Pesti Napló, 1862. szeptember (13. évfolyam, 3767-3790. szám)
1862-09-02 / 3767. szám
ogatják. Azt kell kérdezni : vájjon tartományi állammerény , vagy általános európai állammerény .Előestéjén állunk e ? FRANCZIAORSZÁG. Zavar és homály a franczia és angol sajtóban lép úgy, mint magában déli Olaszországban. A párisi börzén f. hó 30-án kifüggesztett távirat, mely aug. 29-kéről szól Káplyból, másod, sőt harmadrendűvé tesz minden kommentárt. A franczia lapok még Garibaldi kiszállását részletezik — midőn a távirat már egy fontosabb hírt közöl a világgal — Garibaldi elfogatását. A franczia sajtó legutolsó táviratai aug. 28-ról szólnak , s így ezen hír a külföldi sajtó hozzánk érkezett számaiban nincs érintve. A „Patrie“, „Const.“ megegyeznek aziránt, hogy minden délolaszországi tudósítást nagy vigyázattal s reservával kell venni. Az „Ind. beige“ tovább megy, s említvén, azon körülményt, hogy a délolaszországi távirati hálózat szét van szaggatva, kijelenti, hogy minden olaszországi tudósításra bizodalmatlanul tekint. — A Garibaldi elfogatásáról szóló távirat oly rövid és nagy horderejű eseményt jelező, hogy a régibb tudósítások minden részletei unalmasak lennének. Az „Italie“ 28-ról távírja, hogy Garibaldi 2000 emberrel indult Reggio felé, de e várost a kir. csapatok által megszállva látván, a közeli hegyeknek vette útját. Hozzáteszi az „Italic“, hogy Lamarmoras Cialdini akarták első ízben az önkénytes tábornokot megtámadni. Hogy miként ment s mi indokból az aspromontei hegyeknek, gyanítani lehet, s erre lapunk szemléje részletesen kiterjeszkedik, de hogy minő erő állott rendelkezése alatt, s minő hadsereg által, minő hadállásban támadtatot meg s fogatott el, még eddig tudni nem lehet. A táviratok nem késhetnek, s addig a „Morning Post“ szavairól ne feledkezzünk meg, „hogy jelenleg senki sem tudja bizonyosan, mi történik déli-Olaszországban, s mindössze is annyit lehet biztosan tudni, hogy semmit sem tudunk.“ Az angol kormány, mint a belga lap párisi tudósítói írják, igen érzékenyen vette a franczia kormány politikai fordulatát az olasz kérdésben. Alig tudta meg a londoni kabinet, hogy a franczia gyakorló hajóraj a nápolyi öbölbe rendeltetett, az angol admiralitás rögtön elrendelte, hogy a királyi hajórajból 12 hajó induljon rögtön ugyanazon vizekre, s egyúttal sietett a franczia kormánynyal tudatni, hogy a legerélyesebben tiltakozik minden franczia megszállás ellen a nápolyi partokon. A belga lap írja, hogy a franczia kormány egy az olasz kormányhoz intézett jegyzékben rokonszenvének jeléül magyarázta hajórajának a nápolyi vizekre történt küldetését. Megemlítjük itt, hogy az olasz „Italie“ meghazudtolja azon hírt, mintha a franczia kormány egy oly jegyzéket intézett volna az olasz kormányhoz, melyben a be nem avatkozás elvének elhagyásával fenyegetőznék azon esetre, ha a lázadás nagyobb arányokat öltene magára. Az olaszországi események után, főleg a szerb események kötik le a politikai világ figyelmét. Az értekezletek megszakasztását leginkább az Anglia által pártolt porta elbizakodásának tulajdonítják, s emiatt oly nagy Szerbiában az izgatottság, hogy a szerb kormány, mint az „Ind.beige“ 28 ról írja, jónak látná kezdeményezőleg lépni fel a háborúval. Mihály herczeg e percben 25 ezer fegyveres s szervezett hadsereggel rendelkezik, s ha akarja, még egyszer annyi áll talpon a lehető legrövidebb idő alatt. A franczia kormány egy főtisztet küldött Szerbiába a császár közvetlen környezetéből, ki a franczia kormányt értesítse a fejedelemség hangulata felöl. A franczia császár Saint-Cloudban van, hova Thouvenelt s Benedettit is hivatta. Múlt hó 28-án miniszteri tanács tartatott az olasz ügyek érdekében. A császár, mint a „Patrie“ aug. 29-től írja, sept. 2 án fog Biaritzba utazni, hol az udvar egy hónapig marad. A magentai herczeg a császár környezetében lesz. — A „Patrie“ következő tudósításokat közöl Mexicóból. Vera Cruzban csak az a hadsereg állása, mint volt ezelőtt. A sárgaláz saisonja még nem érte el rendes időpontját, még mindig veszélyes betegségekre lehet elkészülve a franczia expeditionális hadsereg. Az orizabai táborban az egészségügy igen jó lábon áll. Az élelmezés semmi nagy nehézséggel sem jár. A mexicói hadsereg nem támadott eddig ,— sőt létezésének jelét sem adta. Marquez tábornok Cordovában foglalt hadállást. — Napoleon herczeg, mint az „Opin. Nat.“ írja, aug. 29-ről, aznap estre érkezett vissza Párisba. OLASZORSZÁG. Garibaldi aug. 24—25-iki, azaz vasárnapról hétfőre éjjel ült hajóra Cataniában, s a franczia „Moniteur“ szerint 2000 önkényest (?) vitt magával. Úgy látszik, még ugyanazon éjjel kötött ki az öt szállító két gőzös Meiónát, Calabria legdélibb partján (Reggiótól keletre), mert egy 25 ikon Nápolyban kelt telegramm jelenti, hogy az előbbi éjen Garibaldi kiszállott a nevezett ponton. Hir szerint 1000 önkénytes várta már azon helyen. 26 ikán Garibaldi még Melitóban volt a távirati sürgönyök szerint, 1300 (?) önkénytessel. Ugyan azon napról jelentetett, hogy Reggióba a kormány nagyszámú csapatokat szállíttatott azon kemény parancscsal, hogy Garibaldit megtámadják, ahol találják. 27-ikéről jelente a turini hivatalos lap, hogy Garibaldi kiindult Melitóból, s úgy vélték, hogy Reggiónak tart. Ezen napról jelentetett az összecsapás Garibaldi katonái és a királyi csapatok közt, melyben 12 önkénytes fogatott el. Ez utóbbi hírt némely lapok valótlannak állták , de nem lehetetlen, hogy a recognoscirozásra kiküldött királyi katonák egy kis csatározásba elegyedtek a lázadókkal. 28- ikáról azt jelentették, hogy Garibaldi észrevéve a királyi csapatok által tett előkészületeket, lemondott azon szándékáról, hogy Reggióba menjen, s e várost balra hagyván, a hegyes vidék felé tart. Az „Italia“ tudósítása szerint Garibaldi 2000 önkénytessel ment volt Reggio felé, s tért el aztán más irányban. Ezen napra magát Cadinit is várták Reggióba. Cialdini és Lamarmora combinált támadási tervet készítettek, melynek kiviteléhez azonnal hozzá akartak fogni. A „Patriéinak 28-diki tudósítása szerint mindazon helység, melyen Garibaldi áthaladt, azonnal teljesen lecsendesednek, mihelyt belőlök eltávozott. Egy komoly összeütközés közelebbről megtörténte elkerülhetlennek látszott. Mindazáltal Garibaldi, úgy látszik, ki akar térni egy ilyen elől, mert csapatait elszéleszti, mert czélja csak az agitatió, s nem a vérontás. Nápoly csendes volt. 29- ikén azt jelentették Turinba, a hivatalos lapnak, hogy Garibaldi mind jobban jobban távozik Reggiótól , már hat óra járásnyira távozott el attól, s már Aspromonte közelébe érkezett. A királyi hadakból egy hadoszlop bersaglieri küldetett üldözésére ezen irányba. Ugyancsak 29 idővel történt egy nápolyi telegramm szerint Garibaldi megsebesülése és elfogatása csapatjával együtt, Aspromonte közelében. Ez az, mit nagyobb világosság kedvéért összeállítunk a telegrammokból, mert rendes tudósításaink még Turinból is csak 27-ikéig terjednek. Ha az aug. 29 iki esemény valónak bizonyul be, az olasz kormány maga intézte el saját ügyét, s a franczia kormánynak nem hagyott fenn teendőt. Pedig ez utóbbi legalább mutatta, mintha maga is be akarna avatkozni. Talán sietteté is a Garibaldi elleni hathatós föllépést a franczia fiola közeledése, mert 29 ikéről egyszersmind azt is jelentették Nápolyból, hogy e flotta aznap megérkezett azon város kikötőjébe. Noha a „Patrie“ szerint a franczia kormány e tárgyban a legmegnyugtatóbb nyilatkozatot téve a turini kabinetnek, a flotta elküldése, ha tettleges föllépés nem, erkölcsi nyomás akart lenni tán. Lamarmoralek már előlegesen igen erélyesen intézkedett, hogy Garibaldinak útját állja. Úgy látszik, elkészülve várták Reggióban az oda fölhalmozott királyi csapatok. Továbbá messzebb eső pontokat is megerősíttetett. Míg Garibaldi még Siciliában volt, Lamarmora megerősítteté Potenzát, mely messze éjszak felé csaknem Nápoly irányában, a két tengerparttól egyenlő távolságra, a hegyek közt fekszik, és Basilicata tartománynak legfontosabb pontja. Ha sikerül vala Garibaldinak ide jutni, a nápolyi tartományok nagyobb része felett dominálhatott volna, mert könnyen elvághatta volna Nápoly közlekedéseit a három Calabria, három apuliai, továbbá a salernoi és avellinói tartománynyal. Bajos megjóslani, minő hatással lesz Garibaldi elfogatása (ha ugyan valósul) az olasz népre. A kormány közlönyök folyvást azt erősítik minden tartományból vett tudósítások nyomán, hogy rend és nyugalom uralkodik. Másfelől azonban az újabban is, s talán nagyobb erővel rendezett demonstrátiók izgatott hangulatra mutatnak. Garibaldi még 24-kén, mely napnak estéjén Cataniából elindult, prolamatiót bocsátott közre. A „Diritto“t, mely e kiáltványt 29-ken hasábjaiba fölvette, lefoglalták. Florenczben ugyan a kiáltvány példányait el akarta kobozni, de ellenállásra talált. Több befogatás történt. Este új demonstratio volt a foglyok kiszabadítására. Katonaság álltta helyre a rendet. Genuában 28-ban hasonlókép demonstratiók történtek, mely alkalommal a csoportosulásokat erőhatalommal kellett elszéleszteni. Többen megsebesíttettek,s néhány, törökkel fegyverzett egyént elfogtak. Turinból új katonaság küldetett Genuába további demonstratiók meggátlására. Messinában aug. 26-án történt egy demonstrate, mely azonban nem vont maga után komoly következményeket. A nemzetőrség és katonaság őrjáratai elszéleszték a tömegeket. A kormány közlönyök szerint Sicilia minden más pontján teljes nyugalom volt, s Messinában sem tartottak a demonstrációk megújulásától. Mindamellett Persano admirál szükségesnek látta a messinai főparancsnok - tábornokhoz egy levelet intézni, melyben rendeli, hogy a csapatok álljanak készen az első parancsszóra, vitesse véghez minden habozás nélkül a befogatásokat, melyeket jónak lát, jelentse ki a városnak, hogy minden rendetlenséget kész erélyesen elnyomni. „Aki engem ismer, mond az admirál, tudhatja, hogy nem szoktam visszaijedni.“ Ajánlja, hogy a nemzetőrség és csapatok hűségében bízva, a legkevesebb habozást se mutassa a tábornok a cselekvésben. — A „Corresp. franco ital.“ siciliai levelezője korábbi eseményekről ad tudósítást, melyből ezeket veszszük át. Garibaldinak aug. 25-ikén éjjel sikerült hatalmába kerülnie két franczia postahajót, a „Dispaccio“t és „Generale Abbatuccit“, melyek a Valéry-féle gőzhajó-társaság tulajdoni, s épen a cataniai kikötőben állomásoztak. Garibaldi táborkarával és 1000—1500 önkénytessel együtt e hajókra ült, s parancsot adott az indulásra. Magával nem vihetvén minden, Cataniában volt önkénytesét, a siciliai születésűeket ott hagyta, s a többi, continensi tartományokból való önkényteseit magával vitte. A „Duca di Genova“ és „Vittorio Emanuele“ hadihajóknak parancsuk volt, hogy útját elállják. De ezek haboztak, hihetőleg a franczia lobogó miatt, mely Garibaldi parancsára a két postahajón fölvonatott. A hadihajók parancsnokai rögtön telegráfi jelentést tettek Turinba, megkérdendők felsőbb helyen, föllépjenek-e erőhatalommal ? A miniszter válasza erélyes és határozott volt : „minden áron meg kell akadályozni Garibaldinak kiindulását a cataniai kikötőből.“ De mikorra e válasz megérkezett, Garibaldi már kijutott a sík tengerre, s nem lehetett volna utolérni. — Mint már tudva van, Persano admirál másnap mindjárt elfogatta a két hadihajó parancsnokát, s Genuába küldte, hol haditörvényszék elé állittatnak. — A kormány a budgetben 1863-ra 2 millió frank rendkívüli költséget számított csupán Sicilia részére. Nagy részben a felettébb elhanyagolt közlekedési eszközökre fordittatik. — Az Acerbi féle kereset, mely ez ezredes ellen titkos toborzások miatt indíttatott, 27-kén folyt Turinban, roppant hallgatóság jelenlétében. A törvényszéki palota előtt katonaság volt felállítva. Crispi és Mancini voltak a vádlott szószólói. Acerbi, mint újabb jelentésben olvassuk , fölmentetett a kereset alól. — A „Nord“ megerősíti a hírt, hogy az orosz kormány turini követéül Stackelberg neveztetett ki. Ugyanazon lap szerint Benedekt franczia követ visszahivatása bevégzett tény. NÉMETORSZÁG. A „Leipziger Zig“-nak írják, hogy az aug. 16-dika óta elnapolt szövetségi gyűlés legközelebbi ülése okt. 9-kére van határozva. Valószínűleg azonban néhány héttel későbben, nehezen okt. 21-ke előtt, fog megtartatni. Hírlik ugyanis, hogy Poroszország szövetségi követe s néhány más szövetségi állam képviselője nehezen fognak az említett nap előtt Frankfurtba visszatérni. A porosz kormány által a bajor és würtembergi kormányokhoz intézett válasz jegyzékei közül Münchenbe küldött sokkal terjedelmesebb, miután a bajor kormány indokolt elutasítása hosszabb cáfolatra adott alkalmat. A porosz kormány azon föltevésből indul ki, hogy Bajorország elutasítását nem tartja véglegesnek, s hogy újabb megfontolás beleegyező szavazatra fogja bírni a bajor kormányt. Első részében a bajor válasz azon megjegyzésére, hogy ez a szerződés márcz. 29-kén történt megkötése által meg volt lepve, az egész tárgyalás okmányosan kimutatót menete által bizonyítja, hogy Poroszország az egész tárgyalás folyama alatt Bajorország beleegyezését bírta, s hogy leginkább a tárgyalások utolsó stádiumában — múlt évi septemberben — sem Poroszország nem állít ki nem terjeszthetőknek a Francziaországnak ajánlott engedményeket, se Bajorország nem jelzette ultimátumnak az adott ígéreteket. Annak bebizonyítására, hogy Poroszország az aláírás alkalmával szigorúan azon határok közt mozgott, melyek azon meghagyás teljesítéséből, hogy harmadik hatalmassággal alkudozzék, természetesen folynak, a jegyzékben össze vannak állítva a legfontosabb tarifatételek, melyben a porosz engedmények és franczia követelések egymáshozi viszonya ki van mutatva, amint az m. évi septemberben állott és amint a szerződés megköttetésekor később megállapíttatott. Némely, későbben tett engedmény az. évi áprilikai jegyzékben van indokolva. Azon egyszerű állításban, hogy Poroszország ezáltal a szabad kereskedelmi rendszerhez tért át, nem találhat a kormány okot az elutasításra. A jegyzék végre Ausztriához való viszonyára tér át, és kimutatja, hogy Bajorország azon követelését, hogy a Francziaországgal kötendő szerződést egy, Ausztriával kötendő szerződésnek meg kell előznie, ily értelemben akkor ki nem nyilatkoztatá, és miután Poroszország az akkoriban bajor oldalról kijelentett nézeteket és kívánalmakat megcáfoló, illetőleg visszautasító, Bajorország ezekre többet vissza nem tért. A jegyzék legfontosabb része az ez ellenvetések és aggodalmak cáfolatából vont következtetés, melyben Poroszország kijelenti, hogy a vámegylet fenntartása a franczia kereskedelmi szerződésben foglalt tarifa elveinek foganatosításától függ, hogy Ausztriával csak akkor lehetséges a tárgyalás, ha a franczia szerződésből származott nehézségek ki lesznek egyenlítve, s hogy Poroszország az aug. 2 án kelt szerződések visszautasításában csak azon szándékot látja, hogy a vámegyletet Poroszországgal ne folytassák. A würtembergi kormányhoz hasonértelmű de rövidebb jegyzék intéztetett, melyhez a bajor másolatban van csatolva, valamint ez minden szövetségi kormánynyal közöltetni fog. A hannoveri kormánynak kijelenték, hogy Poroszország fel van jogosítva, hogy a tárgyba bocsátkozó nyilatkozatot követeljen. Távirati tudósításunk a Kopenhágában átadott porosz-osztrák jegyzékről, valósul. E két jegyzék a „D. A. Zig“ szerint, mint magától is értetik, egy és ugyanazt akarja: a német elem védelmét Schleswig herczegségben, mely egy évtized óta a dánok folyvást súlyosabb nyomása alatt nyög. A porosz jegyzék e pontot erősen emeli ki, míg az osztrák kormánynak okai lehettek, hogy a nemzetiségi pontot ne érintse. Különben mindkét jegyzék egy ésugyanazon jogalapon áll, és figyelmeztetik a dán minisztert azon kötelezettségekre, melyek kormányára a dán német békekötésből a schleswigi németek irányában háramlanak. Dánia e békekötésben kötelezte magát, hogy a németek iránt Schleswigben azon igazságossággal fog eljárni, melyre azokat nemzeti követeléseik jogosítják, ez ellen azonban Dánia oly „danizáló“ rendszerhez fogott, mely Schleswignek Dániába való bekebleztetése előjelének tekinthető. A kasseli minisztérium állása a „Nat. Ztg“ szerint többé nemcsak nehéz, hanem valósággal ingadozó, már egész nyíltsággal új neveket emlegetnek, és senki sem fog csodálkozni, ha a legközelebbi napokban valami új minisztériummal fognak meglepetni. Az eddigi miniszter-combinatiók :Scheffer, Baumbach, Rhode commentárul szolgálnak azon készségnek, melylyel a porosz kormány követeléseinek engedni akarnak. A jelen minisztérium a választó kérdésben az 1849-ks választótörvény előtti állapotra szeretne visszatérni, mely szándéknak néhány évvel ezelőtt tán lehetett volna kilátása némi sikerre, most ellenben végleg kivihetetlen. A kormány nyíltan azon elvhez ragaszkodik, hogy a nyomorkorszak törvénytelen szüleményeiből minél többet megmenthessen, az ország e szándékkal szemben oda törekszik, hogy az alig kivívott jogokból többet föl ne áldozzon, mint amennyit föltétlenül kell, legalább ne áldozzon illő kárpótlás nélkül. Az osztrák vámegyleti indítványokra adott szász válaszról az „Alig. Zrg“ azt jegyzi meg, hogy a drezdai jegyzék fogalmazása majdnem lehetlenné teszi annak megértését, vájjon Beustur e kérdésben az osztrák vagy a porosz nézethez hajlik-e inkább, csak a végsorokból tudjuk meg, hogy a szász kormány „közvetítő törekvéseivel“ oda fog iparkodni, hogy Ausztria javaslatai egyetemes „technikai“ fejtegetésnek és bírálatnak vettessenek alá, hogy tisztába lehessen jutni, mi bennök az elérhető és a két vámtestület érdekeinek megfelelő, hogy ily módon pozitív alapot nyerjenek, mely felé az e kérdésben érdeklett kereskedelmi körök is figyelemmel fognak fordulni, és mely előtt a politikai fondorkodások vissza fognak vonulni. OROSZ-LENGYELORSZÁG: A „Stern-Zig“nak írják Varsóból, hogy aug.24-én uj merényletet követtek el Wielopolski grófra, pedig névtelen, megmérgezett levél alakjában. A levél igen finoman volt írva, úgy hogy a rövidlátó grófnak azt közel kellett szeméhez venni,s lélekzetével mérgezett gőzt beszivni. Nem sokára roszullét és hányas jelentkezett, s azok, miután e jelenségek más, a levelet megtekintő egyéneknél is beállottak, jöttek nyomára, hogy mindezt a levél okozta. Ez újabb merényletről jó lesz közelebbi tudósításokat bevárnunk, mert különös hogy ezen, már 24-én elkövetett tettről sem a „Schlez Zighoz“, sem a „Bresl. 1.Zig“-hoz nem érkezett tudósítás. — Konstantin nagyherczeg kiáltványa, s az imént jelentett új merénylet, alkalmat szolgáltat a „Köln. Zig“-nak hosszabb czikkre, melyben a többek közt azt mondja, hogy „Lengyelország régi határainak helyreállítása azon rögeszme, melylyel Lengyelország jelenleg nappal álmodik. A hazaszeretet nálok szenvedélylyé vált, melynek mindent áldoznak, s mely miatt a legundokabb bűntől sem irtóznak. A magasabb osztályok, nevezetesen a nemesség, régóta vezére a mozgalomnak. Az ország gyászban van, s a gyülekezetek, összeesküvések, pénzgyűjtések a legmagasabb rétegekig hatolnak, a lengyel nők és leányok pedig nemcsak részt vesznek a férfiak törekvéseiben, de sokban túl is tesznek rajtuk. „A kormány szelíd és szigorú intézkedések közt ingadozik, hogy meddig fog Lengyelországban így uralkodhatni, az az általános helyzettől, s főkép attól függ, várjon fogja e a belzavarok daczára Lengyelországot féken tarthatni. „A helytartónak igen rosz helyzete van. Hogy azonban az oroszok iránti rokonszenvet mérsékelje , vissza kell emlékezni — úgymond a „Köln. Ztg.“ — mennyi nehéz bűnt követett el Oroszország épen Varsóban, pedig már jóval Lengyelország első felosztása előtt. „Ha pedig Lengyelország visszaállítása — így fejezi be czikkét az említettük lap — az isten tanácsában el volna határozva, úgy mi Poroszországban azt legkevésbé sem ellenezhetnék. Mi szerencsére csak kis részét bírjuk a hajdani lengyel területnek, s a miénket, főleg a németté vált országrészt, s ami a jelen történelmi joga szerint bennünket illet, a végletekig meg fogjuk védeni. Különben ismételjük , hogy Lengyelország visszaállítása részben ugyan nagy zavart okozhat nálunk, nagyban és egészben azonban nem ellenkeznék Porosz- és Németország érdekeivel. Lengyelország emberi számítás szerint védfal lehetne a hódítási vágygyal eltelt orosz világbirodalom ellen,a maga részéről azonban sokkal gyöngébb lenne, semhogy az erősebb Németországot veszélyeztethetné. Nem kell tehát azért nyugtalankodnunk, ami keleti határunkon történik. Távirati jelentések. — Turin, aug. 30. A hivatalos újság szerint Cialdini egy sürgönye megerősíti Garibaldi elfogatásának hírét. Pallavicino csapatja 1800 emberből állt, a foglyok száma 2000. A kormány, hogy hamis híreknek a közönség részéről, elfogadását megakadályozza, kinyilatkoztatja, miszerint gondolatainak és nyilatkozványainak egyedüli orgánuma a hivatalos újság. Az „Italia militare“ 12 halottról és 200 sebesültről beszél. Garibaldi két sebet kapott, köztük egy súlyosat. Menotti szintén meg van sebesítve. A „Gazzetta di Torino“ szerint Garibaldi azt kívánta volna, hogy egy angol hajóra szállhasson és kivándorolhasson. — Milano, aug. 31. Tegnap estre a város több pontján tüntetések történtek csoportosulásokkal, Garibaldi javára. Lovasságnak kelle közbe lépni, minek folytán több sebesülés történt. Egy ember a népből megöletett volna. Brescia és Comoban is voltak tüntetések. — Páris , aug. 31. A mai „Moniteur“ írja : A fölkelés, mely Olaszország sorsát veszélylyel fenyegeté, be van végezve. Garibaldi egy igen heves harcz után megsebesülve, követőivel együtt megadta magát. Garibaldi azonnal egy olasz fregatt fedélzetére vitetett, melynek utasítása van őt Spezziába szállítani. Sicilia kikötőinek ostromállapota megszüntettetett. — Páris, aug. 30. este. A császár ma a minisztertanácsban elnökölt és hétfőn az egyesült miniszteri és titkos tanácsban fog elnökölni. A távollevő miniszterek visszatérésre szólíttattak fel, hogy a tanácskozmányban részt vegyenek. A chalonsi tábor holnap feloszlattatik, a csapatok illető helyőrségeikre térnek vissza. — Fiume, aug. 31. A kereskedelmi kamara tegnapi ülésében üdvözlő feliratot határozott : Felsége a császárné elé terjeszteni. — New-york, aug. 21. A szövetségesek congressusa, mely 28 ikán Richmondban ült össze, összírást fog határozni. Az egyesültek kormánya megadja a hollandi és franczia consuloknak s az idegen kereskedőknek s reklamált összeget. Esti posta, Pest, September 1. — A „Scharfes Corr.“ turini levelezője irja : Turinban hire járt, mintha Anglia és Ausztria oda nyilatkozott volna, hogy Olaszországban a non-interventio elvét szeretnék szigorúan tiszteletben tartva látni, s azon esetben, ha megsértetnék , Angolország Siciliában, Ausztriá túl a Mindon foglalna állást. — Az „Ind beige“ Garibaldi elfogatásáról még semmi részletes sem hoz. A párisi levelező aug. 2- ról csupán annyit ír, hogy az önkénytes tábornok a Reggio mellett kisebb rendű összeütközés után az aspromonti hegyeknek vette útját, melyek Calabria véghatárát képezik. Pallavicino ezredes rögtön üldözésére indult egy bersaglieri zászlóaljjal. A többi tábornokok is már előre készített stratégiai terv szerint Garibaldi körülkerítésére czéloztak. — Párisban rebesgetik, hogy Persigny Thouvenels Fould jövőben megszűnnének a franczia politika képviselői lenni, mivel a császár politikai nézetei egészen megváltoztak volna. Állítják hogy a reactiónak már sikerült volna a császárnál egy új minisztert hozni javaslatba. Ezen új miniszter Drouin de Lhuys lenne, ki ez iránt már beszélt is a császárral. — A „Times“ aug. 28-ai czikke is Garibaldival foglalkozik. „Itt az ideje Olaszországra nézve — így is — megmutatni, hogy miféle anyagból készült. Eddig sok előnyt nyert mások segélyéből, most magának, pedig egyedül kell megmentéséről gondoskodnia. Azon sors fogja-e érni, mely forradalmi állapotban lévő országokat érni szokott? Fogja-e a nyugodt többséget a tevékeny és nyugalmas kisebbség, és e kisebbségben is a mérsékelteket fogják-e szenvedélyesek, a lármázók kormányozni ?Csak a szélsőségek és örült, értelem és ész nélküli intézkedések fognak-e Olaszországban szabálylyá válni, mint szabály voltak Francziaországban a forradalom alatt. Ha ezt meg akarják akadályoztatni, úgy itt az ideje a nemzetre, a sajtóra, mindenekelőtt azonban a hadseregre és hajóhadra nézve, hogy a szabadság és egység zászlója köré sorakozzanak, a régi baráti kötelékeket eltépjék, együtt kiállott veszélyeket, együtt végbe vitt tetteket elfeledjenek s egyébre se gondoljanak, mint a haza minden egyebet túlszárnyaló követeléseire és az őt fenyegető veszély legyőzésére. “ — A porosz képviselőház hajóhadi bizottmánya következő határozatot fogadott el : „A királyi államkormány felszólítandó, hogy a legközelebbi ülésszakban tökéletesen kidolgozott, a hajóhad gyors szervezését tartalmazó tervet, és az e terv kivitelére szükséges, az ország pénzügyi erejének megfelelő költségfedezési kimutatást terjeszszen az országgyűlés elé alkotmányos elhatározás végett.“ A hannoveri reactionarius pártnak sikerült úgynevezett nagy-német egyletet alakítani, mely a körülbelül 150 névből álló jegyzék szerint nagyobbrészt hivatalnokokból, törvényszéki tanácsosokból, sőt korona-ügyvédekből is áll. Közlönye az újonnan megjelent „Grossdeutsche Wochenblatt“, melynek programmja szerint nem nagy jövőt ígérnek e tisztán reactionarius egyletnek. A „P. Napló“ magán társürgönyei. — Turin, aug. 31. Garibaldi és bűnrészesei ellen a keresetet, hir szerint, azonnal megindítják, de nem tudni még, mint törvényszék előtt. Pallavicino ezredes tábornokká neveztetett ki. Felelős szerkesztő : Báró Kemény Zsigmond. 67. . . «60 a 10 ICO . . «-Híg Vasúti menetek a délkeleti vaspályán. .. „‘-Mi, * p..n p..c. .ue».nn. 80-ra. 5°/ nemzeti kölcsön ai 60 80 Salm ^ ^ 40 ” 36 75 37 25 Bécs—Temesvár. Szolnok. Ind. 10 óra 27 perez reggel. ^mz Bécs. naponkint 9 /, ór. regg. gujy Leg- ieg-1&9Q.V. —,„v /xtKj-xJ.v ‘ 109 109 ” m ' O® ne. t.., ok Bécsből. Elindulás 7 óra 45 perez reg. 8 óra este. P.-Ladány. Ind. 1 óra 26 perez délután. Bécs—Pest. naponkint 6/, or. regg. I ó-ausztriai mérő ^ alan, magas l^ki sorsjegyek (ötödrész): 128 _ 129 ^ Pál% . «. . JJ g g » Érsekújvár. EanduMs_l 0,20 p. d, u.l ó. 48 p. éL. Debrecen. Ind. 3 óra délután. Pest-K^nstantinápoly : szerdán 6 nemt szerint "á^éT 1860-ki 01 Q1 on q. fie«,... 4n qc cr, qc Pest. Érkezés 4 óra 37 p. d. u. 5 óra 27 p. reggel. Tokaj. Ind. 5 óra 25 percz délután. oraxor reggel. “ Föld teher mentesítések. ' Budai 40 ” !le 50 37 - 8 ?a 9 “/ 9 $ra Ifi V*8’ mAdoM-Ind' 7 óra 19 Percz este' ^omT Tórakofreggd6 ^ BUZa’ ■ ' ‘ 4^5 a'rs Magy« ‘ \ ‘ 4 ‘ • *2 60 73 - Wm^sch^atz hercz. 20 B . 2175*2 25 Temesvár. Érkezés 4 óra^e^ercz^egg^l. 7 ó. ’l p. Kassa-Miskolcz—Debreczen—Czegléd. Pest-Mohács: naponkint 6 ór. regg. ” tiszav. ? ’. .’ - - — Bánsági ..«•••• 70 50 71 Waldstein gróf 20 „ . 21 50 22 Temesvár Bécs °° Kassa. Ind. 5 óra 26 percz reggel. Pest—Paks: naponkint 4 órak. d. u. H1-ac un a ax a cfi ErdF^Ahh«iürt Úfttf.iivek ’ 69 ~ 69 75 Regievich gróf 10 B . 16 *5 25 Temesvár. Elindulás 10 óra 32 p. 10 óra 4 p. reg Tokliö^9óira^6 5^r^L ^ Felfelé: * fehérvár ut ! 84-85 4 60 4 70 KO/ fi bbB*Alkötve g . Váltók (devisek) Szeged. Elindulás 2 óra 25 p. reg. 2 óra 37 p. délu. 12 Bécs—Linz: naponkint 6 órak. reg. „ bácskai uj . — — — V°“°fd- ■ Ifi“ 97" három hónapra Czelé,d. EUndulás 6 óra 29 p. reg. 6 óra 31 p. délu. Pest-Bécs: naponkint 6 órak. er.d. Kétszeres . ... - - -5/° Dunagőzhajózási . • ga ^ ifin ~ . 1*/ Pest. Érkezés 8 óra 45 perez reg. 8 óra 37 p este. VZrdah után- Paks-Pest: naponkint 5 ór. reggel. Rozs (uj) .... 76-78 303 10 Bank záloglevelei 12 hónapra . 99 50 100 - Amsterdam (100 holl. frt) . . ---- Érsekújvár. EUndulás 1 ó. 50 p d. u. 1 óra 3 p. éjjel Szolnok-Ind.4 óra 44 percz délután Mohács-Pest: naponkint 6 ór. este. Árpa, sörfőzésre . . 68-70 2 60 2 80 rí. .• .J K®8*v®nye.£ 006 m "ugBy"r6 (lOOdéln. „ ) . . 199 ^ Bécs. Megérkezés 6 óra 33 p. este. 6 óra reggel. Püspök-Ladány—Nagyvárad. Zimony—Pest, vasárnap, keddn.i ész etetésre. . . 65—67 2 30 2 40 Hitelintézeti.......................20& 10 Frankfurt 00 n . - ■ M9 50 W9 60 A déli variálván P.-Ladány. Erk. 12 óra 54 percz délben. pénteken 12 órakor éjjel. Zab....................... 45-48 1 60 1 65 Nemzetibank...................... Hamburg flOO M. B. . . 90 97 100 - Nagyvárad. Ind. 11 óra 12 percz délelőtt. Orsovár Pest: pénteken viradatckor. Kukoricza. . . . 79—83 3 90 4 — Escompte bank...................... 532 - 634 - London ( 10 L. St.) . . .0 10 130 15 Buda-Kanizsa, Czegléd. Erk. 5 óra 41 percz délután. Galacz-Pest: szombaton reggel. B uj . . . - - -Lloyd.......................................219 — 221 Pária (100 frank ) . . 51 40 51 50 f^uda. Lendulás 6 óra 30 p. reggel 5 óra 15 p. este. m m_x_ Unioc _ g o Rn Dunagőzhajózás...................... 419 - 420 - Sz.-Fehérvár. Ind. 8 óra 43 p. reg. érk. 7 ó 20 p. este. Czegléd—Arad. A Tiszán . „ . ................... a m a ° Pestilánczhid...................... 399 - 402 — Pénznemek. Kanizsa. Elindulás 1 óra 43 p. d. u. érk. 3 ó. d. u. Czegléd. Ind. 9 óra 42 percz délelőtt. Szeged-Záhony, szerdán és from- Kaszty. . . . - d 804 — Éjszaki vaspálya .... 1924 1926 Korona................................. 1775 1785 Székes-Fehérvár-Bécs. Szolnok. Ind. 10 óra 40 percz délelőtt. bat°n5 ó. regg. trepere, őszi . . . — — — Államvaspálya...................... 242 50 243 50 Császári arany...................... 6 18 6 19 Székes-Fehérár. Indul 9 óra 15 percz reggel. Csaba. Ind. 1 óra 22 percz délután. Zimony Szeged: estit 12 ó. demen. . ... au o Déli vaspálya...................... 278 — 279 — Napoleons d’or ..... 10 32 10 34 Uj-Szöny. Elmekilás 1 óra 30 percz délután. Arad. Erk. 3 óra 3 percz délután. A Száván: Dunavizállás. Pest aug. 30. 9 210 fel. Nyugati vaspálya .... 154 — 154 50 Orosz imperialok .... 10 57 10 62 Bécs. Érkezés 7 óra este. Szolnok. Ind. 5 óra 9 percz délután. Sziszek—Zimony, hétfőn 6 ór. regg. „ Pozson aug. 29. 8' 8"0 fel. Tiszai vasút............................ 147 — 147 — Ezüst...................................... 128 — 128 50 Zimony—Sziszek, csitt. 12 ó. délben. Bécsi börze aug. 30. Al*ott A!ott _~ — Államadósság. _J0L ÍÍÍL“ sorsjegyek. _ÍL_ Vasutak. A Tiszavidéki vaspályán. Gőzhejózás Gabonaár'afe 5 " ' i