Pesti Napló, 1862. szeptember (13. évfolyam, 3767-3790. szám)

1862-09-02 / 3767. szám

ogatják. Azt kell kérdezni : vájjon tartományi állammerény , vagy általános európai államme­­rény .E­lőestéjén állunk e ? FRANCZIAORSZÁG. Zavar és homály a franczia és angol sajtóban l­ép úgy, mint ma­gában déli Olaszországban. A párisi börzén f. hó 30-án kifüggesztett távirat, mely aug. 29-kéről szól Káplyból, másod, sőt harmadrendűvé tesz minden kommentárt. A franczia lapok még Ga­ribaldi kiszállását részletezik — midőn a távirat már egy fontosabb hírt közöl a világgal — Ga­ribaldi elfogatását. A franczia sajtó legutolsó táv­iratai aug. 28-ról szólnak , s így ezen hír a külföldi sajtó hozzánk érkezett számaiban nincs érintve. A „Patrie“, „Const.“ megegyeznek az­iránt, hogy minden délolaszországi tudósítást nagy vigyázattal s reservával kell venni. Az „Ind. beige“ tovább megy, s említvén, azon kö­rülményt, hogy a délolaszországi távirati hálózat szét van szaggatva, kijelenti, hogy minden olasz­országi tudósításra bizodalmatlanul tekint. — A Garibaldi elfogatásáról szóló távirat oly rövid é­s nagy horderejű eseményt jelező, hogy a ré­gibb tudósítások minden részletei unalmasak lennének. Az „Italie“ 28-ról távírja, hogy Gari­baldi 2000 emberrel indult Reggio felé, de e vá­rost a kir. csapatok által megszállva látván, a közeli hegyeknek vette útját. Hozzáteszi az „Italic“, hogy Lamarmora­s Cialdini akarták első ízben az önkénytes tábornokot megtámadni. Hogy miként ment s mi indokból az aspromontei hegyeknek, gyanítani lehet, s erre lapunk szem­léje részletesen kiterjeszkedik, de hogy minő erő állott rendelkezése alatt, s minő hadsereg által, minő hadállásban támadtatot meg s fogatott el, még eddig tudni nem lehet. A táviratok nem késhetnek, s addig a „Morning Post“ szavairól ne feledkezzünk meg, „hogy jelenleg senki sem tudja bizonyosan, mi történik déli-Olaszországban, s mindössze is annyit lehet biztosan tudni, hogy semmit sem tudunk.“­­ Az angol kormány, mint a belga lap pári­si tudósítói írják, igen érzékenyen vette a fran­czia kormány politikai fordulatát az olasz kér­désben. Alig tudta meg a londoni kabinet, hogy a franczia gyakorló hajóraj a nápolyi öbölbe rendeltetett, az angol admiralitás rögtön elren­delte, hogy a királyi hajórajból 12 hajó indul­jon rögtön ugyanazon vizekre, s egyúttal sie­tett a franczia kormánynyal tudatni, hogy a leg­erélyesebben tiltakozik minden franczia meg­szállás ellen a nápolyi partokon.­­ A belga lap írja, hogy a franczia kormány egy az olasz kormányhoz intézett jegyzékben rokonszenvének jeléül magyarázta hajórajának a nápolyi vizekre történt küldetését. Megemlít­jük itt, hogy az olasz „Italie“ meghazudtolja azon hírt, mintha a franczia kormány egy oly jegyzéket intézett volna az olasz kormányhoz, melyben a be nem avatkozás elvének elhagyásá­val fenyegetőznék azon esetre, ha a lázadás na­gyobb arányokat öltene magára.­­ Az olaszországi események után, főleg a szerb események kötik le a politikai világ fi­gyelmét. Az értekezletek megszakasztását leg­inkább az Anglia által pártolt porta elbizako­­dásának tulajdonítják, s e­miatt oly nagy Szer­biában az izgatottság, hogy a szerb kormány, mint az „Ind.­beige“ 28 ról írja, jónak látná kezdeményezőleg lépni fel a háborúval. Mihály herczeg e perc­ben 25 ezer fegyveres s szerve­zett hadsereggel rendelkezik, s ha akarja, még egyszer annyi áll talpon a lehető legrövidebb idő alatt. A franczia kormány egy főtisztet kül­dött Szerbiába a császár közvetlen környezeté­ből, ki a franczia kormányt értesítse a fejede­lemség hangulata felöl.­­ A franczia császár Saint-Cloudban van, hova Thouvenelt s Benedettit is hivatta. Múlt hó 28-án miniszteri tanács tartatott­ az olasz ügyek érdekében. A császár, mint a „Patrie“ aug. 29-től írja, sept. 2 án fog Biaritzba utazni, hol az udvar egy hónapig marad. A magentai herczeg a csá­szár környezetében lesz. — A „Patrie“ következő tudósításokat közöl Mexicóból. Vera­ Cruzban csak az a hadsereg állása, mint volt ezelőtt. A sárgaláz saisonja még nem érte el rendes időpontját, még mindig veszélyes betegségekre lehet elkészülve a fran­czia expeditionális hadsereg. Az orizabai tábor­ban az egészségügy igen­ jó lábon áll. Az élel­mezés semmi nagy nehézséggel sem jár. A mexicói hadsereg nem támadott eddig ,— sőt létezésének jelét sem adta. Marquez tábornok Cordovában foglalt hadállást. — Napoleon herczeg, mint az „Opin. Nat.“ írja, aug. 29-ről, az­nap estre érkezett vissza Párisba. OLASZORSZÁG. Garibaldi aug. 24—25-iki, azaz vasárnapról hétfőre éjjel ült hajóra Cataniá­­ban, s a franczia „Moniteur“ sz­erint 2000 ön­kény­­est (?) vitt magával. Úgy látszik, még ugyanazon éjjel kötött ki az öt szállító két gőzös M­e­­­i­­­ó­n­á­t, Calabria legdélibb partján (Reggiótól keletre), mert egy 25 ikon Nápolyban kelt telegramm jelenti, hogy az előbbi éjen Garibaldi kiszállott a neve­zett ponton. Hir szerin­t 1000 önkénytes várta már azon helyen. 26 ikán Garibaldi még Melitóban volt a távirati sürgönyök szerint, 1300 (?) önkénytessel. Ugyan azon napról jelentetett, hogy Reggióba a kor­mány nagyszámú c­s­a­p­atokat szállíttatott azon kemény pa­rancscsal, hogy Garibaldit megtámadják, a­hol találják. 27-ikéről jelente a turini hivatalos lap, hogy Garibaldi kiindult Melitóból, s úgy vélték, hogy Reggiónak tart. Ezen napról jelentetett az összecsapás Garibaldi katonái és a királyi csapatok közt, melyben 12 önkénytes fogatott el. Ez utóbbi hírt némely lapok valótlannak áll­ták , de nem lehetetlen, hogy a recognosciro­zásra kiküldött királyi katonák egy kis csatáro­zásba elegyedtek a lázadókkal. 28- ikáról azt jelentették, hogy Garibaldi ész­revéve a királyi csapatok által tett előkészüle­teket, lemondott azon szándékáról, hogy Reg­gióba menjen, s e várost balra hagyván, a he­gyes vidék felé tart. Az „Italia“ tudósítása szerint Garibaldi 2000 önkénytessel ment volt Reggio felé, s tért el az­tán más irányban. Ezen napra magát C­­­a­­­d­i­­n­i­t is várták Reggióba. Cialdini és Lamarmora combinált támadási tervet készítettek, melynek kiviteléhez azonnal hozzá akartak fogni. A „Pa­triéinak 28-diki tudósítása szerint mindazon helység, melyen Garibaldi áthaladt, azonnal tel­jesen lecsendesednek, mihelyt belőlök eltávo­zott. Egy komoly összeütközés közelebbről megtörténte elke­­rülhetlennek látszott. Mindazáltal Garibaldi, úgy látszik, ki akar térni egy ilyen elől, mert csapatait elszéleszti, mert czélja csak az agitatió, s nem a vérontás. Nápoly csen­des volt. 29- ikén azt jelentették Turinba, a hivatalos lapnak, hogy Garibaldi mind jobban jobban tá­vozik Reggiótól , már hat óra járásnyira távo­zott el attól, s már Aspromonte közelébe érke­zett. A királyi hadakból egy hadoszlop ber­­saglieri küldetett üldözésére ezen irányba. Ugyancsak 29 idővel történt egy nápolyi te­legramm szerint Garibaldi megsebesülése és elfogatása csapatjával együtt, Aspromonte kö­zelében. Ez az, mit nagyobb világosság kedvéért össze­­állítunk a telegrammokból, mert rendes tudósítá­saink még Turinból is csak 27-ikéig terjednek. Ha az aug. 29 iki esemény valónak bizonyul be, az olasz kormány maga intézte el saját ügyét, s a franczia kormánynak nem hagyott fenn te­endőt. Pedig ez utóbbi legalább mutatta, mintha maga is be akarna avatkozni. Talán sietteté is a Garibaldi elleni hathatós föllépést a franczia fiola közeledése, mert 29 ikéről egyszersmind azt is jelentették Ná­­polyból, hogy e flotta aznap megér­kezett azon város kikötőjébe. Noha a „Patrie“ szerint a franczia kormány e tárgyban a legmegnyugtatóbb nyilatkozatot téve a turini k­abinetnek, a flotta elküldése, ha tettle­ges föllépés nem,­­ erkölcsi nyomás akart len­ni tán. Lamarmora­­lek már előlegesen igen erélyesen intézkedett, hogy Garibaldinak útját állja. Úgy látszik, elkészülve várták Reggióban az oda föl­halmozott királyi csapatok. Továbbá messzebb eső pontokat is megerősíttetett. Míg Garibaldi még Siciliában volt, Lamarmora megerősítteté Potenzát, mely messze éjszak felé csaknem Ná­poly irányában, a két tengerparttól egyenlő tá­volságra, a hegyek közt fekszik, és Basilicata tartománynak legfontosabb pontja. Ha sikerül vala Garibaldinak ide jutni, a nápolyi tartomá­nyok nagyobb része felett dominálhatott volna, mert könnyen elvághatta volna Nápoly közleke­déseit a három Calabria, három apuliai, továbbá a salernoi és avellinói tartománynyal. Bajos megjóslani, minő hatással lesz Garibaldi elfogatása (ha ugyan valósul) az olasz népre. A kormány közlönyök folyvást azt erősítik minden tartományból vett tudósítások nyomán, hogy rend és nyugalom uralkodik. Másfelől azonban az újabban is, s talán na­gyobb erővel rendezett demonstrátiók izgatott hangulatra mutatnak. Garibaldi még 24-kén, mely napnak estéjén Cataniából elindult, prolamatiót bocsátott közre. A „Diritto“t, mely e kiáltványt 29-ken hasáb­jaiba fölvette, lefoglalták. Florenczben ugyan a kiáltvány példányait el akarta kobozni, de ellenállásra talált. Több befogatás történt. Este új demonstratio volt a foglyok kiszabadítá­sára. Katonaság álltta helyre a rendet. Genuában 28-ban hasonlókép demon­stratiók történtek, mely alkalommal a csoporto­sulásokat erőhatalommal kellett elszéleszteni. Többen megsebesíttettek,s néhány, törökkel fegyverzett egyént elfogtak. Turinból új katonaság küldetett Genuába további demon­stratiók meggátlására. Messinában aug. 26-án történt egy demonstra­te, mely azonban nem vont maga után komoly következményeket. A nemzetőrség és katonaság őrjáratai elszéleszték a tömegeket. A kormány közlönyök szerint Sicilia minden más pontján teljes nyugalom volt, s Messinában sem tartottak a demonstrációk megújulásától. Mindamellett Persano admirál szükségesnek látta a messinai fő­parancsnok - tábornokhoz egy levelet intézni, melyben rendeli, hogy a csapatok álljanak készen az első parancs­szóra, vitesse véghez minden habozás nélkül a befoga­­tásokat, melyeket jónak lát, jelentse ki a város­nak, hogy minden rendetlenséget kész erélye­sen elnyomni. „A­ki engem ismer, mond az ad­­mirál, tudhatja, hogy nem szoktam visszaijedni.“ Ajánlja, hogy a nemzetőrség és csapatok hűsé­gében bízva, a legkevesebb habozást se mutassa a tábornok a cselekvésben. — A „Corresp. franco ital.“ siciliai levelezője korábbi eseményekről ad tudósítást, melyből ezeket veszszük át. Garibaldinak aug. 25-ikén éjjel sikerült ha­talmába kerülnie két franczia posta­hajót, a „Dispaccio“t és „Generale Abbatuccit“, melyek a Valér­y-féle gőzhaj­ó-társaság tulajdon­i, s épen a cataniai kikötőben állomásoztak. Garibaldi táborkarával és 1000—1500 ön­kénytessel együtt e hajókra ült, s parancsot adott az indulásra. Magával nem vihetvén minden, Cataniában volt önkénytesét, a siciliai születésűeket ott hagyta, s a többi, continensi tartományokból való önkényteseit ma­gával vitte. A „Duca di Genova“ és „Vittorio Emanuele“ hadihajóknak parancsuk volt, hogy útját eláll­­ják. De ezek haboztak, hihetőleg a franczia lobo­gó miatt, mely Garibaldi parancsára a két posta­hajón fölvonatott. A hadihajók parancsnokai rögtön telegráfi jelentést tettek Turinba, megkér­­dendők felsőbb helyen, föllépjenek-e erőhata­lommal ? A miniszter válasza erélyes és határo­zott volt : „minden áron meg kell akadályozni Garibaldinak kiindulását a cataniai kikötőből.“ De mikorra e válasz megérkezett, Garibaldi már kijutott a sík tengerre, s nem lehetett volna utol­érni. — Mint már tudva van, Persano admi­­rál másnap mindjárt elfogatta a két hadihajó parancsnokát, s Genuába küldte, hol haditör­vényszék elé állittatnak. — A kormány a budgetben 1863-ra 2 millió frank rendkívüli költséget számított csupán Si­cilia részére. Nagy részben a felettébb elhanya­golt közlekedési eszközökre fordittatik. — Az Acerbi féle kereset, mely ez ez­redes ellen titkos toborzások miatt indíttatott, 27-kén folyt Turinban, roppant hallgatóság je­lenlétében. A törvényszéki palota előtt katona­ság volt felállítva. Crispi és Mancini voltak a vádlott szószólói. Acerbi, mint újabb jelen­tésben olvassuk , fölmentetett a ke­reset alól. — A „Nord“ megerősíti a hírt, hogy az orosz kormány turini követéül Stackelberg neveztetett ki. Ugyanazon lap szerint Bene­­d­e­kt­­ franczia követ visszahivatása bevég­­zett tény. NÉMETORSZÁG. A „Leipziger Zig“-nak ír­ják, hogy az aug. 16-dika óta elnapolt szövet­­ségi gyűlés legközelebbi ülése okt. 9-kére van határozva. Valószínűleg azonban néhány héttel ké­sőbben, nehezen okt. 21-ke előtt, fog megtartatni. Hírlik ugyanis, hogy Poroszország szövetségi követe s néhány más szövetségi állam képvise­lője nehezen fognak az említett nap előtt Frank­furtba visszatérni. A porosz kormány által a bajor és würtem­­berg­i kormányokhoz intézett válasz jegyzékei közül­­ Münchenbe küldött sokkal terjedelme­sebb, miután a bajor kormány indokolt elutasí­tása hosszabb c­áfolatra adott alkalmat. A porosz kormány azon föltevésből indul ki, hogy Bajorország elutasítását nem tartja végle­gesnek, s hogy újabb megfontolás beleegyező szavazatra fogja bírni a bajor kormányt. Első részében a bajor válasz azon megjegyzésére, hogy ez a szerződés márcz. 29-kén történt meg­kötése által meg volt lepve,­­ az egész tárgya­lás okmányosan kimutatót menete által bizo­nyítja, hogy Poroszország az egész tárgyalás folyama alatt Bajorország beleegyezését bírta, s hogy leginkább a tárgyalások utolsó stádiumában — múlt évi septemberben — sem Poroszország nem állít­ ki nem terjeszthetőknek a Franczia­­országnak ajánlott engedményeket, se Bajoror­szág nem jelzette ultimátumnak az adott ígérete­ket. Annak bebizonyítására, hogy Poroszország az aláírás alkalmával szigorúan azon határok közt mozgott, melyek azon meghagyás teljesíté­séből, hogy harmadik hatalmassággal alkudoz­zék, természetesen folynak, a jegyzékben össze vannak állítva a legfontosabb tarifatételek, mely­ben a porosz engedmények és franczia követelé­sek egymáshozi viszonya ki van mutatva, amint az m. évi septemberben állott és a­mint a szer­ződés megköttetésekor később megállapíttatott. Némely, későbben tett engedmény a­z. évi ápril­i­kai jegyzékben van indokolva. Azon egyszerű állításban, hogy Poroszország ezáltal a szabad kereskedelmi rendszerhez tért át, nem találhat a kormány okot az elutasításra. A jegyzék végre Ausztriához való viszonyára tér át, és kimutatja, hogy Bajorország azon kö­vetelését, hogy a Francziaországgal kötendő szerződést egy, Ausztriával kötendő szerződés­nek meg kell előznie, ily értelemben akkor ki nem nyilatkoztatá, és miután Poroszország az akkoriban bajor oldalról kijelentett nézeteket és kívánalmakat megc­áfoló, illetőleg visszautasító, Bajorország ezekre többet vissza nem tért. A jegyzék legfontosabb része az ez ellenve­tések és aggodalmak c­áfolatából vont követ­keztetés, melyben Poroszország kijelenti, hogy a vámegylet fenntartása a franczia kereskedelmi szerződésben foglalt tarifa elveinek foganatosí­tásától függ, hogy Ausztriával csak akkor lehet­séges a tárgyalás, ha a franczia szerződésből származott nehézségek ki lesznek egyenlítve, s hogy Poroszország az aug. 2 án kelt szerződések visszautasításában csak azon szándékot látja, hogy a vámegyletet Poroszországgal ne foly­tassák. A würtemberg­i kormányhoz hasonértelmű de rövidebb jegyzék intéztetett, melyhez a bajor másolatban van csatolva, valamint ez minden szövetségi kormánynyal közöltetni fog. A hannover­i kormánynak kijelenték, hogy Poroszország fel van jogosítva, hogy a tárgyba bocsátkozó nyilatkozatot követeljen. Távirati tudósításunk a Kopenhágában átadott porosz-osztrák jegyzékről, valósul. E két jegy­zék a „D. A. Zig“ szerint, mint magától is érte­tik, egy és ugyanazt akarja: a német elem védel­mét Schleswig herczegségben, mely egy évtized óta a dánok folyvást súlyosabb nyomása alatt nyög. A porosz jegyzék e pontot erősen emeli ki, míg az osztrák kormánynak okai lehettek, hogy a nemzetiségi pontot ne érintse. Különben mindkét jegyzék egy és­­ugyanazon jogalapon áll, és figyelmeztetik a dán minisztert azon köte­lezettségekre, melyek kormányára a dán német békekötésből a schleswigi németek irányában háramlanak. Dánia e békekötésben kötelezte ma­gát, hogy a németek iránt Schleswigben azon igazságossággal fog eljárni, melyre azokat nem­zeti követeléseik jogosítják, ez ellen azonban Dánia oly „danizáló“ rendszerhez fogott, mely Schleswignek Dániába való bekebleztetése elő­jelének tekinthető. A kasseli minisztérium állása a „Nat. Ztg“ szerint többé nemcsak nehéz, hanem valósággal ingadozó, már egész nyíltsággal új neveket em­legetnek, és senki sem fog csodálkozni, ha a leg­közelebbi napokban valami új minisztériummal fognak meglepetni. Az eddigi miniszter-combi­natiók :Sche­ff­er, Baumbach, Rhode commentárul szolgálnak azon készségnek, mely­­lyel a porosz kormány követeléseinek engedni akarnak. A jelen minisztérium a választó kér­désben az 1849-ks választótörvény előtti álla­potra szeretne visszatérni, mely szándéknak né­hány évvel ezelőtt tán lehetett volna kilátása né­mi sikerre, most ellenben végleg kivihetetlen. A kormány nyíltan azon elvhez ragaszkodik, hogy a nyomor­korszak törvénytelen szülemé­nyeiből minél többet megmenthessen, az ország e szándékkal szemben oda törekszik, hogy az alig kivívott jogokból többet föl ne áldozzon, mint a­mennyit föltétlenül kell, legalább ne ál­dozzon illő kárpótlás nélkül. Az osztrák vámegyleti indítványokra adott szász válaszról az „Alig. Zrg“ azt jegyzi meg, hogy a drezdai jegyzék fogalmazása majdnem lehetlenné teszi annak megértését, vájjon Beust­ur e kérdésben az osztrák vagy a porosz nézet­hez hajlik-e inkább, csak a végsorokból tudjuk meg, hogy a szász kormány „közvetítő törekvé­seivel“ oda fog iparkodni, hogy Ausztria javas­latai egyetemes „technikai“ fejtegetésnek és bí­rálatnak vettessenek alá, hogy tisztába lehessen jutni, mi bennök az elérhető és a két vámtestü­let érdekeinek megfelelő, hogy ily módon pozi­tív alapot nyerjenek, mely felé az e kérdésben érdeklett kereskedelmi körök is figyelemmel fognak fordulni, és mely előtt a politikai fondor­­kodások vissza fognak vonulni. OROSZ-LENGYELORSZÁG: A „Stern-Zig“­­nak írják Varsóból, hogy aug.24-én uj merényle­tet követtek el W­ielopolski grófra, pedig névtelen, megmérgezett levél alakjában. A levél igen finoman volt írva, úgy hogy a rövidlátó gróf­nak azt közel kellett szeméhez venni,s lélekzetével mérgezett gőzt beszivni. Nem sokára roszul­­lét és hányas jelentkezett, s azok, miután e je­lenségek más, a levelet megtekintő egyéneknél is beállottak, jöttek nyomára, hogy mindezt a levél okozta. Ez újabb merényletről jó lesz kö­zelebbi tudósításokat bevárnunk, mert különös hogy ezen, már 24-én elkövetett tettről sem a „Schlez­ Zighoz“, sem a „Bresl. 1.Zig“-hoz nem érkezett tudósítás. — Konstantin nagyherczeg kiáltványa, s az imént jelentett új merénylet, alkalmat szolgáltat a „Köln. Zig“-nak hosszabb czikkre, melyben a többek közt azt mondja, hogy „Lengyelország régi határainak helyreállítása azon rögeszme, melylyel Lengyelország jelenleg nappal álmo­dik. A hazaszeretet nálok szenvedélylyé vált, melynek mindent áldoznak, s mely miatt a leg­undokabb bűntől sem irtóznak. A magasabb osztályok, nevezetesen a nemesség, régóta vezére a mozgalomnak. Az ország gyászban van, s a gyülekezetek, összeesküvések, pénzgyűjtések a legmagasabb rétegekig hatolnak, a lengyel nők és leányok pedig nemcsak részt vesznek a fér­fiak törekvéseiben, de sokban túl is tesznek rajtuk. „A kormány szelíd és szigorú intézkedések közt ingadozik, hogy meddig fog Lengyelor­szágban így uralkodhatni, az az általános hely­zettől, s főkép attól függ, várjon fogja e a belza­varok daczára Lengyelországot féken tarthatni. „A helytartónak igen rosz helyzete van. Hogy azonban az oroszok iránti rokonszenvet mérsé­kelje , vissza kell emlékezni — úgymond a „Köln. Ztg.“ — mennyi nehéz bűnt követett el Oroszország épen Varsóban, pedig már jóval Lengyelország első felosztása előtt. „Ha pedig Lengyelország visszaállítása — így fejezi be czikkét az említettük lap — az isten tanácsában el volna határozva, úgy mi Po­roszországban azt legkevésbé sem ellenezhetnék. Mi szerencsére csak kis részét bírjuk a hajdani lengyel területnek, s a miénket, főleg a németté vált országrészt, s a­mi a jelen történelmi joga szerint bennünket illet, a véglete­kig meg fogjuk védeni. Különben ismétel­jük , hogy Lengyelország visszaállítása rész­ben ugyan nagy zavart okozhat nálunk, nagy­ban és egészben azonban nem ellenkeznék Porosz- és Németország érdekeivel. Lengyel­­ország emberi számítás szerint védfal lehet­ne a hódítási vágygyal eltelt orosz világbiroda­lom ellen,a maga részéről azonban sokkal gyön­gébb lenne, semhogy az erősebb Németorszá­got veszélyeztethetné. Nem kell tehát azért nyug­talankodnunk, a­mi keleti határunkon történik. Távirati jelentések. — Turin, aug. 30. A hivatalos újság sze­rint Cialdini egy sürgönye megerősíti Garibaldi elfogatásának hírét. Pallavicino csapatja 1800 emberből állt, a foglyok száma 2000. A kor­mány, hogy hamis híreknek a közönség részé­ről, elfogadását megakadályozza, kinyilatkoztat­ja, miszerint gondolatainak és nyilatkozványai­nak egyedüli orgánuma a hivatalos újság. Az „Italia militare“ 12 halottról és 200 sebesültről beszél. Garibaldi két sebet kapott, köztük egy súlyosat. Menotti szintén meg van sebesítve. A „Gazzetta di Torino“ szerint Garibaldi azt kí­vánta volna, hogy egy angol hajóra szállhasson és kivándorolhasson. — Milano, aug. 31. Tegnap estre a város több pontján tüntetések történtek csoportosulá­sokkal, Garibaldi javára. Lovasságnak kelle köz­be lépni, minek folytán több sebesülés történt. Egy ember a népből megöletett volna. Brescia­ és Comoban is voltak tüntetések. — P­á­r­i­s , aug. 31. A mai „Moniteur“ írja : A fölkelés, mely Olaszország sorsát veszélylyel fenyegeté, be van végezve. Garibaldi egy igen heves harcz után megsebesülve, követőivel együtt megadta magát. Garibaldi azonnal egy olasz fregatt fedélzetére vitetett, melynek utasítása van őt Spezziába szállítani. Sicilia kikötőinek ostrom­­állapota megszüntettetett. — P­á­r­i­s, aug. 30. este. A császár ma a minisztertanácsban elnökölt és hétfőn az egye­sült miniszteri és titkos tanácsban fog elnökölni. A távollevő miniszterek visszatérésre szólíttattak fel, hogy a tanácskozmányban részt vegyenek. A chalonsi tábor holnap feloszlattatik, a csapatok illető helyőrségeikre térnek vissza. — Fiume, aug. 31. A kereskedelmi kama­ra tegnapi ülésében üdvözlő feliratot határozott : Felsége a császárné elé terjeszteni. — Ne­w-y­o­r­k, aug. 21. A szövetségesek congressusa, mely 28 ikán Richmondban ült össze, összírást fog határozni. Az egyesültek kormánya megadja a hollandi és franczia con­­suloknak s az idegen kereskedőknek s reklamált összeget. Esti posta, Pest, September 1. — A „Scharfes Corr.“ turini levelezője irja : Turinban hire járt, mintha Anglia és Ausztria oda nyilatkozott volna, hogy Olaszországban a non-interventio elvét szeretnék szigorúan tiszte­letben tartva látni, s azon esetben, ha megsértet­nék , Angolország Siciliában, Ausztriá túl a Mind­on foglalna állást. — Az „Ind beige“ Garibaldi elfogatásáról még semmi részletes sem hoz. A párisi levelező aug. 2- ról csupán annyit ír, hogy az önkénytes tábornok a Reggio mellett kisebb rendű összeüt­közés után az aspromonti hegyeknek vette útját, melyek Calabria véghatárát képezik. Pallavicino ezredes rögtön üldözésére indult egy bersaglieri zászlóaljjal. A többi tábornokok is már előre ké­szített stratégiai terv szerint Garibaldi körülkerí­tésére czéloztak. — Párisban rebesgetik, hogy Persigny Thou­­venel­s Fould jövőben megszűnnének a franczia politika képviselői lenni, mivel a császár politi­kai nézetei egészen megváltoztak volna. Állítják hogy a reactiónak már sikerült volna a császár­nál egy új minisztert hozni javaslatba. Ezen új miniszter Drouin de Lhuys lenne, ki ez iránt már beszélt is a császárral. — A „Times“ aug. 28-ai czikke is Garibal­dival foglalkozik. „Itt az ideje Olaszországra nézve — így is — megmutatni, hogy miféle anyagból készült. Eddig sok előnyt nyert mások segélyéből, most magának, pedig egyedül kell megmentéséről gondoskodnia. Azon sors fogja-e érni, mely forradalmi állapotban lévő országo­kat érni szokott? Fogja-e a nyugodt többséget a tevékeny és nyugalmas kisebbség, és e kisebb­ségben is a mérsékelteket fogják-e szenvedé­lyesek, a lármázók kormányozni ?Csak a szélső­ségek és örült, értelem és ész nélküli in­tézkedések fognak-e Olaszországban szabály­­lyá válni, mint szabály voltak Franczia­­országban a forradalom alatt. Ha ezt meg akarják a­kadályoztatni, úgy itt az ideje a nemzetre, a sajtóra, mindenekelőtt azonban a hadseregre és hajóhadra nézve, hogy a szabad­ság és egység zászlója köré sorakozzanak, a régi baráti kötelékeket eltépjék, együtt kiállott veszélyeket, együtt végbe vitt tetteket elfeledje­nek s egyébre se gondoljanak, mint a haza min­den egyebet­ túlszárnyaló követeléseire és az őt fenyegető veszély legyőzésére. “ — A porosz képviselőház hajóhadi bizottmá­nya következő határozatot fogadott el : „A ki­rályi államkormány felszólítandó, hogy a legkö­zelebbi ülésszakban tökéletesen kidolgozott, a hajóhad gyors szervezését tartalmazó tervet, és az e terv kivitelére szükséges, az ország pénz­ügyi erejének megfelelő költségfedezési kimuta­tást terjeszszen az országgyűlés elé alkotmányos elhatározás végett.“­­ A hannover­i reactionarius pártnak sikerült úgynevezett nagy-német egyletet alakítani, mely a körülbelül 150 névből álló jegyzék szerint na­gyobbrészt hivatalnokokból, törvényszéki taná­csosokból, sőt korona-ügyvédekből is áll. Köz­lönye az újonnan megjelent „Grossdeutsche Wo­chenblatt“, melynek programmja szerint nem nagy jövőt ígérnek e tisztán reactionarius egy­letnek. A „P. Napló“ magán társürgönyei. — Turin, aug. 31. Garibaldi és bűnrészesei ellen a keresetet, hir szerint, azonnal megindítják, de nem tudni még, mint törvényszék előtt. Pallavicino ezre­des tábornokká neveztetett ki. Felelős szerkesztő : Báró Kemény Zsigmond. 67. . . «60 a 10 ICO . . «-Híg Vasúti menetek a délkeleti vaspályán. .. „‘-Mi, * p..n p..c. .ue».nn. 80-ra. 5°/ nemzeti kölcsön ai 60 80 Salm ^ ^ 40 ” 36 75 37 25 Bécs—Temesvár. Szolnok. Ind. 10 óra 27 perez reggel. ^mz Bécs. naponkint 9 /, ór. r­egg. gujy Leg- ieg-1&9Q.V. —,„v /xtKj-xJ.v ‘ 109 109 ” m­ ' O® ne. t.., ok Bécsből. Elindulás 7 óra 45 perez reg. 8 óra este. P.-Ladány. Ind. 1 óra 26 perez délután. Bécs—Pest. naponkint 6/, or. regg. I ó-ausztriai mérő ^ alan, magas l^ki sorsjegyek (ötödrész): 128 _ 129 ^ Pál% . «. . JJ g g » Érsekújvár. EanduMs_l 0,20 p. d, u.­l ó. 48 p. éL. Debrecen. Ind. 3 óra délután. Pest-K^nstantinápoly : szerdán 6 nemt szerint "á^éT 1860-k­i 01 Q1 on q. fie«,... 4n qc cr, qc Pest. Érkezés 4 óra 37 p. d. u. 5 óra 27 p. reggel. Tokaj. Ind. 5 óra 25 percz délután. oraxor reggel. “ Föld teher mentesítések. ' Budai 40 ” !­le 50 37 - 8­ ?a 9 “/ 9 $ra Ifi V*8’ mAd­oM-Ind' 7 óra 19 Percz este' ^omT Tórakofreggd6 ^ BUZa’ ■ ' ‘ 4^5 a'rs Magy« ‘ \ ‘ 4 ‘ • *2 60 73 - Wm^sch^atz hercz. 20 B . 2175­­*2 25 Temesvár. Érkezés 4 óra^e^ercz^egg^l. 7 ó. ’l p. Kassa-Miskolcz—Debreczen—Czegléd. Pest-Mohács: naponkint 6 ór. regg. ” tiszav. ? ’. .’ - - — Bánsági ..«•••• 70 50 71 Waldstein gróf 20 „ . 21 50 22 Temesvár Bécs °° Kassa. Ind. 5 óra 26 percz reggel. Pest—Paks: naponkint 4 órak. d. u. H1-­ac un a ax a cfi ErdF^Ahh«iürt Úfttf.iivek ’ 69 ~ 69 75 Regievich gróf 10 B . 16­ *5 25 Temesvár. Elindulás 10 óra 32 p. 10 óra 4 p. reg Tokliö^9óira^6 5^r^L ^ Felfelé: * fehérvár ut ! 84-85 4 60 4 70 KO/ fi bbB*Alkötve g . Váltók (devisek) Szeged. Elindulás 2 óra 25 p. reg. 2 óra 37 p. délu. 12 Bécs—Linz: naponkint 6 órak. reg. „ bácskai uj . — — — V°“°fd- ■ Ifi“ 97" három hónapra Cze­lé,d. EUndulás 6 óra 29 p. reg. 6 óra 31 p. délu. Pest-Bécs: naponkint 6 órak. er.d­. Kétszeres . ... - - -5/° Dunagőzhajózási . • ga ^ ifin ~ . 1*/ Pest. Érkezés 8 óra 45 perez reg. 8 óra 37 p este. VZrdah után- Paks-Pest: naponkint 5 ór. re­ggel. Rozs (uj) .... 76-78 3­0­3 10 Bank záloglevelei 12 hónapra . 99 50 100 - Amsterdam (100 holl. frt) . . ---- Érsekújvár. EUndulás 1 ó. 50 p d. u. 1 óra 3 p. éjjel Szolnok-Ind.4 óra 44 percz délután­ Mohács-Pest: naponkint 6 ór. este. Árpa, sörfőzésre . . 68-70 2 60 2 80 rí­. .• .J K®8*v®nye.£­ 006 m "ugBy"r6 (lOOdéln. „ ) . . 199 ^ Bécs. Megérkezés 6 óra 33 p. este. 6 óra reggel. Püspök-Ladány—Nagyvárad. Zimony—Pest, vasárnap, keddn.i és­z etetésre. . . 65—67 2 30 2 40 Hitelintézeti.......................20&­­ 10 Frankfurt 00 n . - ■ M9 50 W9 60 A déli variálván P.-Ladány. Erk. 12 óra 54 percz délben. pénteken 12 órakor éjjel. Zab....................... 45-48 1 60 1 65 Nemzetibank...................... Hamburg flOO M. B.­ . . 90 97 10­0 - Nagyvárad. Ind. 11 óra 12 percz délelőtt. Orsovár Pest: pénteken viradatckor. Kukoricza. . . . 79—83 3 90 4 — Escompte bank...................... 532 - 634 - London ( 10 L. St.) . . .0 10 130 15 Buda-Kanizsa, Czegléd. Erk. 5 óra 41 percz délután. Galacz-Pest: szombaton reggel. B uj . . . - - -Lloyd.......................................219 — 221 Pária (100 frank ) . . 51 40 51 50 f^uda. Lendulás 6 óra 30 p. reggel 5 óra 15 p. este. m m_x_ U­nioc _ g o Rn Dunagőzhajózás...................... 419 - 420 - Sz.-Fehérvár. Ind. 8 óra 43 p. reg. érk. 7 ó 20 p. este. Czegléd—Arad. A Tiszán . „ . ................... a m­ a ° Pestilánczhid...................... 399 - 402 — Pénznemek. Kanizsa. Elindulás 1 óra 43 p. d. u. érk. 3 ó. d. u. Czegléd. Ind. 9 óra 42 percz délelőtt. Szeged-Záhony, szerdán és from- Kaszt­y. . . . - d 80­4 — Éjszaki vaspálya .... 1924 1926 Korona................................. 17­75 17­85 Székes-Fehérvár-Bécs. Szolnok. Ind. 10 óra 40 percz délelőtt. bat°n5 ó. regg. trepere, őszi . . . — — — Államvaspálya...................... 242 50 243 50 Császári arany...................... 6 18 6 19 Székes-Fehérár. Indul 9 óra 15 percz reggel. Csaba. Ind. 1 óra 22 percz délután. Zimony Szeged: estit 12 ó. dem­en. . ... au o Déli vaspálya...................... 278 — 279 — Napoleons d’or ..... 10 32 10 34 Uj-Szöny. Elm­ekilás 1 óra 30 percz délután. Arad. Erk. 3 óra 3 percz délután. A Száván: Dunavizállás. Pest aug. 30. 9­ 210 fel. Nyugati vaspálya .... 154 — 154 50 Orosz imperialok .... 10 57 10 62 Bécs. Érkezés 7 óra este. Szolnok. Ind. 5 óra 9 percz délután. Sziszek—Zimony, hétfőn 6 ór. regg. „ Pozson aug. 29. 8' 8"­0 fel. Tiszai vasút............................ 147 — 147 — Ezüst...................................... 128 —­ 128 50 Zimony—Sziszek, csitt. 12 ó. délben. Bécsi börze aug. 30. Al*ott A!ott _~ — Államadósság. _J0L ÍÍÍL“ sorsjegyek. _ÍL_ Vasutak. A Tiszavidéki vaspályán. Gőzhejózás Gabonaár'afe 5 " ' i

Next