ 116.30 116.50 Berlin 100 tallér (150 frt ausztr. értékb.) „ —.— —._ M. Frankfurt 100 d. ném. frt (85 ft90'/, kr) 3 „ 116.50 116.70 Hamburg 100márk-bank ófrt (75ft85kr)2 „ 102.90 103 — London 10 font sterling. (100 ft 23% kr) 6 „ 136.— 136.10 PárÍ8l00frank(40ft50krau8ztriaiért.)3yt „ 54.— 54.10 Pénznemek. Korona ..........................................................18.70 Császári arany........................... . . 6.46 .— Keczés arany ............................... 6.45 —.— Napoleons d’or................................................10.87 _ _ Orosz imperiale ......... 11.20___._ Ezüst . 36— — — A nemzeti kölcsön papír szelvényei . . . 86.— . Porosz pénztári utalvány........................... 2.05 2.06 Heti szemle. Pest, nov. 24. Mind ezen, mind a múlt héten, hajók elsülyedésének hírét vettük. Bajánál a „Joseph“ 6000 mérő zabbal, R.Almásnál „Louise“ m. különféle gabonával, s „Ilka“ nevű hajó 3360 mérő búzával megfeneklett. Az utóbbi kárát az első magyar általános biztosító társaság teljesen megtérítette. Azonban a vízi szállítás meg nem szűnt, s hír szerint 72 hajó van útban. Gyengébb a szállítás vasutainkon. A múlt heti gabnaüzletben semmi határozottabb irány nem mutatkozott. A külföldi üzlet hatását is megrontotta papírpénzünk értékvesztése. Az üzlet jobbulását csak a keresettebb köles és bab vására mutatja, melyek ára a múlt hetihez képest 10 —15 krral emelkedett mérőnként. Elkelt a múlt héten mintegy 20,000 mérő különbféle gabona. A kereskedelmi bejegyzések itt következnek : Bab.....................— — 450—475 A liszt üzlete lomha volt, de ára nem csökkent. A repczeolaj készlete csekély. A repczének jó ára van. Mérője 6 frt 80 kr — 7 frt 20 kr. — Ezért az olaj ára is 29 frt 50 krról — 30 frtra emelkedett. A szesz foka edényestől 70—71 kr. A többi termények üzlete igen csekély. A készített bőrök üzlete is jellemző ez általános pangást. Pénz a jobb váltókra elég volt, de a közepesekre szűken. A bécsi váltók leszámítolási kamatlábja 6 — 6V1 percent, a pestieké 7Vg—9 percent.— BÉCS, nov. 24. (telegramm a gabonabörzéről.) Marosi búza 1. Mosony 84 fontos 5 frt 60 kr. Bánsági búza 1. Győr 84 fontos 5 frt 30 kr; 85 fontos 5 frt 40 kr; tiszai 1. Győr 80 fontos 4 frt 80 kr; 82—83 fontos 5 frt 20 kr; bánsági búza 1. Győr 82 fontos 4 frt 95 kr ; zab 1. Győr, (uj) 46 fontos 1 frt 80 kr; a zab 1. Győr 51 fontos 1 frt 95 kr. Elkelt 35.000 mérő búza. — Telegramm a bécsi pénzbörzéről nov. 24. 5°/0 metallique 66 ft 50 kr; nemzeti kölcsön 77 ft 70 kr; bankrészvények 755 ft; hitelintézetiek 174 ft 30 kr; augsburgi váltók 117 ft 45 kr; londoni váltók 137 ft 25 kr; arany 6 ft 53 kr; font kr Fehérmegyei búza . . 82% — 84 495—530 Tiszai pesti .... 82—84 és 445—520 Bánsági........... 83-85 480 525 Bácskai........................... 81-82 440—470 Rozs................................ 74-76 335 350 Serfőző árpa .... 68—70 800—325 Takarmány árpa . . . 64—67 210—230 Zab . ....... 45-48 160 180 Köles, minőség szerint . —• — 285—320 Uj tengeri..........— — 310—335 0 tengeri ..... — — 220 — 240 FEST, november 24. Deák Ferencznek tegnapi számunkban közlött sorai nem hírlapi czikk, hanem nyilatkozatképen küldettek hozzánk, de tévedésből a czikk előtt ezen szó „Nyilatkozat“ elmaradott, e tévedést tehát ezennel kiigazítjuk. Szejrk (Fk.) Azon ellenvetések közt, mik még értelmes emberek részéről is az 1847/s-ki jogalap elfogadása ellen fölhozatnak, leggyakrabban találkozunk azzal, miszerint az 1848-ki határozmányok legalitása csak „formális,“ azaz hogy a törvényszerűség külső kellékei és formái — az országgyűlési határozat és királyi szentesítés — meg vannak ugyan, de lényegükben e törvények mégis forradalmiak és törvénytelen külső nyomás alatt hozattak. Ez elég okosan hangzó —sophisma, melynek gyöngéje abban áll,hogy puszta formának állítja azt, ami az alkotmányosság lényegéhez tartozik. Az alkotmányosság lényege és veleje t. i. abban áll, hogy — amennyire csak lehet — az összes nép valódi akaratja uralkodjék. Anyagi lehetetlenség lévén azonban, egyfelől minden egyes honpolgár akaratját megtudni, másfelől pedig ezen egyes honpolgárok közt minden kérdésre nézve tökéletes véleményegységet létrehozni : az összakarat valódi kifejezésének kell tartani azt, amit a lehető legszélesebb alapon választott népképviselet többsége határoz. Az ily határozatnak törvényszerűsége aztán korántsem pusztán „formális“, hanem teljesen megfelel az alkotmányosság lényegének, mely az összes népnek a parlamentáris többség útján nyilatkozó akaratának érvényesülésében áll. A fejedelmi sanctio mellékes dolognak mondható, ha az alkotmányos elvet egész általánosságában veszszük, mert ezen elv a respublikában csak úgy alkalmazható mint a monarchiában, Svájczban példa valamely törvény érvényességére a nemzeti és rendi tanács egyetértésénél egyéb nem kívántatik. De ha különösen az alkotmányos monarchiáról van szó, ott a fejedelmi sanctió is nem puszta forma, hanem lényeges dolog. A monarchiában t. i. a végrehajtó hatalom a fejedelem kezében van ; az összes népnek valódi akaratra a souverain beleegyezésével határoz és aztán a souverain e határozatot kiviszi. A királyi sanctio tehát ez esetben azt jelenti, miszerint az illető souverain a képviselet határozatát a nép valódi akarattá nyilvánulásának elismeri és valósítására kötelezi magát. Ha tehát alkotmányos államban oly törvények léteznek, milyenek nálunk az 1847/g-kiak, melyek a népakarat kifejezéséül tekintendők, melyek annak tekintettek a király által is és miknek valósítására a souverain — ünnepélyes szentesítés által — késznek nyilatkozott , akkor ezen törvények a legalitásnak korántsem egyedül formájával, hanem lényegével is bírnak. Hanem „külső nyomásiról szólnak, mely ama törvények hatására befolyt volna. Tudtunkra még senki nem bizonyította és nem bizonyíthatja be azt, hogy akár az országgyűlés, midőn az 1848-ks törvényeket hozta, akár a király, midőn azokat szentesítette, anyagi kényszer nyomása alatt állt. Más nyomás pedig, az úgynevezett erkölcsi, soha nem lehet elegendő arra, hogy a hozott törvényeket érvénytelenekké tegye, mert az „erkölcsi“ nyomás oly valami láthatlan és szabatosan nem definiálható, hogy egy kis furfangossággal minden időben minden emberre ráfogható. A népképviselők mindig állanak többé kevésbbé a közvélemény „erkölcsi nyomása“ alatt, izgatott időben természetesen nagyobb mértékben, mint egyébkor, de ha ily erkölcsi nyomás létezése már előre is érvénytelenné tenne minden határozatot , akkor azon absurditás következnék innen, miszerint a népképviseletnek — hogy úgyis érvénytelen határozatokkal ne bajlódjék a rendkívüli időkben, tehát épen akkor kellene szünetelnie, amikor gyámolítására mindenünnen a legnagyobb szükség vagyon. A mondottakat röviden összefoglalva, az következik , hogy az 1847-diki törvények a legalitásnak nem pusztán formájával hanem lényegével is bírnak; hogy anyagi kényszer nyomása alatt nem hozattak; hogy az erkölcsi nyomás nem elegendő a legalitás lényeges tulajdonaival bíró törvény érvénytelenítésére, és hogy ily erkölcsi nyomás — ha valóban létezett — csak azt teszi szükségessé, hogy az illető határozatok ama nyomástól ment időben ugyancsak a népképviselet által revideáltassanak és ha kell módosíttassanak, hogy végre — mindezeket az 184 Vki törvényekre alkalmazva — e törvények csak oly érvényesek, mint a magyar alkotmány bármily része, és hogy módosításokat csak a jövő országgyűlés tehetene. Addig pedig e törvények „ne nyúlj hozzám“-ot képeznek! Még csak egy ellenvetéshez akarunk szólni, melyet a minap igen szellemdús férfitól és a conservativ párt egyik diszétől — nevezetesen az 184% választ, törvénynek országgyűlésem revisióját illetőleg — hallottunk. Ez ellenvetés az, hogy hallatlan, miszerint egy parlament a meglevő választási törvényt szűkebbre szabta volna, sőt hogy erre joga sincs, a mandatáriusnak nem lehetvén hatalma mondansának jogait megszorítani. Az állítás első része sem áll föltétlenül, a másik része pedig egészen valótlan. Hogy a parlamentek nem szokták a meglevő választási törvényt szűkebbre szabni, annak igen egyszerű oka van. Oly képviseletnek, melyben máris a legfokozottabb reactió uralkodik, éz iosé nincs szüksége a választási szabadság még további korlátozására és ezért érintetlenül hagyhatja a fönnáló törvényt. Ahová pedig a szabadelvűségnek csak egy szellőcskéje férhet, ott többnyire érezhető a kor azon törekvése, mely a népképviseltetés alapjának folytonos tágítására van irányozva. Ezen okoknál fogva, kétségtelen, hogy a törvényhozások történetében a választási census emelése ritkán fordul elő. De hogy a megszorításra nem lenne joga, az épen nem áll daczára a mandatárius és mandans közti viszony kiemelésének, mert ezen érvnél fogva a parlamentnek arra sem lenne joga, hogy valami rendkívüli adót megszavazzon , illetőleg választóinak vállaira rakjon, mert „a mandatariusnak nincs joga a mandans jogait megszorítani... Egyébiránt kár azon töprenkedni , hogy mit csinál majd az országgyűlés az 1847/iki törvényekkel. A kormányra nézve a cselekvési vonal szabatosan meg van jelölve: t. i. ama törvények érvényességét föltétlenül elismerni, mig az országgyűlés meg nem változtatja. — Ha ezt nem teszi, igen bölcs és jóakaró kormány lehet, de alkotmányosnak nem mondható. Ellenvélemény Zsedényi Eduárd csikkére. I. Eddig három kérdés volt közöttünk a vita tárgya. 1- ször: te szerettél volna ideiglenes választási törvényt odroghoztatni az esztergami értekezlet által. Én meg ragaszkodtam az 1847- ki IV-ik és V-ik czikkhez. 2- szer: te felebbezni akartad — még az esztergomi értekezlet előtt — az 184%-ks választási törvény érvényessége fölötti pert. S hová ? A megyékhez. Én meg egy részről csodálkoztam e sajátságos államtanon, más részről pedig azt hívom, hogy a megyék oly kiáltó egyértelműséggel és erélylyel fognak téged rendreutasítani, s fogják a IV-ik és V-ik törvényt fönntartani, a minőről a megyei élet évkönyveiben példa még ritkán fordult elő. Továbbá, intésül lerajzolom a József császár revocatiója után tartott megyegyülések képét, s az erkölcsi felelősséget rád vetettem, ha felebbezésem által a megyék alkalmat vennének mindent elmondani, mi szívekön fekszik. Én szeretném ugyan, hogy a megyék csak az országgyűlés gyors összehívását sürgessék , azonban kijelentettem s most is kijelentem, hogy ha őket államelméletek és a hozott törvények szentsége fölötti vitákra nógatod, nem áll sem tisztemben, sem szerepemben téged ezen zajgerjesztésnél gátolni. Legfelebb is azt fogod tapasztalni, hogy követőid és dicsérőid száma elapad, s hogy azulnérből ragadtatva oly kellemetlen viszonyokba sodortad elvbarátaidat, miktől mi őket megkímélni akartuk. A 3-dik vitakérdés volt közöttünk , hogy te kétségbevonván az 1847/g -ki törvények jogosultságát s egyes intézkedéseire csak lóhátról tekintettel; én meg arra is jól emlékezve, hogy az október 20-ai rendeletek maguk elismerék az 1847/g-ki törvények érvényét, figyelmeztetések : mikép Corpus Jurisukban nincs törvény, mely a legalitásra több igénynyel bírna, mint az utolsó pozsonyi országgyűlésé. Ebből és a magyar alkotmányos élet természetéből folyt azon kívánságom, hogy éles elmetehetségeddel, ám fedezd föl tetszésed szerint az 1847/ski törvények foltjait, homályait és szeplőit; de mint alkotmányos férfihoz illik, a módosításokat akkor szerszalmazd, midőn a megnyílandó országgyűlésen a revisto szőnyegre fog kerülni. Eddig terjedett vitánk. Közelebbi czikkedben azonban még egy Eris-alma létezéséről értesítettél; t. i. kilátást nyitasz arra, hogy a megyei hatóság ideiglenes gyakorlatát szabályzó XVI-ik törvényczikk is a „főispáni utasítások“ czime alatt lényeges revisión mehet át, így tehát négyre szaporodott azon pontok száma, melyekre röviden ki kell terjeszkednem. — Mindenek előtt örvendek, hogy ismét hallom tőled a régi phrasist, melyet az országgyűléseken cáfolat helyett is gyakran használtál. Igen jól teszed, ha most megint elmondod, miként „a tényeknél okosabb lenni nem tudsz.“ Ne is légy, kérlek. A következetesség, a fölfogásnak bizonyos mértékű korlátoltsága mellett is, a politikában érdemül szokott fölrovatni. S ámbár én a tények fejlesztésére óhajtok néha befolyni, most megelégszem, ha tőled engedélyt nyerhetek arra, hogy példádat követvén , nyilváníthassam, miként szintén a tényeknél okosabb akarok lenni. Tehát ezen magas pyramidról — vagy, mint némelyek gondolják: kakasülőről — felesegessünk egymásnak. Te nem akarván a tényeknél okosabb lenni, elmédben forgatod a tizenegy év óta történt számos odrogirozás tényeit, s elhiteted magaddal, hogy e nemben egygyel több nem árt meg, s ha valakinek oly jó gyomra volt, hogy megevett száz aisztrigát, megeheti a százegyediket is. Tehát az 184%-ks IV-dik és V-dik helyett odroghoztassanak Esztergomban ideiglenes választási törvények. Én nem akarván a tényeknél okosabb lenni, elmémben forgatom azt, hogy tény az 1791- ki 12-dik czikk, mely az ily eljárást s tiltja; tény, hogy október 20-ka előtt Magyar-