Pesti Napló, 1863. december (14. évfolyam, 4140-4162. szám)

1863-12-01 / 4140. szám

ték, valamint reméljük a szükség maga is,­­bár nagy mérvben sajtó, átmeneti, s ideiglenes,­ s az alföld földje magában hordja az enyhítés mag­vait ; azon viszonyok, melyek megyénk közva­­gyonosodását következetesen aláássák , mara­dandók,­­ ha azokat elhárítani nincs is hatal­munkban, megjelölni önfenntartás parancsolta kötelességünk. Közvagyonosodásunk az utolsó 16 év alatt, mint azt már többször említem, aggasztó módon sülyedt, el annyira, hogy vajmi csekély azon, különösen mezei gazdák sz­ám­ra, kik vagyonukat egyenlő színvonalon képesek fenntartani, gyara­podás nem mutatkozik, pedig a szorgalom, s munkásság aránytalanul nagyobb, s a kiadás csupán a legszükségesebbre szorítkozik, egykor virágzó kereskedésünk tesped, nem jelentéktelen iparunk teng, üzlet, forgalom hiányzik. Önkény­­telen a kérdés, mi ennek az oka ? — s hol or­voslása ? Megyénk jelen állapotának egyik fő oka a vasúti összeköttetés hiánya. Vasút, mely egye­nes, s rövid összeköttetésbe hoz hazánk üterével Pesttel egyrészt, Gallicziával másrészt, szóval a kassa-tarnovi vonal kiépítése, megyénk haladá­sára nézve életkérdés. Sáros megye már helyze­ténél fogva is fontos kereskedelmi szerepre van hivatva, s azt a múltban némileg be is töltötte. Eperjes az egész felföld legfontosabb kereske­delmi pontja volt, a szesz, faneműekbeli, gyapjú, sőt gabonakereskedés itt virágzott íb, piacza élénk, üzlete, forgalma nagy volt, s hogy az em­­lített vasúti összeköttetés mellett, Eperjes keres­kedelmi forgalma nagy mérvben gyarapodnék, kétséget nem szenved, mert Eperjes képezné a hazánk, Galliczia, Porosz, s Oroszország közti kereskedés összekötő kapcsát. Mióta azonban a tiszai pálya Kassánál megszakadt, a pangás álta­lános lett. Elértük, hogy nemcsak a jelen, de a múlt években is mindig az eperjesi piac­on a gabnaneműek ára alantabb állott minden más piacéi áraknál, s alig volt a gazda képes csekély (mert rosz termések voltak) gabnáját potom áron eladni, olcsóbb volt a mag, melynek pedig termesztése sokkal költségesebb és fáradságo­­sabb, mint az alföldön, s ennek természetes visz­­szahatása gazdaközönségünk elszegényedése jön. Hogy vasúti összeköttetésünk mielőbb teend, azt annál biztosabban reméltük, miután a kassa­­tarnovi vonal kiépítése közszükségűnek általá­nosan elismertetett, s 1861 évben az országos gazdasági egyesület vasúti emlékiratéban a fő­­érdekü országos vonalak közé soroztatott, mikor fog azonban épülni, az a jövő titka. — úgy hall­juk, a kassa-odersbergi engedélyezett vonal kiépí­tése közel­jövőben várható, s tervben van Eper­jest ezen vonallal, vagy szárnyvonal által össze­kötni, vagy Eperjesen átvezetni a Szepességre, de bár szívünkből örvendenénk azon, ha a gőz­­mozdonyt­­ megyénkben is láthatnék robogni­, vágyaink, b óhajaink nem lennének ez által ki­elégítve, mert valamint hazánk közös, úgy me­gyénk különös érdeke is, a Gallicziával össze­köttetést sürgetőleg igényli, mint azt már 1861 évben kiadott emlékiratunkban bővebben kifej­tettük. — Nem szólok többet e vonal fontosságá­ról, hisz azt szakértők elismerték, előhoztam csu­pán, mint hanyatlásunk egyik fő oká­t, ezen pálya hiányát. Mezei gazdaságunk hanyatlását lényegesen elő­segíti, az egyleti együttes működés nélkülözése. Alakítani gazdasági egyesületet, mely a gazda­sági viszonyainkon rágódó bajokat, nemcsak fel­tárni, de azok orvoslásában megfeszített erővel működni feladatának ismerje, ez régi óhajunk. Fáradoztunk is érte eleget, azonban az ige nem jön testté. Íme megyénk két tubaja, hogy ezek nem az egyedüliek, magától értetődik. — Kimutattam például egy régibb tudósításomban, mily kiszám­­lál­atlan veszteség érte gazdaságainkat, a szesz­főző gépeknek a magas szeszadó következtében­ megszűnte által, vesztettünk temérdeket a ter­melésben, s értéktelen jön egyik főterményü­nk a burgonya, de ezen nem segíthetünk. Megyénk bővelkedik sebes iparvállalatokra alkalmatos for t­­óvizekben, erdőnk rengeteg, tüzelő anyagunk temérdek és olcsó, munkás kéz is van elég, nagy tere van itt a jövedelmező iparvállalatoknak, mégis alig egy két ilynemű vállalatunk van, mily hasznos lenne teszem azt, a megyére és a vál­lalkozóra egyiránt, ha a­helyett, hogy nagy mennyiségű gyapjúnkat külföldre küldjük, és azt drága pénzen, mint posztót visszaváltjuk, egy posztógyár dolgozná fel termelésünket. Nekünk az ipar terére szükségkép át kell mennünk, mert a termelésben, valamint az alfölddel ki nem áll­juk a versenyt, úgy azon nem építhetjük hala­dásunkat, ha segédül iparvállalatok nem létesül­­nek. Midőn tavaly Eperjesen egy nagyobbszerű szeszgyár megkezdte működését, örvendeztünk, mert burgonyánknak új vevője akadt, ez idén ezen egyetlen nagyobbszerű szeszgyár is szü­netel, s már is érezzük hiányát. Iparvállalatok­nak kell tehát létesülniük, de erre ez idő szerint hiányzik a tőke. Sokat, sokkal többet, mintsem az egy vidéki tudósítás szűk keretébe belefér, kellene írnom, ha elő akarnám sorolni mind­azt, a­mi nincs, de mire megyénknek égető szüksége van, kiesszük, és reméljük, hogy az idő meghozza számunkra mindezt. De ha lesz vasutunk, mely forgalmat, üzletet, élénkséget teremt a mostani tespedés helyett, mely m­egnyitja számunkra is a külföld piaczait, ha lesz gazdászati és erdészeti taninté­zetünk, melyben tudományosan képződnek a jövő gazdái, ha lesz gazdasági egyletünk, mely megjelölendi működésünk irányát, ha hitelünk szilárdul, s ennek következtében lesz olcsó tő­kénk hasznos beruházásokra, ha ipar­vállalatok viráglandnak majd most puszta tereinken, akkor megyénk régi jólléte s vagyonosodása visszatér, s nem leend jelentéktelen közvetítője hazánk közvagyonosodásának. Még csak néhány szót. Időjárásunk rendkívül kedvező, meleg, nedves, őszi vetéseink buják, legelőnek még mindig bőviben vagyunk, nagy előny ránk nézve, kik igen gyakr­n már novem­ber középítől kezdve tartjuk istállón marháin- , a*, ez idén, ha csak nagy havunk nem lesz, van legelője a birkának új évig is, a gondviselés kedvező időjárással pótolja takarmányhiányun­kat. A marhavész helyenkint még mindig dühöng, megszűnik, s újra kitör, folytonos aggodalom­ban tartván gazdáinkat, persze ennek nagy rész­ben népünk gondtalansága az oka, melyet rend­re, s az elővigyázati rendszabályok megtartására szoktatni igen nehéz, reméljük, a tél véget fog vetni e bajnak. Társadalmi életünk csendes, egyhangú. Csu­pán az­ eperjesi joghallgató ifjúság teremt egy kis változatosságot, rendezvén jótékony czélú színi előadásokat, két ily előadás volt már az al­földi szűkölködők javára, s most a harmadik ké­szül, ez eperjesi evangélikus templom orgonája kiigazítási költségei fedezésére. Az előadások kerekdedek, sikerültek, a czél szép s nemes, s az eredmény n­em megvetendő. Haladjanak to­­vább is e pályán, s kiérdemlett elismerésünk követendi őket. Piaczi áraink igen nyomottak, s az üzlet igen csekély, eladni alig lehet valamit. Búza 8 frt, rozs 5 ft, árpa 4 ft 40 kr, zab 3—3 ft 60 kr, bur­gonya 1 ft 20 kr—1 ft 40 kr, s eladni nagyobb mennyiséget épenséggel nem lehet. Bujanovich Sándor: TÁRCZA. A kir. tv. term, tudom, társulatnak f. évi november 25-én tartott szak­­gyűlésén : Schwarcz Gyula: „az állatalakok chronologiai elkövetkezéséröl a ré­te­gs­or­o­zatban“ értekezett.­­ A londoni Geological Society és a British­ Association el­nökei időről időre számot szoktak adni a földtan koronkénti vívmányainak legjelesb színvonalá­ról. Ily recapitulatio 1862-ben történt utoljára, de minthogy ezen recapitulatio csak az 1861. év végéig nyert eredményeket sorolta föl. Schwarcz Gy., a londoni ób párisi geológiai társaságok tagja nagyon alkalomszerűnek találta az 1862. és 1663. év vívmányait az Archoegiteryx Ma­­crurus, az elgini Stagonolepis, a moulin-guig­­noni, thermi, st. bresti, chartraei ásatásokat, Larten Desnoyers karczolt csontjait, szóval a legeslegújabb eredményeket is fölhasználni, és a haladási nagy elmélet kilátásait mind történel­mi fejlődés menetében, mind pedig jelen tárgyi­­lagosságában ítészi bonczkés alá venni. Előadása elején fölhozza először is azon iro­dalmi nyomokat, melyek a régi népek, az óegyp­­tomiak és görögök ez ügybeni nézeteire vonat­koznak , különösen Empedocles elméletének adta rövid vázlatát. Ezután Lamarcknál fogta föl a fonalat, ki a modern haladás elméletét a tudo­mány számára tulajdonkép gyümölcsözővé tette. Szólott , de Blainvilleről, Brownról, Huxleyről, Lyellről, Agassizról, Owenről részletesen. Most áttért a haladási elmélet jelen tárgyila­gosságának stészi megbírálására s úgy találta, hogy most, midőn a palseontologia több mint 40,000 új állatfajjal szaporító az állattant, még ha Brown critérium­át, a differ­ent­i­at­iót fogadjuk is el, azt mondhatjuk : 1) Hogy az eddigelé rendelkezésünk alatt álló kövületek jellegzetességei szerint, a nagy földtani korszakok folyamában, az állati éb nö­vényi alakoknak nagy része szenvedett ugyan változást, de e változás nem vonta szükségkép maga után oly módosulását az állati s növényi szervezeteknek, a­mely módosulás bizonyos, ál­lattanilag érvényre jutott egyezményes fogal­mak p. Brown d­iferentiatioja értelmében is egy­általán haladást bizonyitna. 2) Hogy az állati s növényi alakoknak ismét egy jelentékeny része nem ritkán a földtani kor­szakok összes sorozatán keresztül typus-veszteg­­lést tanúsított; 3) hogy azon rész, melynél e változás fen­­nebbi értelemben némileg haladást jelenthetne, fölötte jelentéktelen mind az egyes esetek szá­mára, mind pedig a módosulások minőségi mér­veire nézve. A végeredmény az, miszerint sem azon ratlit nem ismerjük meg, a­mely mint kulcs a haladás követelt menetét szabályozná, sem azon valamit, a­mi saját hatványolódása által ezen ratiot kife­jezné. Három pont marad fönn ezen adatokkal szem­közt, melyek között a haladási elmélet e pilla­natban még mozoghat, t. r. 1) Azon körülmény, hogy a siluri rétegekben hüllőket és ezeknél magasb szervezeteket; 2) az, hogy a devoniban (és kőszénben) em­lősöket még eddig csakugyan nem találtak és 3) az, a­mire Lyell épít, t. i. hogy a miocéné­ben előforduló emlősök már mind kiveszett fa­jokhoz tartoznak, a­miből Lyellként az követ­keznék, hogy oly mélyen ember-ásatagokat soha se várhatunk. Ezen tények eddigelé tagadhatla­­nok, de az absolut haladás elméletét rájuk épí­teni csak azoknak áll kétségbevonhatlan joguk­ban, kik daczára annyi chronologiai kiábrándu­lásnak, az embert már pusztán szellemiségénél fogva is úgy fogják föl, mint egyedüli, változhat­­lan szabályzat a természet nagy gazdaságában. Azok, kik a haladási elmélethez már a deductio postulatumai miatt is minden áron ragaszkodnak, némi vigaszt várhatnak­­) azon körülménytől, hogy mint Darwin és Lyell mondják, nemcsak hogy naponta új ré­tegeket fedezünk föl 700—800 új, a rétegsoro­zat eddig ismert tagjaiba beékelendő állatfajjal (mint ez Hallstadt és St Gassianban történt) ha­nem hogy még azon rétegekben is találkozunk egészen új alakokkal, melyeket eddig már kiak­­názottaknak tartottunk; és 2) azon körülménytől, miszerint a geologok — Huxley példájából láthatni — ez absolut kortani egykorúság „contemporaneity“ sokat mondó, eddig használt műszavát e tekintetbeni tehetlen­­ségek érzetében egy fölötte szerény műszóval, t. i­ a homolaxissal“ kívánják fölcseréltetni. Értekezése végén Schwarz Gyula azt mondá, hogy sehol sem alkalmazható ephesusi Heraclitus azon mondása, miszerint „az előleges vélemény egy reme a szent betegségnek­ találóbban, mint e tekintetben. Ezen érdekes előadás befejeztével T­h­á­n Károly másodelnök s két előadási czélokr­a igen alkalmas, egyszerű kísérletet mutatott be a gázok diffuziójára vonatkozólag. Az egyik igen szellemdús kísérlet Bunsentől származik, mely egy igen egyszerű készülékkel láthatóvá teszi, hogy gyps­­falon által sokkal gyorsabban ömlik át a köneny a levegőbe, mint viszont a levegő a könenybe.­­­ A másik kísérlet első eszméje Pebal tanárt­ól származik és arra van módosítva, hogy egy szinte igen egyszerű készülékkel előadásban is be lehes­sen bizonyítni, miszerint a szalmiak gőze nem egyszerű test, hanem sósav és ammóniák elegye, mely körülmény bebizonyítása a térfogati törvé­nyekre nézve nagy fontosságú. E nagy érdekkel nézett kísérletek bemutatása után a gyűlés szétoszlott. Végül fölhasználjuk ez alkalmat arra, hogy az­­ illetőkkel tudassuk, miszerint fáradhatlan mun­­­­kásságú első titkárunk Balogh Kálmán m­­­ár el­­távoztával alulírottra bizatott a titkári teendők ideiglenes vitele, miért is minden a titkárt illető leveleket és könyveket alulírotthoz kérjük czi­­meztetni .*) Kelt Pesten 1863.november 27-én. Dr. Schmidt György másod titkár. — A m. kir. helytartótanács a következő me­gyei főorvosi jelentést közlé az akadémiával a Rév-Komárom városában f. évi sept. 30-án ész­lelt földindulásról: „Azon természeti rendkívüli tüneményről, mely mai alálirt napon Rév-Komárom városát egy kissé felriasztó, van szerencsém alázatosan je­lenteni, hogy t. i. mai reggeli 8 óra és 20. percz­kor egy földindulásnak valánk tanúi,mely éjszak­­keletről nem a szokott földalatti dörgéssel és csattogással, hanem középszerű morajjal lővén, mintegy öt másod­perczig hullámzó mozgással mi­grálkodtatá egész városunk területét, s meny­nyire terjedt el a megyében, azt jövő évnegye­des jelentésemben felemlíteni es nem mulasztan­­dom. A mi ezen földindulást megelőző tünemé­nyeket sebészeti tekintetben illeti, f. hó 20 óta uralkodó délkeleti erős szelek, a légnyomat f. hó 22 és 23-án szokatlan alászállása (330,00) után a nagy szárazságot szép esőzés válta fel, s a lég­­súly hamari felszökése 25-től kezdve e hó vé­géig egyenlő magaslaton (342,00) állása és f. hó 27 és 28-án nagy meny­dörgések között történt bő esőzés, tegnapi nap felderültsége, a szél DK iránya, a vízállás emelkedése után, tegnap a léghőmérséklet -1- 13,50 k. közép állása mel­lett, minden más előzmény nélkül mai napon majd teljes szélcsend mellett lépettünk meg a le­*) A tudósítás szives közlésére a többi hazai lapok t. szerkesztőséget is kéretnek. Ösztöndij-hirdetés. A m. kir. egyetemi bölcsészeti kar k­ezelése alatt levő I­m­r­e - R­e­s­e­t­a- féle, j­elenleg é­v­i 63 esztr. ért forintból álló ösztöndíj megürült. Megnyerheti azt bármely Pesten tanuló, k­a­t­h. v­a­ll­á­s­u, ily pártolásra méltó magyar ifjú, ki vagy a néhai Imre János pesti egye­temi bölcsészet tanár családjából való; vagy, ilyennek nem létében, hevesvárme­gyei születésű; ilyennek is hiányában va­lamely egyetemi bölcsészetkari tanár f­i­a ; és csak ilyek nem létében a fennt elő­adott általános képesítései biró bármely ifj­u. A nevezett karhoz intézett folyamodványokat f. évi decs. 20-ig alulirt veszi által. Kelt Pesten a bölcsészeti karnak őrt. 31 tar­tott üléséből. A bölcsészeti kar dékánja, Dr. T­o­l­d­y Ferencz. Gazdasági s keresi*, tndóellások. P­e­s­t, nov. 30-kán. Az éjjel erős fagy. Ma tiszta napos idő. A vizállás változatlan. A múlt hét folytán a külföldi gabnavásárokon az emelkedési irány tovább hódításokat tett. —­­Londonban a búza ismét 1—2 shillinggel tölebb ment. Londont pedig követték a többi gabnavá­­sárok. Helybeli piaczunkon a gabo­naárak ismét emel­kedtek valamit az azelőtti hét áraihoz képest, azonban vételkedv csak középszerű volt, és ezért búza nem is adatott el több 25.000 mérő­nél. A rozsból épen kevés kelt el, de jó árakon. A tav­asziakból ellenben igen nagi mérvű volt a forgalom , kivált zab roppant sok kelt el, igy csak egyetlen kereskedőház 100,000 mérőt vá­sároltatott össze az alföldi piaczokon. Itt Pesten is vétetett meg vagy 25,000 m. zab, 5 krral nö­vekedett áron. Az árpa is meglehetős keresett vala, s megvétetett 10,000 m. 3 ftjával. A kuko­­ricza jó árakon és igen élénken kelvén, elada­­tott összesen 20— 26,000 m. A repezét is fölebb tartják va­lmivel; magyarországi sá­ga repezé­­ért 7 ftot, oláhországiért 6*/­ hot kérnek. Gyap­jú körülbelül 1200 mázsa kelt el a legutóbbi vá­sár óta; ebből 500 m. külföldre, a vásárkor, árakon, egy részlet finom posztógyapju egy bel­földi kereskedőháznak 115 fijával, vagy 600 m. bácskai egy nyiretü, és tiazsmelléki kétnyiretü téli gyapjú, ez utóbbi 3—4 fttal jobb áron, mint a vásárkor. — Bécs, nov. 28. Bűze, tiszai, Győrött, 88 fontos, 6 frt 30 kr, Sopronban, 28 fontos, 4 frt 90 kr, zab, felsőausztriai, átvitelijeg, 48—51 fontos, 2 frt 33—37 kr, lengyel átvitelijeg 48 fontos, 2 frt 32 kr. Búzaforgalom 15,000 mérő. Győr, nov. 28. A tegnapi hetivásár az esős idők folytán megromlott utak miatt a behozatalra nézve igen gyengén ütött ki, de a kevés gabo­nát rövid idő alatt mind összevették. A búzának ára az országos vásár óta néhány árral csök­kent, ellenben az árpáé ugyanannyival emelke­dett; a többi gabnanemek alig mutatnak válto­zásra. Behozatott : búza 1032 mérő, rozs 455 mérő, árpa 311 mérő, zab 178 mérő, kukoricza 137 mérő, bab 48 mérő, köles 29 mérő, burgo­nya 220 zsák. Az árak következők: Egy ausztr. m. tiszta búza 5 frt 15—5 frt 30 kr, közönséges 4 ft 10—70 kr, rozs 3 frt 20—40 kr, árpa 2 frt 55—85 kr, rab us 2 frt 25—35 kr, kukoricza 3 frt 40—60 kr, köles 3 frt 10—20 kr, bor egy akó 6—8 frt, mint-tiszt egy m. 9 frt 50 kr, zsemlyeliszt egy m. 8 frt, kenyérliszt egy m. 7 frt, barna liszt egy mérő 5 frt 50 kr, zsupp 12 font 12 kr, bab 6 frt 10—50 kr, burgonya 1 frt 20—80 kr. Különfélék. Pest, nov. 30. * Alig múlik el nap, hogy lelkes hazánkfiai által adakozások ne küldetnének be szerkesztő­ségünkhöz, a mi neküink valódi lelki örömünkre válik, tekintve­­ az ügy szentségét. Ma ismét két rendbeli küldeményt vettünk. Zolenay Gedeon ur, a nyitra-várból választókerületnek az 1848 ki és 1861 ki országgyűléseken képviselő­je, Bóriból (Nyitra m.) saját nemeskeblü ado­­mányaképen 100 frtot juttatott kezeinkhez. To­vábbá Szécsényből ugyan e czélra 11 frt 20 krt (s a nemzeti színház n­yugdijintézete számára 10 frtot) kaptunk, a következő levél kíséretében: „Szécsény, nov. 2-án, 1863. Méltóságos szerkesz­tő ur! Városunkban ez év folytán két jótékony czélu színi előadás ren­deztetvén, a tiszta jövede­lem 61 ft 22 kr volt, mely összegből 40 ft a hely helyi kórháznak adatván, a szini előadásnál szerepelt műkedvelők által rendelkezésemre ha­gyott 21 frt 22 kr; ezen összegét jesén soraimhoz mellékelve azon kéréssel van szerencsém méltó­ságodhoz küldeni, hogy abból 11 frt 22 frt, az alföldi szükölködöknek, 10 frtot pedig a nem­zeti színház nyugdíjintézetének átadatai méltóz­tassék. És egyébiránt hazafias üdvözlettel mara­dok stb. Komjáthy Anselm:" A szerkesztő­ségünkhöz e czélra eddigelé összegyűlt és át­szolgáltatott pénzek összege 17,187 frt 40 kr és 25 db cs. k. arany. * Gr. Pálffy Mór helytartó­i excja a ma reggeli vona­tál Bécsbe utazott. * Bécsből Stojakovics György udvari tanácsos és a magyar kir. udv. kanczelláriánál az igazságügyi osztály vezetője, valamint báró Kempen táborszernagy s volt cs. k. rendőr­­miniszter halálát jelentik. Stojakovics november 28-kor, Kempen 29-kén halt meg. * A horvát-szlavon főispánok értekezlete, mely fölött a „Wanderer“ szerint titokzatos homály borong, tanácskozásaiban sem látszik valami kü­lönös bizonyosságot elárulni, habár ezek e hét folytán sz­orgalmasan foly­tattatnak. Az értekezle­tek Mazuranics kan­czellár elnöklete alatt közön­ségesen töb­b óráig folytattatnak. Az előadó tisz­tét Zigrovig udvari tanácsos végzi. A behívott terepánok közül csak az eszéki nem fogadta el a meghívást, állítólagos­an betegsége miatt. Hogy az értekezletek főtárgyát a horvát országgyűlés összehívásának es­hetősége, illetőleg a birodalmi tanácsba küldés kérdése képezi, kétségen kívü­linek látszik. A jövő hó elejére hiszik az illetők, hogy haza utazhatnak. * T­h­a­­­y Zsigmond, 1848- és 49-ben ezredes, és mint ilyen, leginkább a komáromi esemé­­nyekből ismeretes : közelebbről amnestiát nyer­vén, hazájába visszaérkezett, s jelenleg komá­­romvármegyei birtokán tar­takodik. 49 után Török , majd Francziaországban, utóbb pedig Verseg-szigetén lakott. * Gr Károlyi Alajos berlini követ­ő excra 500 frtot ajándékozott a budapesti zenedének. * A nemzet muzeum természetrek tára köze­lebbről érdekes természeti ritkasággal gyarapo­dott. Ez egy hófehér róka, melyet K­é­g­­ László fehérvármegyei földbirtokos ur lett, és e nemzeti intézetnek ajándékozott. * Hallerköi gr. Haller Lajos f. Ló 14 kén, élete 41 dik évében, e hunyt. A haza az elhunyt­ban lelkes honfit, s nemeekeblü férfiút veszített. Áldás poraira 1 * A múlt nap­okban kezdődött meg a pest­ioson­c­z­i vaspálya Pest Salgótarján közt fek­vő vonlaának utolsó tagján az építkezés, s mi­helyt az időjárás kedvez, a földépítés a 16 mért­­földnyi vonalon a társulati kőszén telepekig Salgótarján mellett, készen lesz. Minthogy ezen a vonalrészen nem jönnek elő nagy hidak, s az állomás­helyek a felterjesztett tervekben igen jutányosan s egyszerűen vannak tervezve , s ezeknek felépítése rövid idő alatt megtörténhe­tik, reméllem­ lehet, hogy ezen vonaltag legké­sőbben 1864. September haváig át fog adatni a közlekedésnek. A társulat, mely, mint tudjuk, államgarantiát nem vett igénybe, es­élyesen te­szi, hogy ezen vonaltagot építi ki először, mert a kőszénbányák ez által hova előbb összekötte­tésbe hozatván Pesttel, nemcsak a kőszénszállí­­tás, de élénk forgalom Pest- s a felsővidékek közt is bizonyítani fogja a vaspálya rentabilitá­sát. Ugyancsak a pest-loson­ci vaspálya ügyében írják a bécsi lapok, hogy a ce. k. kereskedelmi minisztérium a vasút bizottmánya által a Pest és Losoncz között építendő állomási épületekre vo­natkozó végleges tervet jóváhagyta. E tervezet szerint az illető állomások, jelentőségükhöz ké­pest, három osztályba vannak sorozva. I. osztály Hatvan és Losoncz. II. osztály Gödöllő, Aszód, Gyöngyös-Pásztó, Salgó-Tarján és Fülek; II. osztály Pest alatt a Duna partján, Kőbánya, Rá­­k­os, Szántó stb. Pesten pedig a főállomáson a kőbányai vonal melletti valamennyinél nagyobb mérvű építkezések lesznek.­­ Az alföldi és pest-losonczi vas­pályák ügyében a magyar kanczellária a hely­­tartótanácscval értekezésbe fog bocsátkozni az iránt, hogy minő mértékben segélyezt­essenek az alföldi és pest-losonczi vaspályák az országos építési alapból. Az alföldi vaspálya munkálatainak megkezdése czéljából egyelő­re 100.000 forint utal­vány­oztatott az országos pénz­alapból. A pest-losonczi vaspálya igazgatósága eddig tervezett vonalának némi változtatását kér­te, mint már írtuk. Az engedélyezett terv szerint a vonalnak Kőbányától Kerepesen át Gödöllő felé kellett volna haladni. Az igazgatóság azon­ban a területi nehézségek s a takarékosság szempontjából indulva ki — mint a „Pester Lloydsnak Bé­csből írják a vonalat— Kőbányától Kereszturnak a Rákosvölgyben Csaba mellett, Peczélen és Isaszegen át fogja vezetni. A ke­reskedelmi minisztérium legközelebb felhatal­mazta az igazgatóságot az idevonatkozó előmun­kálatok elkészítésére.­­ Biztos remény létezik az illető körökben, hogy a pest-losonczi vaspá­lya is fog a méltányolás elve szerint az országos építési alap jótéteményében részesülni. ** Szűk Róza k. a. hangversenye vasárnap november 29-én az Európa szálloda termében szép sikerrel ment végbe. A változatosan össze­állított érdekes programm nagy számú közönsé­get csalt össze, melyet általános elismerésre és mélténylatra indított a hangversenyzőne gyors és nagy haladása. Mióta a k. a. Pesten nyilvános helyen utolszor hallatta magát, biztosság és sza­batosság tekintetében igen szép haladást tett. A többek közt Schubert szép Ave Máriáját igen sok érzelemmel, s gyöngédséggel játszta, míg a Bánk­ bán ábránd fárasztó nehézségeit dicsérete­sen leküzdve ritka szabatossággal és erővel adta elő. A többi közreműködő általában elismerést érdemel. * M­a­j­­­á­t­h György volt tárnokmester ő ex­­célja közelebbről Bécsbe utazott. * A debreczeni főiskolai önképző kör f. hó 22-kén csendes ünnepélyességgel ülte meg Cso­konai Vitéz Mihály 90 éves születésnapját. — Va­­­sm­egye gazdasági egylete rendes félévi közgyűlését i. e. dec. 21-én Keszt­helyen, a nagy vendéglő teremében, d. e. 10 év -­kor fogja tartani, melyre az egyesület t. ez. tag­jai haza fiúi tisztelettel meghivatnak. — A köz­gyűlést megelőző igazg. választmányi ülés dec. 15-én Zala­egerszegen, az egyesületi szálláson fog megtartatni, miről a választmány tagjai tisz­telettel értesittetnek, s szives részvételre felké­­retnek. Kelt L.-Ta­máson , 1863. nov. 16. Herte­lendy Kálmán, ügy­vezető elnök. * Szaniszló Ferencz, n.­váradi lat. szert, püspök, Keresztesen csinos kápolnát és is­kola­szobát alapított, s ezenkívül a most lefolyt tagositási egyesség alkalmával a fe­állítandó plébániai templom részére 70, a plébánosnak 100, a kántortar­­tó részére pedig 30 hold földet ajándékozott. * Nagy-Szebenből Írják: A földteher­­mentesítési ügyben kinevezett országgyűlési bi­zottmány e hó 21-kén tartott gyűlésében a mind­­két bizottmányi előadótól meghívott kir. kor­mányszéki tanácsos, Fekete Sámuel, felvilágo­­tá­­sokat adott a székely örökségekre s a képére vo­natkozó viszonyokról. Ez ülésben észt vett az országgyűlés aleln­öke Kirchner Frigyes úr is. * Az egyetem templomában dec. 2-kán d. e. 10 órakor ünnepélyes gyászmise fog tartatni az elhunyt dr. Sauer lelki üdvéért. * December 1-jétől kezdve a pesti barátok teréről a budai bombatérre omnibusok fognak járni. * Brassóban új könyvkereskedés nyílt meg S­i­n­d­e­­ Károly ez ég alatt. * Erdélyben f. e. júl. 11-kétől nov. 8-káig, hi­vatalos kimutatás szerint, a keleti marhavészben 1460 db szarvasmarha betegedett meg, ebből 180 meggyógyult, 1089 elhullott, 127 agyom e­­tetett, és 164 további állatgyógykezelés alatt maradt. * Utólag megemlítjük, hogy Jules Janin ál­talunk közlött dicsérő nyilatkozata Dobsa „At­­tilla“ tragoediájáról a „Journal de Debats“ f. é. novem. 16-ik számának tárczájában jelent meg. * A helybeli ág. hitv. gymnasium 4-ik osztá­lya növendékei zsebpénzükből 5 ft 10 krt adtakk össze a szükölködöknek. — Ez is méltó a meg­említésre ; ily derék fiukból lesznek a deréi emberek. * A pesti szegények házában jelenleg 161 szegény láttatik el; oly tetemes szám, hogy az épület már szűk kezd lenni, s fiók- szegényház felállításáról gondoskodnak. * December 1-től kezdve kizárólag az új levél-bélyegek fognak használhatni. Régi bélyegekkel ellátott levelek bérmentetleneknek fognak tekintetni. * A dr. Pete Zsigmond által szerkeztendő „Egészségügyi Tanácsadó“ czímű, új évtől fogva havonkint kétszer megjelenő folyó­iratra — a­melyről már szólottunk — az előfi­zetési ívek szétküldettek. Addig is, míg a felhí­vás teljes szövegét közölhetnők : ajánljuk olva­sóink pártfogásába e gyakorlati hasznú vállala­tot melynek előfizetési ára egész évre 4, félévre 2, negyedévre 1 ft. Elég olcsó. Az előfizetési pénzek a szerkesztőhöz (váczi utcza 18. sz.) küldendők. Óhajtjuk, hogy a tehetséges és nagyszorgalmu orvostudor törekvését siker ko­ronázza. * A m­a­gyar gazdasszonyok egylete 12 árva leányt és 7 fiút neveltet jelenleg; e fiuk közül 6 az ínség által sújtott alföldi szegény szülök gyer­meke. * A szeged aradi országút csinálására 14 ezer frt van utalványozva, azonban ez összeg nagy része már el is fogyott. Leginkább a csanád me­gyei ínségesek dolgoztak ez után. * A Pest-Új-Pest közé­t tervezett vasút elő­munkálataira az engedélyt Pest városa megadta. — Pályázat: A pestbudai hangászegyleti zenede részéről közhírré tétetik, miszerint mél­­tóságos báró Prónay Gábor, egyleti elnök úr nagylelkű ajánlata folytán, mely szerint egy ma­gyar szellemű zeneműve minden évben 10, és Weisz Bernát úr második díjául 5 aranyból álló jutalmat tűzött ki, az 1864-ik évre pályázat hir­­dettetik egy „lassú és friss,a régi magyar stílben, zongorára készítendő magyar nótára. A pályaművek idegen kézzel írva, valamely jelmondattal ellátva, és ugyan e jelmondatot vi­selő, s a szerző nevét rejtő bepecsételt levéllel együtt, 1864­ évi martius utolsó napjáig az egy­leti titkár Ritter Sándor úrhoz beküldendők. A jutalmat nyerendő pályaművek az említett zenede tulajdona maradván, az első annak költ­ségén „Zenedei pályazenemü“ czim alatt annyi példányban nyomatik ki, a mennyi tagja van az egyletnek, és ezek mindegyike egy-egy példány­ban ingy­en részesittetik. Közli Ritter Sándor, egy éti titkár. * Zalában egyre tart a rablók garázdálkodá­sa. — F. hó 20 kán Köveskálla helységben — mint a „Hon“-nak írják — esti hét óra tájban 7 fegyveres zsivány ment be az ottani Burger ne­vű izraelita boltoshoz, s­őt, mivel pénzét egy­előre előadni nem akarta, úgy megkötözték, hogy ereiből a vér kiserkedezett, azután ujjait tollkéssel felhasogatták. A szerencsétlen a bor­zasztó kínzásra előadta 760 frtját, és minden ar­any­a ezüstneműit, ■ boltjának értékesebb áruit, selyem stb. kelméket elvitték. A nép a rablás hírére — valaki a harangokat félrevervén — f­­ezékkel, vasvillákkal ez alatt előtódult; amint ezt a rablók észrevették, szünet nélkül löd­ztek az utczán mindenfelé, a minek folytán egy 19 éves ifjút agyonlőttek, egynek jobb karját, má­siknak lábát lőttek el, egy másiknak lövegét hordta át s fejét­ súrolta a gólyó. A lakosok is lödöftek a rablókra, de sebesült e valamelyik ? nem tudni, miután mind elmentek. Menekülésö­­ket a nagy köd elö-segité. Azt mondják, Kulics bandája volt. — Ritka ünnepélynek valánk múlt vasárnap tanúi, ritka örömnek részesei. A vallás- és tudo­mányosság ünnepe vala ez. A pesti kegyes tani­­tórendiek ugyanis templomukat, melyet szent helyhez illő fénybe varázsoltak át, és három eme­letes, ízletesen épült új gymnasiumi épületeket avattak föl Isten dicsősége és a kedves hazai ifjúság javára. Mellőzöm az épületes egyházi szertartásokat; csak azt az egyet említem, hogy soha a legünnepeltebb zeneszerző művészileg előadott mise zenéje nem hatott rám oly kelle­mesen, nem keltett föl bennem oly vallásos ér­zelmeket, mint a tanuló ifjúságnak gyönyörűen összhangzatos éneke e csinos templomkában. irt je­­nettől, melynél még idáig egy kemény boltozatnak összeomlásán és kevés falrepedése­ken kívül egyébb az embereken avagy épülete­ken előfordult károk tudomásomra nem jöttek.“ Pályázat philologiai ösztön­díjra. A gymnasiumi tanárjelöltek számára rendsze­resített philologiai ösztöndíjak egyike, mely 200 o. é. forintból áll, megürülvén, felhivatnak a gymnasiumi tanári pályára készülő philologusok hogy ezen ösztöndíj eln­­ézése végett a nmságu magyar kir. helytartótanácshoz intézett folya­modványaikat f. évi december 20-ig alulírottnál nyújtsák be. Kelt Pesten, a bölcsészeti karnak oct. 31 -én tartott üléséből. A bölcsészeti kar dékánja, Dr. T­o­­­d­y Ferencz s. k.

Next