Pesti Napló, 1862. december (13. évfolyam, 3843-3862. szám)
1862-12-02 / 3843. szám
13. ez. Azon esetben, ha az alkudozások, melyeket a három udvar Konstantinápolyban már megkezdett Görögország határainak szabályozására, az ottomán porta részére pénzbeli kárpótlásra vezetnének, elhatároztatott, hogy e kárpótlás összege az előbbi czikkben említett kölcsönből fizettessék. 14. sz. Bajor király ö felsége meg fogja könynyíteni Otto herczeg részére, hogy Bajorországban, mint görög király, oly csapatot toborzzon magának, mely három ezer ötszáz ember számig emelkedhetik. Ezt a görög állam fogja fegyverezni, fizetni és ruházni, ez lehetőleg minél előbb oda fog küldetni, hogy a szövetségeseknek mostanig Görögországban hagyott csapatait fölváltsa. Ez utóbbiak teljesen görög király ő felsége rendelkezése alatt állandónak a fentnevezett haderő megérkezéséig. 15. sz. Bajor király ő felsége segítségül lesz abban is, hogy Otto herczeg bizonyos számú bajor tiszteket is kapjon, kik Görögországban nemzeti hadsereget szervezzenek. 16. ez. Mihelyt lehetséges lesz, a jelen szerződés aláírása után azon három tanácsos, kiket bajor király ő felségének Otto herczeg e királyi felsége mellé kell adnia a régensség alakítására, Grögországba fog menni, ott a nevezett regensségi hatalmat átveszik, s előkészítik mindazon rendszabályokat, melyekkel a király fogadtatása jár, ki hasonlókép a lehető legrövidebb idő múlva Görögországba megy. 17. sz. A három udvar jelenteni fogja a görög nemzetnek egy közös nyilatkozatban, Otto bajor herczeg 6 kir. felségének görög királylyá történt választatását, s a régensségnek minden telhető segítséget nyújtanak. 18. sz. Jelen szerződés ratificáltatni fog, s a ratificált okmányok ki fognak cseréltetni Londonban hat hét alatt, vagy ha lehet, még előbb. Melynek erősségéül az illető meghatalmazottak aláírtak s saját czimeres pecsétjökkel megerősítették. Londonban, máj 7. az Ur 1832-ik évében. Talleyrand, Palmerston, Liéven, Matuszewitz, De Cetto. Sub sperati.“ Az olasz parlament. A turini képviselőház 26-iki ülése nagyon viharos volt. Rattazzi miniszterelnök egészen betölté azt védbeszédével, 2 órától délután mintegy 6 óráig tartott a beszéd. Még nem fekszik előttünk e beszéd egész terjedelmében. De tudósításaink szerint a hatás, melyet beszéde tett, igen különböző a pártszempontokhoz képest. Mig pl. a „Gazetta del Popolo“ üdvözletet mond a miniszterelnöknek erkölcsi győzedelméért, a „Diritto“ nov. 26 ikát a minisztérium veresége napjának nevezi. Mig a „Monarchia Nationale“ állítja, hogy Rattazzinak sikerült Buoncompagnie interpellátiójának érveit egytől egyig diadalmasan megdönteni, az „Opinione“, Ricasoli közlönye, merőben ellenkező nézetben van. Addig is, míg a miniszterelnök beszédét bővebben ismertethetnék, álljon itt rövid kivonata. Rattazzi mindenekelőtt kiemeli, hogy kormányra léptekor első feladatának tekintette a pártok egyesítését, ami sikerült is neki , mert különböző alkalommal csaknem egyértelműleg szavazott mellette a parlament. Rámutat azon eredményre, melyet a déli hadseregnek az olasz hadseregbe olvasztásával vívott ki. Aspromontenál ama volt hadsereg tisztjeit látta küzdeni a garibaldisták ellen. (Rosszasé zúgás). A külügyi politikáról röviden nyilatkozik. Sajnálja, hogy a római kérdésben a kormány nem bírt eredményre jutni , de ezután is elkövet mindent diplomatiai utón e kérdés megoldására. Felfoghatja, hogy a baloldal megrója a minisztériumot Aspromontenál követett eljárásáért ; de meg nem foghatja, hogy a rendet képviselő jobboldal némely férfiai mint támadhatják meg e miatt. — A minisztérium talán, a zavart viszonyok közt és az események hevében, túl ment a megtorlásban, de át nem lépte az alaptörvények által kijelölt határokat. Ez megengedi oly egyletek feloszlatását, minők az emancipatiós egyletek valának, s megengedik végletes viszonyok közt az oly rendszabályt, minő az ostromállapot kihirdetése volt. Aki a déli tartományok akkori viszonyait ismerte , helyeselnie kellett e rendszabályt. Különben az ostromállapot megsemmisítette a camorrát,és nagyon befolyt a rablóság kevesbítésére. (Hangos ellenmondások). — Rattazzi felolvasta Lamarmora tábornoknak egy ezt jelentő levelét, s kéri a házat, hogy ha hitelt nem ad szavainak, s nevezzen ki titkos bizottmányt a tárgy megvizsgálására. A képviselők elfogatását hasonlókép Lamarmora egy levelével igazolja. E levél e szavakkal végződik : „Szégyenlem s szégyenelniök kellene képviselőtársaimnak is esküszegő képviselőkkel ülni együtt. (Rendkívüli, mintegy tíz perczig tartott zaj és félbenszakasztás). Rattazzi felszólítja a három elfogva volt képviselőt,igazolják magukat; ha ez sikerül a parlament színe előtt, önigazolásra fogja vonni Lamarmora tábornokot ez elsietett szavakért. (Közhelyeslés). Azt, hogy a parlamentet össze nem hívta az ostromállapot kimondására és az aspromontei események után, azzal igazolja, hogy a minisztérium sejti, hogy a képviselők nem fognak a felhívásra megjelenni. (Átalános zúgás és ellenmondás). Azon kérelemmel fejezte be beszédét, hogy a ház ne vigye át személyes térre a nagy elvkérdéseket; elmondá, hogy Durando másnap nyilatkozni fog a külügyek tárgyában, s maga is szólani fog még. Mint az „Ost D. Post“ levelezője írja—átalános pisszegés követte a miniszter beszédét, hegyi gyapjú, változatlan árakon. Repczéből semmi üzlet; az árak névlegesek. A szilvapálinka ára emelkedett s a tótországi 19—20 fttal fizettetett adószámra. A törkölypálinka is jól kelt 13—15 ftjával. — Szeged, nov. 28. Piaczunkon a forgalomjavulásnak még mindig semmi nyoma. A szalonna- és disznózsír-kereskedés sem akar élénkülni, habár az élési kedvezőbb időszak már beálltnak tekinthető. Hiányoznak a külföldi tudakozódások, s ami keveset vásárolnak is, az nagyon olcsó áron történik. Jóslataink a kereskedés ez ágára nézve — fájdalom ! — csakugyan teljesülésükhöz közelednek , mert máris lehet egészen kövér disznókat — élet nélkül — 20— 21 kajával fontonként venni. És biztosan állíthatjuk, hogy ez arány legalább három hétig tartani fogja magát, sőt az árak talán még inkább lenyomatnak, minthogy máris nagy tömegekben hoznak hízott sertéseket. E héten azon kellemetlen eset is fordult elő, hogy a mintegy 10 nap előtt Pestre szállított kövér disznókat az ottani csekély ár miatt visszahozták. Ez arról tanúskodik, hogy az itteni árak a felsőbb vidékiekhez képest a kereskedőknek több nyereséget, vagy legalább csekélyebb veszteséget ígérnek. Ponton meggyőződésünk nyomán a következő árakat jegyeztük : egészen kövér disznók 20—21 kr, középhizásuak 17—18 kr, 70—80 fontos úgynevezett frisingek 15—16 kr fontja élet nélkül. Fris disznózsír december közepén átadva 36—38, januárban átadva 38—40 ft mázsánként ; pörzsölt vagy fehér egészen vastag szalonna 24 ft, középszerű 22—23 ft, vékony 21— 22 ft mázsája ; füstölt szalonna 34—35 forint, füstölt sonka 32—33 forint Az esős idő miatt gabnapiaczunkra nagyon kevés termény szállíttatott, de a szükséglethez képest ez is elég volt. Daczára annak, hogy a felsőbb vidéki piaczokon a buzaforgalom igen élénk volt, nálunk a tudakozódásnak semmi nyoma s magtári adás-vételekről nem hallottunk. Kukoriczából legtöbbet hoztak s ára 1 ft 90 kr — 2 ft közt tartotta magát. A többi gabnanemek árai a múlt hetiekhez hasonlók. Győr, f. hó 29-én szombaton megtartott hetivásárunk a folytonos esőzés és rosz utak miatt oly csekély volt, hogy alig érdemes róla tudósítást közölni, mindamellett, hogy üzleti tudósításunk csorbát ne szenvedjen, annak eredményét a következőkbe foglalhatjuk össze. Beszállittatott: b. 328 m., rozs 102 m., árpa 71 m., zab 108 m., kukoricza 107 m., köles 17 m., bab 53 m., burgonya 97 zsákkal. — Az árak következők : Egy auszt. m. tiszta búza 4 ft 10—30 kr, közönséges 3 ft 60 kr—4 ft, kétszeres 2 ft 80 kr—3 ft, rozs 2 ft 60—80 kr, árpa 1 ft 80 kr—2 ft, zab 1 ft 50—70 kr, kukoricza uj 2 ft 30— 40 kr, köles 1 ft 90 kr—2 ft 10 kr, bab 3 ft 20—40 kr, széna egy mázsa 1 ft 10—30 kr, bor egy akó uj 4 ft 50 kr—6 ft 50 kr, burgonya zsákja 90 kr—1 ft 30 kr. Gazdasági e kereek. tudósítások. Pest, dec. 1. Napfényes, de hideg idő. Az éjjel kemény fagy. A gabnaforgalom a múlt héten a külföld főbb piacain valamivel kedvezőbb volt. Londonban az árak — úgy látszik, az északi tengernek jég miatt járhatlan volta következtében — szilárdultak , a porosz és rajnamelléki piaczokon pedig folyton élénk az üzlet. Triesz tben a búza meglehetős jól kelt és összesen 44,700 st. adatott el; egyéb gabnafajból nem igen volt forgalom. Helybeli piaciunkon a múlt héten a búzát illetőleg szintén jelentékeny volt a kelendőség és meglehetős élénk az üzlet, az árak mintegy 10 krral emelkedtek. Az összes búzakelendőség 35,000 m.re tehető. Rozs vagy 5— 6000 m. adatott el fogyasztásra ; árpa nagyon kevés, az is árváltozás nélkül. Zab két hajórakmány vétetett meg Tétényben 1 ft 55 kr és 1 ft 53 krjával; ezenkívül nem sok kelt el. Kukoricza szintén csekély, még pedig csökkent árakkal. A gyapjuüzlet nem volt élénk, csak 160 m. adatott el egy franczia ház számára, s két részlet Vegyes tudósítások. — A kölcsön-sorsjegyekkeli Ígérvény-üzletről szóló törvény. Kelt 1862. nov. 7-dikén. Érvényes az egész birodalomra. Vonatkozva 1861-diki december 17. és 19 én kelt és birodalmi tanácsom mindkét házával közlött rendeletemre, indíttatva érzem magam, azok beleegyezésével, illetőleg az 1861. február 26-ki alaptörvény 13. §-sához képest, következő ss 1863. január 1-sején életbe lépendő rendeletet kibocsátni 1. §. Az ígérvény üzlet, azaz a sorsjegynyeremény reményének eladása következő feltételek alatt engedtetik meg : a) A nyeremény remény eladása a sorsjegy tulajdonosa, vagy más egyén által, a tulajdonos részéről adott, határozott és írásbeli felhatalmazás alapján történhetik meg, és mindkettőnek állandóan az ausztriai államterületen kell laknia. b) A nyeremény-reménynek határozott, azaz egy belföldi kölcsön kisorsolásának ismertető jegyei által megjelölt sorsjegyére és határozott húzására kell vonatkoznia. c) Ezen nyeremény-remény eladásának egészben, azaz nem részleg kell történnie és azon kötelezettséggel, hogy a nyeremény-reménynek a húzás alkalmávali valósulása esetében a sorsjegy kölcsönösen megállapított kárpótlás mellett a vevőnek átadassák, vagy a nyeremény, ha a sorsjegy a kikötött idő alatt át nem vétetik, az illető kárpótlás és a költségek levonása után a jogosított részére a törvényszéknél tétessék le. d) A jogüzletről írásbeli okmány (igérvényirat) adandó, mégpedig a pénzügyigazgatás által kiadott s ide mellékelt szabályszerű bélyegzett blanquette mintája szerint, amelynek az üzlet fölebb megjelölt lényeges határozványát magában kell foglalnia. A szabályszerűleg szerzett nyeremény-remény ismétt eladása megengedtetik, azonban nem szabad ezt egy vagy több sorsjegy nyeremény-reményeknek részletekre leendő feloszlatásával tenni. 2. §. A sorsjegyek nyeremény-reményének az 1. §. rendeleteivel ellenkező módonis adása meg van tiltva, és ennek teljesítése törvényes uton nem követeltethetik. Az, aki mást e tekintetben ámított vagy vétkes tudatlanságból s hanyagságból megrövidített, vagy kárából hasznot húzott, ezért a fennálló törvények szerint felelős. 3. §. A tiltott ígérvényüzlet létezése, annak bebizonyításáig, hogy nemcsak a nyeremény-remény adatott el, tétetik fel, ha valaki : a) Bizonyos sorsjegyet azon feltétel alatt ad el, hogy valamely meghatározott napon, a megkötésre következett húzás után a sorsjegy árát lefizeti, a kihúzott sorsjegyet egy ki nem húzottal fölcseréli, vagy ugyanazon, avagy hasonló sorsjegynek a fölebb kijelölt idő alatti visszavásárlási jogát fenntartja, illetőleg erre kötelezi magát. b) Másnak jogot ad bizonyos sorsjegy átengedését a félőbb meghatározott idő alatt, meghatározott áron követelni; utóbbi azonban fel van jogosítva a szerződéstől föltétlenül, vagy a foglaló, bánatpénz, részletfizetés, vagy általán egy már lefizetett összeg elvesztésével visszalépni. 4. §. A tulajdonos ezen elvállalt kötelezettség tartama alatt a sorsjegy tulajdonjogát nem adhatja el, és ennek birtokát a pénzügyi közegek előtt, kívánatra igazolni tartozik. A tulajdonos által feljogosított eladó a pénzügyi közegek előtt kívánatra felhatalmazását vagy a nyeremény-remény szabályszerű megszerzését tartozik bebizonyítani. Ha ezen szabály nem teljesíttetik, tiltott játék létetik fel. 5. §. Az igérvény-lap bélyegdíja minden sorsjegy után 50 kv, mely összeg lefizetése mellett az ígérvény blanquette az engedélyezett eladóknál kapható. Ha egy ígérvénylapon egynél több sorsjegy nyeremény-reménye adatik el, kiállítása előtt a további illeték bélyegjegyek s ezek átbélyegzése vagy közvetlenül megtérítendő. Az e szerint kiállított igérvénylap tulajdonosának, ha annak hiteles másolatát benyújtja, az illetékszabályozó hivataltól annyi bélyeges blanquette adatik ki díj nélkül, amennyi a bélyegjegyeknek, vagy a közvetlenül lefizetett illetéknek megfelel és annak ezen kiszolgáltatást ugyanazon húzásnapnak a blanquettere leendő beiktatásával kell az eredeti bizonyítványon megjelölnie. Az Ígérvénylapokhoz teljesen hasonlóknak tartandók a nyeremények eladhatására szóló felhatalmazási okmányok, melyekre nézve az illető igérvénylapok még nem adattak ki. 6. §. A sorsjegyek nyeremény-reményeinek eladására szóló határozatok a sorsjogy részletekre is érvényesek, ha ezek a kölcsön kisorsolási terve szerint fennállnak. 7. §: Ezen törvényben foglalt határozmányok minden áthágása, mint a lottó-szabályok által tiltott játék az illető jövedéki törvények szerint és a bélyegkötelezettség nem teljesítése, mint a bélyegjövedék megrövidítése büntettetik. A tiltott igérvényüzlet bűnrészese az is, aki a tilalmat képező ok ismerete mellett: a) Egy, a tilalom ellenére eladott nyereményreményt megszerez ; b) ily tiltott üzletekre felszólít, vagy rájuk megbízásokat tesz közzé. Ha az eset más fenyító törvények alkalmazására is alkalmas, akkor az azok által kiszabott büntetésen kívül az ezen törvény szerinti pénzbüntetésnek is helye leend. A feljelentők s tetten kapók megjutalmazásának az ez iránti általános határozatok szerint kell történnie. 8. §• Az ezen törvény hatálybalépésének kezdete előtt kiadott iratokra vonatkozólag egy jövőre megengedett ígérvényüzlet iránt, a netalán magára vont büntetés elengedtetik, ha egy hó alatt ezen törvény hatályba lépésének kezdetétől fogva az 5-ik §-ban kiszabott illeték bélyegjegyek s ezeknek az igérvény-lapom szabályszerű átbélyegzése által vagy közvetlenül lefizettetik. 9. §. Ezen törvény végrehajtásával a pénzügyminiszter bizatik meg. Bécs, nov. 7. 1862. Ferencz József s. k. Rainer Föherczeg s. k. P1 e n e r s. k. Legfelsőbb rendeletre: B. Ransonnet s. k. (Bélyeg.) Igérvény-lap. Alólirt átengedi ezen Ígérvény lap kézbesítőjének a............lotto-kölcsön.............húzására, a..........sorsjegyet (vagy sorsjegyeket) és kötelezi magát, hogy ezen sorsjegyet (vagy sorsjegyeket), ha a fölebbi húzásban kihúzatnék, a megállapított kárpótlásért az.............(bizonyos határidőig) tulajdonába bocsátja, vagy a reá erő nyereményt, ha a sorsjegy a kitűzött napig el nem vitetnék, a megállapított kárpótlás és a költségek lefizetése mellett a jogosított részére a törvényszéknél leteendi. (Kelt.) (Név.) (Foglalkozás.) (Lakhely.) Ezen irat kiállításánál a kiállító a nyomtatott szövegben üresen hagyott sorokat betöltendi. (Ezen Ígérvény - lap hátára a törvény van nyomva.) — A muzeumegylet évi közgyűlése. Az érd múzeum tegnapelőtt kezdődött évi közgyűlése tegnap bevégződött. A közrészvét ezúttal is hatalmasan nyilatkozott e nagy horderejű intézetünk ügyfolyama ellett. A meglehetősen kedvetlen idő daczára is a vidék is meglehetősen volt képviselve. A gyűlést, főelnökünk gr. Mikó Imre , amíg a közügyben Pesten lévén, dr. Szabó József kir. tanácsos úr nyitotta meg, egy beszéddel. Utána Finály Henrik, az egylet titkára olvasá fel jelentését az egylet egy évi működéséről, mit mai számunkban közlünk. Minek legfényesebb pontja az, miszerint be jön jelentve, hogy gr. Eszterházi László azunga éremgyűjteménye, mely 3700 darab (360 arany, 1000 ezüst) érmet tartalmaz, s minek nyersértéke mintegy 6, de becsértéke mintegy 15.000 ft — megérkezett, s az teljesen sajátunk , mihez ha hozzá teszszük az éremtárnok fizetésére alapított 5000 ftot ; gr. Eszterházy L. ur adományát 20.000 ftra kell, hogy becsüljük. Felesleges is mondanunk, hogy a titkári jelentés e paseusa hangos éljenzésre lelkesíté a gyűlést. Ezt követte a pénztárnok, Bányai Vitális jelentése, melyből örömmel értesültünk, hogy múzeumegyletünk ereje tavaly 15,000, az idén 12,000 ft alaptőkével szaporodott, s így a múzeumalap jelenleg 185,000 ft. Azonban sajnosan értettük, hogy a 800 ra menő évi részvényesekből első évben 600, másodikban 400, a harmadban csak 200 s egynéhány részvényes fizette be 5 ft illetékét. Ezután következett az igazgató jelentése, mit köztiszteletben álló h. igazgatónk Brassai betegsége miatt, fájdalom, nem személyesen adott elő. S mindezt buzgó könyvtárnokunk Szabó Károly jelentése rekeszté be, mely a könyvtár gyarapodása s rendezése előrehaladásáról szintén kedvesen meglepő mozzanatokat mutatott fel. (E három jelentést is hozni fogjuk.) A hivatalos jelentések után az igaz választmány kiegészítése került szőnyegre. Mint három éves tag kilépett négy, két tag pedig lakását végkép eltévén , hat igazgató tagra jön a választás. Mire szavazattöbbséget nyertek : Nagy Péter, Kriza János, Nemes János, Ribiánszki Adolf, Széles Dénes és Sándor József. A pénztár megvizsgálására Pataki Ferencz, az irattár és könyvtáréra Torma Károly elnöksége alatt biztosság neveztetett ki, mely a másnapi ülésen jelentést tegyen. Ezek után jöttek szőnyegre a választmány által formulázott indítványok. Az első indítvány, hogy a titkár, kit a múlt közgyűlés egyszersmind éremtárnokká is választott, állíttassék véglegesen egyesített hivatalába — egyhangúlag elfogadtatott. A második, mely a jelenlegi helyettes igazgató valóságos igazgatóvá tételét, s melléje egy segéd múzeumőr beállítását indítványozó , hosszas vitára adott alkalmat, mire azonban jónak látjuk megjegyezni, hogy elv- és nem személykérdés körül forgott. Tisza László, gr. Bethlen János és Dózsa Dániel az indítvány elnapolása, Finály Henrik, Nagy Péter, Takács János és Hincz György az indítvány elfogadása mellett szónokoltak. Az időből kifogyván, felállássali szózatolásra került az ügy, az elnapolás nyert többséget! Minő indokokkal a később közlendő jegyzőkönyv hozni fogja. Második nap, nov. 25. a tanácskozás tovább folyt. A választmány indítványai harmadik pontja nyitotta meg a tanácskozást, mely a tartalék-tőke alapítást tárgyaló, mi egyhangúlag elfogadtatott. — A negyedik, mely az egyesek indítványa szőnyegre hozását formulázta, úgyszintén az évenkint 25 fttal leendő honorálás, valamint végre a közgyűlések februáriusban tartása, kevés vita után el lőnek fogadva. Az indítványok tárgyalása után Brassai írásbeli nyilatkozata olvastatott fel, melyben értesíti a közgyűlést, hogy a helyettes igazgatóságot és múzeumőrséget csak is a jövő közgyűlésig viselendi, miről ezennel azon nap reggelére lemond. E nyilatkozat a tegnapi tárgyalást ismét megújította. Brassai e nyilatkozatával a következő közgyűlést azon helyzetbe tevén, hogy választásában teljes szabadsággal járhat el: határozatta jön, hogy az igazgató választmány, tekintetbe véve az itteni nyilatkozatokat, a februári közgyűlésre új választási projectumot terjeszszen a közgyűlés elé. Megemlítendőnek véljük még, hogy a Haynald-féle 300 forint pályadíjt, mely Erdélynek a a rómaiak alatti históriája kérdésére volt kitűzve — a Kolozsvárit kedves emlékezetet hagyott Wass József nyerte el. — Titkári jelentés az erdélyi muzeumegylet november 24-dikén tartott közgyűlésén :« • Tisztelt közgyűlés! Bocsánatot kérek, hogy jelentésemet olyan valaminek elmondásán kezdem, amit úgy is mindenki tud, tudnillik azzal, hogy én most nem a magam, hanem az igazgató választmány személyében szólok a tisztelt közgyűléshez. Szükséges volt ezt elmondanom, azért, hogy a tisztelt egylettagok szavaimat, jelentéseimet, megjegyzéseimet ne vegyék egyéni nézetek kifolyásának, amelyekben lehetnek személyes és személyre vonatkozó indokok és célzatok, hanem emlékezzenek meg minden szavamnál, hogy kötelességemmé teszi az egylet törvénykönyve a választmány évi munkálkodásáról való jelentéstételt a közgyűlésen, és valamint a pénztárnok a maga számadásában nem a maga bevételeiről és kiadásairól ad számot, úgy én sem jelentem azt, amit én tettem, és amivel én indokoltam magamban azt a tettemet, hanem elmondom azt, amit a választmány tett, és ahol indokolni fogom e teteket, az indok nem az én, hanem a választmány indokai. A választmány teendője az alapszabály 41-dik czikke értelmében egy közgyűléstől a másikig az egylet ügyeit intézni. Az egylet ügyei pedig kétfélék lévén, úgymint gazdaságiak és tudományosak, hogy rend legyen e jelentésben, nézzük előbb a gazdasági ügyeket. A gazdasági ügyek közt első helyen áll kétségkívül a pénz, és így természetesen a pénzügyről való jelentés nyitja meg a jelentések sorát. Erre nézve kérem a jelenlevő tisztelt egylettagokat, szíveskedjenek az alatt, hogy a következőket fel fogom olvasni, figyelemmel kísérni a kezükben levő kinyomott pénztárkimutatást, és meggyőződni az elősorolandó adatok helyes voltáról. Ami legelébb is az egylet vagyoni állását illeti, annak állapota 1861 elején ki van mutatva az 1861-ki bevételek első során, mint pénztármaradék. Ha valaki azt a fáradságot venné magának, hogy a kijelölt soron egyenkint álló és részint pengő pénzben, részint osztrák értékben kifejezett összeget mind osztrák értékre változtatná és azután összeadná, összegül nyerne 103 db aranyat és 160,773 ft 303 krt osztrák értékben, a mely összegbe bele lévén foglalva 4521 ft 9473 kr készpénzkészlet, a mely nem tartozik az elkölthetetlen tőkéhez, ha ez összeget kivonjuk, előáll az egyleti alaptőke akkori tiszta állapota, a mely teszen 103 darab aranyat és 156,251 ft 36 krt osztrák értékben, amely részint állam-, részint magány kötelezvényekben megvolt. Ezzel szemben az 1862 ki bevételek első során álló pénztármaradék 1862. januárius 1-én kimutatja az egylet vagyoni állását 1861 végén, és a fentebbi mód szerint összeadva teszen 139 db aranyat és 174,996 ft 1376 krt osztrák értékben, amelyből, mint fentebb kivonván, a 2521 ft 62/6 krnyi készpénzkészletet, marad állam- és magánkötelezvényekben megvolt 139 db arany és 172,474 ft 51 kr tiszta tőke, és íme jelentésemnek első örvendetes eredménye az, hogy az egylet biztosított alaptőkéje 1861 januarius 1-jétől 1862 januarius 1 jéig, tehát 1 év alatt gyarapodott 36 db aranynyal és 16,223 ft 15 krral osztrák értékben. 1862 oct. 31 -én, a mikor tudniillik a t. közgyülés elébe terjesztendő számadást bezárták, a pénztármaradék tett 208 db aranyat és 185,356 ft 6471 krt osztrák értékben, a melyből, leszámítva a készpénzkészlet 344 ft 6376 krban, marad az alaptőke összege 208 arany és 185,012 ft 1 kr o. é., amelyből, ha az 1862 elején megvolt alaptőkét 182,474 ft és 51 krt levonjuk, kitűnik, hogy 1862 januarius 1-től 1862. october végéig az alaptőke gyarapodott 12,587 ft 50 krral, nem számítva az arányban meglevő tartalék gyarapodását. Nem lehet e jelentésnek czélja egy egész számadást aprólékosan előterjeszteni, az ide tartozó adatokat úgy is a pénztárnoki jelentésből fogja a t. közgyűlés megérteni, de mégis tán nem lesz érdektelen a költségek egyes tételeit az előleges költségvetés tételeivel egybehasonlítani. Az 1861-re készített előleges költségvetés igazgatásra és kezelésre kivetett volt 400 ftot, a valóságos költség tett 547 ft 77 krt, tehát 147 ft 77 krral többet. Ez azonban nem mind a költségvetés áthágásának rovására esik. Ugyanis legelébb kell megemlítni, hogy ez összegből 46 ft még 1860-ra esik, és csak azért fordul elő az 1861-ki költségek közt, mivel a kifizetés az új évbe átjött, holott a költség valósággal még az ó évben történt, másfelől ez összeg nem annyira azt fejezi ki, ami valósággal igazgatásra és kezelésre ment, mint inkább azt, ami a gazda számadásába esik, és amiben igazítási és építési költségek is vannak, amelyeket azonban a számadás megzavarása nélkül külön választani már nem lehetett. Rendszeresített fizetésekre az előleges költségvetés 5408 ftot, a valóságos költség csak 5332 ft volt, mivel az egyik írnok fizetését nem mindjárt az év elején kezdette folytatni, állandó beruházásra ki volt vetve 900 ft, elkelt 1067 ft 93 ft, a természeti tár gyarapítására ki volt vetve 500 ft, elkölt 346 ft 24 kr, a könyvtár gyarapítására ki volt vetve 1200 ft, elkölt 533 ft 12 kr, nyomtatványokra ki volt vetve 500 forint, elkölt 613 ft 10 kr, a kertmivelésre ki volt vetve 200 ft, elkölt 188 ft 90 kr, végre építésre számítottunk volt mintegy 8000 forintot, de elköltöttünk 10,823 forint 98 7a krt, és igy az összes költség, amely 17,108 ftra volt számítva,valósággal tett 19,397 ft 372 krt, túlhaladta tehát az előleges költségvetést 2289 ft 272 krral, amely az 1860-ki pénztármaradékból fedeztetett. Ha mind a mellett a gyűjtemények közvetlen gyarapítására kivetett összegek nem keltek el, az leginkább annak tulajdonítható, hogy a természeti tár számára kijelölt helyiség még nem volt elkészítve, és annak következtében nem lehetett oly gyűjtemény gyarapítása után járni, amelyet még nem volt hová tenni; a könyvtárra nézve pedig megjegyzendő, hogy tetemes könyvvásárt ejteni, a választmány a nagy agro mellett, nem látta czélszerűnek, és ennél fogva tetemes összeget igénybe vevő könyvvásárok, név szerint olyanok, amelyek igen becses és terjedelmes meglevő munkák kiegészítését czélozzák, függőben maradtak, a választmány pedig czélszerűbbnek látta az erre szánt pénzösszeget egyelőre megtartani, mint egyébre elkölteni. Egyébiránt 1861 volt az első év, amely némileg alkalmat nyújtott, hogy valóságos költségünket egy részletezett költségvetéssel szembe tehessük, mert amint tudva van, az 1860-ki előleges költségvetés csak általánosságban volt összeállítva. Már 1862 re biztosabb alapunk volt, és ez évben a költségek egyetlen rovatában sem mentünk még eddig túl az előleges költségvetés kivetésein, megtörténhetik ugyan ez s még deczember végéig, de remélhetjük, hogy 1863 ban már bizonyosan nem fog többé megtörténni. Az 1862-ki számadás részletének előadása a pénztárnoki jelentésnek lévén fentartva, pénzügyi jelentésemet itt bevégzem, és áttérek a gazdasági ügyek más ágaira. A tavalyi közgyűlés óta lefolyt évben a múzeum épületén és telkén csaknem folytonosan folyt az építkezés. Eredménye már ma az, hogy a főépület már megnyílik gyűjteményeink szármára, és noha rajta künn is benn is még nem egy aprólékos tatarozás hátra van, mégis valahára beleköltözhetünk, azonkívül állítottunk a múzeum kertjében egy melegházat, és az egyik virágház épületét oly formán kiigazítottuk, hogy a virágházon kívül benne kertészünk számára szállást is nyertünk. Az igaz, hogy a kelet felöli második üvegház roskadozó állapotban maradt, de mindent egyszerre nem lehetett felkarolni. A kert nagy költséget vett igénybe a lefolyt nyáron, de részint visszafizeti egy részét, részint nagyobbára újonnan volt beállítandó, és aki látta, milyen volt ez a kert az idei száraz nyáron, meg nem tagadhatja a helyettes igazgatótól és a kertésztől a megérdemlett dicséretet. Még nyomtatványaink árulását is lehetne a gazdasági rovat alá vonni, fájdalom, erről nem sok örvendetest tudok mondani, midőn olcsósága mellett is alig kél. Hogy azonban jövőre a könyvárus is érdekünkbe vonhassuk, helybeli könyvárust Stein Jánossal szerződtünk, és őt tevén minden kiadványaink bizományosává, megengedtük neki, hogy magát múzeum-egyleti könyvárusnak nevezhesse, amiért ő is kötelezte magát, hogy a tőle és általa vásárlandó könyvek árából az egyletnek tetemes rabatot enged. Vessük most szemeinket a tudományos ügyekre. Tisztelt közgyűlés! Bár minő visszásnak tetszik még mai napig sok embernek, a választmány még nem tudott másképen meggyőződni mint úgy, hogy a múzeumegylet tudományos működésének legelső és legfőbb része nem más, mint a múzeum gyűjteményeinek beállítása, rendezése és gyarapítása. E főteendővel szemben minden más működésnek háttérbe kell szorulnia. E körül öszpontosult is mindaz, amit a választmány tett és létetett, sőt a valódi tisztán szellemi tudományos működés is közvetve ide viszonyult. E szempontból tekintve, maga az építkezés, a kert rendezése és mivelése, a múzeumi termek állványokkal és bútorokkal felcserélése a tudományos működés körébe esik, mert mind az gyűjteményeink érdekében történt. Mint gyarapodtak maguk a gyűjtemények, arról a jelentéstételt az illető őröknek kell átengednem, de egynéhány mozzanatot még sem hagyhatok említetlenül, részint azért, mivel eszme és tény a választmányé , részint azért, mivel ha itt el nem mondom, senki sem fogja elmondani. Legelébb szükségesnek látom megemlíteni, hogy a lefolyt évben a választmány két tisztviselőt utaztatott a múzeumi gyűjtemények érdekében, előbb július havában a könyvtárnokot, aki bejárván az ős székelyföld főhelyeit, habár épen azt, amit keresett, t. i. a székely krónika eredetijét, vagy bár a kézzelfogható bizonyságot arra, hogy az eredeti hol létezett, nem kapta meg, mégis gyönyörű könyvészeti eredménye volt utazásának, amennyiben nem egy oly régi magyar könyvet fedezett fel, amelyet a tudományos világ eddig csak hírből ismert, sőt oly szerencsés volt, hogy egynéhány ily irodalmi kincset múzeumunk könyvtára számára meg is szerezhetett. Későbben, sept. végén, a titkárt küldé Pestre és Bécsbe néhány mellékes megbízással, de főleg azért, hogy az Eszterházy féle éremgyűjteményt az adományozó gróftól átvegye és elhozza. Ez is szerencsésen és óhajtott sikerrel járt el megbízásában, magával hozta az óhajtva várt gyűjteményt, amely áll 3779 darab, többnyire magyar és erdélyi folyó és emlékpénzből. Ez összeg magában véve még nem mond sokat, de tegyük hozzá, hogy e számból 364 db az arany, s e között sok oly darab van, amelynek súlya 8, 10, 20 sőt 40 aranysúlyt teszen, hogy van benne mintegy 1000 db különböző nagyságú ezüst pénz, és hogy a gyűjtemény száraz éretbeli értéke mintegy 5000 0. ftra tehető, másfelől számos benne a numismatikai nevezetesség és ritkaság, és hogy egy átalános becsű szerint egy a gyűjtemény megszerzésére kiküldött berlini tudós annak numismatikai értékét 10,000 tallérra, azaz 15,000 0. ftra tette, bátran elmondhatjuk, hogy gr. Eszterházy László adománya amígy elnökünk főalapitványa után valamennyi más adomány között első helyen áll, annyival is inkább, mivel a nemes gróf ígéretén felül, a gyűjteményhez tartozó két csinos szekrényt, és 46 kötetben 32 becses érmészeti munkát magában foglaló érmészeti könyvtárát is ide adta és végre megígérte, hogy a birtokában levő más nevezetes régiségeket is, névszerint azt az Árokalján talált bronzból öntött két görög szekérkereket, amelyért a londoni british múzeum 4000 ftot ajánlott, múzeumunknak fogja adni. Sajnálattal kell jelentenem, hogy e becses gyűjtemény még nincs felállítva ; az igazgató választmány a körülményektől akadályoztatva még eddig nem állíthatta be az éremtárnokot, és csak a közgyűlésnek az ebbeli indítványra hozandó határozata után fogja azt életbe léptethetni, amit a tavalyi közgyűlés ez iránt kett határozata elvileg már megállított.