Pesti Napló, 1861. május (12. évfolyam, 3366-3389. szám)
1861-05-30 / 3389. szám
123—3389. 12-ik évi folyam. Szerkesztési iroda: Fsrencfrek tere 7-ik ,ám el-ső emelet . lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadóhivatal: Ferencziek terén 7-dik szám földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. Előfizetési föltételek: Vidékre, postán. Helyben, házhoz hordva , félévre . . . . 10 írt 50 kr. a. é. Évnegyedre . . . 5 írt 25 kr. a. é. 1861. Csütörtök, máj. 30. Hirdetmények dija: 7 hasábos petit-sor egyszeri hirdetésnél 7 njkr. Bélyegdij külön 30 njkr. Magánvita 4 hasábos petit-sor 25 njkr. PEST, május 29. * Bécs, máj. 28. — A birodalmi tanács, miként tegnapi levelünkben előremondtuk, és miként minden értelmes ember előre láthatta, tegnap ismét nagyot botlott, azonban szerencsésen fölkelt, hogy holnap új botlás veszélyébe döntse magát. Valóban érdekes ezen birodalmi tanács működését figyelemmel kísérni, mert így nem lehet azon meggyőződésre nem jutnunk, hogy ezen testület a megtestesült a lehetetlenség, mert egyik lába mindig előre megy, a másik pedig mindig hátra. A napidíjakra vonatkozó indítványról már tegnap szóltunk ; a vita úgy folyt, miként ezt előre lehetett látni; a nemzeti párt opponált, és újra kissebbségben maradt, ámbár ezúttal nem a csehek, hanem a lengyelek — a híres Smolka által — álltak az ellenzék élére. A centralisták győztek, de győzelmük felett senki sem rimánkodik hangosabban, mint a centralista lapok mai számaikban. Átalában minden alkalommal a szeg kiüti magát a zsákból. Schmerlinget két hét előtt interpellálták az „összes irodalom számára” szervezendő oktatásügyi tanács dolgában: tudni akarták a csehek, váljon az oktatást is centralizálandják-e? A miniszter tegnap azt felelte, hogy még nem felelhet, és miután ezen első kérdésre sem válaszolt még, fölösleges lett volna, még többet is kérdezni tőle. Azonban a mi halad, el nem marad. Végre csak be lesznek fejezve az oktatásügyi kormánybizottmány tanácskozásai és akkor a miniszter kénytelen lesz helytállni a federalista pártnak. Holnap a kivetek immunitását illető törvényjavaslat iksz napirenden, és e tárgy körül új küzdelmet várhatni a centralisták és federalisták közt. Amazok az illető törvényt nemcsak a birodalmi tanács, hanem az országgyűlések tagjaira is ki akarnák terjesztetni: emezek, a föderalisták, azt mondják : mi közetek az autonomikus országok gyűléseihez! Az országgyűlési követek sérthetlensé 5géről majd maguk az országgyűlések lógnak gondoskodni! És igy megy az tovább. Egyetlen lépést nem tehet ezen szerencsétlen birodalmi tanács, anélkül, hogy azon bökkenőbe ne ütköznék, melyet a centralisatió és föderalismus közti ellentét képez. Majdnem komikus hatást tesz Kuranda urnak mai czikke, melyben valóban érzékenyítő szavakkal kéri Smolkát, ne álljon a csehekhez, hanem — ha már a németekhez csatlakozni nem tud vagy nem akar — alakítson egy középpártot, mely legalább ott, hol a szabadelvűség forog szóban, a németekkel szavazna. úgy hiszem képes vagyok e meglepő kérelemhez egy kis commentárral szolgálni, ámbár ezt minálunk nehezen fogják érteni, azaz megértendik talán az észszel, de nem a szívvel. Ugyanis minálunk semmi nyoma nem létezik azon ellenszenvnek, melylyel az itteni szabadelvű párt a kath. papság, főleg az úgynevezett ultramontánok ellen viseltetik. Magyar embernek huzamosb ideig kell forognia az itteni úgynevezett felvilágosult körökben, hogy ezen antipathiáról fogalmat szerezzen magának és hogy teljes terjedelmében tudja méltányolni azon csodaszerű hatást, melyet minálunk a nemzetiség melletti lelkesülés gyakorol, testvéries egyetértésben fűzvén egymáshoz, papokat és világiakat, és a különféle felekezeteknek nem csak híveit, hanem még lelkészeit is. Erről itt semmit sem tudnak. A katolikusok nagy része vagy vak alávetéssel követi a papot, vagy teljesen ignorálja; szívélyesb viszonyról nincs szó; egyes személyek pedig, nevezetesen kik a concordatum alkotóinak tartatnak, valódi gyűlölet tárgyát képezik. Ezen ellentét, mely már itt is elég nagy, tetőpontját éri Tyrolban, ahol a clerus — befolyásos személyek oltalma alatt — hatalmasan agitál a protestánsoknak legújabban adott jogok ellen. Ezen agitatió itt-ott oly alakot ölt, hogy a világi hatalomnak is szolgáltathatna alkalmat a beleszólásra, ha helylyel-közzel a hatóságok maguk is nem állnának azon befolyás alatt, mely ellen el kellene járniok. Természetes,hogy mindezen gyöngéd viszonyokat csak ujj hegygyel és egész átalánosságban érinthetni. Elég az, hogy a tároli események nemsokára egy interpellate tárgyát teendik itt, és fontos vitára adandnak alkalmat. E tárgyalás alkalmával vereségtől tartanak a liberálisok, miután hire jár, hogy a föderalisták egy része tartózkodni akar a szavazástól, másik része pedig, hogy a Mühlfeldeknek és Kurandáknak egy kis leckét adjon, az aristokrátiai és papi párthoz akar csatlakozni, hogy a mostani kormányt megbuktassák, miután Schmerling úr a protestáns törvény sértetlen fentartásából kabinetkérdést akar csinálni. Látni való, mily természetellenes koalitiókat szül ezen szerencsétlen centralisáló gép, melyet birodalmi tanácsnak neveznek. A liberálisok tehát arra törekszenek, hogy a lengyeleket ezen coalitiótól távol tartsák és az ellenzék közt szakadást idézzenek elő, et hinc lacrimae Domini Kuranda! Valósá gos bábeli zavar! Egy hónapja, hogy a birodalmi tanács együtt van, és még pártalakulásról sem lehet szó, de nem azon okból, mint minálunk, hol azért nincs párt, mert lényeges véleménykülönbség sincs, hanem azért, mert majdnem annyi az árnyalat, ahány a képviselt nemzetiség és koronaország. A természettől adott különbségek oly nagyok, hogy bizony nem szükség azokat még azáltal is növelni, hogy a centralisátió és föderalismus közti ellentét fölvetése által az egyesülést majdnem lehetlenné teszik. És ők még magyar követeket is kívánnának ide, arra szeretnének bennünket indítani, hogy oly gyűlésben vegyünk részt, ahol folyvást áldozni kellene, ma önállósági törekvésünket a szabadelvűségnek, holnap a szabadelvűséget az önállóságnak. Ily állásra nálunk nem kívánkozik senki! Némely lapok azt írják ugyan, hogy coalitió készül az aristokraták, ultramontanusok, föderalisták és magyarok közt, és a német centralisták már előre is keresztet vetnek ezen még sehol nem látható „Isten légy velünk” ellen. Legyenek azonban nyugodtak az urak, mi nem szövetkezünk ellenük senkivel, mert sem egyik sem másik irányban nem akarunk avatkozni az ő ügyeikbe, de aztán — hane veniam damus petimusque vicissim! Programm a magyar Tudományos Akadémia épsületéhez. *) Az építkezési telek tökéletes szögeet képez; a főhomlokzat 17°, 1‘, 3“ hosszú és 4°, 4, 0 mély szökelékkel ellátva dél felé, a Ferencz József tér felé van irányozva, szemben vele létezik az egy antikizáló csarnokkal ellátott Lloyd épület. A két épület között pedig a nagy tér közepén a lánczhídhoz vezető főút vagyon. A nyugati homlokzat párhuzamosan fekszik a Dunával és a felső és alsó újonnan épült kikötőhelylyel, 35® hosszaságban; az ellőbbenii csekély a közlekedés, az utóbbihoz vezető út pedig meglehetős távolra esik az Akadémia palotájától. Az éjszaki homlokzat a főút felé néz 28°, 4, 3“ hosszúságban, szemben vele a Dunagőzhajózási társulat által építendő ház telke. A keleti homlokzat 35®, 3, 6“ kiterjedésben fekszik a felső Dunasor felé, mely nevét Akadémia utczává változtatja. A telek nagysága 11690 ölet tesz. Feltételek. Ezen telek a szökelék kizárásával két meglehetősen egyforma részre osztandó, mely két rész, és pedig a valamivel nagyobb az Akadémia palotájára, kisebbik pedig egy bérházra fordítandó. Mindketteje monumentális jellemben összhangzólag tervezendő, s a költség úgy termékkőből, mint közönséges módon való építésre kivetendő, mindkettejének a földszinti fölött még 3 emeletet kell hordania. A stil nem határoztatván meg előre, az építész azt tetszése szerint választhatja, tekintettel az építkezési telek fekvésére, nagyságára és környezetére, továbbá az épület kettéosztására , és végre, de különösen, tekintettel a rendelkezésre álló pénzöszvegre nézve. Ezen pénzösszeg mindkét épület számára bútorzat nélkül 600.000- o. é. forintban állapíttatott meg. Tervkészítésre a következő tüzetes útmutatás értelmében 3 építész szólittatik fel, és mindegyik 300 darab aranynyal jutalmaztatik. A tervek legföljebb 1861 évi február 14-ig beküldendők. Az elfogadásról határoz egy, a két Akadémiai elnökből és gróf Károlyi úrból álló bizottság. A tervek 8 napig Pesten kiállítandók, és később, a mennyire lehet, az 1861-ikei párisi műkiállításba küldendők. Mindazonáltal az építés jövő tavaszszal, mihelyt lehet, megkezdetik. A 3 terv kiváltságos és tökéletes tulajdonává vik az akadémiának, mégpedig úgy, hogy ez föntartja magának azon jogot, netalán a hasznos részeket és részleteket az építésre el nem fogadott tervekből is az elfogadottba beszerkeszteni és kivitetni. A felszólított 3 építész következő rajzoknak, és pedig 91 bécsi hüvelyknyi mértékben és minden táblán egy métre mérték hozzátétele mellett elkészítésére köteleztetek : 1. a földalatti épületrész alaprajza, 2. a földszinti „ „ 3. az i-ső emeleti „ „ 4. a 2-dik emeleti „ „ 5. a 3-dik emeleti „ , 6. a déli homlokzat rajza, 7. A nyugati, 8. az éjszaki, 9. a keleti, *) Midőn a M. T. Akadémia épületének tervrajzai a Múzeumban ki vannak állítva, idején látjuk közölni e programot. Szerk. 10. egy buszszelvény mind a két épületből, 11. egy keresztszelvény. A szelvények irányvonal meghatározása az építész tetszésétől függ, valamint a földalatti helyiségek beosztása és elhelyezése sem határoztató meg előre. Beosztás: A földszinti sor következő helyiségekre osztandó. A) Az Akadémia palotájában. a) A főhelyiség itt a nagy díszterem, mely az első emeletbe nyúlik fel, s melynek a karzat oszlopokkal együtt 4000—5000 □'térfogatúnak kell lennie. — Ezen teremben tartatnak az Akadémia köz- és ünnepélyes ülései; szükséges tehát, hogy világos és elegendő ki és bejárásokkal legyen ellátva. b) A házfelügyelő lakása 180—400 □ ' térfogattal , mely 2 helyiségre legyen osztható. c) Raktár az akadémiai nyomtatványok számára , mely több ablak által legyen világítva. Térfogata 760—800 d) A pénztárnok hivatala és lakása; ez áll: a) 2 szobából a pénztár és iroda számára körülbelül 380 □ térfogattal. d) Magán - lakásból, mely 7-8 külön választott helyiségre osztandó. Térfogata a válaszfalak betudásával 1470—1500 □' e) A kapus páholyára szánt 250—300 □' tér 2 szobára és konyhára elosztandó. f) Egy vegytani dolgozó terem, udvarra szolgáló ajtóval, és több ablakkal, hogy legalább 3 egyén dolgozhassék benne egyszerre. Térfogata 600 □'. Evvel összeköttetésbe legyen: g) és h) 2 szobi a vegytani készítmények és bútorok őrzésére 190—225 D'-nyi térfogattal. i) Egy földtani terem, 530 D'-nyi térfogattal. Ezen terem csak szakbeli vizsgálatok és tárgyak ideiglenes őrzésére szolgál. h) Egy gyűlési terem, az akadémia természettani bizottsága számára. — Térfogata 450— 480 l) Egy gyűlési terem, az akadémia statistikai bizottsága számára. Térfogata 450 — 480 m) Egy tágas helyiség tűzoltó szerek őrizetére. B) A bérházban. Ide földszint raktárak vagy boltok tervezendők, de úgy, hogy az egyes helyiségek könynyen átalakíthatók legyenek irnoki vagy szolgaszemélyzeti lakásokal. Földszint közlekedés legyen az akadémiával, de hogy az akadémia el is zárhassa magát, szükséges, hogy a bérháznak külön házmestere és külön közlekedése legyen. Ekő emelet. A) Az akadémia palotájában. a) A díszterem keresztül hat az egész első emeletes, és abban végződik is, a díszteremben tágas karzat legyen hallgatók számára, és itt, valamint földszint előcsarnok is legyen, mely ruhatárnak használható. b) Közönséges Illési terem, az akadémia rendes és nagy gyűlések számára. — Térfogata 1400-1500 Ezen teremhez két út vezessen (legjobb ellenkező oldalról), egyik oldalról a tagok, másikon a hallgatók számára. A teremmel összeköttetésbe van c) és d) két előszoba, mely ruhatárnak szolgáljon, mindegyik 250—270 □ térfogattal. e) helyiség a tagok gyálhelyéül, ülés előtt, térfogata 300- 350 f) és g) két fogadóterem, a két elnök számára, mindegyik 400 - 450 □ térfogatú. Jegyzés, b), c), d), e), f) és g) lehető tőszomszédi közlekedéssel bírjanak. b) és i) két terem a történelmi és archeológiai bizottság számára. Egy egy 400 □' térfogattal. Jegyzés: A bizottságok termei nem vehetnek fel semmiféle gyűjteményt, hanem csak szóbeli vagy írásbeli előadásra és Írások őrizetére szolgálnak. k) egy természettani krém közel 800 □' térfogattal. Ezen terem természettani műszerek őrizetére és kísérletekre szolgál. Kívánatos, hogy ezen terem egy fedett hosszú, láttani kísérletekre alkalmas, folyosóval legyen összeköttetésben A titoknoki hivatal, álljon 2 tágas szobából a két titoknok számára, és ezek a köztök fekvő iroda által legyenek összeköttetésbe hozva, épen úgy egy részről a hivatal előtt rémével, más részről pedig a levéltár és a correctorok szobáival való összeköttetés is kívántatik. A titoknoki hivatalnak nem kell szükségkép közvetlen összekötetésben állnia az b) ülésteremmel, de azért mégis lehetséges legyen a közlekedés anélkül, hogy az f) g) b) i) és k) helyiségeken keresztül kelljen menni. l) és m) a titoknoki szobák külön külön 300 —320 □' térfogattal bírjanak. n) az iroda 360—400 □' o) a levéltár 200—230 □' p) az előterem kisebb lehet mint az iroda. q) és r) a correctorok szobái kicsinyek, 80— 100 □' térfogatnak, legyenek. s) a Kisfaludy Társaság ülési terme, mintegy 400 □' térfogattal. B. A Bérházban. A bérház első emelete megfelelőleg az akadémia palotájának, a közönségesnél magasabb, tág helyiségekből áll. Elosztandó: a) a magyar műegylet helyiségére a választó falak betudásával körülbelül 3250 □ térfogattal. Ezen helyiség eloszlik három kiállítási teremre, mindegyik 3 magas ablakkal, egy tágas előteremre, egy szobára a választmányi ülések számára, s egy titoknoki szobára. b) a magyar hangászegylet helyiségére, mely az előbbihez hasonló térfogattal és beosztással bírjon ide járul még egy hangversenyi terem, térfogatra hasonló az 1400—1500 □ tartalmú akadémiai b) teremhez. Végre e) az orvosi egylet helyiségére, egy nagyobb gyűltsteremmel, könyvtárral, mely egyzersmind olvasó teremül szolgál, titoknoki szobával és előteremmel. Az építészre bizatik, lakásokat egy-egy szolga számára az illető egyletnek, vagy közvetlen összeköttetésbe a helyiségekkel az első emeletben, vagy pedig földszint tervezni. Második emelet. A) az akadémia palotájában. Ezen emelet főrészét az akadémia könyvtára veszi igénybe. Az a) főterme a földszint éslső emeleti díszterem fölött állíttatik, és ennélfogva hasonló, 4000—4500 □ térfogattal bír. Kívánatos hogy a könyvtár főterme az új szoba rendszer szerint osztassák fel. A terem tűzmentesen fedendő és vas ablakajtókkal ellátandó, úgy hogy elzárhatóvá váljék. Karzat nem kívántatik. b) a nagy terem nem szolgál olvasó teremül, hanem olvasó teremül amannak tőszomszédságában egy hosszú, nem nagyon széles, és mindkét oldalról világított terem terveztessék e czélra. Magán olvasó szoba az akadémia tagjai számára kettő terveztessék c) és d); mindegyik 35 -400 □ térfogattal; továbbá: e) és f. 1 egyenlő nagyságú dolgozószoba a két könyvtarok számára. A fölnevet helyiségek szomszédságában legyen g) a kézirattár 380—400 □ térfogattal; h) i) 2 szoba az Akadémia régi pénzgyüjteménye és az amtcagliák számára egy-egy 400 — 4500' térfogattal. Jegyzés: b) c) d) e) f) g) h) és i) helyiségek mindnyájan könyvszekrények és könyvek felállítására is legyenek alkalmasak. k) Rajzoló terem 3 ablakkal 550—6600' térfogattal. l) Az első könyvtárnok vagy második titkár lakása, a válaszfalak betudásával 1250—1300 6—7 helyiségre osztandó. Az Akadémia m) első titoknokának lakása a válaszfalak betudásával 2500 - 2580 □' térfogata 7—9 helyiségre osztandó. n) a könyvtárszolga lakószobája 200-220 □ térfogattal. B. A bérházban nagyobb lakások, az 1-ső és 2-ik titoknokéihoz hasonlók tervezendők. Harmadik emelet. A) az Akadémia palotájában. Egy nevezetes kép és rézmetszettárnak az Akadémia épületében felállítása van kilátásban. A szükséges helyiség a könyvtár helyiségei a. b. e. d. e. f. g. h. és i. felett. A főterem felülről, a többi helyiség oldalvilágosság által világittatik, a nevezett helyiségeken kivül a kép- és rézmetszettár 300—320 □ nagyságú térrel nagyobbittathatik. l) a 2-ik titkár vagy 2-ik titkár könyvtárnok lakása 1200—1250 térfogattal a válaszfalak betudásával, m) és n) akadémiai vagy képtári szolgák számára, mindegyik 60—80□' térfogattal o) az l-ső könyvtárnok vagy képtárnok számára az 1 fő akadémiai títoknok lakása felett, mintegy 2500—2580 □' térfogatú, p) lakószoba egy szolga számára, a könyvtárszolga lakása felett. A bérházban kisebb magánlakások 3-6 helyiségből álló tervezendők, nagyobb pedig azon eshetőségre, ha a képtár felállítása valósággá lenne, a képtárnoknak , vagy ha a 2-ik könyvtárnokét ide kelle áttenni. A befedési anyag az építész választásától függ, tekintettel a költségre. Az Akadémia természettani küldöttsége egy terasset kíván meteorológiai észleletek számára, ez részben be legyen fedve. Az építésznek továbbá arról is kell gondoskodnia, hogy valamennyi helyiség világos és szellős, azok elhelyezése czélirányos és természetes legyen, és hogy az egyes csoportolatokhoz különféle oldalról több lépcső által lehessen hozzáférni. Kívántatik továbbá, hogy a díszteremben, a könyvtárban és képteremben 13® hévmérsék tartattassék fel, sőt tárnapokon még egy pár fokkal feljebbre is emeltethessék. A fékirajzban azon árvizvezető csatorna megjelöltessék melybe a kényelem székek csatornái fognak vezettetni, a melyeket az építész szagnélkülivé tenni és czélszerűen fölosztani törekedjék ; szintén ennek hagyatik fenn a föld alatti épületrésznek kellő beosztása, a szükséges fa-, széntartókra és pinczékre. A kívánt rajzokhoz az építmény részletes feirása és egy kimerítő költségvetés melléklendő, melynek az anyag és munka azon árára, mint az, egyre másra Pesten kapható, kell alapítva lenni. De azon költségvetés a mindkét ház építésére felül kitett összeget nem haladhatja meg, melyre nézve figyelembeveendő, hogy az épület alapzata sokkal többe kerülhet mint közönségesen szokott, mivel itt egy az 1838-iki árvíz óta magasan feltöltött telek vétetik igénybe. A telek tejesen vízszintes. Végül nem lesz fölösleges megjegyezni, hogy a telek négyszög terének meghatározása, pusztán csak egy ideiglenes tervkörrajzon alapulván, a jelen Programaiban is csak megközelítőleg fejeztetett ki, ha tehát a tervnek végleges megnapitása úgy kívánná, akkor a 300 □ többet tartalmazó nagyobb helyiségek még 5 s legfölebb 10% azáztélival kisebbre vézethetnek, s másfelül a kisebbek az építész belátása szerint valamivel nagyobbra. — Ha a munkafolyama alatt egy vagy más tekintetben valami fölött kétely támadta az akadémia titkársága utasítván, az e tekintetbeni kérdésekre azonnal felelni. *) gr. Teleky László szomorú halála fölötti fájdalmát jegyzőkönyvbe igtatván, az illető jegyzőkönyvi kivonatot, hazafiai részvétét és fájdalmát kifejező levél kíséretében megküldi. Szathmáry József Miskolcz városi képviselő beadja megbízó levelét. Az elnökségnek ezúttal több jelenteni valója nem lévén, a ház a napirenden levő tanácskozásokat folytatja. Vadnay Lajos a feliratot pártolja. Három szempontot tart különösen szemei előtt: először a tárgyat magát, vagyis kívánalmaink elősorolását, másodszor a modort és végre a czélt. A remek szerkezetű indítvány kimerítőleg tárgyalja ugyan mindezeket, de ő a maga részéről is még határozottan kívánja kijelentetni, hogy az ország teljes integritásának visszaállításáig, s a még hiányzó törvényhatóságok képviselőinek megjelenéséig a ház magát illetéktelennek tartja. A nemzetiségek és vallások tökéletes egyenjogúsítását, mindenek fölött pedig az 1848-iki törvények tüsténti és teljes visszaállítását, tiltakozván egyúttal az ellen, hogy azok valamely újabb dacassio vagy épen ressiv tárgyai legyenek. Bónis Samu. Mint a sajtó által egykor s érdemetlenül nevetségessé tett táblabirói osztály egyik tagja, bocsánatot kér, hogy beszédét is táblabirói modorban tartandja. Szerinte a felírás , Deák Ferencz indítványában, három okkal támogattatik, először, hogy a tényleges hatalommal tudassuk, hogy meghívása folytán összejöttünk ; másodszor a történetből meltett adatokkal bizonyítni akart szokás, vagy gyakorlattal ; harmadszor az óvatossággal, melyre most különösen szükségünk van. Az összehívásra nézve megjegyzi, hogy ha annak czélja lett volna a kiegyenlítés, akkor már rég meg lett volna a koronázás is, és ölelhetnék itt fájdalommal nélkülözött testvéreinket. A gyakorlat nem alkalmazható ide, mert annak egyik nélkülözhetlen föltétele, hogy az esetek között hasonlatosság legyen, mi pedig jelenleg épen nincsen. Az óvatosságnak pedig ő is nagy barátja ugyan, miért igen jól tudja, hogy gyakran szenvedtünk kárt annak hiánya miatt, de meg van győződve, hogy e felirat semmiben sem óvatosabb a határozatnál. Ezek mária a begyében levő epét is ki akarja önteni, melyet a bécsiek azon eljárásán érez, hogy a legvisztaszítóbb részakarattal igyekeznek lapokban és röpiratokban e nemzet elismert kegyeltjeit megtámadni. Itt aztán humoros párvonalat húz a „becsületes“ magyar, és az osztrák csavargós politika között, melyre nézve azonban kénytelenek vagyunk t. olvasóinkat akkorra utasitni, midőn a t. szónok beszéde lapjainkban egész terjedelmében közöltetik. Csengery Imre. Alapos szép beszédét a fölirat mellett, közöljük. Almássy Sándor rövid beszédében a határozatot pártolja. Ragályi Miksa: A főirat mellett van, s egyúttal fölkéri a ház elnökét, hogy az e tárgyfölötti vitákat befejezetteknek nyilvánítsa. Elnök sokszónek óhajtván még e tárgyhoz szóltani, annak befejezését czélszerűnek nem látja, s annak idejében maga fog e tárgyban indítványt tenni. Böszörményi határozatos, meleg szónoklatát szintén közölni fogjuk. Molnár Pál a fölirathoz csatlakozik, s egyúttal fölkéri az elnököt, hogy a tanácskozás befejezése vagy folytatása fölötti határozatot a házra bízni szíveskedjék. Elnök. Igen jól tudja, hogy neki csakis a tanácskozás menetét illetőleg van joga indítványt tenni, s ő nem is mondá, hogy határozni, csak azt, hogy előterjesztést kíván tenni e tárgyban (helyeslés.) Latinovics Vincze folyékony és meleg előadással a határozatot pártolja; fájdalom, hogy a ház tetszésével gyakran találkozott beszédéből a t. szónok gyenge orgánuma miatt mit sem érthetvén, erre nézve is csak a terjedelmes de utólagos közlésre vagyunk kénytelenek utálni olvasóinkat. Még Vay Béla beszélt a fölirat mellett, s aztán az ülés eloszlik, s a holnapi szent ünnep miatt csak 31-én reggel a szokott órákban folytatattik. Daczára annak, hogy a terem felső ablakaiból, ma már, egész táblák kiemeltettek, a teremben kábító hőség uralkodott, s minthogy, a terem felülről nyervén világát, a rendes órákban 10-től 2-ig, a nap csak nem folytonosan a terem fölött van, nem is igen sok remény lehet, hogy e tekintetben javulás történjék, talán nem lenne czélszerűtlen, a gyűlés idejét vagy a korábbi reggeli, vagy késő esteli órákra határozni meg. Országgyűlési tudósítás. A képviselőház ülése máj. 29-én. A tegnapi ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után, a ház elnöke jelenti, hogy Bihar megye néhai *) Ezen programm később még azzal toldatott meg hogy amennyiben lehet, a tervezők a képtárt a második emeletnél felebb ne helyezzék el. A mai szent ünnep miatt lapunk közelebbi száma szombaton fog megjelenni Csengery Imre beszéde. Azt írják némelyek, hogy a harczok óriása, Ibe Napoleon, olykor a csata zajgása "közben szunnyadásba szokott merülni, mintegy önmagára hagyva a dolgok fejlődését, s engedve történni az eseményeket, melyeket aztán, lángeszének mindent áttekintő s átölelő hatalmával, mesterileg használt fel a diadal kivivására. A küzdelemben, melyet alkotmányos függetlenségéhez ragaszkodó nemzetünk s a mindent leromboló önkényes hatalom között még az 1848-ik év nyitott meg,ily szunnyadás korszaka volt a közelebbi néhány év, mialatt nemzetünk a bevárási politika állásába helyezkedve, saját folyásuknak engedte a körülményeket, és magára az események kibontakozására bízta kimutatását az időnek és módnak, mely bennünket jogaink visszaszerzésére vezéreljen. S vajha e korszakot is minél korábban kövesse a kívánt győzelem! Vajha mindjárt az első lépés, melyet országosan teszünk, ne hátráltassa, hanem közelebb hozza reményeink valósulását! S e tekintet az, melyből kiindulva, a képviselőház legelső felszólalásának alakjául, részemről a felírást kívánom elfogadtatni. Legfőbb ok erre előttem az, mivel én e részben is szorosan a törvényesség terén, s a gyakorlati parlamentáris forma ösvényén való maradást látom czélszerűnek. — Némelyek e tárt