Pesti Napló, 1862. január (13. évfolyam, 3567-3591. szám)

1862-01-01 / 3567. szám

rész a második, a Keiser Fülöp a harmadik díjat nyö­v­ő­r­i kereskedelmi gyülde jövőre is fenn­áll Legközelebbi gyűlésében elhatározta, hogy új helyiséget szerez, s e czélra a belvárosi főtéren le­vő redont és kávéház tűzetett ki. * A­mint már jelentettük, Reményi Ede m. hó 28-án Bécsbe utazott, az ottani zenevilág által a legszívesebb fogadtatásban részesülvén — felké­­retett jövő vasárnap azaz f. hó 5-én hang­­verseny adására. A hangverseny nagy zenekarral a conservatorium teremében az esti órákban fog meg­tartatni ; nem mulasztjuk el annak idejében róla az­­ idekelt hazai közönséget részletesen tudósi­­tanii.— A bélyeg-kérdéshez. A „S­ ny“-ben biró“ kételyeit nyilvánitja a bélyeget hirde-i 'lövík­i rendelet ellen, mely határozatlansága op­pant zavarokat képes támasztani. Hogy vájjon kiterjed e ezen rendeletnek hatásköre a ' kjr. v-'Péterv.székekre is, hol a kiadmányozások­nál" az 1840-ki díjszabás hozatott be, ez azon gordiusi csomó, melyet az említett udvari rendelet meg nem old. Képzelni nem lehet, hogy a váltó­­zékeknél a törvénykezési eljárás kétszeresen adóztassák meg, azaz : bélyegeztessék meg min­den beadvány mellékleteivel úgy, miként az 1850-ik évi aug. 2-iki bélyegtörvény rendeli, s dijaztassék bg minden végzés s kiadványozás, úgy, miként az­t az 1­840 — 44-iki váltótörvény irja. A váltó­­tszéki dijrendszer mindenesetre nagyobb jövedel­met ad a státusnak, mint a bélyegadó, mi a kö­vető példából kitűnik . Vezessünk egy váltó­­■setet a végrehajtásig — minden stádiumain átu­l, s lássuk, mi a különbség egy 200 ftos js keresetnél, — leszámítván mindenesetre az úti váltó és ügyvédi megbízás bélyegeit, mert a bíróságon kívül történt ügyletekről szólván, — *i tekintetbe nem jöhetnek, s azok különben is •’.‘srvreg alá tartoznak, habár be nem peresittetnek is. Váltó-dij szerint: Keresetlevélre keletkezett vég­zésért , melylyel tárgyalásra megidéztetnek, (két fél közüt) két példányban per 35 ár, és kézbesítésért per 17 és fél kr 1 ft 5 kr. b) a tárgyalás után keletkezett végzés, vagy ítélet kihirdeté­sére idéző végzésért és kézbe­sítésért , úgy mint fennebb . 1 „ 5 „ c) érdemleges végzéstől 200 ft után............................................6 „ 30 „ d) felebbeztetvén ezen végzés, az erre keletkezett végzés és kéz­besítés ......................................1 „ 5 „ e) Másodbirósági ítélet dija . . 16 „ — „ f) Ezen 2-ed bírósági ítéletet ki­adványozni kelletvén, az erről szóló végzés és kézbesítésért. 1 „ 5 „ Összesen: 26 ft 50 kr. Bélyeg szerint: a) a kereset­levél két példányban per 36 kr...................................— ft 72 kr. b) a 2-ed példány mellékletei, je­lesen az ügyvédi megbízás és váltó másolataira per 15 kr. . — ” c) Tárgyal“ab­u,v vie,mely­re egy ivet veszünk per 36 kr. — „ 36 „ d) ítélet vagy végzés , melytől azonban csak jogerőre emelke­désekor követeltethetik az ille­ték — 200 ft után .... 1 „ — f­el Felebbezés két példányban per 5 ft.............................................10 n n Összesen : 12 ft 38 kr. Íme a különbség a két adórendszer között, s a különbség még nagyobb teend, ha meggondoljuk, hogy váltó­díjszabás szerint, a másod­bírósági íté­let díja akkor is 16 ft, ha a per tárgya 200 fton alól 5 vagy 10 frtot tenne, míg ellenben a bélyeg­rendszer szerint a bélyegilletékek csekélyebbek. Ha tehát mindezt figyelembe veszszük, nem hihet­jük, hogy az említett udvari rendelet a váltótör­­vényszékekre akképen alkalmazná a bélyegtör­vényt, hogy a díjazás mellett minden beadvány és melléklet bélyeggel is láttassák el. — Sorshúzás. A he*-^Zég Eszterhá­zy-féle sorsjegye'1 dec. 16 án és 17-én történt húzása alkalmával kihú­zott nagyobb nyerők: 106992 sz. nyer 40,000 ftot; 66236 sz. nyer 8000 ftot; 97557 sz nyer 3000 ftot; 75909 és 169476 sz. nyer 1500 ftot; 20033, 36888, 117517 és 142522 sz. nyer 500 ftot; 3343, 17401, 95450, 117052 és 142569 sz. ny. 400 ftot; 26577, 30275, 34708, 39118, 101087 és 171510 sz. ny. 200 ftot; 2571,20340, 55919,57188, 61220,83131,96083, 101791 102009, 111635, 113466, 114806, 119489, 136203, 144511 , 145565, 158617, 158687, 17­227 , 173743 szi nyer 100 ftot; 2466, 7271, 7932, 9803, 15954, 18363, 23684, 25310, 25354, 28119, 36111, 37388, 41190, 45236, 53675, 56075, 59582, 69654, 75174,­­75900, 77467, 77917, 78310, 87343, 90147, 91127, 94313, 95431, 97311, 99219, 100802, 101343, 102884, 104427, 108480, 108652, 109274, 113713, 113954, 115292, 116369, 118346, 125411, 131741, 134207, 134309,­­­136603, 139488, 140831, 141430, 141788, 148479, 149524, 151130, 156201, 160121, 160163, 1686-80, 170882 és 172285 sz. nyer­nek 75 ftot. A többi kihúzott számok 65 ftot nyernek. Ezek : Szám: 4 8 24 48 138 156 186 260 271 318 323 421 422 430 457 475 562 589 611 646 695 717 73 163 774 814 910 951 980 991 1026 1077 l­01 1157 1178 1274 1289 1295 1345 1349 1356 1509 1515 1635 1713 1790 1828 1832 1891 1893 1934 1982 2010 2197 2221 2225 2248 2298 2334 1359 2378 2398 2573 2663 2646 2724 2925 2932 2943 2949 2962 3150 3230 3288 3290 3325 3333 338­7 3­39­1 3453 349­6 3­591 3709 3742 3753 3831 3919 3950 3976 3986 4052 4148 4161 4110 4225 4289 4303 4335 4339 4372 4475 45474611 4614 4682 4733 4739 4776 4819 4892 49894999 5028 5097 5109 5162 5164 5178 5187 52235321 5*6 5358 5387 5392 5631 5684 5723 58085316 511*620 6213 6214 6285 6413 6418 64326470 Str†67 6573 6603 6626 66446709 67516789 77237 7282 7304 6370 7379 7394 7426 8076 sntrj510 7589 7708 7820 7925 79638059 8?67­­8109 8211 8225 8284 82908331 9040 9088 qi?1 8522 8654 8716 8845 89378982 9378 9247 9268 9271 927693129317 9813 9828 üsIÄ° 9714 9734 9743 9757 9769 HJ410 HM410021 10167 10314 10385' 10696 i 07oq í°494‘10499 10541 10623 10683 nos? Íwqq ÍÍ75110175 10831 10989 ioypo 11233 Í!S Í!íío 11170 11206 11208 life líría 11258 11288 11377 11472 li02Ö 11643 11697 11761 11778 11889 11910 11991 11950 12183 12194 12229 12293 12298 12320 12346 12360 12382 12426 12494 12499 12522 12584 12640 12643 12700 12701 12721 12782 12804 12828 13881 12906 12909 12947 12982 13111 13119 13153 13162 13183 13207 13248 13300 13365 13405 13489 13561 13636 13655 13658 13667 13736 13762 13828 13839 13851 13861 13947 12951 14033 14077 14107 14140 14218 14290 14282 14368 14377 14435 14446 14495 14552 14566 14586 14611 14653 14681 14688 14743 14772 14773 14962 14978 14997 15049 51101 15105 15121 15148 15186 15332 15412 15448 15493 15496 13507 15523 15566 15572 15598 15638 15698 15719 15730 15742 15767 15794 15821 15828 15851 15870 15871 15877 15919 15986 16010 16033 16047 16076 16089 16135 16170 16376 16385 16396 16402 16404 16438 16456 16489 16493 16496 16685 16743 16752 16807 16825 16866 16900 16912 16932 16943 16996 16998 17012 17024 17046 17081 17116 17149 17163 17217 17238 17374 17397 17418 17437 17471 17486 17582 17623 17888 17929 17991 18060 18151 18257 18263 18367 18381 18423 18476 18538 18586 18598 18730 18756 18766 18777 18802 18822 18840 18848 18960 18993 19045 19068 19089 19093 19105 19134 19181 19182 19199 19221 19271 19276 19301 19311 19334 19373 19409 19429 19483 19526 19622 19892 19989 20092 20106 20186 10228 20272 20285 20297 20353 20360 20408 20527 20538 20591 20598 20620 20689 20708 20722 20742 20784 20860 20910 20942 20972 20990 21172 21285 21322 21324 21347 21459 21492 21587 21630 21637 21671 21689 21716 21807 21828 21844 21874 21875 21885 21986 21941 22041 22201 22250 22251 22381 22399 22541 22618 22649 22691 22734 22899 22938 22946 23117 23128 23198 23206 23210 23245 23274 23283 23318 23395 23398 23400 23407 23498 23503 23523 23528 23583 23616 23635 23674 23655 23665 23735 23763 23768 23847 23931 23974 23982 23996 24062 24106 24121 24130 24134 24139 24267 24275 24282 24284 24330 24367 24377 24390 24478 24486 24508 24521 24592 24651 24681 24788 24797 24801 24833 24846 24893 24894 24948 24970 24992 25002 25084 25099 25301 25322 25342 25365 25378 25413 25509 25568 25621 25640 25737 25768 25799 25865 25917 25959 25966 25995 26131 26137 26171 26194 26270 26281 26361 26571 26627 26670 26689 26775 26816 26862 26869 26894 26927 26955 26973 27058 27088 27104 27202 27246 27338 27435 27514 27519 27523 27578 27644 27608 27681 27697 27719 27769 27799 27805 27980 28018 28067 28237 28254 28299 28304 28408 28530 28544 98591 29634 28672 28684 28696 28699 28759 28769 28858 28871 28885 28933 28965 29009 29034 29126 29134 29166 29200 29249 29267 29281 29332 29422 29426 29570 29681 29738 29746 29838 29852 29960 30040 30066 30114 39222 30246 30545 30572 30700 30729 30765 30788 30961 31018 31039 31069 31128 31152 31153 31167 31203 31244 31338 31387 31399 31411 31417 31471 31481 31489 31504 31731 31815 31865 31911 31922 31955 31971 32015 32055 32204 32216 32233 32316 32374 323«« f2401 32834 32853 32890 32930 32971 33139 33149 33172 33192 33207 33210 33216 33268 33392 33398 33443 33548 33781 33832 33866 33902 33933 33936 33937 23988 33991 34060 34154 34263 34341 34344 34457 34461 34515 34548 34535 34516 34564 34568 34581 34659 34756 34762 34775 34856 34946 35015 35171 (Folytatása következik.) — Telegrafi tudósítás a bécsi börzéről jan. 2, 5% metalliques 66,25. Nemzeti kölcsön 81,25. Bankrészvény 748. —Hitelintézet 179,40. Lon­doni váltók 141, 10 Arany 6,67. NEMZETI SZÍNHÁZ. Jan. 3-ra van kitűzve : „Az utolsó levél“ vigj. 3 felv. BUDAI NÉPSZÍNHÁZ. Jan. 3-ra van kitűzve: „Napom boldogít“ vigj. 3 felv. A „Pesti Napló*­ magán társfii­­gönyei. B­é­c­s , jan. 2. A hitelintézeti sorsje­gyeknek ma történt húzásánál a követ­kező* fő­ nyerő számok húzattak ki: leg­első nyerő szám: 3146. sorozatnak 66-ik száma; azután: 3598 sorozat 54 szám, 3864 sorozat 28. sz., 2325 sorozat 46. sz., 3146 sorozat 9. sz., 460 sorozat 52. szám. London, jan. 2. A mai „Morning Post“ egy félhivatalos czikke írja: Az „Afrika“ gőzös semmi eldöntő tudósítá­sokat sem hozott, azonban Lyons és Se­ward között a viszonyok ekkorig meg­­nyugtatók maradtak. Lyonsnak decemb. 22-én vagy 23-án kellett a követeléseket átnyújtania; az eldöntés dec. 30-áig meg fog történni és igy igen hihető, hogy a válasz már útban van és a legközelebbi gőzössel meg fog érkezni. Politikai események. ANGOLORSZÁG, London, dec. 31. Az itteni lapok főbb részei folyvást a Trent-ügynek szentelvék, merülnek fel itt ott Európa egyik másik kérdésére vonatkozó nézetnyilvánítások, azonban ezek is oly kimértten,s majdnem renden kívül, hogy az elfogultság, mely Angliát az óc­eá­­nontúli államok választandó politikája iránt mintegy leszögezve tartja, félreismerhetlen. Hogy tehát mi a Dunaparton egy nagy kérdés mozzanataival a kisebb részletekben is lépést tartsunk, de e mellett az untató ismétléseket is elkerüljük, a nagy vitakérdésre vonatkozólag ez­úttal a Globe-hoz intézett egy iratot ismertetünk, mely eléggé mutatja, hogy a vett bántalom által keltett nemzeti indignatiót a Themse parton az idő egyáltalán nem csillapítható, s hogy az aka­rat, méltó elégtételt venni a szenvedett sértésért, és oly határozott ma, mint a hír első napján volt. Az idézett lap czikke lényeges részben követ­kező : jövő hét vége felé már várhatjuk a hírt, mire határozta magát a washingtoni kormány, elbocsátja-e a „Tren­t“ hajón erőszakosan elfo­gott egyéneket, va­gy pedig háborút kezd elle­nünk ? Minisztereink nagyon jól cselekszik, ha időközben fontolóra­ veszik a nagy horderejű kérdéseket, melynek megoldása az ország ko­moly veszteségei nélkül továbbra nem halaszt­ható. Ezen kérdések elsője: a szövetkezett államok elismerése, s a második: jövendő viszonyaink ezen államokhoz. Az éjszaki álla­moknak határozata, Angliával háborúba keve­redni, szükségképen feltételezi a tervet, hogy a déli államoktól elválnak, s az ellenségeskedése­ket Canada felé fordítják. Nem titok többé, hogy Lincoln kabinetének többsége, a déli államok meghódítását már hetek óta nem remélhetőnek tartja, s minthogy ugyanazon időben két háború viselése a washingtoni kormány ere­jét túlmúlná, a szövetkezett államokkal egy — lehetőleg kedvező feltételek szerinti béke megkötését fogja kísérletbe venni, s déli veszteségeit a britt Éj­szak-Amerika bekeblezé­­sével kárpótolni. Ebből áll Mr. Sewardnak rég bevallott politikája. Ő Felsége tanácsosainak te­hát kötelességek meggondolni, váljon a szövet­kezett államok politikája mennyire lehet a há­borúban segítőnk, vagy akadályozónk. Függet­lenségek gyors elismerésével s egy barátságos kereskedési és hajózási szerződés megkötésével Anglia a mostani kedvező pillanatokban keres­kedése és hajózásának nevezetes és tartós elő­nyöket biztosíthatna. Ha azonban ez arany al­kalom elhanyagoltatnék, s fontolgatás és kése­delmesség által a szövetkezetieket elleneik kar­jaiba erőtetnénk, úgy lehető, hogy Chesapeake- Bei, Potomac, s az egész déli partvidék hadiha­jóink előtt egész váratlanul zárva leend. — És még csak alapos okunk sem lehet a sére­lemre , ha azok bennünket a fagyos semle­gesség ugyanazon pénzével fizetnének, melyben mi is részesítők őket; ellenben egy véd- és dlaez szövetség az új államokkal, hadi flottánknak nemcsak menedéket, de a kijavításokra is al­kalmas helyeket biztosítna, s az ellenség hadi- és czirkáló hajóit ugyanezen partoktól távol tar­taná. “ A „Globe“ maga részéről teljesen osztja ezen politikát háború esetében. A „Herald“ tovább megy, s a szövetkezett államok elismerését még akkor is sürgeti, ha Slidell és Mason urak kiadatnának, részint azért, mert a déli államok épen úgy, mint 1825-ben Görögország­, vagy mint 1831-ben Belgium, tettleg önálló hatalmat képeznek; részint azért, mert az elismerés leg­biztosabb eszköz lenne arra, hogy az éjszak ál­tal eddig vezetett vandál (?) háborúnak véget vessen (!) s eképen az emberiség és civilisatio legjobb érdekeinek létetnék lényeges szolgálat. Az „Arms és Navy Gazette“ megjegyzi, mi­szerint minden intézkedés megtétetett az iránt, hogy ha a washingtoni kormány Lyons lord sür­gönyére kedvezőtlen választ adna, a háború helyszínére azonnal 20,000 embert lehessen léptetni. A milit ezredek legénységének egy nagy mennyiségét azután beszólítják, s azok a partgrófságokban állandó szolgálatot végezend­­nek.­­ Ugyanezen heti­lap írja azt is, hogy kelet Indiában a Sikhek közt nyugtalanság ki­törésétől félnek; három ágyú üteg, melyek Angliába küldés végett már hajóra szállítandók voltak, Bengáliából vett sürgetős távirati utasí­tás m­ 1 u­tán,vi s s 7 Q+'y,,+'k­'1 , , A „Daily­ News Poroszországnak szán pár megemlékező sort, nagyon sajnálva, hogy a ki­rály, mint a kamra­választások eredménye fe­letti panaszos nyilatkozataiból kivehető, még mindig nem látszik képesítettnek arra, hogy egy Laffayette és egy Danton közti megkü­lönböztetést tehessen, sőt hogy mérsékelt szabad­elvű férfiakat is ellenei közé sorozza. Sajnálja tovább az idéztük lap azon veszteséget, melyet Poroszország Pour­tales gróf elhunytéban szenvedett, kinek elvei a „D. N.“ szerint némi hasonlatban állnak az érzékenyen gyászolt I. Herbertéivel. A „Herald“, hogy szintén sajnálkozzék vala­kin , tehát sajnálja III. Napóleon császárt azon nagy balfogásokért, melyekkel az uralkodó leg­jobb szándékai környezetének némely személyi­ségei által elferdíttetnek. A „Journ. des Deb.“ elleni megintés pusztán Persigny műve. A czikk vége III. Napóleonnak azon üdvös taná­csot adja, hogy Persignytől minél előbb tisztítsa meg kormányát. — A thory „Presse“ biztos forrásból tudatja, hogy a folyó 1862 ik évre hirdetett világkiállítást a királynő személyesen szándékozik megnyitni. „Őfelség­éként véli kedves emlékű férjének kivonatát teljesíthetni. — Ugyanezen lap szerint Napóleon császár új évi beszéde a követi kar­hoz ezúttal a pápa helyzetét fogja tárgyalni, kinek Rómában maradása szükségesnek fog ki­mondatni.­­ Végül ugyancsak a „Presse“ mi­­niszter válságot is jósol Turinban. Ricasoli kabi­netje ugyanis helyet adnia egy másiknak, mely Napóleon császár helyeslését bírná, s Ratazzi, Farini, Minghetti, Pepoli és Fanti miniszterek­ből állna. — Végül e rovatunk alatt meg kell még em­lítenünk a dec. 28-án kihirdetett posta-rendeletet, mely szerint minden hírlapi s egyéb nyomtatvány­­küldeményekért, melyek jan. 1 -től Londonból Francziaországon át Bajorországba , Würtem­­bergába, Badenbe, Hohenzollernbe vagy Ausz­triába szállíttatnak, ott helyben az egész porta kifizetendő, s igy azok, kikhez ezen szállítmá­nyok intéznek, ezentúl a vett küldeményeket egé­szen fizetés mentesen veendik kezeikhez. Ugyan­ezen rendelet érvényes olyan hírlapok­ és nyom­tatványokra is , melyek Francziaországon és Ausztrián át a róniai szigetekbe, vagy Törökor­szág­ és Kis-Ázsiába küldetnek. Minden hírlap, mely az imént nevezett országokba küldetik, ezen­túl 2 pennyvel bérmentesítendő (eddig 1 d.), olyan szállítmány, melynek súlya a 4 unciát megha­ladja, a szállítás föntebbi díját duplán fizeti. Nyomtatványok nevezete alatt értetnek az irodalmi lapok, röpivek, könyvek, könyvjegy­zékek, hirdetmények, prospectusok, zenedara­bok, szóval minden, mit a betű- vagy kőnyomda előállít. Az ilyen szállítmányok csomagai a két végén nyitva hagyandók, s a küldő és vevő czi­­mein kivül más írással el nem látandók. Fran­­cziaországgal szintén jan. 1-jével életbelépendő más, az ittenitől eltérő postaszerződés köttetett, melynek erejével oda a fényképek, kereskedelmi vagy bírósági okmányok, valamint mindenféle kéziratok — a levelek kivételével — Londonból Francziaországba és Algierba ugyanazon olcsó vitelbérért szállíttatnak, mint a nyomtatványok. — Ezen felhozott eseteknél azonban szabályul állíttatott fel, hogy a nem eléggé bérmentesített csomagok nem küldetnek el. FRANCZIAORSZÁG. Mint a dec. 30. és 31-ki párisi és belga lapok bizonyítják, a legna­gyobb érdekességű esemény a „Patrie“ czikke volt, melyet közelebbi számunk rövid kivonat­ban közölt. A szabadabb sajtó, az átalános sza­vazat őszintébb alkalmazása, s ha parlamentáris kormány nem, ahhoz valami közelebb álló kép­viseleti rendszer javasoltatott benne. Nem szükséges a magyar olvasó­közönség előtt a parlamentáris rendszer előnyeit fejteget­ni, s a „Patrie“val e felett polemizálnunk. Feleda­­tunk, mint mindig, e rovatokban egész tárgyila­gossággal a franczia viszonyok és előzmények szempontját tartani meg, s e szempontból ismer­tetni Francziaország jelenkori történetének ne­vezetesebb mozzanatait. A „Patrie“ czikkét,mint már írtuk, Laguer­­ronniére urnak tulajdonítják, ki különben is a maga nyilvános bevallása szerint, jó tanácsok­kal szolgál a nevezett lapnak. A czikket Lauzié­rés írja alá, de azonnal ráfogták, hogy a császári híres publicista tollából került. Az „Indépend.“ párisi levelezője szerint a közhír tovább ment, mert azt beszélték Párisban, hogy a czikk írójá­nak hízelgő szavakban köszönte meg a kormány a jeles és szép tehetséget tanúsító felszólalást. A „Pays“ szintén nagy figyelmet gerjesztett czikket közöl e tárgyban Grandguillot úrtól, mely még jobban megerősíti azon gyanút, hogy nem Lauziéres, hanem Laguerroniére írta a „Patrie“­­ban megjelent „alkotmányos császárság“ czímű irányczikket. Lauziéres úr mostani főbb ál­lításai szóról szóra idézik Laguerronniére korábbi véleményét, úgy hogy az egész czikk úgy tűnik fel, mintha a „Pays“ Laguerronniére urat c­áfolná tulajdon korábbi állításaival. Talán épen, mivel a „Patrie“ czikkének fél­­hivatalos származása mellett ennyi ok szóllott, a „Moniteur“ szükségesnek látta megmutatni a közönségnek, hogy a kormány egyátalában nem osztja Lauziéres véleményét. A hivatalos lap akkép utasítja rendre a „Patrie“t, mely a múlt év folytán annyiszor kiteve magát a „Moniteur“ mostoha bánásának. „A „Patrie“ czimü hírlap tegnapi (dec. 29.) számában ily czimü czikket adott ki: „az alkot­mányos császárság.“ Ezen czikk, habár a leg­jobb szellemben íratott, az alkotmányra nézve olynemű­ véleményeket mond ki, melyek vitát idézhetnek elő, a­mi újból is bizonyítja, mily hátrányos a vitatkozást az alap­törvény (pacte­­fondamentale) terére vinni. Ez alkalommal szük­ségesnek látjuk, szóról szóra idézni a „Moniteur“ november 28-i számában megjelent jegyzéket, mely igy szól: „A császár az 1860. november 24-diki és f. hó 14 diki emlékezetes tények által, használván uralkodói kiváltságát, a maga jószántából a leg­fényesebb hódolatot mutatá az alkotmány töké­­lyesithetősége elvének. De nehány nap óta a nyilvánosság több közlönye feladatul tűzi ki, hogy magát az alkotmányt bírálja s követelőzve mutasson ki bizonyos módosításokat, melyeket sürgetéseknek kiáltanak ki. Szükségessé vált tehát emlékezetbe hozni, hogy az alaptörvé­nyen teendő módosítások tárgyában az inditvá­­nyozási jog kirekesztőleg a császáré és senatusé lévén, ezen törvénynek kivül kell esnie minden vitatáson, s hogy a sajtótörvény főczélja volt, az alkotmányt oltalmazni minden támadástól, mely ellene intéztethetnék.“ — Az „Indépend.“ párisi levelezője szerint a f­rannvia 1* m­indnyinak is SAJÍG SZIgOFÚ. 1 ŐSZ következményű lehet. A „Journal des Débats“­­nak, mely mindig a legmérsékeltebb lapok közé tartozott, s melynek még egy megrovása sem volt, közelebbi első megintését még kormánykö­rökben sem helyeslik. Sőt már hire jár, hogy a kiadók és nyomdászok petitiót akarnak a senatus elé terjeszteni, melyben az előleges censura bevitelét fogják kér­­n­i, mely érdekeiket jobban biztosítja a mostani rendszernél. — A „Pays“ írja: Jó forrásból merített érte­süléseink nyomán kétségbe kell vonnunk azon előbbi sürgöny hitelességét, mintha a Mexico elleni expeditióhoz adott spanyol szárazi sereg no­vember 30-án Havannából elindult volna. Ugyan­azon forrásokból merített tudósítás szerint Fran­czia-, Angol- és Spanyolország egyesült ereje december 30-ikán volt az Antillákról elindulva-, de a mexicói partok felé, hogy közösen kezdje meg a működést Vera­ Cruz és Tampico ellen. Prim­aiikot dec. 18-án vagy 20-án várták Havan­nába. Annyit állíthatunk mindenesetre hogy, a spanyol kormány ma (30-án) sem tudja hivatalo­san, hogy nov. 30-ikán a spanyol hajóhadosz­tály Mexicóba indult volna. Azonban megemlí­tendő , habár nem érthető világosan, hogy a „Clyde“ gőzös a spanyol hajóhadosztályt dec. 6-ikán Veracruztól 36 tengeri mértföldnyire ta­lálta. (Lásd e tárgyban „Spanyolország“ rova­tunkat is). — A „Constitutionnel“ szól a spanyol kölcsön visszafizetéséről, s bebizonyítja, hogy e visszafi­zetés még nagyobb érdekében áll Spanyol,­­ mintsem Francziaországnak. Ezen tett által az előbbi nagy mértékben megszilárdítja hitelét. — A franczia törvényhozó testület ülései, hír szerint január 29-ikén fognak megnyittatni. OLASZORSZÁG: Még folyvást tart a Rica­soli minisztérium zavara a belügyminiszteri tár­­cza miatt, melyet senki sem akar elvállalni. Az angol „Press “nek azt írják Turinból, hogy a mostani minisztériumot nagy hihetőséggel egy franczia érzelmű kormány fogja felváltani, mely­nek főbb tagjai Ratazzi, Minghetti, Pe­poli és Farini lesznek. Benedetti úr már ér­tekezett e tárgyban Ratazzival. A párisi „Opini­on nationale“ a miniszteri válságot illetőleg egy czikket tesz közzé, melyről azt sejtik, hogy Ratazzi környezetétől eredt. A czikk lényege az: Midőn Ratazzi visszaérkezett Párisból, dicsé­retes készséggel ajánlá fel magát egyik minisz­teri tárcza átvételére, ha Ricasoli jónak látná. De nem volt rá ok, hogy két ily kitűnő személyiség ossza meg a főparancsnokságot oly politikai had­járatban, melynek nehézségei nem voltak igen nagyok. Mindkettő belátta, hogy akkorra és ké­sőbbre csak egy helyzet van határozottan ki­szabva, az t. i., hogy Ratazzi maradjon ideiglen tartalékban s támogassa a minisztériumot. — Ma Ratazzi a pénzügyi kérdésben némileg az ellen­zék felé hajlik. De ily kitűnő személyiség fel van rá jogosítva, hogy támogatását ne feltétlenül adja a minisztérium rendelkezése alá. E maga­tartástól a minisztérium iránti személyes ellensé­geskedésig nagyon sok van még, s ha Ratazzi, oly czélból, hogy feltételeire nézve függetlenebb le­gyen, jónak látta lemondani az alsóházi elnökség­ről, lemondásának a képviselőház részéről való fel­szólítás után történt viszavonásával megmutatta, mily távol áll azon személyes vetélykedéstől, melytől eddig alkotmányos életünk meg tudta óvni magát. — Cordov­a sem fogadta el a belügyminiszteri tárczát. A Nápolyból Turinba érkezett sürgöny sze­rint a rabló bandák mindenfelé teljes feloszlás­ban vannak. A G­a­­­a és Crescenzio bandájá­hoz tartozott igen számos rabló foglyul jelenti fel magát. Maguk a rabló főnökök is azt ígérték, hogy megadják magukat, ha egy szigeten sza­badon lakhatnak. A Párisba érkezet római levelek szerint II. Ferencznek egyátalában nem szándéka mostan­ság odahagyni Rómát, sőt quirinali palotáját sem. A pápa csütörtökön, karácson másod nap­ján e palotába ment, a volt királylyal és család­jával ebédelni. Ugyancsak karácsonkor, melyet Rómában a vallásos év kezdetének tekintenek, a szent collegium is elment a Quirin­áb­a, hivatalos­­látogatást tenni II. Ferencznél és fele­ségénél. Állítják, hogy a diplomatiai testületnek Gaetában jelen volt tagjai, kik még most is megbízással vannak II. Ferencznél, szintén el­mennek január 1 sején üdvözlésére.­­ E szerint Lavalette urnak minden abbeli törekvése füstbe ment,hogy e Bourbont Rómából való elköl­tözésre bírja, s vonakodásában, úgy látszik, a pápa maga biztatja és bátorítja. Beszélik, az ex-ki­­rály azt felelte a franczia diplomata sürgetéseire, hogy eltávozása megtörténhetnék ugyan, de at­tól tart, hogy azon államnak, melybe költözni fogna, több zavart okozhatna jelenléte, mint a­minőket Rómában szemére vetnek. Rómában legalább honn van. Itt fekszenek még megma­radt utolsó birtokai, melyekhez „római herczeg“­ czime van csatolva. Németországban, úgymond, fölébresztené az olaszok féltékenykedését; azok közt laknak, kiket azzal vádolnak, hogy hazája függetlenségének ellenségei. — Spanyolország­ban is , a királynő jósága daczára, politikai alkalmatlanságok adnák elő magukat, me­lyek compromittálnák a menedéket adó kor­mányt. — A mi Francziaországot ad­­i, úgy­mond, a részvét mindazon jelei, melyekben szerencsétlensége részesülne, a Bourbonok érde­kében tett demonstrátióknak látszanának, mik­ép oly kellemetlenek lennének rá, mint a csá­szár kormányára nézve. Mindezen okoknál fog­va a király kinyilatkoztatá, hogy Lavalette úr tanácsát nem követheti. Visszautasítá azon ajánlatot is, mely szerint eltávozása esetében a franczia kormány kieszközlené, hogy Victor Emánuel király visszaadassa minden megán bir­tokát. Válasza ez volt: Más királyok is, kik alkalmasint különbek voltak nálam, tudták szen­vedni a szegénységet számüzetésökben. Követem példájukat. Inkább szegény maradok, hogysem Piemonttól kérjek valamit. — Lavelette úr, mond az „Indép.“ párisi levelezője, kötelességé­nek tartá e beszélgetést egész részletességgel megküldeni Párisba. NÉMETORSZÁG, Berlin, dec. 29. Berlin negyedik választó­kerületének választó férfiai dec. 28-án előtanácskozásra gyűlvén össze, nagy levertséget okozott köztök, kitűzött jelöltjük, J­a­­k­o­b­y J. levele. A választás elnöke t. i. a jelöl­tet felszólítá, nyilatkoznék a képviselőség elfo­gadása iránt, ez azonban — hivatkozva a köze­lebbi nap eseményeire — kinyilatkoztatá, mikép­p a fennforgó viszonyok között követséget nem fo­gadhat el. Levelében kifejti, mikép az alkotmá­nyosság egyik feltétele,hogy az állam hatal­mai egymást k­ö­l­c­s­ö­n­ö­s­e­n tisztelj­ék. H­l­szen feltétel hiányzik, ott az alkotmányos­ság akadályozza az állam kifej­tését, s utóvégre rosszabb bajjá válnék, mint maga az absolutis­­mus. A nép hazafisággal ment a választásokhoz, az általa megválasztott férfiak tiszteletre lenné­nek jogosítottak. És mégis — már a kamrák megnyitása előtt bizalmatlanságot, rosz hajlandó­ságot látunk a nép választottai iránt mutatni az állam épen azon hatalomfelétől, mely hivatva lenne, azzal együttesen működni. Nagyon is vilá­gosan mutatták ki a közelebbi napok eseményei, hogy az előítéletek, melyeket már rég mellőzöt­­teknek kell vala tartani, épen az állam vezetőinél régi erejükben élnek, melyeket az alkotmányos szabadság ellenei a kormány és népképviselet közti viszályok előidézésére zsákmányolhatná­nak ki. Ily körülmények közt J­a­k­o­b­y köte­lességének tartja, minden lépést kerülni, mely a fenyegető megh­asonlást előidézhetné, vagy csak ürügyül is használtathatnék arra. Ha — így fe­jezi be levelét — én előbb vállalkoztam a kép­viselőség elvállalására, ezt azon feltevésben te­vém, hogy a már szerencsésen félretett pártvi­szály után a népképviseletnek kizárólagos hiva­tása lesz a haza jólétére együtt­működni. Ha már e magas hivatás, a bizalmatlanság közepette, né­mely előítéleteknek aggodalmas figyelembevé­tele — sőt, hogy a fenyegetett egyensúly rend­szere fenntartassék , még a fontos érdekek hátratétele által is lenne kiküzdhető , ekkor — úgy hiszem , egész politikai múltam bizony­ság arra , hogy én ily helyzet kiküzdésére nem vagyok alkalmas.“ A „D. A. Z.“ levelezője nem akarja a hatás leírását megkísérleni, melyet ezen levél felolvasása a gyülekezet minden tag­­ánál támasztott. A mi ezerek szivét nyomta, annak Jakoby adott őszinte, s egyenes kifeje­zést. — „Amazon“ porosz corvette lissaboni útjá­ban törést szenvedett. Ezen eseményt a hivata­los lap is jelentvén, egyszersmind bátorításul példákat idéz más hatalmak tengerészete által szenvedett veszteségekről, így az angol flotta 1810—12-ben csupán a hollandi és jutlandi par­toknál négy sorhajót vesztett el 4000-re menő hajóslegénynyel.­­ A „Bresl. Ztg“ szerint ezen törést szenvedett porosz hajó népségének egy része Gibraltárban partra jutott. Hallomás sze­rint e szerencsétlen hajót egy keletindiai jármű tette sérültté. — Schmidt, az ismeretes nemzetgazda, Stettinben dec. 21-én választó beszédet tartott, melyben többek közt mondá: „A népképviselet feladatává teendi a hadügyminiszternek, egy, a kor kívánalmainak megfelelő hadsereg-előterjesz­tést (Armee Vorlage) készíteni el, mely a kato­na technikai kellékek mellett egyszersmind a nemzetgazdászati s pénzügyi tekintetekkel is teljes öszhangban legyen, —­s csak ilyen had­ügyi előterjesztésre szabad szavazni.“ — A berlini választások előtt megjelent egy röpirat következő czímmel: „Poroszország az 1861-ki választások előtt.“ Ebben Poroszor­szág számára követeltetik az összes németor­szági haderő feletti főparancsnoksá­g, az ausz­triai illeték kivételével, valami a szövet­ségi váraknak helyőrséggeli­­megszállása, nem különben a béke és háború feletti kizáróla­gos jog, mindezekért Poroszország elvállalja az osztrák tartományokéa való garantiát Velencze kivételével. Ezen rö,h­a*­ra most egy válasz je­lent meg Lipcsében, mely a haladó párt és a nemzeti egyesült elleni támadásokon kívül be­­bizonyítni igyekszik, hogy a német nép Porosz­­országtól sem remélheti a szövetségi alkotmány szabadéső átalakítását, hanem inkább megalázó uralkodást. SPANYOLORSZÁG. A mexikói expeditióra a nép oly büszke, mint a tavalyelőtti afrikaira. A kormány, mely által a nemzet tekintélyét kül­földön emeli, benn nem kis mértékben szilárdítá magát a nép rokonszenvében és a

Next