Pesti Napló, 1862. június (13. évfolyam, 3692-3714. szám)

1862-06-01 / 3692. szám

ezen ország szokásait és népe hajlamát megismerni, s az, mit e tekintetben tapasztaltam, bizonyosan nem azon következtetésre vezet, hogy ott egy európai fejedelem alatt tartós monarchia lenne megalapítható. Ugyanezen ügyben Russell gróf a mexicói britt meghatalmazotthoz, sir Charles Wykehez intézett sürgönyében azon aggodalmat fejezi ki, hogy a franczia tábornok, ösztönöztetve a monarchia ügye s alkatholikus egység eszméjétől, midőn ezekre törekednék, ugyanakkor a mexicói reactionarius pártnak kölcsönzendi oda a franczia támogatást, s eképen a polgárháborúnak, mely már már kihalóban, uj erőt és életet adand. Hasonló értelemben szólt a britt külügyminiszter máj. 4-én gr. Frah au 11 franczia követtel tartott beszélgetésekor, mint ezt a másnap Cowley lordhoz intézett miniszteri sürgöny mutatja. A hivatalos levelezéseknek segélyére siet a „Daily News“, mely a franczia vállalatot simogató „Times“t nemcsak perűdnek, hanem rövidlátónak is mondja, midőn az Francziaország mexicói politikáját megtapsolja és bátorítja. A „Daily II.“ szerint némelyeknek nagyon tetszik, s örülnek rajta, hogy Francziaország ahelyett, hogy határainak a Pó és Rajna melletti kiterjesztésén törekednék, hódítási terveit inkább a tengerentúlra viszi. „Mi ellenben — írja a britt lap — mindenek előtt egyet kívánunk, s ez abban áll, hogy Francziaország ne rivalisáljon velünk tovább a tengeren. Mi sem veszélyezteti inkább a világbékét, mint a cherbourgi, bresti és touloni túlságos szerelések, melyeknek a portsmouthi, devonporti és chatami készülődések megfelelnek. Ha már Francziaország a mexicói tengeröbölben s a körülfekvő tengerentúli államokban katonai expeditiókra vállalkozik , csakhamar kényszeríttetni fog oly lépésekre is, melyek azon vizek feletti uralkodást szükségessé teszik. Egy igen erős, sőt túlnyomólag erős hadi flotta nélkül a francziák Amerikában nem játszhatnak szerepet. Azok tehát, kik a francziák mexicói vállalkozásán örülnek és tapsolnak, nem tesznek mást, mint a franczia és angol flotta kiadások szaporítását tapsolják meg.“ A „M. Post“ a kurhesseni ügynek szentel néhány jóakaratú sort; szerinte a választófejedelem behúzta lobogóját; a reflexiók, melyek a „Post“ot ezen deductióra vezetik, a fejedelemre nézve épen nem hízelgők ; ellenben sok bókot mond a londoni lap a hesseni nép kitartásának, a 30 esztendős, szünet nélküli küzdelemnek, mely a jó ügyet végre is diadalra segítette. Docendo discimus, jegyzi meg a „Globe“ egy gunyoros czikkében, azon jótanácsokat illetőleg, miket Ausztria és Poroszország közös erővel adnak Kurhessennek. „Azonban — végzi a „Globe“ — az alkotmányos kormányforma barátinak a continensen mindenesetre csak szerencsét kívánhatunk a tanítási szerephez, melyet a néhai két absolut monarchia ezúttal sajátjává tett. Berlin és Bécs kétségkívül csak nyerni fognak ez által politikai felvilágosultságban.“ FRANCZIAORSZÁG. Nagyobb változatosság kedvéért a „Pays“ május 28-dikán megint más combinatiót hall a római követségre vonatkozólag mint akár a Lavalette marquis viszszatérése akár Ne tábornok küldetése. A félhivatalos lap azt hallja, hogy azon esetre, ha Lavalette marquis nem térne vissza Rómába, Montebello hevcsség foglalja el a nagyköveti állomást, míg a főparancsnokságban Goyon tábornokot a herczeg testvére, Montebello tábornok fogja felváltani. A tábornok, mint beszélik, minden pillanatban várja az elindulási parancsot, noha az elutazás maga a megszálló hadsereg létszámának újra rendezésétől van felfüggesztve, amint a hadügyminiszterségben szorgalmasan dolgoznak. Ugyancsak a „Pays“ jelenti, hogy az „Asmodée“ gözfregatte öt vagy hatszáz szabadságos katonát szállított vissza Francziaországba a római hadsereg különféle hadtesteiből. — Carignan herczeget május 28 dikán este Londonba várták, ahol két hónapot szándékozik tölteni. — A félhivatalos párisi lapok egymás után vezérczikkeznek a suezi csatorna mellett, illetőleg Anglia ellen. A tárgyat maga Lesseps ur hozta szőnyegre, egy levelet intézvén Layard úrhoz, melyben az angol parliamentben a vállalat ellen közelebb tett észrevételeket cáfolja. Lesseps úr mindenekelőtt constatálja, hogy ma már Angliában sem merik magát a vállalatot támadni meg, s annak kereskedelmi hasznát tagadni, hanem megtámadják a kiviteli módot, pártjukra kelnek az egyptomi fellahknak, s Európa színe előtt a „kényszerített munkát“ vádolják be. Erre Lesseps úr mindenek előtt kétségét fejezi ki, hogy Angliának joga volna egy független állam belső cselekményei fölött ellenőrködni, azután így szól : „Anglia sokkal kevésbbé tagadhatja mint bármely más állam, hogy Egyptomnak joga van munkásokat hajtani (lever) a közhasznú munkákra. Abbas pasa alkirály alatt ilyen módon jön felépítve az Alexandriától Cairoig vezető vasút, még pedig a britt ügynökök sarkalása folytán. Ugyan ily módon, s hasonló befolyások alatt hosszabbíttatott meg ezen, Anglia által annyira óhajtott vasút Cairótól Suezig. S legújabban, midőn az erős viharok ezen vasúton roppan károkat tettek, szinte ily módon gyűjtöttek össze egész sereget a munkásoknak. Ezek száma néhány hónappal azelőtt ötvenezer emberre emelkedett azért, hogy a málhapostai közlekedés ne legyen sokáig megakasztva India és Anglia közt.“ Ezután előszámlálja Lesseps úr, hogy a társulat szabályai a fellahknak a rendes fizetésnél nagyobb munkabért biztosítanak, kiveszik azokat a testi büntetések alól, s rendelik, hogy a beteg munkások ingyen ápoltassanak, s munkabérük fele részét ez alatt is húzzák. Hozzáteszi Lesseps úr, hogy tízezer munkás közül eddig csak kettő halt meg a vállalatnál. Végre Mohamul ed-Said pasa védelmére kel a suezi csatornatársulat elnöke, akit némely jóakaratú de roszul értesült emberek úgy akarnának feltüntetni, mint a fellákk elnyomóját, holott épen a mostani alkirály szabadította fel azokat, s tette földhöz kötött szolgákból szabad emberekké, kiosztván köztük a kormány földjeit, s megszüntetvén a monopóliumokat, melyek alatt előbb nyögtek volt. De leginkább kap a félhivatalos párisi sajtó Lesseps urnak azon idézetén, melyet ez utóbbi egyik legnépszerűbb angol író művéből vesz, és amely a civilizált Angliában a kézműves inasok nyomorult helyzetét festi. „A gyermekek — így szól az idézet — még gyenge korukban beadatnak inasoknak szüleik által, akik a szerződésben kikötött munkabért húzzák, és az inasi idő, akár mikor kezdődjék, a 21 éves korig tart. Valahányszor a gyermekek ellenszegülnek, a bíróságok kötelezik őket azon ígéret megtartására, mely őket köti, noha beleegyezésöket soha sem kérték ki. A kézművesinas a mester tulajdonához tartozik, míg 21 éven alul van. Őt öröklik a mester örökösei, ha az meghal. Volt olyan tanulóinas, akit egyik ember eladott a másiknak tizenkét frankon. Nem ritkaság az is, hogy ha a tulajdonosnak nincs pénze, bérbe adja inasát, s zsebre teszi munkája béréből azt, ami a szülőknek tartozott dijjon felül van. A mesterinas büntetése: ütlegek és a tápláléktól való megfosztatása stb. — A „Patrie“ Hong Kongból, április 18-ról érkezett tudósítások nyomán jelenti, hogy a nyugati hatalmak biztosai a chinai felkelőkön legújabban nyert győzelmek után egy hadi tanácsban azt határozták, hogy végső csapást intéznek a felkelők ellen, s N a n k i n t veszik ostrom alá, ahol a forradalom feje lakik. A nyugatiak fel fogják használni azon a csapatokat is, amelyeket a pekingi udvar a tengernagyok rendelkezése alá adand, és amelyeket franczia és angol tisztek vezénylendenek. Mielőtt azonban valamihez kezdenének, a tengernagyok egy hajót szándékoznak küldeni a Yang Cze Kiang folyóra, hogy a nankingi vár állapotát szemügyre vegyék, s megállapítsák a támadási tervet. A „Patrie“ a porosz parlamenti kérdésben határozottan a Bochum-Dolffs-féle válaszfelirat mellett nyilatkozik, s elítéli a minisztériumot. Megtámadja a „Constitutionnel“t, hogy meri azt mondani, hogy a válaszfelirati tervben a kamra eloszlatása miatt kifejezett roszalás fölösleges ellenségeskedés jele akkor, midőn az eredmény mutatja, hogy a minisztérium nem volt hatással a választások eredményére. „Hogyan kiált fel a „Patrie“, tehát azt mondjuk, hogy a felsőség, mely minden hatalmában lévő eszközzel visszaélt a választási szabadság lenyűgözésére, csak akkor esik megrovás alá, ha fellépése valamely eredménynyel járt? Ez anynyit tesz, mint azt mondani, hogy a kormány felül áll minden törvényen, minden szabályon ; anynyit tesz mint azt mondani, hogy a bűntett csak akkor bűntett, ha annak áldozata van, így aztán a társadalmi és politikai jog fölé majd emelünk egy új jogot, mely fedezni fogja a legiszonyúbb visszaéléseket, a legvétkesebb kihágásokat, mihelyt azok a kormánytól jönek, és a physikai világban semmi észrevehető hatást nem gyakorolnak.“ A „Patrie“ cato szigorral kimondja, hogy az öröködés hasztalan volt ugyan, de a vétkes szándék meg van, és ezt kell — úgymond — sújtani azon elvek iránti tiszteletből, melyeket a kormányok, akár hogy hívják őket, büntetlenül nem sérthetnek? Magának a kamrának becsülttébe vág — így végzi a „Patrie“, hogy ezen politikai korszak, melyet Poroszország sajnálni fog, mert az a kormány körében megakasztotta a haladási és liberális eszmék rugóját, az egész nemzeti képviselet ünnepélyes megrovása által megbélyegeztessék. Így fog a parlament megfelelni a választó lakosság független szavazatainak, így fog az egykor elnyomott, de inkább mint valaha megerősödött szabadság oda jutni, hogy a királyi tekintély körül helyét visszaszerezze.“ A „Patrie“ tudnillik oda czéloz, hogy a reactio, melyet a királyi kegy még mindig támogat, a küzdelemre készül összeszedni minden erejét. OLASZORSZÁG: Turin, máj. 25-én a kormány a király elnöklete alatt elhatározta, hogy a nemzeti lövészegyletek alakítása s gyakorlata felfüggesztetik. Ez egyletek még Ricasoli minisztériuma idejében keletkeztek, s Garibaldi az e czélra alakult bizottmány alelnöke, s ki épen most szándékozott Comoba menni az egylet ünnepélyes megnyitására. A kormány határozatát közle vele, mely udvarias alakban, de eltökélve hangzik. Hogy a kabinet ez által az izgalmak egyik forrását akarja megszüntetni— világos. Elmegy-e Garibaldi Comoba, mint magán egyén? Vagy visszavonul Caprera szigetére, honnan nemes föllobbanása elutazni ösztönzé, nem tudni. A franczia lapok írják, hogy a kormány értesíti a tábornokot, miszerint a bresciai események miatt elfogottak megkegyelmezése mindaddig, míg ő Caprerába vissza nem tér, és jelenléte által az izgalmat táplálja, meg nem történhetik. Szintén ez okból emlegetik, hogy Nápolyban az átalánosan rémett kegyelmezés elmarad. 27-től távírják Nápolyból, hogy Bari és Salerno tartományokban a kormány politikája ellen új demonstrátiók történtek, mik befogatásokat idéztek elő, s minek következtében a kormány Délen is szigorral fog fellépni, s hogy Palermoban csapatok vonalnának össze. Szemben ama zavarokkal, mik Lombardia s Nápolyban naponkint megújulnak, csak helyeselni lehet a kormány erélyét. — Romából a Rota Romana ügyésze, Nardi, érdekes felvilágosítással szolgál a Goyon -Lavalette-féle viszály felett. A tábornok csak a hadügyminisztert akarta főnökül elismerni, s nem akart a követségtől függeni, mert különben a követ távollétében a titkártól kellett volna rendeleteket elfogadni, ki alig annyi éves, mint ahány évet a tábornok a katonai pályán töltött. Lavalette figyelmezteti őt, hogy ellene intézett anonym leveleket kap, mire ez viszont felelve levelében megjegyzi, hogy ő nem osztja a római ügyben Lavalette nézeteit, de hogy becsülete, politikai meggyőződése s kötelessége a pápa világi hatalmát védelmezni. E levéllel Lavalette Párisba utazott, hogy Goyont megbuktassa, ez azonban tudósítá a hadügyminisztert, úgyszintén a levél másolatát is elküldte a császárnak bemutatás végett. Goyon visszahivatott, s azon tudattalutazott el,, hogy Rómába nem fog visszatérni, mert a hadsereg leszállítása által e hadtest parancsnokból osztály parancsnokká lett volna, de meg meggyőződésével s becsületével ellenkezett, hogy annyiszor tett nyilatkozata ellenére Rómában maradjon, midőn a Piemontiak a körülfekvő tartományokat a francziák helyett meg fogják szállani. — Az ügy, mint tudjuk, el van döntve, s a mai olaszországi tudósítások mutatják, hogy ez ott kitűnő benyomást okozott. A »„púccolva párt Goyon elhivatása óta vérmes reményekben ringatózik ; egy osztály franczia csapat nem sokára el fog vonulni, s remélik, hogy helyökbe olasz katonák lépnek. A római újság a japáni vértanuk canonisatiójáról következő részleteket közöl: 22-én korán Ő szentsége a bibornokok s a többi főpapok jelenlétében a szentté nyilvánítás felett tanácskozmányt tartott. Ő szentsége, röviden előadva Pietro Battista s 22 ferenczi-rendű társa vértanuságát, úgy szintén Paolo Miki és két jezsuita társáét, kinyilvánító, hogy ő hajlandó, ezeket a szentek sorába igtatni, s ő végre kinek-kinek véleményét kérdezte. A főpapok helyeslőleg feleltek, s kiki írásban szavazatát a főudvarmester kezeibe letette. Ő szentsége örömét nyilatkoztatá ki ez egyetértés felett,s az ég segélyéért s megvilágosításáért a könyörgést szükségesnek tartá,mielőtt a canonizatió megtörténnék. Mire a pápai főügyész a trón lépcsőjéhez térdelve kérte, engedné meg e szentsége, hogy a pápai protonotariusok ez ünnepélyes tény felett jegyzőkönyvet tegyenek fel, mi megengedtetvén a protonotariusok dékánja térden állva igy szólt: Confidemus vobis testibus, s a titkos kamarások felé fordult, kik tanuságtételre ide hivattak. A consistoriumban volt a két auditor is a Rota Romanatól, a promotor fidei, s a consistorium titkára, s a pápai udvarmesterek. TÖRÖKORSZÁG. A montenegrói fejedelem általános fegyveres felkelést rendelt, több felől megtámadtatva a montenegróiak, úgy látszik még mindig előnyben vannak. Houssein pasa, ki a Vassojevichi kerületbe nyomult, visszavonulásra kényszeritteték, mint azt 26-káról távirják. 28-áról távirják a franczia lapoknak Konstantinápolyból. 21-én kelt levelek jelentik, hogy a szultán 7 pánczélos hajó készítését elrendelte. A porta sietteti új párisi követe elutazását. Egy császári rendelet fogja szabályzani az európai bankárok tanácsa nyomán a caímek beváltását. Mondják, hogy ez 181 piaszternyi cursus mellett történend. A walesi herczeg ideérkezett. A Bultán s a miniszterek fogadták, s meglátogatták az angol követ palotájában. A jerusálemi kormányzó Aleppóba áttétetett. Egy más 28-iki sürgöny szerint franczia s Oroszország együtt a szent sír kupolája kiigazítására engedelmet kértek, és pedig közös költségen, mit a porta azon föltétel alatt engedett meg, hogy e czélra a költséghez ő is hozzájárulhasson. Távirati jelentések. — Triest, máj. 30. A koburgi herczeg és herczegné „Queen“ britt sorhajón ma ide érkeztek. A herczegnő meglehetős jól érzi magát. Holnap Bécsbe utaznak. — Brüssel, május 30. A mai „Indépendance“ Írja : Lavalette marquis elutazása nem valósul. Antonelli bibornok kijelenté Bellunohgnek, hogy a pápai kormány el van határozva minden olasz demonstratiót erőhatalommal elnyomni. — Milano, máj. 30. A mai „Perseveranza“ írja: Tegnap délután egy csapat ember a Fontana térre gyűlt, tüntetést akarván rendezni. E gyülekezésre egy névtelen falragasz hívta föl a népet. Néhányan, akik az érseki palota ablakaiból beszédet akartak a csoportosulathoz tartani, a hatóság által e szándékukban megakadályoztattak. Miután a tömeg látta a hatóság szilárd s mégis mérsékelt magatartását, minden továbbival felhagyva, szétoszlott. — Zágráb, május 30. A fiume megyei bizottmány, a 25-kén történt kihágások következtében, a megye székhelyének Tuccinébe áthelyezését és Smaich főispán letételét kívánja. A körösi főispán, Vukotinovics, bízatott meg az ügy megvizsgálásával. — U-York, május.20. Egy hivatalos jelentés tudatja, hogy az unió hajóhada Darling erőd mellett, Richmondtól 7 mértföldnyire, a déliek ütegei által visszavettetett, s több órányi ütközet után 1600 főnyi veszteséggel visszavonult. A „New-Bern Progress“ erősíti, hogy Észak- Karolina kormányzója a déliek kormányának megtagadja a további segélyt, s hadilletékét visszahívta. Lincoln megsemmisítette Hunternek a georgiai, floridai s észak-karolinai rabszolgák feszabadítására vonatkozó kiáltványát. — Berlin, máj. 30. A lengyel határokról jelentik mai kelettel: Varsói hiteles hírek szerint a czár szentesítette az iskolaügy reformra, a zsidók emantipatiójára és a póri házi adóra vonatkozó terveket. — Hannovera, máj. 30. A képviselőkamara mai ülésében a miniszteri többség megtagadó Bothmer azon erejűi indítványának tárgyalás alá vételét, hogy a szabadelvű exminiszterek újra nyerjenek helyet a rendi gyűlésben. — Athéné, máj. 34. A képviselőkamara elnökévé Pamesas választatott. Mondják, hogy a kormány a fölkelés által okozott költségert a lázadást szíták vagyonaiból akarja magának kárpótolni. A calchisi törvényszék Petrolis naupliai ügyvédét megidéző s 2 millió drachma fizetésére ítélé. — Egyelőre egy faluját sequestrálják. Az angol flotta Pyreusban gyűl össze. A görög gőzhajótársulat minden hajóját visszahitta Syrába, a matrózokat elbocsátó, s hajójáratait felfüggesztette. Azon fáradozások, melyek egy uj minisztérium alakítását czélozták, eddigelé eredménytelenek maradtak. — Corfu, máj. 26. Miután a főbiztos lord nem fogadta el a kamarának a Görögországgal unióra vonatkozó tiltakozását, a kamara elhatározta, hogy a főbiztos lord ellen a királynőnél panaszt emel. — Konstantinápoly, máj. 24. Egy pénzügyi bizottmány állíttatott össze a függő adósság végleges szabályozására. Az itteni persa követség első titkára Berlinbe megy, hogy a királynak az oroszlános naprendet vigye meg. A walesi ég 20-án érkezett ide, valószínűleg öt napig marad itt, aztán Athen, Marseille s Páris városokon át Angliába fog visszatérni. Az itteni hadsereg két zászlóalja Omer pasa erősítésére Antivariba küldetik. Ismét pasa, aleppói kormányzó, letétetett és Suseya pasa, jeruzsálemi kormányzó által helyettesíttetett. — Sz m i r na, május 23. Minthogy az itt levő görög katonamenekültek a visszatérést megtagadták, ennélfogva Brussa környékén, a koronajószágokon helyeztetnek el. — Beirut, május 10. A drúzok Hauranban beduin csoportokkal szövetkezve, az ujonczozás elleni ellenszegülést folytatják. A török kajmakámra, ki közéjök ment, rálőttek. — Teheránból jelentik, hogy Muza Ferredin Mirza trónutóddá kikiáltatása a Kurban-bairam ünnepek alatt fog megtörténni. Victor Emanuel követe elé egy tábornok tekintélyes kisérettel küldetett ki. — Bombay, május 12. Afghanistánban a válság be van fejezve. Persia s most Mohamed a Ferrarira vonatkozó vitakérdés megoldásmódja iránt kiegyeztek. Esti szó 8 ta. — A franczia törvényhozó testnél a jövő hó elején kezdődik meg a budget tárgyalása, s miután ez alkalommal különféle fontos külpolitikai kérdések is szóba jöhetnek, a császári kormány, hogy a tárca nélküli miniszterek feladatát megkönnyítse, a diplomtatai akaratokból egy mások sorozatot akar közzé tenni a legújabb események felöl. A május 28 dikán Párisban tartott miniszteri tanácsban mind a mexicói, mind az olasz kérdés napirenden volt. A mondott napon egész estig bizonyosnak tartotta mindenki, hogy vagy N i e 1, vagy M a c-M a h o n, vagy V a i 11 a n t tábornagy megy Rómába, mint katonai parancsnok és követ egy személyben; csak este tudatta a „Pays“ és a „Patrie“, hogy parancsnoknak Montebello osztálytábornok, a császár hadsegéde, van kinevezve. Montebello herczeg, akinek nagykövetségéről szó van, a tábornok testvére, s előbb sz.pétervári követ volt. — Goyon eltávozása óta a római és nápolyi határokon sokkal szigorúbban gyakorolják az őrködést. — Páriából írják a kölni lapnak, hogy az olasz parlament megnyitása június 3 dikán lesz, s hogy Garibaldi azon jelen leend. Azt is beszélik Párisban, hogy az olasz parliament a Rothschilddal kötött vasúti szerződést, mint az országra nézve nem kedvezőt, nem akarja megerősíteni. — Kisselew grófot a párisi orosz követségben hir szerint Budberg báró váltja fel. Labanov Berlinbe menne, Ignatiev pedig Konstantinápolyba. — Francziaország jelenleg, mint írják, alkudozik Spanyolországgal és Angliával, hogy mindegyik küldjön egy rendkívüli biztost Mexicóba azon jelentékeny politikai események tekintetéből, melyek ott a francziák bevonulása után előfordulhatnak. — Hohenlohe Ingelfingen herczeg egészségi szempontból többször kérte már elnökminiszteri hivatalától felmentetését: a lapok jelenleg arról tudósítnak, hogy a herczeg romlott egészsége helyreállítására fürdőbe utazik, távolléte alatt a miniszterelnökséget Van der Heydt viszi. Bismark Schönhausen elutazott Párisba, s azóta ismét gyakrabban emlegetik az olasz királyság elismerései; a porosz-orosz szövetség hírét azonban, melyet a bécsi lapok támasztottak, Berlinben senki sem hiszi. — Május 27 én Berlinben ismét egy suhanczot fogtak el, ki — állítólag, — a király élete ellen merényt akart elkövetni. Az állítólagos vétkes önmagát denunciálta, előadása azonban oly meseszeres, hogy maga az államügyészség is feleslegesnek tarta ellene a további lépéseket. Éhezett és nélkülözött, öngyilkos akart lenni, s mivel ebben meggátolák, gondolá ki a föntebbi önbevallást, miből sorsára változást remélt. — A kurhesseni minisztérium még kormányon van ; emlegetett utódai egyébiránt olyanok, kik épen nem mutatnak árrendszernek s megváltoztatására. A ..IV nragitn f v 'Tgöfjye. — Bécs, május 31. A déli vaspályatársulat azon határozatot hozta, hogy a sopron-kanizsai vonalat lehető gyorsan kiépiteni. A kisajátítások legközelebb megkezdetnek. Felelős szerkesztő : B. Kemény Zsigmond. HIRDETÉSEK. 1839. évi sorsjegyek, Előlegezés az üted részre 0 frt. Gőzhajó zári jegyek, Előlegezés az egész nyereményre 6 frt. Hitel-sorsjegyek, Előlegezés az egész nyereményre 370 frt. húzása julius 1-én, főnyeremény 250,000 frt. húzása junius 16-án, főnyeremény 42,000 frt. 5 frt mind a három házas nyereményének negyed részére. 4 frt Eszterházy-jegyek, Előlegezés az egész nyereményre 9 frt. 1854. évi sorsjegyek, i;e.t.8.;1000frt. Előlegezés az egész nyereményre 7 frt. Eszterhazy-sorsjegyek biztosítása jutányos. MORGENSTERN A.EITÁRS váltóüzlete Pesten, nagy hid-uteza 11. szám. mind a két húzás nyereményének negyed rtszere. WIF" Levél általi megrendelések pontosan eszközöltetnek. Mind az öt húzásról szóló megrenj 1 frtot melékelni. 397 15 ■ Fehér és színes férfi-ingek Cascoból 1 forinttól 3 forint 50 krig. Férfi-ingek rumborgi és hollandi vászonból 2 forint 86 krtól 12 frtig, úgyszinte gatyák is; női és gyermek-ingek és minden eszakba vágó czikkek, végre nagy raktár srumburgi, hollandi, creas és izlandi vászonból, gyolcs és battist zsebkendőkből, fehér svájczi perikal, mull stb. legjobb minőségben és legyutányoab áron kophatok AEBL1 ADOLF 160 15* ,mj csíkot* czimzette kereskedésében, aerviták terén, Pesten. Dessert Henry művészeti és tudományos tereme, etimológiai és anatómia! MÚZEUM a régi botanikus kertben e czélra állított bódéban. Az eddig létezett művészeti mutatványok közt legnagyobb gyűjtemény az emberi testalkat köréből. E múzeum, mely három éven át Párisban, később Brüssel-, Berlin-, utóbb Prágában a közönség általános tetszésével találkozik , tartalmaz mintákat, melyek még Európában eddigelé semmiféle múzeum által nem mutattattak és tartalomgazdagsága által minden versenytárst fölülmúl. Bővebben a múzeum pénztáránál kiadandó tartalomjegyzék. A múzeum naponkint 9 órától reggel az esti sötétség beálltáig nyitva van kizárólag hölgyek számára minden kedden és pénteken délutáni 2 órától estig. — Férfiak ez idő alatt kivétel nélkül nem mehetnek be. 474 4* Bemeneti dy 40 kr. A bemenet csupán felnőtteknek engedtetik meg* .1758* Titkos betegségek és idült, súlyos utóbajai ellen, több évi tapasztalás s a világhírű R ic o r d (egykori párisi tanárának) tan módja után, siker biztosítása mellett rendel Sugár orvostudor. Lakása : fürdő-utcza 3-ik sz. a József-tér sarkán. — Elorgad 11 órától 1-ig. Megkereshető levél által is. PDF" Alólirt egy külhoni fejedelem megbízása folytán egy olyatén ódon müvet keres, legyen az bár arany, ezüst, zománcz vagy hegyi jegecz , elefántcsont vagy bronczból készülve, mely ajándékozáshoz alkalmatos, s melynek becse, valódisága, ódonsága vagy szépségéhez képest 50.000 forintra is rúghat. Felhívja tehát az efféle ódonságok birtokosait, miszerint felhasználva e kedvező alkalmat, ötét az e czélnak megfelelő s netán áruba bocsátani szándékott tárgyakról haladék nélkül értesíteni szíveskedjenek, hogy a helyszínen megszemléltetvén , az alkalmatosnak talált megvásárlása legott eszközöltethessék. 509 3—1 Egger S. ódonságárul lakik Dorottya utcza 11. szám a. PESTEN. A pesti lóverseny csütörtökön jun. 5-én az első, szombaton jún. 7-én a második, pünkösdhétfőn június 11-én a harmadik tartatik. A Jegyeket Treichlinger úr műkereskedésében válthatni. 508 32 caa A közelgő vásárra legjobb minőségű czufcor, kávé, rizs, bors, szegfűbors, mazsolaszőlőt, legfinomabb asztali és aixi olajat és egyéb fűszerárukat, különösen nagyobb vásárlásnál, igen juitányos áron ajánlja HÖFFLER F. fűszerárukereskedése a ..Torturához a városház-téren a gyógyszertár mellett. 506 4—2 Ugyanitt angol és olasz nyelven is beszélnek. Kész fehérruhák tára.