Pesti Napló, 1861. január (12. évfolyam, 3268-3292. szám)

1861-01-22 / 3284. szám

BET 18- 3284. 12-ik évi folyam Szerkesztesi iroda: Szdp-utcza 1-so szdm, l-s8 emelet E lap szellemi rdszdt illeto minden koz­­lemeny a szerkesztoseghez intdzendo. Bdrmentetlen levelek csak ismert kezek­­tol fogadtatnak el. Kiado-hi­vatal: Ferencziek t­e r d n 7-dik szdm foldszint. 1861. Kedd,­ janurir 22. PEST, jainuar 21. (Fk.) Midben nem rolg az ollani rdszdről az ezi­stfizetes fol­ldn fu­ggesztve , azt mondtuk, miszerint ez altal tndris teljesedesre ment a mult nyaron kifejezett abbeli aggodalmunk, hogy a kormany nem lesz kepes a szi­ksdgelt ezi­stnek birtokdba jutni. Hozzatettü­k akkor, miszerint nemsokara azon masik elfiremondd­­sunk is igazolva leend, hogy t. i. a folydkiada­­sok fedezesere is rendkivü­li eszközokhez kel­­lend nyulni, ugy hogy azon szep valoszinusegi calculusbol, melylyel Plener ur a birodalmi tanacs i­leseiinek kordban a ko­zönseget meg­­orvendeztette, alkalmasint semmi sem fog va­­losulni. Es ime a hivatalos lap maris azt jelenti, hogy az allam uj kolcsonre szorul, melynek januar vigeig nyilvanos albirds utjan kell fedeztetnie. Ezen uj penzu­gyi rendszabaly indokola­­s­a igen rovid : a birodalom hatdrainak oltal­­mazdsa tetemesebb hadi koltsdget kivdn, ds Magyarorsz.dgbol az államjovedelmek elma­­radtak. Tel;dt a kiadd's novekedven, a bevdtel apadvdn, nem marad egyeb teendo, mint — kolcsonvenni. Ez vildgos es egyszeru­, hanem — fog-e a kol­­cson ldtrejonni? Azt hisszü­k — igenis, m­ert a terv igen dr­­telmesen ki van dolgozva, es az egdsz kolcsont tulajdonkepen csak add eldlegezds gya­­ndnt t­üinteti eld. A dolog igy van : 88 frtdrt 100 ftra szdld kotelezvdnyt kap az ember, mely ot reszbbl dll, korlilbeldl ugy, mint az 1839 ki sorsjatd­­kos kotelezveny, csak azon ku­ldnbseggel, hogy a most kibocsdtandd kotelezvenyek mindegyik otod resze masinas lejarati napra szoland; az 1-sbotbd 1862 julius 1-re, a2-ik 1863 jul. 1-re ds igy tovabb, ugy hogy az utolsd otodrdsz 1866 jul. 1. vdltatik be. Mdr most abban dll a kedvezmeny, hogy ezen otodrdszeket teljes ~rtdkok szerint, tehdt szdzat szdzdrt, oly addk fi­zetesdre lehet hasznalni, melyek nem csengo-ezu­stben rovanddk le,de azon megszo­­ritdssal, hogy ily fizetesre csak azon otodrdsz fordithatd, mely a fizetds esztendejeben lejdr. Igy tehdt — az elsd btod csak 1862-ben fog­­van lejarni — vele fizethetd az 1862. dvben lerovardd add; az 1863-ki addt aztan a md­­sodik, az 1864-ket a harmadik kotelezveny­­dtoddel lehet torleszteni ds igy tovdbb. 1861-ben e kotelezvenyek meg nem fordithatdk addfizetesre, mert az elsd dtbdrdsz csak 1862-ben jdr le. A kotelezvdnyek azonkivul 5% kam­atot haj­­tanak. Az alab­d tehdt 5% rendes kamatot huz, es kotelezvdnydt a nevdrtdk szerint addfize­­tdsre 1­ordithatvan, 100 fr­.nyi addjat 88 frton vett kotelezvenynyel fedezheti, vagyis 12% megtakaritdsdval. Ezen egdsz — 30 millidra terjedd kolcson tehdt ugy tekintendd, mintha a kormdny az 1866-ig begyvitendd addnak egy rdszet — 30 millidt — 12%-el escomptiroztatna ma­­gdnak, de ugy, hogy ezen eldlegezett osszeget csak 5 rdtdban szamithatja be az addfizetd. Nem tagadhatni, hogy ezek az addfizetdre igen elonyos, de az dllamra nezve igen nyo­­maszto feltetelek , miknek elfogadasa csak a legsu­rgetdbb szu­ksdg­oltal talalhatja magya­­razatdt ds igazoldsat, — arrol nem is szollva, hogy nem is egyszerre, hanem at holnapos rd­tdban — 1861. februar 15-tol 1861. junius 15 -ig — gyű­lend be ezen 30 millid. Mindazaltal — dmbdr a pdldabeszed szerint „szu­ksdg nem ismer torvenyt" — szabad lesz azt kerdezni: meg fog-e felelni a siker azon roppant áldozatnak, melyet az állam hoz? Ills erre nem mernénk oly hatdrozott igen­­nel felelni mint a kolcson letrejottenek kerde­­sdre. — 30 millid, quid hoc ad tantam­ sitim?! Ez havonkint 6 millidt teend, pedig az olasz­­orszdgi osztrak had havonkdnt ds a mostani bdkeiddben 4 millidt igdnyel, az osszes hadi koltsdg pedig koztudomds szerint havonkdnt koru­lbelol 10 millidra rug! — A csdszdr­ rendelet azt mondja ugyan, mi­szerint „a szü­ksdges intdzkedesek meg vannak tdve, hogy a magyarorszdgi addkotelezettek ezen kotelezettsdgek teljesitesere vezettesse­­nek vissza,“ hanem attol felek vagyunk, hogy ezen visszavezetdsi intdzkedesek koltsegesek lesznek, ds az ez uton behozandd jovedelem tetemes rdszet fel fogjdk emeszteni. Azutdn meg egy kdrddst bdtorkodndnk tenni: a kormdny legujabb rendszabalya, mely a jovendd dvek jovedelmdnek egy rdszdt mdr most emdszti fol, mindenesetre a vdgsdk ds rendkivü­liek koze tartozik. De ha mdr e pillanatban is, midon a beke meg sehonnan nincs megzavvarva, ily rendki­­vu­li eszkozokhez kell folyamodni, mi torten­­nek majd akkor, ha h d b o r u talalna lenni ds a penzbeli szu­ksdglet oly magossdgra fokozd­­dik, melyhez kdpest a mostani kiadasi etat valdsdgos csekdlysdg?! Ha ilyen esetre ku­l­­fdllddn hitelre nem szdmithatunk, ha a belfoldi tdke ismdt oly fdldnken visszavonul, mint az 1860-ki kolcsontol, ha az add-eldlegezes for­­rdsa is ki van meritve, — honnan veszik a hadviselesre vald pdnzt? Ez szerdnytelen, de termdszetes kerdes es nem hisszu­k, hogy e perezben akdr ki is felel­ni tudna rd. Hirdetmeny a kdvetvalasztae es tisztuji­­tas targyaban. Miutin­­ Felsege legmagasabb hatarozata nyomin a korondz­si orsziggyu­les bekovetkezte rovid idon vir­­hato ; miutan mas reszt varosi tisztujitas es kepviselo valasztis 1848. 6ta a torveny ertelmeben nem tartatka­­tott, s a legkozelebb belepett tisztikar csak az itmeneti idoszakra helyettesites utjan ideiglenesen valasztatok ; miuti.n­ vegü­l mindkit tekintetben legeloszor is a valasz­­tok osszeirisa szi­kseges , ennel fogva a folyd dvi januar 2-án tartatott viroshatdsagi kozgyű­ldsen az 1848-ik dvi V. torvdnyczikk 7. ds 8. §§-hoz kdpest a kevetvi­laszti­si Ugynek minden igazataibani kezeldsdre ds vezerletere egy kozdpponti vilasztminy oly módon lett kikü­ldve, hogy abban a virosnak kiillen vilasztd keruletei mind kdpviselve legyenek; — egyuttal pedig, miutin a tor­­vdnykatdsig szervezdsdnek befejezdse utin a tisztujitd szdk legott megtartatni fog, ugyanazon kozponti vilaszt­miny megbizatott, hogy az 1848-iki XXIII. t. ez. 11. §. értelmdben Pest virosnak azon vilasztdit is, kik az idd­­zett törvdny 6. §-ban kor­ilirt kdpessdggel birnak, essze­­irja, ds az osszeirtak ndvjegyzeket bemutassa, hogy a tisztujitd­szdk mindlelobbi megtartisa irint tovibbi in­­tdzkedesek tdtethessenek. Ezekhez kdpest Pest viros mindazon lakosai, torvd­­nyesen bevett vallisku­lonbsdg nelku­l, kik az 1848-diki V. illetoleg XXIII. torvdnyczikk drtelmdben vilasztisi joggal birnak, ezennel felkivatnak, hogy az alibb kitett helyen s idoben a vilasztok sor­ba leendo bejegyeztetds vdgett magukat szemelyesen annil bizonyosabban jelent­­sdk, mivelhogy különben vilasztisra ezuttal bocsittatni nem fogninak. Az 1848-iki V. torvényczikk 2-ik§. szerint az orszig­­gyfildsi követek vilasztisiban szavazattal birnak, vagy id e tekintetben vilasztoknak bejegyeztetnek Pest viro­­sinak mindazon bennszü­letett, vagy honositott, legalibb 20 dves ds sem atyai, sem gyimi, sem gazdai hatalom, sem valamely elkovetett sulyosb biintdny miatt fenyitdk alatt nem levő lakosai, a noket kivdve, torvenyesen be­vett valliski­lonbsdg nelku­l , a­ kik Pesten 800 pengo forint drtdkii hizat vagy foldet birnak; b) kik mint kdzmi­vesek, kereskedok, gyirosok itt letelepedve vannak, ha tulajdon muhelylyel, vagy keres­­keddsi teleppel, vagy gyirral birnak, ds ha kdzmi­vesek, legalibb egy segdddel folytonosan dolgoznak ; c) kik, ha bir a fenntebbi osztilyokba nem esnek is, sajit foldbirtokokbol, vagy tokdjokbol eredo 100 pengfi forint dvenkinti illando s biztos jovedelmet kimutatni kepesek. d) Jovedelmiikre vald tekintet ndlkiil a tudorok, sebd­ szek, u­gyvddek, mdrnokok, Skaddmiai mlivdszek, tani­­rok, a magyar tuddstirsasig tagjai, gydgyszerdszek, lel­­kdszek, segddlelkdszek, kozsdgi jegyzok ds iskolatani­­tdk azon vilasztd keru­letben, melyben illando lakisuk van. Vdgre , c­­) e­ kik az 1848-iki torveny szentesitdseig pestvirosi polgirok voltak, ha a fenntebbi pontokban leirt kdpessdg­gel nem birnak is. A virosi tisztikar­ ds kdpviselok megvilasztisira vo­­natkozolag pedig az 1848-iki XXIII. torvényczikk VI. §. szerint vilasztisi joggal birnak, vagyis e tekintetben vi­­lasztok lesznek e viros mindazon lakosai, a nőket kivdve, kik teljes koruak, sem atyai, sem gyimi, sem gazdai ha­talom, sem valamely sulyosb bivntdny miatt fenyitdk alatt nincsenek, torvdnyesen bevett valliski­lonbsdg nelku­l; ha a) a viros hatakihoz tartozd ds a telekkonyvben tu­lajdon, vagy egyszersmind hitveseik nevdre is ku­lonleg beirt oly hizat vagy telket egy dv dta birnak, melynek drtdke 2000 pengo forint. b) A viros hatik­ban mint kdzmi­vesek bejegyzett ke­­reskedok, gyirosok egy dv dta telepedve vannak, tulajdon mu­helylyel vagy kereskeddsi teleppel, vagy gyirral bir­nak, ds ha kdzmu­vesek, folytonosan legalibb egy segdd­del dolgoznak. c) Tudorok, sebeszek, ü­gyvddek, mdrndkok, akademiai mu­vdszek, tanirok, a magyar tudds tirsasig tagjai, kik a virosban egy dv dta telepedve vannak, ds 100 pengd forint hizbdrt fizetnek. d) Ezeken kivu­l mindazok, kik a viros kebeldben kdt dv dta telepedve vannak, ds 800 pengd forint biztos jöve­­delmet keresetuk, vagy tokedrtdk ntmn kimutatni kd­pesek. e) Kik az 1848-diki tbrvdny szentesitdseig pestvirosi polgirok voltak, ha a fennebbi pontokban leirt kdpessdg­gel nem birnak is. Figyelmeztetnek egyuttal e viros lakosai, hogy a be­­jegyzds vdgett jelentkezdk, kdpessdgi­ket, a mennyiben az osszeirb vilasztminyok arrol a kezeikndl ldv8 adatok­­bol tin meg nem gyozodndnek, igazolni tartoznak; vala­­minthogy a kovetvilasztisi törvdny ama rendeletere is ku­lonosen figyelmeztetnek, mely szerint az, ki bejegyez­tetds vdgett magit az osszeird vilasztminyok egyike elott nem jelentette, e vdgett tobbd a kozdpponti vilasztminy­­hoz nem jirulhat. Pest virosinak ot (kSvet­) vilasztd keru­letei egydb­­irint a nepszim alapjin kovetkezoleg lettek felosztva: Az 1-so keru­letet kdpezi az egdsz belviros ds a Lipdt­­virosbol a Redoute epu­lettol kezdve a feldunasor, egdsz a kereskedelmi testu­let epu­leteig bezirdlag, s onnan visz­­szafeld a Dorottya-utczinak dunafelo­i oldala egdsz a Vogel-fele az elfitt 16. most 302. szimi­ hizig terjedo rdsz. A 2-ik kerü­letbe fog tartozni a lipoltvarosi Dorottya­­utezai N­­e­i­n­r­i­c­h-fele az eldtt 17 most 301 szimu hiz­­tol kezdve az egdsz Lipoltviros, ds a Terdzvirosbol az 1. szimu H­u­s­z­i­r-fdle hiztol kezdve egdsz a 348. szi­mu volt M­e­r­c­h­e­r-fdle, most pedig H­e­r­i­n­g, illetoleg Schneider Ignicz-fdle hizig akereszuteziban terjedo virosrdsz. A 3-ik kerü­letbe tartozand az emlitett H­e­r­i­n­g vagy Schneider Igniez-fdle 348. szimu hiztol kezdve egdsz a Terezvirosi kolmonysepro-utczai az elott Schlick Henrik fdle 1008, most pedig Kraus Antal-fdle 1083. szimu hizig terjedd virosrdsz. A 4-dik kerü­letbe tartozand az E­s­s­i­g-fdle az eldtt 1009. szimu most pedig Durlach Gusztiv-fdle 1084. szimu hiztdl kezdve a Terdzviros bitralevo rdsze, ds a Jdzsefvirosi 1. szimu N d m e t b Samu-fele biztdl kezdve egdsz a Sticzid-utcziban 632. szim alatti Derr­a-fele vires telkig terjedd virosrdsz. Az 5-dik kerü­letbe vdgre tartozik Forleitner Mi­­tyisnak Jdzsefvirosi 633. szimu bizitdl kezdve a Jd­­zsefviros tobbi rdsze, ds az egdsz Ferenczviros. Beirisra jelentkezhetni folyd 1861-iki februir 11-tol egdsz februir 25-ig bezirdlag, ds pedig az 1-id kerü­­letre ndzve a virosbizin; — a 2 ik kerl­letre ndzve az Istvin Fdherczeghez czimzett venddgfogadd dpu­letdben; a 3-ik kerü­letre ndzve a Koztelek dpuletdben; — a 4-ik kerü­letre ndzve a nemzeti muzeumban ; — az 5-ik vi­­lasztd­ kerü­letre ndzve a Koztelek dpuletdben, — hol az osszeird killddttsdgek reggeli 9 dritdl ddli 12 driig, ds ddlutini 3 dritdl egdsz 6-ig folyvist egyfitt­ulendnek. A kdvetvilasztokat tartalmazd osszeirisoknak egyik pdldinya mindenki iltali megtekinthetds vdgett f. d. feb­ruir 26, 27 s 28-ik napjain a virosbizin a tanicste­remben ki fognak tdtetni ds mindenki, ki az dsszeird vi­lasztminy iltal a bejegyzestdl elmozdittatott, valamint az is, ki misnak bejegyzese ellen dszrevdtelt tenni kivin, az dsszeirisnak e tekintetbeni megigazitisidrt februir 28-tdl szimitandd 3 nap alatt, ugymint februir 28-kin, mirtius 1-én, 2-in a kdzepponti vilasztminyhoz folya­­modhatik, mely minden tildseit a virosbizin a tanicste­­remben nyilvanosan tartandja. A kdvetvilasztisra vonatkozo egyeb rendszabilyok, valamint szinte a tisztujitis irinti tovibbi intdzkeddsek, utobb fognak koztudomisra bocsittatni. Kelt Pesten, a kozdpponti vilasztminynak 1861-diki januir 14-én tartott ü­lesebol. Bird P r­d­n­a­y Gibor, elndk. Rith Kiroly, jegyzd. (Fk) Egy­re tart azon velera­ny, miszerint a tavaszi hadjarat el van napolva, hogy Cavour bedkes, Viktor Emdnuel még bekesebb, Napoleon esaszar pedig legbekesebb. Nem mern­nk egye­­nesen ellene mondani ezen n^zetnek, mert a jovSt m^ly fatyol boritja, fsleg Napoleon cs&szarnak nem szokasa valddi szdnddkait le­­leplezni — a valdsit&s pillanata eldtt. Ha tehat az emlitett bekes Tolfogdst nem merndk is alaptalannak jellemezni, de annyit csak szabad mondani, hogy az egyoldalu es hogy az altera pars nem igen vetetik figye­­lembe. Egyebek kozt pdld. azt lehetne kerdezni, honnan van az, hogy a franezia cs&szdr d p e n most szi­nteti meg a nápolyi kiralynak adott oltalmat ? A „Moniteur“ a franezia flotta visszavonu­­ldsat azzal indokolja, hogy „a franezia lobogd, melynek csak a kiraly visszavonulasat kelle fedeznie,ellendlldsra vald buzditdsul es anyagi tamogatasul vdtetett.“ De vajjon csak most vettdk-e dszre ezen „felremagyardzast“? Csak most tudtd,k-e meg, hogy Ferencz kiraly minden tovabbi ellenallasa hasztalan es hogy egyesegyedü­l azert folytathatta, mert a fran­ezia flotta oltalam­ban bizott? Vagy ha már oktoberben — mikent a „Moniteur“ je­lenti — tudattak a bourboni felsdgevel, hogy a franezia hajók nem fognak mindig ott maradhatni, „miert maradtak ott ok­­tobertol januidrig, tehdt negyedfdl holnapig? Nem kell-e innen — egesz tisztelettel szolva — azt kivvetkeztetni, hogy az a gaetai oltalom nem vala egydbre szdmitva, mint a nápolyi kirdlynak ds egy par conservativ hatalomnak — rdszedesere ?! Es ha eddig ott maradtak a franezia hajok, miert nem maradtak meg kot holnapig, miutan Ferencz kirdly koztudomds szerint azon remdnynyel viseltetik, hogy d mentve van, ha az ellenalldst tavaszig meg­­hoszszabbitnia sikerü­l ?! Midrt szabaditol fel Napoleon most egyszerre Piemont hadserejét, melyet annyi idolD at Gaeta elott lenyű­gozve tartott? Ezek igen ártatlan kerdesek, melyek sem­mi figyelmet nem érdemelnek, ha azon felté­­telbol indulunk ki, hogy Napoleon csdszor nem valami szilard terv, hanem a pillanat szeszelye szerint intezi el a maga politikai eljdrasdt. — Ellenben fontossdgot nyernek e kerddsek, ha az ellenkezd feltdtel dll, ha azt B E € 8 I BORZE jaimar 18-an, 1861. B E € 8 I BORZE jaimar 18-an, 1861. Eldfizetesi feltetdek: VIDEKRE, postin I PG8TAN, holzhoz hordva: Folldvre .... 10 frt 50 kr. a. drt. I Ifdldvre . . . . 10 frt 50 kr. a.drt. Evnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. drt. | Evnegyedre . . 6 frt 25 kr. a. drt. A lap anyagi rdszet illeto kozlemdnyek (elofizetdsi penz, kiaddsa koru­li panaszok, Injr 6 hasabos petit-sor egyszeri hirdetesndl 7 ujkr. Belyegdij hirdetmdnyek) a kiadd-h­ivatalhoz mtdzendok. | J 1 ki­lon 30 ujkr. Magdnvita 4 hasdbos petit­ sor 25 ujkr. ’ Adott Tar- Adott Tar- Adott Tar- Adott Tar-Allamadossag. ir tott ir tott Elsdbbsegi kdtvenyek. tott t­ott ir 50­ .os o­rh­ik drtdkben . . . 100 frt 56 — 56 20 Allamvasp.......................... 500 frank 150.—151.— N. Szombati l-gd kibocsdtis........................ 22.— 24.— 5%-os nemzeti kulcson.....................100 frt 74.10 74.20 Sorajegyek. Lombard-velenczei. ... 600 frank 146.50 147— N. Szombati 2-ik kibocsdtis........................ 60— 65— 5°/°-os metallipues...............................100 frt 62.75 63— J Duna-gdzhajdzdBv tirsulat . . . 100 ft pp. 94 - 95— Viltok (dewsek). 41/•/ os ... 100 frt 52.50 53­— Osztrok Llyod.......................... . 100 ft pp. 80— 81— Hdromholnapra. '* * ' ................................ 1839-diki sorsoUssal..........................100 frt 105— 105 — Resevenvek Amsterdam ICO holl. frt (85 ft 52 kr a. &.) 3% 128 75 12q — FdldtehermentesHesiek. 1854-diki „ ...............................100 frt 82 — 82 50 . . J ‘ ... AngsburglWd.ndmet ft t85 ft^V kr) 5V, „ m. -1^1.25 1860-diki . . . - 100 frt 82.50 82 75 Nemzeti bank (ex div.).............................. 732 — 734— Berlin 100 taller (150 frt. ausztr. ertekb.j „ _____ 5%-os magyarországi..........................100 frt 65.25 65 75 Comp-rentpapírok 42 ausztral lira.................... 155 15 50 Hitelinte­zet 200 frt .......................... 155 10155.20 M. Frankfurt 100d. ndm.ft (85 fl,90'/, kr)3.129.20 129.40 6“/°-os bdnsdgi, horvdt ds szldv . . 100 frt (3.25 f­ 3.75 A hitelintézeti darabja........................100 ft a. d. 108.75 109 25 Alsó-ausztrai esebank 5(X)frt..........................M2­­. 565.­ Hamburg 100 mdrk-bank 6 frt (p ft 85 kr) 2 B 113.75 64 5° -os erddlyi 100 frt 60.50 61— Trieszti db .................100 ft pp. 116—117 — Duna-gozhajozasi tdrsulat 500 frt....................... 386— 389— London 10 font sterling. (100 ft 28‘/j kr) 6 „ 150.50 150 75 Velenczei kollcson 1859 5% . . . . 100 frt 88 - 88 50 Dunagozdaidz. tdzs. darabja . . . 100 ft pp. 94— 95 — Trieszti Lloyd 2-ik kibocsoltda 500 ft pp. . .130— 150— Poins 100 frank (40 ft 50 kr auszriai ixt) 8'/. 1 59.60 59 86 Budai vdroskozsdg db .... . 40 ft a. e. 36.75 37 25 Budapest f lanczlnd 500 ft pp............................. 403.­ 4070 Penznemek, /aloc-levelek Eszterbdzy..........................................40 ft pp. 86 50 87 50 Éjszaki vasut .................................................... 2098— 2100— Korm­a ............................................................. 20­ 70 _____ Aolog I el . y .................................... 40ftpp. 34— 35— Ausztr.­­llamvaspdlya...................................... 282 — 282.50 Csoszdri arany...................................................7.13 __ * V Ltt SO/ 101 — PdlfiV ...............................40 ft pp. 36.50 37— Nyugati vasut........................................................ 182.- 182 25 Reczds arany..................................................7.12 An. bank 6 dv. 5/-os .... 100 ft pp. i00 ig- ciar? ! . !...............................40 ft pp. 34.25 34 75 Pardubitzi vasut....................................H . .104.50105— Napoleonsd’or....................................................12.06 _ _ » » » “li'ai/ ' ' ’ ’ 100ftS‘ 90 — 90!50 St. Genois.........................................40 ft pp. 37— 37.50 Tiszai vasut....................................• . . . .147.-147— Orosz imperiale...................................................... 12 40 ” ” ” iov°a *.....................100 ft MsnlOO - Windischeratz........................................20 ft pp. 20— 20.50 Ddli vaspdlya 60% (ex div.).............................. 186— 188 — Ezust.................................................................. 50.25 p2W5ro?..........................100 ft aPS' £fi’5C 86 50 Waldstei­ F ..................................20 ft pp. 23— 24— Károly Lajos vaspálya (ex div.)......................... 176 — 177— A nemzeti kollcson papir szelvényei. ... 40 — m~ S? — Keglwich ......................»*g. M.» 16- C.-Lfldl.. f /..............................................TM .............................

Next