Pesti Napló, 1861. január (12. évfolyam, 3268-3292. szám)

1861-01-13 / 3277. szám

11-3277. 12-ik evi folyam PESTI NAPLO 1861. Vasdrnap, januar 13. Eldfletesi fdltetdek: POSTAPi, holzhoz hordva : Feldvre . . . . 10 frt 50 kr. a.fdrt. Evnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. Art. Evnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. drt Hirdetmanyak!■■■ , 6 hasdbos petit-Bor egyszeri hirdetesnel 7 ujkr. Bdlyegdij inraemenyek dija: kulen 30 K Ma_^ita 4 hasib0B Detit.B0Jr 25 nik^ e Szerkesztesi iroda: Szep-utcza l-so szdm, l-so emelet E lap szellemi reszet illeto minden koz-li. 111 1 O ‘ll IVa tek 1 ! lemeny a szerkesztsiseghez intezendii. . . 1 . Ferencziek teren 7-dik szam foldszint. • Bormentetlen levelek csak ismert kezektol fogadtatnak el. A lap anyagi reszet illeto kozlemenyek (elofizetesi penz, kiadasa koruli panaszok, hirdetmenyek) a kiadd-hivatalhoz intdzendok. Elofizetesi folhivas az 1861-diki elso felevi es elso evnegyedi folyamra. Videkre : postan kildve januar—juniusi felevre . . . 10 ft 50 kr. — januar—Ifartiusi evnegyedre 5 ft 25 kr. Budapesten: hazhoz kildve ugyanamiyi. Az ekifizetesek el fogadtatnak minden postahivatalnál As Pesten egyedil csak a kiaddhivatalban. A kUlfQldre j&rauilA NaplA pAldingokra nAzve, minlen rendetlensAg kikerulAse vAgett, legczAlszerubben selekszik az elofizetS,ha a lakttelyAn levo postahivatalnal rendeli meg e lapot. A „Pesti Napl6“ kiadohivatala. PEST, januar IS. A tele Ids kormany kerdesAi ujra szoja hozta a Pesti Hirnok. Magdban veve nem elegerido ok arra, hogy ni is megint felszolaljunk. A Hirnekkel ugyanis nincs mit vitaznunk ez ügyben. Valodi chinai fal v&laszt el benninket e kArdisben. A nevezett lap feherv&ri dolgozdtdrsa panaszos hangon mondja, hogy a 48-diki orszaggyules azArt tevA semmivA a megyAt, mert k A p , iseld bizottsdgot leptetett az Osgyules helyAbe, s middn egyfeldl a nepet erettnek nyilatkoztatd alkotmanyos (t. i. a valasztasi) jogok gyakorldsara,ugyanakkor kizarta azt a kozdolgok kozvetlen intAzAsAbdl. E terre nem kovetjuk a P. Hirnokot. Nem vitatjuk, vajjon az dsnepgyulasek alkalmasabbak-e tanacskozdsra, vagy a kepviseld testuletek. Mindez reg eldontott kArdAs a politikaban.Elemi dolgok folott miert vitiznank? Ama zivataros idok emlekezetet sem idezzuk fel, middn nem egyszer Almos botok dontottek, okok helyett, orszá gos kerdések felett. A ki arendet, nem a szabadsdgellentételnek, hanem biztositekanak tekinti,aligha el fogja hinni, hogy ama zivataros gyűlesek ellen, melyek valóban felforgatással fenyegettek megyei rendszerünket, az lenne legbiztosabb gydgyszer,ha peldaul Borsod 30,000 nemesAhez meg megannyi, vagy tobb nAphivatik egybehavonkint,vagy legaldbb Avnegyedenkint, iotAzni a megyei As orszagos ugyeket. Az bsgyulAsek As kepviselet kerdesAt mAr akkor eldontottek oseink, midon a rakosi ds aradi gyulAseken megjelenit banderiumok helyett, a megyek es varosok kepviseloit kezdtek meghivni orszdggyulesre. S az ősi alkotmany e voltoz&san egy hazai tort^netire sem hullat konyeket. Nem kerdjuk, vajjon nincs-e tobb okunk most is orvendenünk inkdbb a voltozason , mely e reszben a megyeket erte, mint JeremiAs szerepeben tetszenünk magunknak, sirAnkozvan romjai folott azon int^zm^nynek, mely tizenegy £vi elnyomds utan is egyszerre oly hatalmas dletjeleit adja, hogy a kormdnylap mdr is megsokalla ? Mi szikseg mindezt ujra meg ujra elmondanunk a Hirneknek ? Mi art 6t ujolag figyelmeztetnünk, hogy a mi valtozas mindeddig a megye rendszert Arte, mindaz esupdn a kepviseleti rendszer alakuldsdnak szukseges fejlemAnye, mindazzal a felelbs kormanyrdl szold torvAnyczikkelynek semmi koze ? IdAztuk a 48-diki XVI-ik. ezikket; kimutattuk e torveny szavaival, hogy a felelos kormany behozatala mei'dben Ai intetlenul hagya a megyek minden de minden jogot. Mind hiaba! Okoskodasainkra, idezeteinkre, azon kialto tenyre, hogy ime kdriiliink — 48-iki teljhatdsagukba az oktoberi kiadvanyok altal meg vissza sem allitva — Alnek, mozognak mdr is a megyek, mint megannyi hatalmas organismusai az uj eletre kelt államtestnek —mindezekre, mondjuk, nem kaptunk egyeb valaszt azon puszta allitasnal, hogy a 48. evi III. 1. ezikk megis megrontotta a megyeket, s azon puszta igéretnel, hogy a kormany majd megmutatja orszaggyulesi eloterjeszteseiben, hogy lehet felelosseg mas alakban is, mint a melyben az europai allamferfiak egyeduralom alatt egyedül velik ezt folytatathatni s amelyben kereste az 1848-ki hongyules is. „Hogyhogy?“ kia.lt keze a Hirnok olvasdja. „Hat hidban hivatkozott volna a Hirnok Helvefiara, fdjszak-Amerikdra As NorvAgiAra ?“ Nem tehettnk rolla, de nem tartjuk nagy publicistai tajekozottsdgnak Schweizba As Amerikdba menni a felelds kormany kerdesenek tanuldsa vAgett. Schweiz As Amerika koztdrsasdgok ; ott. kozvetlen az allam fejet vagy elnoket vonjdk feleldssAgre, a kinek hatalma ellenAben nem csekAly biztositAkkal birnak mdr a valasztasban is. E biztositAk mellett az amerikai szovetseg alkotmdnydban hatdrozottan ki van kotve az elnok feleldssAge. A svajezi szovetsAgi alkotmany e folott a szovetsAgi tanacs tagjait is feleldsekke teszi. (§ 88). S ne gondolja a Hirnok, hogy ez a tandcs a mi kormanyszekeinkhez hasonld. Miridenik tagja e tandesnak kulon miniszteri tarezdval s tilAsiAs tanacskozasi joggal bir a szuvetsegi gyulesben. Mint Angliában a miniszterek. Ami Amerikát, illeti, Tocqueville, az amerikai intezmenyek legalaposabb tanulmányozdja, hatarozottan megjegyzi: „hogy ott a kormánybeli kozpontositás a legmagasabb lepcsojen áll; hogy ott a nemzeti hatalom jobban van központositva, mint valaha Europa rAgi monarchidi kbzil akarmelyikben." (Tocq. A Democratia Amerikdban. Ford. Folbidn. I. köt. 140. lap.) — Hogyan magyardzhato tehat Eszak- amerika szabadsdga? Megmondja Tocqueville, hogy a hatdsagi kozpontositas hianydboll. Hogy e két rendszert az amerikai szovetseges államok meg tudtak egyeztetni oly tény, mely bizonyara inkdbbszol mellettünk, kik nem is a régi europai monarchia kormányaiban keressik az alakitando magyar kormany mintdjat, mint a Hirnok mellett, mely szabad municipiumot felelds kormany mellett nem kepzelhet. „No de Norvegia!“ mondja a Hirnok. Ez már legalább monarchia, hol az allam feje serthetetlen.E folott politikai viszonyaiban sok hasonlat van a mi viszonyunkkal. Oly állam, melyet csupán a „personalis unio“ kot egybe egy másik allammal; s hogy e viszony, ilyaz egybekottetAs mellett, esaknem felszazad bta fonndll, bizonydra kidird pelda, melyre nAmi sulylyal hivatkozhatunk Europa elott, a kik egyedil a „pragmatica sanctio11 alapjan, az 179% . 10. t. ezikk szellemeben óhajtjuk szabalyozni kormdnyrendszerünket. S mikent alakult a kormdny Norvegidban ? Egy allamminiszterbdl s hAt allamtandcsosbAl, akikkozt a tdrczdkat a kirdly osztja ki (§. 12.); a kiknek ellenjegyzese nAlkul a fejedelem SvAdorszdgban sem adhat ki rendeleteket; s a kiknek felelossAgAt tobb helyen (§§. 15.30.32.86.) hatarozottan kimondja az alkotmAniy. Mintha csak a 48-ki III. torvenyezikket olvasnok a nyolcz felelos magyar miniszterrol. Igy dllunk a „Hirnok“ idAzeteivel. S ezzel vegezndk a vitdt. Azonban a Hirnoknek segitsAgAred a hivatalos Sllrgony. Nem tudjuk, kit tolmdesa-e e lap e reszben az okt. 20-ai kormány nezeteinek. Azok utan, a miket egy becsi levelben irt a „Hirnok“ szerkesztdje, azt kell hinnünk, igen. S ez által nyer a vitatds fontossdga. Vegyük fel tehat a keztyut, s vizsgaljuk a kerdest uj oldalrol. Csengery Antal. (Fk ) Ha az olvasdnak valamikor Apen egy szabad pillanatja van, ne sajnalja a fdradsagot, larcznjat kinyitni es abbol a legkozelebbi forintos bankjegyet kivenni, aztdn tegye maga el, es olvassa azt, a mi rajta dll. Tudjuk, meg lesz lepetve a sok — hazugsdgtol, mely csak ugy Hemzseg ezen a kis papirlapocskan. Eldszdr is, vagy szazszor dll ott, hogy ez — egy forint. De ha meg ezerszer is nyomtatndk oda, azert meg sem volna igaz , mert koztudomas szerint 50% levAn az agid, a bankjegybeli egy forint nem egy forint, hanem csak otven krajezdr. Hazugsag tovdbbd az is, hogy a szab. ausztr. nemzeti bank a jegy vivdjenek egy forint ezlistpAnzt fizet. Prdbdlja meg valaki, a bAcsi uri utezaban szAkeld nagyerdemi bankigazgatdsdgot, ezen igAret teljesitAsAre fdlszdlitani As bizonyos lehet arrol, miszerint ennek az lesz az eredmAnye, hogy a nagybunddju portds okleivel ismerkedik meg, legyed semmi! Igy tehat abból, mi a bankjegyen áll, semmi sem igaz, csak az, hogy azt bezárjuk, a ki e jegyeket utánozza, vagy meghamisitja. Ezen egy igéretet, illetoleg fenyegetést, a bank mindeddig lelkiismeretesen teljesitette is. Mar most nezzük a bank pillanatnyi helyzetet! A legujabb kimutatas szerint 1860. vAgen az ezistkAsztet kerek szamban 90 milliot tett, As a bankjegyforgalom 475 milliot, tehat a bankjegyforgalom otodresze sincs ezisttel fedezve. Ez bizony nagyon kedvezotlen helyzet a kozonsegre nAzve, azonban a bank részvenyeseinek azert igen jól megy a dolga, mert a 475 millidnyi bankjegyforgalomból a 90 millidnyi ezüstkeszletet levonva, marad még 385 millid bankjegy, melytől a bank kamatot nem fizet, de vesz, mert penzet természetesen csak jovedelmezd üzletekre forditja. Ezen 380 millio kamatjat a reszvenyesek koltsAg, sot valddi toke nAlkilli nyrresAg gyanant, egyszeruen zsebre dugjak, As mikAnt az iment halljuk, az 1860. Av masodik felAert is 30 ftnyi osztalek akar fizettetni egy-egy rAszvAnytol. Mi korantsem irigyeljuk a rAszvAnyesek e szep jovedelmet, de azt hiszszuk, hogy ezeket mdr rAgdta nem illetne, ha nem csak a jog, hanemegyszersmind a meltdnyossdg szempontjabol is itAljuk meg a dolgot. A bank tettleg „banqueroute“, mert nem birja kotelezettsegeit teljesiteni, de a banqueroute kereskedo legfolebb annyit igenyelhet maga számara, a mennyi mulhatlanul szukseges, hogy Alien ne haljon, de zsiros osztalekra 6 bizony nem tarthat igenyt, mig hitelezoinek koveteleseit ki nem elegitette. A bank „insolven»“, mert nines elegendd ezustje, tehat elso kitelessege, ezustot szerezni. Ez drdga, azt tudjuk, de epen azert forditsdk e vdsdrldsokra a „nyereseget“, melyet most „osztalokra“ forgacsolnak szAt; a rAszvAnyesek pedig Arjek be az 5% kamattal As azon ontudattal, hogy mdr eddig is, meg pedig sok evendt, sokkal tobbet huztak, mint a mennyi dket — a bank helyrzetet tekintve — megillette volna.... Jovd hetfon tartatik a bank kozgyűlese, mely az osztalok folett is határozni fog. Hogy a rAszvAnyesek — mert egyeb senki sincs jelen — maguk mondandnak le az osztalekrol, ilyesmit hinni, illusio lenne, de beleszolhatna a penzügyminiszterium, melynek kotelessege a penzintAzetek mukodAse folott oskodni. Ha a bank meg mindig maganintAzet volna — pedig rendeltetAse szerint annak kellene lehnnie — az allamnak semmi koze nines az osztalekhoz, rurhelyt a bank a kozonsAg iránti kotelezettsegeit teljesitette. De miutdn ez nem tortAnt miutdn a kozonseg a bankjegyek elfogaddsara kenyszerittetik, mAg pedig az d 11 am rAszArol As formaszeru tiltvA- n y e k dltal kenyszerittetik , azaz, miutdn a bank az dllam oltalma nAlkul mdr rAgen tettr leg es formaliter megbukott volna, ugy hiszszuk, hogy Plener urnak joga As kötelessege, az osztalAk-kiadds ellen felszolalni. Fogja-e termi? nem hisszuk ! Az ollam As a bank kozt. meg mindig oly ezerrelA osszebonyolddott viszony letezik As a penzügyminiszter meg oly nagy mertekben szorul a bankra, hogy nem igen lehet batorsdga, ez intAzettel komolyan osszeveszni As a „manus manum lavat“fele bankpolitikoval szakasztani. — Az Augids-bol kitisztitdsa szintAn csak az orszdggyuleseknek fog jutni, ezen Herkuleseknek, kikre mdr nemcsak tuezatonkent, hanem szdzankent volt az dridsi feladat! Isten adjon nekik rd erdt As szAp idot! VIDEKRE, postdn Iidlevre . . . . 10 frt 50 kr. a. drt. BECSI BORZE januar 11-en, 1801. Adott Tar- Adott Tar- Adott Tar- Adott Tar-Allamadosgag. dr tott ar dr tott dr Elsfibbsegi kuitvenjek. dr tott dr dr ott dr 5%-os peztvdk ertdkben...................100 frt 55.25 55 75 Allamvasp.......................................... 500 frank 147 — 148.— N. Szombati lso kibocsotde.......................... 22.— 24 — 5°/,-os nemzeti kolcson...................100 frt 74.30 74.40 Sorateitvek. Lombard-velenczei.......................... 500 frank 143 — 144 — N. Szombati 2-ik kibocsoltds ...... 60.— 65 — 5°/0-os metallipues.............................100 frt 62 30 62 60 Duna-gozhaj6zdsi tdrsulat . . . 100 ft pp. 13 — 94. — Valtdk (devisek). 4'/i°/o-os „ .................................100 frt 52 5^ 53 — Osztrdk Llyod................................100 ft pp. 80 81 — HdromhAnapra. 1839-diki sorsoldssal..........................100 frt 106.50 107 — li»c,vrnv»t Amsterdam 100 boll, frt (85 ft 52 kr a. d.) 3% --------------- FOldtehmnentesitesiek. 1854-diki r ...............................100 frt 81.75 84.25 ”e nye ' Augsburg 100 d. ndmet ft (85 ft 90‘/, kr) 3‘/, B 128 50 129 — 1860-diki _ ...............................100 frt 83.25 83 75 Nemzeti bank (ex div.).......................................... 748 — 750 — Berlin 100 talldr (150 frt ausztr. ertdkb.) „ _ _ 5%-os magyarországi........................100 frt 65 — 65 50 Comp-rentpapirok 42 ausztral lira.........................15.— 15.50 Hitelintezet 200 frt..................................................155—555.20 M. Frankfurt 100 d. ndm. ft (85 ft 90'/, kr) 30 128 75 129.— 57,-os bdnsdgi, horvdt ds szldv . . 100 frt 62 25 62 50 a hitelintézeti darabja......................100 ft a. e. 1 8.75 109 25 Also-ausztriai esc. bank 500 frt....................... 564 - 566 --- Hamburg 100 mdrk-bank 6 frt (75 ft 85 kr) 2 „ 113.25 113.75 5° ,-os erddlyi......................................100 frt 61 — 61.75 Trieszti db..............................................100 ft pp. 114 —'ll5 — Duna-gozhajozdsi tdrsulat 500 frt...................... 380 - 382 — London 10 font sterling. (100 ft 23V2 kr) 6 „ 149.75 350 — Velenczei kolcson 1859 570 . . . . 100 frt 88 — 89 — Dunagozhajdz. tdzs. darabja . . . 100 ft pp. 94 50 95 50 Trieszti Lloyd 2-ik kibocsoltds 500 ft pp. . .130. 140. Paris 100 frank (40 ft 50 kr ausztriai drt) 3'/, „ 5950 59.60 Budai vdroskozsdg db.....................40 ft a. e. 35,75, 36 25 1(Budapesti ldnczhid 500 ft pp............................... 393 — Penznemek. Zalog-levelek, Eszterhazy...........................................40 ft pp. 86 — 87 — Éjszaki vasut...................................................... 2045 Corona . . . . ........................................... 20 60 .— Salm ...................................................40ft pp. 38 50 88 75 Ausztr. államvaspálya....................................... 279.— — Csoszdri arany......................................................7.10 —.— An. bank 6 dv. 57%-os .... 100 ft pp. 99 - 100 - Pollffy .....................................................40 ft pp. 36.25. 36 75 Nyugati vasut...................................................... 184.184 50 Reczds arany............................................................7.09 — n n n 10 dv. 57_-os .... lOOftpp. *650 97.50 Clary ....................................................40 ft pp. 34 251 34 75 Pardubitzi vasut................................................ 105.25 ^5.75 Napoleonsdor.........................................................12.03 — „ „n sorsolh. 5%...................lOO ft pp. 88 50 89.— St. Genois..............................................40 ft pp. 37.- 37.50 Tiszai vasut.................................................... • 147.- 147. Orosz impenare. ................................................ 12 36 .— t) jj n 12 ho 57o........................lOOftpp. 99 W) 100— Windischgrdtz........................................20 ft pp. 20.- 20.50 Deli vaspdlya 6070 (ex div.)..............................182 — Iff oi 5. 7-V e° — An. bank sors. 5°/9 . . 100 ft ad 84 50 85 — Waldstein..........................................20 ft pp. 26 50 27 — Károly Lajos vaspollya (ex div).......................... 152 75 553 25 A nemzeti kolcson papir szelvényei. . . .40——.— A gallicziai fold, hitelintdz. 47,“/-os 100 ft pp. 84'— 85 — Keglevieh..................................10 ft pp. 14.50 15 Graz-Koflachi......................................................106 — HO — Porosz pdnztdri utalvdny................................ 2.28 2.29 Felelet „Foldy“ sarosmegyei tudositarsaira. Sok kedvet nem erezek ugyan e sorok irasdra, miutan az utobbi evekben nemely targyakra es most legkozelebb is Zseddnyi leveleire kivdntam ndzeteimet a kozonseggel tudatni As nem voltam oly szerencsAs, hogy ezek az illetd lapokban napvilagot lattak volna. *) Mindazondltal tobbektol ujra fdlszAlitva, kesztetve Arzem magam, Foldy baratunknak a saros* megyei volt kivdltsagos osztaly ellen mar masodizben emelt vadjdra nehany szAt felelni. Felelni azArt is, mert hihetoleg Foldy baratunknak mult Avi november 24-An a P. Naploban megjelent sdrosi levele kovetkezteben, a fdvdrosbAl is oly magantudAsitasokat kaptam, miszerint hazank elso tekintelyei nincsenek megelegedve a sarosmegyei akkor meg csak tisztujitasi combinatioval, Apen azArt, mert allitAlag a nemnemesekre keves tekintet volt. — Felelni azArt, mert multAvi dec. 20 ka Ata An is e megyAnek tisztviseldje vagyok, As ha nem volnek is az, mint annak hi fia, megyAmnek jA hirneve nagyon szivemen fekszik, mert ki kell mondanunk az egesz haza szine elott, hogy a mai Sdros nem a rAgi, ezt a jovet do fogja megmutatni. A vdd tehat ez : a volt nemesseg a maga rAszAre zsakmanyolta ki a hivatalokat As „hogy, ha az aristocratia sajdt ArdekAt As hazdja javat felfogta, ne nyujtson alkalmat a reactiora a democraticus elem iranti szlkmarkusaga dltal, kArdem (azaz Foldy kArdi) megfelelt-e az aristocratia mint idosebb Ab irany. adA testvAr nemes hivatdsanak ? Aligha. As kArdem elAg van-e tAve a tdrvAnynek ? As van-e a fennebbi tisztikarban kelldleg kepviselve minden osztdlyos *) Ezert bocsdnatot kerünk, kijelentve mentsegünkre, mikent munkatdrsunk tdrgyavatott czikket csak azert nem adhattuk, mert az a polemia befejezese utan jdtt kezeinkhez. Szerk.