Pesti Napló, 1863. október (14. évfolyam, 4088-4114. szám)
1863-10-01 / 4088. szám
zsidó betűkkel. Az „Arad“ levelezője, ki ezen hírt közli, azt hiszi, hogy ezen gyűrű azon zsidók valamelyikétől származhatik, kik Inditának a rómaiak által történt elfogadtatása után valószínüleg itt telepedtek meg. ** A kőbányai birtokosok templomot és iskolát szándékoznak építeni, s ez iránt a mostani szüret alkalmával fognak véglegesen határozni. ** A pestbelvárosi plébániatéren felállított sz. háromságszobrot vasból a legszebben és a legdíszesebben öntött rácsozattal veszik körül. ** Az „Arad“ után mi is említettük, hogy a gyulai izraeliták e űzték rabbijukat, Billicz István erre vonatkozólag a gyulai zsidóközség nevében a következő nyilatkozatot teszi közzé : „Nagyon is igaz,hogy rabbink, Bak J. W. ur, újévi ünnepeink első napján oly egyházi szónoklatot tartott, mely legkevésbbé sem volt képes a község kedélyeit (mint e napokon szokásos) áhitatosságra és buzgóságra hangolni, hanem szavaiban oly messze ment, hogy a templomban személyes gyalázásokat követett el. E gúnybeszéd egész hű szövege az alólírt elöljáróság kezében van, s daczára az utólagosan szerkesztett példányok által tett minden későbbi elferdítéseknek, hiteles tanuk által mint igazi eredeti, ismertetett el. Teljesen igaz, hogy ily gyalázás, sőt ily izgatás keresztyén testvéreink egyháza ellen, a községnek nem tetszhetett; akkor ennek nagyobb része ki is ment a zsinagógából, s igy a rabbi csak a visszamaradtakra szórható haragját. Ezen ünnep második nápján, midőn daczára annak, hogy a községelöljáróság (a község nevében) megkérte a rabbit, hogy e napon ne prédikáljon, ő mégis a szószékre lépett; néhány úr, kik hozzá legközelebb állottak, hozzáléptek, ha megkérték őt nyilvánosan ismét az egész község nevében, hogy e napon hagyja el a beszédet. De ő gyalázta mindazokat, kik hozzá közlédtek. Az ájtatoskodók kedélyei ezáltal a legnagyobb mértékben fölingereltettek , de tettlegességekre épen nem került a dolog. A lárma a zsinagógában nőtten nőtt, mert az egész község kinyilatkoztatta azon szándékát hogy ily gyalázó értelmű beszédet nem akar meghallgatni. Csak fáradtsággal sikerült néhány úrnak a rabbit elhallgattatni,s helyére visszavezetni. A rabbimost azonnal elhagya a zsinagógát, távollétében az imádság az azonnal szokott ájtatossággal föliutattatott. De most a Muasaf-ima alkalmával a rabbi úr egy a városházától hozott segítség kíséretében újra megjelent, az előimádkozót, az ima legszentebb helyén félbeszakító, s prédikációját erövel a szépre akará erőszakolni. Hanem az ellen minden hatalom csekély volt, mert a nép istentiszteletében zavartatva, morogva és lármázva elhagyta a zsinagógát, a rabbi követte az imaruhában egészen az utczára, s itt a leggorombább gyalázásokat kiáltotta utána. Hogy ezen utczai eseménynél semmi tettlegesség nem történt, csak a község néhány köztiszteletű tagjai jellemszilárdságának s higgadtságának köszönhető. Mindazáltal a rabbi épen nem űzetett el, mint ez becses lapjában közölve volt. Hanem még a folyamatban levő vizsgálat, különösen pedig támasztott panaszunk ügye be nem fejeztetik, a t. hatóság által a rabbi oda uttasittatott, hogy addig passiv viselje magát, s többet ne prédikáljon.“ ** A horvát nemzeti színház bizottmánya több dijat törött ki eredeti és fordított színművekre. — Értesítés. A pesti m. kir. állatgyógyintézetben a következő 1863—64. évi tanfolyam f. évi oct. 6-án nyittatik meg, s tart két év, vagyis négy féléven át. Az előadások két, azaz : magyar és német nyelven fognak tartatni. Ezen tanfolyamra felvétetni kívánó köteles legalább is az elemi iskoláknak jó sikerrel lett bevégzését kimutatni. A felvételre megszabott életkor az elért 17-ik életév, ennél fiatalabb fel nem vehető, de idősebb igen. A beiratások történnek a pesti m. k. állatgyógyintézet irodájában f. é. oct. 1-től egész 16 ig. Kelt Pesten, 1863. évi September 28-kán. Dr. Szabó Alajos, igazgató. •* A pestmegyei inségsegélyező bizottmány legközelebbi ülésében az elnök azon jelentést tette, hogy a solti járásban már 600 eddig keresetnélküli napszámos nyert foglalkozást a dunai védgátaknál, és a pestmegyei szükölködöknek őszi vetésekre felsőbb helyről 15.000 mérő tisztabuza és 5000 mérő rozs engedélyeztetett. ** Szigetváron az idén is hazafias kegyelettel és buzgósággal tartották meg az 1566 ban sept. 7-ikén elesett magyar Leonidás Zrínyi Miklós és hős társai lelki üdvéért az ünnepélyes gyász isteni tiszteletet, melyre, mint minden évben, úgy most is nagy számmal sereglett össze a város és vidék lakossága. ** Zsitkovszky Károly eperjesi órás oly zongorát talált fel, melyet sohasem kell hangolni. ** Erdődön, Slavoniában, Adamovich János úr birtokán a bodza, vadgesztenye, szilva és almaink teljes virágzásban vannak. Tarczalon egy almafa már második gyümölcsöt is hozott. ** Jalics Ferencz pesti nagykereskedő a magyar borokat a távol keleten is sikerrel hozta be a világkereskedésbe. Nem rég 20,000 palack villanyit küldött Bataviába, s közelebb is 20,000-et indít útnak, melyek Bataviában, Melbourne, Singapore, Hongkong és Shangaiban rendeltettek meg. Jalics úr megnyerte a nevezett piaczok bizalmát borainak tisztasága és jó minősége által. A magyar képzőművészeti társulat 1. évi September 15-én tartott választmányi ülésében ismét több alapító és rendes tag jelentetett be a titkár által, mi ezen társulat örvendetes szaporodásáról tesz tanúságot. Ugyan ez alkalommal felolvastatott ifu Munkácsi tehetségdaskezdő levele, melyben művének a társulat által 80 ftért történt megvásárlását megköszöni, valamint bejelentetett, hogy Orlay Sámuel a „Magyar Encyclopaedia“ 4 első kötetét s Homer „Odisaeájának“ magyar fordítását, és Szkálniczky Antal úr „La Storia Veneta“ (Velencze történetét) német szöveggel és 54 képpel ajándékul adták a társulat könyvtára számára; úgy Soldatics Ferencz magyar festészalapító levele is bemutattatok. Nem különben köszönettel vette a választmány a „Styx“ német humoristikus lap szerkesztőségétől, hogy az lapját a társulatnak megküldé, s ezért a titkári hivatalból viszont a szerkesztőség részére félévi szabadjegy kézbesittetni rendeltetett. Határoztatott továbbá az, hogy tekintve a művészi haladást, mi a társulat feladata, tárlatában csupán eredeti műveket fogad el, fenntartván azonban magának a választmány, hogy rendkívüli esetekben igen jeles másolatokat, mint vendégműveket, elfogadhasson, valamint elhatároztatott az is, hogy a félévi sorsolásra a müvek csak f. hó 19-ig fogadtatnak el, s az azontúl beküldendő müvek a jövő sorsolásra tűzetnek ki. A többi határozatok a társaság belügyeit illetvén, nem közölhetők. Kelt Pesten, sept. 19. 1868. Kiadta:*Medve Imre, társulati ideigl. szerkesztő. ** Bécs város hatósága felszólita a színházak tulajdonosait, hogy függönyeiket vaslemezekkel lássák el, hogy égés esetében a színpadot a közönségtől el lehessen zárni. A vársziháznak már van ily függönye. ** Szalontáról következő balesetet közölnek: A n.váradi vásárról f. hó 22-én haza jövet, a tamásdai erdész fiatal és szép nejét az útban borzasztó szerencsétlenség érte. Ugyanis a kocsiban élemedett atyja mellett ülvén, ez leánya háta megött gyújtott gyufával pipára, s a szikra annak ruhájára pattant, de a szemközt fúvó nagy szélben a tüzet csak akkor vették észre, midőn az áldozat ruhája már lobogva égett. A szegény nő fájdalmában leugrott a töltésre, azonban ezáltal a gyuladás még nagyobb szelet kapván, egész ruhája égő gyertya gyanánt lángba borult. A kocsis előadása szerint, szeméremből nem hagyván magáról a ruhát letépni, menthetlenül összeégett, annyira, hogy midőn gúnyába takarták, s a lábbelijét lerázták, lábain csak a csontok maradtak. Akkor nagy Szalontára hozatott, hol szüntelen eszmélve, s boldogtalan férjét óhajtva, iszonyú kínok között éjfél után reggeli 4 órakor múlt ki. Hibaigazítás. Lapunk tegnapi számában a 3-dik oldal első hasábján fölülről a 10. és 11. Borban hibásan áll Kolozsvárról, e helyett „Kalocsáról“, milyennel sietünk helyreigazítani. Nemzeti színház. Oct. 1-re van kitűzve : „Linda.“ Opera 3 szakaszban. Budai népszínház. Oct. 1-re van kitűzve: „Csizmadia mint kísértet.“ Eredeti énekes népszínmű 3 felv. — Telegrafi tudósitás a bécsi bét s rft sept. 30-án. A „ Napló” magántársürgönyei. Köln, sept. 30. A mai „Köln. Ziga a lengyel nemzeti kormánynak decretumát hozza, melynek értelmében Mieroszlawszky a lengyel hadsereg tábornokává és szervezőjévé neveztetik ki. Varsó, sept. 30. Ma reggel 5. nyilvános helyen lengyel csendőrök lövettek agyon. N. S z e b e n, sept. 30. A mai napirenden az államalaptörvények beczikkelyezése iránti törvényjavaslat volt. Mindkét diploma mind a három országos nyelven fölolvastatott. A beczikkelyezési törvényjavaslat a ház éljenzései mellett egyhangúlag elfogadtatott. 5 % metallique*............................. 76.25. Nemzeti kölcsön..........................82 10. 1860-ki sorsjegyek..................... 98 45. Bankrészvény............................... 792. Hitelintézet.......................................189.10. Ezüst.............................................. 110 85. Londoni váltók...............................111.— Arany .... .... 5 32. Külföld. Lengyelországi események. Varsóból sept. 26-ról írják : Az orosz kormány az eddigi szigorú rendőri intézkedéseket még szigoruabbakká teszi a Berg tábornok ellen elkövetett merény után. Egy purificáló bizottmányt nevezett most ki, mely előtt Varsó minden polgárainak különbség nélkül igazolnia kell magát. Azaz már eleve a forradalom részesének, s a legszigorúbb büntetésre méltónak tekint minden lakost. Csak aztoldatik föl a büntetés alól, ki képes bebizonyitni, hogy ártatlan. Azok, kik erre nem képesek, börtönnel, száműzéssel fenyegettelek. A purificáló bizottság 24 osztályban állíttatik fel, s állandóan tartandja üléseit. Remélik, hat hét alatt bevégzi munkálatát. Egy varsói levelező látta a purificáló bizottmány egyik bizonyítványát, mely igy szól: „N. N. foglalkozására nézve.............. lakik a................városrészben,...............szám alatt, ma, alólirt purificáló bizottmány előtt megjelenvén, esküt tett le, hogy sem közvetlenül, sem közvetve a II. Sándor czár ő felsége, legkegyelmesebb urunk elleni lázadással összeköttetésben nem áll és nem állott, megesküdött a szentháromságra, hogy tudtára se ő, se felesége és gyermekei, bő legényei és inasai vagy más cselédjei, sem a közelről vagy távolról baráti viszonyban álló semélyek, az úgynevezett nemzeti kormánynyal összeköttetésben nem állanak, s neki adót nem fizetnek, hogy sem ő, sem az említett személyek fegyvert vagy más hadi eszközöket nem rejtettek el. Ennélfogva kezébe ezen bizonyítvány adatott. Ha a felhozott esetek valamelyikének valótlansága bebizonyulna, N. N. minden további kihallgatás nélkül, mint esküszegő, életfogytig Szibériába küldetnék. Ugyanaz történik, ha N. N. egy előtte tudva volt, s a törvényes kormány ellen intézett, büntetésre méltó vállalatot, melyet a nevezett személyek forralnak, nem jelent föl a maga idejében. „A purificáló bizottmánytól.“ „Aláírta...........................“ — Bármennyire hirdessék újból is, hogy a fölkelés vége felé jár, több adat bizonyítja az ellenkezőt. A „Brcsl. Ztg“ levelezője írja Varsóból 16-káról, hogy egy utazónál a nemzeti hadsereg egy hadnagya által láttamozott útlevelet látott, Lublintól mintegy két mértföldnyire, egy országút melletti faluból. Ugyanazon utazó Garvolinnál, Varsótól 8 mértföldnyire, egy fölkelőosztályt talált, mely az országúton minden utast föltartóztatott mindaddig, míg maga elvonulhatott. Az említett utas a rendes posta gyorskocsin utazott. Ugyanazon levelező hallja, hogy néhány nappal azelőtt a radomi országútban fekvő Torczinon egy jól felszerelt, s mintegy 2000 főből álló felkelőcsapat vonult át. Petrikovából írják : Przedborznál Chmielinski alatt mintegy 2000 emberből álló fölkelő csapat gyűlt össze, mely ellen tetemes orosz erő küldetett, küönösen a vezető személyisége miatt. Ő az I. L,ki annak idejében a nagy herczeg elleni merény intézője volt. Az orosz csapat hiában fáradott, mert Chmielinski az oroszok közeledésére szélylyel küldé csapatát, s fegyverét elásatta vele. Egyes csapatok, melyek külön-külön 150 embernél többől nem állanak, barangolják fel minden irányban a vidékeket, s járnak faluról falura. — Liczkből, a porosz lengyel határól írják sept. 23-ról : Vinczeczi mellett az erdőben már több hét óta tartózkodott egy tetemes fölkelő csapat, melyet az e helységben állomásozó orosz csapat nem mert megtámadni, mivel keményen elsánczolta volt magát. Híre járván, hogy a fölkelők Vinczentire rohamot akarnak intézni az ottani állampénztár lefoglalására, ezt a porosz határon átköltöztették. — Sept. 18-kán reggel, midőn még aludtak az oroszok, a fölkelő csapat megtámadta a helységet, s az oroszokat kiverte belőle, kik szintén átmentek a porosz határon, ahonnan néhány sorlövést tett, de beljebb űzetett. Az oroszok segélykérésére egy század porosz jelent meg hét órakor, s megszállotta a határt. A lengyelek elfoglalták Vinczentit, s a benne levő vámházat felgyújtották, minek következtében még 38 ház égett le. Az oroszok ez ala visszajővén, a határon egy lengyel nemes gazdaságát gyújtották fel. Itt új csata kezdődött 11 óra tájban. Az oroszok újra visszavezettek porosz területre, — a fölkelők pedig ismét elfoglalták az erdőn elsánczolt táborhelyeket. Az oroszoknak 6 halottjuk, 9 sebesültjük volt, s kettőt elfogtak közülök. — Káliéból írják, hogy Posenból folyvást mennek át önkénytesek a lengyel határon, így csak 24-kén éjjel s mintegy 150 en, kik hír szerint csatlakoztak a fölkelőkkel. Francaiaország. A mexicói deputatio sept. 27-én hagyta el Párist, s utazott el Bécsen át Triestbe, hogy itt Miksa főherczegnek átnyújtsa a császárrá választatás decretumát. Mexicóból egyébiránt komoly hírek érkeznek. Comonfort és Dobrado köztársasági tábornokok erélyes felhívást intéztek a mexikóiakhoz, hogy a franczia invasio előtt meg ne hajoljanak. E mellett a délamerikai szabad köztársaságok megháborodva a franczia beavatkozás merényein, követeik által meghívták Juarezt, hogy alakítsanak egy continenális szövetséget, mely magába foglalná Chile, Peron, Columbia, Argentiniai confederatiók, San Salvador, Honduras, Costa Rica, Nicaragua, Guatemala és Mexicó köztársaságot. A szövetség esélyes visszaszorítani minden európai vállalkozást, úgy Mexicó, mint a nevezett államok bármelyikében. Ezen államok képviselői az egyesült amerikai államok kormányát is meghívták a részvételre. Képviselteti-e Lincoln elnök politikáját a déli köztársaságok követségében, még nem tudhatni határozottan; egyelőre a lapok csak annyit jeleznek, hogy Burnsides tábornok Texasban hadi állást foglalt, s hogy a Rio Grandet az Unió megúzálta. Valószínű, hogy a mexikói drámának csattanósabb felvonása csak ezután fog következni. Juarez tengernagy is értesíté a tengerészeti minisztériumot, miszerint megfenyite a lázongó japán főnököket, kiknek erődeikből a „Kieneban“ franczia aviso hajóra tüzelés trtént. Az admiral „Semiramis“ és „Taired“ hajókkal indult el a megtorlásra, s nem egy ellenállásra talált. Lerombolván az ágyutelepeket, melyekről a tüzelés történt, 200 franczia tengerész létetett a partra, kik kétezer japánit futásra riasztva, a tüzérségi eszközöket használhatlanul szétdúlták, a lőport a tengerbe szórták, s egy lőporvermet a jégbe röpítettek. Megjegyzi a jelentés, hogy ezen megfenyítés nem az ország rendes kormánya, hanem ason apró feudális urai ellen volt intézve, kik a tabuniak is megtagadják az engedelmességet ; a lerombolt erőd Monori herczeg tulajdona, kit nemzete nyelvén igy tisztelnek : Maz-Dar a-Daizen-noDaib or as in o* C h i w j o v. — A madagaskári posta szintén nyugtalanságokról tudósít. A királyné vonakodik a szerződéseket szentesíteni, s ezért a franczia biztos nem hagyta el a hadihajó fedezetét, s a franczia consul lobogójának bevonásával fenyegetőzött. Németország. — Közelebbi számunkban közöltük a németszövetséggyűlés bizottmányának végrehajtási javaslatát a dán kérdésben. Újabb tudósításaink folytán az indokolás főbb pontjáról is tudomásunk van. Ezen okmány szerint a végrehajtás elrendelendő, mert Dánia nemcsak eszközölte — mint azt a német szövetséggyűlés kívánta— a dán kormány által június 30 án közzé tett alkotmány eltörlését, mely a királyság valamennyi tartományát közös alkotmánynyal látja el, sőt határozottan kijelenti, hogy ezt tenni nem akarja. Az okmány visszautasítja továbbá a dán kormány azon állítását, hogy a június 18-iki bizottmányi javaslat lényeges hibákat tartalmazna. Ily állítólagos hibák kimutatása és helyrehozására elég ideje lett volna a dán kormánynak, de ilynemű kísérlet nem történt. Továbbá kifejti a sokszor említett okmány az utóbbi dán nyilatkozat ellenében, hogy a szövetség által Holstein és Lauenburgra vonatkozólag tett követelések szövetségi alappal bírnak, s végre kimondja, hogy szövetségi kötelezettség nem teljesítésének esete ténylegesen létezik, s ennélfogva a végrehajtási rend 3. czikke szerint a végrehajtás elrendelendő. A „La Presse“ frankfurti tudósítása nyomán tudni akarja, hogy több követ elégtelennek tartá a dán-német hűségek megszállására kitűzött 6000-nyi létszámot, s ennek folytán valószínű, hogy az 10,000-re emeltetik; e csapatból 7000 Holsteint és 3000 Lauenburgot szállaná meg. Ausztria és Poroszország külön külön 15—20,000, tehát összesen 30—40,000 főnyi tartalék had kiállítására szólíttatnak fel. Azt is írja a nevezett tudósító, ami a végrehajtás elébe ha nem is vet gátat, de azt alkalmasint messzebb kilátásba helyezi, hogy Poroszország egész sorozatát adá elő érveinek annak kifejtésére, hogy a végrehajtásra a kívánt hadcsapatot nem mozgósíthatja tartalékjából. Úgy látszik, attól tart Poroszország — véli a tudósító — hogy Dánia- és Svédországgal tengeri háború üthetne ki a Balti tengeren, melynek első következményeit a nevezett vizen levő kikötői éreznék meg legelőször. — Poroszországban adómegtagadás esete fordult elő. Reitenbach plickeni lakos sept. 21-ki kelettel következő körjegyzéket tesz közzé: Államadók miatt ma először végrehajtási eljárást szenvedvén, tudatom barátimmal és tisztviszonyosaimmal, hogy vagyoni állapotomról netalán a hátrányos hírek keletkezésének elejét vegyem, miszerint én a güibelgi királyi hatóságnak kijelentem , hogy polgári kötelességemmel összeférhetlennek tartom azt, hogy a jelen budget nélküli, s annyiban alkotmányellenes kormánynak részemről bármi módon támogatást nyújtsak, s hogy én elhatároztam, miként az alkotmányos rend visszaállításáig önként semminemű adót nem fizetek. Aláírva J. Reitenbach. Távirati Jelentések. — Nagy-Szeben, sept. 29. A mai ülésben történt meg harmadik olvasása és elfogadása a törvényczikknek, mely a három nyelv használatát illeti nyilvános és hivatalos érintkezéseknél. — Innsbruck, sept. 28-án, reggeli 8 óra 30 percz. Délután több vadászcsapat bevonulása történt. Este érkezett meg a küldöttség, mely roppant sokaság által fogadtatott zenével és mozsárlövésekkel. Épen most van vége a színházban a díszelőadásnak. A főherczeg a hegy kivilágítását tekinti meg kocsin. Most kezdődik a nagy estély ő Fenségénél. — Salzburg, sept 28. Ő Felsége a császár esti 10 órakor első tábornoki segéde kíséretében Ischlből ide megérkezett, és a cs. kir. téli palotába szállott; a palotatér, valamint az utczák, melyeken Ő Felsége keresztül kocsizott, kivilágítva voltak, mindenhol a legnagyobb lelkesedéssel fogadtatott. Salzburg, sept. 29. Tegnap este 102 órakor a dalárda fáklyás menetet tartott. Ő Felsége 12 órakor a legjobb egészségben Insbruckba elutazott. Innsbruck, sept. 29. (^Felsége a császár ma reggeli 6 órakor a legszigorúbb incognitoban ide megérkezett, s ő és. fensége Károly Lajos főhg által fogadtatott. Csak nehezen lehetett megakadályozni, hogy a császári kocsi lovai ki nem fogattak, s a császár a polgárok által a várpalotába nem vezettetett. Az átalános örömdiadal leirhatlan. — Innsbruck, sept. 29. 5 óra 30 p. d. u. A vadászok menetének vége, mintegy 6000 ember vonult el a császár előtt. Az idő igen szép, a lelkesedés folyvást tart. — Innsbruck, sept. 29. estve. A vadászmenet után 0 Felsége a császár meglátogatta a lövöldét, és a diszlövésben személyesen részt vett. 3 órakor 0 Felsége a népünnepet tisztelte meg látogatásával. Mindenütt, hol a nép megpillantja a császárt, lelkesült örömkiáltásokban tört ki. Krak 6. sept. 29. A mai „Czas“ közelebbi részleteket hoz a 24-én Dzialoszyce mellett történt ütközetről. Az orosz haderő sokkal jelentékenyebb volt mint a fölkelőké, mely 50 halott vesztesége után rendben visszavonult. Az oroszok vesztesége szintén tetemes volt. Koppenhága, sept. 28. A minisztertanács elnöke ma megnyitá a birodalmi tanácsot. A trónbeszéd alkotmányelőterjesztvényt hirdet Dánia és Schleswig közös ügyei számára. Ha a szövetséggel békés kielyezkedés reménye teljesedésbe nem menne, az azt tanúsítja, hogy nem német szövetségi országunk szövetségszerű jogáról van szó, hanem a dán birodalom függetlenségéről. Ezt el vagyok határozva minden támadás ellen megvédeni, s meg vagyunk győződve, hogy e tekintetében nem fogunk egyedül állani. — Bern, sept. 29. Itt hitelbankot alapítanak 60 milliónyi alaptőkével, franczia és angol pénzből. Az igazgatóságot Stumpfil veszi át, ki új évre kilép a szövetségi tanácsból. Mint részesek Gladstone és Morny fognának szerepelni. Új-York, sept. 19. Meade tábornok hadserege előbbre vonult. A Rapid-Run folyónál, valamint Rosekranz é Bragg tábornokok közt Tennesseeben csatára várnak. Azt állítják, hogy a csapatküldemények Tennesseebe Lee tábornokot meggyengítik. Az unionisták Orleansból Texasba vonultak előre. — New York, sept. 19.Charlestowni tudósítások 16-ról jelentik : Gilmore, Sumter és Cumming-pointon ágyutelepeket épít Charleston lövetésére. Kedvezőtlen hírek miatt Rosenkranz tábornok felöl az arany 35, a váltók árfolyama 48 Vs"*« emelkedett. — Charlestown, sept. 15. Gilmore Moultrie eredött Gregg erődből bombáztató. Heti poéta. Pest, sept 30. Tegnapi „Esti postánkban“ néhány párisi nyugtalanító hírt soroltunk el, s nyomban hozzá adtuk az obuigát megczáfolásokat is. E hírek közt volt az is, hogy beszélnek Walewsky londoni követségéről. A mai „France“ egy rövid czikke a grófnak e kineveztetését biztosan várhatóvá teszi, Groszáró maga ajánlkozott állomása terhének letételére. Nyer e e változásban valamit a lengyel ügy ? Az „Indep.“ párisi tudósítója nem hiszi, csak annyi világlanék ki abból, hogy a franczia császári politika az Angliávali egyetértést Lengyelországra nézve szorosabbra akarja fűzni. A „Memorial Dipl.“ vérmesebb reményeket táplál ; hiszi, hogy a három hatalom együttes cselekvése teljes erélyében lépend fel Oroszország ellen. Anglia csatlakozik Francziaországhoz, hogy megmentse Lengyeloszágot, s akkor Ausztria sem marad el. A brüsseli lap ezekre azt jegyzi meg, hogy phrasisok, melyeket a tények meghazudtolnak. — Girardin Emil a „Pressében“ csípős polémiát folytatott Dronyn de Lhuys külügyi politikája ellen. Darabig szó volt róla, hogy a „Presse“ ezért megintést kap; az újabb Moniteur azonban ketté metszette a csomót, kijelentvén, hogy Francziaországalkotmánya szerint a franczia külügyeket maga a császár vezeti, a miniszter csupán a végrehajtásért felelős. Ezen hivatalos felvilágosításra a „Presse“ válaszolja, miszerint ezt tudja, s czikkeiben nem is a külpolitikát, hanem annak végrehajtását támadta meg. A Poroszországból érkező bírák többnyire egyeznek abban, hogy az új választások urnáiból a kormányra nézve sokkal ellenségesebb érzületű képviselőbás fog előkerülni, mint a minő volt az eloszlatott. Máris mindenfelé fürkészik a leghatározottabb 49-ki neveket. Erről a feudális lapok is oly kevéssé kétkednek, hogy fenhangon coup d’ Etat javasolnak. — alkotmány felfüggesztés, királyi dictatura. Bismark annyira bírja a király bizalmát, hogy senki se hiszi, hogy ő felsége magát minisztere tanácsától megfosztani hajlandó lenne, e szerint két lehetőség van, vagy felfüggesztik az alkotmányt, mint ahogy a feudalisták kívánják, vagy ülésezni hagyják az ellenzékies házat, de a kormány nem leend figyelemmel tanácsaira. Mindkét eset Poroszország ellenségeinek szolgál. * — A lengyel határszélről írják sept. 26 Tegnapelőtt a konini kerületben összecsapás történt Zempolnonál, nem messze a lengyel határtól, az oroszok és egy osztály felkelők közt. Vitéz ellenállás, s a lengyelek részén történt több sebesülés után ezek kénytelenek voltak a túlnyomó erő elöl hátrálni. Az oroszok kezében nagyszámú köpönyeg, s mintegy 500 bunda maradt, melyek elszállítása a felkelőcsapatra volt bízva. Utóbbi időben több helyen veszítettek a lengyelek tetemes mennyiségű ruhát és hadiszereket, s ha elgondoljuk, mily fáradsággal és áldozattal jutnak mindezekhez, képzelhetjük, hogy a felkelők ezt kétszeresen fájlalhatják, mert attól is tarthatnak, hogy midőn ily kevés remény lehet a sikerhez, az áldozatkészség is meg fog lankadni. — Vilnából írják sept. 25-én : Egyik ünnep a másikat éri; folytonos az ének, zene és kivilágítás, mintha a sok ünnepélylyel el akarnák hazudni a nép leírhatatlan nyomorát. Minden kiváltozó alkalmat fölhasználnak e czélra. — 20 án ment keresztül Vilnán a fiatal görög király. Muraviefl nagy kísérettel jelent meg a pályaudvarnál, s ünnepélyesen fogadta. Miután többeket bemutattatott magának a jelenvoltak körül, tovább utazott Sz.-Pétervár felé. — Ma ismét kivégzés történt az itteni piacon. Egy korábbi orosz hadseregbeli hadnagy, Nicolai László, agyonlövetett. Dasertiot a fegyveres lázadókhoz állásban marasztalták el. Néhány héttel ezelőtt egy csatában, hol ő a felkelők részén harczolt, sebesült meg és esett foglyul. London, sept. 28. Russel lord egy Blasngoviben (Skótországban) tarott meeting alkalmával igy nyilatkozott: Oroszország azon fetételeket, melyek alatt a bécsi szerződések számára Lengyelország birtokát biztosították, megszegte, s e szerint birtokának jogcímét elvesztette. A franczia „Memorial diplomatique“ a lengyel ügyre vonatkozólag figyelmet érdemlő csikket közöl, mint állítják, Drouin de Lhuys külügyér tollából. E czikk azt fejtegeti, hogy sem Ausztria, sem Francziaország, hanem egyedül Anglia tette alapul az 1815 -i szerződést Lengyelország ügyében tett javaslataiban, s ez oka annak, hogy az utolsó orsz okmány inkább csak Angliához van intézve. Ausztria és Anglia álláspontját a lengyel kérdésben az orosz emlékirat nem érinti, de a franczia kabinet nem szándékozik több szót vesztegetni. Francziaország lengyelügyi rokonszenve daczára nem avatkozott volna bele még diplomatiailag sem a lengyel ügybe, ha Oroszországé kérdést, még belügyi volt, az európai súlyegyent érintővé át nem alakítja vala azz tutás, hogy Poroszországtól a február 8-ki szerződést kicsikarta. Francziaország akkor sem akart egyedül, hanem közösen fellépni; a lengyel ügynek leginkább ez lehetett javára. Oroszország könnyen Ausztriára és Poroszországra hivatkozhatott volna Francziaország egyedüli fellépte esetén, Anglia pedig bizalmatlanságában minden működéstől óvakodott volna. Az utóbbi négy hó alatt minden nyomatékos lépés Francziaországtól, az akadályok kívülről jöttek. Felhozza az ugyanazonos jegyzéki eljárás visszautasíását. A közös cselekvés határait az osztrák minisztereknek a kir. tanácsban tartott beszédeik szabták ki, melyeket az osztrák császár Gasteinban a porosz király előtt ismételt, hozzátévén, hogy Ausztria az angol kabinet működési körén túl nem lép. Nem Francziaország hibája, hogy Anglia minisztereinek békés nyilatkozatai miatt Oroszország szeme előtt a dipomatiai beavatkozás erejét veszti. Francziaország a nemsikerülés felelősségét magáról az orosz jegyzékre tett legutóbbi nyilatkozata által elhárítá, kijelentvén, hogy ezután szabadon, belátása szerint fog működni. Most már Anglián és Ausztrián áll kimondani, mi lesz teendő a jelen helyzetben. Francziaország sem Anglia szószaporítása, sem Ausztria habozása által nem engedi magát visszatartatni, komoly nyilatkozatot figyelemre fog méltatni, de üres tüntetéshez többé nem fog; sikeretlen szószaporítás helyett elvárja, míg szabad működésének órája ütni fog. A franczia diplomatia az utóbbi időben rendkívüli tevékenységet fejt ki, nemcsak Bács és London , hanem Pétervárott is. Kísérleteket tett Oroszországot rábírni, hogy a kongressusra ráálljon, kilátásba helyezte a párisi és zürichi szerződés újabb átvizsgálását is, melyek Oroszországra nézve megszorító pontokat tartalmaznak, de minthogy első feltételül Lengyelországban fegyvernyugvást kívánt, az orosz udvar nem állott rá.Grammont bejelentése folytán a császár alkalmasint arról győződött meg, hogy Oroszország ellenében csak erőszak segíthet a lengyeleken, a londoni franczia követ hasonló értelmű jelentést tett. Ez idén aligha belefog a háborúba, de tavaszra minden jelenség a háború elkerülhetlenségét jóslja, s ez esetre Francziaország Ausztriát mindenkép biztosítni akarja magának - véli a bécsi „Presse“ — biztosítékot ígér Ausztriának Gallicziát illetőleg, és a hadi költségek fejében a Dunafejedelemségekre mutat. Ha mindez nem lenne elég Ausztria és Anglia közreműködésének megnyerésére, Francziaország egyedül is kész síkra kelni, ekkor aztán valamint az olasz, úgy a keleti kérdés is sajátszervlieg előtérbe fognak lépni. — Koppenhágából írják sept.26.A „Flyvepost“ szerint a múlt hétfőn tartott irrodalmi tanácsülésben javaslatok terjesztettek elő az alkotmány és a választási törvény változtatására nézve. Ezek szerint a királyság és a Schleswigi herczegség külön külön képviselete közös gyűléssé olvadna össze, mely két kamrából fogna állani, s mindkettő tagjai az átalános választási jog alapján választatnának. E népes gyűlés aztán a királyságra nézve egy, s a herczegségre nézve más osztályban tárgyalná a külön ügyeket, úgy, hogy ama három gyűlés, mely eddig különböző nevek alatt mint „birodalmi tanács“, „országgyűlés“ és schleswigi rendi gyűlés“ különböző időkben gyűlt egybe, most egyazon időben tartaná az ülésszakot. A bécsi birodalmi tanács közelebbi ülésében az elnök javaslata ellenében tett azon véleményre, hogy a jövő ülés ne october 5-én, hanem october 1-én tartassák. Schmering államminiszter az elnök javaslata mellett nyilatkozott, mert „jövő hétfőn (5-én) irodájában álland jelentést tenni azon lépésekről, melyek a kormány által az alkotmánynak lehető gyors folganatosítása végettétettek,ezek pedig lényeges hátrányt szenvednének, ha a pénzügyi viták folyamán azok szóba jöhetnének. Felelős szerkesztő : Báró Kemény ?■ S tu.ind.