Pesti Napló, 1862. január (13. évfolyam, 3567-3591. szám)
1862-01-01 / 3567. szám
rész a második, a Keiser Fülöp a harmadik díjat nyövőri kereskedelmi gyülde jövőre is fennáll Legközelebbi gyűlésében elhatározta, hogy új helyiséget szerez, s e czélra a belvárosi főtéren levő redont és kávéház tűzetett ki. * Amint már jelentettük, Reményi Ede m. hó 28-án Bécsbe utazott, az ottani zenevilág által a legszívesebb fogadtatásban részesülvén — felkéretett jövő vasárnap azaz f. hó 5-én hangverseny adására. A hangverseny nagy zenekarral a conservatorium teremében az esti órákban fog megtartatni ; nem mulasztjuk el annak idejében róla az idekelt hazai közönséget részletesen tudósitanii.— A bélyeg-kérdéshez. A „S ny“-ben biró“ kételyeit nyilvánitja a bélyeget hirde-i 'lövíki rendelet ellen, mely határozatlansága oppant zavarokat képes támasztani. Hogy vájjon kiterjed e ezen rendeletnek hatásköre a ' kjr. v-'Péterv.székekre is, hol a kiadmányozásoknál" az 1840-ki díjszabás hozatott be, ez azon gordiusi csomó, melyet az említett udvari rendelet meg nem old. Képzelni nem lehet, hogy a váltózékeknél a törvénykezési eljárás kétszeresen adóztassák meg, azaz : bélyegeztessék meg minden beadvány mellékleteivel úgy, miként az 1850-ik évi aug. 2-iki bélyegtörvény rendeli, s dijaztassék bg minden végzés s kiadványozás, úgy, miként azt az 1840 — 44-iki váltótörvény irja. A váltótszéki dijrendszer mindenesetre nagyobb jövedelmet ad a státusnak, mint a bélyegadó, mi a követő példából kitűnik . Vezessünk egy váltó■setet a végrehajtásig — minden stádiumain átul, s lássuk, mi a különbség egy 200 ftos js keresetnél, — leszámítván mindenesetre az úti váltó és ügyvédi megbízás bélyegeit, mert a bíróságon kívül történt ügyletekről szólván, — *i tekintetbe nem jöhetnek, s azok különben is •’.‘srvreg alá tartoznak, habár be nem peresittetnek is. Váltó-dij szerint: Keresetlevélre keletkezett végzésért , melylyel tárgyalásra megidéztetnek, (két fél közüt) két példányban per 35 ár, és kézbesítésért per 17 és fél kr 1 ft 5 kr. b) a tárgyalás után keletkezett végzés, vagy ítélet kihirdetésére idéző végzésért és kézbesítésért , úgy mint fennebb . 1 „ 5 „ c) érdemleges végzéstől 200 ft után............................................6 „ 30 „ d) felebbeztetvén ezen végzés, az erre keletkezett végzés és kézbesítés ......................................1 „ 5 „ e) Másodbirósági ítélet dija . . 16 „ — „ f) Ezen 2-ed bírósági ítéletet kiadványozni kelletvén, az erről szóló végzés és kézbesítésért. 1 „ 5 „ Összesen: 26 ft 50 kr. Bélyeg szerint: a) a keresetlevél két példányban per 36 kr...................................— ft 72 kr. b) a 2-ed példány mellékletei, jelesen az ügyvédi megbízás és váltó másolataira per 15 kr. . — ” c) Tárgyal“abu,v vie,melyre egy ivet veszünk per 36 kr. — „ 36 „ d) ítélet vagy végzés , melytől azonban csak jogerőre emelkedésekor követeltethetik az illeték — 200 ft után .... 1 „ — fel Felebbezés két példányban per 5 ft.............................................10 n n Összesen : 12 ft 38 kr. Íme a különbség a két adórendszer között, s a különbség még nagyobb teend, ha meggondoljuk, hogy váltódíjszabás szerint, a másodbírósági ítélet díja akkor is 16 ft, ha a per tárgya 200 fton alól 5 vagy 10 frtot tenne, míg ellenben a bélyegrendszer szerint a bélyegilletékek csekélyebbek. Ha tehát mindezt figyelembe veszszük, nem hihetjük, hogy az említett udvari rendelet a váltótörvényszékekre akképen alkalmazná a bélyegtörvényt, hogy a díjazás mellett minden beadvány és melléklet bélyeggel is láttassák el. — Sorshúzás. A he*-^Zég Eszterházy-féle sorsjegye'1 dec. 16 án és 17-én történt húzása alkalmával kihúzott nagyobb nyerők: 106992 sz. nyer 40,000 ftot; 66236 sz. nyer 8000 ftot; 97557 sz nyer 3000 ftot; 75909 és 169476 sz. nyer 1500 ftot; 20033, 36888, 117517 és 142522 sz. nyer 500 ftot; 3343, 17401, 95450, 117052 és 142569 sz. ny. 400 ftot; 26577, 30275, 34708, 39118, 101087 és 171510 sz. ny. 200 ftot; 2571,20340, 55919,57188, 61220,83131,96083, 101791 102009, 111635, 113466, 114806, 119489, 136203, 144511 , 145565, 158617, 158687, 17227 , 173743 szi nyer 100 ftot; 2466, 7271, 7932, 9803, 15954, 18363, 23684, 25310, 25354, 28119, 36111, 37388, 41190, 45236, 53675, 56075, 59582, 69654, 75174,75900, 77467, 77917, 78310, 87343, 90147, 91127, 94313, 95431, 97311, 99219, 100802, 101343, 102884, 104427, 108480, 108652, 109274, 113713, 113954, 115292, 116369, 118346, 125411, 131741, 134207, 134309,136603, 139488, 140831, 141430, 141788, 148479, 149524, 151130, 156201, 160121, 160163, 1686-80, 170882 és 172285 sz. nyernek 75 ftot. A többi kihúzott számok 65 ftot nyernek. Ezek : Szám: 4 8 24 48 138 156 186 260 271 318 323 421 422 430 457 475 562 589 611 646 695 717 73 163 774 814 910 951 980 991 1026 1077 l01 1157 1178 1274 1289 1295 1345 1349 1356 1509 1515 1635 1713 1790 1828 1832 1891 1893 1934 1982 2010 2197 2221 2225 2248 2298 2334 1359 2378 2398 2573 2663 2646 2724 2925 2932 2943 2949 2962 3150 3230 3288 3290 3325 3333 3387 3391 3453 3496 3591 3709 3742 3753 3831 3919 3950 3976 3986 4052 4148 4161 4110 4225 4289 4303 4335 4339 4372 4475 45474611 4614 4682 4733 4739 4776 4819 4892 49894999 5028 5097 5109 5162 5164 5178 5187 52235321 5*6 5358 5387 5392 5631 5684 5723 58085316 511*620 6213 6214 6285 6413 6418 64326470 Str†67 6573 6603 6626 66446709 67516789 77237 7282 7304 6370 7379 7394 7426 8076 sntrj510 7589 7708 7820 7925 79638059 8?678109 8211 8225 8284 82908331 9040 9088 qi?1 8522 8654 8716 8845 89378982 9378 9247 9268 9271 927693129317 9813 9828 üsIÄ° 9714 9734 9743 9757 9769 HJ410 HM410021 10167 10314 10385' 10696 i 07oq í°494‘10499 10541 10623 10683 nos? Íwqq ÍÍ75110175 10831 10989 ioypo 11233 Í!S Í!íío 11170 11206 11208 life líría 11258 11288 11377 11472 li02Ö 11643 11697 11761 11778 11889 11910 11991 11950 12183 12194 12229 12293 12298 12320 12346 12360 12382 12426 12494 12499 12522 12584 12640 12643 12700 12701 12721 12782 12804 12828 13881 12906 12909 12947 12982 13111 13119 13153 13162 13183 13207 13248 13300 13365 13405 13489 13561 13636 13655 13658 13667 13736 13762 13828 13839 13851 13861 13947 12951 14033 14077 14107 14140 14218 14290 14282 14368 14377 14435 14446 14495 14552 14566 14586 14611 14653 14681 14688 14743 14772 14773 14962 14978 14997 15049 51101 15105 15121 15148 15186 15332 15412 15448 15493 15496 13507 15523 15566 15572 15598 15638 15698 15719 15730 15742 15767 15794 15821 15828 15851 15870 15871 15877 15919 15986 16010 16033 16047 16076 16089 16135 16170 16376 16385 16396 16402 16404 16438 16456 16489 16493 16496 16685 16743 16752 16807 16825 16866 16900 16912 16932 16943 16996 16998 17012 17024 17046 17081 17116 17149 17163 17217 17238 17374 17397 17418 17437 17471 17486 17582 17623 17888 17929 17991 18060 18151 18257 18263 18367 18381 18423 18476 18538 18586 18598 18730 18756 18766 18777 18802 18822 18840 18848 18960 18993 19045 19068 19089 19093 19105 19134 19181 19182 19199 19221 19271 19276 19301 19311 19334 19373 19409 19429 19483 19526 19622 19892 19989 20092 20106 20186 10228 20272 20285 20297 20353 20360 20408 20527 20538 20591 20598 20620 20689 20708 20722 20742 20784 20860 20910 20942 20972 20990 21172 21285 21322 21324 21347 21459 21492 21587 21630 21637 21671 21689 21716 21807 21828 21844 21874 21875 21885 21986 21941 22041 22201 22250 22251 22381 22399 22541 22618 22649 22691 22734 22899 22938 22946 23117 23128 23198 23206 23210 23245 23274 23283 23318 23395 23398 23400 23407 23498 23503 23523 23528 23583 23616 23635 23674 23655 23665 23735 23763 23768 23847 23931 23974 23982 23996 24062 24106 24121 24130 24134 24139 24267 24275 24282 24284 24330 24367 24377 24390 24478 24486 24508 24521 24592 24651 24681 24788 24797 24801 24833 24846 24893 24894 24948 24970 24992 25002 25084 25099 25301 25322 25342 25365 25378 25413 25509 25568 25621 25640 25737 25768 25799 25865 25917 25959 25966 25995 26131 26137 26171 26194 26270 26281 26361 26571 26627 26670 26689 26775 26816 26862 26869 26894 26927 26955 26973 27058 27088 27104 27202 27246 27338 27435 27514 27519 27523 27578 27644 27608 27681 27697 27719 27769 27799 27805 27980 28018 28067 28237 28254 28299 28304 28408 28530 28544 98591 29634 28672 28684 28696 28699 28759 28769 28858 28871 28885 28933 28965 29009 29034 29126 29134 29166 29200 29249 29267 29281 29332 29422 29426 29570 29681 29738 29746 29838 29852 29960 30040 30066 30114 39222 30246 30545 30572 30700 30729 30765 30788 30961 31018 31039 31069 31128 31152 31153 31167 31203 31244 31338 31387 31399 31411 31417 31471 31481 31489 31504 31731 31815 31865 31911 31922 31955 31971 32015 32055 32204 32216 32233 32316 32374 323«« f2401 32834 32853 32890 32930 32971 33139 33149 33172 33192 33207 33210 33216 33268 33392 33398 33443 33548 33781 33832 33866 33902 33933 33936 33937 23988 33991 34060 34154 34263 34341 34344 34457 34461 34515 34548 34535 34516 34564 34568 34581 34659 34756 34762 34775 34856 34946 35015 35171 (Folytatása következik.) — Telegrafi tudósítás a bécsi börzéről jan. 2, 5% metalliques 66,25. Nemzeti kölcsön 81,25. Bankrészvény 748. —Hitelintézet 179,40. Londoni váltók 141, 10 Arany 6,67. NEMZETI SZÍNHÁZ. Jan. 3-ra van kitűzve : „Az utolsó levél“ vigj. 3 felv. BUDAI NÉPSZÍNHÁZ. Jan. 3-ra van kitűzve: „Napom boldogít“ vigj. 3 felv. A „Pesti Napló* magán társfiigönyei. Bécs , jan. 2. A hitelintézeti sorsjegyeknek ma történt húzásánál a következő* fő nyerő számok húzattak ki: legelső nyerő szám: 3146. sorozatnak 66-ik száma; azután: 3598 sorozat 54 szám, 3864 sorozat 28. sz., 2325 sorozat 46. sz., 3146 sorozat 9. sz., 460 sorozat 52. szám. London, jan. 2. A mai „Morning Post“ egy félhivatalos czikke írja: Az „Afrika“ gőzös semmi eldöntő tudósításokat sem hozott, azonban Lyons és Seward között a viszonyok ekkorig megnyugtatók maradtak. Lyonsnak decemb. 22-én vagy 23-án kellett a követeléseket átnyújtania; az eldöntés dec. 30-áig meg fog történni és igy igen hihető, hogy a válasz már útban van és a legközelebbi gőzössel meg fog érkezni. Politikai események. ANGOLORSZÁG, London, dec. 31. Az itteni lapok főbb részei folyvást a Trent-ügynek szentelvék, merülnek fel itt ott Európa egyik másik kérdésére vonatkozó nézetnyilvánítások, azonban ezek is oly kimértten,s majdnem renden kívül, hogy az elfogultság, mely Angliát az óceánontúli államok választandó politikája iránt mintegy leszögezve tartja, félreismerhetlen. Hogy tehát mi a Dunaparton egy nagy kérdés mozzanataival a kisebb részletekben is lépést tartsunk, de e mellett az untató ismétléseket is elkerüljük, a nagy vitakérdésre vonatkozólag ezúttal a Globe-hoz intézett egy iratot ismertetünk, mely eléggé mutatja, hogy a vett bántalom által keltett nemzeti indignatiót a Themse parton az idő egyáltalán nem csillapítható, s hogy az akarat, méltó elégtételt venni a szenvedett sértésért, és oly határozott ma, mint a hír első napján volt. Az idézett lap czikke lényeges részben következő : jövő hét vége felé már várhatjuk a hírt, mire határozta magát a washingtoni kormány, elbocsátja-e a „Trent“ hajón erőszakosan elfogott egyéneket, vagy pedig háborút kezd ellenünk ? Minisztereink nagyon jól cselekszik, ha időközben fontolóra veszik a nagy horderejű kérdéseket, melynek megoldása az ország komoly veszteségei nélkül továbbra nem halasztható. Ezen kérdések elsője: a szövetkezett államok elismerése, s a második: jövendő viszonyaink ezen államokhoz. Az éjszaki államoknak határozata, Angliával háborúba keveredni, szükségképen feltételezi a tervet, hogy a déli államoktól elválnak, s az ellenségeskedéseket Canada felé fordítják. Nem titok többé, hogy Lincoln kabinetének többsége, a déli államok meghódítását már hetek óta nem remélhetőnek tartja, s minthogy ugyanazon időben két háború viselése a washingtoni kormány erejét túlmúlná, a szövetkezett államokkal egy — lehetőleg kedvező feltételek szerinti béke megkötését fogja kísérletbe venni, s déli veszteségeit a britt Éjszak-Amerika bekeblezésével kárpótolni. Ebből áll Mr. Sewardnak rég bevallott politikája. Ő Felsége tanácsosainak tehát kötelességek meggondolni, váljon a szövetkezett államok politikája mennyire lehet a háborúban segítőnk, vagy akadályozónk. Függetlenségek gyors elismerésével s egy barátságos kereskedési és hajózási szerződés megkötésével Anglia a mostani kedvező pillanatokban kereskedése és hajózásának nevezetes és tartós előnyöket biztosíthatna. Ha azonban ez arany alkalom elhanyagoltatnék, s fontolgatás és késedelmesség által a szövetkezetieket elleneik karjaiba erőtetnénk, úgy lehető, hogy Chesapeake- Bei, Potomac, s az egész déli partvidék hadihajóink előtt egész váratlanul zárva leend. — És még csak alapos okunk sem lehet a sérelemre , ha azok bennünket a fagyos semlegesség ugyanazon pénzével fizetnének, melyben mi is részesítők őket; ellenben egy véd- és dlaez szövetség az új államokkal, hadi flottánknak nemcsak menedéket, de a kijavításokra is alkalmas helyeket biztosítna, s az ellenség hadi- és czirkáló hajóit ugyanezen partoktól távol tartaná. “ A „Globe“ maga részéről teljesen osztja ezen politikát háború esetében. A „Herald“ tovább megy, s a szövetkezett államok elismerését még akkor is sürgeti, ha Slidell és Mason urak kiadatnának, részint azért, mert a déli államok épen úgy, mint 1825-ben Görögország, vagy mint 1831-ben Belgium, tettleg önálló hatalmat képeznek; részint azért, mert az elismerés legbiztosabb eszköz lenne arra, hogy az éjszak által eddig vezetett vandál (?) háborúnak véget vessen (!) s eképen az emberiség és civilisatio legjobb érdekeinek létetnék lényeges szolgálat. Az „Arms és Navy Gazette“ megjegyzi, miszerint minden intézkedés megtétetett az iránt, hogy ha a washingtoni kormány Lyons lord sürgönyére kedvezőtlen választ adna, a háború helyszínére azonnal 20,000 embert lehessen léptetni. A milit ezredek legénységének egy nagy mennyiségét azután beszólítják, s azok a partgrófságokban állandó szolgálatot végezendnek. Ugyanezen hetilap írja azt is, hogy kelet Indiában a Sikhek közt nyugtalanság kitörésétől félnek; három ágyú üteg, melyek Angliába küldés végett már hajóra szállítandók voltak, Bengáliából vett sürgetős távirati utasítás m 1 után,vi s s 7 Q+'y,,+'k'1 , , A „Daily News Poroszországnak szán pár megemlékező sort, nagyon sajnálva, hogy a király, mint a kamraválasztások eredménye feletti panaszos nyilatkozataiból kivehető, még mindig nem látszik képesítettnek arra, hogy egy Laffayette és egy Danton közti megkülönböztetést tehessen, sőt hogy mérsékelt szabadelvű férfiakat is ellenei közé sorozza. Sajnálja tovább az idéztük lap azon veszteséget, melyet Poroszország Pourtales gróf elhunytéban szenvedett, kinek elvei a „D. N.“ szerint némi hasonlatban állnak az érzékenyen gyászolt I. Herbertéivel. A „Herald“, hogy szintén sajnálkozzék valakin , tehát sajnálja III. Napóleon császárt azon nagy balfogásokért, melyekkel az uralkodó legjobb szándékai környezetének némely személyiségei által elferdíttetnek. A „Journ. des Deb.“ elleni megintés pusztán Persigny műve. A czikk vége III. Napóleonnak azon üdvös tanácsot adja, hogy Persignytől minél előbb tisztítsa meg kormányát. — A thory „Presse“ biztos forrásból tudatja, hogy a folyó 1862 ik évre hirdetett világkiállítást a királynő személyesen szándékozik megnyitni. „Őfelségéként véli kedves emlékű férjének kivonatát teljesíthetni. — Ugyanezen lap szerint Napóleon császár új évi beszéde a követi karhoz ezúttal a pápa helyzetét fogja tárgyalni, kinek Rómában maradása szükségesnek fog kimondatni. Végül ugyancsak a „Presse“ miniszter válságot is jósol Turinban. Ricasoli kabinetje ugyanis helyet adnia egy másiknak, mely Napóleon császár helyeslését bírná, s Ratazzi, Farini, Minghetti, Pepoli és Fanti miniszterekből állna. — Végül e rovatunk alatt meg kell még említenünk a dec. 28-án kihirdetett posta-rendeletet, mely szerint minden hírlapi s egyéb nyomtatványküldeményekért, melyek jan. 1 -től Londonból Francziaországon át Bajorországba , Würtembergába, Badenbe, Hohenzollernbe vagy Ausztriába szállíttatnak, ott helyben az egész porta kifizetendő, s igy azok, kikhez ezen szállítmányok intéznek, ezentúl a vett küldeményeket egészen fizetés mentesen veendik kezeikhez. Ugyanezen rendelet érvényes olyan hírlapok és nyomtatványokra is , melyek Francziaországon és Ausztrián át a róniai szigetekbe, vagy Törökország és Kis-Ázsiába küldetnek. Minden hírlap, mely az imént nevezett országokba küldetik, ezentúl 2 pennyvel bérmentesítendő (eddig 1 d.), olyan szállítmány, melynek súlya a 4 unciát meghaladja, a szállítás föntebbi díját duplán fizeti. Nyomtatványok nevezete alatt értetnek az irodalmi lapok, röpivek, könyvek, könyvjegyzékek, hirdetmények, prospectusok, zenedarabok, szóval minden, mit a betű- vagy kőnyomda előállít. Az ilyen szállítmányok csomagai a két végén nyitva hagyandók, s a küldő és vevő czimein kivül más írással el nem látandók. Francziaországgal szintén jan. 1-jével életbelépendő más, az ittenitől eltérő postaszerződés köttetett, melynek erejével oda a fényképek, kereskedelmi vagy bírósági okmányok, valamint mindenféle kéziratok — a levelek kivételével — Londonból Francziaországba és Algierba ugyanazon olcsó vitelbérért szállíttatnak, mint a nyomtatványok. — Ezen felhozott eseteknél azonban szabályul állíttatott fel, hogy a nem eléggé bérmentesített csomagok nem küldetnek el. FRANCZIAORSZÁG. Mint a dec. 30. és 31-ki párisi és belga lapok bizonyítják, a legnagyobb érdekességű esemény a „Patrie“ czikke volt, melyet közelebbi számunk rövid kivonatban közölt. A szabadabb sajtó, az átalános szavazat őszintébb alkalmazása, s ha parlamentáris kormány nem, ahhoz valami közelebb álló képviseleti rendszer javasoltatott benne. Nem szükséges a magyar olvasóközönség előtt a parlamentáris rendszer előnyeit fejtegetni, s a „Patrie“val e felett polemizálnunk. Feledatunk, mint mindig, e rovatokban egész tárgyilagossággal a franczia viszonyok és előzmények szempontját tartani meg, s e szempontból ismertetni Francziaország jelenkori történetének nevezetesebb mozzanatait. A „Patrie“ czikkét,mint már írtuk, Laguerronniére urnak tulajdonítják, ki különben is a maga nyilvános bevallása szerint, jó tanácsokkal szolgál a nevezett lapnak. A czikket Lauziérés írja alá, de azonnal ráfogták, hogy a császári híres publicista tollából került. Az „Indépend.“ párisi levelezője szerint a közhír tovább ment, mert azt beszélték Párisban, hogy a czikk írójának hízelgő szavakban köszönte meg a kormány a jeles és szép tehetséget tanúsító felszólalást. A „Pays“ szintén nagy figyelmet gerjesztett czikket közöl e tárgyban Grandguillot úrtól, mely még jobban megerősíti azon gyanút, hogy nem Lauziéres, hanem Laguerroniére írta a „Patrie“ban megjelent „alkotmányos császárság“ czímű irányczikket. Lauziéres úr mostani főbb állításai szóról szóra idézik Laguerronniére korábbi véleményét, úgy hogy az egész czikk úgy tűnik fel, mintha a „Pays“ Laguerronniére urat cáfolná tulajdon korábbi állításaival. Talán épen, mivel a „Patrie“ czikkének félhivatalos származása mellett ennyi ok szóllott, a „Moniteur“ szükségesnek látta megmutatni a közönségnek, hogy a kormány egyátalában nem osztja Lauziéres véleményét. A hivatalos lap akkép utasítja rendre a „Patrie“t, mely a múlt év folytán annyiszor kiteve magát a „Moniteur“ mostoha bánásának. „A „Patrie“ czimü hírlap tegnapi (dec. 29.) számában ily czimü czikket adott ki: „az alkotmányos császárság.“ Ezen czikk, habár a legjobb szellemben íratott, az alkotmányra nézve olynemű véleményeket mond ki, melyek vitát idézhetnek elő, ami újból is bizonyítja, mily hátrányos a vitatkozást az alaptörvény (pactefondamentale) terére vinni. Ez alkalommal szükségesnek látjuk, szóról szóra idézni a „Moniteur“ november 28-i számában megjelent jegyzéket, mely igy szól: „A császár az 1860. november 24-diki és f. hó 14 diki emlékezetes tények által, használván uralkodói kiváltságát, a maga jószántából a legfényesebb hódolatot mutatá az alkotmány tökélyesithetősége elvének. De nehány nap óta a nyilvánosság több közlönye feladatul tűzi ki, hogy magát az alkotmányt bírálja s követelőzve mutasson ki bizonyos módosításokat, melyeket sürgetéseknek kiáltanak ki. Szükségessé vált tehát emlékezetbe hozni, hogy az alaptörvényen teendő módosítások tárgyában az inditványozási jog kirekesztőleg a császáré és senatusé lévén, ezen törvénynek kivül kell esnie minden vitatáson, s hogy a sajtótörvény főczélja volt, az alkotmányt oltalmazni minden támadástól, mely ellene intéztethetnék.“ — Az „Indépend.“ párisi levelezője szerint a frannvia 1* mindnyinak is SAJÍG SZIgOFÚ. 1 ŐSZ következményű lehet. A „Journal des Débats“nak, mely mindig a legmérsékeltebb lapok közé tartozott, s melynek még egy megrovása sem volt, közelebbi első megintését még kormánykörökben sem helyeslik. Sőt már hire jár, hogy a kiadók és nyomdászok petitiót akarnak a senatus elé terjeszteni, melyben az előleges censura bevitelét fogják kérni, mely érdekeiket jobban biztosítja a mostani rendszernél. — A „Pays“ írja: Jó forrásból merített értesüléseink nyomán kétségbe kell vonnunk azon előbbi sürgöny hitelességét, mintha a Mexico elleni expeditióhoz adott spanyol szárazi sereg november 30-án Havannából elindult volna. Ugyanazon forrásokból merített tudósítás szerint Franczia-, Angol- és Spanyolország egyesült ereje december 30-ikán volt az Antillákról elindulva-, de a mexicói partok felé, hogy közösen kezdje meg a működést Vera Cruz és Tampico ellen. Primaiikot dec. 18-án vagy 20-án várták Havannába. Annyit állíthatunk mindenesetre hogy, a spanyol kormány ma (30-án) sem tudja hivatalosan, hogy nov. 30-ikán a spanyol hajóhadosztály Mexicóba indult volna. Azonban megemlítendő , habár nem érthető világosan, hogy a „Clyde“ gőzös a spanyol hajóhadosztályt dec. 6-ikán Veracruztól 36 tengeri mértföldnyire találta. (Lásd e tárgyban „Spanyolország“ rovatunkat is). — A „Constitutionnel“ szól a spanyol kölcsön visszafizetéséről, s bebizonyítja, hogy e visszafizetés még nagyobb érdekében áll Spanyol, mintsem Francziaországnak. Ezen tett által az előbbi nagy mértékben megszilárdítja hitelét. — A franczia törvényhozó testület ülései, hír szerint január 29-ikén fognak megnyittatni. OLASZORSZÁG: Még folyvást tart a Ricasoli minisztérium zavara a belügyminiszteri tárcza miatt, melyet senki sem akar elvállalni. Az angol „Press “nek azt írják Turinból, hogy a mostani minisztériumot nagy hihetőséggel egy franczia érzelmű kormány fogja felváltani, melynek főbb tagjai Ratazzi, Minghetti, Pepoli és Farini lesznek. Benedetti úr már értekezett e tárgyban Ratazzival. A párisi „Opinion nationale“ a miniszteri válságot illetőleg egy czikket tesz közzé, melyről azt sejtik, hogy Ratazzi környezetétől eredt. A czikk lényege az: Midőn Ratazzi visszaérkezett Párisból, dicséretes készséggel ajánlá fel magát egyik miniszteri tárcza átvételére, ha Ricasoli jónak látná. De nem volt rá ok, hogy két ily kitűnő személyiség ossza meg a főparancsnokságot oly politikai hadjáratban, melynek nehézségei nem voltak igen nagyok. Mindkettő belátta, hogy akkorra és későbbre csak egy helyzet van határozottan kiszabva, az t. i., hogy Ratazzi maradjon ideiglen tartalékban s támogassa a minisztériumot. — Ma Ratazzi a pénzügyi kérdésben némileg az ellenzék felé hajlik. De ily kitűnő személyiség fel van rá jogosítva, hogy támogatását ne feltétlenül adja a minisztérium rendelkezése alá. E magatartástól a minisztérium iránti személyes ellenségeskedésig nagyon sok van még, s ha Ratazzi, oly czélból, hogy feltételeire nézve függetlenebb legyen, jónak látta lemondani az alsóházi elnökségről, lemondásának a képviselőház részéről való felszólítás után történt viszavonásával megmutatta, mily távol áll azon személyes vetélykedéstől, melytől eddig alkotmányos életünk meg tudta óvni magát. — Cordova sem fogadta el a belügyminiszteri tárczát. A Nápolyból Turinba érkezett sürgöny szerint a rabló bandák mindenfelé teljes feloszlásban vannak. A Gaa és Crescenzio bandájához tartozott igen számos rabló foglyul jelenti fel magát. Maguk a rabló főnökök is azt ígérték, hogy megadják magukat, ha egy szigeten szabadon lakhatnak. A Párisba érkezet római levelek szerint II. Ferencznek egyátalában nem szándéka mostanság odahagyni Rómát, sőt quirinali palotáját sem. A pápa csütörtökön, karácson másod napján e palotába ment, a volt királylyal és családjával ebédelni. Ugyancsak karácsonkor, melyet Rómában a vallásos év kezdetének tekintenek, a szent collegium is elment a Quirinába, hivataloslátogatást tenni II. Ferencznél és feleségénél. Állítják, hogy a diplomatiai testületnek Gaetában jelen volt tagjai, kik még most is megbízással vannak II. Ferencznél, szintén elmennek január 1 sején üdvözlésére. E szerint Lavalette urnak minden abbeli törekvése füstbe ment,hogy e Bourbont Rómából való elköltözésre bírja, s vonakodásában, úgy látszik, a pápa maga biztatja és bátorítja. Beszélik, az ex-király azt felelte a franczia diplomata sürgetéseire, hogy eltávozása megtörténhetnék ugyan, de attól tart, hogy azon államnak, melybe költözni fogna, több zavart okozhatna jelenléte, mint aminőket Rómában szemére vetnek. Rómában legalább honn van. Itt fekszenek még megmaradt utolsó birtokai, melyekhez „római herczeg“ czime van csatolva. Németországban, úgymond, fölébresztené az olaszok féltékenykedését; azok közt laknak, kiket azzal vádolnak, hogy hazája függetlenségének ellenségei. — Spanyolországban is , a királynő jósága daczára, politikai alkalmatlanságok adnák elő magukat, melyek compromittálnák a menedéket adó kormányt. — A mi Francziaországot adi, úgymond, a részvét mindazon jelei, melyekben szerencsétlensége részesülne, a Bourbonok érdekében tett demonstrátióknak látszanának, mikép oly kellemetlenek lennének rá, mint a császár kormányára nézve. Mindezen okoknál fogva a király kinyilatkoztatá, hogy Lavalette úr tanácsát nem követheti. Visszautasítá azon ajánlatot is, mely szerint eltávozása esetében a franczia kormány kieszközlené, hogy Victor Emánuel király visszaadassa minden megán birtokát. Válasza ez volt: Más királyok is, kik alkalmasint különbek voltak nálam, tudták szenvedni a szegénységet számüzetésökben. Követem példájukat. Inkább szegény maradok, hogysem Piemonttól kérjek valamit. — Lavelette úr, mond az „Indép.“ párisi levelezője, kötelességének tartá e beszélgetést egész részletességgel megküldeni Párisba. NÉMETORSZÁG, Berlin, dec. 29. Berlin negyedik választókerületének választó férfiai dec. 28-án előtanácskozásra gyűlvén össze, nagy levertséget okozott köztök, kitűzött jelöltjük, Jakoby J. levele. A választás elnöke t. i. a jelöltet felszólítá, nyilatkoznék a képviselőség elfogadása iránt, ez azonban — hivatkozva a közelebbi nap eseményeire — kinyilatkoztatá, miképp a fennforgó viszonyok között követséget nem fogadhat el. Levelében kifejti, mikép az alkotmányosság egyik feltétele,hogy az állam hatalmai egymást kölcsönösen tiszteljék. Hlszen feltétel hiányzik, ott az alkotmányosság akadályozza az állam kifejtését, s utóvégre rosszabb bajjá válnék, mint maga az absolutismus. A nép hazafisággal ment a választásokhoz, az általa megválasztott férfiak tiszteletre lennének jogosítottak. És mégis — már a kamrák megnyitása előtt bizalmatlanságot, rosz hajlandóságot látunk a nép választottai iránt mutatni az állam épen azon hatalomfelétől, mely hivatva lenne, azzal együttesen működni. Nagyon is világosan mutatták ki a közelebbi napok eseményei, hogy az előítéletek, melyeket már rég mellőzötteknek kell vala tartani, épen az állam vezetőinél régi erejükben élnek, melyeket az alkotmányos szabadság ellenei a kormány és népképviselet közti viszályok előidézésére zsákmányolhatnának ki. Ily körülmények közt Jakoby kötelességének tartja, minden lépést kerülni, mely a fenyegető meghasonlást előidézhetné, vagy csak ürügyül is használtathatnék arra. Ha — így fejezi be levelét — én előbb vállalkoztam a képviselőség elvállalására, ezt azon feltevésben tevém, hogy a már szerencsésen félretett pártviszály után a népképviseletnek kizárólagos hivatása lesz a haza jólétére együttműködni. Ha már e magas hivatás, a bizalmatlanság közepette, némely előítéleteknek aggodalmas figyelembevétele — sőt, hogy a fenyegetett egyensúly rendszere fenntartassék , még a fontos érdekek hátratétele által is lenne kiküzdhető , ekkor — úgy hiszem , egész politikai múltam bizonyság arra , hogy én ily helyzet kiküzdésére nem vagyok alkalmas.“ A „D. A. Z.“ levelezője nem akarja a hatás leírását megkísérleni, melyet ezen levél felolvasása a gyülekezet minden tagánál támasztott. A mi ezerek szivét nyomta, annak Jakoby adott őszinte, s egyenes kifejezést. — „Amazon“ porosz corvette lissaboni útjában törést szenvedett. Ezen eseményt a hivatalos lap is jelentvén, egyszersmind bátorításul példákat idéz más hatalmak tengerészete által szenvedett veszteségekről, így az angol flotta 1810—12-ben csupán a hollandi és jutlandi partoknál négy sorhajót vesztett el 4000-re menő hajóslegénynyel. A „Bresl. Ztg“ szerint ezen törést szenvedett porosz hajó népségének egy része Gibraltárban partra jutott. Hallomás szerint e szerencsétlen hajót egy keletindiai jármű tette sérültté. — Schmidt, az ismeretes nemzetgazda, Stettinben dec. 21-én választó beszédet tartott, melyben többek közt mondá: „A népképviselet feladatává teendi a hadügyminiszternek, egy, a kor kívánalmainak megfelelő hadsereg-előterjesztést (Armee Vorlage) készíteni el, mely a katona technikai kellékek mellett egyszersmind a nemzetgazdászati s pénzügyi tekintetekkel is teljes öszhangban legyen, —s csak ilyen hadügyi előterjesztésre szabad szavazni.“ — A berlini választások előtt megjelent egy röpirat következő czímmel: „Poroszország az 1861-ki választások előtt.“ Ebben Poroszország számára követeltetik az összes németországi haderő feletti főparancsnokság, az ausztriai illeték kivételével, valami a szövetségi váraknak helyőrséggelimegszállása, nem különben a béke és háború feletti kizárólagos jog, mindezekért Poroszország elvállalja az osztrák tartományokéa való garantiát Velencze kivételével. Ezen rö,ha*ra most egy válasz jelent meg Lipcsében, mely a haladó párt és a nemzeti egyesült elleni támadásokon kívül bebizonyítni igyekszik, hogy a német nép Poroszországtól sem remélheti a szövetségi alkotmány szabadéső átalakítását, hanem inkább megalázó uralkodást. SPANYOLORSZÁG. A mexikói expeditióra a nép oly büszke, mint a tavalyelőtti afrikaira. A kormány, mely által a nemzet tekintélyét külföldön emeli, benn nem kis mértékben szilárdítá magát a nép rokonszenvében és a