Pesti Napló, 1863. május (14. évfolyam, 3964-3988. szám)

1863-05-01 / 3964. szám

Gajdaságr­a kerested, tudós­itásose. — Pest, april 30-kán. Napfényes, meleg idő. A víz növekedik. A berlini f. hó 27 -diki gabnavásár igen élénk volt, az árak emelkedtek, mivel hire jár, hogy az orosz kormány meg akarja tiltani a gabona­kivit­elt Lengyelországból, hogy hadseregeit annál könnyebb szerrel és olcsóbban élelmezhesse. E tudós­ítás helybeli gabnavásárunkra mit sem hatott ; a helyzet itt nem változók; a hangulat foly­tonosan csak tenge-lengő ; a kelendőség egy ga­bnafajból sem jelentékeny, s az árak változat­lanok. Arad, április 24. Első oszt. tiszta búza 86 fontos 3 ft 35 kr, második oszt. 84 fontos 3 ft 20 kr, harmadik oszt. 83 fontos 3 ft, kétszeres első oszt. 80 fontos 2 ft 95 kr, második osztályú 79 fontos 2 ft 80 kr, harmadik oszt. 78 fontos 2 ft 80 kr, rozs első oszt. 77 fontos 2 ft 50 kr, m­ásodik oszt. 76 fontos ft 40 kr, harmadik oszt. 75 fontos 2 ft 30 kr, árpa első oszt. 66 fon­­t­os 2 ft, második oszt. 65 fontos 1 ft 95 kr, har­madik oszt. 64 fontos 1 ft 90 kr, zab első oszt. 46 fnt. 1 ft 90 kr, második oszt. 44 fontos 1 ft 80 kr, kukoricza 86 fontos 2 ft, lángliszt mázsá­ja 8 ft, szemleliszt mázs. 7 ft, fehér kenyérliszt 6 ft, kötetlen széna mázsája fuvarral 3 ft, borsó itezéje 20 kr, lencse itezéje 15 kr, bab itezéje 10 kr, köles itezéje 10 kr, búzadara itezéje 18 kr, dara itezéje 10 kr, új bor itezéje 10 kr, régi bor itezéje 20 kr, sör itezéje 15 kr, pálinka itezéje 35 kr, zsupszalma 12 fontos 15 kr, alom­szalma 3 font 3 kr, takarmányszalma mázs. 1 ft 80 kr, tűzifa 11 ft, egy font öntött gyertya 40 kr, egy font szappan 35 kr, font marhahús 19 kr, egy font repereolaj 40 kr, egy font lenolaj 40 kr, vereshagyma 15 kr. Szeged, ápril 28. A sertéskereskedésről is — mely itt a főüzletágak egyike — csak szo­morú képet nyújthatunk ; ha hajlandók volnánk is hinni, hogy a legnehezebb sertés fontja fönn Kőbányán 5 kron adatott el, az ár 17—18 kr mellett elég alacsony még, hogy sertéshizlalóin­kat érzékeny veszteséggel sújtsa; egyébiránt is a kukoricza ára ez eladási árakkal épen nincs öszhangzásban. Időjárásunk igen kedvező jellemet öltött, az eső igen jótékony hatással volt, s már minden kezd növésnek indulni; nagyon is ideje volt már a jószágokra és őszi vetéseinkre nézve, a rep­­cze keveset nyert általa, miután nagyrészben már el volt romolva; a néhány hűvös éj, mely az esőre következett, tett ugyan kárt a gyü­mölcsfákban, de nem mindenütt, s mi megelég­szünk, ha az, mi most virágzásban van, épen megmarad. Gabnapiaczi üzletünk alig érdemel említést; a behozatal igen gyönge, készletben semmi. Az árak nem változtak. Vegyes tudósítások. —­ A nógrádmegyei gazdasági egyesü­let igazgató választmányának 1863-ik évi mart. hó 9-kén Szécsényben tartott üléséből, a megyé­ben dühöngő marhavész által károsultak javára rendezendő sorsjáték tervét illetőleg véleményes javaslat kidolgozásával megbízott alválasztmány folyó hó 13-kán Szécsényben összeülvén, véle­ményét javaslatát e következőkben terjeszti elő: Azon annál fogva, hogy a legközelebbi gazdasági kiállítás május havára terveztetett, ezen időt oly rövidnek tartja, miszerint az alatt kellőleg se az engedély kieszközlése, se a sors­jegyek eladása, se a kisorsolandó tárgyak be­szerzése nem eszközölhető, s ennek folytán a rendezendő sorsjáték végrehajtási idejét ez évi őszi kiállításra elhalasztani javalja. A sorsjáték rendezésére pedig következő ter­vezetet javas : u. m. 1. Álljon ezen rendezendő sorsjáték 20,000 sorsjegyekből 50 új krjával, melyek között 200 nyerő szám legyen, azon megjegyzéssel azonban , hogy miután ezen 20­0 nyerő szám beszerzé­sére előlegesen semmi alap nincs, azokra nézve a kezességet az egyesület vállalja el in solidum. 2. A nyereménytárgyak a gazdaságban hasz­nálható eszközökből álljanak, ezek pedig két mód szerint szerzendők be : u. m. a) A sorsjegyek eladásából bejött egy bizo­nyos meghatározott összeg erejéig, mely tárgyak a sorsjáték rendezésével megbízott bizottmány által szerzendők be. b) Kegyes ajándékokból, a kegyes adomá­nyoknak azonban semmi korlát nem adatván, minden adomány a legnagyobb hálás köszönet­tel fog fogadtatni. • 3. A kisorsolás következő mód szerint me­nend végbe, u. m. a 20,000 sorsjegyből egyen­­kint húzatik ki a 200 nyerő szám, az először ki­húzott szám nyeri a főnyereményt, s így tovább. 4. A nyereménytárgyak következőkből állja­nak, u. m. : 1. szám, főnyeremény: Egy két lóerejű cséplőgép . . . 650 ft 2- ik nyerő szám: Bocskay­féle szőlőmalom . . . . . 250 f 3- ik nyerő szám: Őrlő és da­ráló malom............................... 250 „ 4- ik nyerő szám: Borsajtó . 160 „ 5- ik „ „ Ré­pavető . 60 „ 6- ik „ „ Vidacs-rosta 60 „ 7- dik nyerő számtól 80-ig: Egy egy Vidacs-eke talyigával 575 „ Összesen : 2005 „ A többi nyeremények úgy állíttassanak ki a sorsjáték végrehajtói által, hogy azok beszerzési ára az 500 ftot meg ne haladja. 5 év, így tehát az összes nyeremények értéke 2505 ft kend, s ha a 20,000 kibocsátott sorsjegy mind eladódik, mit a szép és üdvös czél tekinte­téből remélünk, úgy az egy 10,000 forintos tőkét fog repr­esentálni , ebből levonván a 2505 frtot, mint a nyeremények értékét, marad fel körülbe­lül 7495 ft tiszta jövedelem. 6) A­mi az engedélyhez vezető utat illeti, azt kétféleképen lehet megválasztani : a) Vagy a nógrádi kir. biztos által a helytartó tanács utján a magyar királyi kanczelláriának s csak ezáltal ő Felségének felterjesztetni, vagy b) az engedélyt kérvényező folyamodványt egyenesen ő Felségének az egyesület megbízott­ja által személyesen benyújtatni. 7- szer. A folyamodáshoz szükséges, hogy csa­­toltassék a kisorsolás tervezete, vagyonkimuta­tás és a politikai hatóságtól egy a folyamodvány tárgya feletti bizonyítvány. 8- szor. Minden egyesületi tag, melyek szám­a jelenleg 1300, és minden tekintélyesebb keres­kedő szállíttassék, vagyis illetőleg keressék fel a sorsjegyek mielőbbi eladására. 9- szer.­Minden­ sorsjegynek az egyesületi elnök, titkár és pénztárnok aláírásaival kell ellátva lenni. Különfélék. Pest, ápril 30-án. * Lissabonból, f. hó 13-ról írják a „Mo­­niteur“-nek, hogy Ferdinánd portugál ki­rály közelebb utazást szándékozik tenni Spa­nyol-, Franczia-, Belga-, Német- és Magyar­­országon. A király 1836-ban történt nősülése óta nem járt ez országokban. *Jakovich — a Dobránszky helyett meg­választott 1861-ki országgyűlési képviselő és hi­tes ügyvéd, tegnap itt Pesten, a soroksári utcza egyik vendéglőjében eddig még ismeretlen okokból főbe lőtte magát. Mondják, hogy irato­kat hagyott hátra; ezek tán kiderítendik szomo­rú tette indokát. * Krakkóból írják, hogy oda a lengyel há­ború kitörése óta annyira özönlenek nem csak a menekültek, de még a távolabbi orosz-lengyei tartományok kik­öltözködő lakói is, hogy a város immár alig képes őket befogadni. A külvárosok kis házait is, melyekben rendszerint a szegé­nyebb munkás osztály lakik, ezek fogadták ki s roppant árakat adnak e szűk és szennyes szál­lásokért, kényelmesebbeket már nem kaphatván. Egy ily szállás egyik középnagyságú szobájában például 14 miechowi hivatalnok lakik. Ennyire össze kénytelenek szorulni, csak hogy az orosz katonaság barbárságaitól menekülhessenek. * Vásonkeöi gr. Zichy Adalbert cs. k. tábor­nok és Károly Ferdinánd főlig főudvarmestere, saját kérelme folytán — egészségi tekintetek­ből — ez állomásától fölmentetett, és véglege­sen nyugalomba helyeztetett, ez alkalommal ő Felsége által a Szent István-rend lovagkeresztjé­vel diszittetvén fel. * Primóczi Szentmi­k­lóssy Klára ur­­hölgy, néhai Szentimrei K­á­r­o­ly­­ Ferencz öz­vegye, az egész losonczi vidék legbensőbb ke­gyeletének tárgya, f. hó 24-én, elte 71-ik évében elhunyt. Koporsóját három fia : Károlyi János, Nógrád megye egykori kedvelt alispánja, 1861- ben országos képviselője, Károlyi László, belső titkos tanácsos és alkanczellár, Károlyi Miksa, egykori magyar huszárezredes, továbbá leánya, Károlyi Paulina, férjezett Szendrői Török Adolf­­né állották körül, úgy unokái, a nagy számú gyászkiséret és rokonok is velők Zokogták a jó családanya, nemeslelkü magyar úrnő halálát. Béke poraira! * Az újon kinevezett nagy­váradi g. e. püspök, S­zilágyi József ur, felső tanulmányokkal és főleg jogi tudományokkal foglalkozó hat román ifjú számára egyenként 300, és így összesen 1800 ftos alapítványt tett. * Gy­őry Vilmos, ismert nevű fiatal író és orosházai evang. lelkész — mint halljuk — a napokban váltott jegyet a köztiszteletben álló főtiszt. Székács József superintendens és helybeli evang. lelkész ur bájos és szellemdús leányával, Eleskével. Boldogságot nem kell kívánnunk az ifjú párnak , egymással és egy­más által megáldatnak. * A makói helvét hitvallású egyházközség uj templomot építtetvén, pályázatot hirdetett a terv­re. Az első díj Ecker Alajos aradi építész­nek ítéltetett oda. * Kövér Lajos özvegye, Komlóssy Ida asszony, nem érezvén magát elég erősnek mély gyászában színpadra lépni, egy havi szabadság­időt kért, a­mit neki az igazgatóság meg is en­gedett. *Ő Felsége dr. Gettmann Józsefet,e fehér­templomi végvidéki község alesperestjét és plé­bánosát „S. Spiritus de Dyenus juxta fluvium Körös“ czimzetes prépostsággal, dijelengedés mellett, felruházni méltóztatott. * Az „Idők Tanújáéban Jaloveczky Miksa nagy lévárdi esperes és plébános, a keleti marhavész ellen uj óvszert ajánl, melyet Nüs­se­r Antal malaczkai plébános talált fel, és saját marháinál sikeresen használt. Az orvosságnak receptjét is közli. * Sopronyban nőegylet alakult hetenkinti ösz­­szejövetelekkel, mely alkalmakkor a tagok sza­valással, felolvasásokkal gyakorolják magukat a magyar nyelvben, s ismergetik irodalmunkat. Bár minden túlnyomólag idegen nyelvű váro­sunkból hasonló hírt közölhetnénk, * Renz lovarköve — mint említők — május 6-án nyílik meg. Áll e társaság 120 egyénből, köztük több kitűnő művész, 7 jeles komikus. A lovak száma 100, negyven nagyobbára olyan, mely £ magasb iskolára van betanítva, s a legki­­­tűnőbb fajta. Ezenkívül 5 tanult kutya, 2 szar­vas és Bati­ 5 oroszlana. — A társaságnak saját zenekara és karmestere van. A cseréppel födött rovarkört 300 légszesz-láng világítja. * A Lisznyai árvák javára a császárfürdőben hangversenyt fognak rendezni. * A Sebestyén térről a zugligetbe járó társas­kocsik tulajdonosai tudatják, hogy ők még pen­gőben beszélnek, s a 20 sőrnyi vitelbért igy ér­tik , azaz 35 új kr. így aztán már nem olcsó. * Pustowostoff k. a. harmadnapja este Prágából ismét Bécsbe érkezett. A k. a.-nak az osztrák minisztériumtól rendszerint kiállított kül­földre szóló útlevele van, és Bécsből egyenesen Párisba megy. Mikor Bécsben először volt, b. Mecséry rendőrminisztertől audentián fogadtatott, s mint egy bécsi kőnyomatú lap beszélt, azon biztosítást nyerte, hogy Lasgievicznek meg fog engedtetni Tischnovitzot, jelenlegi tartózkodási helyét, a kralsbadi fürdővel felcserélni. * A negyven év óta folyó Fülek városi tago­sítási per f. hó 17-én végtére barátságos egyes­­ség által befejeztetett. A volt úrbéresek egy te­lek után 4 hold legelőt és 4 hold erdőt kapnak. * Va­­­da­­y Géza 1 ft 50 krjával aláírást nyit L­i­v­­­u­s történelmi remek­műve három első könyvének magyar fordítására, mely körülbelül 20 ivre terjed. Az aláírási ivek fordítóhoz, Pest, váczi út, 63. sz. a. küldendő. A bolti ár 2 forint leend. *A budai hidfőtől május 2-kától kezd­ve — a Rudasfürdő melletti megállapodással — Albertfalván, Promontoron és Kis-Tétényen ke­resztül társaskocsik járnak Nagy-Téténybe. Bu­dáról az elindulás reggeli 7 és 10, délutáni 2 és 6 , Nagy-Tétényből reggeli 6 és 10, s­z. u. 2 és 6 órakor történik. A menet ára: Budáról 1 re­­montorig 20; Kis-Tétényig 30; Nagy-Tétényig 35 ujkr; ugyanannyiért vissza. * Nadler Gusztáv pesti kereskedő a hely­beli kereskedelmi tanodának 200 ftot ajándé­kozott. * Ez év elejétől ápril hó végéig a vaspályán fél millió mázsánál több jég és hó érkezett Bécs­­be, a szállítás azonban még mindig tart, mert Bécs környéke is nagy mennyiségű jeget szük­séges, oly­annyira, hogy az ausztriai vaspályák az idén már 700,000 vám mázsánál nagyobb jég­­szállitási összeget mutatnak fel. — A m. kir. egyetemi orvostanárok arczképcsoportját illetőleg a kiadást in­téző bizottság tisztelettel tudatja a t. ez. előfize­tőkkel, miszerint ez arczképcsoport meg­jelenése a rajzoló művész sokoldalú elfoglaltsága miatt az előfizetési felhívásban kitett határidőnél egy pár héttel később, azaz f. m­áj­u­s hó kö­zepe táján történen­d. Ez okból a bizott­ság az előfizetés határidejét is f. május hó 15-ig meghosszabítja, közze tévén egyszersmind azt is, hogy e napon túl az arczképcs­oport a 3 ft előfizetési ár helyett, vidéki ép úgy, mint helybeli megrendelésre, 4 ft bolti áron lehet kapható. Kelt Pesten május 1, 1863. A bizottság nevében Szeremley Mihály, segélyegyleti elnök. — Kérelem a bortermelő közön­séghez. Midőn e sorokat olvassák önök, ide­gen földön igyekszem megállapítani boraink is­meretét, hitelét és fogyasztását. Néhány évi gya­korlati tapasztalás meggyőzött, hogy jelesebb borainknak csak külföldön teremthetünk állandó, jutalmazó piaczot, s ezért elhatároztam Berlin­ben állandó borkereskedést indítani meg. Sok nehézséget kell majd leküzdenem, de bízom igé­nyeim csekélységében, eltökéltett szíves kitar­tásomban, szép készlet nemes boraimban, és min­denek felett az értelmes bortermelő közönségnek gyámolitásában. Egyelőre viszek magammal ba­­latonmelléki középminőségü, de kifejlett ó asz­tali borokat, a badacsoni nehéz, szeszgaz­dag borokat (Hertelendy Kálmán úrtól.) Baka­tort, erélyes risling bort (főtiszt. Zatykó József és Janikovics Alajos prépost uraktól.) — Som­lyói, budai és visontai vörös borokat és asszut. — Tokaj hegyaljai, szamorodni és asszu borokat (Mezőssy László ur ajánlatára Jolsváról); — mind e borok több évesek és gondos kezelésem alatt fejlettek ki, s egy pár ezer adóra mennek. De a kereskedésben, ha jövőt akarunk, mindig egyenlő és jó bor kívántatik. Ehhez kérem ér­telmes bortermelő közönségünk hozzájárulását. Erre nézve a talajon, jó fekvésen, jó szőlő­­fajokon, szorgos és gondos szőlőmunkán, ked­vező időjáráson kívül nagy részben segítnek : a szüret későn tartása, az erjedés értelmes veze­tése, és a többszöri lefejtés. Ezeket kérve ajánlom bortermelőink figyelmébe, s midőn ezek szorgos és pontos végrehajtása mellett jó boraik fejlődnek, kérem, hogy értesítsenek ko­­ronkint kifejlett és kereskedésre alkalmas bo­raikról. (Fehérhajó-utcza 6. sz. Pesten, és to­vábbra is fenntartandó üzleti helyiségemben.) Én csak közvetítő kívánok lenni — közös érde­künk vállvetett munkát kiván. P­a­r­r­a­g­h Gábor. — Teregráti tudósítás a bécsi börzéről április 30-án. 5 */• metalliquee.......................... 75 90. Nemzeti színház. Május 1-re van kitűzve „Port a szemébe.“ Vigj. 2 felv. Budai népszínház.Május l­­­e van kitűzve : „Gróf Szapáry.“ Dráma 4 felv. A „P. Napló“ lan­gántársürgönyei. Frankfurt, ápril 30. A mai „Eu­rope“ írja : A Görögországot védő három hatalom értekezlete után, Russel­lord a zár-okmányt aláírt nyolcz hatalmat — Török- és Olaszországot is—­értekezletre hívandja meg, a róniai szigetek­­átenge­dése tárgyában, mely alkalommal a cor­­fui erődítmények lerombolását fogja ja­vaslatba hozni. Berlin, april 30. A mai „Nordd. Zig“ írja : Gróf Dzialinski kastélyá­nak megmotozása alkalmával, forrada­lom szervezésére vonatkozó tervrajz. tv* Nemzeti kölcsön...............................81.25. Bankrészvény............................... 793.9. Hitelintézet.................................... 202 30. Ezüst................................... 111.50. Londoni váltók . . . . . 111.60. Arany.................................................5.34. 10- szer. A sorsjáték húzása az őszi kiállítás első napján menend végbe, s más­nap a nyere­mények átvehetők, ki azonban nyereményét 2 hó alatt át nem veszi, annak nyereménye ugyan azon czélra fog elárvereztetni, melyre ezen sors­húzás rendeztetik, 11- szer. A mi pedig az ekként begyülendő pénz­összegnek miként és mily arányban eszközlendő kiosztását illeti, arra nézve a kiküldött alválaszt­mány ezúttal javaslatot nem tehet; és­pedig következő okoknál fogva , a) mert addig, míg a sorsjáték által tényleg begyűlendő pénzmennyiség tudomására nincsen, arról rendelkezést javaslani a gazdanélküli szám­lához volna hasonló; b) a fölsegélendő egyének biztos kitudása csak közhivatalos úton lehetvén eszközölhető, az efféle összeírásoknak ezután való kinyerhetése szintén hosszabb időt igényel. Elvégre el nem hallgathatja ezen alválaszt­mány, mikép ezen segedelmezési javaslata, te­kintve mind az eszközök kisszerűségét, sőt még ezeknek is a mostani uralkodó nyomasztó pénz­viszonyok miatti lassú sikeresíthetését, műkö­désétől azon eredményt, a­mely óhajtandó és szükséges volna, várni távol van, mert oly eset­ben, mint Nógrád megye néhány községének a marhavész általi sajtoltatása,­nem kisszerű ala­mizsna-osztogatásnak, —melynél egyébnek a jelen alválasztmány által tervezett s javaslati sorsjáték utjáni segélyezés alig nevezhető, —­ hanem na­gyobb mérvű, részint positiv, részint negatív segé­lyezésnek volna helye, még­pedig egyedül a kor­mány részéről, az adó elengedésével és szelidi­­tésével, melyek egyedül volnának képesek Nó­­grád megye lakosságának egy részét a végké­­peni tönkremenéstől megóvni, mind pedig azon gazdákat, kik e csapás által jujtattak, gazdasá­gaik folytatására oly formán képesíteni, hogy ez által egy eddig virágzásban létezett gazdasági üzlet közgazdászai tekintetekn­él fogva legalább is előbbi állapotában megtartathassák. Kell, mint fönt. Jegyzetté­s a­r1­­­á­n Gyula, a kiküldött alválasztmány jegyzője. Végzés. Miután az ez évi kiállítás mostoha körülmé­nyek folytán jövő tavaszra halasztatott el, a ter­vezett sorsjáték is akkorra halasztatott, az al­­választmánynak, s különösen jegyzőjének jeles munkájáért jegyzőkönyvileg köszönet szavaz­tatott.­vábbá a központi bizottmány tagjainak, valamint az egyes kerületek polgári és katonai biztosainak neveit tartalmazó ira­tok találtattak.­­ A hatóságokhoz ren­deletek küldettek, hogy Posenben a hely­zetet iparkodjanak megóvni a Lengyel­­országban létező hasonló bajoktól. Politikai események: NÉMETORSZÁG. A­ Volks Zug“, említvén Napóleon császárnak a német kormányokhoz in­tézett felhívását, megjegyzi, hogy „az­ orosz kor­mány elleni ezen együttes diplomatiai fellépés az első lépés lenne egy új rajnai szövetség ala­pítására. A „Volks Zeitung“ a küszöbön látja a háborút. Szerinte az amerikai-angol viszályban is benne van Napóleon keze, csak azért, hogy Angliát háborúba kevervén, ez európai continens bonyodalmaiban semleges szerepre szorítsa. Az európai éjszakán fejlődő viszonyok, Dánia­ táma­­dó állása, a franczia svéd szövetség, arról győzik meg a „Volks Zeitung“-ot, hogy Napóleonnak sohasem voltak a német háborúra oly kedvező esélyei, mint jelenleg. Inti azért a „Volks Zig“ a kormányokat s Németország szabadelvű párt­jait, különösen pedig a porosz nemzetet, hogy minden kitelhető módon tüntesse ki, hogy a Junkerpárttal s az orosz sympathiákkal semmi köze, mert a háború netaláni szerencsétlenségén felül a Junkerpárt azon vádja sem maradna el, hogy a háborút épen a szabadelvűek hozták a német nemzet nyakára.­­ A porosz alsóház ápril 27-diki ülésében a miniszterfelelősségi törvényjavaslathoz csatolt módosítványok felett folyt a szavazás. Az ered­mény az lett, hogy az egész törvényjavaslat 249 szavazattal 1 ellen elfogadtatott. Szavazás után Sybel k­épviselő indítványozta, hogy szólíttassék fel a kormány alkotmányos kötelességei értel­mében előterjesztést tenni a háznak a lengyel­orosz határon felállított­ katonaság kiadása iránt. Ezen indítvány motívumai között említé­nybel, hogy a csapatok felállítása idestova három hó­napja, hogy tart, s ezen idő alatt új szállítási szerződések is köttettek, minek folytán a költ­ségek összevethetők, a­melyeknek átvizsgálása az országgyűlést illeti, a­mennyiben itt még a költségálladék felülhaladásával sem lehet taka­rózni. Az indítvány a költségjavaslati bizott­mányhoz utasíttatott. — A „Bank und H.Z.“ írja ápril 27-ről, hogy a müncheni vámegyesületi conferentiában szóba fog jönni Ausztria vámegyletbe való lépésének kérdése is. A porosz kormány, tekintettel ezen eshetőségre, kijelentette, hogy az e kérdés felett folytatandó tárgyalásokban nem fog részt venni. Ha a conferentia mégis tárgyalás alá venné e kérdést, Poroszország müncheni meghatalma­zottja utasítva van rögtön odahagyni Münchent. Ezen tudósítás igen hihetőnek tünteti fel az „Elbersfelder Zeitung“ egyik félhivatalos leve­lezőjének azon állítását, hogy Poroszország hal­lani sem akar oly tárgyalásokról, melyeknek czélja lenne az 1853-ai szerződések tágasbítása. — A német szövetséggyűlés a dán kormány­nak a német herczegségek jogaira nézve sérel­mes kibocsátványait, a német szövetségi törvé­nyek megsértésének tekinti. Ide mutat az ápril 23-ai határozat, melynek értelmében ezen ügy a hannover­i követ indítványára, a dán követ tiltakozásai daczára, a foederalis bizottsághoz uta­sittatott, mely az egész német" szövetséget jogi­lag érdeklő s illető külügyi kérdések előleges megvizsgálására hivatott illetékes biróság. DANIA. Midőn a dán király a mart 30-ki or­­donnanceok alapján akarja újra szervezni a né­met herczegsége­­t, eltekintve a herczegségek jogos ellentállásától, még más ellenzékkel is kell küzdeni. Az egyik Dánia szabad gondolkozású embereinek jogérzete, melynek csaknem az ösz­­szes dán sajtó egyhangú kifejezést adott, s mely kárhoztatja a martiusi rendelvényeket, a másik pedig a dán reichsrath, mely Németország zilált helyzetét s a porosz kormány szélütöttségé, lát­ván, erélyesebb rendszabályokat követel a kor­mánytól, s jelszava : „most, vagy soha.“ — Az egyik a szabadelvű, a másik a reactiona­­rius ellenzék.­­ A dán reichsrath azon nézetben van most már az összehivatás után közvetlenül, hogy Hall miniszterelnök igen enyhén bánik a német herczegségekkel, s el fogja szalasztani a mostani jó alkalmat, mikor legkönyebben lehetne elbánni a herczegségek­kel. A felirati bizottság tagjai ily egyénekből állanak, kárhoztatják a martiusi királyi oktroyk azon rendelkezéseit, melyek autonomikus sza­badabb mozgást engednek a schleswig-holsteini­­aknak, s a feliratban azt akarják tanácsolni a dán koronának, hogy „erélyesebben járjon el a német herczegségekkel szemben.* Képzelhetni, hogy mily reactionarius gyülekezet még ez is ! — A görög küldöttség ápr. 25-én érkezett meg Koppenhágába. A követséget a belga consul fo­gadta, mert a görög consul igen beteg. — A dán minisztérium — hihetőleg a reichs­rath pressiója által szorittatva — hadi demon­­stratiókkal akarja a dán kormány harczias vá­gyait fitogtatni. Az összes dán hadihajók activitásba tétessenek s a 6000 főnyi legénység hivassék össze. Távirati Jelen­tesek. — Berlin, april 28. A börzelapot értesítik Snowraclawból, hogy hétfőn Jerzyce mellett 600 orosz megveretett, és porosz területre menekült. — Rakkó, april 29. Wolonczewski samogitiai püspök börtönbe vettetett. Folyó hó 24-én L a 11 i­g Popowonál az oroszokat meg­verte , 120 halottat számlálnak. — Osinski szintén Wonazawanál, Czenstochau közelében, győzedelmeskedett az oroszok felett. J­e­z­i D­­ranski, Waligorski és Smiechowski Tamaszow mellett állnak a lublini kerületben. wPjv. — Lemberg, ápril 28. (Éjjeli 11 óra.) A lublini kerületben új erős felkel­őcsapat lépett fel, mely 1000 gyalog é­s 200 lovasból áll, s fegyve­rekkel és hadszerekkel bőven el van látva.A főpa­rancsnok Jezioranski tábornok, alvezérek Waligorski és Szechowski. —­ Lele­­w­e­­ hadteste kétségbeejtő harczot állott ki, s két részre szakittatott, de mindkét rész meg­szabadult, s még fennáll. Mierzyslaw Ro­ma­n­o­w­s­k­i költő, s a Lembergből legközelebb menekült emissarius Wasilewski, állítólag elestek. L­e­j­e­v­e­l egyes felkelői J­e­z­i­o­r­a­w­­s­k­i körül gyülekeznek. (Pr.). — Darmstadt, april 28. (Éjjel.) A köve­tek kamrája hat órai vitatkozás után az összes vallási rendek és társulatok megengedését a nagyherczegségben 38 szavazattal 6 ellen elve­­tette. . — Turin, ápril 28. (Éjjel.) Napoleon her­­czeg és a herczegné Livornoba megérkeztek, s Pisába utaztak. A „Stampa“ állítja, hogy Anglia Francziaor­szágéhoz hasonló jegyzéket küldött Turinba a lengyel kérdésben, s Pétervárra küldött saját jegyzékét is közölte. — Pár­is, april 29. A „Constitutionnel“ Li­­mayrac által Drouyn de Lhuys körsür­gönye felett írt czikkében tiltakozik azon elter­jedt hírek ellen, hogy a bécsi udvarnál fordulat történt volna, miután az osztrák politikában oly rugók s combinatiok kerestetnek, melyek nem léteznek. Megsértik lojalitását, Ausztria szaba­don választó magatartása irányát; semmi oka nincs azt megváltoztatni. Először a három hatal­masság, nem sokára a többi hatalmasságok tet­tek barátságos megjegyzéseket Oroszországnál. Oroszország válasza nyilván a mérsékeltség s ud­variasság ugyanazon érzelmeit s azon kivonatát fejezendi ki, hogy Európa óhajtásának megfelel­jen ; mi e választ bizalommal várjuk. A „Moniteur“ irja: Az összes költségvetés 240 szavazattal 7 ellen elfogadtatott. — Orizabából mart. 26-ról kelt sürgöny jelenti­: Mirandol tbk Comonfort csapatait Cho­­lula mellett fényes csata után visszaverte. A me­­xicóiak vesztesége 200 halott s 50 fogoly. —­ A francziák 10 embert vesztettek, köztük 2 halot­tat. A környék lakóinak hangulata kedvező. Egy franczia hadtest a Pueblától Mexicóba vezető utat megszállotta, mart. 23—24-dike közti éjjel futóárok nyittatott San Juantól (Puebla előtti erőd). —­ U j-Y o r­k, april 18. Erősítik, hogy Sewari* hajlandó a „Peterhof“ visszaadására. Valami kezesség nélküli hír rebesgeti, hogy az unionis­­ták azért lőttek volna „Cygnet“ angol gőzösre, mivel confoederált kalózhajónak vélték. A „New- York­ Tribune“ jelenti: Stonemann tábornok át­ment a Rappahannokon, s Gordonswillet meg­szállotta. Felelős szerkőül : Béró Itcuus Zsigmond Isti­p­ó a t a. Pest, ápril 30. A párisi börzén április 27 dikén azon hír volt elterjedve, hogy az orosz felelet az osztrák jegy­zékre nagyon ellenséges kifejezésekben van szerkesztve. Az Angliához intézett feleletet jó­formán feszesnek, ellenben a Francziaországnak szántat barátságosnak híresztelték. A sok ellent­mondó hír közt a börze árcsökkenésre határozta magát. A híreknek, úgy látszik, nem volt alap­­jük, s mint fentebb is említve volt, az orosz fe­lelet 27-dikén még nem érkezett meg. Az „Ind.­beige“ nagyon valószínűnek tartja a „Journal des Débats“ ma említett tudósítását, hogy t. i. Oroszország mind a három nagyhatal­mat fel fogja hívni, formulázza hát mindenik, mit kívánna a lengyelek részére, és ez szerinte nem volna ügyetlen politika, mert ez leghama­rabb kiugratná azon vélemény-elágazásokat, me­lyek Anglia, Francziaország és Ausztria közt a dolog érdemére nézve fennforognak. A „La Presse“ szerint a Franczia- és Svéd­ország közt rebesgetett szövetség komoly aggá­lyokat támaszt Berlinben és Szent-Péterváron, úgy, hogy a két kabinet ilyen eseményt tartván­, szeme előtt , tevékenyen foglalkoznék a két ország közötti támadó és védő frigy kérdé­sével.­­ Egy bécsi lapnak írják Páriából : A tou­­loni arsenalokban éjjel nappal dolgoznak,s a gyá­raknak rendelet adatott,hogy rövid idő alatt több, sekélyesen járó vas­ágyúnaszádot állítsanak ki. E naszádokat, mint mondják, Svédország rendelte meg. Tény az is, hogy a franczia ten­gerészeti igazgatóság két pánczélos fregatteot adott el a svéd kormánynak. Hir szerint azon svéd tiszt, ki a franczia udvarnál van kormánya megbízásából, egy kölcsön netaláni fölvételét is megpendítette, s Napóleon császártól a legkielé­­gítőbb biztatást nyerte. Több olasz tiszt Victor Emanuelnek közelebbi Florenczben mutatása alkalmával engedélyt kért a királytól, hogy a lengyel felkelőkhöz csatlakozhassák, s a király megadta nekik a szabadságidőt azon meghagyás­sal, hogy az első felszólításra zászlóik alá sies­senek , mert otthon is erős harczok várnak az olasz fegyverekre. — A „National-Zeitung“-nak írják Turinból ápril 24-ikéről: Új részleteket tudunk már az olasz kormánynak a lengyel kérdésben tett lé­péseiről. Pep­pli marquis Sz. Péterváron tör­tént első megjelenésével mindjárt igyekezett be­folyni Lengyelország érdekében. Később az olasz kormányt Anglia szól­ta fel, hogy vele egyesülve kívánja a Lengyelországgal való jobb bánást az 1815 iki szerződések alapján. Olasz­ország nem tartván következetességnek a szer­ződésekre hivatkoznia, nem egyezett ez aján­latba. Néhány nappal ezelőtt Francziao­rszág szó­b­ta fel az itteni kormányt, csatlakozzék teendő lépéseihez. Olaszország megtette, de azon kije­lentéssel, hogy meg akarja tartani cselekvési szabadságát, hogy minden politikai viszonyok közt saját belátása szerint járjon el. A kölni lapnak írják Berlinből, hogy a német államok hihetőleg Ausztria példája után fognak indulni a lengyel kérdésben, s a nyugati hatalmak felszól­­ására egyszerűen Ausztria akaratát fog­ják magukénak vallani. Poroszország elszigetelt­ségét még jobban kitüntetné ezen körülmény. A porosz kormány, mint levelező értesít, iparkodik Oroszország s a három nagyhatalom közt közvetí­tő szerepet játszani, s e végből Sz.Péterváron már indítványba is tette, hogy talán egy képviseleti rendszerrel le lehetne csendesíteni a lengyeleket. Ha a képviseleti rendszert a mostani porosz kor­mány felfogása szerint veszszük, úgy azzal min­den despoticus uralkodó is meg lehet elégedve, mert a pénz- és katona-megajánlás joga, a porosz kormány elmélete szerint, nem illeti meg a nem­zeti képviselő-testületet. — Londonból írják a kölni lapnak, hogy az angol politikai körökben nagyobb bonyodalmat várnak az angol-amerikai viszálytól, habár egy háborút nem is hisznek oly közelinek, mint Pá­riában. A kormánykörökben pedig azt hiszik, hogy ha a háború csakugyan kiütne Amerika s Anglia közt, a franczia kormány Anglia óhajtása szerint fogná viselni magát, a­mire Drouy­n de Lhuys magaviselete is mutat, melylyel az angolok meg vannak elégedve. Páriából pedig azt írják, hogy Bécsből igen kedvező tudósításokat kaptak volna a nyugati hatalmak. Londoni körökben beszélik, hogy Oroszország a nagyhatalmak be­avatkozása feletti neheztelését leginkább az osz­trák kabinethez intézett jegyzékben érezteti.

Next