Pesti Napló, 1861. január (12. évfolyam, 3268-3292. szám)

1861-01-29 / 3290. szám

24- 3290. Szerkesztesi iroda: Szep-utcza le6szam, 1-sS emelet E lap szellemi rdszdt illeto minden kozlemdny a szerkesztosdghe' 'intdzendS. Bdrmentetlen levelek csM isnaert kezektol fogadtatnak el. ■ I 1861. Kedd, januar 29. Elbfizetesi fMtetelek: Kiadu-hivatal: Ferencziek terdn 7-dik szdm foldszint. A lap anyagi rdszdt illetd kozlemenyek (elofizetdsi pdnz, kiaddsa kSrilli panaszok, hirdetmdnyek) a kiado-hivatalhoz intdzendok. NirilatmAnvjaL Alim . 6 hasabos petit-sor egyszen hirdetesnel ujkr. Belyegdij UiruemenyeH U1Ja t Jjfiloii SO ujkr. Magdavita 4 haedbos petit sor 25 ujkr. VIDEKBE, postdnijelevre .... 10 frt 50 kr. a. drt. Evnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. drt. POSTAN, holzhoz hordva : Folldvre . . 10 fid. 50 kr. a. drt. Evnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. drt. Elofizethetni a „Pesti Napló“ 5 havi, február—juniusi folyamdra 8 forint 75 krral, es 2 kora, februar — martiusi folyamra 3 frt 50 krral. Azon tisztelt elofizetok, kiknek elofizeteseik januar vegevel lejdr, keretnek, hogy a fornt kitett idore sziveskedjenek elofizetdseket kiegeszitni. A „Pesti Naplo“ kiadohivatala. PEST, januar 28. Az 1848. 5. torvenyczikk igy kezdődik: „A jelen dv folyama alatt a 4-ik torvenyczikk drtelmdben Pesten tartandd legkozelebbi orszdggyulesre kuldendo koveteknek ndpkdpviselet alapjan valasztasdra stb. rendeltetik." A nm. m. kr. helytartó tanacs f. dvi januar 21 -en kelt meghivd rendeletdben ezen torveny onhatalmulag oda l6n vdltoztatva, hogy az orszdg gyűldse Pest helyett Budara hivatik ossze. Ezen, a torvenytoll eltdrS intezkedes, meltd resensust iddzhet fel minden magyar emberndl, nem csak azert, mert Pest sokkal alkalmasabb hely arra, hogy a nemzet valasztottjai itt tanacskozzanak, hanem azert is, mert a kormany az orszag koztorvenyhatdsdgait ujra szervezdsok alaptorvenyevel hozza ellenkezdsbe. Az oct. 20-ki diploma az 1848-ki torvenyeket revisio vegett orszaggyules ele utasitd; ezzel szerintünk az van kimondva, hogy addig azon torvdnyek semmifele octrogdltal sem banthatok ; s mikdnt egyreszrol a helyhatbsdgok szervezdse az 1848-ki torvdnyek alapján nem gatoltatott, hanem azoknak e formában vdghezment megalakulasuk mindenitt elismerve ldn, s velok a legfelsdbb kormdnyhatbsag is kozlekeddsbe ldpett, ugy mds rdszrol szep kovetkezetessdget, s a diplomaltal erintetlenül hagyott ezen torvdnyek irdnt mdltdnyossdgottanusit a kormdny is, ha az 1848. torvdnyek alapjan megalakult hatbsagokat dpen orszdggyulesi kepviseltetdsekben alaptorvdnyoktbli elteresre nem kenyszeriti. Anelkil, hogy azon tetemes ellenyok elbsorolasaba ereszkednenk, melyek e czdlra Pest mellett szblanak, es a nelkil, hogy os Buddnk mdltbsdgabbl legparanyibbat is elvonni kedvink volna, midbn az irdnt szblalunk fel, hogy bs Budavdra lehet ugyan igen alkalmas hely arra, hogy ott a nm. Helytarto tanacs szdkelhet, de nem lehet alkalmas hely arra, hogy ott trombitaszb ds dobpergdsek kozt a nemzet kepviseloi kello nyugalommal peldaul arrol tanacskozzanak , valjon Magyarorszdg mai kormanya torvenyes-e, s valjon az orszdggyulesre meghivo rendeletdben volt-e joga a szentesitett torvenytol eltorni? Mondjuk — a nelkul, hogy mindezekbe olvasoink vegtelen unalmara bele bocsotkozni akarnánk — csupan arra szeretnek az illetbket figyelmeztetni, hogy Pestváros kozsege az orszaggyulesnek Pesten tartatdsa drdekdben fbkanczellar b nmlgat kilon feliratban mdr megkereste; ugyanezen alkalommal Pestvdros kozgyulese intdzkedett az irdnt is, hogy az orszag-gylldsi tanacskozdsok szdmara alkamas helyisegek jeleitessenek ki, — ez utobbit termeszetesen azert, hogy elkovetkezvdn az id.6, azt a fbhatbsagok hozzajaruldsaval fel is szerelje: daczaraezen intezkedeseknek, Pestvdros kozonsegdnek kivdnata teljeseddsbe nem ment. Mi azt vdljuk, hogy az orszdggyuldsnek Pesten tartatdsa az orszag minden hatdsagdnak erdeke, s igy hihetonek tartjuk, hogy a mi Pestvdrosa kozgyulesenek külon valtan nem sikerült, az sikerülhet azon nyilatkozatnak , mely maganak az orszagos kivonatnak lesz erdlyes kifejezese. Kiralyi Pal. Pest, jan. 28. A legfelsbbb leirat s a valasz red sorba megy a torvenyhatbsdgokon. Most mar erősebben liiktet a megyei diet, latjuk is mily nagy fontossdgot tulajdonitanak minden mozdulatdnak. A becsi lapok utdn itdlve, szomszddaink a Lajthon tul lelekzetlket tartjdk vissza — mint bk mondani szoktak — s ugy hallgatjuk, mit csicdl a magyar. Eddig nagy megydnek nyilatkozatát ismerjük. Tartalomra nézve e nyilatkozatok olyanok, mint várni lehetett. Valamint nagyszerű volt azon jelenet, hogy a hazanak minden nyilatkozó hatbsdlga egy szivvel lelekkel mondd ki, hogy — 1848! — epen oly nagyszerű lesz most, hisszük, ugyan annak ismetlese, szemben „a hatalmasoknak komor tekintetevel.“ Azonban a modorra nezve meg akarunk jegyezni egyetmast. Az esztergami feliratra azt mondd egy igen jeles statuskerfiu, ki egyszersmindszellemdus tdrsalgb: „E felirat gyonybni, mintha csak a XVI. században irtak volna, fbodrosi ember ilyet nem tud irni, ilyet irni csak a campestris tablabirb tud.“ Mindenesetre igen erdekes darab lesz ez okmdny a most keszulo feliratok ds hatdrozatok gyujtemdnyeben, lehetlen volna barmely karhozhatdssal hozzafdrni. — A honti feliratban, nem emlitve nemi pusztan hdlybeli kifogast, nemely viragos kitetelekre nezve — igen szerettük volna nelkulozni a leiratot alairt kormdnyferfiak ellen intezett bizalmatlansdgi nyilatkozatot; megmost jobb szeretnek oltaldnosan megtartatni egyzmds kozt is ama regi szozatot : ne bantsd a magyart. — Sajndljuk, hogy Bekds- es Fehermegyek esupan tudomasul vettek a leiratot s nem kivanjak felhasznalni az alkalmat, nehdny nyilt szbt mondani az uralkodbnak; ennek annal valaszszintebb lenne hatasa, minel altalanosabban tennek a torvenyhatbsdgok. Külonben azon nagy drdek mellett, melyet e tdrgy korul vall eljdrdsunk altalanosan gerjeszt, az efdle hatdrozatok is szdmba fognak vetetni s azert a szerint szerkeszszik azokat. — Felemlitem, mint nem epen czdlszeriit, a fehdrmegyei gyűlesen tortdnt azon inditvanyozast, hogy „jelentse ki a megye, hogy azoknak (a vdlasztb torvdnyt illetb) bdrmi odroghozdsdt nem tiri stb.“ Nem akarunk senkit kilonosen megidni, midbn alkalmat veszünk magunknak nemi figyelmeztetdst tenni killenosen a feliratok es a fontorgb tdrgy korul hozandb hatdrozatokra nezve. Hanem azt hisszük, hogy ha igen is szükseges hatdrozottan kinyilatkoztatni ragaszkoddsunkat az 1847/s-iki torvdnyhez, ragaszkoddsunkat dhaldban a szoros torvdnyessdghez, mely egyedül szolgdltathat vildgitb szovetneket ügyeinknek mindinkabb sbtdtedb tomkelegeben , mas reszrbl keruljünk minden sziksegtelen szbszaporitdst es kihivo negedet. Komolysdg illik a magyarnak jellemehez, komolysdg vallodi bdlyege a szildrd elhatdrozottsdgnak. A magyar ember legyen mokany, legyen kuruez, ez megbocsathatb s nem dll epen roszul termdszetdhez; dljon erbsen meggybzbdese mellett s hagyja ndgy feld vdlgatni magat jogaiert , de kerlilje a — szbszatydrkodast. Ha nem tettünk volna mds uton bizonysdgot az ellenkezbrol, mdg rdlnk foghatnak, hogy szdjhbsok vagyunk. Mdg azt mondhatnak , rosszul van alkalmazva azon egyetlen kedvezb szb is, mely a leiratban rolunk mondatik, hogy t. i. mi „egy politikai erettsegii nemzet^ vagyunk. Moesary Lajos: A franezia lapok l Magyarorszagrol. Emlitik rbviden, hogy a „Journal des Ddlbats“ helyeslesdvel nem ftilbtlentl talalkoznak a magyarorszagi törvenyhatosagi mozgalmak. Ennek oka mindenekfellett az, hogy az orleanista lap, dacz&ra a kittbb tehetsegeknek melyek benne munkálbdnak egyataljaban nem drti a dolgot. Nem drti a dolgot, midbn az okt. 20-ika óta keletkezett partok allasát akként jellemzi, hogy tulajdonkepen ugynevezett „szabadelvű partnak“ mondja azt, mely Magyarorszagot a birodalmi gyűlesbe akarja lszpontositani, s voidlen az ezzel szemben A116 „nemzetisdgi partról“ azt mondja, hogy ez a legtöbb tartomanyban aristocrata szellemi. Meg kevesbbe erti a „Debats“ a dolgot, midbn nem tdvdn semmi külonbsdget a kdz-bs maganjogi tbrvdnyes allapot kbzt, nevetsdgesse akarja tenni, hogy a megyek az 1848-diki torvbnyes allapotot akarják visszaállitani. A „Debats“ azt mondja, hogy az dpen olyan, mint midbn az 1815-ben visszatert franczia emigransok az 1788-diki torvenyes allapotot akartak visszaállitani. A „Debats“ nem tudja, hogy ezen Utese a megyek helyett az okt. 20-ki kiadmanyokat talalta, melyek Magyarorszagot klzjogilag majd 200 dvvel bdtrdbb esb torvenyes allapotra, az 1608-adikira akarják visszavinni. Vdgre a „Debats“ azt se tudja, hogy a Corpus jurisban a maganjogi törvények 1848- ig terjednek, ds igy vdgfejlbddsilkben az 1848-adik dv szelleme lengi at azokat, nem pedig a „Debats“ által emlegetett „hibdri szellem“, mely szerinte az iparossá valt társadalomra tobbé nem alkalmazható. Egyebirant a „Constitutionnel“ január 25-diki szemlejeben pártunkat fogja a „Debats“ ellen. A „Journal des Debats“ — úgymond — az olasz nemzetisdg egyik legbuzgóbb vedlejenek mutatta magát; azonban az olasz nemzetisdg kbzt, meg a magyar, gallicziai stb. nemzetisdgek kbzt alkalmasint van valamely titkos kulbnbseg, melyet mi nem ismerünk; teny az, hogy ezen ndpeknek bnallo ds szazados hagyomdnyaik szerint eletre vald torekvdseik csak megvetdssel ds gunyoldddssal talalkoznak a „Ddbats“ reszdrol. „E kdt part kbzt, melyek a hatalom fellett versenygenek, t. i. az egyseges szabadelvii ds a nemzetisegek partja kbzt a „Ddbats“ nem ingadozik; egesz rokonszenvdt az elso birja, s b azt nem is titkolja. Mint a fdle doctrinar mdd szerinti szabadelvii, a szabadsdgot mero dilettanskepen szeretve, s nem latva e szdban egyebet, mint azon jogot, hogy valaszthasson, valasztathassek, beszellessen ds irthasson, s mindezt csak azdrt, hogy lehessen szavaznia, beszdlnie ds irnia, a „Debats“ nem erti, hogy vannak mdg jogok, melyek amazok fellett dllanak, mint pdlddul azon jog, hogy valaki bsi valldsat gyakorolja, anyai nyelven beszeljen, s oly emberek altal igazgattassdk, a kik ugyanazon foldon születtek, s az igazgatdsuk alattiakkal ugyanazon dletet dlik. Ime, ezek a vallodi jogok, az emberi sziv elott kedves jogok, a lenyeges jogok; a tbbbiek csak annyiban ernek valamit, a mennyiben ez utbbbiakat vddik. „Egyebirdnt — igy folytatja igen okosan a „Constitutionnel"— a kerdds roszul van felallitva; a vita nem a szabadsdg ds a nemzetisdgek partja kbzt foly, hanem foly a nemet pdrt, vagyis egy nemzetisdg partja es a tbbbi nemzetisdgek partja kozt. Hogy a nemet part a hatalommal szemkozt szabadelvű az meglehet, amde bezzeg elnyomd az minden irdnt, a Zagrabban jan. 15-ben tartott O-ikban! tanacskozmany. Jellasich Karoly. A nemetek es a nemet kormany soha nem valonak a slovoknak es egyesilesiknek baratai; ha a kormany Dalmatidnak Horvatorszaggali egyesiteset komolyan akarnd, akkor Dalmatiaban nem talalkozna hivatalnok, ki ennek ellentmondani mereszelne, ennelfogva egy uj kerelem felterjesztese mellett Kukuljevich urral nem szavazhat, tudvalevo dolog, hogy sikerre szamitni ugy se lehet. Ez es a tobbi kerdds mind a megydkhez ds a tartomdnygyuldshez utasittassdk, vdgre a tandoskozmdny feloszlatasdert, ds mint tanacskozmdnyi tag, tovabbi mukodesenek folmentesedrt esedezik. Vukotinovich. Mindenekelott a megyek mielobbi rendezeseert emel szol, kijelentven, miszerint a tanacs kozmanynak e nagy hordereju teendon kivul egyeb feladata nincs. Inditvdnyozza 1. Hogy az 1848-iki valaszto torvenyek ervenyben maradjanak. 2. Egy feliratban keressdk meg a Felsege, miszerint a dalmatak kepviseloiknek ide kuldetdse irdnt fblszolittassanak, hogy magokat az egyesulds ellen vagy mellett kifejezhessek dshogy erre ndzve egy fdlvildgosito kialtvany bocsdjtatnek a dalmat nephez. 3. A^_bdni tandcskozmany utasitdssal nem birvan, Murakoz kdrddse a tartomanygyuleshez tetessek dr. Vegre 4. A bdni tandcskozmany oszlattassek fel. Kraguljevich g. n. e. püspok. Partolja a nyilvdnossdgot. Az 1848-iki valaszto torvdnyek a netalani valtoztatasok miatt, a bdni tandcskozmanyban felolvasandok. (A bdni tandcskozmanynak ez jogkordbe nem tartozvdn, tobb oldalrol hangos ellen-nyilatkozatok emelkednek.) Dalmaticit het evi ott tartozkoddsa utdn igen jol ismeri, a nep az egyesüles mellett van, csak a bureaucratia van ellene; mikent Magyarorszag kovetelte, hogy a Vojvodina a torteneti jogok alapjan Magyarorszdghoz brevi manu visszacsatoltassek, azonkepen per analogiam tartomdnygyuldsnnk is gyakorolhatja e jogot, kovetelni . Felsdge a kirdlytol, miszerint Dalmatianak Horvdtorszdggali egyesitese veglegesen kimondassek, szerinte a dalmat ndp reszerol erre nezve akaddly fonn nem forog, Murakoz tgye a tarto’ndny-gyuldsre fenntartando. A hatdrorviddkre ndzve , mikdnt gr. Jankovieh, szabad vdlasztast obajt. Vdgre kdrelmdt fejezi ki, hogy a tisztujitdsnal az o felekezetere is, hol szinten talalkoznak alkalmas egyenek, tekintet legyen. Gr. Jankovich. Biztositja, hogy e reszben szigoruan a jogos torvdny szerint fognak eljárni. Vukotinovich. Az 1848-diki választdtorvdnyek irant tett elso javaslatanak szerkezetet olvassa fel. Prica. Azt vdli, a javaslat nincs eldgge pontosan fogalmazva, a tandcskozmdny pusztdn a tartomdnygyuldsnek az 1848. valasztdtorvdnyek alapjdni egybehivasddrt kerje a kirdlyt. A hatdrorvideket illetoleg, ez a feliratban vildgosan megerintendd. A bdni tandcskozmdny reszdrol erre egyhangulag hatdrozatba megy, hogy 1. Az 1848-iki valasztd tdrvenyek elfogadtatnak. __________________________BECSI BORZE januar 25-en, 1861.__________________________ Adott Tar- Adott Tar- Adott Tar- Adott Tar-Allamadossdg. dr tott dr dr tott dr Elsdbbedgi kötvdnyek. dr tott dr itott dr 5%-os OEZtrdk ertdkben.....................100 frt 56 10 56 30 Allamvasp .......................... 500 frank 152.50 153.— N. Szombati l-ik kibocsdltda . ..... •22.— 24 — 5%-os nemzeti kolcson . . .. 100 frt 74.60 74.80 Sorstekvok. Lombard-velenczei . . . . . . 500 frank 146.50 147.— N. Szombati 2-ik kibocsotds .... . . 60.— 65 5%-os metalliques...............................100 frt 62.70 62 90 ’ Duna-gozhajozdsi tdrsulat . . . 100 ft pp. 94.— 95.— Valtok (devisek). 4 7,-os „ ....................................100 frt 53 50 54 — Osztrdk Llyod................................100 ft pp. 80— 81 — Hdromhdnapra. 1839-diki sorsoldssal..........................100 frt 105.— 105 50 Resrvenvek Amsterdam 1G0 holi. a. d.)3% ------ FOldtebermentesitesiek. 1854-diki ..........................100 fit 82.25 82.50 e zv nyeu. Augsburg 100 d. ndmet ft (85 ft90/, kr) 31/, „ 129 75130 — 1860-diki 1 ....... 100 ft-t 81.80 82.— Nemzeti bank (e? div.) . ...... .722 — 724.— Berlin 100 talldr (150 fit ausztr. ertekb.) v „.s_ 5%-os magyarországi..........................100 frt 64 75 65 25 Comprentpapirok 42 ausztral lira..........................15.— 15.50 Hitelintdzet 200 frt.................................................. 156 — 156.20 M. Frankfurt 100 d. nem. ft (86 ft 90'/, kr) 3„ 130.20 130 40 5%-os bdnsdgi, horydt ds szldv . . 100 frt 63 — 63.50 A hitelintdzeti darabja.....................100 ft a. d. 110.40 110 70 Alsó-ausztriai esc. bank 500 fit...................... 565 — 668 Hamburg 100 mark-bank 6 frt (75 ft 85 kr) 20 114.50 114 75 5%-os erdélyi.....................................100 fit 60.75 61.25 Trieszti db..........................................100 ft pp.117.—[119 — Duna-gozbaj6zdsi tdrsulat 500 frt...................... 398. 400 - London 10 font sterling. (100 ft 23% kr) 60 ig, 75 Velenczei kolcsbn 1859 570 . . . . 100 frt 89 - 89 25 Diinagozhajdz. tdrs. darabia . . . 100 ft pp. 94.—195 — Trieszti Lloyd 2-ik kibocsotds 500 ft pp. . .130. 150. Paris 100 frank (40 ft 50 kr ausztriai ert)30/s „ 60.10 60.20 Budai vdroskozsdg db.....................40 ft a. e. 37.— 37 50 Budapesti lanczbid 500 ft pp.............................. 402.— 404.— ^ Fenznemek. Zalog-levelek. Eszterházy.........................................40 ft pp. 86.50 87 50 Éjszaki vasut........................................................ 2073—2076 Korona ............................................. . . . 20.85 • — Salm ...................................................40 ft pp. 35.75 36.25 Ausztr.llamvaspálya...................................... 287— 288.— Csaszdri arany.......................................................7.18—.— Al. bank 6 dv. 5%-os .... 100 ft pp. 101 50 102.50 Pollffy ....................................................40 ft pp. 36.75 37.25 Nyugati vasut...................................................... 183— 183 25 Reczds arany . . . ................................... 7.17 —.— . . . 10 dv. 5%-os .... 100 ft pp. 97 50 18.— Clary ...............................................4O ft pp. 34.50 35 - Pardubitzi vasut................................................ 106.25jC6.75 Napoleonsdor ............................................-.12.16 —.— n B „ sorsolh. 5?/,......................lOOftpp. 90.25 90.75 St. Genois..........................................40 ft pp. 37.- 37.E0 Tiszai vasut . • . - • j ......................................3$*“ grosz impenale.................................................. 12 48 . „ „ „ 12 h6 5%..........................100 ft pp. 99.50 100.— Windischgrfitz........................................20 ft pp. 20.- 20.50 Ddli vaspalya 60% (ex div.)..............................^ fZUBt •%•£.'.•,* / 1 '. ' *”*•"" An. bank sors. 5%.....................100 ft aid. £6 25 86.50 Waldstein............................................20 ft pp. 24.50 25 Károly Lajos vaspdlya (ez div.) . . . . .170. 170.50 A. nemzeti kolcson papir szelvényei. . . • 40.— ■ .A gallicziai fold, hitelintdz. 4'/1%-os 100 ft pp. 86 — 87.— Keglevich...............................................10 ft pp. 14 75 15 25 Graz-Kleflachi..................................................... 106 - 109 — Porosz pdnztdn utalvdny............................. 2.29 2.30 mi nem nemet, s ez magyarázza az ellenszegilest, mely ezen oldalról jb. A ki jol meg akarja érteni azon küzdelmet, melynek szinhelye most az osztrak birodalom, mindenek elott tudnia kell, hogy a magyarok, gallicziaiak, csehek stb. szeme ellett a leg fbbb jog : nem lenni ndmettd,ds ezt nem promest cserdllndk azok el oly parlamenti szabadsdgokert, melyeknek ők nem vehetnek semmi hasznot akkor, midbn mdr nem lenne mit vddelmezniok.“ Abban egyebirant egyetért aConstitutionnel, a „Debats“-val, hogy a mdrsdkletet ds bdkdtttrdst 6 is ajanlja. Azt mondja, nem eszelyes dolog bizalmatlansdgi nyilatkozatokkal felelni oly kormdny onkentes engedmenyeire, a mely oszintdnek latszik ; s bszinten kimondja a franezia felhivatalos lap, hogy a rfiagyarok autonomidjok visszadhitdsdt eszszerilleg nem remdnylhetik oly bsszeutkbzdsbol, mely egesz Nemetorszagot tizbe fognd hozni. Tudni kell, hogy a „ Journal des Debats felfogasa már ellbb dszrevdteleket vont maga utdn a „Parie“ ds az „Opinion Nationale“ reszerol is, s az orleanista lap ezen dszrevdtelek ellenben nem tud okosabbat tenni, mint Deak Ferencznek a jan. 17-iki pestvdrosi gyuldsen tartott beszedevel takarodzul, holott, hogy az orldanista lap mennyire nem áll egy téren egy Deák Ferenczczel, annak mar csak a fenntebb iddzettek is kidbb tanubizonyságai.