Pesti Napló, 1861. június (12. évfolyam, 3390-3414. szám)
1861-06-01 / 3390. szám
tem maradhat— in membris etia visceribna, cell nagyszerű reformnak lenni. A kérdést illetőleg fölirás legyen-e vagy hatáozat, helyzetem kellemetlen, úgy a mint tervezetik egyiket sem pártolhatom,más alakban mindkettőt, mert a határozatban látom a magyarnak szilárd, nyílt és önkény hatalmat nem ismer jellemét — nekem ezzel ellenkezőt tennem leletetlen ; a feliratban tisztelem Deák Ferenczépviselő társamnak hazafiságát, mély tudomását, bölcsességét, óvatosságát. Ő ez eljárásában fnsor Ht Betlen Gáborhoz — ki midőn a koronát leki kínálták, II. Ferdinándot megsemmisíthette volna, amazt nem fogadta el, ezt nem tette, sőt valaha II. Ferdinánd király biztosa beszédét, üvegét levéve, fedetlen fővel hallgatta; hatalmas mit s még is engedelmes; de az indítványozó méltó érdemeinek elismerése mellett e nagyszerű mintára nézve két észrevételem van. Nem tudom okát kigondolni, hogy e nevezetes diplomaticus műben miért említi oly sokszor a pragmatica sanctiót — az egész corpus jurisban egyetlen articulus sincs, melyben a pragmatica sanctio megemlittetnék,és ez nem történetből hatóra a magyar közjog elve szerint történt igy,mert Corpus jurisban csak a lett törvényezikk — trtbulus — mit a rendek a koronás királylyal együtt készítettek, a mi nem így készült, arról nem tudott, nem akart az ország tudni soha semmit s kötelező erővel nem birt; ez állitásonaz az, hogy az 1741-ki törvény élőbeszédében, mely nem törvény, a pragmatica sanctio beszünteti, nem czáfolja meg. — Maga Ő Felsége az icoberi pátensben az 1713. sept. 19-dikén kelt tragratica sanctiora hivatkozik; az ekkor készült, de csak úgy mint most a trónróli lemondás, családi körben ; itt és ekkor terveztetett a követség, mit némelyek házasságnak neveztek , Magyarország a menyasszony és a habsurgi család a vőlegény között; de a valóságoszerződés 1723-ban köttetett meg, erről már akkor úgy beszéltek: a menyasszony sirt, a vőlegény nevetett, gondolván magában, csak összeettessznk, én leszek a gazda. — Azonban az mindegy, akárhogy készült, megkötteett a szerződés, ezt az országgyűlésen őseink fogadták ; emlékezzünk Várnára, a magyar nemzet őseinek kötését tisztelte , hitszegő soha em volt. III. Károly király, amint emlékezem, el sem mutatta a pragmatica sanctiót a diétának; ha azt felmutatja — miután abban az orzágok mint családi jószágok adatnak elő, mert gyenioratus alapítása terveztetett — a leányrökösödés alig fogadtatott volna el; csak eztán , 1724. évben, közöltetett Európa hatalmasul a pragmatica sanctio, de a mint kelletett olna ennek történnie, az 1723. 1.2. 1. czikkeiről aligha értesittetett a világ, a pragmatica göög szónak tulajdonképeni értelmét magunk sem adjuk, az othoniak még kevésbbé, azért én a pragmatica sanctiót csak egyszer vélem emltendőnek, mert a pragmatica sanctio unilaterális , de az 1723. 1. 2. t. sz. bilaterális, már V. Béla és a német fejedelem között épen a magyar korona miatt, épen a bilaterális contratus értelmezése fölött volt vita, ezt a római pápa döntötte el. Ha a felséges uralkodó az egész világ törvénytudói véleményét, mely melettünk szól, figyelembe nem veszi, hódoljon aómai pápa ítéletének. Másik észrevételem a lemondási okiratról szólló szakra van. Nem az a kérdés, hogy ki vette le a magyar király V. Ferdinánd felségének fejéről a szent koronát, mely fölött a magyar nemzet tudta nélkül senki sem rendelkeztetett jogosan, ki készítette azon okmányokat, hanem az, hogy bár ki tette azt, az ránk nézve semmi kötelező erővel nem bir; én jogilag Magyarország királyát ő felsége V. Ferdinánd személyében tisztelem — ezt elvileg az indítványon is látom- a különbség az, hogy én az elkövetett hiba kijavítását, ha ő felsége V. Ferdinánd király csakugyan lemondott s lemond a trónról, úgy kívánom eszközöltetni, hogy addig , míg ez történnék, legyen a nemzet in possessorio, az indítvány szerint az ország extra lossessorium lesz. Szerintem e miatt zavarok sem álhatnak elő, voltak ilyforma esetek, a meg nem koronázott király intézkedéseit meghősítette koronázása után, s tetteit helyben hagyta a diéta, első tévlépés sok részt szülhet; emlékezzünk az 1830. diétára, mikor kérdés volt Ferdinánd czime felett, hogy I-ső vagy V-dik egyene ? Én meggyőződésem szerint a felírást pártolom, de nem Ferencz József, hanem törvényes királyunk V. Ferdinánd ő Felségéhez, de nem oly alakban és modorban mint az asztalra tett felírás van szerkesztve. A magyar nemzet, még ha némi félreértés volt is közte és királya között, törvényesen megkoronázott királyához mindig legnagyobb tisztelettel és hódolattal szokott szólani; — hogy ezt tegyük épen azon törvény és a történethez hű ragaszkodás parancsolja, melyre itt mindenek hivatkoztak — (többek nem nem). Uraim, engemet egyesek vélményei nem ingatnak meg, én nem áldozom fel meggyőződésemet pártérdeknek — ismerem a pártok működését Angol - Franczia honban — ott lehetnek pártok — elbukik egy párt, a haza el nem vész — de kint pártokat teremt, megöli a hazát; mindazt, mi 12. év alatt történt, hogy most mi a bajunk, e felírásban terjeszteném elő — együtt óhajtá-sunkat, mit kívánunk tenni e Diétán ; — ha ily értelemben a felírás nem pártoltatik — mivel én is a törvény s alkotmányunkhozi ragaszkodást tartom egyedüli védparsunknak, ha azt a mi meggyőződésem szerint egyedül törvényes, nem tehetem: azt, a minek törvényességét nem látom, kivált mikor haszon sem néz ki belőle, — nem teszem; — a határozatot pártolom, de úgy hogy bár mi után és módon közöltessék a tetleges hatalommal, hogy ily rendkívüli helyzetében a hazának — miért kell magunkat megkötnünk, hogy csak egy vagy más módot válaszszunk, okát nem találhatom ki; a haza oly állapotban van, mit a régi juristák: „moderamen inculpatae tutelaenek neveztek, — ilyenkor minden lehető módokat, utakat meg kell próbálnunk, kivált ha több útválasztása nem szakadást — hanem — a mi legfontosabb, köztünk és a hazában az egyesülést szül; én tehát — mint ezt Somsics Pál képviselő barátunk tévé — felhívom a házat, fogadtassák el véleményem, vagy ha — amit én sajnálnék — V.Ferdinándhoz nem pártoltatik a felirat, ami szerintem a restitutio in integrum és az 1847/I törvények tetleges életbe léptetése lenne, — nyugodjunk meg abban, hogy a határozat elfogadtatván, a tetleges hatalommal közöltessék. Hogy politikai jellemem, nyilatkozatom iránya megismertessék: nagyméltóságú Sokcsevics Horvátországi Bán beigtatási beszédére emlékezve, kívánom, hogy száradjon el karom, ha régi jogokat és államalaptörvényi szerződéseket megsemmisíteni akarok — de száradjon el kara annak is, ki bármi czélből, akár egyes embereknek, akár egy nemzetnek legszentebb jogát, hogy szabad s boldog legyel), megsemmisiteni törekszik, s működik az ellen, a miért e szavakban : jöjjön el a te országod, minden nap milliók imádkoznak. Különfélék. Pest, máj. 31. — Asbóth Lajos dandár parancsnokot, feltétlenül szabadon bocsátatása daczára, Józsefstadtból egy főhadnagy kísérte Lugosra, hol őt az ottani katonai parancsnoknak adta számba felügyelet végett. — A pestvárosi kapitányság szervezése a napokban vépkép bevégeztetett, miután a legénység száma 250-re szaporittatott, melyeken kivül van még 17 huszár, 12 lovas legény,26 biztos és 16 őrvezető. — A „Du“ írja, hogy az 1849-ik évben a honvédsereg fegyverzetéből mintegy 16,000 darab a temesvári fegyvertárba tétett, honnan most azokat Bécsbe szállítják, s már rakják is a ládákba. — Tegnap az urnapi menetet, a borult idő daczára is, mely párszor szétkergetéssel fenyegette az ajtatoskodni összegyűlt nagy számú népséget, ő eminentiája a bibornok-primás vezette. Az ünnepélyes menetben a czéhek zászlóikkal, az egyetem, gymnázium, reáltanoda, kisebb elemi tanodák növendékei, a helytartóság, m. kir. ennia, a főrendek stb. testületileg vettek részt. Lehetetlen ez alkalommal meg nem említenünk a kegyesrendi gymnázium tanulóinak nagy szorgalommal összeillesztett s jól begyakorolt énekkarát, melynek öszhangzó éneke az ünnepély egyik diszét képezé. — A torontálmegyei honvédsegélyző egylet már is 1600 szal rendelkezik, holott csak e hó 31-én fogja alakuló gyűlését megtartani. — Markó Károly hátrahagyott képeinek a múzeum számára való megvételére újabban adakoztak: gr. Pálffy János 100 ft, gr. Wenkheim Krisztina 50 ft, Gottler Lipót ivén Munkácson begyült 22 ft. — Mezőfi Manó úr szerkesztése alatt egy uj „Zsidó magyar közlöny“ fog megjelenni. — Csongrád, 1861-ki május 27-dikén. Tegnapelőtt vonult be városunkba 300 lovas és 160 vadászból álló katonai executio. Miután a hatóság elszállásolásukat megtagadta,ők önhatalmukkal eszközölték azt. Ma reggeli 7 órakor megkezdetett a végrehajtás. Legelőször is a vagyonosabb lakosokat szállották meg; egy házhoz 10—20 ember adatott ; úgy látszik, hogy jól be vannak tanítva, mert a végrehajtás megkezdése előtt nem garaboncáskodtak, míg ellenben most követelésük oly tulságos, hogy a legtürelmesebb gazdának is legnagyobb erőmegfeszítésébe kerül, az elvül kitűzött béketűrés korlátai közt maradni; több helyen hét szobából álló házban hat szoba elfoglaltatott, a több tagból álló család számára csak egy szoba hagyatván meg, a végrehajtási hatalom erősbitése alkalmával tehát, kénytelen lesz a gazda, még saját lakását is odahagyni. — Városunk első megyénkben, mely ezen sanyargatást sinli, példaadólag fölteve magában a lakosság, tűrni mindent, megmutatandó, miszerint a magyar alkotmányos jogait minden körülmények közt vagyonával, és ha szükség életével is védeni, honfiúi kötelességének tartja. Tűzesetek május első felében: Kálnik (Bars), Vöröspatak (Soprony), Erdővég (Szerém), 3-án Szolnok (Heves), 4-én Bogyiszló (Pestis), Dolmavitz, (Arad), 5-én Bodrog Keresztur (Zemplén), Kaposvár (Somogy), 6-án Elekes (Erdély, 7-én) Tótvárad (Arad) 8 án Baja (Bács), Piritye (Szabolcs), 9-én Görzsöly (Veszprém) Duna Vecse (Pest), Pivnitza (Bács), Alaska (Borsod), Doboska (Gömör), 10-ikén Mokra (Ungh), Weiden (Mosony), M.Izsép (Zemplén), Duna,Földvár (Tolna), 11-én Jász-Alsó Szent György, Apostag (Pest), Udvarnok (Nyitra), Garam Mikula (Bars), igen tetemes, 12 -én Kis-Bér (Fehér), Császár (Esztergom), Kossuth (Pozsony), 13 dibán Nyárid (Baranya), Szeged, 15 én Herluska (Sáros). — Mr. Dunlap, a bécsi angol követség titoknoka, ki hét hó óta állandóan Pesten lakik, mint a „P. N.“ bécsi levelezője biztos forrásból Írja, gróf Rechbergnek az angol kormányhoz újonnan intézett sürgető felszólítására, visszahivatott; mert, mint a levelező említi, Rechberg gróf Russell lordnak az alsóházban legközelebb tett Magyarországra Politikai események. ANGOLORSZÁG, London, május 25. A „Saturday Review“ épen nem hízelgő hangon beszél a porosz államférfiakról, midőn e czím felett „Az új rajnai szövetség“ értekezik, eme kiindulási pontot választván. Épen nem lehetetlen, nem valószínűtlen, hogy a kis német fejedelmek inkább kívánnak egy Napóleonnak, mint egy Hohenzollern-nek alárendeltjei lenni ; hogy inkább elárulják ők hazájokat, minthogy függőlegesíttessék magukat, s hogy végre a heptarchia tervének története sok benső valószínűséggel bír. A többi közt így szól a nevezett lap: „Poroszország az, melytől az egész nemzeti párt szabadulást vár a jelen szorongatások közt. Csak Poroszország képes egyedül megvédni a hazát mind a kitellenség, mind a herczegek cselszövései ellen. De Poroszország sohasem kész cselekvésre, sohasem tud szót emelni a maga idejében, sohasem tesz egy lépést, hogy vezetné azokat, kik őt szívesen követnék. Most volna ideje rendelkezni az elhárulatlan dolgok ellenében, de Poroszország munkátlanul várja míg betör a zivatar. Ennek fő oka a porosz államférfiak hiányában rejlik. Egyetlen egy sem emelkedik fel közülök akár beszédében, akár irazában a legszokásosb közhelyeken (loci communes). Azok, kik Poroszországban államférfias talentumok, az oppositió padain ülnek, s nincs kilátás, hogy egyhamar a kormányra jussanak. Egy a nemzeti büszkeségre és lelkesedésre felhívó képességgel, messzelátással s erővel felruházott porosz államférfiú, és oly hatást idézhetne elő Németországban, mint Cavour Olaszországban. Ily férfiak azonban Poroszhánban nincsenek, s mi még roszabb, reménység sincs ilyenekre. Ide járul még, hogy a porosz miniszterek a bureaukratia nyomása alatt nyögnek, mely a minisztérium és a nép között áilván, a szabad nyilatkozatok körútját megakasztja, mi pedig egy szabad nép életéhez nélkülözhetlen.... Most tudja Poroszország, hogy Francziaországgal lehet dolga. De ő jelenleg oly kevéssé képes a keztyűt fölvenni, belső szabadságának kifejlesztésében annyira akadályozva van, s oly közönséges emberek által kormányoztatik, hogy egy eredménydús szövetség létrejötte, az ő német vetélytársai s a franczia seregek ura közt, épen nem tartozik a lehetetlenségek sorába. — LONDON máj. 26. Tegnap a királyi Akadémiában a polgármester által adott banketten, melyben Fould, s a Cambridge-i herczeg jelen volt, egy toaszt mondatott a hadsereg tiszteletére, melyre Fould felelvén, többi közt igy nyilatkozott: „Miután együtt ontottuk vérünket két dicsőséges háborúban, melyek alatt katonáink egymás oldala mellett verekedtek, lehetetlen, hogy ezen fegyvereket valaha egymás elén fordítsuk. Idejárni még az is, hogy két új kezességét bírjuk a békének, melyek: a kötött kereskedelmi szerződés, s az 1862-diki egyetemes kiállítás,a kiadók és nyomtatók irányában, a kik bármily okból fenyitő rendőri büntetésbe estek. Ily eset Beau urnál ötször, Dummeray-nél kétszer fordult elő. — A törvényhozó test elé május 28 ikán volt terjesztendő a sajtó iránti azon szabadelvűbb törvényjavaslat, mely az eddigi törvényt módosítja. Nevezetesen először eltörli azon rendelkezést, mely vétség vagy kihágás miatti kétszeri elítélés után egy lapot teljes joggal megszüntetett, s azt épen azon esetre tartja fenn, ha a lap bűntett miatt ítéltetett el. Másodszor eltörli a sajtótörvény 32-dikkét, mely a kormánynak jogot adott arra, hogy valamely lapot egyetlen elítélés után is felfüggeszthessen. Harmadszor : a megintési rendszeren azon változtatást teszi, hogy a megintések két év alatt elévülnek. — B o issy marquis a senatusban, mint írják, indítványt akar tenni, hogy Lajos Fülöp holttetemei Francziaországba szállíttassanak, s ott ünnepélyesen takaríttassanak el. — Napoleon császár a jövő kedden Havre-be megy, megtekinteni az ottani várműveket, melyeknek építése 1853 ban jön megkezdve. Május 26- dikán a császár és a császárné a vincennesi ligetben és a Bercy-ben tartott népünnepélyen voltak. A „Pays“ szerint az egész Saint-Antoine külváros lakosai egybesereglettek ő felségeiket üdvözölni. A munkások a császárnénak cserágat nyújtottak át, s egy bokrétát a császári herczeg számára. — Bourboillon úr Francziaország képviselő ministere Chinában, mártius 25-kén tartotta ünnepélyes bevonulását Pekingbe, 26-dikán Kong herczeg által nagy kitüntetéssel fogadtatva , 27 dikén pedig ő fogadta a mandarinok, a korona több tisztjei, és az idegen hatalmak képviselői látogatását. Bourboillon úr előtt az utat a követségi első titkár Kleczowoski gróf egyengette meg, aki már febr. 25-dikén ment el a mennyei birodalom fővárosába. A franczia törvényhozó test május 24-kén 7 szavazat ellenében elfogadott egy törvényjavaslatot, mely az ez évi korosztályból 100,000 embernek beszólítását tárgyazza. Picard és de Pierre marquis képviselők nagyon élénken ellenezték e javaslatot, mint amely 20,000 embert szükség nélkül von el tűzhelyétől; a gyűlést azonban A 11 a r d tbnok a kormány nevében a szükségességről meggyőzte, s így a két opponens, Curé, Darimon, Jules Favre, Hénon és Ollivier urakkal kisebbségben maradt. A törvényhozó test föloszlatásáról folyvást komolyan beszélnek. Az ú. n. pártok várják ezen rendszabályt, s már is rendezik a választási vomitokat. Az óczeáni kikötők halászai egy föliratot írogatnak alá Romain-Desfossés tengernagyhoz, melyben annak a senatusban tartott védbeszédét megköszönik. Az államtanács előtt egy törvényjavaslat van, melynek czélja Francziaországban a távirati sürgönyök árát leszállítani oly módon, hogy az a szomszéd megyébe küldve ne kerüljön többé egy franknál, s Francziaország bármely pontjára két franknál. A Bo n f is sorhajó kapitány hír szerint fontos megbízásokkal megy az Amerikai egyesült államokba. Mint mondják, a franczia kormány arra határozta magát, hogy a déli államokat mint új amerikai köztársaságot elismeri, ha a küszöbön álló hadjárat az éjszak és dél közt, az utóbbi ellen döntő eredményre nem vezetne. OLASZORSZÁG, Turin, máj. 25. A milánói események nagy hatással voltak a közönségre. Kétségtelen, hogy Ferencznek Rómában mutatása izgatást, forradalmat eredményez. Ezt Grammont ura elismeri, ki újabb tudósításában azt is bevallja, hogy tévútra vezettetett, és hogy bizonyítványai vannak a bourbon fondorlatokról. Victor Emmanuel egy levélben megírta Napoleon császárnak a helyzetet, és a zavart melyet a franczia kormány okoz az új királyságnak. A mennyire én tudom a császár igen barátságosan válaszolt. Amint máskor is írtam, Francziaország azt kívánja, hogy az olasz kormány ne szállja meg Rómát. Ha ez mint kötelezettség el lesz válalva, nyomban követendő az olasz királyság elismerése, mégpedig a király levélben kivánandja az elismerést, s a császár szinte ilyezon megegyezését adandja. Erre Victor Emmanuel egy tekintélyes egyént Párisba küld rendkívüli követül, ki az elismerés hivatalos kihirdetését eszközölje. Nigra úr csak ezután fog mint rendes követ megjelenni Párisban. Valószínűleg csak ezután fog a római kérdés megoldatni. Elvileg még mindig el van fogadva, hogy Francziaország lassanként kivonja csapatait Rómából, de annyiban változás történt, hogy most a királyság elismerése és a római kérdés külön vannak választva. Ha adataim nem csalnak, az elismerés júniusban meg fog történni, és erre itt nagy súlyt fektetnek mind politikai, mind pénzügyi tekintetben könyítést várnak általa. Legelső feladata II. Ferencz eltávolítása. Olaszországban mind az anyagi mind a szellemi előhaladás egy perezre fel van tartóztatva, még pedig a franczia diplomatia nyomása által, miután a reactio a franczia lobogó fedezete alatt nyugtalanítja újra meg újra az országot. A nápolyi sajtó tökélletesen felfogta e helyzetet s Ponza di san Martinot egyhangulag örömmel üdvözölte. Mingheti azt mondta a parlamentben, hogy a nápolyi akadályok inkább közigazgatási mint politikai természetűek, azonban nem kell hinni, hogy ott a béke teljesen helyre állhasson, míg IIdik Ferencz az Olasz földről el nem takarodik. ” A milánói Pangolo írja: „Számos elfogatás történt 23-dikán.Levelek, fegyverek, pénz, az elfogottak állása, mind azt tanúsítják, hogy itt egy Romából és Bécsből rendezett összeesküvés szerepelt. Tény hogy sok előkellő compromittált az elfogatás elöl menekült, egy pap, kinél pénzt és leveleket találtak, épen akkor került a hatóság kezébe midőn a vaspályán szökni akart. A törvény hatóságnál több levél van kézben, melyek austriaiclericalis ügynökök által írattak.“ — A modenai herczeg, Frianinál álló mintegy 8000 főnyi csapatját,mely egyévi kötelezettsége után most elbocsáttatását kérte, felszólította, hogy várjanak még három hónapig, ezalatt személyesen vezérlendi őket Modenába, vagy ha nem, akkor végkép elbocsátja. OROSZ és LENGYELORSZÁG. A „Czas“ jelenti Czenstochowból május 20 -áról, hogy ott hat polgár, az az előtti éjjelen házaikban meglepetvén, oly gyorsasággal hurczoltatak fogságba, miszerint még arra sem adatott nekik idő, hogy felöltözködjenek. Öt közülök azonnal a vasútra szállíttatott, s ennek útján, mint mondják Varsóba, míg a hatodikat egy Kromer nevű öreg beteges embert — a kórházba czipelték. Amaz öt között van a többek között Grabieszki egykori menekült ; midőn a vasútra felrakták őket, összetolongott az egész nép s az indóházat jajgatva és sírva állották körül. — Rzeszowból (Gácsország) Írják a porosz keresztes újságnak május 22-kéről. Pünkösd vasárnapján a leznyszki sz. bernárdi kolostor templom szomorú jelenetet látott. Midőn a misét a roppant néptömeg a legnagyobb áhítattal hallgatná, egyszerre csak kiáltás hangzik: a templom ég! meneküljetek. Erre a zsúfolásig telt egyházból a közönség tongva özönlött kifelé. Most meg kívülről kiálták: A templom előtt, úgy ölnek vágnak, mint Varsóban! Mire a tömeg issmét visszatódult az egyházba, és annak bejáratait elzárá. A tömeget aggály törte el, künn az ajtókat döngették, s nem sokára be is nyiták — a csendőrök, mire a nép kimenve, átlátó, hogy a dologban tévedés van. Azonban ekkorra a roppant tolongásban 4 egyén agyontiportatott, 11 pedig erősen megsebesült. A vizsgálatok, melyek eddig ez eseményre vonatkozólag tétettek, azon eredményre vezetének, hogy a templomhoz ragasztott zárda kéménye csakugyan kigyúlt, de csakhamar el is oltatott, ami a mészárlásra vonatkozó kiáltást illeti: az hihetőleg valamely izgékony képzeletűtől eredt, ki a tűz oltására — persze későn — oda rohanó csendőröket megpillantó. — Varsóban a megbetegedett Gorchakoff herczeg helytartó helyére, nem mint Pétervárról táviratozták, a hadügyminiszter, hanem Merchilewitz tábornok neveztetett, ki ideiglenesen az ügyek vezetését már át is véve. A herczeg félévi szabadságidőt kapott volna, melyet egészsége helyreállítására fog alkalmasint, valamelyik külföldi fürdőn felhasználni. A város nyugodt, de nyugodtsága mint a sírbolté, mogorva és kietlen. Sz. n. BECSI RímzniAJlS. 29. Adott ____|.r|_^ Mr°K tSfc VASUTAK. A tiszamidéki vaspályán. fiÓZHAJÓZÁS GABONAARAK » SS&ii::::: IsSBSBSH S? : »88* «iw* : :: tllS SsS“*" «: : fi S& ?:5;«t»*:S:«fdeElÄÄÄKffi »tó 1839-ki sorsjegyek .... m _ 112 — Pálffy . 40 . . ?7 37 75 Érsekújvár. EUndulás H óra 56 p. d. e. 12 „ 45 p. délu. "t^re.csm:md ? » — » » a „ 7 „ reg. Peti—Zimony. hétfőn, »zer., szomb. szerint szerint ar o. é. 1854-ki „ .................... 90 — »0 50 Clary „ 40 „ . ^ TM 17 p“‘- Elindulás 4 óra 5 p. d. u. 6 óra 55 p. reggel. «***. lnf • • £ » 36 „ „ 7 „ 43 „ „ 6 órakor reggel. -------------------------------------------------------1860-ki................................. 84 75 ^ — St Gencia gróf 40 „ . 87 ^ 38 25 Czegléd. Elindulás 6 óra 35 p. d. u. 8 óra 30 p. „ Miskolci, md. . 7 „ 42 „ es. 11 „ 2 „ „ Peti-Mohács , naponkint 6 órakor Búza, bánsági . . . 80-84 5 — 6 — Földtehermentesitések. Budai 40 „ . oo or w 7^ Slegel- Elindulás 10 óra 15 p. este 1 óra 40 p. délut. Kassa—Miskolcz—Debreczen—Czegléd. reggel. „ tiszavidéki . 80—83 5 20 5 90 Magyar.................................. 69 25 20 — Windischgrätz here*. 20 „ . Temesvár. Elindulás 2 óra 10 p. reggel. Kasitt ind non. retr ini off _ jp Felfaló a fehérvári . . 82—85 b 6 00 Bánsági, horvát, szláv ... 67 - 68 _ Waldstein gróf 20 ” . 26 - 26 50 Temesvár-Bécs. MaUlco ind ' 7 82 3 5 P‘ dáL Petr ~Bi“ ' naponkint 6 órakor , bácskai. . . 79-81 5 40 5 60 V.-....... • eo » n - K.ei.Vi.h io . . »» » - 114„26p. hiJel6 4„56p.„s. ; 79; jg. ■ ,»; 5t ’/f „ ,, -f, ................. If?"TM • ■• • • KJlslg 5% LJoyd ............................. 83 — 83 50 Váltók (devisek) S«s«d. Elindulá. 2 óra 8 p. éjjel. 1 óra 10 p. délu. debrecien. ind. . 12 „7 „ dél. 10 „ 56 , est. reggel P * Árpa, sörfőzésre . . 66—«8 2 751 3 30 57, Dunagőzhajózási . . . 98 — 99 — három hónapra. CssjKd. Elindulás 6 óra 15 p. „ 6 „ 15 „ este 1 ^ * 1? » éjjel.rapny—, hétf., szerd., szombat.i, etetésre. . . 64-68 2 25 2 5 Bankzáloglevelel 12 hónapra . 99 50 100 Amaterdam a00 holi frtf. 117 _ 117 25 a «*1 P ?* a * ^" jjL ‘ ” " " 4 „ 47 „ reg. Tórakor reggel. Zal ........................ 45-47 1 65 1 70 Részvények. ^ Auesburg (100 déln. . . . 117 25 117 50 n?* M^rk^a 6 t, fi " 51 * Püspök-Ladány—Nagyvárad. Orsóva—Pest, pénteken, 6 év. reggel. Kukoricza .... 79—82 2 50,2 80 Hitelintézeti............................m 70 178 80 Frs®kfurt (10p ) 1 . 117 60 117 75 B ' S . P. , * , 8 8 V8' F-Larent,. ind. ló.50p.dél. 1 é. 17 p. éjj Galacv—Orsóvá, szombaton reggel. Köles........................ — ^ 5a 3 JJ Nemzeti bank........................ 780 _ _ Hamburg (100 M.B.) . . 108 50 103 75 A deli Vaspaljan. Nagyvárad, ind. 10 a. 35 p. d. e. 8 ó. 25 p. est. A Száván. Paszuly . . ... — 3 80 4 3 Escompte-bank........................^ 1 London ? 10 L. St. . . 188 50 138 75 Buda-Kanizsa. Czegléd. ind. 9 „ 10 „ reg. 7 . 85 „ „ Zimony-Siüsek: csütör., délben. KePcne» ... ~ II Dunagözhajózás" ! . . ! 441 _ 443 — Párt (100 frank ) . . 54 80 54 90 Buda Elindulás 7 óra 45 p. reggel. Czegléd—Arad. Sissek—Zimony: hétfőn, 6 órak. reg. Pesti lánczhid........................ 395 — 400 — ^Pénznemek. Székes-Fehérvár. Elindulás 9 óra,56 p. d. e. Czegléd. ind. 9 ó. 10 p. reg. 7 ó. 35 p. est. Megérkezés Pestre -------------------------------------------------------. Éjszaki vaspálya................... 1946 1948 Korona ................................. 19-------------Kon.«a. fSUndalis 1 óra 35 p. d. u. SWm.*. ind. 10 „ 10 „ „ 9 „ 19 „ „ Bécsi«, naponként este. Dunavízárlás Pesten már 29.11' -10 fel. Állam vaspálya......................... 279 50 £80 — Császári arany........................ 6 58 6 60 Székes-Fehérvár Bécs. Csaba. ind. . 1 „ 31 „déL 2 „ 28 „ éjj. Mohádtól, naponkint délután. T. -u.infl .q.c„ 0 Déli vaspálya........................ 218 — 220 Napoleons d’or........................ 11 04 11 07 Ss.-Fehérvár. Elindulás 11 óra 15 p. i. e. Arad. ind. . 11 a. 42 p. d.e. 8 6. 4 p. est. Zimonyból: vasárn., ked., csütörtökön uM# ■ Sokonnal 160 u * Nyugati vaspálya................... 174 25 174 75 Orosz imperialok................... 11 83-------Uj-Ssóny. Elindulás 2 óra 30 p. d. u. Csaba. ind. . 1 „ 36 „ délu. 10 „ 53 „ „ délután. s Szolnoknál . . —-------1 147 — 147 — Ezüst . ................................. 138 60 139 — Bit. Érkezés 8 óra 17 p. este. Szolnok. ind. 6„ 5„ „ 4„11 „ reg. Orsováról és Gáláéiról. vasárnap délu Bigacsatorna . máj. 25. T 1" — * nézve kedvező nyilatkozatát alkalmasint Mr Dunlop tudósításainak tulajdonítja. — Telegrafi tudósítás a bécsi börzéről máj. 31. 50/° metaliques 68.15; Nemzeti köles. 79.90; Bankrészvény 723.— ; Hitelintézet 179.18; Londoni váltó 138.— ; Arany 6.54. NEMZETI SZÍNHÁZ. Ju^ 1-jére van kitűzve: „Bánk bán.“ Eredeti nagy opera 3 felvonásban. FRANCZIAORSZÁG. A párisi rendes tudósítások máj 27-ről és 28-ról szólnak. A szállító hajóhad, mely Toulonból a múlt héten indult el, már 27 én meghaladta Sz iczi fiát. Május 24-kén már látható volt ott. Az „Impérial“ csavar sorhajó, mely elől jár, ugyanakkor tájban ment el Málta mellett. Páriában azt állítják, hogy onnan új javaslatok mentek Londonba a nyugati hatalmak közti megállapodás iránt a syriai ügyben. Ebben franczia részről különösen az emberiségi szempont van kiemelve, melyet a két hatalomnak elfoglalni kellene, azon hozzátétellel, hogy az Anglia és Francziaország közt e kérdésben létrejövendett egyességet a többi hatalmak elfogadnák. A maronita papságnak már említett köszönő flirata megérkezett Párisba. Ezen papság több tagja, névszerint a bejruti püspök, és az antiochiai patriarcba, aki Damascusba tette át lakhelyét, hír szerint becsületrendjelt fog kapni. — A „Moniteur“ május 27 én jelenti, hogy az egyesült franczia és spanyol hadak Charner altengernagy alatt április 14 én elfoglalták Mytho t, mely város Cambodia vagy alsó Cochinchina déli végén esik. „Ezen fontos vívmány — mond a „Patrie“ — biztosítja számunkra teljes birtokát egy oly országnak, melyet Asia egyik leggazdagabb vidékének tekinthetni, és amely Francziaország kezében, terményeinek számánál és változatosságánál fogva kell, hogy virágzó gyarmattá legyen.“ A tudósítás egyedül Bourdais fregatt kapitány elestét említi. — Napoleon hg, mint a „Patrie“ hallja, e hét végén Marseillebe megy, s ott a „ Jérome-Napoleon“ yachtra kelvén, meg fogja látogatni Spanyolország és Portugállia kikötőit. Az utazás körülbelől két hónapig fog tartani. — Az Anmale röpirat kiadója és nyomdászsza Beau és Dummeray urak elvesztették szabadalmukat egy 1814-iki törvénynél fogva, mely a közigazgatási hatóságot ily hatalommal ruházza föl oly Távirati jelentések. Pétervár, máj. 30. A Journal de St. Petersbourg jelenti: Soukhozanet tábornok s hadügyminiszter, a lengyel királyság igazgatásával ideiglenesen s császári helytartói teljhatalommal felruházva kineveztetett. Ez alatt Milutin tábornok és táborkari segéd fogja a hadügyminiszteri tárczát vinni. Bejrut, máj. 19. Mindenütt nyugalom és rend uralkodik. Smyrna, máj. 24. A tunisi angol követ Wood parancsot kapott, hogy menjen Szyriába. Konstantinápoly, máj. 25. (,Bombay, Lloyd gőzös útján.) A franczia banktól küldöttek érkeztek ide, hogy a galatai banquirekkel alkudozzanak. A török porosz kereskedelmi szerződés bevégzése várható. A spanyol követ kijelenté, miszerint a nápolyi követség ügyeit többé nem vendi. A bagdadi távirdavonal legközelebb megnyittatik. Szyriából 53 idegen kitiltatott. mely basa az új párisi követ, mint MussurasbeyBrüsselben és Hágában — egyszersmind Madridban is hitelesíttetni fog. Naib Mohamed Emir cserkesz főnök, saját emberei elől, az orosz követség szállodájába kényszerült menekülni. A „Pesti Napló“ magán távsürgönyv. London, május 31. A mai alsóházi ülésben Russel kijelente, hogy ő Anglia békéjét fenyegetve sehonnan sem látja,ő nem mondhatja meg előre, miszerint a béke minden körülmény között fenn fog-e tartathatni, de az Angolország iránti érzelmek barátságosak, semmi fennforgó kérdés nem tünteti valószínűnek az összeütközést. Varsó, május 30. Gordhakoff ma meghalt. Konstantinápoly, május 30. A montenegróiak újólag lemészároltak egy élelemszerszállítmányt kisérő török csapatot. Omer pasa Bosznaserajba megérkezett. _______ Felelős szerkesztő: 3. Kemény Zsigmond.