Pesti Napló, 1863. január (14. évfolyam, 3866-3890. szám)
1863-01-13 / 3874. szám
szüntetésébe, aztán elhatározniuk a Görögországhoz való csatlakozást é s végre a görög királyságnak kell ezt elfogadnia. Nevezetes jelenség, hogy a róniai hírlapok egy része a mind az anyaországban, mind a szigeteken uralkodó angol sympathiák ellen keményen kikel. Scarlett és Elliot urak folyvást küldöttségeket fogadnak el a nemzetőrségtől, clubboktól stb. s válaszuk változatlanul az, hogy Anglia, az érvényben levő szerződéseknél fogva, Alfred herczeg jelöltetését el nem fogadhatja; mindamellett, hogy Anglia hálával fogadja az iránta nyilatkozó sympathiákat, s a görögöknek szabadságában áll azt választani a görög trónra, akit tetszik, és Anglia Ferdinándot, a portugalli király apját ajánlja. Az angol képviselők ez ismételt nyilatkozatai ellenére, múlt vasárnap demonstrativ volt Athénében, nagyobb minden eddigieknél. Lyrában és más helyeken ismétlődött ugyanaz. A jelszó : „Alfred, vagy köztársaság“, melylyel Európát és Angliát végre engedékenységre remélik bírni. A nők is részt vesznek a demonstrátiókban, s az angol királynőhöz feliratot készítenek. Csak Alfred herczeg visszautasító válasza vethet véget a demonstrátióknak, ha csak még azután a rómaiak meg nem választják királyuknak. A nemzeti gyűlésnek alkalmasint viharos ülései lesznek, különösen és mindenekelőtt azon kérdés felett, vájjon egy előbbi törvényczikkben megnevezett testületek is küldhetnek-e képviselőt, mert a vita egy részben személyes. El kell dönteni, mennyi részt vehetnek a nemzeti gyűlésben a török tartományokból való görög polgárjoggal bírók a nemzet ügyeire nézve. Az egyetem is küldött egy képviselőt az ideiglenes kormány felhatalmazása nélkül. Az angol lapok észrevételekkel kísérik Eliot memorandumát. A „Daily News“ szerint az angol kormány a legbölcsebb, és örömmel üdvözlendő politikát közöl. A királynő kormányának e határozata megerősíti Angliát kívül és belül, megalapítja az angol politika egységét, s elvonja egy téveteg útról. Az egyedüli befolyás, melyet Angliának az európai ügyekre gyakorolnia kell, a véleményadásé, csak növekedni fog e lépés által. A „Daily Telegraf“ ugyanazon véleményben van. A róniai szigetek átengedése, szerinte, új politikát nyit meg, az eddiginél bölcsebbet és terjedelmesebbet, s dicséri a kormányt annak belátásáért , hogy egy ország valódi érdekei jobban kielégíthetők az igazságos cselekvés, mint a kis diadalok és meddő szerzemények által. Ellenben a „Morning Herald“ véleménye egészen más. A tory párt e közlönye nem mer ugyan határozottan fellépni a hét sziget átengedése ellen, de mindennemű kifogást hoz fel. Jósolja , hogy Ausztria és Poroszország akadályozni fogják lord Palmerston terve megvalósítását, s megrójja a kabinetet, hogy ily fontos ügyet mert eldönteni a parlament megkérdezése nélkül. A hegyaljai bormvelő egyesület a m. é. October 16-dikán b. Vay Miklós ur elnöklete alatt tartott közgyűlése. (Vége.) Áttérve már most azon kérdésre, mely Hegyalját leginkább érdekli, t. i. hogyan lehessen a tokaji bornak utó erjedését meggátolni? csak azon nézeteket és tényeket mondhatom ki ismételve, melyeket folyó év kezdetével a gazdasági lapokban volt alkalmam nyilván fejtegetni. 1. Az erjedés élesztő által idéztetik elő, mely egy igen alacsonyrendű növény, melynek szervezeti hatása abban áll, hogy felbontja a czukrot szeszre és szénsavra és némely más testekre, mely többi testek azonban összesen csak egy igen csekély részét képezik a czukornak. 2. Az élesztő minden egyes individuuma nem más, mint egy sejtecske, melynek külső hártyája legény, olyféle anyag, mint a növényrost, melyet legtisztább állapotban a gyapotban látunk, belseje pedig egy fehérnyenemü anyag, mely vízben oldható s vízzel tökéletesen ki is vonható az élesztőből ; sőt a bor is, ha sokáig hordják benne az élesztőt (seprőt), kilúgozza belőle annak fehérnyenemü alkatrészeit. 3. Az élesztő nem képződik magától, hanem annak csirái megvannak a levegőben majd kisebb, majd nagyobb számmal. Ezen csirák valódi élesztővé, élesztő-sejtecskékké fejlődnek, és a sejtecskék tovább szapadnak, ha oly folyadékba jönnek, mely az arra alkalmas testeket magába foglalja. Ilyen folyadék : a bor, a must és más gyümölcsnedvek. 4. Ezeknél fogva az élesztő sejtecskék csirái, ha borba jönnek, ott kifejlődnek, és a bor minőségéhez képest különféle tüneményeket fognak előidézni; ha t. i. a bor czukrot már nem tart magában, akkor az élesztő a bor felületén képződvén, a bor egyszerűen csak megvilágosodik; ha azonban ezukor is van még a borban , akkor az élesztő kifejlődése után véghez viszi továbbá azon szervezeti hatását, hogy a czukrot felbontja, mi a borban a forrás tüneményét idézi elő. 5. Az élesztőnek a borra való behatása gyengíttetik, ha a bor igen sok czukrot, vagy ha igen sok szeszt tartalmaz. 6. Látjuk ezekből, hogy a tokaji borban megvannak mindazon kellékek a legnagyobb mértékben, melyek lassú és évről évre visszatérő erjedés előidézésére kivántatnak ; megvan benne a czukor nagy mennyiségben, melynél fogva az erjedés igen hátráltatik és igen könnyen egészen megszűnik, ha többi körülmények nem kedvezők, ha például nagyon hideg az erjedési helyiség. Megvan a tokajiban s különösen abban, mely régi szokás szerint soká marad a seprőn, a fehérnyenemü test nagy mennyisége. Már most meglévén az élesztő hamurészei is, nem kívántatik arra, hogy a tokaji bor erjedésbe átmenjen egyéb, mint hogy levegővel jöjjön érintkezésbe, melyből felvehesse az élesztő csiráit. Legtöbb esetben azonban erre sincs szükség, mert a seprőn lévén folyvást a bor, nagyon természetes, hogy ha az legkisebb mozgatás, vagy melegebb idők által felzavartatik, a legélénkebb erjedés idéztetik elő. Igen csudálatos dolog lenne tehát, ha ily kezelés mellett hosszabb útra szállítva, ki nem rúgná a palackok dugaszait, a hordók fenekeit. Azon kérdésre, hogyan lehessen a tokaji borkereskedés ezen cardinális baján segíteni, véghetlen nehéz oly választ adni, mely mindenkit kielégítene, különösen azért, mert mi rögtön kívánnánk a bajon segíteni, hogy minél előbb eladhassuk a meglevő borkészletet, hogy eladhassuk a gyermekkorában levő édes bort szintúgy, mint azt, mely összegénél fogva a czukor tartalmának felemésztése által egy igen szeszes és illatos, s a szó teljes értelmében tökéletes borrá fejlődött ; nehéz végre oly módot találni, mely mindenkit kielégítene, azért, mert hosszasabban tartós fáradságos eljárás követésére nincs elegendő béketűrésünk. Mindenekelőtt azonban törekedjünk tisztába jönni az iránt, hogy mit akarunk , kívánunk-e édes bort kivinni, vagy pedig olyat, mely ezukortartalmát már felemésztette ? Úgy hiszem, hogy ezen kérdés tekintetében tartsuk magunkat azok ízléséhez, kikkel összeköttetésbe lépni kívánunk. Ezek között első helyen állanak az angolok, azután az északi németek és oroszok. Mindezen nemzetek pedig majdnem általánosságban, leginkább a régi, nem édes bort kedvelik. Ezek irányában tehát nincsen semmi nehézség, a régi nem édes bor, nem találtatván benne ezu bor, nem is forrhat többé. Ha erre azt mondaná valaki, hogy elég nagy baj az, ha addig kell pl. a 4 puttonos bort tartani, míg az egészen kiforrt, úgy azzal válaszolhatunk, hogy a baj nem oly nagy, milyennek lenni látszik, mert egy részről ismeretes, hogy oly bor, melynek adója ma megér 80 ftot, 2-3 év múlva megér 150 ftot, mi nemcsak nem veszteségnek, hanem inkább igen szép haszonnak tekintendő ; más részről pedig bizonyos, hogy azon időt, mely kívántatik a bornak végképen a kiforrására, tetemesen meg lehet rövidíteni a bornak többszörös mozgatása és melegebb pinczében való tartása által. A fent említett tartományokban tehát, hol leginkább a „gezehrter Wein“t szeretik, ne küldjük a bort gyermekkorában, hanem megérlelt férfikorában, melynek bekövetkezését gondos nevelés által elősegíteni lehet; sőt erős meggyőződésem, hogy ezen további erjedés ellen biztosító érettséget a bor még bizonyos csekély czukortartalom mellett is elérheti, ha azt minél gyakoribb lefejtés által, amennyire csak lehet, tökéletesen megfosztjuk mindazon anyagoktól, melyek újabb élesztőképzésre alkalmat nyújthatnának. De hát azokkal mit csináljunk, kik az édes bort szeretik ? Meggyőződésem szerint ezeket is kielégíthetjük, éspedig többféle módon. Első helyen azt kell itt ajánlanom, hogy meghagyjuk a bort eddigi valóságában, mely neki régi hitét megszerezte, s mely minden esetre olyan, hogy a bor, akármint mesterkélünk vele, csak veszteni fog; mesterkélés alatt azonban nem értem itt a többszörös lefejtést, vagy a vizahólyaggal való tisztítást, sőt épen ezt kell ajánlanom, mint a czélhoz vezető egyedüli azon utat, mely, a mellett, hogy a felséges hegyaljai bor mostani jó tulajdonságait megőrzi, arra nézve, hogy kevésbé legyen az utóforrásnak alávetve, némi biztosítékot nyújt, különösen akkor, ha az illető bort csak téli hónapokban fogjuk szállítani. Ha ezen eljárás nem felelne meg, úgy hátramarad a szeszesítés; ez azonban a bort kivetkőztet eredetiségéből, és ha ez alkalmaztatnék a hegyaljai borra, úgy az is nem lenne más, mint azon sokféle déli borok, melyek Angolországban nagy mennyiségben elhasználtatnak ugyan, de saját tapasztalásom szerint inkább spinushoz, mint borhoz hasonlítanak és minden tulajdonságaikra nézve a mostani hegyaljaival épen nem mérkőzhetnek. Azért nem is akarom a szeszesítést ajánlani, csak azt akarom ez alkalommal kimondani, hogy ha az angoloknak már semmi más módon nem bírnánk eleget tenni, és anyagi viszonyaink mégis megkívánnák, hogy velük összeköttetésbe lépjünk, akkor még a szeszesítésre is készen legyünk. Felemtem végül az utóforrás ellen biztosító azon módot, hogy a bort zárt üvegben 100 fokig hevítjük , ez által az élesztő csirák szintúgy,mint a borban levő kész élesztő is megöletik, és a bor, ha utólagosan nem jő levegővel érintkezésbe, nem fog többé erjedni. Ez kétségenkívüli tény, és annyiban ezen eljárás a czélnak tökéletesen megfelelne, csak azon bajjal van összekötve, hogy: 1. A palaczkok a melegítés alatt nem lehetnek egészen megtöltve, s így vagy üres nyakkal kell a palaczkokat kereskedésbe küldeni, vagy a melegítés után újra fel kell azokat nyitni és megtölteni. Ekkor azonban bizonytalan, hogy az ily utólagosan megnyitott palackban is fog-e a bor az erjedés ellen biztosítva lenni. Erre nézve tehát további kísérletek szükségesek, melyekre azon körülmény bátoríthat, hogy az élesztő csirái nincsenek meg mindig a levelegőben ; ha tehát a palackok kiegészítése oly időben történik, midőn, tapasztalás szerint, legkevesebb élesztő csira van a levegőben, úgy igen valószínű, hogy a bor még ekkor is biztosítva leend az utóerjedés ellen. 2. A bornak íze a melegítés által megváltozik, erre nézve szakértők azt állítják, hogy ezen változás kedvező, annyiban, hogy a bor a műtét után zamatosabbnak, öregebbnek látszik; hallottam azonban, különösen olyan részéről, kik a bort rövid időre a melegítés után ízlelék, nem kedvező ítéletet is. Mi tehát itt az igazság, azt csak további kísérletek dönthetik el; azon egyet vagyok bátor ajánlani, hogy mindjárt a melegítés után nem kell a bort ízlelni, hanem legalább félévet kell annak állni engedni. Még akkor is, ha a bor változást mutatna, mely ízlésünk ellen van, nem lehet ezen eljárás ellen pálczát törni, hanem küldjünk ily módon kezelt bort külföldre és tudjuk meg, tetszik-e az ottani fogyasztónak ? Ha igen, és ha egyszersmind a külföldi fogyasztó édes bort kíván, úgy vegyük hasznát ezen eljárásnak még akkor is, ha a mi ízlésünket ki nem elégítené. A megelégítési műtét praxisa következő : 1. Töltsük meg a palackokat nyakig. 2. Helyezzük ezeket széna közé, czélunknak megfelelelő üstbe vagy fazékba, melynek mélysége 2—3 ujjnyival nagyobb a palaczkok magasságánál. Megtöltvén az üstöt hideg vízzel, tegyük azt tűz felé. 3. Ha a víz melegsége Reaumur szerinti 60 fokot elért, akkor bedugaszolván a palaczkokat, jól le kell a dugaszokat kötözni, s ismét az üstbe téve, addig kell alatta tüzelni, mig a viz forrni kezd. Miután a viz 5 perczeig forrt, kiszedvén a tüzet, kihagyjuk a palaczkokkal együtt hűlni az üstöt. Az igy kezelt bor nem fog többé forrni, ha nem jó levegővel érintkezésbe. Legyen szabad a tokaji kezelésére nézve eddig tett minden indítványaimat következőkben egybefoglalni. 1. Az egyenlősítés tekintetében elkerülhetlenül szükséges, hogy az 1, 2, 3, 4 puttonos aszú mindig egyenlő eredeti czukortalommal bírjon. Ez elérhető ezukormérő segítségével; a czukormérők közt legczélszerűbb az,mely nem érthetlen, ideális fokokat, hanem kivonatszázalékokat mutat. Indítványozom továbbá, hogy: Az 1 puttonos tartson eredetileg magában 21 százalék ezukort, 24 százalék kivonatot. A 2 puttonos tartson eredetileg magában 24 százalék ezukort, 27 ,2 százalék kivonatot. A 3 puttonos tarszon eredetileg magában 27 százalék ezukort, 301/2 százalék kivonatot. A 4 puttonos tartson magában eredetileg 30 százalék ezukort, 34 százalék kivonatot. Az 5 puttonos tartson eredetileg magában 33 százalék ezukort, 37 százalék kivonatot. 2. Az utóforrást többféleképen lehet meggátolni, vagy legalább kijátszani. a) Az eddig meglevő, nem jól kezelt bort, lehetőleg csak télen szállíttassák, ha pedig szükséges lenne azt nyáron szállítani, úgy az elküldés előtt le kell azt tisztán új hordóra fejteni, és a seprőt, ha a vevő elvitetni kivánja, külön, kisebb hordóba önteni; igy legalább csak a seprű lesz veszélyeztetve ; végre oly bort, mely csak legkisebb mértékben is mutatja azon csipeszt, melylyel a must bir, midőn erjedni kezd, útra küldeni épen nem lehet. b) Külföldre, hol úgy is az igen édes bort nem szeretik, csak régi bort küldjünk. Arról pedig, hogy a bor ezen állapotot minél hamarább elérje, azáltal gondoskodjunk, hogy azt melegebb helyen tartsuk, többször lefejtsük és többször fel is rázzuk. c) Igen valószínű lévén az, hogy még az édes bor is, ha többszöri lefejtés által a seprőtől mind gondosabban megszabadíttatik, kevésbbé lesz a forrásnak alávetve, ezen többszörös lefejtést a kiküldendő édesebb borok tekintetében is általában ajánlom. d) Az eddig ajánlott eljárás a tokaji bort nemcsak nem fogja természetéből kivetkőztetni, hanem megőrizvén annak becses tulajdonságait, azt nemesbíteni, hamarabb érlelni fogja; meglehetne azonban, hogy mindez az utó erjedés ellen mégsem fogna elegendő biztosítékot nyújtani, ezen esetben fennmarad az édes borokra nézve a szeszesítés. e) Az utó forrás elleni legbiztosabb ellenszer a melegítés. Alkalmazható-e, arról igen egyszerű kísérlet által mindenki meggyőződhetik. f) Egész Hegyaljára nézve legfontosabb és legczélszerűbb újításnak tartom a bornak lefejtését, melyet nemcsak saját meggyőződésemből, hanem számos gyakorlati s tudományos tekintély nyomán ajánlok. Minthogy azonban ezt is csak akkor fogadja el a termesztő, ha annak czélszerűségéről személyesen meggyőződhetik, az erre vonatkozó kísérleteket pedig nem egyes palackokkal, hanem hordókkal kellene, és pedig több éveken át, megtenni, mi egyes termesztőnek vagy béketűrését, vagy pénzbeli erejét túlhaladná, s más részről egyes privát kísérletei nem igen szoknak tekintetbe vétetni, azért az lenne talán a legczélszerűbb, ha a t. társulat áldozatkészségével egyesülvén néhány hazafias termesztő, 5—6 féle bor szereztetnék, s ezekkel, a társulat megbízásából, több rendbeli kísérletek léteznének a Hegyalján élő oly egyén által, ki jó akarat és értelmiség tekintetében tökéletesen megérdemlené a társulat bizodalmát, ki egyszersmind kötelezné magát, hogy a társulat részéről megállapított eljáráshoz szorosan ragaszkodik, s az előforduló tüneményeket pontosan feljegyzi. Meg vagyok győződve, hogy ha ily kísérletek létezvén, azok eredménye a hegyaljai termelőkkel időnként közöltetnék, s a kísérlet befejeztével alkalom nyuttatnék mindenkinek az eredményről személyesen meggyőződhetni, hogy mondom, ekkor a hegyaljai borkezelés ügye pár év alatt eldöntve fogna lenni. Ezen érdekes, sok szakismeretet, s a tokaji bor természetének s kezelésének kipuhatolására fordított huzamos búvárlatot tanúsító előadásért előadó Preusz Mór egyetemi tanárnak a közgyűlés szíves köszönetét kifejezvén, a választmány megbizatott, miként a fejtegetett béregyenlősítés szempontjából a javaslatba hozott Balling-féle czukormérő megszerzése iránt oly módon s oly mennyiségben intézkedjék, hogy ahhoz az egyes tagok is, a beszerzési ár letétele mellett, hozzájuthassanak. A bor utó forrásának meggátlása érdekében tett indítványozásokat illetőleg egy részről a választmány utasíttatott, miként néhány hordó bornak, a javaslat szerinti összehasonlító kezelése végett, ahhoz értő egyének lehető megbizhatása iránt czélszerű módokról gondoskodjék, míg más részről minden egyes bortermelő s egyesületi tagnak figyelmébe ajánltatott, hogy palaczkos borain, az utóforrás meggátlása végett, előadó által ajánlott melegítési kísérletet tegye meg, kedvesen veendvén az egyesület, hogy ha az ily kísérlettel foglalkozó egyének az egyesületet tapasztalásaik eredményéről időszakonkint értesitendik. Gazdasági s keresked. tudósítások. Pest, jan. 12-kén. Ma éjjel óta havaz, de egyszersmind olvad is. A külföldi gabnapiaczok hangulata a múlt hét folytán különböző volt. Míg ugyanis az angol, továbbá az észak-németországi, név szerint a hamburgi és stettini piaczokon a búza ára kissé emelkedett, és a hangulat szilárd volt , addig a franczia és rajnamenti áruhelyeken a forgalom ugyancsak lanyha volt. Az olasz gabnavásárok semmi jelentékeny lendületet nem nyertek. Triestben a gabnavásár élénktelen és igen csendes volt, s összesen csak 10,000 st. bánsági búza kelt el; aránylag hallatlan kevés. Kukoricza 4000 st. és borsó 500 st. adatott el. Helybeli gabnaforgalmunkról mit szóljunk? Az üzlet az egész hét folytán igen lanyha volt, s búza csak 15— 20000 m. kelt el, az is 5—10 krral olcsóbban mérőnként. Azonban a rozsforgalom aránylag sokkal élénkebb vola, úgy hogy e gabnafajból 10000 mérőnyi bizonyosan eladatott. Árpa vagy 6000 m. kelt, leginkább túl a dunai és felvidéki termék. Zabból semmi üzlet, kukoriczából ami kevés a vasutakon érkezik, a fogyasztók gyorsan elkapkodják. Repczéből 1000 mérő adatott el 77/s ftjával, ez azonban nem volt első rendű termék, mert a kitűnőbb fajt 8 ftjával is szívesen vennék, de a tulajdonosok 8 ft 20 krra tartják. Vegyes tudósítások. — Buda, jan. 7. A „Pesti Hírnök“ közelebb szóba hozta a kath. országos alapítványok ügyét. Ezen alapok, mint tudva van, a cs. kir. pénzügyi hatóságok kezelése alá lőnek a fenállott rendszer idejében helyezve. Ő cs. kir. apostoli Felsége azonban 1860. dec. 16-áról kelt legfelsőbb határozatával elvben kimondani méltóztatott, hogy azok jövőre ismét a m. kir. helytartótanács kezelése alá lesznek bocsátandók ; a tettleges visszahelyezést később vagyis 1861. jun. 8-ról 7311. sz. a udvari rendelettel, azon időre tartván fenn, midőn az ezen alapok ellenében, az állam által teljesített előlegezések fejében támasztott kincstári követelések törlesztve lesznek. Ezen követelések Magyarország területére (a volt Temesi Bánság és a szerb Vajdaság kivételével) 3,268,033 ft 80 krra rúgtak. Ez összeg eddigelé az alapok részéről már teljesen törlesztve van. A fenállott Temesi-Bánság és Szerbvajdaság területére nézve az alapoknak az államkincstár irányában tartozása 356,909 ft és 475/fo krban van kiszámítva , s miután ezen tartozás letörlesztésének módja már kijelöltetett, s ezen kijelölt módhoz a magas pénzügyi minisztérium beleegyezését szintén már megadta, várni lehet, hogy ezen törlesztés is legközelebb meg fog történni , miután a megkívántató földtehermentesítési kötelezvények e czélra már szintén készen állanak. Hátra van még csak azon tartozások kiszámítása és letörlesztése, melyek az utóbbi 11 év lefolyása alatt a monarchia központján felhalmoztattak azáltal, mert a kezelés véglegesen innen intéztetvén, előlegezések, közvetlenül innen is történtek. Ezen tartozás még nincs liquidálva. Miután azonban semmi esetre sem rúghat 200— 250.000 ftnál magasabb összegre , remélhető, hogy a liquidálás valamely tetemesebb időt teljességgel nem veend igénybe. Ez előadásból láthatni, hogy az alapoknak a m. kir. helytartótanács kezelése alá bocsátásának egyedüli akadályát már csak a központi tartozásnak kiszámithatlan volta képezi, mert az alapokban nem hiányzik a készlet, melylyel ezen tartozás is haladék nélkül fedezhető volna. Ő cs. kir. apostoli Felségének tartozunk annak hálás elismerésével, hogy a készpénzben adott előlegekért földtehermentesítési kötelezvényeknek névszerinti értékben elfogadását ezen törlesztési operatiónál megtartandó szabályul kijelenteni méltóztatott. I. T. — A f. évi jan. 2-án végbement kisorsolásnak következő eredménye volt : 1. A régibb államadósság 371. és 372-ik sorsolásánál a 486. és 242-dik sorozat huzatott ki. A 486-ik sorozat keleti Gácsországból, régibb kiállítású termesztmény-szállítási kötelezvényeket foglal magában, 1790-ből, 4% eredeti kamatlábbal, még pedig 1002 számtól bezárólag 11,042 számig 1,220,436 ft 4 kr tőkeértékben. A 242. sorozat udvari kamarai kötelezvényeket tartalmaz különböző kamatlábakkal, és pedig a 80,220 sz. a tőkeösszeg 1/io, 80,808 sz. 88, 81,260 sz. 1/3 részével, és 21,061 sz. bezárólag 81,475 számig az egész tőkeösszeggel, azaz 969,757 ft 56 kr. 2. A Milano Morza-Como vasút rente-kötelezvények 16-dik sorsolásánál a 2-dik sorozat húzatott ki, mely alkalommal ezen sorozat alábbi 50 számaira az utánjegyzett nagyobb nyeremények estek. Minden itt nem foglalt 2-dik sorozatbeli szám 14 ftot nyert. A kihúzott rente-kötelezvények a sorsolási terv szerint jövő február 1-jétől kezdve a cs. k. általános állam- és bankadóssági pénztárnál fizettetnek ki. 3. Az 1854-diki sorsjáték-kölcsön 17-ik sorsolásánál következő sorozatok húzattak ki. A kihúzott sorozatok számai: 412,478,560, 576, 627, 1432,1587,2267, 2404, 2634, 2717, 3091, 3256, 3269, 8505, 3918,3929. Az ezen sorozatban foglalt kötelezvény nyerőszámainak húzása 1. év ápril 1-sején fog véghez menni. 4—5. A bécs glogniczi vasúttársaság által alapított, s 1845-ből való 5 °/C kötelezvényeknek 9-ik és ugyanily, azonban 1849-ből való kötelezvényeknek 2-ik sorsolásánál következő kötelezvényszámok huzattak ki. Jegyzéke a bécs-glogniczi vaspálya-társaság által alapított s 1845-ből való kölcsönkötelezvényeknek, melyek 1863. január 2-dikán történt kilenczedik sorsolása alkalmával kihúzattak : Kötelezvény. Tőkeösszeg. Kötelezv. Tökeösz. a bécs glogniczi vaspálya-társaság által alapított 1849-ből való kölcsön kötelezvényeknek, melyek 1863. jan. 2 án történt 2-ik sorsolása alkalmával kihúzattak . Kötelezv. Tőkeösszeg Kötelezv. Tőkeösszeg szám. ft. szám. ft. 6—7. Az 1852-ben Angliában fölvett kölcsön 21-ik, és az 1859-ben szintén Angliában fölvett kölcsön 4-dik sorsolásánál következő államkötelezvények huzattak ki. Jegyzéke az Angliában 1852-ben fölvett 5% kölcsön 1863 jan. 2-án a 21-ik sorsolásban kihúzott és számtanilag rendezett kötelezvény-számainak. 100 font sterlinges kötelezvények: 50 font sterlinges kötelezvények : 21618 A. 21729 A. 22143 A. 22241 A. 22275 A. 21618 B. 21729 B. 22143 B. 22241 B. 22275 B Jegyzéke az Angliában 1859-ben fölvett 5% kölcsön 1863 január 2-kán a 4-dik sorsolásban kihúzott és számtanilag rendezett kötelezvényszámainak. 100 font sterlinges kötelezvények : 305 3266 6649 8756 11475 14602 17444 374 3328 6697 8853 11838 14610 17454 375 3469 6786 8915 11997 14679 17469 445 3472 6814 8920 12229 14864 11608 537 3580 6888 8972 12330 14901 17683 695 3657 7117 9072 12470 15181 17849 1110 3758 7205 9093 12552 15207 17896 1194 3811 7288 9219 12703 15378 17932 1214 3853 7349 9478 12751 15486 18038 1302 3880 7381 9512 12947 15625 18105 1418 3917 7445 9556 12974 15749 18201 1420 3919 7541 9621 13049 15790 18204 1533 3952 7675 9733 13206 15878 18212 17124 92 7743 10046 13213 15946 18441 1869 4707 7744 10144 13219 15963 18505 2065 4892 7768 10162 13307 16142 18509 2074 5217 7897 10244 13314 16193 18566 2165 5245 7904 10271 13356 16399 18750 2465 5340 7990 10703 13428 16646 19090 2476 5398 8331 10779 13494 16706 19025 2567 5761 8359 10959 13879 19894 19316 2572 5884 8485 10995 14058 16940 19357 2657 5945 8595 11022 14232 17095 19386 2702 6116 8625 11306 14243 17124 19457 2816 6129 8633 11372 14295 17213 19619 2993 6278 8682 11404 14474 17263 19646 3017 6346 8691 11443 14545 17287 19657 19780 25271 30022 35194 41501 47294 53325 19829 25354 30094 35213 41452 47394 53649 19953 25385 30168 35364 41717 47446 53660 19999 25409 30177 35459 41901 47489 53688 20017 25638 30203 35499 41912 47508 53762 20226 25664 30244 35685 41916 47593 53905 20274 25811 30407 35812 42073 47704 54213 20304 26018 30444 35832 42230 47765 54333 20332 26109 30447 35962 42558 48032 54509 20348 26156 30576 36202 42628 48064 54708 20407 26299 30614 36252 42652 48195 54732 20506 26304 30641 36291 42706 48211 54931 20520 26346 30662 36305 42792 48261 55003 20563 26428 31850 36384 42818 48278 55056 20626 26500 30863 36465 42836 48609 55059 20745 26510 30982 36730 43052 48685 55174 20815 26521 30989 36782 43177 48714 55187 20835 26593 31083 36856 43214 48744 55229 21072 26627 31092 37009 43297 48749 55446 21108 26651 31543 37041 43654 48763 55647 21278 26672 31578 37314 43723 48977 55711 21327 26812 31616 37332 44085 48997 55882 21423 26876 31698 37374 44122 49015 55965 21480 26925 31802 37616 44197 29204 56150 21491 27012 31839 37715 44421 49477 56261 21676 27036 31869 37957 44491 49519 56261 21999 27082 31946 38017 44513 49588 56473 22038 27150 31958 38177 44588 49649 56570 22173 27161 32103 38401 44625 49750 56595 22230 27558 32105 38439 44650 49849 56861 22311 27739 32119 38650 44679 49879 56870 22344 27744 32169 38689 44796 49952 57076 22464 27941 32224 38753 44910 50105 57181 22579 28017 32263 38896 45187 50133 57199 22642 28037 32266 39046 45206 50239 57280 22729 28049 32273 39066 45356 50305 57367 22755 28106 32283 39101 45374 50321 57447 22779 28154 32488 39188 45505 50519 57595 22791 28192 32512 39386 45538 50649 57599 22828 28288 32567 39398 45580 50680 57694 22955 28348 32723 39414 45728 51250 57783 23108 28354 32754 39468 45743 51272 57842 23211 28485 32831 39560 45746 51360 58090 23444 28587 32976 39705 45746 51369 58168 23576 28622 33136 39766 45830 51656 58404 23611 28868 33270 39954 45927 51741 58595 23642 28950 33468 39999 45968 51762 58651 23856 28993 33490 40135 46042 52076 59104 23958 29130 33782 40257 46104 52227 49149 24062 29161 33835 40308 46473 52268 59281 24164 29205 34080 40402 46508 52384 56403 24165 29239 34180 40479 46523 52394 59423 26239 29361 34258 40648 46590 52709 59494 24387 29425 34466 40658 46717 52724 59496 24468 29314 34494 40855 46755 52860 59672 24483 29637 34506 40925 46806 52975 59839 24649 29731 34640 41106 46884 53030 59881 23730 29743 34739 41150 46995 53225 59951 24869 29793 35173 41365 47161. A mellékelt s elkülönített jegyzék a Milano Como vasútmente-jegyek kötelezvényeinek számait foglalja magában, a melyek kisorsoltattak ugyan, de a tőke-illeték fölvételére még nem mutattattak elő. Az államadósság cs. k. igazgatóságától. — Bécs, jan. 9. Az erdélyi vaspálya némi részben már nyert ügyének örömére s ebben járó-kelő jeles honfitársaink itteni fáradalmainak alkalmából, a lovagias és a magyar vendégszeretetet oly szívesen tanusitni szerető Forgách Antal gróf magyar kir. udv. főkanczellári exclájának tegnapi barátságos ebédjére meghivatalának: Apponyi György gr.országbíró, Eszterházy Móricz gr., Wickenburg gr., Nádasdy Ferencz gr., spiener miniszter, Széchen Miklós gróf, Károlyi György 1488 1000 Kötelezvény. Nyeremény. Kötelezvény. Nyerem. frt. frt. 37 200 1099 100 47 100 1122 100 83 20000 1194 50 312 50 1224 100 344 60 1344 500 455 100 1546 200 691 50 1555 100 882 50 1858 800 914 50 2004 50 939 5000 2051 100 978 50 2109 50 1074 50 2163 50 2372 50 3049 50 2405 2000 3055 200 2466 60 9007 100 2468 200 3093 100 2528 50 3154 500 2545 50 3193 300 2553 50 3258 50 2584 200 3332 100 2591 800 3390 300 2614 200 3415 100 2743 60 3493 200 2753 100 3535 300 3001 100 8567 50 szám. ft. szám. ft. 57. 1000 464 1000 90 1000 464 1000 225 és 226 500 603 1000 269 1000 646 1OO 287 és 288 500 649 1000 311 és 320 100 771—780 100 333 1000 967 1000 420 1000 Jegyzéke 525 és 526 500 1538 1000 629 „ 630 500 1586 1000 663 „ 664 500 1666 1000 677 „ 678 500 1741 1000 807 „ 808 500 1763 1000 829 „ 830 500 1767 1000 833 „ 834 500 1773 1000 897 „ 898 500 1778 1000 967 „ 968 500 1818 1000 977 „ 978 500 1834 1000 1085 1000 1843 1000 1173 1000 1895 1000 1247 1000 1927 1000 1309 1000 1947 1000 1373 1000 1858 1000 1434 1001 1974 1000 1471 1000 1990 1000 56 6751 13549 18381 22704 26824 30873 456 6981 14154 18390 22747 26909 31061 533 6997 14480 18391 22796 26973 31257 1099 7364 14510 18469 23173 26977 31288 1113 7529 14694 18522 23180 27087 31881 1158 8277 14799 18526 23273 27166 31966 1348 8523 14893 18531 23414 27178 32084 2731 8541 15112 19136 23693 27530 32346 2986 9149 15135 19371 23871 27565 32500 3221 9329 15480 20073 24232 27607 32552 3257 9566 15928 20108 24647 27893 32725 3327 9708 16130 20435 24809 28330 32862 3571 9870 16167 20505 24815 28384 33113 3830 10064 16244 20523 24816 28740 33132 3887 10229 16822 20681 25059 28765 33315 4128 10418 16856 20684 25076 28814 33498 4323 10426 17100 20721 25513 29297 33702 4448 11190 17677 20937 25650 29375 33807 4455 11334 17700 21081 26001 29520 33838 4717 11571 17714 21220 26038 30127 34013 4084 12363 17896 21259 26131 30147 34195 5328 12390 18091 21281 26221 30153 34367 5439 12625 18255 22515 26457 30546 34384 5630 13424 18297 22572 26738 30629 34398 6010 13444