Pesti Napló, 1861. január (12. évfolyam, 3268-3292. szám)
1861-01-22 / 3284. szám
BET 18- 3284. 12-ik évi folyam Szerkesztesi iroda: Szdp-utcza 1-so szdm, l-s8 emelet E lap szellemi rdszdt illeto minden kozlemeny a szerkesztoseghez intdzendo. Bdrmentetlen levelek csak ismert kezektol fogadtatnak el. Kiado-hivatal: Ferencziek te r d n 7-dik szdm foldszint. 1861. Kedd, janurir 22. PEST, jainuar 21. (Fk.) Midben nem rolg az ollani rdszdről az ezistfizetes folldn fuggesztve , azt mondtuk, miszerint ez altal tndris teljesedesre ment a mult nyaron kifejezett abbeli aggodalmunk, hogy a kormany nem lesz kepes a sziksdgelt ezistnek birtokdba jutni. Hozzatettük akkor, miszerint nemsokara azon masik elfiremonddsunk is igazolva leend, hogy t. i. a folydkiadasok fedezesere is rendkivüli eszközokhez kellend nyulni, ugy hogy azon szep valoszinusegi calculusbol, melylyel Plener ur a birodalmi tanacs ileseiinek kordban a kozönseget megorvendeztette, alkalmasint semmi sem fog valosulni. Es ime a hivatalos lap maris azt jelenti, hogy az allam uj kolcsonre szorul, melynek januar vigeig nyilvanos albirds utjan kell fedeztetnie. Ezen uj penzugyi rendszabaly indokolasa igen rovid : a birodalom hatdrainak oltalmazdsa tetemesebb hadi koltsdget kivdn, ds Magyarorsz.dgbol az államjovedelmek elmaradtak. Tel;dt a kiadd's novekedven, a bevdtel apadvdn, nem marad egyeb teendo, mint — kolcsonvenni. Ez vildgos es egyszeru, hanem — fog-e a kolcson ldtrejonni? Azt hisszük — igenis, mert a terv igen drtelmesen ki van dolgozva, es az egdsz kolcsont tulajdonkepen csak add eldlegezds gyandnt tüinteti eld. A dolog igy van : 88 frtdrt 100 ftra szdld kotelezvdnyt kap az ember, mely ot reszbbl dll, korlilbeldl ugy, mint az 1839 ki sorsjatdkos kotelezveny, csak azon kuldnbseggel, hogy a most kibocsdtandd kotelezvenyek mindegyik otod resze masinas lejarati napra szoland; az 1-sbotbd 1862 julius 1-re, a2-ik 1863 jul. 1-re ds igy tovabb, ugy hogy az utolsd otodrdsz 1866 jul. 1. vdltatik be. Mdr most abban dll a kedvezmeny, hogy ezen otodrdszeket teljes ~rtdkok szerint, tehdt szdzat szdzdrt, oly addk fizetesdre lehet hasznalni, melyek nem csengo-ezustben rovanddk le,de azon megszoritdssal, hogy ily fizetesre csak azon otodrdsz fordithatd, mely a fizetds esztendejeben lejdr. Igy tehdt — az elsd btod csak 1862-ben fogvan lejarni — vele fizethetd az 1862. dvben lerovardd add; az 1863-ki addt aztan a mdsodik, az 1864-ket a harmadik kotelezvenydtoddel lehet torleszteni ds igy tovdbb. 1861-ben e kotelezvenyek meg nem fordithatdk addfizetesre, mert az elsd dtbdrdsz csak 1862-ben jdr le. A kotelezvdnyek azonkivul 5% kamatot hajtanak. Az alabd tehdt 5% rendes kamatot huz, es kotelezvdnydt a nevdrtdk szerint addfizetdsre 1ordithatvan, 100 fr.nyi addjat 88 frton vett kotelezvenynyel fedezheti, vagyis 12% megtakaritdsdval. Ezen egdsz — 30 millidra terjedd kolcson tehdt ugy tekintendd, mintha a kormdny az 1866-ig begyvitendd addnak egy rdszet — 30 millidt — 12%-el escomptiroztatna magdnak, de ugy, hogy ezen eldlegezett osszeget csak 5 rdtdban szamithatja be az addfizetd. Nem tagadhatni, hogy ezek az addfizetdre igen elonyos, de az dllamra nezve igen nyomaszto feltetelek , miknek elfogadasa csak a legsurgetdbb szuksdgoltal talalhatja magyarazatdt ds igazoldsat, — arrol nem is szollva, hogy nem is egyszerre, hanem at holnapos rdtdban — 1861. februar 15-tol 1861. junius 15 -ig — gyűlend be ezen 30 millid. Mindazaltal — dmbdr a pdldabeszed szerint „szuksdg nem ismer torvenyt" — szabad lesz azt kerdezni: meg fog-e felelni a siker azon roppant áldozatnak, melyet az állam hoz? Ills erre nem mernénk oly hatdrozott igennel felelni mint a kolcson letrejottenek kerdesdre. — 30 millid, quid hoc ad tantam sitim?! Ez havonkint 6 millidt teend, pedig az olaszorszdgi osztrak had havonkdnt ds a mostani bdkeiddben 4 millidt igdnyel, az osszes hadi koltsdg pedig koztudomds szerint havonkdnt korulbelol 10 millidra rug! — A csdszdr rendelet azt mondja ugyan, miszerint „a szüksdges intdzkedesek meg vannak tdve, hogy a magyarorszdgi addkotelezettek ezen kotelezettsdgek teljesitesere vezettessenek vissza,“ hanem attol felek vagyunk, hogy ezen visszavezetdsi intdzkedesek koltsegesek lesznek, ds az ez uton behozandd jovedelem tetemes rdszet fel fogjdk emeszteni. Azutdn meg egy kdrddst bdtorkodndnk tenni: a kormdny legujabb rendszabalya, mely a jovendd dvek jovedelmdnek egy rdszdt mdr most emdszti fol, mindenesetre a vdgsdk ds rendkivüliek koze tartozik. De ha mdr e pillanatban is, midon a beke meg sehonnan nincs megzavvarva, ily rendkivuli eszkozokhez kell folyamodni, mi tortennek majd akkor, ha h d b o r u talalna lenni ds a penzbeli szuksdglet oly magossdgra fokozddik, melyhez kdpest a mostani kiadasi etat valdsdgos csekdlysdg?! Ha ilyen esetre kulfdllddn hitelre nem szdmithatunk, ha a belfoldi tdke ismdt oly fdldnken visszavonul, mint az 1860-ki kolcsontol, ha az add-eldlegezes forrdsa is ki van meritve, — honnan veszik a hadviselesre vald pdnzt? Ez szerdnytelen, de termdszetes kerdes es nem hisszuk, hogy e perezben akdr ki is felelni tudna rd. Hirdetmeny a kdvetvalasztae es tisztujitas targyaban. Miutin Felsege legmagasabb hatarozata nyomin a korondzsi orsziggyules bekovetkezte rovid idon virhato ; miutan mas reszt varosi tisztujitas es kepviselo valasztis 1848. 6ta a torveny ertelmeben nem tartatkatott, s a legkozelebb belepett tisztikar csak az itmeneti idoszakra helyettesites utjan ideiglenesen valasztatok ; miuti.n vegül mindkit tekintetben legeloszor is a valasztok osszeirisa szikseges , ennel fogva a folyd dvi januar 2-án tartatott viroshatdsagi kozgyűldsen az 1848-ik dvi V. torvdnyczikk 7. ds 8. §§-hoz kdpest a kevetvilasztisi Ugynek minden igazataibani kezeldsdre ds vezerletere egy kozdpponti vilasztminy oly módon lett kiküldve, hogy abban a virosnak kiillen vilasztd keruletei mind kdpviselve legyenek; — egyuttal pedig, miutin a torvdnykatdsig szervezdsdnek befejezdse utin a tisztujitd szdk legott megtartatni fog, ugyanazon kozponti vilasztminy megbizatott, hogy az 1848-iki XXIII. t. ez. 11. §. értelmdben Pest virosnak azon vilasztdit is, kik az iddzett törvdny 6. §-ban korilirt kdpessdggel birnak, esszeirja, ds az osszeirtak ndvjegyzeket bemutassa, hogy a tisztujitdszdk mindlelobbi megtartisa irint tovibbi intdzkedesek tdtethessenek. Ezekhez kdpest Pest viros mindazon lakosai, torvdnyesen bevett valliskulonbsdg nelkul, kik az 1848-diki V. illetoleg XXIII. torvdnyczikk drtelmdben vilasztisi joggal birnak, ezennel felkivatnak, hogy az alibb kitett helyen s idoben a vilasztok sorba leendo bejegyeztetds vdgett magukat szemelyesen annil bizonyosabban jelentsdk, mivelhogy különben vilasztisra ezuttal bocsittatni nem fogninak. Az 1848-iki V. torvényczikk 2-ik§. szerint az orsziggyfildsi követek vilasztisiban szavazattal birnak, vagy id e tekintetben vilasztoknak bejegyeztetnek Pest virosinak mindazon bennszületett, vagy honositott, legalibb 20 dves ds sem atyai, sem gyimi, sem gazdai hatalom, sem valamely elkovetett sulyosb biintdny miatt fenyitdk alatt nem levő lakosai, a noket kivdve, torvenyesen bevett valliskilonbsdg nelkul , a kik Pesten 800 pengo forint drtdkii hizat vagy foldet birnak; b) kik mint kdzmivesek, kereskedok, gyirosok itt letelepedve vannak, ha tulajdon muhelylyel, vagy kereskeddsi teleppel, vagy gyirral birnak, ds ha kdzmivesek, legalibb egy segdddel folytonosan dolgoznak ; c) kik, ha bir a fenntebbi osztilyokba nem esnek is, sajit foldbirtokokbol, vagy tokdjokbol eredo 100 pengfi forint dvenkinti illando s biztos jovedelmet kimutatni kepesek. d) Jovedelmiikre vald tekintet ndlkiil a tudorok, sebd szek, ugyvddek, mdrnokok, Skaddmiai mlivdszek, tanirok, a magyar tuddstirsasig tagjai, gydgyszerdszek, lelkdszek, segddlelkdszek, kozsdgi jegyzok ds iskolatanitdk azon vilasztd keruletben, melyben illando lakisuk van. Vdgre , c) e kik az 1848-iki torveny szentesitdseig pestvirosi polgirok voltak, ha a fenntebbi pontokban leirt kdpessdggel nem birnak is. A virosi tisztikar ds kdpviselok megvilasztisira vonatkozolag pedig az 1848-iki XXIII. torvényczikk VI. §. szerint vilasztisi joggal birnak, vagyis e tekintetben vilasztok lesznek e viros mindazon lakosai, a nőket kivdve, kik teljes koruak, sem atyai, sem gyimi, sem gazdai hatalom, sem valamely sulyosb bivntdny miatt fenyitdk alatt nincsenek, torvdnyesen bevett valliskilonbsdg nelkul; ha a) a viros hatakihoz tartozd ds a telekkonyvben tulajdon, vagy egyszersmind hitveseik nevdre is kulonleg beirt oly hizat vagy telket egy dv dta birnak, melynek drtdke 2000 pengo forint. b) A viros hatikban mint kdzmivesek bejegyzett kereskedok, gyirosok egy dv dta telepedve vannak, tulajdon muhelylyel vagy kereskeddsi teleppel, vagy gyirral birnak, ds ha kdzmuvesek, folytonosan legalibb egy segdddel dolgoznak. c) Tudorok, sebeszek, ügyvddek, mdrndkok, akademiai muvdszek, tanirok, a magyar tudds tirsasig tagjai, kik a virosban egy dv dta telepedve vannak, ds 100 pengd forint hizbdrt fizetnek. d) Ezeken kivul mindazok, kik a viros kebeldben kdt dv dta telepedve vannak, ds 800 pengd forint biztos jövedelmet keresetuk, vagy tokedrtdk ntmn kimutatni kdpesek. e) Kik az 1848-diki tbrvdny szentesitdseig pestvirosi polgirok voltak, ha a fennebbi pontokban leirt kdpessdggel nem birnak is. Figyelmeztetnek egyuttal e viros lakosai, hogy a bejegyzds vdgett jelentkezdk, kdpessdgiket, a mennyiben az osszeirb vilasztminyok arrol a kezeikndl ldv8 adatokbol tin meg nem gyozodndnek, igazolni tartoznak; valaminthogy a kovetvilasztisi törvdny ama rendeletere is kulonosen figyelmeztetnek, mely szerint az, ki bejegyeztetds vdgett magit az osszeird vilasztminyok egyike elott nem jelentette, e vdgett tobbd a kozdpponti vilasztminyhoz nem jirulhat. Pest virosinak ot (kSvet) vilasztd keruletei egydbirint a nepszim alapjin kovetkezoleg lettek felosztva: Az 1-so keruletet kdpezi az egdsz belviros ds a Lipdtvirosbol a Redoute epulettol kezdve a feldunasor, egdsz a kereskedelmi testulet epuleteig bezirdlag, s onnan viszszafeld a Dorottya-utczinak dunafeloi oldala egdsz a Vogel-fele az elfitt 16. most 302. szimi hizig terjedo rdsz. A 2-ik kerületbe fog tartozni a lipoltvarosi Dorottyautezai Neinrich-fele az eldtt 17 most 301 szimu hiztol kezdve az egdsz Lipoltviros, ds a Terdzvirosbol az 1. szimu Huszir-fdle hiztol kezdve egdsz a 348. szimu volt Mercher-fdle, most pedig Hering, illetoleg Schneider Ignicz-fdle hizig akereszuteziban terjedo virosrdsz. A 3-ik kerületbe tartozand az emlitett Hering vagy Schneider Igniez-fdle 348. szimu hiztol kezdve egdsz a Terezvirosi kolmonysepro-utczai az elott Schlick Henrik fdle 1008, most pedig Kraus Antal-fdle 1083. szimu hizig terjedd virosrdsz. A 4-dik kerületbe tartozand az Essig-fdle az eldtt 1009. szimu most pedig Durlach Gusztiv-fdle 1084. szimu hiztdl kezdve a Terdzviros bitralevo rdsze, ds a Jdzsefvirosi 1. szimu N d m e t b Samu-fele biztdl kezdve egdsz a Sticzid-utcziban 632. szim alatti Derra-fele vires telkig terjedd virosrdsz. Az 5-dik kerületbe vdgre tartozik Forleitner Mityisnak Jdzsefvirosi 633. szimu bizitdl kezdve a Jdzsefviros tobbi rdsze, ds az egdsz Ferenczviros. Beirisra jelentkezhetni folyd 1861-iki februir 11-tol egdsz februir 25-ig bezirdlag, ds pedig az 1-id kerületre ndzve a virosbizin; — a 2 ik kerlletre ndzve az Istvin Fdherczeghez czimzett venddgfogadd dpuletdben; a 3-ik kerületre ndzve a Koztelek dpuletdben; — a 4-ik kerületre ndzve a nemzeti muzeumban ; — az 5-ik vilasztd kerületre ndzve a Koztelek dpuletdben, — hol az osszeird killddttsdgek reggeli 9 dritdl ddli 12 driig, ds ddlutini 3 dritdl egdsz 6-ig folyvist egyfittulendnek. A kdvetvilasztokat tartalmazd osszeirisoknak egyik pdldinya mindenki iltali megtekinthetds vdgett f. d. februir 26, 27 s 28-ik napjain a virosbizin a tanicsteremben ki fognak tdtetni ds mindenki, ki az dsszeird vilasztminy iltal a bejegyzestdl elmozdittatott, valamint az is, ki misnak bejegyzese ellen dszrevdtelt tenni kivin, az dsszeirisnak e tekintetbeni megigazitisidrt februir 28-tdl szimitandd 3 nap alatt, ugymint februir 28-kin, mirtius 1-én, 2-in a kdzepponti vilasztminyhoz folyamodhatik, mely minden tildseit a virosbizin a tanicsteremben nyilvanosan tartandja. A kdvetvilasztisra vonatkozo egyeb rendszabilyok, valamint szinte a tisztujitis irinti tovibbi intdzkeddsek, utobb fognak koztudomisra bocsittatni. Kelt Pesten, a kozdpponti vilasztminynak 1861-diki januir 14-én tartott ülesebol. Bird P rdnay Gibor, elndk. Rith Kiroly, jegyzd. (Fk) Egyre tart azon velerany, miszerint a tavaszi hadjarat el van napolva, hogy Cavour bedkes, Viktor Emdnuel még bekesebb, Napoleon esaszar pedig legbekesebb. Nem mernnk egyenesen ellene mondani ezen n^zetnek, mert a jovSt m^ly fatyol boritja, fsleg Napoleon cs&szarnak nem szokasa valddi szdnddkait leleplezni — a valdsit&s pillanata eldtt. Ha tehat az emlitett bekes Tolfogdst nem merndk is alaptalannak jellemezni, de annyit csak szabad mondani, hogy az egyoldalu es hogy az altera pars nem igen vetetik figyelembe. Egyebek kozt pdld. azt lehetne kerdezni, honnan van az, hogy a franezia cs&szdr d p e n most szinteti meg a nápolyi kiralynak adott oltalmat ? A „Moniteur“ a franezia flotta visszavonuldsat azzal indokolja, hogy „a franezia lobogd, melynek csak a kiraly visszavonulasat kelle fedeznie,ellendlldsra vald buzditdsul es anyagi tamogatasul vdtetett.“ De vajjon csak most vettdk-e dszre ezen „felremagyardzast“? Csak most tudtd,k-e meg, hogy Ferencz kiraly minden tovabbi ellenallasa hasztalan es hogy egyesegyedül azert folytathatta, mert a franezia flotta oltalamban bizott? Vagy ha már oktoberben — mikent a „Moniteur“ jelenti — tudattak a bourboni felsdgevel, hogy a franezia hajók nem fognak mindig ott maradhatni, „miert maradtak ott oktobertol januidrig, tehdt negyedfdl holnapig? Nem kell-e innen — egesz tisztelettel szolva — azt kivvetkeztetni, hogy az a gaetai oltalom nem vala egydbre szdmitva, mint a nápolyi kirdlynak ds egy par conservativ hatalomnak — rdszedesere ?! Es ha eddig ott maradtak a franezia hajok, miert nem maradtak meg kot holnapig, miutan Ferencz kirdly koztudomds szerint azon remdnynyel viseltetik, hogy d mentve van, ha az ellenalldst tavaszig meghoszszabbitnia sikerül ?! Midrt szabaditol fel Napoleon most egyszerre Piemont hadserejét, melyet annyi idolD at Gaeta elott lenyűgozve tartott? Ezek igen ártatlan kerdesek, melyek semmi figyelmet nem érdemelnek, ha azon feltételbol indulunk ki, hogy Napoleon csdszor nem valami szilard terv, hanem a pillanat szeszelye szerint intezi el a maga politikai eljdrasdt. — Ellenben fontossdgot nyernek e kerddsek, ha az ellenkezd feltdtel dll, ha azt B E € 8 I BORZE jaimar 18-an, 1861. B E € 8 I BORZE jaimar 18-an, 1861. Eldfizetesi feltetdek: VIDEKRE, postin I PG8TAN, holzhoz hordva: Folldvre .... 10 frt 50 kr. a. drt. I Ifdldvre . . . . 10 frt 50 kr. a.drt. Evnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. drt. | Evnegyedre . . 6 frt 25 kr. a. drt. A lap anyagi rdszet illeto kozlemdnyek (elofizetdsi penz, kiaddsa koruli panaszok, Injr 6 hasabos petit-sor egyszeri hirdetesndl 7 ujkr. Belyegdij hirdetmdnyek) a kiadd-hivatalhoz mtdzendok. | J 1 kilon 30 ujkr. Magdnvita 4 hasdbos petit sor 25 ujkr. ’ Adott Tar- Adott Tar- Adott Tar- Adott Tar-Allamadossag. ir tott ir tott Elsdbbsegi kdtvenyek. tott tott ir 50 .os orhik drtdkben . . . 100 frt 56 — 56 20 Allamvasp.......................... 500 frank 150.—151.— N. Szombati l-gd kibocsdtis........................ 22.— 24.— 5%-os nemzeti kulcson.....................100 frt 74.10 74.20 Sorajegyek. Lombard-velenczei. ... 600 frank 146.50 147— N. Szombati 2-ik kibocsdtis........................ 60— 65— 5°/°-os metallipues...............................100 frt 62.75 63— J Duna-gdzhajdzdBv tirsulat . . . 100 ft pp. 94 - 95— Viltok (dewsek). 41/•/ os ... 100 frt 52.50 53— Osztrok Llyod.......................... . 100 ft pp. 80— 81— Hdromholnapra. '* * ' ................................ 1839-diki sorsoUssal..........................100 frt 105— 105 — Resevenvek Amsterdam ICO holl. frt (85 ft 52 kr a. &.) 3% 128 75 12q — FdldtehermentesHesiek. 1854-diki „ ...............................100 frt 82 — 82 50 . . J ‘ ... AngsburglWd.ndmet ft t85 ft^V kr) 5V, „ m. -1^1.25 1860-diki . . . - 100 frt 82.50 82 75 Nemzeti bank (ex div.).............................. 732 — 734— Berlin 100 taller (150 frt. ausztr. ertekb.j „ _____ 5%-os magyarországi..........................100 frt 65.25 65 75 Comp-rentpapírok 42 ausztral lira.................... 155 15 50 Hitelintezet 200 frt .......................... 155 10155.20 M. Frankfurt 100d. ndm.ft (85 fl,90'/, kr)3.129.20 129.40 6“/°-os bdnsdgi, horvdt ds szldv . . 100 frt (3.25 f 3.75 A hitelintézeti darabja........................100 ft a. d. 108.75 109 25 Alsó-ausztrai esebank 5(X)frt..........................M2. 565. Hamburg 100 mdrk-bank 6 frt (p ft 85 kr) 2 B 113.75 64 5° -os erddlyi 100 frt 60.50 61— Trieszti db .................100 ft pp. 116—117 — Duna-gozhajozasi tdrsulat 500 frt....................... 386— 389— London 10 font sterling. (100 ft 28‘/j kr) 6 „ 150.50 150 75 Velenczei kollcson 1859 5% . . . . 100 frt 88 - 88 50 Dunagozdaidz. tdzs. darabja . . . 100 ft pp. 94— 95 — Trieszti Lloyd 2-ik kibocsoltda 500 ft pp. . .130— 150— Poins 100 frank (40 ft 50 kr auszriai ixt) 8'/. 1 59.60 59 86 Budai vdroskozsdg db .... . 40 ft a. e. 36.75 37 25 Budapest f lanczlnd 500 ft pp............................. 403. 4070 Penznemek, /aloc-levelek Eszterbdzy..........................................40 ft pp. 86 50 87 50 Éjszaki vasut .................................................... 2098— 2100— Korma ............................................................. 20 70 _____ Aolog I el . y .................................... 40ftpp. 34— 35— Ausztr.llamvaspdlya...................................... 282 — 282.50 Csoszdri arany...................................................7.13 __ * V Ltt SO/ 101 — PdlfiV ...............................40 ft pp. 36.50 37— Nyugati vasut........................................................ 182.- 182 25 Reczds arany..................................................7.12 An. bank 6 dv. 5/-os .... 100 ft pp. i00 ig- ciar? ! . !...............................40 ft pp. 34.25 34 75 Pardubitzi vasut....................................H . .104.50105— Napoleonsd’or....................................................12.06 _ _ » » » “li'ai/ ' ' ’ ’ 100ftS‘ 90 — 90!50 St. Genois.........................................40 ft pp. 37— 37.50 Tiszai vasut....................................• . . . .147.-147— Orosz imperiale...................................................... 12 40 ” ” ” iov°a *.....................100 ft MsnlOO - Windischeratz........................................20 ft pp. 20— 20.50 Ddli vaspdlya 60% (ex div.).............................. 186— 188 — Ezust.................................................................. 50.25 p2W5ro?..........................100 ft aPS' £fi’5C 86 50 Waldstei F ..................................20 ft pp. 23— 24— Károly Lajos vaspálya (ex div.)......................... 176 — 177— A nemzeti kollcson papir szelvényei. ... 40 — m~ S? — Keglwich ......................»*g. M.» 16- C.-Lfldl.. f /..............................................TM .............................