Pesti Napló, 1862. május (13. évfolyam, 3666-3691. szám)
1862-05-01 / 3666. szám
ség irányában kényelmet létrehozó jó szándékát s tettét az által, hogy Szekrényessy József, a budai Rudas-fürdő bérlőjének folyamodványa következtében, a Rudas-fürdőnél létező hídvámot szedő széliránytalan fabódék helyett, le a Dunára az uszodák mintája szerint talpakra, a közönség kényelmére — csináltatja a pénztárt váróteremmel, hol a közönség a változó kellemetlen időjárás alatt kényelmes menhelyet találand. — A tervek Clark Ádám ur által készittettek, kiek neve s ízlése előtt meghajól mindenki, ugyanazért azt bővebben érinteni, felesleges volna. 11 * Schedy Sándor okleveles gyógyszerész (mészáros-utcza 7-ik sz. a.) fényképészeti bizományi raktár felállítására hatósági engedélyt nyert. Ez által a fényképészethez szükségelt szerek és eszközök megszerzése könnyíttetik. * A váczi sorompón kívül fekvő házak, s azok lakossága annyira megszaporodott, hogy egy iskola már régebben sürgős szükséggé vált. Az eddig ott működött magántanító meghalt, s igy remélve várják Pest városa hatóságától, hogy az egy fiók iskola alakításának szükségességét átlátván, azt mielőbb létesíti, mely e czélra az említett elég számos lakosság támogatására bizton számíthat. * Kolozsvár környékén is rablóbandák jelentkeznek Általában mindenfelé terjed a rablás. A legerélyesebb intézkedésekre van szükség, hogy e veszedelemnek országszerte vége vettessék. * Háromszék Kálnok helységében nagy pénteken 9 telek minden épülete leégett. * Duna-Székcsön, mint a M. D. értesül, tegnap előtt — tehát a dunaföldvári nagy égéssel egy napon — 300 ház hamvadt el. Szomorú följegyzések. * Egy természetbúvár hazánkfia, aki világvándorlásában mind a szaharai homoksivatagot, mind az ázsiai tatár- és kirgiz pusztaságokat beutazta, jelenleg munkát ír, melyben alaposan — még csak nem is valami nagy fáradsággal — bebizonyítja, hogy a világon legtöbb pora Budáról a Laszlovszky-villáig vezető zugligeti kocsiúton van. — Zugligeti vasút jöjjön el minél előbb a te országod? Mert valójában az a halandó, aki a hegyek közé merészkedik, míg a zugligetbe kiér, százszorosan megadja árát annak a kis hegyi levegőnek, pompás kilátásnak : tüdők, szemek és ruhák tele lesznek a pokoli, köhögtető mészporral, mely pár hüvelyknyi vastagságban borítja az utat, s a lópatkók, kocsikerekek alatt áthathatlan fojtó felleggé verődik, és ugy kiséri utjában a jámbor kirándulót. Mig a vasút elkészülhet, addig is tehetne valamit Buda város hatósága, s tehetnének a villa-birtokosok amaz igen látogatott at öntözése érdekében, — a porban fuldokló emberiség nevében. * Bagyinszky Mátét meséket közjegyző „Bereczki“ re, Schuster János budai lakos „Vári“-ra, Wonafka Károly budai lakos „Kellemfi“-re, Pach János budai lakos „Patakiéra, Treppel Mihály balassagyarmati lakos „Tiprai“-ra, Schiff Mór b.gyarmati lakos „Hajósadra, Polacsek Ignácz b.gyarmati lakos „Mezey“-re, Gerstl Ignács puszta-gárdonyi lakos „Árpási“-ra, végre Halis György komáromvármegyei kócsi ref. segédlelkész „Halasiéra változtaták legfelsőbb engedély folytán vezetékneveiket. * Tisztelettel hívjuk föl minden irodalombarát figyelmét Montalembert gróf egy most megjelent és nálunk kapható jeles művére, melyet édes nyelvünkre forditani kis egyletünknek jutott a szerencse. Ez a nagynevű szerzőnek : „Magyar Sz. Erzsébet thüringiai herczegnő története“;czimű munkája, a franczia eredetiből fordítva , az 570 lapra terjedő nagy hadrétivü műnek, melyhez hazánk sz. emlékű szülöttjének, „Árpádházi sz. Erzsébetnek“ díszes képe van csatolva, ára 2 ft. Kérjük nagylelkű ügyfeleinket, hogy kik e becses művet megszerezni óhajtják, megrendeléseiket ha lehet még a jövő hó folytán hozzánk juttatni szíveskedjenek, hogy a szétküldés a munkálatokéval együtt történhessék. Kelt Pesten 19. r. gyűlésünkből, Sz. György hava 27. 1862. A pesti növ. papság magy. egyház irod. iskolája. Lakatos Sándor győri tánczművész tudatja velünk, hogy ő Varasdra kapott meghívást : utaznék oda ■ s tanítaná be az ifjúságot a magyar tánczokra. Lakatos úr örülve horvát testvéreink e meghívásának, elfogadá azt, és rövid időn Varasdra menend! * Terjed a sörivás nagy Magyarországon. Pest városában Szent György napkor 14 új sörcsarnok, és sörkorcsma nyittatott meg. Váljon Bachusnak, vagy a Najádoknak hívei térnek-e át ily tömegesen Gambrinus zászlója alá ? 1 * Szekrényessy úr Rudas-fürdőjébe külföldről is jöttek látogatók. Az ottani római közfürdő minap érdekes jelenetnek volt színhelye. — Midőn a szegény nép épen javában élvezte fürdőjét, egyszerre egy idegen lépett közéjük, ki nem volt más, mint egy utazó lord. Az angol uraság hasonlókép kényelembe tette magát, azaz levetkőzött, és mint a többiek ő is beleült a nagy medenczébe, s míg azok bámultak, inasától egy táskát vett át, ebből előszedte rajzoló eszközeit és a régi építésű csarnokot a fürdő alakokkal együtt sorra lerajzoló. Képzelhető, hogy mennyire gonirozta magát egyik másik, el nem gondolhatván, mikép jutott e magas szerencséhez. Midőn a vázlat elkészült, a lord ismét felöltözködött, szépen meghajta magát fürdőtársainak és távozott, nagy lelki megelégedéssel beszélve el, mily jól mulatott a három krajczáros fürdőben. * Nyilvános erőszaktétel. Vasárnap reggel egy tisztes úr a vidékről bérkocsin jön két látogatást. Miután vagy egy óráig használta a kocsit, a fiáker rögtön megáll egy téren, s kérdezi a bennülő urat,soká szándékozik e őt megtartani, és óraszámra akar-e fizetni ? Miután az úr erre igennel felelt, a bérkocsis elkezdett szitkozódni: amit vasárnap akar ez óraszámra fizetni; no ja! steigns aus ! — szálljon ki, fizessen ki, én tovább nem megyek.“ Az ur kiszállni vonakodott; a kocsis a téren álló bajtársak borusában támogatást találva, szitkok közt kezdé kivonszolgatni az urat a kocsiból, mig az hasztalan hivatkozván s várván valami rendőri segítségre, csakugyan kiszállt, s két forintot fizetni kényszerittetett. Sány. * A bártfai fürdőről, s különösen annak 1861-iki idényéről dr. Chyzer Kornél ur részletes tudósítást irt, mely előbb a „Gyógyászat“ czimü jeles orvosi lapban közöltetvén, külön lenyomatban is megjelent. * Genf mellett egy megkövült ó-kelta csónakot találtak, s Lyonba szállták. Az érdekes ősrégiség kivájt fából készült volt, 30 láb hosszú és 81. széles. * T i s z a-R o ff o n húsvét másodnapján az ottani reform, népiskola javára műkedvelő előadás tartatott, mely 178 ft tiszta jövedelmet hozott. — Közreműködtek: b. Kemény Vilma, Janka és Béla, gr. Waldeck Auguszta, Ilma, Frigyes és Mathild testvérek, Borbély Géza ur, s Budai Aranka k. a. — Dr Tormay f. évi martini havárok sebészeti s közegészségi észleleteiből a következőket közöljük : Az időjárati viszonyok más évekhez hasonlítva rendkívül enyhék valónak, mert a légmérséklete csak a hó első napjaiban, a reggeli órákban szállt le néhányszor — 0.06 R, s egyszer — 2.°40 R-ra ; a hó középállása pedig -1- 6.£ 25 R-ra számíttatott, holott ez más években ritkán emelkedik -1-4.00 R-ra. Feltűnő csekély volt az eső mennyisége 6'' 85 p. v. A közegészségi állapot kedvezőbb volt, mint februárban, és a betegmozgalom is csekélyebb. Az uralkodó kórnemző folytonosan hurutos lobos maradt. Csökkenőben voló a bujakór, hagymáz, s a bőrbetegségek, nevezetesen a himlők; ellenben szaporodtak a légző s emésztő szervek bántalmai, számosabban tűntek föl a tüdőlábok, tüdőgümösödés s váltólázak. A városban gyógykezelt és kimutatott 3976 beteg közül járólag a vár. ker. főorvosok által 1719, az izr. község szegények orvosai által 137, úgy a gyermekkórházban 379 kezeltetett; fekvőleg pedig a kórházakban 1742, s pedig a Rókus p. közkórh. 1323, a szegény gyermek kórh. 67, izr. kórh. 90, kereskedelmi 27 kórh. ápoltatott. A halandóság a kórházakban 7, 52%-ra rúgott. 1000 beteg közül 119 bujakórban 63 tüdőgümő, 57 csúz és köszvény, 35 tüdőlob, — 25 váltóláz, 14 hagymázban stb. szenvedett. A halálozás jelentékenyebb volt mint,a múlt hóban. Meghalt, 538, tehát 98 al több. A kort tekintve, meghalt 0 évtől 1 évig 166, — 1— 10-ig 114, — 10—20-ig 25, - 20—30 ig 41, — 30—40-ig 51, — 40 - 60-ig 75, — 60 éven túl 66. A halál okát tekintve 22 halva született, 20 született gyöngeség, 21 aggkór, 13 himlő, 20 torokgyík, 14 hökhurut, 19 hagymáz, 37 tüdőlob, 110 tüdőgümő, 63 rángásokban halt el. Öngyilkolási eset 3 volt. A népesség szaporodása nagyobb volt mint februárban. Született 612 gyermek, s pedig 312 fiú és 300 leány, ezek közül volt 380 törvényes 232 törvénytelen, tehát az utóbbiak 37,91 % él. Házasult 110 pár. A hasznos házi állatok közt járvány nem uralkodott. * Temesvártt Szabó és Pilippovics magyar dalműtársasága szép pártolásnak örvend. * A szliácsi fürdőről dr. Hasenfeld Manótól franczia nyelven röpirat jelent meg Párisban Bailliere-nél 1862. — Telegrafi tudósítás a bécsi börzéről apr. 30. 5% metalliques 72,20. Nemzeti Kölcsön. 84,85. Bankrészvény 860. — Hitelintézet 224,40. Londoni váltók 130.— Arany 6,54. NEMZETI SZÍNHÁZ. Május 1-re van kitűzve: „Dinorah, vagy : A ploermeli búcsú.“ Vígopera 3 felv. BUDAI NÉPSZÍNHÁZ Máj. 1-re van kitűzve: „Eljegyzés lámpafénynél.“ Operette 1 felvonás. „Házasság láratlanban.“ Vígjáték 1 felv. Politikai események. ANGOLORSZÁG, London, ápr. 26. Közelebbi számunkban érintettük már, hogy Gladstone a manchesteri városháznál tartott meetinghez egy beszédet tartott. A miniszter e beszédében némely kérdésekről úgy nyilatkozott, hogy beszéde ma a lapok legélénkebb pro- és contra bírálatát idézte fel. Gladstone beszédének főrészét Anglia pénzügye, és az amerikai háború képezék. „Kilencz esztendeje múlt el — mondá szónok — hogy engem e város e helyen bizalmi adressel tisztelt meg. Azóta sok változás történt. Az ország politikai hangulata ma már nem az, ami akkor volt; arányszerű lethargia legte meg napjainkban a népet és parlamentet, egy politikai lehangoltság, mi különféleképen nyilatkozik. Ez kimagyarázható az utóbbi 23 évi törvényhozás példátlan tevékenységéből, mely a törvényalkotás sphaerájában sokkal hasznosabbakat állított elő, mint történelmünknek bármelyik korábbi, hasonlag nagy időszaka. Természetes tehát, ha nép és parlament nyugalom után óhajtozik , ez bizonyosan nem a kormány hibája, mert a kormány a parlament intését követi, s ez az ország hangulatát. Ugyanez áll pénzügyi politikánkról is. Meg kell vallanom, hogy pénzügyeink állapota az utóbbi 10 esztendő alatt roszabbá lett. 1853-ban 3x2 millió fontra menő feleslegünk volt, holott ma a legnagyobb fáradságba kerül a kiadásokat a bevételekkel egyensúlyban tartani, s azon egy dolognak örvendhetni, hogy más államok példájára mi is nem folyamodunk kölcsönökhöz, hogy a deficiteket fedezzük. Habár azonban mai pénzügyi állapotunk a korábbival szemben megroszabbodott, de azért mégsem illendő, hogy e miatt a kormány, vagy épen az államkincstárnok tétessék felelőssé, mint ez egyesek részéről megkísértetett. Nem ezekre lehet a fokozott költségvetés vádját hárítani, s nem ők okai, vagy okozói a nagyobb adótehernek; a hiba az időben , a viszonyokban, az ország szellemirányában keresendő. Mi mentek vagyunk az amerikai polgárháború minden előidézési végétől; mi soha se irigyeltük Amerika nagyságát, nem is gátoltuk kifejlésében, s becsületesen iparkodtunk az óceánon túli nagy köztársasággal az egyetértést és békét minden viszonyok közt fenntartani. Ezt tesszük ma is. Azonban Éjszak-Amerika többet kiván tőlünk. A viszály kezdete óta szemünkre vető, hogy nem rokonszenvezünk vele, mi gyakorlatilag falkalmazva nem jelent mást, minthogy mi Éjszak kedvéért ennek pártjára állnánk, s a délieket ellenségeinkké tegyük. Ezt nem tehettük, s tennünk nem volt szabad. Ha a harcz csakugyan a szabadság és a rabszolgaság közt tört volna ki, akkor a mi rokonszenvünk irányáról senki sem lehet e kétségben. Ez azonban soha se volt czélja a háborúnak. Karddal egy országnak sem szereznek tartós békét; egy háború sem lehet philantropikus czélok eszköze, s ha a déli államok Washingtonban ma azon indítványt tétetnék, hogy készek az unió régi viszonyaiba ismét belépni, ha t. i. korábbi házi intézménye — a rabszolgaság — tiszteletben tartatik, valóban minden arra mutat, hogy Éjszak ezen ajánlatot nem utasítaná vissza. És azért tisztelt barátom Russell gróffal én is azt hiszem, hogy itt a harcz a hatalmi tulnyomóság s függetlenségért vitatik, s ebben rejlik oka annak, hogy mi Éjszak mellett nem igen lelkesedhetünk. Sok oldalról halljuk az állitást, hogy Éjszak, mint erősebb fél, végre is diadalmaskodni fog. Igaz, hogy erősebb, de hiszen Anglia is erősebb volt mint Scótia, s mégsem volt képes emezt pusztán fegyveres hatalommal a két ország uniójára kényszeríteni. Az unió nem akarja nélkülözni Délt, s azt erőhatalommal akarja a régi viszonyok közé szorítani. Nehéz kezdet, s ép oly sikamlós, mintha valaki régi vállalkozó társát akarná kényszeríteni a firmában megmaradni, habár ő minden áron kiválni akar. Hisz velünk sem ment a dolog jobban Amerikában. Erővel meg akartuk tartani, és fegyvertényekben nem is volt hiány, s mégis fel kelle adnunk a munkát, mert idővel meggyőződtünk, hogy amerikai gyarmataink minden áron válni akarnak. A harczban nem csupán a kar és fegyver küzd, ennél sokkal erősebb a népakarat, a népérzület hatalma. Fájdalom, hogy mi ezen amerikai zavarok által súlyosan érintetünk, s nemcsak mi, de minden ország, mely gyapottal dolgozik; s hogy ennek daczára is Európa a beavatkozásnak gondolatát is elutasítja magától, s inkább szenved, mint megsértsen egy szent elvet; ez nevezetes és örvendetes jele az időnek.“ FRANCZIAORSZÁG. A volt népképviselő, Greppo ügyében, ki most bűnvizsgálat alá van véve titkos összeköttetései miatt, az „Opin. Nat.“ i. h. 1920. számaiban a vádlott jó barátaitól származó két czikket tett közzé, melyekben valótlan állítások foglaltatnak, sőt a bíróság is megtámadtatott. A kormány ez alkalomból megintést küldött az „Opin. Nat.“ szerkesztőségéhez ,amely hivatalosan megjelent a Moniteurben — s a megintett lap homlokán. A megintésben foglalt felvilágosítás szerint Greppo csakugyan kihallgattatott volna ; fogsághelye épen nem volt szigorúbb, mint az minden más vádlottaknál szokás, sem az ápolónő, sem a lelkész nem tagadtatván meg tőle. A kormány azonban fő áthágást lát azon körülményben, hogy a nevezett lap a „bűnbírósághoz közvetlen kérdéseket intéz a bűnvádi eljárásra vonatkozólag.“ E pontra nézve a kormányt communiqué megjegyzi ,miszerint a franczia bűnperrendtartás szerint mindezen megtámadás, mind a bíráknak eljárásukat illető netaláni védelmezése egyaránt tilos, mert az eljárásnak titkokban kell maradni, menten minden közmegvitatástól. A bírák eljárásukról csak a felsőbbségnek tartoznak felelősséggel, számadással. A büntettek s vétségek megbüntetésének hatályos eszközlése megszűnnék, ha a vizsgálati eljárás egyes szakaszai, a bírói tények s hivatalos teendők sajtóbírálat-s ellenőrség alá rendeltetnének, vagy azoknak ki lennének téve. A kormány azért nem tűri az e tárgyra vonatkozó hírlapi viták azon törekvéseit, melyeknek czélja, az államhivatalnokok részlehajlatlanságát, kötelesség teljesítésében mutatott buzgalmát s emberiségi érzületét kétségbe vonni.“ — Hogy mennyire savanyú arczot csinál az „Opin Nat.“ e communiquére, — képzelhetni. — Legközelebb szerződés íratott alá Spanyols Francziaország képviselői közt a 14 év óta függőben levő határvonal-kiigazítási, illetőleg megállapítási kérdés tárgyában a Pyraeneu határhegység tájékain. A kölni lap levelezője írja, hogy a Palikao törvényjavaslat, bárha most már nem az ezen tábornoknak adandó adományozásról van szó, legközelebb a törvényhozó test elé fog terjesztetni. E törvényjavaslat szerint évenkint egy millió frank állíttatnék a császárnak szabad rendelkezés alá, melyből a magukat erre érdemesített tábornokokat, felsőbb s alsóbb tiszteket dotálná. Az első évi dotatio 57 egyént foglalna magában akik már névlajstromilag is össze vannak állítva. Az első évben még közlegény nem lenne a dotáltak soraiban. Sokan beszélik, hogy a kamarák feloszlatása még az év elpergése előtt könynyen bekövetkezhetik. Persigny már közrendeletileg több praefectusnak tudtára adta a kormány szándékát. — A franczia állam-költségjavaslati bizottság a had- és tengerészetügyi évi kiadások rovatában 22 millió franknyi leszállítást kiván. — Mint tudjuk, a hollandi királyné megérkezett Párisba. Ünnepélyesen fogadtatván, f. hó 25-én estve a franczia császár s császárné jelenlétében hallgatott végig egy színházi előadást a gymnaseban.Jó — A császári udvar csak május vége felé rándul ki Fontainebleauba. Erre a fejedelmi látogatások szolgálnak indokul. A hollandi király máj. 6-án érkezik Párisba, ezenkívül az aegyptoni alkirály s Victor Emanuel is váratnak. A magas vendégek megérkezése után pompás ünnepélyek fognak rendeztetni Saint Cloud, Fontainebleau s Rualban. — A chalonsi tábor felett Canrobert tábornok fogja az idén a fővezényletet átvenni. — A „Moniteur“ hivatalos részében egy igen érdekes jelentést olvasunk a párisi érsek s számos világi és egyházi méltóságok viselői, ugyszinte a kereskedelmi közgazdászati s közmunkaügyi miniszterek aláírásával — a franczia császárnéhoz intézve. Az alálírottak bizottmánykép kiküldve, emlékezetbe hozták a császárné gondos figyelmét, melylyel ő a „Sainte-Enfance“ közsegélyezési egylet megállapításán munkálódott, s melynek nagyobb mérvű s tágabb körű folytatásául lenne tekintendő a franczia császárné által megpendített, s életbeléptetni czélzott „kölcsön-egylet a munkások s kéziparosok számára.“ Előadja a bizottmány azon előnyöket, melyek a szegény földművesek s kéziparosokra háramlanának , ha azok gazdálkodási , illetőleg iparos foglalkozásaik megkezdésével kevés kölcsöntőke által segélyeztetnek a kezdetleges feltételek, nyers gyártmányok, eszközök, gazdasági s iparos szerek, szóval illő foglalkozásaik által igényelt segédszerek megszerzésében. Az ily egyletileg adandó kis tőke valódi áldás lenne a kézművesre vagy iparosra s mezőgazdára, ki szegényebb sorsa folytán nem bir foglalkozásába semmit is befektetni. A munka s fáradozás jövedelmezővé válnék, s rövid idő alatt megkönnyítené a kölcsönösségek visszafizetését, melyek ismét másfelé fordítva — számos könyet fölszárasztanának, sokszor családokat megmentenének , s adnának vissza a becsületnek, munkának s álladalomnak. Annál inkább lenne pedig szükség az ily kölcsönegyletekre, mert épen ezen igen számos, s segélyre szoruló osztály iránt legmostohább a szerencse. A nagy tőkepénzes szóba sem áll velük; a kis tőkepénzes uzsorával teszi őket tönkre vagy bizalom hiányában a mentő kölcsönfillért is megtagadja tőlök. Amit az egyes tőkepénzesek nem tesznek a közjótékonyság szellemében, császárnői s császári herczegi kezdeményezés mellett alakult kölcsön segélyegyletek tehetnék, s a Párisban felállítandó, kézműveseket, iparosokat, kisebb földműveseket kölcsönösszegekkel segélyző egylet, fiókegyletek által elterjesztve áldás lenne a legnyomottabb osztályokra nézve. A bizottmány mély elismerését fejezi ki Eugenia császárnő iránt, ki a közadakozások által felállított bölcsődék, közétkezési helyek, segélyzési kórházak, kórodák, legújabban a Sainte-Entrince felállítása által bebizonyitá, hogy szivén hordja a szegények, ügyefogyottak sorsát. Legújabban Morlot párisi érseknek s nagy alamizsnáénak kijelentvén csá-iszárné ő felsége azon akaratát, hogy egy ily „kölcsön-egyletet“ a koronaörökös nevében akar alapíttatni, melyben azon elv szerint, hogy a „jövő kölcsönözzön a múltnak“ a gyermekek felszólíttatnának a császári örökös által filléreikkel segélyezni az egyletet. Az ő felsége, Eugenia császárné által elfogadott jelentés szerint ezen kölcsönegylet neve lenne „A császári herczegegylet“; czélja, mint érintettük, az iparosok, kézművesek, földmivelők segélyezése kölcsön által, melynek visszafizetésére részletekben vagy egyszerre hoszabb időtartam után köteleztetnének. Minthogy azonban a császári kis herczeg s kortársai alapítási összegeiből egyszerre nem kerülne ki a kívánt összeg, Eugenia császárné, 100 frankos részvények útján, melyek egész Francziaországban ki fognak bocsáttatni, törekszik a segélyző társulatot mielőbb életbeléptetni. A „munkának kölcsönadó egylet“ központja Páris — fiókelágazásai, helyi fiókigazgatóságok alatt egész Francziaországban szét fognak terjedni. A begyült részvényes közadakozási illetékek a hitelintézet pénztárába tétetnek le — mely külön pénzkezelési osztályt szívesen ajánl föl a „csári herczeg-egylet“ pénzeinek rendbentartására. A császárné az egész tervet, s egyleti szabályzatot elfogadta , s aláírta, s nemsokára a roppant részvét mellett, melylyel az ügy fölkaroltatott, ezen egylet fősegély s vigasz forrása leend az inség által munkásságban s kezdeményezésben gátolt iparosok, földművelők s kézművesekre nézve. A császár maga igen felkarolta az ügyet. Eszünkbe jut azon fölirás, melyet sok utczaszegleti kis ládán itt hazánk fővárosában is láttunk „adj a szegénynek.“— Talán jobb lenne az itt említett módon „kölcsönözni a szegénynek !“ — A „Pays“ írja miszerint az ápril 27-iki törvényhozó testületi ülésben az elnök felolvasta a császári rendeletet, melynek értelmében a kamara jun. 14-ére napoltatik el. Ugyancsak az idéztükt félhivatalos lap közli az apr. 28-n reggel érkezett legújabb mexikói híreket, melyeknek legfontosabbjai következők: Bizonyosnak látszik, mondja a mart. 28-tól kell sürgöny, hogy Pueblában egy conservativ irányú mozgalom van keletkezőben, és a legközelebbi posta majd csak azon hírt fogja meghozni, miszerint Pueblában, Mexikó második fővárosában, ideiglenes kormány alakult, melynek elnöke Ahnonte. Santana, Miramon és Zulvaga hajlandóknak mutatkoznak Mexicóban az egyeduralmi eszme pártfogolására. Visszatorlásul Alvarez tábornok kitűzte a harcz zászlaját a szövetségesek ellen — kárhoztatva a Juarez elnök által tett engedményeket. Ezen fejetlenség s teljesen zavaros állapotban van mostanság Mexikó! OLASZORSZÁG. Victor Emanuel király ő felségének utazása kétségbevonhatlanul bizonyítja, mennyire bálványozza Olaszország lovagias királyát. A „Movimento“ s „Italie“ olasz lapok, s az „Ind. belge“ párisi levelezője egyértelműig írják, hogy Pisától Florenczig — körübelül 40 angol mértföld — a király mindenütt kettős embersorozat, — elláthatlan csoportok közt utazott — a lelkesedés s igazi öröm éljenzései , viharos tetszés nyilatkozatai között. A király ő felségét mindenütt tartóztatják ; az utazási terv, mint tegnap is eredeti nápolyi levél alapján irtuk, már is változott, Nápoly pedig türelmetlen, alig várja a perczet, melyben a népkirályt kebelében üdvözölhesse. — Párisban hire járt, hogy Victor Emanuel ő felsége üdvözlésére maga Napoleon herczeg is Nápolyba fog utazni. Még eddig e hir hivatalos megerősítésre vár. — Turin, mint a franczia lapok onnan kelt leveleiből olvassuk, olyan, mint bálterem tánczvigalom után. Az udvar távollétében a régi csend s nyugalom állott helyre; a kamarák is szünidőn lévén, semmi mozgás s sürgés nem vehető észre. A belügyi tárczát Ratazzi távollétében Capriolo lovag vezeti, kinek tehetsége s ritka szakavatottsága eléggé pótolják a távollevő minisztert. Csupán az arzenálokban uralkodik élénk sürgés. A pánczélhajók építésén szakadatlanul dolgoznak — s a nagyterjedelmü előkészületek korántsem látszana a turini kormány békés szándékainak zálogai lenni. — Római levelekből értesülünk az iránt, hogy II. Ferencz és Russel úr közt, ki darab idő óta mint angol ügynök tartózkodik az örökvárosban — összejövetelek fognak történni. Az összejövetelek czéljára vonatkozólag megjegyzi az „Ind. beige“, hogy az olasz egységügyi ezen öszszejövetel folytán korántsem félhet valami veszélyes ellenaknától. — Azon kételyekre vonatkozólag, melyek párisi körökben fölmerültek Lavalette asszony hirszerinti visszatérésének alkalmából Párisba, az „Ind.“ jól értesült levelezője azt jegyzi meg, hogy a követné visszatérése Rómából vagy ottmaradása semmi jelentőséggel sem bir. A Franczia lapok turini 27-ről kelt levelei szerint Victor Emanuel ő felsége f. hó 26-án érkezett Livornóba, ahol roppant örömlelkesedéssel fogadtatott. Estve díszelőadás a színházban. Másnap, azaz 27-én indult Nápolyba. — Az „Opin. Nat.“ írja, hogy a római reactió nem tesped tétlenül, — legújabban is Chambord gróf Velenczét elhagyván, Rómába utazik II. Ferencz meglátogatására. — Római levelek szerint a határszéli Terracinában állomásozó franczia őrség rendeletet kapott, hogy minden fegyverátcsempészéseket a nápolyi területre, akadályozzon meg. E hír — ha valósul — újabb bizonyság leend azon tegnap közölt állításunkra nézve, hogy az olasz s franczia kormány egyetértőleg szándékoznak működni a délolaszhoni brigantik megsemmisítésében. — Milánóból ápril 27-ről írják a „Pays“nek, miszerint a velenczei legszebb emlékek tetemesen megrongáltatván az ott állomásozó osztrák katonaság miatt — az osztrák hatóságok fölterjesztést tettek e tárgyban. Benedek tábornok rendeletet adott ki ennek folytán az emlékekkel halmozott helyeknek kiürítésére. — Ugyanezen távirat jelenti, miszerint a nápolyi volt királyné elhalasztotta utazási szándékát, a jelen válságos percben fontosnak tartván a férje melletti maradást. A „Const.“ eredeti turini levelezője békés kilátásokkal kecsegteti az illetőket azon tény felemlítésének alkalmából, hogy az olasz kormány az 1833- s 1834-iki korosztályt, mint kik a 8 évi szegedséget kitöltötték, szabadságra hazabocsátja. Ezen rendszabály által mintegy 25— 30,000 emberrel szállíttatnék le a hadsereg. —Mi nem odázhatjuk el azon megjegyzést, miszerint a napóleoni 1859-iki uj évi köszöntő előtt két hóval ugyanez történt a franczia hadseregben. — A zászlóaláhívás alig vesz több időt igénybe egy terjedelmes oktroi kiadásánál. NÉMETORSZÁG, Berin, apr. 28. A választó férfiak megválasztatása e napra lévén kitűzve, egyelőre a távíró útján csak a száraz eredmény jelentetett be több választó helyről, s már maga ezen szám elegendő arra, hogy az izgatások legszélsőbb terére ragadtatott kormány veresége teljesnek tekintessék. Ezen állításunk igazolásául a következő rövid jelentéseket igtatjuk ide. Hainan. A szabadelvű párt határozott győzelme, 17 választó férfiú a legnagyobb többséggel soraikból lépett elő. Waldenburg. Az épen befejezett választások eredménye, hogy a 22 választó férfiú kivétel nélkül a szabadelvű jelöltekből állíttatott ki; némely osztályok egyhangúlag 0 h an. A választásnál 27 választó férfiú, kik mind a haladó párthoz tartoznak, jelöltettek ki és meg is választattak. Brieg. Nagy részvét. Az 51 választó férfiúból 49 határozottan szabadelvű, 2 katonakerületi conservativ. N e u m a r k t. Itt a választások általában szabadelvűig ütöttek ki. Frankenstein. A megválasztott választóférfiak egyötöde a liberális pártból került ki. Reichenbach. A 25 választó férfiú közül 24 szabadelvű és 1 conservativ;az ernsdorfi városi kerületben mind a három szabadelvű. S t r i g a u. Minthogy e helyen az alkotmányosok és haladásiak egyesültek, a választások — az ellenpárt minden öröködése daczára teljesen szabadelvűig ütöttek ki. Görlitz. Választó férfiakká választattak 102 haladási, 2 alkotmányos, 2 konservativ és 5 katona. Liegnitz. A haladó pártiakból 59, a konservativ és alkotmányosokból 9 választatott választó emberré. 61 az. A szabadelvűekből 24, a konservativok közül 6 választatott meg; ezen kívül 6 dubiosus. Habel schwert.A megválasztott választó férfiak közül 11 szabadelvű, 2 konservativ és 2 kétséges hitvallású. Mint látszik, ezen eredményt csak a tartoményi választások mutatják fel, hol pedig a kormányszékeknek a választók megtántorítására több s hatásosabb befolyásuk van; a városokról feltehető, hogy ezen eredmény a tartományiaknál is határozottabban szóland a feloszlatott országgyűlés eljárásának igazolása mellett, minthogy itt községi hatóságok lévén, a kormány gyámkodása inkább van paralysálva. A minisztérium e mostoha jövendőt sejti, s azért újabb öröködése inkább abban öszpontosul, hogy legalább a kabinet tagjait vigye be a képviselőházba, mire ekkorig szintén kevés a kilátás. E czélból utazgatnak a redőrségi főnökök s kormányhatósági tekintélyek a székvárosba és vissza, honnét megrakodva leverő és felvidító hiteles hírekkel, lepik meg ezekkel a választókat, s igyekeznek őket ügyeknek megnyerni. Így járt el nemrég Hirsch rendőrségi elnök Barmenből, ki Berlinből visszaérkezvén, fővárosi útjának eredményét egy 30 tagból álló gyülekezet előtt adta elő. Hirsch úr állítása szerint ő a királynál kihallgatáson volt, mely alkalommal ő felsége csodálkozását fejezte ki a felett, hogy a barmen-elberfeldi választókerület vonakodik Van der Heydt miniszter urat képviselőjének választani , holott Heydt úr volt a miniszterek köztaz utolsó, ki a kamara feloszlatásába beleegyezett; azóta is már kétszer kérte elbocsáttatását. Ezen kívül kijelentette még ő felsége, hogy a mostani miniszterek még a legszabadelvűbbek azok közül,akik az egyes tárczákra javaslatba hozattak, ő felsége azonban nem akart a Junkerekkel kormányozni. Heydt úr egyike a korona leghívebb szolgáinak, s azért isméti megválasztatása felettébb kívánatos. A külpolitikát illetőleg ő felsége Ausztria és Francziaországra nézve a rendőrfőnöknek oly közleményeket tett, melyek a hadseregnek harczkészségben tartását elmaradhatlanná teszik. Szóval Hirsch rendőrfőnök jelentése oly sürgősnek és ajánlatosnak tetszett, hogy a jelen volt harmincz férfiú nagy lelkesedéssel nyilatkozott Van der Heydt Ágost miniszter mellett, mint hogy ő felsége kívánja , hogy a derék miniszter képviselővé választásának szerencséje barmen-elberfeldi kerületet érje. Azonban a kerület érdemes választói közül sokan voltak, kik a gyűlésben nem vettek részt, kik tehát Hirsch úr kenetteljes előadásának felvilágosító szavait nem hallhatva , megmaradtak tévútjukon, s a védvámpártoló Wesenfeld gyárost állították fel Heydur competitorának. Ezen tudósítás ápr. 24-én kelt, s így még nem mondhatjuk meg, melyik félnek van biztosabb kilátása a diadalra. A kormányférfiakat ezen rábeszélési fáradozásaikban ritka erélylyel támogatja a félhivatalos „Stern Z.“, melynek hasábjai naponként tudnak egy vagy más oly kormányintézkedést a közönségnek bejelenteni, melyek a minisztérium leghazafiasabb szándéka és törekvéséről akarnának tanúskodni, így ápril 26. számában a kormánynak azon megállapodását, s illetőleg legfelsőbb kabinetrendeletet jelenti be, miszerint ezentúl az államháztartási államék nem úgy, mint eddig, a pénzügyi esztendő folyama alatt terjesztetik elő, hanem előre, és pedig a tételek részletezésével. Ezúttal például nemcsak a folyó 1862, hanem a jövő 1863-iki év költségvetései is a ház elé fognak terjesztetni megszavazás végett, és pedig részletezve. Ha már meggondoljuk, hogy a híres Hagenféle indítvány semmivel sem követelt többet, mint azt és annyit, mit és mennyit a Stern Z. itt megadottnak tudósít, s ha mindamellett is a martiusi minisztérium jónak látta a leglegálisabb képviselőházat eloszlatni, bizonyosan következtetni lehet, hogy vagy akkor bírt a nép alkotmányos jogairól térfogalommal, vagy most játsza a szabadelvűt, mely kényszerítve lett azzá, s mely épen ezért veszté el minden hitelét. — A hollandi királyné ápril 23-án utazott át Düsseldorfon, s a Hohenzollern herczegi családnál két órai rövid pihenés után útját Páris felé folytatá. — Gieszenből jelentik, hogy azon per, melyet ott egy évvel ezelőtt a német nemzeti egylet némely tagjai ellen azért indítottak, hogy a területen egyleti gyűlést hívtak össze, a most bevégeztetett , a városi törvényszék t. i. a rendőrséget elmozdító keresetétől, s a vádlott nemzeti egyletieket minden további üldöztetés alól felmenté. Most már tudni szeretnék, ha váljon legmagasabb helyen az egylet szabad gyűléstartása ezen ítélet következtében meg fog-e engedtetni. * Távirati jelentések. — Berlin, ápril 29. Aberlini választók tegnap estek elő értekezletei folytán az összes