Pesti Napló, 1861. január (12. évfolyam, 3268-3292. szám)
1861-01-03 / 3268. szám
sen tartatott fenn ^tettleg megszint; kezderaenyezsi politika lehets^g^vel csak egy hatalom bir: FrancziaorszAg, mely, mikent mondtuk, mindenitt felallitja maga elddrseit. A tobbi hatalom az bn v6delemre van utalva. A szabadelvű sajtdeveken At esengett, csavarjak ki a fegyvert Napoleon kezebol; ha 6 szabadsaggal kaczárkodik, lepjenek fel a tobbiek dszinte becsületes kerök gyanant s ovek leend az ara, a jegyadomanynyal — a nlpek szeretetlevel lelkesedbslvel — egyutt. E tanács nem vetetett figyelembe. „Egy kis polemiau ellia,meg kisebb polemia. Egy nevtelen a „Surgony‘‘ben majdnem hArom hasAbra terjedti „Kis pollmiAt“ indit ellenem. Ha ez a „kis“ polemia, mekkora lehet majd a nagy ? MAr elore is borzadok ttlebs velem egyutt alkalmasint az olvasdkozdnsbg is ! A „kis polemiAzd“ azt lobbantja szememre, hogy hn a „Surgony“, mint „veszedelmessb vAlliatd concurrens“ irAnyaban az „agyonhallgatas“ eszkozdhez folyamodom. Ez tevedbs ! Eloszor a „Strgony“ maga mondja, hogy mbg nem veszelyes, hanem csak azzA fog vAlhatni; masodszor az bn existentiAm nincs a Naplohoz kutve, hogy annak fdnnAllAsAt minden — illo vagy nem illo — eszkozzel biztositani torekednem; harmadszor — sajnos — nem vagyok a Napld tulajdonosa ; ha pedig az lennék, akkor meg b pen nem fblnbk oly concurrentiAtdl, a milyen a Strgonyb ! De nemcsak a Naplb fbl a Strgony concurrentiAsAtbl, hanem „ak urnak nemet P. Nap lbja is Bécsben“, mely finom fordulat alkalmasint a Wandererre czbloz, melynek bn egyik munkatArsa vagyok. Ezen gyalAzatos lap, a szatbmAri f'oliratot a Surgdnybbl vette At a forrAs megnevezbse nblkll. Borzasztb ! A Wanderer szAmAra nem bn kbszitbm ugyan a magyar lapokbeli kivonatokat, de azbrt mégis ln vagyok mindennek oka bs az agyonhallgatási merényletet Becsben is folytatom a Siligony ellen, termeszetesen azbrt, mert a Wanderer is fbl a Siligony concurrentiAjAtbl. Valóban hatalmas „concurrens“ lehet ez a Siligony, hogy nemcsak Pesten, hanem meg Bbcsben is a legolvasottabb lapok fllnek ttle; maholnap a Stirgony mindnyAjukat fill fogja falni bs az egbsz orszAgban csak egy lap lesz, mikbnt egy emberpAr a paradicsomban — a Stirgtiny! Ez lenne Am a paradicsomi idb, nem az orszAg, hanem legalAbb a Stirgtingre nezve. Kbvetkezik aztAn egy kis blok a Naplb olvasbi irAnyA- ban, kik tiz bven At nemcsak tirtik az bn czikkeimet, hanem mindig nagyobb szAmmal Alltak be eltifizettiknek. A „kis polemiAzb“ az bn czikkeimet t. i. a napoleoni politikAnak az alsbbb retegek rövid belAtAsA- t a szAmitott commentAlAsAnak“ mondja. Ezt koszenjbk meg a Naplb olvasbi, kiknek vigasztalAsul csak annyit mondhatok, hogy hn ezen „rovid belAtAsu alsbbb retegek “ tetszbsbnbl ttbbre nem kivAnkozom, a h osszu belAtAsu fets3bb retegeket pedig promest engedem At a Surgonynek. En passant a „kis polemiAzb“ felfricskAzza a franczia nyelvtant; t. i. a „torvbnyen kiviil“ kifejezbst az 0 fels0bb retegbeli magyar olvasbi elltt brtketovb teendb, zArjel kiizt hozzA teszi „hors la loi“; mi alsbbb retegbeliek ugy tudjuk, hogy hors a genitivust kivinja bs hogy azt kell mondani „liors de la loi.“ EgybbirAnt az Uristen csak a szivetnbzi, nem a grammatikAt. Most j0 a dolog veleje ! A „kispolbmiAzb“ azt mondja, hogy 0 kenytelen nbba-nbba „k o n tA r gyanAnt“ boteszbelni a politikAba. MAr ez az tiszinteseg szbp tole; czikkbnek minden sorAbbl csakugyan a „kontAr“ szbl. Csak politikai kontAr mondhatja, hogy „ket fejedelem szovetsbge — kbt egy bn (!) szovetsbge,“mintha bizony a fejedelem mint egy bn, nem pedig mint egy Allam feje ibpne szuvetsbgre; csak politikai kontAr mondhatja, hogy egy fejedelem rugttin tisztAn lAthatja a maga érdeklt; de egy nemzetnek nem lehet minden perczben ,habtot kiAltanunk, a mibol azon absurditAs ktivetkeznek, hogy az absolutisticus Allam, a hol csak a fejedelem akaratja dtnt, külpolitikára nézve mindig elonyben lenne a parlamentAris Allam ellenbben, hol, mikbnt pbld. AngliAban, a nemzet kbpviseldi a kulpolitikAnak ellendrjei bs irAnytadbi. Ezen vastag hibAk daczAra sem sajnAlnAm a kontAr felvilAgositAsAra szentelendti fAradsAgot, ha ezen politikai kontAr a szemblyeskedbsben mester nem lenne. Igy azonban — szege szeggel — bn is lennek kbnytelen, ellenfelem szemblybt kissb szemügyre venni, mert mindenek elltt tudnom kell, erdemes-e vele szbba Allni? Ha tehAt szemblyes megtAmadAsra volt bA torsAga, legyen bAtorsAga nevbnek megnevezbs bre is. Meglehet, hogy a kozonsbgmAr magAbbl a nbvbol tAjekozhatja magAt bs a vita folytatAsa felleslegessb vAlnbk, mi rAm nbzve annyival kellemesebb lenne, mert — hogy a Naplbolvasbi ily csekbly fontossAgu ugy miatt a lap szbvegbbbl ne veszszenek — el vagyok tokblve, T0r0k JAnos barAtom okos pbldajAt kovetve, e polemiAt csak a negyedik lapon, a hirdetbsek ktizt folytatni bs a laptulajdonosnak a beigtatAsi dijt megtbriteni. TehAt a nevet kerem! AztAn viszontlAtAsra — a negyedik lapon 1 F ak M i k s a. tatta a kormAny a megylket abban, hogy a tbrvbnykezbst is kezlekbe vegybk. KorAntsem kivAnok uj octroghozAst, hanem t0bb tbrengedbst s kevesebb tAvsurgonyzest a vbrgett, hogy babonasAg fog hasznAltatni, ha a megylek erbvel (?) akarnAk a torvbnyczikkeket elfoglalni. Nevezetesen a bintetb t0rvbnykezbsnek tustent gyakorlatba vbtele a megylek Altal, oly surgetb szikseg, hogy e nblklil — mert ki tudja mikor fog az orszAggyulbs e tekintetben*' hatArozni — a keresend bs rend fenntartAsa igen![nagy hAtramaradAst szenvedhet. KimondatvAn az 1848, a szolgabirAk aligha fogjAk a lbkotoket s gyilkosokat az eddigi, sokszor tbrvbnyszbki, birAknak kezdbe szolgAltatni, s nem rendelkezhetvbn a bbrtonok helyislgeivel, a nagy bin080ket is amugy roviden lehetnek kbnytelenek absolvAlni. — S ha a vAltbtartozAsokat sem fognAk vbgrehajtani a csAszAri torvbnyczikkek rendeletbre , hova forduljon a vAltb birtokosa, midon a kormAny akadalyoztatja, hogy azokat az uj megyei tbrvbnyczikkek jogbrvbnyesen vbgrehajthassAk. De nem akarok tbbb reszletbe bocsAtkozni. EgybbirAnt polemiAba, magam brdekbben, ereszkedni nem akarok bs nem szAndbkozom szemblyes dolgokkal a mAs tArgyakra szilksleges tbrt elfoglalni. MocsAry Lajos Valaszul a „Surginy“-nek. A „ Surgtiny “ azzal vAdol, hogy hn a megyleket compromittAltam „A megylek eljArAsa“ czim alatt megjelent czikkemben s megragadja az alkalmat, hogy magAt a megyleknek lovagjavA tegye. Igen orvendetes jelnek tartom ezen captatio benevolentiaet a kormánylap reszérol. Én — megvallom — nem gondoltam arra, fog-e tetszeni a megyéknek az, a mit mondok, vagy nem, csak valódi szinekben akartam a dolgokat felmutatni. Tény az, hogy igazi kedv nem mutatkozik a mostani korlátolt eljárás mellett a megybkben, s azbrt nincsenek a korAbbiakhoz hasonlb brdekes, ki merit 0 tArgyalAsok. MAskent fog ez menni, ha valodi alkotmAnyos Allapotba jutunk. Azbrt tartom sziksbgesnek a megyei hatArozatoknak kellb brtbknkre szAllitAsAt, nehogy bizonyos rbszrbl rA foghassAk a megylkre, hogy mindmegannyi t0bbb kevbsbbb forrongo craterei a lAzadAsi szellemnek. Az 1848-diki torvbnyek mellett vall AltalAnos nyilatkozat igen nagy jelentbsegű, a tobbi csak logikabs stylus — ez tapasztalAsbol meritett velembnyem. A mi a torvbnykezlsre nézve tett megjegyzbsemet illeti, ha szandekosan nem akarta volna elferditeni a Surgony szavaimat, AtlAthatta volna, hogy nem akadAlyoz (T a r s ul a t i ter) A magyar kirAlyi termeszettudomAnyi tArsulat decz. 29 bn tart A ez bvben utolsb kbzgyulbsbt, melyben az elnoklo mAsod elnbk, KovAcs Gyula udvOzlb a szbp szAmmal megjelent tagokat, udvOzlb a magyar hazAval együtt tArsulatunkra is földerülendd szebb 10v0 remenybben. ElmondA, hogy a lefolyt 11 bv mint mindenre, ugy tArsulatunkra is sok tekintetben bbnitblag hatott; e 11 bvnek külonitsen els0 felbben az akkori szomoru viszonyok miatt tArsulatunk kebelbben is igen brezhetd volt az AltalAnos levertslg bs kedvetlensbg, elannyira, hogy a tudomAnyos mukodbs terbn, mint minden mAs ilyes tudomAnyos testuletnbl, bizonyos zsibbadAs, pangAs jeleit tArsulatunk kebelbben sem lehetett bszre nem vennünk. HAla azonban a gondviselesnek! e szomoru korulmbny az utbbbi kbt hArom bv folytAn szembetiindleg enybszni kezdett az Altal, hogy tagtArsaink a munkAlkodAshoz lassankint nagyobb nagyobb kedvet nyertek, s a nemzeti AltalAnos nagy visszahatAs fejlddbslvel tArsulatunk is folytonosan egyenlbpbst tartott. EldhaladAsunkat az irodalmi mukodbsek nagyobb kiterjedbse bizonyitja, bvkonyveink bs kdzlbnylink eddig vilAgot lAtott tdbb fuzetei, errdl kedves tanusAgot tesznek. Erre felolvasvAn az ertekezdk neveit, jelenti, hogy a tArsulat elsd elnoke, Korizmics LAszló, lemondvAn, a 0v0 1861-ik bv vbgbn tartandb tisztvAlaszto gyulbsig egy bvre elnbket kell vAlasztani. Mire a szokAsos titkos szavazAs utjAn a gyulbs vbgeig Dr. Bug At PAl, a tArsulatnak meginditdja, s 1848—49-ben elnbke, nagy szavazat-tobbslggel megvAlasztatott, melynek tudatAsa, s a tArsulat udvozletlnek azonnali megvitele vegett az elnek egy 4—5 tagbbl Allb külddttslget nevezett ki. Szabb József tArsulati titkAr jelenti, hogy mivel a titkAri teenddk AtalAban is, de klilendsen az Altai igen megszaporodtak, hogy a mAsod titkAr mAr korulbeldl felbeve nem vesz reszt a teenddk elintbzbsbben, erre nézve a vAlasztmAny akkbnt intbzkedett, hogy mind az elsd titkAr segitsbgCre, mind a mAsodik titkAr pbdlAsara szinte a legkdzelebbi tisztvAlasztb gyulecig segbdtitkArok alkalmaztassanak ; l-so ocgCUtitkArul dr. Toth SAndor, 2-ik segbdtitkArul nAtai GAbor szemblybben Allapodott meg mind a vAlasztmAny, mind a kbzgyilbs, kik is helyeiket elfoglalAk. Szabb, elsd titkAr, szakgyilbsek napjAul szombat helyett, mint a mely a ezblnak—az orvosok is e napon tartvAu gyileseiket —nem felel meg, szerdAt hozvAn javaslatba, az elfogadtatott, oly módon, hogy minden hbnapnak 2-ik ls 4-ik szerdAja tizetett ki gyilbsnapul. Ha a tArgybdseg megkivAnnA, a hb 3-ik szerdAjAn is lehetne tartani. A pbnztAr a vAlasztmAny Altai megvizsgAltatvAn, az teljesen rendben talAltatott, 1860-nal az bvkonyvek megszűnnek, 1861-re a kbzldny lbp leletbe. Az evi jelentésben kinyomott, Dr Tbth SAndor elsd segbdtitkAz Altai felolvasott, a kozgyűlés Altal elfogadott alapszabAlyok, a vAlasztmAny AjAnlata szerint 1861-ben llpnek leletbe. Az eddigi folybiratok jbvdre is meghozatnak, az elso titkAr bs Dr Chyrer Kornbl konyvtArnok Altal megrendelbsre ajAnlott egy pAr folybirat bs konyv megvetele elfogadtatott. A konyvtAr hivatalos AtadAsa a konyvtArnok kezei alA, elrendeltetett, az Atadb bizottmAny tagjaivA a mAsod elnok s a kbt segbdtitkAr neveztetett ki. Az elsd titkAr a tArsulati mukodbs nbpszerusitbse bs a termbszettudomAnyok terjesztbse brdekbben, a vAlasztmAnynAl mAr inditvAnyozott nbpszeru termbszettudomAnyi eluadAsok tartAsAt javasolja a kbzdnsbg szamAra, nbmi csekbly dij mellett. A kozgyulbs az inditvAnyt elvben elfogadta, a kozonsbg kozelebbi brtesitesbt e tArgy felul azonban csak akkor eszkozlendi, ha ilyen nbpszeru eloadAsokra tagjai kozul tubben vAllalkoztak. Pregsz tagtArs inditvanyozza, hogy miután a kulföld tudomAnyos evi jelentései (Jahresbericht) tArsulatunk mukodeseirtl nem emlbkeznek, lehajtandó volna, hogy a tArsulat keresne abban módot, hogy azok külfoldi kozlonyekben is megemlittebbnek. Erre nézve hataroztatott, hogy az egyes bvkonyvekkel együtt, az illetti jelesebb folyóiratoknak szakmaszerint megküldessenek. Korizmics Laszló volt elsti elnöknek szAz forintbbl Allb alapitványa 510mmel fogadtatott, az alapitbnak kosztintilevbl küldetése hataroztatott. A Kozlony 2-ik füzete a jelen volt tagok kozt kiosztatott. Rendes tagokat vÁlasztottak : Dr. Jendrassik Jeno, Dr. Markusovszky Lajos, Dr. Balogh KAlmAn, Dr. Feuer DAvid, KArb Fechtig KAroly, Dr. Hajnal IstvAn, Szili KAlmAn, Filep N., Dr. BAthory IstvAn, Dr. Francz Alajos, Dr. Németh IgnAcz, Dr. Schmidt Gyorgy, Dr. Meyer Agoston, Dr. MAdi PAl, Eiber Ferencz, Schindler Emil, ifj. Wagner Dániel, Dr. Schenek IstvAn, Bernáth József, Dr Ambric JAnos, Say Rudolf, Dr Pete Zsigmond, Dr NekAm SAndor, Dr Kurtz Gusztáv, Dr Eiber Antal, Dr Hartl Alajos, Dr HAvel József, Dr Posgay Lajos, Somogyi Rudolf, Dr ZalAr IstvAn, Dr Adler Adolf, Dr Bolyb KAroly. Kelt Pesten, decz. 31. 1860. KAtai GAbor, tArsulati mAsod segbdtitkAr. Hlegyei elet. Eperjes, decz. 23. 1860. Sarosbbl. Folyb bvn deczember 19-én tartatott Eperjesen a megyei közgyűlés , melyre a szemelyes megjelenlsre jogosultakon kivtll nagy szammal megjelentek az elore foispAni biztosok Altal, a dolgok fordultArbl es az 1848-ki Allapotnak leletbe lettbrul felvilagositott megyei közslgek kepviseloi. A foispan, gróf AndrAssy Gyorgy 6 nmvliga,egy korszeru beszeddel idvtizelven a nagy szAmu kozönseget, melynek majdnem minden tagja egy hArom szinti szalaggal ellatva, közepen az 1848. szAmmal, lekesitve volt; atAnna Band József emelte szbp szavAt, ecsetelve Altala multat bs a jelent, — a szivlet OnnOn tartAsunktbl tbtelezven fel. Az eltire csak 350-re tervezett bizottmAnyi tagok nbvsora 500 ra szaporodott meg, a kbizonsbg kivonata folytAn. A bizottmAnyi tagok nbvsorozatAban nbgy izraelita is foglaltatvAn, e korulmanyt a gyules tartamara kinevezett tiszti ligybesz, Dobay Ede ur arra hasznalta fel, hogy 0 — mint mondA — a torvenyek serthetlensbge fbiett 0rkodni tartozvAn, az izraelitAknak a bizottmanybbli kizaratasAt kovetelte, mely fellbpbsbb6l majdnem kellemetlen jelenet fejlodott ki mindjArt elso alkalommal, mi okvetetlen be is kbvetkezik vala, ha azt a fdispAn finom tapintata bs a kuzonseg tulnyomb rbszbnek eszelyessege el nem haritja. Az izraelitak a bizottmanyban meghagyatvan, Dobay Ede ur pedig tiszti fdligybszszb valasztatvan meg. Ellenben kellemesen hatott a kozonsegre a helybeli gorog egyesult kanonok, Ducinovics urnak, bs egy szinte gorog egyesult lelkbsznek abbeli nyilatkozatuk , miszerint e megye negyed rbszbt tevd hitsorsosaik, ha mindnyajan nyelvra nlzve nem is, de szives erzelemre igaz magyarok, kik a mint egy reszrol a magyar alkotmany jAtetembnyeiben rbszesulnek, ugy mAs rbszrol a magyar nemzetre varobbs balsorsban, mint e haza htt fiai — osztozni akarnak, osztozni fognak. Meglepoleg hatott a kozonsbgre egy volt urbbresnek tot nyelven erthetben bs szabatosan eloadott abbeli kijelentese, mely szerint , megkbszdnve a nemessbgnek azt, hogy a jelleg nagylelkű volt, 1848-ik bvben a nepet orszAgához felemelni bs vele jogait megosztatta; ildvdzsi ennelfogva sajat bs osztalyosai nevbben az 1848-ki torvbnyeket, azon ildvds torvbnyeket, melyeknek gyakorlatAra e mai napon nem a nemzetnek egy csekbly toredlke, de az dsszes nep ossze 16n hiva, — bs, mondA tovAbbA : Aldott legyen a volt foldes uraink emlbkezete, mint a kik bennünket 1848-ik bvben a robot albl f6 mentettek, bs a kik ezen Allapotot soha nem hozandjak tdbbb vissza, barmikbnt igyekeznek bizonyos oldalrol ellenkezd hireket szerni a nlp koze. SzAz meg szaz szemekben ragyogott a konyu, midon derekhonfitArsunk, Filler Gedeon inditvAnya folytAn e megyenek harom kittinti fia — kik most tavol szeretve imadott hazAjoktbl, szenvedik ■( ny.ufikiut bs embsztetnek a honvaev '),al, ~ u' ni- UjhAzy LAszlb e mef'j’0 v0lt fbispanja, Pulszky Ferencz es K utc e m ez e y Mihaly igtalattak be a bizottmanyi tagok nevsoraba, a sztnni nem akard eljenzlsek kozt. A gyulbs bevegeztlvel, mintegy negyedfelszaz szemely vett reszt a foispani dAs lakomaban, melyet a diszes hölgy koszorf. bkitett megjelenbsbvel. Hogy lelkes felkoszonesek nem hianyzottak, magAban lrthetd, kulonos tetszessel fogadtattak a Hwezda mernok ur — egy talpig magyar ember Altal felolvasott tolt versek, melyekben a ktzligy helyes felfogAsa, sok elmbsslggel van eldadva, bs, mint szokAs mondani, a szog fejen van talAlva. Dec. 20, 21 bs 22-en tartatott a tisztujjitAs. Meghato jelenet volt, midon a haza boldogsAga elomozditAsAban megosztilt honfi l'dispAn, az esktre nlzve ekkbnt nyilatkozott, hogy Ő meg 1842-ik bvben,mint e megye foispAoja,letbvbn az esktt, azt hiven megtartotta bs megtartandja ezentul is, bs eskuszik, hogy valamint eddig, ugy bite fogytAig csak az imAdott haza boldogsAgAt bs e megye javat, becsuletet tartandja szem elott, bs ugy Aldja megetet a mindenhatd Isten, a hogy esktjet megtartandja. Koztetszbst bs mbly hatAst sztlt Szinyei Boldog, a megvalasztottelsdalispAnnak szbkfoglald,politikai hitvallAsAt bs kdvetendd irAnyAt tartalmazd jeles beszede. SArosmegye politikai hitvallAsAt bs kdvetendd irAnyAt illettileg, a bizottmAny egyik buzgd s tisztalelkű tagjanak,Mari Assy, Agostonnak inditvAnya folytAn elhatArozta, es a tobbi megyékkel is atyafisAgosan kezdhetni rendelte, miszerint: E megye az 1860-ik bv oktober 20-An kelt legmagasabb kibocsAttAnynak tdrvenyszertslget el nem ismerheti ugyan, el Ibven tdkbelve minden tetteiben bs hozandd hatarozataiban az orszag rbgibb, u. m. 1723 ik 2-ik, bs tovabbA 1793/rik 10-ik bs fdleg az 1848. tdrvenyczikkekhez ragaszkodni; mindazonAltal, tekintve az orszAg jelen AilapotAt, kenytelen megragadni minden eszkozt, mely az alkotmAny visszaallitasAra kiuAlkozik, bs e szempontbol nbzi a fenebbi kibocsAtvAnyt is , mely utat nyit az orszAgnak arra, miszerint az 1848. tdrvbnyek alapjAn egybegyűlve, ott dnmaga hatarozzon sorsa foldtt. A mAr kdzdlttik dsszes tisztikar, ide erte a vArnagyot bs a hajduk hadnagyAt is, 85 szemblybdl All e szAmbdla volt kivAltsAgosokra esik 79, a nem-nemesekre 6, kik kdzol az egyik fdszolgabirdi hivatalra, a tobbi 5 eskudtnek rbszint megvAlasztatott, rbszint a foispAn Altai neveztetett ki. Igy AllvAn a dolog, kbrdem mAv most azon ktlldnben igen tisztelt hontitArsaimtd), kiknek az bn a „P. Naplo” mult e. nov. 24-dik 273. sz. a. ezikkem zokon esett, mert abban tobbek kozt azt is mondtam, hogy ha az aristocratia sajAt erdekletes hazAja javAt felfogta, ne nyujtson alkalmat a reactiora a democraticus elem irAnti sztkmarkusAga Altal, kerdem, megfelelt-e az aristocratia mint idosebb bs irAnyadd testver, nemes hivatAsAnak? Aligha, bs kbrdem, elleg van-e tbve a torvenynek? bs van e a fenebbi tisztikarban kelloleg kepviselve minden osztAly es minden brdek ? es hatArozott nemmel kbnytelen vagyok felelni mindkettore. A fdispAn egesz ittllete alatt ugy viseld magAt, miklnt azt a nekez idok igenylik, bs miklnt azt az alkotmAnyos fogalom legteljesebb lrtelmm megkivAnja, s ki, ha vk i8 neki akar a szem, akAr a tArgyAt tekintvkSzeuslgbitfil elter6mtei, azokat mindannyisa megyei kozonseg tanatAnak alarendelni tui Ezen alkotmAnyos lelete Altal mindnyajunki,em tiszteletbt, mert :al mint orszAgos erdemtl hc^rbirt^deszeVetetetta kimagAnak; bs azbrt ladAj&t ldtta le es a nagy kozonsbg akkor, a fitet e hd 20-an falas rendvel es lelkes eljenz^el tisztelte meg ; szioldja levbn az ezerekre a kozonsbgnek, a mefbbAlt hazafi erenyit Bardys es a lelkes, a bdui tttztdlego Ujhazy Albert A fAklya-vilAg nezeteeijn; jelentette a sztlgyekbe behozott nyilvAlgot, fttstje pedigzt, hogy Altala az idegen bintoltetven, dokremmisittessek meg. A vAros vilAg-fbnyben tt a fdlotti drdmba, hogy vannak mar a megynema Bach-rendszi rondkei, de alkotmanyos asztotta alispanjilos tisztikara. A rend a legpbldasabbayott meg minddtt bs mindenben, mindamelleirg sem csendor,sm katona nem drkoddtt a fdhjt hogy ne orkdldk, arra egyenesen felszolittat E tekintetben kdszdnetti tozunk a -'A,, u-iihonfitArsainknak, kik a C ler tisz,t vallalni szivesek voltak. Ittj^xy Albert, a fAradhatatlan, az aldozatot sot nem kimblo honfitArsunk nevet megemlitens kiitelessegemnek tartom. F5ldv. Thurdcz, F. hd 19-bn ryelakosai nehany ezerre meno szamban gyulze e megye szbk helybn sz. Martonban, 11 ijgatas utAp, alkotmAnyos jogaikat gyakorlan- Ez osszejovete volt az elsd bizottmAnyi gyj dsztvAlasztAs. A fdispAn ur fogadtatAsAt tzelra a naegye lakosaibol vAlasztott 21 tagu p bizottmAny rendezte, a mikbp rendeztetettitatik, leirni kissb hosszas lenne, csak annyit mbhogy a fdispan iff szabad alkotmanyos szellen\Uom tapintata az 1848-ik bvben tapasztalt szfc.Jeu nemzetlsbgi viszalaodasokat kituno sikeriryg^j^g^^g legszorosabb ertelemben vetteLs innepelte diadalat. A ldispan urat brkezt, megyei tovaros hatArait egy lovas bauderium fooadta s a megyehaz kapuja eb kiserte, -;y mas lovascsapat nagysziget klpezve, az elmeno neptdmeg harsany eljennel tdvozik. -igyehaz kapuja elott tartott magyar bs szlav s,[Okat a fdispan ur lelkes es nyejas szavakkal e ven, fdispAn. ur vezetese alatt a 245 tagbdizottmAny ment a megyehazba, onnan a romaiiUS templomba es a „Veui Saucte‘s utan vissziyehazba. — Itt a fdispAn ur kovetkezo beszed(0tta meg a bizottmAnyi tilest : „Tekintetes vArmegyei bizottjii,p.n ezen ep ndki szbk elfoglalasAra ismbt kivy0jj bensomet egy oly erzbs foaLlja el, melyet Stfejezni lehetetlen. 1 Ajdalommal bs orommel vez^s e2.__ dalommal, mert a 12 eves multnak,^ei sz6relmei akaratlanul szalljak meg keblemetnimpl mert evig tartd politikai halAl utAn blvezt eloszor ezen teren a viszonlAtAs oromeit. — Ut5n8ket uraim ezen teren, a multnak kineveit r.eni nem akarom , fAjdalom ! azon iddk terhen ajan ere, ztik teljes mbrtbkben, megemlitesno.ereini B6. beinket, most pedig fAjdalmat oie°m szabad, nem szabad bbredesi erOmiinket .en; pe. lejtsuk tehat a multat, leljünk a jelena jovonek s fogjuk fel a torvenyes fonalat ott, elott megszakadt. (harsany eljenzes). 0 cs.-ejt:10 oktl 20-ki legkegyelmesebb diploma Altai Politikai leletünkbe visszahelyezni kegyeskedett, az mely nektnk szabatott ki, szuk korlatok kozb szoritaa de bizzunk nemzettuk alkotmAnyos bretslegen ’egyetertesben bs testvberies brzelmekben, melyik kazAnk honpolgArait nemzetiseg kulonbseg nemtgkep szAllt meg, s erds hitem, hogy a legk, orszaggyulbsen politikai assistentiAkban szilartisrvanyek alkotmAnyunk kozSs megelbgedbsünkre ktanUy gygkeret verni fog. Azt hiszem uraim, nbzeteinkben talAlko^a kimondom, hogy elvben kiindulasi pontunk alky03 alapjAnak tekintjuk az 1848-ki szentesitett vgeket, s most, a mennyire lehet, a kdzjogi kbrdbsel^jtatAsAt az ugy is mAr kiiszoben Alld orszAggyulesreszszuk Nektnk fdbb feladatunk 0 Felslege legkegya.,bb kezirata szerint, melyben parancsolni kegyesle hogy megylenk rbgi Allapotaba alakittassek Altal, sokol dalu s nehez ngygyel foglalatoskodni, hogyok alts lehetsegesse tegylik az ohajtva vArt orszAggj egybi hivAsat! (sztinni nem akard eljen.) Azutan a foispani kinevezes bs utasitas fi.istal van, a foispan ur ugymond: „en mint prokhispa 1848-ban l^isegi esklitkirAlyomnak s alkotiouul ra letevlem, azt ezennel (jobb keze harom ,t st emelve) megujitom“, mit sztnni kem akarelyezessel fogadott a kuzonseg. A bizolmiAnytyul megnyittatvan, hatarozatba ment: „e megyeiromanya az 1848-ki alkotmanyos torvenyekhehiv ragaszkodik, azokat egyedüli kiindulasi pontk kinti, bs egyedül azok szerint kbsz hozzafognli tikai szervezesbhez, kiiltinben nem ; mit, midta ispAn ur megengedte volna, a bizottmanyi tagsi olvasata utan az 1848-ik bvi tuirvenyek alapji lasztatott a tisztikar, ezek utan a foispan uizottmanyi tilest kovetkezo naponi folyta asaoszlatta. December 20 an feleskettetett a tisztikar, esn, hogy a bizottmAny magyarul nem tudd tagjait nyelvben is kivAutAk a jegyzdk1nyv vitelet, kb lesillset a municipalis elet terbn jogosnak closm hatAroztatott, hogy a jegyzdkdnyv eredeti ma szovege mellett columnaliter sniiv nyelven is sek, mit sztnni nem akard bljn es szlava kuveij Ezek a legnevezetesebb haarzatok. Most meg egy par szot azm benyomAsrol, m ez egyesti esre vezeto indosok eloideztek. A dromittasan jart kelt a tisztgitasi estve a kivi Aj vAros utezain, s a fiatalsag (iada kep vallaikui hozta a varoson keresztil holadt szeretve tisztdispant; zenenk e menetet Rkóczyvul kiserte, pedig eljenzesekkel és szlAlkkal nagyszerbtve e menetet. Jellemzd, hogy ez tnnepuy mindenesen Ihbo nelkül folyt le.