Pesti Napló, 1862. február (13. évfolyam, 3592-3615. szám)

1862-02-01 / 3592. szám

molyabban kárhoztat. — Dobrzánszky ur ismere­tes körlevelének a hírlapokban tett közzététele után annak szerzőjét magaigazolására tüstént fölszólí­totta minek folytán várni lehet, hogy ezen tárgy jog, és méltány szerint elintéztetni fog. Különben az illető körlevél a m. évi november 5-ki 1. f. ha­­tározmányok előtt kelt, midőn a jog­i törvény te­kintélye átalán meg vala ingatva, s föltehető, hogy Dobrzánszky ur ama körlevelet, mely újabb bi­zonysága annak, hogy az egy oldalróli túlzás más oldalon is túlzást idéz elő, — azon 1. f. h­atároz­­mányok után ki nem adta vala­­a­mint hogy a je­lenlegi körülmények közt hasonló jelenségek fel­merülni semmi esetre nem fognak.“­­ A nemzeti casinó tegnap tartotta rendes évi közgyűlését, melyen közkívánatra Deák Ferencz elnökölt. A pénztári s költségvetési számadások tüzetes megvizsgálása után elhatároztatott: a nem­zeti színházi erkély további kibérlése ; úgy­szin­tén a budai népszínházban a jövő febr. ápr. negyed­évre két páholy béreltetik; a könyvtár gyarapítá­sára 800 ft. s a budai népszínház segélyző bizott­mányának rendelkezésére 500 ft. utalványoztatik. A casino tagjainak száma a múlt évben 100-zal szaporodott.­­ A pénztári kimutatás szerint: összes járandóság az 1861. évre volt 66,613 ft 32 kr; összes bevétel 54,037 ft 32 kr; összes kiadás 39,884 ft valóságos pénztár-maradvány 1862-re 802 ft 45 kr. A casino jelenlegi valóságos s re­mélhető pénzértéke : 58,230 ft 27 kr. * Tegnapelőtt gr. Károlyi György ő excja fényes termeiben díszes főúri estély tartatott, azon­ban táncz nélkül. — Kisfaludy-társaság. A Kisfaludy - társaság jan. 30-dikán tartotta tagválasztó ülé­sét. Nyolcz hely lévén összesen betölthető, a tár­saság ezúttal ötött töltött be. Tagokul választotta nevezetesen Bérczy Károly, Dobsa Lajos, Fábián Gábor, Lévai József, Madách Imre urakat, kiknek az illető választási okmányok már elküldettek. Ezen ülésben három új alapítvány jön bejelentve, úgymint Szitányi Ullmann Adolf, Szitányi Ull­­mann Incze és Szitányi Ullmann Vilmos uraké. El­határozta egyszersmind a társaság ezen ülésben, hogy a pártolóknak járó könyvilletményekben ezentúl az alapítók is részesüljenek. Örömmel ér­tesült a társaság, hogy a nemzeti színházban febr. 5-én díszelőadás fog tartatni, melynek jövedelme harmadrészét az igazgatóság a Kisfaludy-társaság­­nak szánta ; ennek következtében a budai népszín­házban a Kisfaludy társaság javára rendezendő műkedvelői előadás "egy nappal előbb, t. i. febr. 4-én lesz. Pesten, jan. 31-én 1862. titoknok. * Társaság alakult, mely az uj gőzhajóegylet­nek tavaly készített programmját akarja megvaló­­­sítani. A részvénytőke 3 millióból áll, mely 15 ezer 200 ftos részvényből alakult. A bővebb rész­letek elősorolása még korai volna , miután az egy­let létesülése még nem bevégzett tény. * A színpadi rögtönzések elleni új rendelet már alkalmaztatott is gyakorlatilag. Az elsők, kiket e rendelet szigora ért: Virágh és Martényi budai népszínházi tagok. Mindketten pár napi börtönre ítéltettek rögtönzéseikért. * Fogarason f. hó 21-kén este Brán főkapi­tánynak az oláh fiatalság fáklyás zenét adott, — zene nélkül. Azonban „Sze­­renszke“ volt elég. * A tiszai vaspálya mérnökei jelenleg Gácsor­­szágban Tarnow körül dolgoznak a kassa tarnowi egybekötő kárpátközi vonal felmérésén. . * A „Tempo“ trieszti lap értesülése szerint a fiumei újság szerkesztője ellen a perbe­ és befoga­­tást „ A kir. leirat és a horvát ország­gyűlés“ czikkért rendeltetett el. E czikk M i 1 i e s V. horvát országgyűlési képviselőtől származott, a a ki is , mint szerző, szintén közcsendháborítási perbe fogatott. * A „Zenésze­ti Lapok“ 18-ik számában Mosonyi Mihály irányczikket közöl, melyben e lapok e­éljául azt tűzi ki, „hogy egykoron a ma­gyar zenészét is, mint különvált önálló műág hir­dethesse nemzetünk szellemi nagyságát, dicsősé­gét.“ Innét a magyar zenét a népdalokból óhajtja tovább, magasabb másokra festeni , mint ezt a többi műveit nemzeteknél is — a­melyeknek önálló nemzeti zenéjük van — látjuk. Hogy azonban a „Zenészeti Lapok“ e feladatnak minél jobban meg­felelhessenek , nagyobb pártolásra van szükségük. Alig van hazánkban olvasóegylet, melynek tagjai közül több, vagy legalább egy-kettő zeneértő s nemzeti zenénk barátja ne volna , méltó volna te­hát, ha e derék szaklapot kitűzött czélja érdekében is pártolásukba vennék hazai casinóink.­­ Ugyan­ezen lap jelenleg a világhírű Rákóczi-induló eredetének kikutatásával foglalkozik, s közli a régi Rákóczi-nóták eredeti hangjegyeit, a­melyek­ből a mostani indulót Bihari vagy Ruzsicska, vagy az Eszterházy-ezred karvezére — a három közül melyik ? még nem bizonyos, de az is lehet, hogy a két utóbbi ugyanazon egy személy volt — össze­­szerkesztő. *A „Prot. egyh. és isk. lap­­ ban Révész Imre érdekes vallásirodalmi magyar régiséget is­mertet meg. Ez Huszár Gálnak Ovárban 1558-ban nyomatott egyházi beszédeit tartalma­zó könyv egy példánya, mely a bécsi cs. könyv­tárban őriztetik. Czime: Az Úr Jesus Christusnac Szent vachozatarol, kinszenvedéséről és dicsősé­­ges feltámadásáról való Predication.“ * A velenczei szent Márk egyházának világkirűi arany mozaikjait — melyeknek készítési titka a XIV-ik században elhunyt készítőjével sírba száll­­ván, csak most fedeztetett föl újra — kijavítás alá vették. * Egy lengyel földbirtokos a „R­o­z­e­c o s Polskii“ elénekléséért 80 emberből álló kato­nai executiót kapott, melyet három hóna­pon át kell eltartania. Az volt aztán drága ének! * A Bologna és Ferrara közötti vasut­­■v­onal a nyilvános közlekedésnek átadatott. * Veszprém megyében ősrégi kard talál­tatott, s e megye egyik tekintélyes birtokosának ke­zében van már, ki azt a nemzeti múzeumnak fogja ajándékozni. E kardnak egyik lapjára e szavak és számok vannak vésve : „ Thorn. Drág bellator 1242.“ E szerint a kard, a nemzetünk történeté­ben oly nevezetes szerepet játszott Drágfi csa- l­á­d harczias törzsökének kardja lehetett. * Gálszécs közelében Gerenda nevű faluban, egy ottani gazda nyakát elvágták. A gyanú a meg­gyilkolt kocsiját terheli, ki gazdájának nejével tiltott viszonyban élt. Mind a kocsis, mind a nő befogattak. — Nyilatkozat. A „Pest-Bud. Vidomoszti“ legközelebbi számában azon tudósítás, hogy a m. év dec. 12-én Ungvári tartatott szentszéki ülés­ben a nemzetiség tárgyában magyar értelemben csak Markos György és testvére Mihály, Benyicz­­ky Gergely és Bukovszky György nyilatkoztak volna, alaptalan valótlanság, — mert két szavaza­tot kivéve, a többiek mind egyértelmüleg szavaz­tak. Markos György. —Figyelmeztetés a t. ez. ügyvéd­Greguss Ágost, urakhoz.*) A hírlapok utján f. hó elején köz­zétett — a hatóságokhoz s vidéki könyvárusokhoz szétküldött előfizetési iveinken ismertetett — s folyó évben mártius 1-jén megjelenendő „Magyar­­ország tisztikara 1862-ben“czimü schematismusunk tartalmát illetőleg — több oldalról kívánatosnak találtatott, hogy a legújabban országbiróilag kine­vezett, úgy a még eddig sehol pontosan nem is­mertetett vidéki t. ez. ügyvéd urak névsorozatát (s pedig a t. ez. családok és uradalmak — melye­ket képviselnek — megnevezésével) is hozzuk. Ennek folytán tisztelettel kérjük az érdekletteket, méltóztassanak czimzeteiket a lakhely pontos meg­nevezésével (vidéki helyekről együttlegesen)­­. febr. 15-ig bérmentve a „Magyarország tisztikara 1862-ben“ szerkesztőségéhez, Pest, egyetem-utcza 4. sz. a. beküldeni. — Telegrafi tudósítás a bécsi börzéről jan. 31. 5% metalogues 68,70. Nemzeti Kölcsön 85,15. Bankrészvény 783.—­Hitelintézet 191,20. Lon­doni váltók 138,90. Arany 6,55. NEMZETI SZÍNHÁZ. Jan. 31-re van kitűzve : „A zsidónő.“ Opera 5 felv. BUDAI NÉPSZÍNHÁZ. Jan. 31-re van kitűzve: Szöllösy Piroska jutalmára. „Károly úr bogara.“ Vígjáték 1 felvonásban. „Három egyszerre.“ Vígjáték 1 fel­vonásban. A­­Pesti Napló* magán sávsür­­gönyei. B­r­ü­s s­e l, jan. 31. Az „Independence”­­Párisból, jan. 30-ról következő tudósítást közöl: A minisztertanács után közvetlenül Thouvenel fatait küldött Rómába. — Lavalette helyzete tarthatatlan. London, jan. 31. A walesi herczeg febr. 7-én indul el útra, Bécset megérint­ve, ott egy vagy két nap időzik s Triest­­ben „Osborne“ hajó fedezetén száll ten­gerre. Politikai események: ANGOLORSZÁG, London, január 27. A „Times“ egy , az amerikaiak ellen írt vezér­­czikkében megjegyzi, hogy a világ végre vesz­teni kezdi türelmét; mindenki nyugat felé tekint, s tetteket vár, azonban nem találkozhatik szó­halmaz. Ígéretek és kérdésnél egyébbel; a világ nem engedi magát adásvevésében alap és czél nélkül örök időkre zavartatni; egyik vagy má­sik oldalról be kell az interventiónak követ­kezni, míg­­- úgymond — minden külföldi piacz telve van manchester-árukkal, a gyapot kimaradása részünkről csak olyasmi valami, mint egy üres éles szekrény valamely túl jólla­kott alderman számára. E mellett van pótlékunk Indiából, azonban Francziaország szenved, a­nélkül, hogy belszüksége lenne böjtölni, vagy más pótlékra találhatna. Nem lehet kívárni, hogy Francziaország tán soha nem teljesülő üres ígé­­retekkel hagyja magát áltatni. A „Herald“ szintén az amerikaiakat csipkedve bírálgatja némely — az amerikai czirkálók által elfogott angol hajók elleni ítéleteket, s állítja, hogy az amerikai martalék­ bíróságok csupán a britt-ellenes elvnek látszanak hódolni. E mellett felsorol vagy egy tuc­at más természetű insul­­tust, melyeket Anglia a washingtoni kormány részéről eltűrni kényteleníttetett, s azután hozzá­teszi : „nagyon örvendetes leend hallani, hogy Milne admirál utasittatott a déli kikötőkbe, vagy onnét visszavezető angol járművek védé­sére, mert ezen politika a szövetségi kormányt egy s más zavartól mentené meg, e mellett ellát­ná Lancashiret nyers­anyaggal, mely ezt a nép­jog, amerikai államférfiak államiratai, s ameri­kai jogászok munkái szerint törvényesen köve­telheti.“ Egyébiránt a charlestowni kikötő állapotáról egy hajótulajdonos a „Herald“-ot következősé­­t értesíti: „A „West Indian“ egy alig 241 tonna­­terhű jármű Charlestownból az úgynevezett „ti­zenegy láb csatornán­­át jött ki, melyet az éjszak­amerikaiak még nem zártak el; a köves flotta, mely 16 ezer halászó járműből alakíttatott , s mindegyike czimenttel összefoglalt gránit kövek­kel rakatott meg, a fő bejárás legkeskenyebb helyén sülyesztetett le ; itt a viz rendesen 16—18 láb mélységű; ki a gyapotüzletet ismeri, tudja, hogy a gyapotszállitó hajók 11 lábnál mélyebben járnak, s igy azon csatornát, melyen a „West Indian“ ki és be­jött, ezek nem használhatják. Valóban Anglia és Francziaországnak köteles­­ségek rögtön beavatkozni, minthogy előterjesz­téseik és tiltakozásuk mit se eredményezett, sőt magát a köves flottát is elhárittathatják; ezen munka vontató gőzösök erejével még most kivi­hető volna, mi azonban óriási erőfeszítésbe fog kerülni, ha a dologgal addig várakoznak, mig az elsülyesztett hajók homokba temetkeznek, vagy szétválnak.“­­ Miként a „Globe“, úgy a legújabb „Ob­server“ is azon véleményben van, hogy bármily barátságos és figyelmes is az amerikai kormány­nak azon tette, miszerint a britt katonáknak megengedte az Egyesült Államok területén át­vonulni Canadába, azért az el nem fogadható, egyébiránt is ezen ajánlat nem egyenesen a britt kormánynak, hanem a Halifaxban állomásozó britt hatóságnak létetett, mely a csapatok el­szállítására nézve bizonyosan bír kimerítő utasí­tásokkal.­­ Mr. Roebuck nem rég azon aggodalmát fejezte ki, hogy a közelgő világkiállításon Shef­field igen kis szerepet fog játszani, s hogy neve­zetesen a rajnai porosz vidék nehéz öntött vas­árui és aczéltömegei az elsőséget amattól el fog­ják versenyezni. A sheffieldi város tanács egyik közelebbi ülésében egy tanácsnok ugyanezen ag­godalmát fejezte ki. Ezen körülmény a „Times“­­nek alkalmat szolgáltat felszólítani Sheffield tő­kepénzeseit, hogy kövessék el a lehetőt helysé­gük iparágának régi jó hírét megóvni; egyéb­iránt a „Times“ a hanyatlás egyik okául azon olcsóságra való törekvést hozza fel , mely a sheffieldi áruknál feltűnő, s mely csak a minőség rovására történhetett. — Wales bg keleti utazása febr. 14-re van határozva. „Osborne“ hajó már két nappal ez­előtt el is indult Plymouthból a földközi tengerre, hogy ő fenségének rendelkezésére álljon. — A hartleyi bányában elveszettekből 25-en 190 hullát hoztak fel s temettek el; a többinek felhozásával az üregekben összefolyt viz kiszi­­vatyúzásáig várakozni kell. — Legott a milfordi kikötő bejárásánál déli Walesben e hó 25-én egy iszonyú vihar alatt há­z) kéretnek a t. szerkesztőségek e közlés átvételére. I­rom hajó mindenestől elveszett, segély lehetlen volt, s ekkorig egyetlen romdarabka sem vető­dött a partokra. FRANCZIAORSZÁG. A január 29-iki „Pat­­rie“ ezt írja: „Azon ellenmondó hírek tárgyában, melyek Maximilián főherczegnek a mexikói trónra való kijelöltetésére nézve szárnyalnak, tudni vél­jük, hogy a franczia udvar valóban ajánlatot szándékszik tenni ezen kijelölésre, de csak ak­kor, midőn biztosítva lesz a Lorencez tábor­nok parancsnoksága alatti mexikói expeditió si­kere, s csak azon igen valószínű esetben, ha a mexikói nép ki fogja egész határozottsággal je­lenteni abbeli kívánságát, hogy idegen fejede­lem által óhajt kormányoztatni. Míg ez megtörténik, előleges magán jellemű értekeződésnél egyéb nem folyhat az expeditió­­ban résztvevő hatalmak közt e tárgyban, hogy Ausztria hajlama tudva legyen azon időre, mi­dőn a dolog oda fejült, hogy forma szerinti ja­vaslat terjesztessék elébe. Az e kijelölést megha­zudtolt bécsi sürgönyt azon értelemben kell venni, hogy a bécsi kabinet nem szóllittatott fel hivata­losan, hogy valamely diplomatiai választ adjon ez ügyben. — Az „Indep.“ párisi levelezője a mexikói trón felett folyó előleges értekeződésekre nézve arról értesül, hogy az elfogadás feltételkép nem tíz, hanem öt évi Mexicóban tartózkodás kíván­tatik az expeditióban részt vevő három hatalmas­ságtól. Annyi áll, hogy az expeditió franczia ré­szét két évre számított fölszereléssel látták el. — Lorencez tábornok 28-ikán volt hajóra ülendő Cherbourgban, hogy Mexicóba utazzék. Több ausztriai és porosz tiszt is utazik vele, csupán ta­nulmány végett. — Az „Indep.“ párisi levelezője írja január 28-ikáról: A nap eseménye azon diplomatiai sürgönyök és az ország állását illető előterjesz­tés közzététele. A diplomatia sürgönyök gyűjte­ménye hat féle tárgyra vonatkozik : Olaszország, Róma, Syria, a Dunai Fejedelemségek, az Egye­sült Államok és Mexico ügyeire. Félő érdeküek mindezek között a római kérdésre vonatkozók, melyek az Antonelli és Thouvenel közötti diplo­matiai alkudozást tárgyazzák. (Lapunk mai száma külön czim alá foglalva közli a Thouve­nel ur által Benedettihez intézett sürgönynyel együtt.) — A franczia törvényhozó testület ülését el­nöke Morny gróf érdekes beszéddel nyitá meg 28-kán. Szerinte bármerre tekintünk a föld­göm­bön, nincs talán kormány és nemzet, mely e pil­lanatban ne volna nagy krízisben. Régi államok bomladoznak s újak támadnak, egy helyen a túl­ságos hatalom engedményeket tesz a szabadság­nak, más helyen a túlságos szabadság menedé­ket keres egy erőteljes alkotmány védelme alatt. Ezek közepett Francziaország nyugodt, jövőjében bizó maradt, s átalános jóllétben a kereskedelmi nehézségek daczára. Jogunk van hát azt mondani, oly kormányunk van, mely legjobban megegyez nemzetünk jellemével. Az előbbi indítványozási joggal fölruházott képviseletek csak összeütkö­zésre vezettek az államhatalmak között. Ellen­zéki törekvéseik horderejét nem lévén képesek (incapable) kiszámítni egy-egy csekély reform megnyerésében sem, s fölforgatták azon kor­mányt, melyet csak inteni akartak. (Tetszés). Az elnök átmegy ezután az új reformokra, melyekkel a törvényhozó testület, szerinte, meg­elégedhetik, s átalános meglepetést idéztek elő azon szavai, melyekben azt jelenti ki, hogy még a felirati viták előtt fog a törvényhozó test elé terjesztetni az állampapírok conversióját illető javaslat. Végre kijelenti az elnök, hogy többé nem fogja megtűrni írott beszédek f­ö­­­o­l­v­a­s­á­s­á­t. Az ily beszédek többnyire nem illenek bele a viták folyamába s hasztalanul vesztegetik az időt. A beszédek arra valók kü­lönben is, hogy egymást felvilágosítsuk általuk, nem pedig, hogy a „Moniteur“-ben figuráljanak. Megemlíti az elnök, hogy a legnagyobb nemzeti szerencsétlenségek idején divatoztak a franczia parlamentben a felolvasások, s hogy az angol parlamentben még egy okmány felolvasását is nehezen tűrik. (Nagy helyeslések.) RUMANIA. (Napiparancs—nemzeti hymnus). Cuza herczeg a hadsereghez a következő napi parancsot bocsátotta : „Rumania hadserge! A szilárd és elhatározott magatartás, melyet Rumania hadserge azon pillanat óta tanúsított, midőn én az ő kebeléből Rumánia megoszthatat­lan trónjára hivattam, nagy befolyással volt az unió létesülésére. Ti bebizonyítottátok, hogy a nemzeti lobogó jelvénye a rendnek és törvényességnek. Ezen jelvény alatt éljen az egyesült Rumánia az ő antik és megingathatatlan szilárdságában!“ A hadügyminisztérium jan. 29-re pályázatot hirdetett a legjobb katonai nemzeti hymnusra, melyben a nemzeti becsület és dicsőség legyen kifejezve. OROSZORSZÁG, S­z.-P­é­t­e­r­v­á­r, jan. 24. A „Poste du Nord“ írja: „A belügyminisztérium­ban az izraeliták ügyeiben egy rabbi-bizottmány működik, mely egy elnökből s hat tagból áll, és a­melyet a belügyminiszter kijelölése után az izraelita községek választanak. Ezen bizottmány gyakran összehivatik, hogy határozzon oly kér­désekben, melyek az izraeliták szokásaival és hitével kapcsolatban vannak. A múlt évben, nov. 28-dikán, nyitották meg e bizottmány tanácsko­zásait, s azóta szakadatlanul folytatják. Ezen ülésszak alatt igen fontos tárgyak kerültek ta­nácskozás alá, egyebek között 1) az izraeliták vallás­ügyeinek szervezése. 2) Meghatározása a módoknak, melyek által az izraeliták közt az oktatásnak nagyobb siker eszközöltetik. 3) Elhá­rítása az okoknak, melyek miatt az izraeliták a földmivelésre nem alkalmazzák magukat. LENGYELORSZÁG, Varsó, jan. 24. Mint tudatik, az ostromállapot következtében a fegy­vereket be kellett adni, persze hogy nem min­denütt engedelmeskedtek a rendeletnek, és kö­zelebbről egy birtokosnál két fegyvert találtak, melyekkel erdőszer épen vadászatra mentek. A nyomozáskor a földbirtokos két lengyel születésű tisztet vallott a fegyverek tulajdonosául, és ezek szinte magukénak mondták a fegyvereket. Ké­sőbbi nyomozásból kivilágosodott, hogy azok­nak a tiszteknek soha se volt fegyvere , s csak azért vállalták el a tulajdonosságot hogy a birtokost megmentsék , most bü­nte­­tésül tiszti rangjuktól megfosztattak, h­­a a­ birtokos is valószínüleg nagyon súlyosan fog büntettetni. — Itt is , mint Oroszországban , évek óta várják a törvénykezés szervezését, hogy mennyire nyomorult lábon áll ez, csak az tudhatja ki elég szerencsétlen itt perbe keveredni. Olykor-olykor hallunk még elfogatá­­sokról, de ezek csak a folytatott nyomozás kö­vetkeztében fogatnak el. „Straznica“ lap szer­kesztőjére is ráakadtak, s elfogták. Némelyek reméllik az ostromállapot megszüntetését, de e reménynek nincs semmi alapja. NÉMETORSZÁG, Berlin, jan. 29. A kép­­viselőkamra mai ülésében úgy a „Fortschritt“ , mint a Grabov-féle fractiók részéről egy egy külön indítvány nyujtatott be a háznak akar­­h­e­s­s­e­n­i ügyet illetőleg. A „Fortschritt“-fractió részéről indítványo­zó V­i­r­c­h­o­w volt, többek által támogatva ; in­dítványa következő : „Mondja ki határozatilag a képviselők háza, hogy a kir. államkormány felszólítandó, misze­rint a kurhesseni kérdésben elfoglalt, s az 1860. nov. 12. és 1861. mártius 17. és 24-diki szövet­ségi ülésekben előterjesztett névpontok értelmé­ben, valamint a badeni nagyherczegi kormány­nak az 1861. jul 4-diki szövetségi ülésben be­nyújtott indítványával egyezőleg, minden esz­közt használjon fel arra, hogy Kurhessenben az alkotmány szerinti jogállapot ismét visszasze­reztessék, s különösen arra hasson, hogy a hes­­seni népképviselet az 1831. január 5-iki alkot­mány alapján azonnal összehivassék, szem előtt tartva az 1848. és 1849-ben ehez csatolt felvilá­gosításokat , az ezek alapján tett módosításokat, és 1849. ápril 5-iki választási törvényt. „Indokok : Az államjogi viszonyoknak hala­dó felosztása Kurhessenben; a választóherczeg­­ségi kormánynak a még meg sem nyitott máso­dik kamra feloszlatása körüli legújabb eljárása ; a korábbi porosz kormánynak a kurhesseni mai állapotok behozásábani részesülése.“ A Buergers által benyújtott második in­dítvány , melyet a Grabow-fractio 60 tagja írt alá, következő : „A képviselőház határozza el, hogy tekintve, hogy „1. a közönséges jogállapotnak évek óta tartó megzavarása turhessenben,nemcsak azon ország­ra gyakorol súlyos nyomást, és a német jogérzetét is sérti, hanem e fölött a jogellenes, a szövetsé­gi törvényeknek a német államok alkotmányát veszélyeztető alkalmazásából származván, egész Németországra nézve komoly nyugtalanság tár­gyát képezi.“ „2. hogy a porosz államkormány már 1859-ben hivatalos alakban kijelenté, hogy az 1852-ben hatáson kivül helyzeti 1831-ks alkotmánynak visszahelyzése, miként ez húsz éven át elismert hatáskörrel birt, az egyedüli mód, Németország azon részét szilárd jogállapotba hozni vissza. „3. hogy maga a kurhesseni nép, és pedig azon ország képviseleti közege által, mely a kormány saját terve szerint és befolyása alatt alakult, oly egyértelem és szilárdsággal, mely Németországot a legélénkebb részvétre ébreszti, ragaszkodik azon alkotmányhoz, s annak vissza­­helyzését kívánja. „4. hogy ennek ellenében a kurhesseni kor­mány állhatatosan megtagadja a kívánt vissza­helyezést, sőt az általa adományozott alkotmány­nak is ellenére cselekszik, s az országnak azon jogait is megcsonkítja, melyek ezen — jogelle­nesen behozott alkotmány által még épségben hagyattak. „5. hogy a kurhesseni kormánynak ezen után tovább haladása a közrend erőszakos megzava­rásának aggodalmát kelti fel azon —• Poroszor­szág hatalmi területével szomszédos országban : „a képviselők háza sürgetően ajánlatosnak nyilatkoztatja ki, hogy a kir. államkormány Kur­hessenben az alkotmányszerű jogállapot vissza­helyezésére gyorsan és nyomatékkal intézkedjék. „Indokokt: a föntebb tekintetbe vett ala­pokban foglalt tények, s az újon választott kép­viselőház kötelessége, a Poroszország érdekeivel oly közel érintkező kurhesseni ügyekben,­­ a legújabb intézkedésekkel szemben, ép úgy nyi­latkozni, mint ez a múlt törvényhozási időszak alatt történt.“ Mindkét indítvány egy 14 tagból álló bizott­sághoz tétetett át. AMERIKA, New­ York, jan. 14. ,Came­­r­o­n hadügyi államtitkára az Egyesült Államok­nak, ezen hivataláról lemondott, s az elnök­öt Amerika sz. pétervári követének nevezte ki; a most Sz. Pétervárott tartózkodó amerikai kö­vet Mr. Clay onnét visszaérkezvén, a dél ellen működő hadseregnél parancsnokságot vállaland. Cameron utódja a hadügyi tárczánál A. M. Stanton lett. — Seward egy üzenetében tu­datja, hogy különösen Angliából fegyverek, lő­­s egyéb hadiszerek a nyugatindiai kikötők szá­mára hajóra szállíttatván, ezek ezen kikötőkből aztán háboritlanul csempésztetnek át a déli ál­lamokba, valamint Európából Canada nevezete­sebb pontjaira pártütök érkeznek, kik onnét a népnek felizgatásán buzognak ; mindezen káros tapasztalatok szükségessé tevék, hogy Cardiff, Bristoli, St.­John, Prince Eduard Island, Quebec, Gaspé Basin, stb. állomásokra az Egyesült Ál­lamok részéről konsulok neveztessenek ki. Egy másik tudósítás szintén Ne­ Yorkból, jan. 15-ről említi, hogy a congressusban a londoni kiállításra szánt amerikai tárgyak elküldésére kivántató pénzajánlat tárgyaltatván , D w e,n L­o r­e j­o­y következő megjegyzést téve: „Én ellenzem ezen indítványt, mert az Anglia általi megbecstelenittetés , meggyaláztatás már ele­gendő.“ Kellog azon kérdésre, várjon ezen meggyaláztatást ki tűrte el, az előbbi szóló vá­laszold, hogy Amerika, s azután igy folytatá: „Annyira mentünk, hogy vért izzadtunk, s most annak elismerését kívánják tőlünk, hogy azt örömmel tettük. Pénzt kívánnak tőlünk a londoni kiállításra. Miután a megszégyeníttetést eltűrtük, az a legkevesebb, mit tehetünk, hogy ezt beismerve, itthon maradunk addig, míg An­gliának visszafizethetünk. Én gyűlölöm a fog­lyok kiadását , gyűlölöm a britt kormányt ; ezennel nyíltan bevallom itt ezen gyűlölete­met, s kijelentem, hogy az elolthatatlan. E gyűlöletet mindaddig táplálom, a­míg élek, át­­öröklöm azt gyermekeimre, meghagyva nekik, hogy egy Anglia elleni esetleges háborúban minden esetre részt vegyenek. A felkelés, hi­szem, nem­sokára el lesz nyomva, akkor aztán megboszulhatjuk a vett bántalmat; akkor feliz­gatjuk Izlandot, az angol chartistákat, a cana­­dai francziákat, szövetséget kötünk Franczia és Oroszországgal, s nem nyugszunk előbb, mint míg a britt kormánytól elragadtuk a koronát. Re­mélem, hogy ezen idő bekövetkezik. Nézetem szerint Anglia ellen báb­rúba bocsátkozva meg­erősödtünk volna, mert beláttuk volna annak szükségét, hogy a felkelőkkel röviden bánjunk.“ A bili nagy többséggel tétetett le a ház aszta­lára tüzetes megvitatás végett. Ezen bili, vala­mint a föntebbi nyilatkozat, mely a szavazatok többségét eszközlé, igen értelmes válasz a lon­doni lapok csipkedéseire é s azon kétértelműségre, mely azok nagy részében közelebbről — Ameri­kát illetőleg észrevehető. — A congressus felhatalmazza a kormányt 100 millió dollár értékig kincstárjegyeket bocsátani ki. — Garfield tábornok hivatalosan jelenti, hogy a felkelők hadát Humphrey tábornagy alatt megverte, s Prestonburgot Kentuckyban megszállta. Távirati jelentések. — Páris, jan. 29. Ferdinánd Miksa főher­czegnek a mexikói trónra jelöltségéről szólván, egy czikkben írja a „Patrie“ : „Reménye, hogy a mexikói kérdés szabályozá­sánál Ausztriának, cserében jelen­­czéért elegendő területi kárpót­lást fognak ajánlhatni.“ — London, jan. 30. Mexicóból dec. 27-ről írják. A congressus ülése 15-ikén rekesztetett be, miután a kormányt korlátlan hatalommal ruházta föl. 52.000 főnyi nemzetőrség hivatik egybe. Dobrado új minisztériumot alakított. Az összes lakosságra súlyos adókat vetettek. — Turin, jan. 29.. A mai Opinione egy ve­­zérczikke, Napoleon császár trónbeszédéről szól­ván, azt kérdi, minő kiegyezkedési mód szüntet­heti meg a dualizmust Olaszországban ? Thouve­­nel jegyzéke Lavalettehez nem nyújt semmiféle javaslatot, s Rómát sem hívja föl, hogy ilyest terjeszszen elő. A pápai kormány jelen viszonyai kizárják lehetőségét a Francziaország által taná­csolt egyezkedésnek. Francziaország részvékeny és önzetlen tanácsokat adhat, de vonakodni fog Olaszországnak és a pápának tanácsokat adni, nehogy azt koc­káztassa, hogy visszautasítsák ta­nácsait. Miután a pápai kormány az elvesztett tartományokat vissza akarja foglalni, Olaszor­szág pedig még a pápa birtokában levőket ma­gának akarja megszerezni, lehetetlen az egyez­kedés. Olaszország kevésbbé törekszik oly meg­oldásra, mely a római udvar által elfogadtatik, mint olyanra, mely Francziaországnak nincs el­lenére. Legyünk meggyőződve, mond végül a czikk, hogy a császár által kifejezett azon óhaj­tás, hogy a két ellentét engeszteltessék ki, csak oly javaslatok által valósítható, melyet Olaszor­szágban gondoltak ki és érleltek meg. — Róma, jan. 29. A polgári törvényszék el­nökét orozva meggyilkolták. — Perugia, jan. 29. Monsignore Ciuffa gyilkosát Rietiban a királyi hatóság elfogta; Farroninak hívják. Úgy látszik, inkább magán­­boszúból követte el a bűntettet. — Madrid, jan. 29. Az államerdőségek el­adásából 300 millió frank jött be.­­• Pétervár, jan. 30. A mai sz.-pétervári újság jelenti: A moszkovai nemesi kamra elha­tározta a választási elv alkalmazását az admi­­nistratióra és igazságszolgáltatásra. A tartomá­nyi adók kezelése elvetetvén az államhivatal­nokoktól, választott hivatalnokokra bizatik. Vá­lasztható minden 500, a miveit osztályból min­den 150 dessétine birtokosa. (Egy dessétin­e 2400 □ szasen, azaz 1,6925 hectare vagy 4,2789 porosz hold.) — Athen, jan. 26. A Miaulis minisztérium hat évi működés után lelépett s Kanaris minisz­tériuma lépett helyébe. Az utóbbi mellett de­monstratio történt a nép részéről. Őrcsapatok járnak a városban, a katonaság parancs ké­­szén áll. — Konstantinápoly, jan. 26. A lebegő adósság ügyében vizsgáló bizottság neveztetett. A Walesi herczeget naponként várják. Banshee gőzös Máltába ment utána. — Konstantinápoly, jan. 29. (Párison által). A török kormány, Garibaldi kiszállásától tartva az Adriai parton, Omer basát oda utasítá, hogy ez esetben Dalmátia kormányzójával egyetértőleg járjon el. — C a 11 a r o, jan. 29. Nikofor, egy rajongó pap, vezére a fölkelőknek Herczegovinában Luka Vukalovics helyett. — Raguza, jan. 30. Tegnap a török csa­patok ellenállás nélkül Pogozzából Glapszkováig nyomultak. Ezen falu lakói osztrák földre vo­nultak, a fegyveresek csupán a határokig s az­tán a törökök visszavonulása után eltávoztak. A felkelők elszéledtek s most már csak mintegy százan vannak együtt. — Hannover, jan. 28. A követi kamara négy órai vita után visszavetette a nemesi kama­ra határozatát, hogy az egyoldalulag kibocsátott katonai büntető eljárás az alkotmányba ütköző sérelem. Felelős szerkesztő : B. Kemény Zsigár­ond. * Esti posta. Pest, jan. 31. London, jan. 28. A mai reggeli lapok a franczia trónbeszéd elemzésével foglalják el; ál­talában a britt sajtónak ezen beszédre kifejezett véleménye kedvezőnek mondható. Terjedelmük­nél fogva egyenkénti ismertetéseket holnapi szá­munkra kell halasztanunk. — A belga király ő felsége, ki egy meghalés következtében egész ekkorig a fővárosban tar­tózkodott, holnap készül vissza Osborneba a ki­rálynőhöz, minthogy pedig Palmerston lor­dot holnapra Londonba várják, hogy egy mi­niszteri tanácsban elnököljön, azt következtetik, hogy a királynak broadlandi útja ezúttal elmarad. — Az Albert-emlékre eddig a lordmayornál 18,000 font­ot­ íratott alá. — A királynő értesülvén a hartleyi nagy sze­rencsétlenségről, titkára által levelet intéztetett az ottani akna­felügyelőséghez, melyben a megtör­tént szörnyű esemény feletti részvétét, s abbeli reményét fejezi ki, hogy a táplálóiktól megfosz­tott szerencsétlenek nyomorának enyhítésére kellő intézkedések fognak tétetni, egyúttal fel­kéretvén a felügyelőt tudatni azt, mi e tárgyban eddig történt. — A világkiállítási palotának belső színezése most már határozottan veres és kékre állapítta­tott meg. — A francziák nagy fényt készülnek kiállítási osztályuknál felléptetni, a lapok kiszá­­miták a vízmennyiséget is, melyet az épitendő szökőkút óránként kíván. — A megnyitási ün­nep alkalmával a zenekar vezetőjévé a Covent gardeni operaház zenekarának igazgatója, signor Costa neveztetett ki. — A „N. Y. World“ 131 világító tornyot és világító hajót sorol elő, melyeket a confoederál­­tak a háború megkezdése óta lerontottak, vagy eltávolítottak. Minthogy ezen eljárás minden nemzet hajóira veszélyes, kérdés : ha ez is nem-e épen úgy sérti a nemzetjogot, mint Charlestown eltorlaszolása ? — Havannahból, jan. 8-ról szóló kimutatás a „N. YorkJourn­ ol Commerce“ hasábjain 47-re teszi azon hajók számát, kik a déli zárlaton át­törve, Cubába beeveztek.

Next