Pesti Napló, 1861. május (12. évfolyam, 3366-3389. szám)

1861-05-30 / 3389. szám

123—3389. 12-ik évi folyam. Szerkesztési iroda: Fs­rencfrek tere 7-ik ,ám e­l-ső emelet . lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fo­gadtatnak el. Kiadó­hivatal: Ferencziek terén 7-dik szám földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. Előfizetési föltételek: Vidékre, postán. Helyben, házhoz hordva , félévre . . . . 10 írt 50 kr. a. é. Évnegyedre . . . 5 írt 25 kr. a. é. 1861. Csütörtök, máj. 30. Hirdetmények dija: 7 hasábos petit-sor egyszeri hirdetésnél 7 njkr. Bélyegdij külön 30 njkr. Magánvita 4 hasábos petit-sor 25 njkr. PEST, május 29.­ ­* Bécs, máj. 28. — A birodalmi tanács, miként tegnapi levelünkben elő­­remondtuk, és miként minden értelmes ember előre láthatta, tegnap ismét nagyot botlott, azonban szerencsésen fölkelt, hogy holnap új botlás veszélyébe döntse magát. Valóban érdekes ezen birodalmi tanács működését figyelemmel kísérni, mert így nem lehet azon meggyőződésre nem jutnunk, hogy ezen testület a meg­testesült a lehetetlenség, mert egyik lába mindig előre megy, a másik pedig mindig hátra. A napidíjakra vonatkozó indítvány­ról már tegnap szóltunk ; a vita úgy folyt, miként ezt előre lehetett látni; a nemzeti párt opponált, és újra kissebbségben ma­radt, ámbár ezúttal nem a csehek, hanem a lengyelek — a híres Smolka által — álltak az ellenzék élére. A centralisták győztek, de győzelmük felett senki se­m rimánkodik hangosabban, mint a centra­lista lapok mai számaikban. Átalában minden alkalommal a szeg kiüti magát a zsákból. Schmerlinget két hét előtt interpellálták az „összes­­ iro­dalom számára” szervezendő oktatásügyi tanács dolgában: tudni akarták a csehek, váljon az oktatást is centralizálandják-e? A miniszter tegnap azt felelte, hogy még nem felelhet, és miután ezen első kér­désre sem válaszolt még, fölösleges lett volna, még többet is kérdezni tőle. Azon­ban a mi halad, el nem marad. Végre csak be lesznek fejezve az oktatásügyi kormány­bizottmány tanácskozásai és ak­kor a miniszter kénytelen lesz helytállni a f­ederalista pártnak. Holnap a k­ivetek immunitását illető törvényjavaslat iksz napi­renden, és e tárgy körül új küzdelmet várhatni a cen­tralisták és f­ederalisták közt. Amazok az illető törvényt nemcsak a birodalmi tanács, hanem az országgyűlések tag­jaira is ki akarnák terjesztetni: emezek, a föderalisták, azt mondják : mi közetek az autonomikus országok gyűléseihez! Az országgyűlési követek sérthetlensé­ 5­­géről majd maguk az országgyűlések­ ­lógnak gondoskodni! És igy megy az tovább. Egyetlen lé­pést nem tehet ezen szerencsétlen biro­dalmi tanács, anélkül, hogy azon bökke­nőbe ne ütköznék, melyet a centralisatió és föderalismus közti ellentét képez. Majd­nem komikus hatást tesz Kuranda urnak mai czikke, melyben valóban érzékenyítő szavakkal kéri Smolkát, ne álljon a cse­­hekhez, hanem — ha már a németekhez csatlakozni nem tud vagy nem akar — alakítson egy középpártot, mely legalább ott, hol a szabadelvűség forog szóban, a németekkel szavazna. úgy hiszem képes vagyok e meglepő kérelemhez egy kis commentárral szol­gálni, ámbár ezt mi­nálunk nehezen fog­ják érteni, azaz m­egértendik talán az ész­szel, de nem a szívvel. Ugyanis minálunk semmi nyoma nem létezik azon ellenszenv­nek, melylyel az itteni szabadelvű párt a kath. papság, főleg az úgynevezett ultra­­montánok ellen viseltetik. Magyar ember­nek huzamosb ideig kell forognia az itteni úgynevezett felvilágosult körökben, hogy ezen antipathiáról fogalmat szerezzen ma­gának és hogy teljes terjedelmében tudja méltányolni azon csodaszerű hatást, me­­­­lyet minálunk a nemzetiség melletti lelkesülés gyakorol, testvéries egyetér­tésben fűzvén egymáshoz, papokat és vi­lágiakat, és a különféle felekezeteknek nem csak híveit, hanem még lelkészeit is. Erről itt semmit sem tudnak. A katoli­kusok nagy része vagy vak alávetéssel követi a papot, vagy teljesen ignorálja; szívélyesb viszonyról nincs szó; egyes személyek pedig, nevezetesen kik a con­­cordatum alkotóinak tartatnak, valódi gyűlölet tárgyát képezik. Ezen ellentét, mely már itt is elég nagy, tetőpontját éri Tyrolban, a­hol a clerus — befolyásos személyek oltalma alatt — hatalmasan agitál a protestánsoknak legújabban adott jogok ellen. Ezen agitatió itt-ott oly ala­kot ölt, hogy a világi hatalomnak is szol­gáltathatna alkalmat a beleszólásra, ha helylyel-közzel a hatóságok maguk is nem állnának azon befolyás alatt, mely ellen el kellene járniok. Természetes,hogy mindezen gyöngéd viszonyokat csak ujj hegygyel és egész átalánosságban érint­hetni. Elég az, hogy a tároli esemé­nyek nemsokára egy interpellate tárgyát teendik itt, és fontos vitára adandnak al­kalmat. E tárgyalás alkalmával vereség­től tartanak a liberálisok, miután hire jár, hogy a föderalisták egy része tartózkodni akar a szavazástól, másik része pedig, hogy a Mü­hlfeldeknek és Kurandák­nak egy kis lec­két adjon, az aristo­­krátiai és papi párthoz akar csatlakozni, hogy a mostani kormányt megbuktassák, miután Schmerling úr a protestáns tör­vény sértetlen fentartásából kabinetkér­dést akar csinálni. Látni való, mily ter­mészetellenes koalitiókat szül ezen sze­rencsétlen centralisáló gép, melyet biro­dalmi tanácsnak neveznek. A liberálisok tehát arra törekszenek, hogy a lengyele­ket ezen coalitiótól távol tartsák és az ellenzék közt szakadást idézzenek elő, et hinc lacrimae Domini Kuranda! Valósá­ gos bábeli zavar! Egy hónapja, hogy a birodalmi tanács együtt van, és még párt­­alakulásról sem lehet szó, de nem azon okból, mint minálunk, hol azért nincs párt, mert lényeges véleménykülönbség sincs, hanem azért, mert majdnem annyi az árnyalat, a­hány a képviselt nemzeti­ség és koronaország. A természettől adott különbségek oly nagyok, hogy bi­zony nem szükség azokat még azáltal is növelni, hogy a centralisátió és föderalis­mus közti ellentét fölvetése által az egye­sülést majdnem lehetlenné teszik. És ők még magyar követeket is kíván­nának ide, arra szeretnének bennünket indítani, hogy oly gyűlésben vegyünk részt, a­hol folyvást áldozni kellene, ma önállósági törekvésünket a szabadelvű­­ségnek, holnap a szabadelvűséget az önál­lóságnak. Ily állásra nálunk nem kíván­kozik senki! Némely lapok azt írják ugyan, hogy coalitió készül az aristokraták, ultra­­montanusok, föderalisták és magyarok közt, és a német centralisták már előre is keresztet vetnek ezen még sehol nem lát­ható „Isten légy velünk” ellen. Legyenek azonban nyugodtak az urak, mi nem szövetkezünk ellenük senkivel, mert sem egyik sem másik irányban nem akarunk avatkozni az ő ügyeikbe, de aztán — hane veniam damus petimusque vicissim! Programm a magyar Tudományos Akadémia ép­sületéhez. *) Az építkezési telek tökéletes szöge­et képez; a főhomlokzat 17°, 1‘, 3“ hosszú és 4°, 4­, 0 mély szökelékkel ellátva dél felé, a Ferencz József tér felé van irányozva, szemben vele lé­tezik az egy antikizáló csarnokkal ellátott Lloyd épület. A két épület között pedig a nagy tér közepén a lánczhídhoz vezető főút vagyon. A nyugati homlokzat párhuzamosan fekszik a Dunával és a felső és alsó újonnan épült ki­kötő­helylyel, 35® hosszaságban; az ellőbbenii csekély a közlekedés, az utóbbihoz vezető út pedig meglehetős távolra esik az Akadémia pa­lotájától. Az éjszaki homlokzat a főút felé néz 28°, 4, 3“ hosszúságban, szemben vele a Dunagőzha­­józási társulat által építendő ház telke. A keleti homlokzat 35®, 3, 6“ kiterjedésben fekszik a felső Dunasor felé, mely nevét Aka­démia utczává változtatja. A telek nagysága 11690 ölet tesz. Feltételek. Ezen telek a szökelék kizárásával két meg­lehetősen egyforma részre osztandó, mely két rész, és pedig a valamivel nagyobb az Akadémia palotájára, kisebbik pedig egy bér­házra fordítandó. Mindketteje monumentális jellemben össz­­hangzólag tervezendő, s a költség úgy termék­­kőből, mint közönséges módon való építésre ki­vetendő, mindkettejének a földszinti fölött még 3 emeletet kell hordania. A stil nem határoztatván meg előre, az épí­tész azt tetszése szerint választhatja, tekintettel az építkezési telek fekvésére, nagyságára és környezetére, továbbá az épület ketté­osztásá­ra , és végre, de különösen, tekintettel a rendel­kezésre álló pénzöszvegre nézve. Ezen pénz­összeg mindkét épület számára bútorzat nélkül 600.000- o. é. forintban állapíttatott meg. Tervkészítésre a következő tüzetes útmu­tatás értelmében 3 építész szólittatik fel, és mindegyik 300 darab arany­nyal jutalmaztatik. A tervek legföljebb 1861 évi február 14-ig beküldendők. Az elfogadásról határoz egy, a két Akadémiai elnökből és gróf Károlyi úrból álló bizottság. A tervek 8 napig Pesten kiállítandók, és ké­sőbb, a mennyire lehet, az 1861-ikei párisi mű­ki­­állításba küldendők. Mindazonáltal az épít­és jövő tavaszszal, mihelyt lehet, megkezdetik. A 3 terv kiváltságos és tökéletes tulajdonává vi­­k az akadémiának, mégpedig úgy, hogy ez föntartja magának azon jogot, netalán a hasznos részeket és részleteket az építésre el nem foga­dott tervekből is az elfogadottba beszerkeszte­ni és kivitetni. A felszólított 3 építész következő rajzoknak, és pedig 9­­1 bécsi hüvelyknyi mértékben és minden táblán egy métre mérték hozzátétele mellett elkészítésére köteleztetek : 1. a földalatti épületrész alaprajza, 2. a földszinti „ „ 3. az i-ső emeleti „ „ 4. a 2-dik emeleti „ „ 5. a 3-dik emeleti „ , 6. a déli homlokzat rajza, 7. A nyugati, 8. az éjszaki, 9. a keleti, *) Midőn a M. T. Akadémia épületének tervrajzai a Múzeumban ki vannak állítva, idején látjuk közölni e programot. Szerk. 10. egy buszszelvény mind a két épületből, 11. egy keresztszelvény. A szelvények irányvonal meghatározása az építész tetszésétől függ, valamint a földalatti helyiségek beosztása és elhelyezése sem hatá­roztat­ó meg előre. Beosztás: A földszinti sor következő helyiségekre osz­tandó. A) Az Akadémia palotájában. a) A főhelyiség itt a nagy díszterem, mely az első emeletbe nyúlik fel, s melynek a karzat oszlopokkal együtt 4000—5000 □'térfogatú­nak kell lennie. — Ezen teremben tartatnak az Akadémia köz- és ünnepélyes ülései; szükséges tehát, hogy világos és elegendő ki és bejárá­sokkal legyen ellátva. b) A házfelügyelő lakása 180—400 □ ' tér­fogattal , mely 2 helyiségre legyen osztható. c) Raktár az akadémiai nyomtatványok szá­mára , mely több ablak által legyen világítva. Térfogata 760—800 d) A pénztárnok hivatala és lakása; ez áll: a) 2 szobából a pénztár és iroda számára körül­belül 380 □­ térfogattal. d) Magán - lakásból, mely 7-8 külön vá­lasztott helyiségre osztandó. Térfogata a vá­laszfalak betudásával 1470—1500 □' e) A kapus páholyára szánt 250—300 □' tér 2 szobára és konyhára elosztandó. f) Egy vegytani dolgozó terem, udvarra szol­gáló ajtóval, és több ablakkal, hogy legalább 3 egyén dolgozhassék benne egyszerre. Térfo­gata 600 □'. Evvel összeköttetésbe legyen: g) és h) 2 szobi a vegytani készítmények és bútorok őrzésére 190—225 D'-nyi térfogattal. i) Egy földtani terem, 530 D'-nyi térfogattal. Ezen terem csak szakbeli vizsgálatok és tár­gyak ideiglenes őrzésére szolgál. h) Egy gyűlési terem, az akadémia természet­­tani bizottsága számára. — Térfogata 450— 480 l) Egy gyűlési terem, az akadémia statistikai bizottsága számára. Térfogata 450 — 480 m) Egy tágas helyiség tűzoltó szerek őrize­tére. B) A bérházban. Ide földszint raktárak vagy boltok tervezen­­dők, de úgy, hogy az egyes helyiségek köny­­nyen átalakíthatók legyenek irnoki vagy szol­gaszemélyzeti lakásokal. Földszint közlekedés legyen az akadémiával, de hogy az akadémia el is zárhassa magát, szükséges, hogy a bérháznak külön házmestere és külön közlekedése legyen. Ekő emelet. A) Az akadémia palotájában. a) A díszterem keresztül hat az egész első emeletes, és abban végződik is, a díszteremben tágas karzat legyen hallgatók számára, és itt, valamint földszint előcsarnok is legyen, mely ruhatárnak használható. b) Közönséges Illési terem, az akadémi­a ren­des és nagy gyűlések számára. — Térfogata 1400-1500 Ezen teremhez két út vezessen (legjobb ellen­kező oldalról), egyik oldalról a tagok, másikon a hallgatók számára. A teremmel összeköttetésbe van c) és d) két előszoba, mely ruhatárnak szol­gáljon, mindegyik 250—270 □­ térfogattal. e) helyiség a tagok gyálhelyéül, ülés előtt, térfogata 300- 350 f) és g) két fogadóterem, a két elnök számá­ra, mindegyik 400 - 450 □­ térfogatú. J­egy­z­é­s, b), c), d), e), f) és g) lehető tő­­szomszédi közlekedéssel bírjanak. b) és i) két terem a történelmi és archeológiai bizottság számára. Egy egy 400 □' térfogattal. Jegyzés: A bizottságok termei nem vehet­nek fel semmiféle gyűjteményt, hanem csak szóbeli vagy írásbeli előadásra és Írások őrize­tére szolgálnak. k) egy természettani krém közel 800 □' tér­fogattal. Ezen terem természettani műszerek őrizetére és kísérletekre szolgál. Kívánatos, hogy ezen terem egy fedett hosszú, láttani kísérletekre al­kalmas, folyosóval legyen összeköttetésben A titoknoki hivatal, álljon 2 tágas szobából a két titokno­k számára, és ezek a köztök fekvő iroda által legyenek összeköttetésbe hozva, épen úgy egy részről a hivatal előtt rémével, más részről pedig a levéltár és a correctorok szo­báival való összeköttetés is kívántatik. A titok­noki hivatalnak nem kell szükségkép közvetlen összekötetésben állnia az b) ülésteremmel, de azért mégis lehetséges legyen a közlekedés a­nélkül, hogy az f) g) b) i) és k) helyiségeken keresztül kelljen menni. l) és m) a titoknoki szobák külön külön 300 —320 □' térfogattal bírjanak. n) az iroda 360—400 □' o) a levéltár 200—230 □' p) az előterem kisebb lehet mint az iroda. q) és r) a correctorok szobái kicsinyek, 80— 100 □' térfogatnak, legyenek. s) a Kisfaludy Társaság ülési terme, mint­egy 400 □' térfogattal. B. A Bérházban. A bérház első emelete megfelelőleg az aka­démia palotájának, a közönségesnél maga­sabb, tág helyiségekből áll. Elosztandó: a) a magyar műegylet helyiségére a választó falak betudásával körülbelül 3250 □­ tér­fogattal. Ezen helyiség eloszlik három kiállítási teremre, mind­egyik 3 magas ablakkal, egy tá­gas előteremre, egy szobára a választmányi ülések számára, s egy titoknoki szobára. b) a magyar hangászegylet helyiségére, mely az előbbihez hasonló térfogattal és beosztással bírjon ide járul még egy hangversenyi terem, térfogatra hasonló az 1400—1500 □­ tartalmú akadémiai b) teremhez. Végre e) az orvosi egylet helyiségére, egy nagyobb gyűlt­steremmel, könyvtárral, mely egyzers­­mind olvasó teremül szolgál, titoknoki­ szobá­val és előteremmel. Az építészre bizatik, lakásokat egy-egy szol­ga számára az illető egyletnek, vagy közvetlen összeköttetésbe a helyiségekkel az első eme­letben, vagy pedig földszint tervezni. Második emelet. A) az akadémia palotájában. Ezen emelet főrészét az akadémia könyvtára veszi igénybe. Az a) főterme a földszint és­l­ső emeleti díszterem fölött állíttatik, és ennélfogva hasonló, 4000—4500 □­ térfogattal bír. Kívá­natos hogy a könyvtár főterme az új szoba rendszer szerint osztassák fel. A terem tűzmen­­tesen fedendő és vas ablakajtókkal ellátandó, úgy hogy elzárhatóvá váljék. Karzat nem kíván­tatik. b) a nagy terem nem szolgál olvasó teremül, hanem olvasó teremül amannak tőszomszédsá­gában egy hosszú, nem nagyon széles, és mind­két oldalról világított terem terveztessék e czélra. Magán olvasó szoba az akadémia tagjai számára kettő terveztessék c) és d); mind­egyik 35 -400 □­ térfogattal; továbbá: e) és f. 1 egyenlő nagyságú dolgozószoba a két könyvta­r­ok számára. A fölneve­t helyiségek szomszédságában legyen g) a kézirattár 380—400 □ térfogattal; h) i) 2 szoba­ az Akadémia régi pénzgyüjte­­ménye és az amt­cagliák számára egy-egy 400 — 4500­' térfogattal. Jegyzés: b) c) d) e) f) g) h) és i) helyi­ségek mindnyájan könyvszekrények és köny­vek felállítására is legyenek alkalmasak. k) Rajzoló terem 3 ablakkal 550—660­0' térfogattal. l) Az első könyvtárnok vagy második titkár lakása, a válaszfalak betudásával 1250—1300 6—7 helyiségre osztandó. Az Akadémia m) első titoknokának lakása a válaszfalak betudásával 2500 - 2580 □' térfogata 7—9 he­lyiségre osztandó. n) a könyvtárszolga lakószobája 200-220 □­­ térfogattal. B. A bérházban nagyobb lakások, az 1-ső és 2-ik titoknokéihoz hasonlók tervezendők. Harmadik emelet. A) az Akadémia palotájában. Egy nevezetes kép és rézmetszettárnak az Akadémia épületében felállítása van kilátás­ban. A szükséges helyiség a könyvtár helyisé­gei a. b. e. d. e. f. g. h. és i. felett. A főterem felülről, a többi helyiség oldalvi­lágosság által világittatik, a nevezett helyisége­ken kivül a kép- és rézmetszettár 300—320 □­ nagyságú térrel nagyobbittathatik. l) a 2-ik titkár vagy 2-ik titkár könyvtárnok lakása 1200—1250 térfogattal a válaszfalak betudásával, m) és n) akadémiai vagy képtári szolgák szá­mára, mindegyik 60—80□' térfogattal o) az l-ső könyvtárnok vagy képtárnok szá­mára az 1 fő akadémiai títoknok lakása felett, mintegy 2500—2580 □' térfogatú, p) lakószoba egy szolga számára, a könyv­társzolga lakása felett. A bérházban kisebb magánlakások 3-6 helyiségből álló tervezendők, nagyobb pedig azon eshetőségre, ha a képtár felállítása valósággá lenne, a kép­tárnoknak , vagy ha a 2-ik könyvtárnokét ide kelle áttenni. A befedési anyag az építész választásától függ, tekintettel a költségre. Az Akadémia természettani küldöttsége egy terasset kíván meteorológiai észleletek számára, ez részben be legyen fedve. Az építésznek továbbá arról is kell gondos­kodnia, hogy valamennyi helyiség világos és szellős, azok elhelyezése czélirányos és termé­szetes legyen, és hogy az egyes csoportolatok­hoz különféle oldalról több lépcső által lehes­sen hozzáférni. Kívántatik továbbá, hogy a díszteremben, a könyvtárban és képteremben 13® hévmérsék tartatt­assék fel, sőt tárnapokon még egy pár fokkal feljebbre is emeltethessék. A fékirajzban azon árvizvezető csatorna meg­jelöltessék melybe a kényelem székek csatornái fognak vezettetni, a melyeket az építész szag­­nélkülivé tenni és czélszerűen fölosztani töre­kedjék ; szintén ennek hagyatik fenn a föld alatti épületrésznek kellő beosztása, a szüksé­ges fa-, szén­­tartókra és pinczékre. A kívánt rajzokhoz az építmény részletes fe­­irása és egy kimerítő költségvetés melléklendő, melynek az anyag és munka azon árára, mint az, egyre másra Pesten kapható, kell alapítva lenni. De azon költségvetés a mindkét ház épí­tésére felül kitett összeget nem haladhatja meg, melyre nézve figyelembeveendő, hogy az épület alapzata sokkal többe kerülhet mint közönsége­sen szokott, mivel itt egy az 1838-iki árvíz óta magasan feltöltött telek vétetik igénybe. A te­lek tejesen vízszintes. Végül nem lesz fölösleges megjegyezni, hogy a telek négyszög terének meghatározása, pusz­tán csak egy ideiglenes tervkörrajzon alapulván, a jelen Programaiban is csak megközelítőleg fejeztetett ki, ha tehát a tervnek végleges meg­­napitása úgy kívánná, akkor a 300 □­ többet tartalmazó nagyobb helyiségek még 5 s legfö­­lebb 10% azáztélival kisebbre vézethetnek, s másfelül a kisebbek az építész belátása szerint valamivel nagyobbra. — Ha a munkafolyama alatt egy vagy más tekintetben valami fölött kétely támadta az akadémia titkársága utasít­ván, az e tekintetbeni kérdésekre azonnal fe­lelni. *) gr. Teleky László szomorú halála fölötti fájdal­mát jegyzőkönyvbe igtatván, az illető jegyző­­könyvi kivonatot, hazafiai részvétét és fájdal­mát kifejező levél kíséretében megküldi. Szath­­máry József Miskolcz városi képviselő beadja megbízó levelét. Az elnökségnek ezúttal több jelenteni valója nem lévén, a ház a napirenden levő tanácsko­zásokat folytatja. V­ad­n­ay Lajos a feliratot pártolja. Három szempontot tart különösen szemei előtt: először a tárgyat magát, vagyis kívánalmaink elősoro­­lását, másodszor a modort és végre a czélt. A remek szerkezetű indítvány kimerítőleg tár­gyalja ugyan mindezeket, de ő a maga részéről is még határozottan kívánja kijelentetni, hogy az ország teljes integritásának visszaállí­tásáig, s a még hiányzó törvényhatóságok kép­viselőinek megjelenéséig a ház magát illeték­­telennek tartja. A nemzetiségek és vallások tö­kéletes egyenjogúsítását, mindenek fölött pedig az 1848-iki törvények tüsténti és teljes vissza­állítását, tiltakozván egyúttal az ellen, hogy azok valamely újabb dacassio vagy épen res­­­siv tárgyai legyenek. B­ó­n­i­s Samu. Mint a sajtó által egykor s ér­­demetlenül nevetségessé tett táblabirói osztály egyik tagja, bocsánatot kér, hogy beszédét is táblabirói modorban tartandja. Szerinte a fel­írás , Deák Ferencz indítványában, három ok­kal támogattatik, először, hogy a tényleges ha­talommal tudassuk, hogy meghívása folytán összejöttünk ; másodszor a történetből m­eltett adatokkal bizonyítni akart szokás, vagy gya­korlattal ; harmadszor az óvatossággal, melyre most különösen szükségünk van. Az összehí­vásra nézve megjegyzi, hogy ha annak czélja lett volna a kiegyenlítés, akkor már rég meg lett volna a koronázás is, és ölelhetnék itt fáj­dalommal nélkülözö­tt testvéreinket. A gyakor­lat nem alkalmazható ide, mert annak egyik­­ nélkülözhetlen föltétele, hogy az esetek között hasonlatosság legyen, mi pedig jelenleg épen nincsen. Az óvatosságnak pedig ő is nagy ba­rátja ugyan, mi­ért igen jól tudja, hogy gyak­ran szenvedtünk kárt annak hiánya miatt, de meg van győződve, hogy e felirat semmiben sem óvatosabb a határozatnál. Ezek már­i­a a begyében levő epét is ki akarja önteni, me­lyet a bécsiek azon eljárásán érez, hogy a leg­­visztaszítóbb részakarattal igyekeznek lapok­ban és röpiratokban e nemzet elismert kegyelt­jeit megtámadni. Itt aztán humoros párvonalat húz a „becsületes“ magyar, és az osztrák csa­vargós politika között, melyre nézve azonban kénytelenek vagyunk t. olvasóinkat akkorra utasitni, midőn a t. szónok beszéde lapjainkban egész terjedelmében közöltetik. Csengery Imre. Alapos szép beszédét a fölirat mellett, közöljük. Almássy Sándor rövid beszédében a hatá­rozatot pártolja. Ragályi Miksa: A fői­rat mellett van, s egyúttal fölkéri a ház elnökét, hogy az e tárgy­fölötti vitákat befejezetteknek nyilvánítsa. Elnök sok­szónek óhajtván még e tárgyhoz szóltani, annak befejezését czélszerűnek nem látja, s annak idejében maga fog e tárgyban indítványt tenni. Böszörményi határozatos, meleg szónok­latát szintén közölni fogjuk. Molnár Pál a fölirathoz csatlakozik, s egy­úttal fölkéri az elnököt, hogy a tanácskozás be­fejezése vagy folytatása fölötti határozatot a házra bízni szíveskedjék. Elnök. Igen jól tudja, hogy neki csak­is a tanácskozás menetét illetőleg van joga indít­ványt tenni, s ő nem is mondá, hogy határozni, csak azt, hogy előterjesztést kíván tenni e tárgy­ban (helyeslés.) Latinovics Vincze folyékony és meleg előadással a határozatot pártolja; fájdalom, hogy a ház tetszésével gyakran találkozott be­szédéből a t. szónok gyenge orgánuma miatt mit sem érthetvén, erre nézve is csak a terjedel­mes de utólagos közlésre vagyunk kénytelenek utálni olvasóinkat. Még V­a­y B­é­l­a beszélt a fölirat mellett, s aztán az ülés eloszlik, s a holnapi szent ünnep miatt csak 31-én reggel a szokott órákban foly­­tatattik. Daczára annak, hogy a terem felső ablakai­ból, ma már, egész táblák kiemeltettek, a te­remben kábító hőség uralkodott, s minthogy, a terem felülről nyervén világát, a rendes órák­ban 10-től 2-ig, a nap csak nem folytonosan a terem fölött van, nem is igen sok remény lehet, hogy e tekintetben javulás történjék, talán nem lenne czélszerűtlen, a gyűlés idejét vagy a ko­rábbi reggeli, vagy késő esteli órákra hatá­rozni meg. Országgyűlési tudósítás. A képviselőház ülése máj. 29-én. A tegnapi ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után, a ház elnöke jelenti, hogy Bihar megye néhai *) Ezen programm később még azzal toldatott meg hogy a­mennyiben lehet, a tervezők a képtárt a második emeletnél felebb ne helyezzék el. A mai szent ünnep miatt lapunk közelebbi száma szombaton fog megjelenni Csengery Imre beszéde. Azt írják némelyek, hogy a harczok óriása, I­be Napoleon, olykor a csata zajgása "közben szunnyadásba szokott merülni, mintegy önma­gára hagyva a dolgok fejlődését, s engedve történni az eseményeket, melyeket aztán, láng­eszének mindent áttekintő s átölelő hatalmával, mesterileg használt fel a diadal kivivására. A küzdelemben, melyet alkotmányos függet­lenségéhez ragaszkodó nemzetünk s a mindent leromboló önkényes hatalom között még az 1848-ik év nyitott meg,ily szunnyadás korszaka volt a közelebbi néhány év, mi­alatt nemzetünk a bevárási politika állásába helyezkedve, saját folyásuknak engedte a körülményeket, és ma­gára az események kibontakozására bízta ki­mutatását az időnek és módnak, mely bennün­ket jogaink visszaszerzésére vezéreljen. S vajha e korszakot is minél korábban kövesse a kívánt győzelem! Vajha mindjárt az első lépés, melyet országosan teszünk, ne hátráltassa, hanem kö­zelebb hozza reményeink valósulását! S e tekintet az, melyből kiindulva, a képvi­selőház legelső felszólalásának alakjául, ré­szemről a felírást kívánom elfogadtatni. Legfőbb ok erre előttem az, mivel én e rész­ben is szorosan a törvényesség terén, s a gya­korlati parlamentáris forma ösvényén való m­a­­radást látom czélszerűnek. — Némelyek e tárt

Next