Pesti Napló, 1862. szeptember (13. évfolyam, 3767-3790. szám)
1862-09-27 / 3788. szám
222 -3788 13 ik évi folyam. Szombat, sept. 27.1862 A lap szellemi részét illető minden közlemény Kiadó hivatali Előfizetési föltételek . Szerkesztési iroda : a ««»vesztöséghez intézendő. Ferencziek terén 7-dik szám földszint. Vidékre, postán : Helyben, házhoz,hordva : _ ... _ .. Bmesa. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fo- A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz , kiadása körüli Félévre . . . . 10 frt 60 kr. a. é. Ferencziek tere 7ik szám , 1-ső emelet. gadtatnak el. panaszok, hirdetmények) a kiadóhivatalhoz intézendők. Évnegyedre ... 6 írt 26 kr. a. é. Hirdetmények dija: 7 hasábos petit-sor egyszeri hirdetésnél 7 njkr. Bélyegdíj külön 30 njkr. Magánvita 6 hasábos petit-sor 26 njkr. Előfizetési fölhívás „PESTI NAPLÓ“ 1862-ik évi IV-ik évnegyedes folyamára. Előfizetési ár : october-decemberi V. évre 5 N 25 kr. A „Pesti Napló“ kiadóhivatala. PEST, September 26 1862. A weimari gyűléshez. Jellemhűség nélkül émelygős áru a politika. De azért még nem jellemtelen államférfin valaki, mert — mint Lamartine mondá egy ízben magáról — sokat utazott, helyet is cserélt a politikában. Ha a sötétből a világosság felé, ha a tévedések szorosából az igazság nyílt terére igyekezett eljutni, ha pályája a becsületes törekvés, a lelkiismeretes meggyőződés pályája volt, — ködben s verőfényben egyaránt suum gestans in pectore testem: üdvözlégügyel fogadtatik az imént még vele szembenállótt tábor emberei által, mint ki azért is, mert nem volt kedve a felekezete által számára varrt borostyánpárnán kinyugodni, biztosítékot nyújt, hogy a haladás híve. Az új társak kezet fognak vele, s ő nem ritkán megtartja az egykoriak nagyrabecsülését egyszersmind. Példa reá Bluntschli. Midőn 1844-ben psychologische Studien über Staat und Kircher czimű munkáját bocsátotta közre, mely a Rohmer testvérek próféta -ihletettséget hazudott politikai charlatanismusának befolyása alatt keletkezett, lehetetlen volt nem sajnálkoznak a polgári szabadság, a képviseleti rendszer minden barátainak, hogy ily rendkívüli talentum oly nyavalyás világnézet lámpahordozójául szegődött; de midőn később az allgemeines Staatsrecht jelent meg tőle, épen azok, kik még imént ellenmondottak neki, az éles felfogást, a józan irányt, a hatalmas — mert belső — dialektikát egész készséggel ismerték fel e munkában , s mivel hajdani doctrináinak jeles híveit is magával ragadta a szerző, szépen növekedett a jó ügy phalanxa. De Bluntschli nemcsak belsőleg, ő külsőleg is helyet cserélt a politikában. De a zürichi kormány tagja, a zürichi nagy tanács elnöke, ki cantonjának s általa az összes svájczi szövetségnek 1847-ig egynél több ízben irányt adott, a sonderbundháboru után odahagyván hazáját, Németországban, hová költözködött volt, befolyása jelenleg, úgy látszik, nem csekélyebb mint egykoron szülőföldjén, még pedig anélkül, hogy földjeinek bizodalmát elvesztette volna. Bluntschli már müncheni tanár volt,s csak futólag jelent meg 1850-ben a zürichi Saturnaliák, a „Sechseläuten“ ünnepélyén, midőn őt politikai ellenei, kik elől a német földre vándorolt, s kik ekkor hatalmuk tetőpontján állottak — Escher Alfred és társai — a cantonuj polgári törvénykönyvének szerkesztésével megbízták s azt 1853-ban törvény erejére emeltették. Ilyes férfiú, ha nem csalódom, némi biztosítékot nyújt, hogy a weimari napok nem fognak általa egyoldalúlag, egy csökönös tan vagy egy alkudozni nem akaró felekezet előnyére kibányásztatni, hogy nem készül a délszakát az éjszaknak, a katholikus érdekeket az evangélikusoknak, a conservatív igényeket a radicalismusnak feláldozni. Nekünk itt Pesten tehát kissé különöseknek látszók azok a bécsi meetingek , melyeknek gőzkörében termenek Bluntschlier ellen a bizalmatlansági szavazatok. De mindamellett, amily figyelemmel kísérendjük a weimari napokat, szintoly érdekkel fogjuk a franklairti ellengyűlés nyilatkozásait, ha távolból is, szemügyre venni, meg lévén győződve, hogy amely nap az ausztriai német tartományok a Bundestag melletti parlamentben az európai közjog régise alatt képviselve lesznek, aznap már az Andrasersammlung curiosumai között fogják mutogatni a székeket , melyek 1861. ápr. óta a Herrengassel s a Schottenthor előtti reuniók alkalmával üresen állanak. Az ember, ha szellemdus, igen érdekesen, igen szellemdusan fejtegetheti papiroson a magyar korona országainak, ha úgy tetszik, ilyen, ha úgy tetszik, amolyan viszonyát a monarchia egyéb tartományaihoz; de e kérdés csak az nap fog valósággal megfejtetni, a mely nap az ausztriai nép német testvéreihez való viszonya megfejtetik. Hisszük , szívesen hisszük, hogy e nép nem akar, nem fog különszakadni testvéreitől; de szabadságot veszünk magunknak, azt is hinni, hogy ez esetben a magyar korona viszonya a monarchia egyéb alkatrészeihez az 1861-ki országgyűlés feliratainak szellemében ipso facto meg lesz állapítva. Sok mindenféle, részben semmirevaló könyveket nyomtattak egy pár év lefolyása alatt Németországban ellenünk; sok mindenféle, részben sületlen elmésségeket gyártottak nálunk ezen epocha alatt a németek ellen; de, ha mondjátok is, mégsem hiszem, hogy ellenségek vagyunk; nem hiszem azért, mert az egyik fél csak azon esetben fogja ügyét kívánságához képest megfejtve látni, ha a másik fél ügye is úgy fog elintéztetni, mint azt meg ő kívánja. Innen van, hogy a német birodalom berendezésének ügyével s Magyarországnak ahhoz és általa az ausztriai tartományokhoz, s viszont ezek által amahhoz való viszonyával nemcsak tegnap,nemcsak 1848 óta foglalkoznak a magyar államférfiak. Simancas és München (Chur-Pfalz) levéltáraik tanúságot tennének — ha ugyan még tanutételre szükség volna — hogy apáink előtt nemcsak „lebegett“ formátlanul, mint ama miniszterelnök előtt, e kérdés, hanem hogy megfejtése is megkísértetek általuk, még pedig egynél több formában. Foglalkodtak vele I. Ferdinánd és Zápolya, Illyésházi és Bocskai, Eszterházy és Bethlen, a Pálffyak s a Rákócziak egyiránt. SZALAY LÁSZLÓ: Bécsi dolgok. A ,Botschafter" szerint az a hir kering a reichsrath urak közt, hogy az erdélyi kanczellár, gróf Nádasdy, állásáról le akarna mondani. Fideszenes Botschafter. Gróf Clam-Martinic kilépett a reichsrathból. Orvosi bizonyítvány alapján egy hónapi távollétre kért volt engedélyt; ezt azonban az alsóház tőle megtagadta, sőt a grófot, az ellenzék egyik töredékének vezérét, a többség jegyzővé választotta. Ebben a gróf csak azon szándék végrehajtásának jelét látja, hogy a követek oly tárgyalásoknál is tevékeny részt legyenek kénytelenek venni, a melyeknél részt venni magokat jogosultaknak nem tekintik. „így állván a dolgok, lehetetlen többé — úgymond a gróf — a ház bárminő tanácskozásaiban részt vennem. — Abban a meggyőződésben fogadtam el Csehország országgyűlése megbízását, hogy az államalaptörvény határozatai szabják meg annak határait, s abban a reményben , hogy az összes országok és tartományok együvéműködése által minden oldalról előkészittetik az egyetértés s kiengesztelés, s hogy ez alapon az 1860-ki octok. 20-ai diploma érelmében befejeztetik az államjogi intézmények épülete. E remény, fájdalom, nem teljesült; sőt, amint a dolgok folynak, attól kell tartanom, hogy a szellemi egyetértés magas céljától mind távolabb esünk, s hogy különösen az összes országokat közösen illető ügyeknek más orgánum által tárgyaltatása, mint az illető alkotmányos képviselet, az összes országok valódi, életrevaló, közös képviselete végleges való itásának csak új, lényeges akadályt hárít útjába.“ Ezek után előadja a gróf, miként lépett túl a reichsrath az állam alaptörvényei által megszabott jogkörén, ez eljárás által sértve az októberi diploma legfőbb alapelvét, a reichsratbban képviselt és nem képviselt országok jogait. Jegyzővé választatása által kényszerittetvén oly tárgyalásokon is jelen lenni, melyekre — meggyőződése szerint — a ház nincs jogosítva, inkább leteszi követi megbízatását A „D. Alig. Ztg“-nak írják Bécsből, hogy — minden dementik daczára — kereskedelmi szerződés fölött folynak az egyezkedések Ausztria és Anglia között, s állítólag Schwarz úr, osztrák biztos a londoni kiállításon, vezeti az egyezkedéseket. Fontos hír, ha való. Az előttünk fekvő czikk azonban inkább Schwarz úr, mint a kereskedelmi szerződés érdekében látszik írva lenni. A tudósítás írója ugyanis Schwarz urat jelöli ki gr. Wickenburg helyett kereskedelmi miniszternek, ha a nevezett gróf Lanckarowski helyébe lépne. Angol-osztrák kereskedelmi szerződésről már a nyáron beszéltek , akkor azonban meghiúsult e dolog. Nem tudjuk, nem azon nyári kisérlet hírének fölelevítése, a ,D. A. Z.‘ újabb tudósítása oly czélból irva, hogy Schwarz arra fordítsa a közfigyelmet. A bel- és külföldi szláv lapok szemléje. Az orosz kormánylap párisi levelezője írja a többi közt e hó 14 kéről. Fölösleges említenem , hogy Garibaldi most inkább a közbeszéd tárgya, mint bármikor. A szemrehányós melléknevek , melyekkel eddigelé alkalmazták vala, most illőbb kifejezéseknek engedtek helyet. Biztosíthatom önt, hogy az úgynevezett clericalis párt kivitelével, a többi mind a legélénkebb részvéttel van a hős helyzete iránt, hogy vagy amúgy, szívük mélyéből busongnak fölötte. Mindannyian elismerik, hogy vállalata a legfőbb mérvben megfontolatlan, vigyázatlan, de sőt lehetetlen vola, azonban azt is belátják, miszerint ebbeli hibájának mértéke nagyon megváltozott, s indokolásul is ert hozza föl : „Garibaldi háromezer főnyi csapat élén való, kiváló állást foglalva el, míg Pallavicini ezredesnek csak 1800 közlegény állott rendelkezésére. Következik, hogy az utóbbi soha erőt nem vesz Garibaldin, ha ez a döntő pillanatban nem vallja be maga magának a polgárháború minden lehető vészes következményeit, s nem riad vissza azoktól. Éz azért, mondhatni, nem is védte magát, elfogadván sorsát ellenállás nélkül, s bevallva magának hibáját, megengedte, hogy foglyul vigyék. Ám, mit regélnek itt szerte, s én előttem a dolog nagyon valószínű.“ Míg az Adria egyik partján arról vitatkoznak megkegyelmezzék-e a tulbuzgalmat, még a törvény szertartásai megelőztével is , addig az innenső parton hévvel azt vitatják, hogy a tulbuzgalom minden esetre kegyvesztéssel fenyítendő. A három egy királyság főállamügyészéről van szó. Ez ugyanis megparancsol a zágráb megyei alárendeltjének, fogná pörbe Czepulich urat azon beszédéért, melyet az az utolsó közgyűlés alkalmával Ausztria törökszláv politikája ellen tartott vala. Mindketten, Celebrini a pörbefogató, és Czepulich a pörbefogandó tengermellékiek. Fiume megye, az arra következve tartott közgyűlésében szó szerint fölriadt az államügyész ez eljárása miatt , míg a horváth sajtó maga részéről, különösen a „Pozor” azt követeli a horvát slavon udvari kanczellártól, aki szinte tengermelléki , léptetné vissza hivatalától minél előbb a túlbuzgólkodót, vagy szűnjék meg azontúl is számot tartani a népserűségre. Ez aprólék azonban múlandó valami; csillogó bár mint a tarka színezetű szappan buborék : pendítsünk oly búrokat, melyek a német és a szláv nagyvilág kettős zengzetében az ezer éves dieharmonia alaphangját képezik. A „Pozor“ e hónap 22-ki száma élén a nemzetügyekről így elmélkedik : Sok évi tapasztalat, úgymond, arra tanított, ne tartanánk számot holmi zajos, eget földet rázó nagy tettekre a nagy németség részéről. Ez azért számba sem veszi a világ, ami Némethonban a közszínpadon gördül át. Mindannyi nagy és kis „Szkuptyináik", a németek mindannyi erőfeszítései az ezer éves egységi phantom létesítésére , az alkotmányosdiak mindannyi vesztett és nyert csatái a hátra haladó miniszterséggel, a Poroszhon országos gyüldésében, mindezek számba vehető eredmény nélkül maradnak. Olaszhon, a czitrompa és fügés szép Olaszhon, nemcsak költőiebb, hanem még a politikai értelemben is hasonlíthatlanul élvezhetőbb, fontosabb a burgonya fogyasztó Germaniánál. Garibaldi, még a megsebzett olasz Garibaldi is, egész sorát, seregét a német vitéz embereknek és szabadonczoknak túlszárnyalja, — t. i. az olasz szomszéd horvát„Pozoru szerint. Szerinte az olasznál meg van a tettre képesség, míg a németnél csakis a szószaporító, szemfényvesztő bölcselkedés uralg. Ez azért attól ne várj semmit, hogy az osztrák és porosz német emberek, vagy a porosz állam- és kormányférfiak az országos szócsereidőben egymással farkasszemet néznek; ne várd, hogy ütlegre, hogy tettre kerüljön a dolog. A németek honfiúi vágyai csak akkor fognak a „Pozor“ szerint teljesedni, ha a külföldről jelenik meg számukra valamely megváltó, csodatevő lovag. Igen, csakhogy a megváltás váltságdíjat tesz fel, s tudjuk, hogy mit vesz igénybe a wälsch, s mi a muszka szomszéd! Az olvasó kitalálhatja maga is, hogy az osztrák uraknak Weimarba küldött fölmondások és óvástételek bírták ily kifakadásokra a tettszomjas horvát publicistát, ki a „Pozor“ ban vezérczikkezik. A magyar földhitelintézet alapszabályai. (Vége.) X. Fejezet. A záloglevelek és jövedék jegyek értékesítéséről. 149. §. Minden kölcsönvevőnele szabad tetszésétől függ, átvett záloglevelei vagy jövedékjegyei értékesítését saját magának eszközölni, vagy értékesítés végett az igazgatóságnak, mint bizományosának adni át azokat, miért az intézet a maga számára semmi dijt nem követelhet. 150. §. Az igazgatóság minden ily megbízó számára egy lapot nyit, melybe a záloglevelek és jövedékjegyek számszerűit beíratnak, egyszersmind a megbízónak megbízási föltételei egy különös e czélra készült ívre jegyeztetnek be, melyet vagy maga, vagy teljhatalmú megbízottja sajátkezüleg irand alá. 151. §. A letételrőlaz igazgatóság elismervényt ad ki, mely az értékesítési határidő lejárta után a pénztárnál előmutattatván, az értékesitésből befolyt pénzösszeg kifizettetik, a könyvben nyitott lap bezáratik s a pénzátvevő álta aláiratik. 152. §. Ha a letevő kívánja, letett záloglevelei vagy jövedékjegyei árkeleti értékének legfölebb 3/ll-ere erejéig, az intézettől amennyire ennek készpénz készlete megengedi, készpénzbeli előlegezést nyerhet. 153. §. Az igazgatóság feladata leendő záloglevelek s jelzálogi jövedékjegyek lehető előnyös értékesítése végett, a takarékpénztárakkal és egyébb pénzintézetekkel üzleti összeköttetésbe lépni. XI. Fejezet. ? A fizetési utalványokról és az azokból befolyt pénzek elhe-lyezéséről. 154. §. A 149. §. szerinti értékesítés megkönnyítése a záloglevelekre a hitelezésnek szélesebb mérvben eszközlése és időközi jelzálogi előlegek adása végett megengedtetik az intézetnek, hatóságoktól, pénzintézetektől és magánosoktól betételeket fogadni el. 155. §. Betételek 100 fton alól nem fogadtattatnak el. 156. §. Az igazgatóság ezen betételekért, vagy az intézetnek értékesítés végett átadott záogleveleket és jövedékjegyeket ad, vagy h. ilyenek kellő számmal és alakban nem volnának s a betevő úgy kívánná, fizetési utalványokat kézbesit. Ily fizetési utalványok csak készpénzbeli betételekért bocsáttatnak ki, s azoknak forgalmban lévő összege a tartaléktőke (98. §.) ötszörös mennyiségét soha túl nem haladhatja. 157. §. A fizetési utalványok, melyeknek alakját az ezen alapszabályok végén C. alatt látható minta mutatja, a betevő nevére vagy annak rendelményére szóló, legalább 6 hóra s legfeljebb egy évre, az intézet pénztárára kiállított ramatozó utalványok. Lejárt fizetési utalványok a pénztárnál a bemutató kivonata szerint vagy záloglevelekkel és jövedékjegyekkel cseréltetnek ki, amennyiben értékesítés végett átadott ily értékpapírok eladók, vagy a reá jegyzett s ajáratig számítandó kamatokkal együtt, készpénzben fizettetnek vissza. 158. §. Az igazgatóság gondoskodni tartozik arról, hogy a lejárati időtől fogva a fizetési utalványok kifizetésére mindenkor elégséges pénz vagy azonnal pénzzé tehető érték legyen készen a pénztárban. 159. §. A betétesekből befolyt készpénzösszegek azon módon is elhelyeztethetnek, mint az a tartalékalapra nézve a 104. §. szerint megengedtetett , de különös rendeltetések rövidebb,p. p. 3-tól 6 hónapig terjedő időre kölcsönöket adni : a) oly egyesületi tagoknak, kik a hitelintézet által megalapított birtokértékek első felét meg nem terhelvén , még bizonyos nyílt hitellel úrnak ; b) más földbirtokosoknak, akik nem tagjai ugyan az intézetnek, de jelzálogilag meg nem terhelt birtokkal bírnak. A készpénzbeli betétesek és visszafizetések, úgyszinte a forgalomban lévő fizetési utalványok összege, havonkint a pesti hivatalos hírlapokban és a bécsi újságban közzéteendő, 160. §. Mindkét esetben midőn ily rövidebb idejű kölcsön igényeltetik, az illető egy kötvényt állít ki az intézet javára, mégpedig az, a ki az intézet tagja, a birtok becse 50 ° C-jének még meg nem terhelt részére, s a ki nem tagja az intézetnek, birtokának az intézet becslési elvei szerint legfeljebb 30 fonyi értéke erejéig.• Ezen kötvények jelzálogilag bejegyeztetnek. 161. §. Az ekkér bejegyzett kötvényt az intézet igazgatóságánál teszi le a kölcsönvevő, miről letéti jegyet kap. 162. §. Az igazgatóság meggyőződvén a kötvény szabályszerűségéről az illető számára hitelt nyit, még pedig kötvényei összegének 2/a része erejéig. 163. §. Az ily hitel, mely 6 hónapnál nem hosszabb, de lejáratkor megújítható, készpénzbeli kölcsön kérésére jogosítja fel az érdekeltet, melyet tőle az igazgatóság ha a betétesekből elegendő pénz folyt be, s ha a jelzálog értéke időközileg nem csökkent, nem fog megtagadni. 164. §. A kölcsönzőnek szabadságában áll, rövid idejű kölcsönét záloglevelekben kölcsönre bármikor átváltoztatni, mely esetben a záloglevelek az igazgatóság által értékesittetvén,a rövid idejű kölcsön visszafizettetik, s a jelzálogi bejegyzéssel ellátott kötvény az intézet többi kötvényei sorában őriztetik. 165. §. Jövedékjegyekké való átváltoztatás csak azon esetben engedtetik meg, ha a kölcsön összeg az 54. §-ban meghatározott arányt túl nem haladja. 166. §. Ha a kölcsönvevő,ki nyílt hitelt nyert, a lejárati napra vagy napon tartozását pontosan nem fizeti, tartozásának kielégítése végett kölcsöne azonnal záloglevelekben, s illetőleg jövedékj ügyi kölcsönre változtathatik át kötvénye egész erejéig, s az igazgatóság e zálogleveleket vagy jövedékjegyeket az adós rovására azonnal értékesítvén, tartozását kifizeti,a felesleget az érdekeltnek kézbesíti, kötvényét pedig az intézet rendes kötvényei sorába iktatja. 167. §. A ki nyilt hitelét tovább használni nem akarja, miután tartozását pontosan lefizető, beadott kötvényét letéti jegyének visszadása mellett azonnal átveheti, vagy ha nyilt hitelét később ismét használni kívánná, kötvényét tovább is az intézetnél hagyja, rájegyeztetvén arra tehermentességét a kötvényi időre nézve. XII. Fejezet. A záloglevelek tulajdonosainak jogai a hitelintézet irányában. 168. §. A záloglevelek tulajdonosainak jogai a zálogleveleken ki vannak fejezve, és a jelen alapszabályok IV-ik fejezete által meg vannak határozva. Ezen jogok biztosításául az alább következő határozatok szolgálnak. 169. §. Az intézet a záloglevelek tulajdonosai irányában következő kötelezettséget vállal magára : a) a késedelmes fizetők ellen a meghatározott végrehajtási eljárást szigorúan követi. b) A törlesztési alapot czélszerűleg kezelendi. c) A tartalék alapban a biztosítási letételeket, ha azok megkevesednének, mindenkor kiegészítendi, d) számadásai eredményét, törlesztési és tartaléktőkéje állapotát, rövid kivonatban a pesti hivatalos lapok és a bécsi újság útján évnegyedenként közzéteszi. 170. §. Ha az intézet a záloglevelek tulajdonosai irányában vállalt kötelezettségeinek eleget nem tenne, jogában áll a panaszlónak a pesti váltótörvényszék utján, mely ily esetekben rövid szóbeli tárgyalás mellett jár el, követelését végrehajtás útján behajtatni. 171. §. Az ily végrehajtás mindenek előtt az intézet tartalék alapja ellen intézendő, ennek kimerültével a tartalék alapi letételekre és végre, ha ezután nem lenne a letételek 110. §. szerinti kiegészítéséről gondoskodva, az intézetnek lekötött bármely földbirtok ellen,azonban annak a földhitelintézet követeléseivel való terheltetésén semmi esetre se túl, történhetik a bírói végrehajtás. 172. §. A mely birtokos ellen ily végrehajtás eszközöltetett, fel van jogosítva tökéletes kártérítést követelni az intézettől, s mindenek előtt azt kívánni, hogy az általa fizetett összeg s netaláni kára tartozásából leszámíttassék. 173. §. Ha valamely záloglevéltulajdonos az intézet ellen keresetet akar indítani, előbb a felügyelő bizottmánynak adja be keresetét. 174. §. A felügyelő bizottmány tartozik az ügyet 3 nap alatt megvizsgálni, s ha panasztottnak igényei ez alatt ki nem egyenlíttettek, a keresetlevelet észrevételeivel ellátva, a 3 nap elmúlta után a panaszlónak kiadja. 175. §. A bíróság által alaptalanoknak ítélt panaszok esetében a panaszló teljes kár- és költségtérítéssel tartozik. XIX. Fejezet: Az intézet feloszlásáról. 176. §. Az intézet feloszlása iránti tárgyalás csak akkor veheti kezdetét, ha egy rendes közgyűlésben a jelenlévő szavazatképes tagok 2/3-ja annak megkezdését indítványozza. 177. §. Ezen indítvány keletkezése után az elnökség a tanácskozás tárgyának azonnali köröztetése és közhírré tétele mellett, egy, 3 hóval előbb tudatott határidőre, a szavazatra jogosított érdekelteket összehívja. 178. §. Hogy a feloszlatás iránt az e czélra hirdetett gyűlés jogérvényesen határozhasson , a szavazatra jogosított érdekeltek és alapítók vodának személyes, vagy meghatalmazással ellátott képviselőinek jelenléte szükséges. 179. §. Ha kimondatik a többség által az intézet liquidatiójának megkezdése, azon időponttól fogva többé kölcsön nem adathatik. 180. §. Az intézet végkép feloszlottnak csak akkor fog tekintetni, ha összes záloglevelei, jövedékjegyei s fizetési utalványai végkép beváltattak s mind az intézet javára tett jelzálogi bejegyzések törlesztve, vagy átváltoztatva vannak. — Mindaddig, mig ez véghez nem ment, a tartalék és törlesztési alap kezelése és együttartása meg nem szüntettethetik. 181. §. Az intézetnek adósai és hitelezői irányábani liquidatiója végbemenvén , az utolsó közgyűlés összehivatik, mely kiadván mindenekelőtt az alapítók összes betételét, amennyiben ez már korábban meg nem téríttetett volna és a 10%-os betéteit, az alapítókkal együtt a tartalék alapban levő pénzek mi czélra leendő fordítása iránt határozand. XIV. Fejezet. Különleges határozmányok. 182. §. A záloglevelek a bécsi börzén eladhatók, s árfolyamuk ugyanott rendesen jegyzendő. 183. §. A záloglevelek, jövedékjegyek vagy azokhoz tartozó kamat és illetőleg tőkerészleti szelvények meghamisító, azon büntetés alá elnek, mely a közokmányok meghamisitóira törvényesen szabva van. 184. §. A kormánynak felügyeleti joga egy csász. és apost. kir. felsége által legkegyelmesebben kinevezendő kir. biztos utján gyakoroltatik, kinek jogában áll a közgyűlésekben, valamint a felügyelőbizottmány üléseiben is jelen lenni, az intézet ügyviteléről és számadásairól magának mindenkor ismeretet szerezni, s aki egyáltalában köteles az alapszabályok legszigorúbb megtartása felett őrködni, s a kormánynak közigazgatási és pénzügyi érdekeire felügyelni, s azokat képviselni. Továbbá jogában áll ezen királyi biztosnak, az intézet alapszabályellenes intézkedéseit felfüggeszteni, mely esetben a beállított intézkedés végrehajtása felett a kormány határozata kieszközlendő. (vaid Assegi » ber««ked tuno#itA«. Pest, sept. 26. Időjárás kellemes bűvös. A viz folytonos apadásban. Gabnaüzletünk az izraelita ünnepek miatt még mindig pang. Tokaj, September 23. Úgynevezett dióverő országos vásárunk tegnap tartaték meg. Gabonanemüekből nagy mennyiség hozaték be, — de vevők hiányában mindenfelé csak nyomott áron kelt el. Busa mérője 3 ft 30—60 kr, gabona 2 ft 40— 60 kr, árpa 1 ft 80 kr—2 ft, kukoricza tavalyi 2 ft 50 kr, uj 1 ft 80 kr, zab 1 ft 10—20 kr, kása 4 ft—4 ft 20 kr, lencse 4 ft o. értékben kelt. Szesz igen kevés bozaték, kész áru nagyban, régi izezéje 30 fokú 23 Vakron, — részletben pedig 25 kron kelt. Kötések nem történtek, mivel igen sok szilvapálinka főzetvén, még nagyobb ársülyedést várnak a termelők. Nyers bőr szintén nyomott áron kelt és kevés figyelemben részesült. Szarvasmarha, a vidéken több helyen kiütött marhavész miatt, igen kevés volt, lovak és sertések elég magas áron, nagyobb mennyiségben vásároltattak. Az őszi munkálatokban a folytonos tartós szeles száraz idő, igen akadályoz. A repedevetések állása kedvezőtlen, s ha egy jóltevő eső még soká késik, végkép elromlanak. Kertes szölleinkben a szüret már megkezdődött, folyik is a legnagyobb rendetlenségben, amennyiben mindenki önérdeke szerint megkezdi a szedést, anélkül, hogy a hatóság által kitűzendő határidőt bevárná. A hegyekben is szépen érik a szellő, s mivel ez évben a vegetatió általában elébb van, hihetőleg a szüret is korábban fogja kezdetét venni, mint előbbi években. A Tisza vizorlása már rég óta kedvezőtlen, a hajózás szünetel, számos vontatók és egy gőzös Lucznál vesztegel, nem mehetvén a palkonyai zátonyon át lefelé, pedig az ottani csekély víz alig