Pesti Napló, 1863. október (14. évfolyam, 4088-4114. szám)

1863-10-09 / 4095. szám

nyok könnyedsége által kitűnik, melyben a termé­szethűség a művészi inspirátiót kíséri. — E kép oly híven tükrözi vissza egy kedvelt színész­nőnknek arczvonásait és szellemét, hogy azt megneveznünk nem kell, — miután kiki ráis­mer. — A művész neve : Maleszevszki Titus, váczi utcza 7. sz. I. emeleten. Midőn őt, mint jeles arczképfestőt, különösen szép höl­gyeinknek ajánlanék, — eszmelánczolatnál fog­va eszünkbe jut ama kérdés, vájjon mikor való­sul a nemzeti szinház tagjainak ama — már pengetet­t terve — hogy jeleseiknek emlékét egy arczképcsarnok által is örökítsék ? — Folyó évi october 12-én S.-A. Ujhelyben a bodrogközi tinzaszabályozási társulat részéről közgyűlés fog tartatni, melyre az érdeklett bir­tokosok ezennel meghivatnak. Az elnökség által. ** Balassa Gyarmatról vettük a következő so­rokat : Polgári kötelességemnek tartom nyilvá­nosságra hozni méltóságos báró P­r­ó­n­a­y Gá­or úrnak a Nógrád megyében fekvő sághaujfalusi lakosság iránt tanúsított nagylelkűségét. Ugyan­is a nevezett lakosság merő tudatlanságból visz­­szautasítván volt földesurának a tagosítási ügy­ben tett méltányos ajánlatait, s minden módon gátolni törekedvén a tagosítást, a bíróság kény­szerülve volt alólírott személyében részökre fő­gondnokot nevezni, a kinek azonban sikerült a mélyen tiszta báró úrtól áldozattal határos ked­vezményeket kieszközölni a nép számára úgy, hogy az tetemesen jobb minőségű területeknek jut birtokába, mint, tagosztály előtt, csekély áron visszaváltható irtványaiknak felét, és pedig a te­temesen értékesebb felét megtartja, sőt a volt földesur tartozásán felül házhelyenkint 3 hold erdővel is ellátta, és a mi lelkemnek jól esett, a község hókegy­háza lévén a karancssághi­r­­kát. anyaegyháznak, a lelkészi állomást írt, az isko­lamesterét pedig öt osztályzati holddal ajándé­kozta meg, és pedig a határ jó minőségű tévéi­ből. E szerint a méltóságos báró, mint egyete­mes főfelügyelő, a magyarországi ágostai pro­testáns egyháznak, példáját követi azon derék­o. kath. egy­háznagyoknak s káptalanoknak, kik tekintet nélkül a valláskülömbségre, tagosítások alkalmával az egyházakat s iskolákat nagyrés­kűen szokják ellátni. Szép vívmánya korunk­nak, s nagy bölcsesség az illetőktől, kik belátván azt, hogy a nép vallásossága, erkölcsisége s kép­zettsége biztos záloga nemzetünk szép jövőjének, távol minden felekezetességtől, eme nagy czélo­­kat buzgóan törekszenek megközelíteni. El nem hallgathatom ezúttal néhai Szilassy József volt kir. helytartósági tanácsos úr örököseinek, főleg Szilassy Ferencz urnak, a losoncz-zugári cen­­sualis, s illetőleg úrbéri rendezési per végrehaj­tása alkalmával tanúsított tiszteletet gerjesztő maguk viseletét sem. A földesuraság ugyanis ti­zenhat évi censusnak s a hátralevő 6% kama­toknak azonnali behajtására föl lévén jogosítva, s a lakosság a legeltetéstől eltiltva , a kamatok végképeni elengedése mellett a censusoknak 5 év alatt tiz félévi részletekbeni lefizetésbe bele­egyezett, s az eddigi csekély mérvű legeltetés fejében 10 ma hold rétet a telekbirtokosok köz­­használatára átengedvén, ez által az elkeseredett kedélyeket megnyugtatta, s hozzáállás helyett nagylelkűséget tanúsított, a miért alólirott, mint a község képviselője, ezennel nyilvánosan kö­szönetet mond, és szerencsét kiván az ily derék földesuraságnak azon vezérszerephez, mely őt jogegyenlőség mellett is egykori alattvalói fölött megilleti. Ildomosság és a bizalom nem fog hiá­nyozni, A n­ép legtöbbnyire belátás hiánya miatt szokott botlani. Legyünk a gyengébbek iránt el­­nézők s emberbarátok, és a hála előbb-utóbb el nem fog maradni, ha pedig igen, akkor a nemes öntudat bő jutalmat ad. Bodnár István. ** Tegnap óta a helyi gőzösök a két főváros között csak reggeli 7 órától esti 6 ig közleked­nek minden második órában. ** A közönség kényelmére újabb konfortabb­ állomások tűzettek ki a terézvárosi István­ téren, a váczi után „Párna városához" czímzett fogadó­nál, és a szálló­ utczában az alkapitányi hiva­tal előtt. ** Bécsbe a legmagasb udvar számára két óriási szőlőfürtöt szállítottak Magyarországból. Az egyik két láb hosszú és egy láb széles, a m­á­­siknak hossza ugyanolyan, szélessége 3/4 láb. A szőlőbogyók törökmogyoró nagyságúak. — A cs. kir. 1854-dik évi á 11 a­m s­o­r­sj­e­­g­y­e­k 18-dik hozása alkalmával az 521-dik sorú 22-dik számú jegy 70000 frtot nyert : s. 679: 19 40000 frt, s. 1324: 50, 1324: 21, 2966 : 5, 235: 29 és 2428: 14 6000 frt; sor 2439: 37, 3886:30,3203:15, 3252: 20 és 3892: 6 nyer 1001 frt. — 400 frt: s: 521: 19, 2115:48, 235: 1,3428: 48, 774: 10, 2916: 23,3892:44, 679:39, 1627: 22 3032: 23, 679:20,2498: 1, 3252: 22,774: 17, 8428: 24,3032:44,2916: 11, 3252: 34, 521: 28, 3032: 24, 3203: 48, 3252 : 36, 1324: 30, 679: 49,2115:16, 521:31, 3892:41, 1627: 37, 3886: 7, 3203 : 27, 235: 23, 774: 12, 774: 24, 235 : 45, 2489: 28, 2498: 31, 3032 : 36, 3252: 42,1324: 13,3886: 44, 774 : 7,2215: 11,1627 : 47, 1324: 43, 2115:43,3428:39,679: 17, 2115: 12, 3203: 21 és 3438 : 27. A hitelintézeti sor­jegyek húzása oct. 1-jén. Sor 402 628 631 976 1196 1505 1900 2526 2712 2960 3121 317 3324 3343 3590 3758 3829 3949 4017. 200,000 ft nyert s. 2812 sz. 76. 40,000 ft. ny. s. 402 sz. 36. 20,000 ft ny. s. 4017 sz. 59. 5000 ft ny. s 3324 sz. 59 és s. 3690 sz. 47. 2500 ft ny. s. 976 sz. 87 és s. 2960 sz. 30. 1500 ft ny. s. 628 sz.24,s. 2626 sz. 89, s.2712 sz. 89, és s. 4017 sz. 11. 1000 ft ny. s. 631 sz. 7, s. 1505 sz. 69, s. 3758 sz. 39 és s. 3829 sz. 21. 400 ft ny. 402 sz. 75 és 87 s. 631 sz. 27 és 74, s. 976 sz. 8 és 31, s. 1196 sz. 1, 20, 82 és 89, s. 1605 sz. 7, 19, 26 és 70, s. 1900 sz. 17 és 58 s. 2712 sz. 24, s. 2960 sz. 31, s. 3121, sz. 12, s. 3177 sz. 16, s. 3324 sz. 3, 7, 31, 60, 68, 71 és 74, s. 3343 sz. 2 és 19, s. 3590 sz. 66, s. 3758 sz. 3 és 21, s. 3829 sz. 32, s. 3949 sz. 14 és 79. ** Molnár, a budai népszínház igazgatója,a kö­vetkező jelentést teszi közzé: Ezer előadást ért bohóság. „Az ördög pilulái". Énekes bohó­zat, tánczokkal, 15 nagyobb, 9 kisebb képlettel, 3 felvonásban. A színpad a gépezetekhez, Bau­­puer Sándor úr franczia gépész vezetése és mű­ködése mellett újonnan szereltetett föl; a díszletek mind újak, ezek közt 3 nagyszerű díszítmény, melyek a párisi művészeti becsű minta után hí­ven a legnagyobb fény­nyel állíttatnak ki. 200 új jelmez szintén a párisi mintaképek szerint ké­­szítették, ezekhez,és valamint a díszlet, cassirozás, kellékekhez több rendbeli anyag Páriából hoza­tott. A darabban előforduló 49 csodás tünemény a párisi Porte St. Martin színház mintái után ké­szült. Az egész darab rendezése és kiállítása a párisi előadás után hiven eszközöltetik.­A 15 nagy képlet: 1. A bűvös gyógytár, mely­ben egy ember pulykává változik. 2. Hosszú orr, rövid ész. 3. Az útmutató fa lő. 4. Bo­szorkány tanya, udvarias medve. 5. Gyógy­­tárból lett korcsma, és kocsmából lett gyógy­­tár. 6. Tavasz és boszorkányvihar. 7. 1111 éves ara. 8. A nyugalmas kórház furcsa be­tegei. 9. Borbélymű­hely, hol az ember fejét veszti. 10. A vasúti vonat légbe röpülése. 11. A szétszakasztott hulla fölelevenedése. 12. A bor és a gyümölcsfák is tánczolnak. 13- A pulyka vőlegény menyegzője. 14. Hogy lesz a vén ifjú­vá. 15. A bohóság birodalma, Bachusok és Ba­­chantinák d­adalmenete, táncza.Ezen előadás kez­detével a népszínházban a közönség kényelmét eszközlő több rendbeli czélszerű újítások lépnek életbe, mint a zártszékek, körszékekhe­zi külön bejárat és jegykicserélési rendszabály. Az elő­adást megelőzőleg a szinház 8 napig zárva lesz. A darab october hó végén adatik. — Jegyzéke azon jótevőknek, kik az 1863. évi szárazság által ínségre jutot­tak fölsegéléseü­l Pest város hatósága ré­széről kibocsátott ívekre adakoztak. (Foly­tatás.) A 2-ik kimutatott összlet 1276 ft 51 kr. — Hampel Antal 10 ft, Herz dr. Bing 40 kr, Lech­­ner M. 2 ft, Jäger P. 1 ft, Ledényi Ferencz 2 ft, Schubert 1 ft, Goldzieher Mihály 40 kr, Kilé­­nyi 50 kr, Lubel­czky József 1 ft, Brachfeld 2 ft, Frankel 1 ft, Adler Ádám 1 fia 5 ft, Thuma 3 ft, Matisz Pál 3 ft, Ilayducka M. L. 3 ft, Fóliák Hermann 30 kr, Deszkás 1 ft, König Károly 2 ft, N. N. 10 ft, Pirnitzer Irma 3 ft, Ullmann Ig­nác* 5 ft, Hirschl Róza 1 ft, Zólyomi 3 ft, Szeidl J. 1 ft, Weisz J. 1 ft, Koszma D. 1 ft, Sebők Soma 20 kr, Baumgartner Ph. A. 50 ft, Vernyó P. 1 ft, Brachfeld Ad. 40 forint, Friedmann 50 kr, König B. 10 forint, Brach Alajos 50 kr, Figdor József 2 forint, Baruch Ignác­ 2 forint, Pillák Jozefin 50 kr, Stellovits János 20 kr, Kohn Netti 30 kr, Kempen Ádám 4 ft, Belházy Á. 5 ft, Kotti Dávid 1 ft, Kleinmann 1 ft, Knapp 1 ft, Fésűs Irma 1 ft, Tahauer 50 kr, Lechner Karolin 15 ft, Pichler F. S. 25 ft, Reiche Ro­zina 50 kr, Engel Charlotte 50 kr, Kracher Ká­roly 2 ft, Zibernovszky Fanni 1 ft, Kälmer Lö­­rincz 1 ft, Mittel­mann Károly 50 kr, Fenermann Emma 1 ft, Deutsch Rozália 1 ft, Ulb­ich Teréz 30 kr, Pollák József 40 kr, Pollák Magdolna 50 kr, Rhels Teréz 40 kr, Urbány Katalin 30 kr, Laszky D. 2 ft, Maritschek 40 kr, Szentiványi Károly 5 ft, Frey József 10 ft, Engesser József 10 ft, Pettkó Aloisia 50 kr, Tempel József 20 kr, Ramancsek Anna 10 kr, Rozenberg Fülöp 30 kr, Mank Simon 1 ft, Gieszingel József idősb 5 ft, Mortzsnigg Mária 20 kr, Heker Borbála 1 ft, Pokorny József 10 kr, Szegál Antonia 30 kr, Horovitz Jalánna 40 kr, Koober Katalin 50 kr, Weiss Hermann 50 kr, S­chmidt Mária 40 kr, Bárány Mária 22 kr, Gemeinhardt Josefa 20 kr, Benzony Hermann 5 kr, Török Frigyes 1 frt, Steltz Rózái 50 kr, Heintz István 1 ft, Hruea János 1 ft, Scheurer Konstanz 1 ft, Gmell Otto 1 ft, Csipka Mária 30 kr, Glász József 30 kr, Bann Rózái 1 ft, Schumperli L. 1 ft, Kottlasz K. 40 kr, Botzek Mihály 50 kr, Aloni Gauden­­czia 50 kr, Hercz Hermann 50 kr, Schlesinger József 50 kr, László János 40 kr, Szedlák Má­ria 30 kr, Kaufmann Mihály 20 kr, Znojemszky Ferdin. egy vörös kövü arany gyűrűt, Somogyi József 2 ft 1 kr, Beck J. 1 ft, Egy cs. k. főhad­nagy 1 ft, Kretschmár 1 ft, S. M. 2 ft, Kramarsch V. 30 kr, Weber F. 1 ft, Tamasek János 10 kr, Kottász Mária 40 kr, Krattendorfer János 40 kr, Schwarcz Katalin 20 kr, Herczeg Lidia 10 kr, Roska Jakab 10 kr, Stern Márkus 30 kr, Koller József 10 kr, Kanszdorfer Lajos 10 kr, Jurián József 10 kr, Közel Ferencz 40 kr, Bachmann Francziska 10 kr, Máll Keresztély 40 kr, Rei­­singer Ferencz 3 ft, Grünwald Betti 1 ft, Wert­heim Jakab 10 kr, Grosz Lipót 10 kr, Schrak Antal 10 kr, Perner Katalin 10 kr, Liegler Já­nos 30 kr, Fechtinger Mária 10 kr, Bogdán Jó­zsef 36 kr, Hegyi Mihály 1 ft, Pál Anna 10 kr, Knesz Alajos 14 kr, Virág Anna 10 kr, Sabler Teréz 50 kr, Hiegler Magdolna 20 kr, Rosenfeld Mária 20 kr, Aubel Antal 10 kr, Windauer Ju­lia 10 kr, Bozsó Boháti Mária 20 kr, Drapalik Borbála 20 kr, Blacsek Mária 10 kr, Rieger Alojzia 10 kr, Weber Crescentia 10 kr, Wolf Anna 10 kr, Haubich Ferencs 20 kr, Lesch­­nigg Mária 10 kr, Behinszky Antonia 20 kr, Weidlich Ignácz 20 kr, Maresch Sándor 10 kr, Wagyonffy 1 ft, Freund Klára 25 kr, Kováts Sándor 15 kr, Cziller Antal 10 kr, Ismeretlen 20 kr, Jamba József 20 kr, Illés Anna 30 kr, Friedmann 50 kr, Spál János 20 kr, Tóth János 10 kr, Leiner Lujza 10 kr, Endler Katalin 10 kr, Kiss Márton 10 kr, Fröhlich Vilmos 1 ft, Czimermann György 1 ft, Uhlwurm Borkai 10 kr, Havel Anna 10 kr, Liehbauer Karolin 10 kr, Fröhlich Katalin 40 kr, Huppert Mária 10 kr, Sebesta Amália 10 kr, Leidenberger Christina 2 ft, Hanácsek Vilmos 10 kr, Wayky Károly 20 kr, Orosz István 25 kr, Neugam Ferencz 10 kr, Lichtenstein Mária 10 kr, Freyberger Mária 10 kr, Taborszky Ferdinand 30 kr, Csermák István 1 ft, Kiss Emilia 50 kr, Bruszt Jakab 10 kr, Röszler Mária 5 ft, Hegerlich József 24 kr, Máraz Ferencz 50 kr, Prager Miksa 50 kr, Csuma Éva 1 ft, Juhász Mária 10 kr, Stelczer József 20 kr, Deszeretisky József 2 ft, Schwartz igazga­t 50 ft, Mallvieux J. C. 400 ft , 8 havi részletekben 50 ft, a pesti gombkötő ezéd 50 ft, Spitzer Gerson és társa 200 ft, Kreutzberg Gy. állatsereglet tulajdonos 20 ft, a városligeti Ko­val­­,sik vendéglőjében e hó 8-án befolyt 87 ft 45 kr, ugyanaz Toldy Jánosnál e hó 6 án volt zene estélynél 18 ft 55 fa kr, ugyanaz Krapil által e hó 8-án rendezett zene estélynél 71 ft 40 kr, a kávés testület 100 ft, a pesti izraelita St. egylet 200 ft, a csipész ezék 329 ft 46 kr, a nemzeti kör 200 ft, Janicsek József törvényszé­ki jegyző 20 ft, Rupp testvérek 50 ft, Jeszensz­ky Ignácz 100 ft, Bayer Mártonnál gyermek­szin előadás 10 ft 10 kr. Harmadik összeg 3157 ft 740, kr és egy arany gyűrű vörö­s kővel. Benke Endre, letéthivatali pénztárnok. — Telegrafi tudósítás a bécsi bőr­­ről Oct. 8-án. 5 °/o metalliques............................... 76.90. Nemzeti kölcsön..........................8195. 1860-ki sorsjegyek..................... 98.65. Bankrészvény.............................. 795.­ Hitelintézet.................................... 187.40. Ezüst................................................11140. Londoni váltók................................111.50. Arany.....................................................5.34 Nemzeti színház. Oct. 9-re van kitűzve : „Coriolan." Szomorújáték 5 felv. Buda/ népszínház. Oct. 9-re van kitűzve : A szellem-alakok [mutatványa. — Tiz leány­áig operette 1 felv. K­ülföld. Lengyelordsászi események. A nemzeti kormány lithvániai osztálya egy uj jelentést tett közzé, diplomatiai sürgöny alakjá­­ban, melyet külföldi ügynökéhez intéz Vilnából, sept 25-ikéről. E sürgöny igy szól :­ A Lithvánia lakosaira tett nyomás, a végett, hogy a hűségi feliratok számára aláírókat sze­rezzenek, még mindig ugyanaz. Valaki nem akar­ta aláírni, vagy csak időnyerés végett vonako­dik, elfogatott, s addig ki nem bocsátották, mig alá nem irta; több, ily módon e fogott egyént máig sem bocsátottak ki. Jelenszki Lajos ur, a trokii kerület nemesi marsalja, valamint Kono­­pianszki és Paszkovszki urak Szibériába vitet­tek, mivel az adresset nem ak­arták aláírni. Az orosz lapok által közzétett aláírások közt sok van hamis. Többen vannak köztök, kik má­ig is a csatatéren küzdenek vagy meghaltak, sőt találni olyan nevét is, kiket Muravieff fölakasz­tatott. Mihelyt bővebben leszünk értesülve, tel­jes jelentést adunk e tárgyban. Bizonyos Borejszka, ki nagyon szomorú hírt szerzett magának a vilejkai­­­érült­­ben, nem elé­gedett meg,hogy a maga módja szerinti eszközök­kel aláírásokat csikarjon ki, hanem aláírást nyi­tott a sebesült oroszok családjaik részére is. Valaki csak mm akarta aláírni, elfogatta és bör­tönbe vettette. Egész Lithvánia ilyen visszaélések színhelye, s mivel lehetetlen mindazt részletesen leír­ni, csak azokat adjuk elő, melyek a legiszonyúbb erősza­kok kíséretében mentek véghez. E hó elején ifjabb Muravieff, kovnói kormány­zó, katonai kísérettel ment a kovnói kerületbe, hogy személyesen jelen legyen Ibneng falu le­rombolásán , melynek felgyújtására parancsot adott volt. Egy, századok óta lakott nemesi gyar­mat, mely mintegy 30 családból állott, hamuvá látta tenni összes vagyonát. E családokat Orosz­ország belsejébe szállították, s földjeiket kiosz­tották az óhitűek között. Az­nap több gazdaság is felgyujtatott, s Muravieff azzal fenyegetődzött, hogy így égeti fel az egész kormányzóságot, s felakasztat minden lengyelt. Néhány nap m­úlva Muravieff csakugyan felakasztatta Vaszkievica festőművészt, agyonlövette Raczkovszki Theophil papot, egy hetven éves öreget és Vroblevszki Ignácz orvost. Szól­ása szerint Muravit is szemé­lyesen jelen volt e kivégzéseken. Egy, Krakimovban helyőrségen volt orosz csapat fölkelők üldözésére küldetett ki. Nagy veszteséggel visszavezetvén, visszavonultában hallatlan kegyetlenségeket követett el... Kra­­kimov közelében fél holtra vertek egy Zuk nevű kamarai erdőbőt. Aztán felbőszülvén áldozatuk hallgatásán, a­ki nem tudta megmondani, merre vannak a fölkelők, égő vassal sütögették ajkát és egész testét. Az oroszoknál atalán szabály, hogy ha egy erdész vagy paraszt 300 kancsuka ütésre sem­mit sem vall, nem lehet ártatlannak tekinteni. Ha valamely úri lakba mennek, azonnal először is a kocsist, s a többi cselédeket vetik e valla­tás alá. Némi fontossággal bíró esemény adta elő ma­gát Ucsiána és Onikszti városokban (a vilkoviai kerületben.) Az erővel a nemzetőrségbe sorozott parasztok megtámadták a parancsnokságukra küldött néhány katonát, megverték őket, s aztán az erdőkbe szaladtak, hogy a fölkelőkhöz csatla­kozzanak. Ily esetek mind gyakoriabbak kezde­nek lenni, főkép a s­ovnói és rozsecai kerületben. Kovnóban Muraviefi összehivatta a hivatalnoko­kat, s azzal fenyegeti, hogy családostól bezárat­ja őket, ha nem látogatják a nyilvános sétahelye­ket. Az oroszok közelebbről megrohanták Do­­boszinszki lakót, s elvitték 30,000 rubelét, me­lyet egy épen akkor eladott házból vett be, s ma­ Oroszország bels­jébe internálták. Kegyetlenül kínozzák a foglyokat, többek közt iszonyú módon bántak Kuk­­­ovszki építészszel, s az­on elzárták atyját, ki panaszt tett az elköve­tett kegyetlenség miatt. A fölkelő csapatok és a nemzeti zsandármság folyvást igen tevékenyek, Maczkievicz, Zudkie­­vicz, Kimelejko és Gizarszki vezérlete alatt.­­ Fegyverek és hadi szerek hiánya az egyedüli ok, hogy rendszeres csatába nem bocsátkozhat­nak, s beérik az ellenség nyugtalanításával szá­mos kis csatározásban. Mindemellett Maczkie­vicz csapata szerencsével harc­olt az oroszok ellen Krakimov mellett. Azon számos kihágásra, melyet az oroszok elkövetnek, többé nem elegendő az orosz ható­­ság. Muravieff hát a kovnói ó hitű parasztokat vette elő. Az ó hitüek két osztályba sorozhatók : egyik rablókból és csavargókból áll, kiknek már régóta a rablás volt fő keresetük a janovi erdő­ben, a másik, jobb rész békés ember s rokon- szenvet érez a lengyelek iránt, sőt élelmi­szere­ket is szolgáltat a fölkelőknek. Muravit is fegyvert adott a burlakk­o­knak (az előbbi osztálybeliek) azon titkos utasítással, ége­ssék föl és rabolják ki a békés óhitűek há­zait, hogy majd e tettek elkövetésével a fölkelők vádoltassanak. E részben példa a Ribakov óhitű lakos és Möller orosz ezredes közti meghason­­lás, Möller hallgatásra akarta kényszeríteni a nevezett lakost, a házán burlakik által elkövetett rablásról, s rá akarta bírni, állítsa, hogy a fölke­lők rabolták ki. Ribakov nem állott rá, s Moher ezredes fölgy­újtotta házát. E burlakik közül sokan vagy már meggazda­godván a rablástól, vagy ráunván mesterségükre, most untalan kérik Muravieffet, mentse fel őket, s fegyvereiket vissza akarják adni. Muravieff pedig azt válaszolta, hogy közülök leborotvál­­tatja mindazok szakállát, kik leteszik a fegyvert. Tudva van, hogy az óhitűek inkább magukat engedik levágatni, hogysem szakállukat. Egy Rovnóba érkezett felsőbb rendeletnél fogva többé semmi hivatalra nem alkalmaznak lengyelt, még ha a feliratot aláírta volna is. Ez is bizonyítja, mily kevés súlyt tulajdonítanak maguk az oroszok is emez aláírásoknak. Egy másik kormányrendelet egy 500 rubel­nyi összeget határoz cautióképen minden leány­iskolára. A lengyel nyelv szigorúan t­ltatik az iskolákban, s ha növendékleányok lengyelül mer­nek beszélni egymás között, a parancs nagy sérelmének tekintetik. Ellenőrködés végett min­den ily intézethez egy orosz nevelőnőt nevez ki Muravieff. Annak folyvást az intézetben kell laknia és őrködnie. Az intézetbe küldendő min­den leánynak írást kell elhamtatnia a város va­lamelyik házi urától, mely írásban az kezességet vállal, s kötelezi magát, hogy kész 100 rubel bírságot tenni le azon esetben, ha a jövendék a rendeleteket átlépi. Az ily átlépések közé tarto­zik : a lengyelül beszélés, valamely tábornok, ezredes vagy táborkari tiszt nem köszöntése, s az igazgató engedélylevele nélkül az utczán járni s t­­eff. — A lengyel királyságbeli Muravieff, Berg tábornok aláírásával a varsói hivatalos lapban egy rendelet jelent meg, melyben Muravieff azon elvét mondja ki, hogy a fölkelés okozta költsé­geket a lengyeleknek kell viselniök. Mivel pedig Varsó a fölkelés fészke, s annyi összeesküvő és gyilkos lakik benne (tehát büntetésből is) rend­kívüli adókkal látja jónak terhelni. Minden ház és ingatlan vagyon birtokosa jövedelmének 8 percentjét fizeti. Ez adó november 1-sejéig be­hajtandó. A mulasztók katonai executiót kapnak s akkor 12 percentet fizetnek. A behajtás a vá­rosi hatóságra bizatik. A nagyhatalmak collectiv jegyzéke a portához, a Törökországban lakó idegenek tulajdonjogát illetőleg. „Alulirt vette azon 1862. oct. 9-ről kelt jegy­zéket, mely által a szultán külügyminisztere vá­laszolt ama collectiv jegyzékre, melyet az 1862. febr. 15 én intézett hozzá, tiszttársaival egyetér­tőig. Alulirt megelégedéssel constatk­ozza, hogy a török kormány nem tétovázik elismerni azt, mit már annak idejében kihirdetett a Törökor­­szágbani idegenek tulajdonjogának gyakorlatá­ra vonatkozóig. Még ha előbbi kötelezettségek nem léteznének is, az szerencsének tartaná, egy oly kérdést megoldhatni, mely — az ő vélemé­nye szerint — Törökországnak komoly előnyö­ket szerzene, s annak Európával való viszo­nyait kifejtendi. Tehát ezen nyilatkozat után többé semmi sem gátolhatja azt, hogy alulírt s tiszttársai most mindjárt egyetértőleg ne működjenek egy oly czél elérésére, mely felé irányozzák közös óhaj­tásaik. A hai-humayum a külföldiek számára forma­­szerüleg, s vi­szavonhatlanul elismervén a tulaj­don­jogot, gondosan kijelölé egyrészről azt, hogy minő föltételek alatt kelljen annak gyakoroltat­nia, s másrészről, hogy minő utó­d lehetene ezen elismerésnek érvényt szerezni. (Itt a hat-hu­­mayum erre vonatkozó pontja idéztetik.) E szerint mindenek fölött szükséges megvizs­gálni, hogy minő föltételek alatt fog a külföldi birtokot szerezhetni a nélkül, hogy ezen birtok­lás hatása által az ingatlanok elvonatnának azon törvények, rendőri szabályok, s ama terhek alól, miket a bennszülött birtokosoknak kell vi­selniök. Alulírt meg van róla győződve, hogy azon két föltétel a gyakorlatban teljesittethetik, s a szultán összes jogai megőriztethetnek, a nélkül, hogy megsértetnének ama biztosítékok, melyek az idegeneket személyük­­­ vagyonukban oltal­mazzák. Továbbá azt hiszi, hogy könnyű leend jogos s méltányos módon meghatározni, hogy a szemé­lyek nemzetisége s minősége szerint minő for­mákban lehetend a tulajdont megszerezni s át­ruházni. Ezen különböző pontok iránt czélszerű lenne mindenek előtt némely általános elveket állítni föl, miknek következményei természetesen fog­nának kifejlődni. Egyébiránt az ő felsége által, trónrajutásakor kihirdetett szándékoknak naponkint kiterjed elb alkalmazása, s a p­atának azon óhajtása, misze­rint a legpolgárisultabb népek elvei szerint jár­jon el, lassan kint oly helyzetet állítandnak elő, mely a különböző érdekeknek nagyobb biztos­ságot nyújtván, kevésbé szükségessé teendi, a kivételes jogban, keresni azt, m nek a kö­zjog­­bani feltalálása biztosítja lesz. Ekkor a tulajdonjog gyakorlata nem csak hogy naponkint könnyebbé lesz, hanem az előmozdítandja egy oly helyzet gyorsabb be­következését is, mit mindenkinek hőn kell óhaj­tania. Tehát alulkrínak van szerencséje, Ali basát arra kérni, hogy szíveskedjék kijelölni azon módot, melyet alkalmasnak tart ama rendezke­­dés előkészítésére, melynek következtében a tu­lajdonjog törvényesen fog gy­akoroltathatni. A porta a hatalmak képviselőinél a legőszin­­tébb óhajtást találandja az iránt, hogy mindazt, mi ezen kérdéssel összefügg, gyakorlatias s bé­­kül­meny szempontból tárgyalják, tekintettel lévén szintúgy az ország erkölcseire s törvényei­re, mint a szultán jogai­ s méltóságára. (Aláírva) Bulwer, Brassier, Mous­sier, Ludolf, Novipoff, Greppi.“ Németország. Lapunk tegnapi rovatában közöltük a porosz hivatalos sajtó azon nyilatkozatát, hogy Porosz­­országnak a frankfurti fejedelmekhez intézett válasziratai­­­­onosak. A „Deutsche Alig. Zei­tungnak“ ugyan­ezt írják Berlinből. Levelező azonban hozzáteszi, hogy a porosz követek uta­suttattak ezen vál­­asz átadásánál hit öttöst ki­emelni, hogy­­ er a porosz minisztérium sept. 15-ei e­lterjesztésében bennfoglalvák azon felté­telek, melyek alatt Poroszország együtthaladni kész a német szövetségi társakkal a német kér­désben. 2 or. Hogy Poroszország egy perczig sem habozott a fent említett emlékiratot a külföl­di hatalmakkal közölni. 3­ or, hogy ezen emlék­irat épen nem kritikája a reformaciának, mert az az előbbi azonos jegyzékek terén áll. S­ ez, hogy Poroszország óhajtja, miszerint a német szövetségi államok ne csak theóriában mutassák ki gondoskodásukat a német egység ügye körül, hanem gyakorlatilag is, a szövetségi gyűlésnél függőben levő ügyek elintézése által, mint pél­dául a párterődítési kérdés. — Berlinben a pártok egymás iránti feszült­sége oly nagy, hogy például a feudalisták most a lipcsei csatában részt vett hadaggaslyánokat vissza akarják tartani az ezen ütközet emlékére rendezendő ünnepélytől. — A porosz választások eddigi folyása azt látszik bizonyítani, hogy a volt országgyűlési képviselők ismét meg fognak választatni, s így az országgyűlés ismét hasonló elemből, hasonló politikával és elvekkel fog megalakulni, mint az eloszlatott. — A koppenhágai lapok unisono felhív­ják a dán reichsrathot , hogy az elébe ter­jesztett alkotmányjavaslatot, melyben Schles­­wignek Dániába való bekebeleztetése világo­san ki van mondva, hova előbb döntse el, mert ha az eldöntés előtt interventió jö kör­be, a schleswigi kérdés helyett európai kér­dés áll elő. Ezen dán-schleswigi alkotmány­ja­vaslatról írják Holsteinból a „Süddeutsche Zei­tungénak . Ezen alkotmányjavaslat értelme nem egészen tiszta. Hogy az eddig csak tényleg fenn­álló alkotmányos viszony s összeköttetés Schles­wig és Dánia közt alkotmányszerű­leg szentesít­­tessék, hogy a két országot képviselő birodalmi tanácsban a külön képviseletek ne az általuk vá­lasztott tagok által representáltassanak : ki van mondva ezen államalaptörvényül tekintendő al­kotmány­javaslatban. — A „Deutsche Alig. org“ nak írják, hogy Poroszország el van készülve Bajorország és Wärter, belga ellenzékére a vámegyleti confe­­rentiákban. Poroszország ezenkívül elhatározta, hogy még ez évben felmondja a vámegyleti szer­ződéseket. Amerika, Newyorki, sept. 27-ről szóló tudósítások rész­letezik a tennessei csatát, melyet tegnap már nagyjában ismertettünk olvasóinkkal. September 20-án verettek meg az északi had­test jobb szárnya és közepe. Thomas tábornok azonban éjfélig erősen zarta állását. Ekkor visz­­szavonult Rossvilleba. Másnap délután a déliek megtámadták Thomas tábornokot, de visszave­zettek. Thomas tábornok az ütközet után Chat­­tanogába vonult vissza, hol Rosenkranz öszpon­­tosította erejét, segélyt várva Grant tábornoktól. Rosenkranz ekkor jelentette, hogy a segély meg­érkezéséig tarthatja magát.­­ A déli lapok sze­rint ez ütközet 22-én újra kezdődött. Bragg je­lentette, hogy megverte az északiakat,1­20 ágyút foglalt el, s 2500 foglyot ejtett. A „Richmond Whig" a déliek veszteségét 5000 emberre teszi. Köztük hat tábornok, Rozenkranz múlt hó 23-ki hírek szerint folyvást erősen tarta magát hadál­lásában. Távirati jelentések. — N­a­g­y-S­z­e­b­e­n, oct. 7. A mai ülésben az első törvényczikk (a román nemzet egyenjogúsí­­tása), úgy a mint a sept. 27-iki leirattal megér­kezett, elfogadtatott. Obert indítványozza, az or­­szággyülés terjeszszen a kormányhoz egy kér­vényt a katonai szolgálati idő leszállítása végett. Holnap vita a követek küldése fölött a reichs­­rathba. — Berlin, oct. 7. Pétervárról oct 5-röl kelt magánlevél jelentis: Pepeli marquis oct. 3 án az orosz kormánynyal kereskedelmi szerződést kötött, mely Olaszországot a legnagyobb kedvez­ményekben részesült nemzetekkel egyenlő sorba helyezi; nevezetesen az olasz állampapírok ve­­vése s eladása, valamint bejegyzése , úgy a ma­­gánrészvényeké is a kormány részéről a kamat­­biztosítással, az orosz börzéken megengedtetik. — Berlin, oct. 7. A mai „Staatsanzeiger" szerint az államminisztérium határozata folytán a helyettesítési költségek oly államhivatalnokok helyett, kik a képviselőházba megválasztatván hivatalos teendőiket nem végezhetik, ezután nem fognak az állampénztárból fedeztetni, sőt inkább a hatóságoknak a pénzügyminiszter által utasít­­tatniok kell, hogy a helyettesített hivatalnokok fizetésének legközelebbi részletéből a helyette­sítési költségeket tartsák vissza. — Berlin, oct. 7. A „Kreuz Zig" jelenti : Koppenhágai tudósítások szerint a franczia kor­mány Dániának azon tanácsot adta, hogy a szö­vetségi executiót ne vegye háboru-esetnek. — Berlin, oct. 7. A lengyel határszélről je­lentik : Varsóban az „Europe" szállodában teg­napelőtt egy orosz kém szúratott agyon; a tet­test nem fedezték föl. A férfi lakosok ennek folytán elfogattak, s a szállodát katonaság szállta meg. — Corfu, oct. 6. A lord-főbiztos palotájában a róm­ai parlament elnöke, a Görögországhoz­ csatlakozás javára kiütött végleges válaszszal ünnepélyesen fogadtatott. Zajos örömnyilatkoza­­tok történtek. A legtökéletesb rend uralg. — Suez, oct. 3. Melbourneből jeleni­­k aug. 25-ről, hogy a háború Uj-Leslandban nagyobbo­dik ; a maorik nagy számma jelentkeznek. — Shanghai, aug. 20. Japánban az idege­nek elűzetése nyiltan proklamáltatott. Esti p­os­t­a. Pest, oct 8. — A „Botschafter úgy értesül, hogy a reform actó mellett lévő német hatalmak válaszai az osztrák kormány azon legújabb körsürgönyére, melyben ez a porosz király válasza feletti felfo­gását tudatta a szövetségi államokkal, már megérkeztek Bécsbe. Ezen válaszok telj­sen öszhangzanak Ausztria felfogásával. A frank­furti reformad­át aláírt hatalmak egyike sem te­kintheti elfogadhatónak a porosz kormány által ajánlott reformot. A bécsi kormány kész esen közös felfogásnak egy közös okiratban kifejezést adni.­­ Londonból írják, hogy Napóleon herczeg­­nek Palmerston lorddal folytatott értekezései azt vonhatják maguk után, hogy Walewsky fogja elfoglalni a londoni franczia nagyköveti állo­mást. Walewsky már egy pompás palotát is vett magának bassino streeten. — Páriából írják od­. - föl egy bécsi lapnak: Napoleon császár hallgat, de folyvást gyűjti az adatokat az orosz kormányzásról Lengyelorszá­gon, s őt pontosan értesítik a lengyel ügynökök. Midőn a határozott fordulat ideje elérkezik, a „Moniteur“ ben kemény vádirat fog közzététez­­ni Oroszország ellen.­­ Ugyanaz írja, hogy mint szintén Párisban tudják, Oroszország óriási hadikészületeket tesz. Angliában temérdek élel­mi és hadszerekbeli megrendelést tön. 4000 uj ágnyut rendelt meg s úgy látszik, pánczélos ha­jók felszerelésére nagy erőfeszítéseket tesz. — Varsóban újból egy szép palotát tettek ka­szárnyává. Ez az „Európa" szálloda, melyben odt. 5 ikén egy bizonyos dr. Hermann meg­­gyikolva találtatott. — Ez egyén három nappal ezelőtt érkezett oda s atalán az a hit volt róla, hogy az orosz kormány kémje — mit bizonyita­­nak közelebbről Sz. Pétervárr­a és Krakkóba tett utazásai is.— A gyilkosságot po­litikainak tartják s az oroszok a fölfedezés után azonnal körülvették az Európa szállodát. — Egy Sz. Pé­tervárról kért telegráfi utasítás folytán elkoboz­­tatott s már laktanyává alakíttatott. A szállodá­ban találtakat mind elfogták, s többek közt olya­­kat is, kik a Zamoiski palotában mindenüket odavesztvén, itt kerestek szállást. — Egy szép czukrászat s egy má­­k kereskedés hasonlókép elfoglaltatott. Felelős szerkesztő : Báró Kemény ask­nsood.

Next