Pesti Napló, 1864. január (15. évfolyam, 4164-4188. szám)

1864-01-13 / 4172. szám

ama népeknek , mert nekünk nincs világke­reskedésünk, nincsenek gyarmatbirtokaink, fű­­szertermő szigeteink stb., hanem a szó teljes értelmében elmondhatjuk : „a nagy világon e kívül nincsen számodra hely !“ Hozzunk mielőbb helyes arányokat mezei gazdászatunkba; hozzunk helyes arányokat az ipar és kereskedelem méltánylata és pá­lyáinak kellő betöltése által közgazdásza­­tunkba ; hozzunk még helyesebb arányokat ezekbe, mint min­t Nyugateurópa népei felmu­tathatnak; s az eredmény, mely mezei gazdá­­szatunk feladata — a lehetőség, hogy a hon földjén még ennyi nép mint most létezik, ne csak megélhessen, de jól élhessen, nem fog el­maradni. Nehéz, de nem lehetetlen teendők ezek. Nem hivatkozunk itt Japán és China vidékeire, me­lyeken 2—3—4 annyi nép él helylyel helylyel, mint hazánk földjén. Abban, hogy hazánk me­zei gazdászata e hivatásának megfelelhet, két­kedni annyi lenne, mint mezei gazdászatunk kifejlődése, sőt az isteni gondviselés felett pál­­czát törni. Annál inkább meg fogunk felelni e hivatásunknak, annál több önállást és jelenté­kenyebb szerepet ölt mezei gazdászatunk, an­nál inkább el fogjuk találni a kellő arányokat, mind az egyéni, mind a közgazdászatban, minél inkább gyarapítjuk, műveljük és alkalmazásba léptetjük a közgazdászat tudományát. Sok időt, sok fáradságot, sok eszmecserét, sok kísérletet fog igényelni a kellő arányok ki­­puhatolása; nem egy két bukást idézhetnek elő a szerencsétlen kísérletek, mindenek­előtt tisz­tába kell azonban jönnünk azzal, hogy ama számtalan pályák közt, melyek betöltését köz­gazdászai viszonyaink igénylik, egyet sem sza­bad megvetnünk azért, mert önhasznát a köz­haszonnal kapcsolatba hozva , mozdítja elő ; sőt (ha ezt mások sérelme nélkül teheti) min­­deniket annyival többre kell becsülnünk, minél szorosb kapcsolatba hozta és minél inkább elő­mozdította önérdekeit a közérdekekkel, mert ekkor saját érdekeinek gyarapítása i­gen mér­véül szolgál annak, mennyit tett a közjóért? mennyiben felelt meg hazafias kötelességeinek ? Tisztába kell jönnünk azzal, hogy a hon földjét jól művelni, a honi iparhoz és kereskedelemhez méltányosnak lenni oly hazafias kötelesség, me­lyet milliomok gyakorolhatnak egész életen át, s melynek eredményét sokkal többre becsülhet­jük, mint bármely nyert csatákét, melyre törté­netünk büszke; oly hazafias foglalkozás, mely­nél jelentékenyebbet csak ritkán és csak válasz­tottjainak nyújthat a sors. KUBINYI LAJOS: Veteményes jelentés Poroszkay Ignácz torontálmegyei tiszte­letbeli főmérnök urnak csatornázási terv­vázlata felett. Poroszkay Ignácz főmérnök ur által az orsz. Magy. Gazd. Egyesülethez benyújtott csatorná­zási terv-vázlatnak megbirálására, az igazgató választmány f. é. nov. 14-ik üléséből alulírottak bizottmányképen kiküldetvén,­­ tiszteletteljes véleményünket a következőkben van szeren­csénk előterjeszteni. Azon ismert javaslatok ellenében, melyek szerint a Dunának a Tiszával, hajózható csa­torna által összeköttetése, utóbb a Duna bal­partján elterülő mocsároknak lecsapolása indít­­ványoztatott, Poroszkay főmérnök úr, már 1847- ben közlötte első terv vázlatát, mely biztosabb siker mellett, kevesebb költséggel, mégis na­gyobb kiterjedésben, hasonló czélokra volt szol­gálandó. Pest és Bácsmegyék hatóságai, minthogy ezen javaslat által közvetlenül érdekelve voltak, a fölterjesztett tervezetet szakértő bizottmányok által megvizsgáltatván, 1848 ik évi országgyű­lési követeiket annak pártolására utasították. A közbejött események ezen javaslatnak czélba vett életbeléptetését megakadályozák, maga a tervezet feledésbe jött, mig Poroszkay eszméi­nek életrevalóságától áthatva, folyó 1863-ik évben újabb megismertetésükre vállalkozott, midőn ebbeli közleményét, a Magyar Gazd. Egye­sü­lethez fölterjesztvén, szakértők által megbi­­ráltatni, s érdeme szerint felkaroltatni kéri. Említett közleményében tervező, a Duna bal­partján Pesttől Bezdányig elterülő vidékkörnek műveltségi állapotát veszi szemügyre , melyet a Dunának részes áradásai ellen megmenteni, az állóvizeket és mocsárakat egy szárító csatornán elvezetni, a pesti Dunából kibocsátott vizet, s a mesterségesen eredményezett viz­esést, úgy a szomszéd földek öntözésére, valamint más iparos czélokra felhasználni, továbbá szárító hajózható csatornát, az új életre ébresztett iparnak szolgá­latában hasznosítni, végre a soroksári Dunaág vízállásának mélyítésével, a fővárosi csatorna rendszer könnyített tisztántartását előmozditni , —s ezek azon czélpontok, melyeknek elérésére tervezőnek javaslata irányozva volt. Kétségtelenül nagy eredményekre kiható szép eszme, mely korszerűségénél fogva kiváló figye­lemre méltó, mihelyt életbeléptetésének feltéte­leire nézve, a czélszerű kivitel lehetőségét ki nem zárja, ha hogy ennél fogva a megkívántató áldozatok, a reménylett haszonnal helyes arány­ban állanak Lássuk azért az eszközöket, melyeket indít­ványozó a fennérintett tervezetnek kivitelére ajánl. Szerinte a Duna balpartján, Pesttől a Ferencz csatornáig, az ártér közel egy milliónyi hold területet foglal el. Nagy áradások után, mint­egy 600,000 holdról a víz ismét medrébe visz­­szasiet. De mivel több, mint 400,000 hold oly mélyen fekszik, hogy ezekről, rendesen csak az aratás után beálló alacsony Dunajárás en­ged szabad lefolyást, tervező az állóvizeknek, a Ferenczcsatornán át, a 10—11 öllel mélyebben fekvő Tiszába lecsapolását javasolja, mi keve­sebb költs­égel annál könnyebben volna eszkö­zölhető, minthogy e czélra a balparti Dunaága­­kat, s a Ferencz-csatornát lehetne felhasználni. A Ferencz-csatorna ugyanis Bezdánynál a Sebesfok által, a mohácsi vagy baracskai Du­­naággal van összekapcsolva, mely utóbbi 6 mértföldre­ kész csatornamedert képez, mihelyt felső végén a Dunától töltések által elválaszta­­tik. Innét rövid fél mfldnyi átmetszéssel a bajai v. i. Sugovicza Dunaágba érünk, mely szinte töltésekkel a nagy Dunától elválasztatván, csa­tornává alakítható. — Bajától e csatornát a fel­jebb fekvő Duna öntötte mocsárokon át, Fü­löp­­szállás, Szabadszállás, Kun-Sz.-Miklós felé folytatván, Dab alatt az úgynevezett Bakéren át, a soroksári Dunaággal lehetne összekötni, s ezt is a bajai és baracskai ágak módjára csa­tornává átváltoztatni. Első tekintetre szembeötlő, hogy ezen terve­zet helyes és okszerű alapokon nyugszik, mert az álló vizek és mocsárok, közel 50 községi és számtalan pusztai birtokok határain át, mintegy 26 mfldnyi hosszúságban, helylyel közzel 5—6 mfldnyi széles területet borítanak el a kijelölt vidéken, mely a Dunához képest oly mélyen fekszik, miszerint arról a tavaszi hó­s esővizek többnyire csak julius havában folyhatnak le, midőn azokon már hasznos növényzet többé nem tenyészhet. — Könnyű azért belátni, hogy ezen mocsárok lecsapolása, egyedül az ajánlott módon, t. i. a Ferencz csatornán át, a sokkal mélyebben fekvő Tiszába lesz sikeresen eszkö­zölhető, annyival inkább, minthogy az álló vi­zek e vidéken, főleg a Duna magas állásakor, a töltéseken, s a porhanyó földrétegen átszivár­gó földárjából képződnek. (Folytatása következik.) Gazdasági és keresk. tudósítások. Pest, jan. 12. Derült idő, kemény hideg. A Duna a lánczhidon felül egészen befagyott, úgy hogy a jégen át Ó-Budánál bizton közle­kednek. Gabnavásárunk hangulata tegnap még szilár­dabbá lön, s a búza ára a fogyasztók mindin­kább növekvő vételkedve mellett ismét fölébb ment, általában 5 krral mérő számra. Eladatott többek között 1500 m, 85 ftos fehérmegyei bú­za 5 ft 30 krral, 1700 m. siófoki 86—87 ftos 5 ft 35 krral három havi terminusra. A rozs is jól kelt változatlan áron. Az árpát kenyérpótlé­kul veszik az alföld számára, igen jó árakon. A hizlaló árpa 2 ft 90 krjával kelt. A kukoriczát a bejegyzés szerint kínálják. Debreczen, jan. 9. Búza, rozs és kukori­­cza e héten is jó keretben emelt árban részesül­tek, de zab és árpa csak csökkentett áron talál­tak vevőre. A szükséglet fedezésére rozst és ku­koriczát folyvást keresnek. A heti vásáron az árak következők voltak : búza 84—85 fontos 4—4 ft 50 kr, 86—88 fntos 4 ft 60—90 kr, rozs 78—80 fntos 3 ft 35—40 kr, árpa 2 ft 80—3 ft, zab 1 ft 90—2 ft, kukoricza ut 3 ft 15—20 kr, köles 2 ft 80—90 kr, a szalonna ára 29—36 ft nem igen kedvező az üzérkedésre, minthogy Pesten 28 frton kapható. Időjárásunk igen jó, hideg és szár­az; reméljük, hogy holnap kezdődő országos vásárunk látogatott és jó sikerű leend. (R.) Nagy-Kanizsa, jan. 8. Gabnaüzletü­nk élénk, s a megrendelések igen sürüek. Búza 84—89 fontos 4 ft 45—90 kr, rozs 79—84 fon­tos 2 ft 95 kr—3 ft, árpa 70—74 fontos 2 ft 70—90 kr, zab 44—47 fontos 2 ft 5—10 kr, ku­koricza 82—84 fontos 2 ft 95 kr—3 ft, téli rep­­cze 6 ft 25 kr. Időjárásunk változó , majd hideg, majd ned­ves — s jóformán havaz. A jég ködnélküli s igy egészséges. Eger, jan 8. Időjárásunk egy részről hideg, másrészről ködös, zuzmarás, s igy kellemetlen. Meg vannak vigasztalva azok is, kik kétségbe estek, hogy nincs hideg, s nem kapnak majd jeget, az évi szükségletre. A hévmérő 7—8 fok között áll. Piaczunk látogatott volt, az árak így álltak : t- búza 9 ft, kétszeres 7 ft 70 kr, rozs 7 frt 30 kr, zab 4 frt 20 kr, tengeri 7 frt 20 kr. Arad, január 8-án. A mai hetivásárra fel­­hajtatott ökör 45 db, mészár­osok vették 45— 105 ftjával darabját; tehén 22 db., nehány el­adatott 40—60 ftjával; borjú 60 db, mészárosok vették 6—14 ftjával; sertés elég jelentékeny számmal volt behajtva, s nagyobb része el is kelt 18—35 ftjával; jó 36 db volt a piaczon, egy része eladatott 5—20 ftjával. Különfélék. Pest, jan. 12. * A hazai szükölködök fölsegélésére ismét három küldeményt vettünk 1) A „v­e­s­z­p­r­é­­mi polgári társaskör“ részéről 104 ft, a következő lelkes sorokkal: T. szerkesztő úr ! A 21 éves baráti összetartásnak örvendő veszprém­­városi polgári társas kör, a midőn a gyászos emlékezetű 1863 ik évet sírjába temette, attól elbúcsúzva, iparkodott az az által okozott kö­­nyeket letörülni azon testvérek szemeiből, kik­kel mostohaságát annyira éreztette, s kiket ín­ségre juttatott. Bár a polgári társaskörnek min­den egyes tagja az ínségre jutottakat mint köz­polgár tehetsége szerint már segedelemben ré­szeltette , mindamellett mint a polgári társaskör tagja is sietett hazafiai és testvéri szeretetének zálogául filléreit össze tenni s abból ezen 104 ftos segedelmet nyujtani; nem nagy ugyan az ösz­­szeg, legalább nem elég arra, hogy a közös ín­ségben sintődők sorsán segítve legyen, de még­is elég arra, hogy testvéri érzületének és sege­delemre készségének zálogául szolgáljon. Ne adja a magyarok Istene, hogy valamikor még ehhez hasonló könyör adományra testvé­reink, vagy a magyar haza bármely polgára szorulni kényszerüljön, de ha a megpróbáltatás ideje eljövend még valaha, valamint most, úgy jövőre is, polgári társaskörünk mindent el fog követni, hogy magát a „magyar polgári“ névre, s testvéri szeretetre érdemessé tegye. Felkérjük a t. szerkesztő urat, legyen szives az ide zárt 104 ft összeget az illető helyre eljuttatni, s ben­nünket becses lapja által értesíteni. Kik is ha­zafiui tisztelettel maradtunk stb. Veszprém 1864- dik év jan. 7-én. Pongrácz Dániel: A vesz­prémi polgári társaskör jegyzője. 2) A pozso­­nyi kaszinó-egylet f.hó 6-kán gr.Zichy Károly ő maga elnöklete alatt tartott gyűlésé­ben a fentirt czélra 100 ftot szavazott meg, mely összeget a gyűlés megbízatása folytán t. ez. Kunsch Lajos ur beküldő hozzánk. 3) Mármaros megyéből Rónaszékről „T­ö­b­­b­e­n“ (kik már elébb az ottani lakosság és só­aknai hivatal tagjaival egyetemben 127 ftot adakoztak) most újólag 22 ftot küldöttek be, mint az ott tartott műkedvelői előadás tiszta jö­vedelmét. Mind­három rendbeli t. ez. adakozók fogadják nyílt elismerésünk kifejezését, s a szü­kölködök hálaszózatának tolmácsolását. — A szerkesztőségünkhöz eddigelé beküldött és át­szolgáltatott pénzek összege 23,485 ft 41 kr, 25 db cs. k. arany, és 1 db ezüst tallér. * Gr. P . 11­0 y Mór ö­nmaga gyengélkedésé­ből fölépülvén, Bécsből Budára visszaérkezett. * A pesti hivatalos lapok vezetőit Bécsbe hív­ták föl utasítások vétele végett. * Az általunk gyakran fölemlített „Alföl­­diek segélyalbuma“ megjelent. Szerkesz­tők Reviczky Szever és Zi­l­ahy Károly. Deák Ferencz jól talált arczképével. Melléklet: Népdal Tompa Mihálytól, eredeti zenéjét szer­ző R­e­m­é­n­y­i Ede. A 332 lapnyi, díszes kiállí­tású album tartalmát a következő írók költe­­ményes és prózai dolgozatai képezik: Arany J., Atala, Bajza Jenő, Bulyovszky Lilla, Cserényi Imre, Degre A., Dobsa L., b. Eötvös J., Flóra, Gyulai P., Jánosi Gusztáv, b. Jósika M., Kecs­­keméthy A., Kriza J., Lauka G, Lévai J., Med­­gyes L., gr. Mikó J., Országh Antal, Sárossy Gy., Szabados János, Szász Béla, Szász Károly, Szelestey L., Szendrey Julia, Tanács M., Thaly Kálmán, Tolnai Lajos, Tompa Mihály, Tóth K., Zalár, Zálnoki Sándor, Zilahy K., K. Wesse­lényi M. — A tartalom becséről e névsorozat eléggé kezeskedik, mi tehát az ajánlgatást mel­lőzve, egyszerűen fölemlítjük azon körülményt, hogy az albumból 600 fölösleges példányt nyo­matván, könyvkereskedések útján, nevezetesen Pfeiffer F. bizományában — Reményi hangjegy­­mellékletével együtt — 3 fzjával kapható ; s az ezen példányok összes jövedelme a hazai szükölködök­é, a ki tehát megveszi, azon­felül, hogy becses könyvet szerez meg, 3 ftot áldozik az ínségesek javára. A nagyszámú elő­fizetők példányai folyton expediáltatnak, és rö­vid nap alatt mindnyájan kézhez veendik. — A szűkölködők részére már eddigelé 1000 flot tet­tek le ezen album jövedelméből a szerkesztők, a­kik nyilvánosan fognak számolni a még ez­után bejövendő összegekről is. * A pénteki váczi úti fellobbanást, mint a vá­rosházánál tartott hivatalos nyomozásokból ki­derül, csakugyan a légszesz, illetőleg a g­á­z­v­i­­lágító-társulat hanyagsága okozta, mely társulat az elromlott csöveket a szeren­csétlen bolttulajdonos Habern ismételt sürgeté­seire is mind késett kiigazíttatni. Habern pén­tekre virradólag még éjjel is fölkelt, és boltaj­taját kitárta, mondván az erről bizonyságot tevő boltörnek — a ki eleinte nem akarta engedni a bolt nyitva hagyását — hogy, hagyja csak, mivel ő igen aggódik a gáz miatt, mely egész boltját betölté, — hadd szellőzzék ki jól a bolt. A mi megtörténvén, ismét becsuka és lefeküdt; de a légszesz újra meggyűlt — s eszközlé a szét­robbanást. — Ma (f. h. 12.) délelőtti 11 órakor tartatott meg a m. k. egyetemi templomban, gróf Crouy Henrik másodszülött fiának, lovag Crouy Károly cs. kir. ny. alezredesnek s több rend lovagjának egybekelése a szelidlelkü bájos Mayfalvi Gyurcsányi Irma kisasz­­szonynyal. Az egyházi szertartást illő fénynyel m. L­i­p­t­h­a­y András ez. püspök ur végezvén, a nagyobb részt család­tagokból álló dí­szes nászsereg az Europa szállodában vidám villás reggelire gyűlt egybe, honnan áldást kíván­va a boldog párra, falusi birtokaikra oszlottak szét. * S­i­m­o­n­y­i ismert fényképésznek a váczi utczai gr. Keglevich-ház udvarán lévő műterme ma délben leégett. — A tűz a laboratóriumban ütött ki, lángra kapván az aether sulphuricus; az ott dolgozó segéd tetemes égés-sebeket kapott. *Pécskánf, hó 5­ bike és 6 bika közötti éjjel a szép g. n. e. templom leégett. Kilencz órakor lezuhantak a harangok, a torony, a sek­restye minden templomi készlettel, szóval min­den a lángok áldozata lett, csak a négy puszta fal maradt meg. A tűz a toronyban kezdődött, hogy mily okból, még nincs tudva. A kárt 50,000 frtra teszik. * A tegnapi jogászbál válogatott közö­ség részvéte mellett s annál kellemesebben folyt le, mivel a termek, melyek ízletesen ki valának dí­szítve — a tolongásig nem teltek még. A derült vig kedv kivilágos viradtig együtt tartá a tár­saságot. A tiszta jövedelem a szükölködök ja­vára, mint halljuk, körülbelől 500 ft; s mig ezt örömmel említjük fel,­­ nem hagyhatjuk meg­rovás nélkül azon sajnos körülményt, hogy a részt vett hölgyek közül a bájos bálasszonyon kivül alig volt csak egy is magyar ru­­hában öltözve, holott a férfiak mindnyájan tetőtől talpig magyarban valának. — Tisztelet a hölgyeknek, de ők általában kevésbé állhata­tosok szép nemzeti viseletünk fenntartásában, mint a férfiak — a magyar gazdasszonyok egy­letének lelkes tagjai e tekintetben is dicsérendő példával járnak elől. * Gr. C­z­i­r­á­k­y János ő excja Lovas-Be­­rény helység számára három harangot öntetett, 1400 frtot áldozván e czélra. A két régi harang éretértéke 700 frtra becsü­ltetvén, igy az uj ha­rangok 2100 frtba kerültek. Az uj harangok a székesfehérvári püspök által fölszenteltetvén karácsony ünnepén éjfélkor szólaltak meg elő­ször. * Thierry, a franczia institut tagja, az Attilla-mondakör nagy tudományú búvára, ki­nek e tárgyról írt érdekes művét Szabó Károly magyarra fordítá, készül hazánkat megláto­gatni. Thierry már régóta levelezést folytat Szabó Károlylyal a magyar történelem, különö­sen a hunmondák ügyében. *A kassa-oderbergi vasút. A „Wr. Abendpost“ szerint a kormány még folyó ülés­szaka alatt javaslatot akarna terjeszteni a Reichsrath elé a kassa-oderbergi vasút ügyében. Ezen pálya fontossága, mennyiben nemcsak a Kárpátok dús vastelepeit nyitná meg a közle­kedésnek, különösen akkor tűnnék ki, ha Zsol­náról Diószeg-Komáromig építtetnék ki, mivel ezen esetben Magyarország északnyugati részét és Horvátországot egyenes összeköttetésbe hozná Észak-Németországgal. Az említett lap szerint az engedélyért folyamodók a mértföl­­denkénti jövedelemhez szabott biztosítást igé­nyelnek. * Mint halljuk, a csütörtökön tartandó jogász­bálon nem Mihalek, hanem Marchal, a nem­zeti kaszinó vendéglőse fogja a közönséget ét­kekkel ellátni. * Havaselvén kőolajforrásokat fedeztek föl, melyekből már 20,000 tonna rendeltett meg Londonba. * Szerdahelyszéken Kis-Apoldon a román nemzet némely nagy férfiat követi költségei fe­dezésére, mint a „H. Zig“ beszéli, minden házra 2 ftót róttak, s minthogy ezen nem kevesebb mint fejedelmi adó megfizetésétől némelyek vo­nakodtak, mintegy tizenöt kis-apoldit, mint ál­lítják, fogságba indítottak Szerdahelyre, de 200 kis-apoldi utánok eredt és szabadon bo­­csáttatását követelte, s csak azon igérettételre oszoltak el, hogy amazok szabadon bocsáttat­nak, a­mi csakugyan meg is történt. * Rév-Komárom városa népes ref. községében „protestáns énektársulat“ alakult. * Szegeden 1863-ban született: a palánkban 466, alsóvárosban 839, felsővárosban 617, Ró­­kuson 275, összesen 2197 egyén ; meghalt: a palánkban 428, alsóvároson 619, felsővároson 375, Rókuson 384, összesen 1806 egyén­ es­­kettetett: palánkban 116, alsóvároson 212, felső városon 125, Rókuson 73 pár. Az elmúlt évben 125 tel született,azonban 384-gyel halt meg több egyén, mint 1862-ben, s 67 párral kevesebb es­­kettetett meg. Nem a legörvendetesebb arány. * Bakodi Tivadar orvost a pest német ev. hit. hívek, kiknek szegényeit egész éven át dij nél­kül gyógyította, gyönyörű kötésű bibliával tisz­telték meg újévre. — Dr. Oláh Gyula ur azon beteg jog­hallgatóknak, kik az egylettől levéllel lát­tatnak el, ingyen orvoslását ajánlá fel. * A gáztársulatra a közelebbi baleset után számos panasz merül föl. Többek közt említi a Zwischenakt, hogy a dunaparti paplak a múlt hét elején hasonló veszélyben forgott, mint a nemrég fölvetődött váczi úti ház. Városi alkapitány Albert úr t. i. egy reggel gyertyával a papiak épületében találtató harmadhivatalba lépvén, nagy durranást hallott, mely után az egész hely teli lett lánggal. Vizsgálat után ki­sült, hogy a ház alatt elvonuló utczai nagy gáz­cső kilyukadt és a gázt az épületbe eresztette. Albert úr jelentést tett a gáztársulatnál , de eredmény nélkül. Most aztán a váczi­ uton esett szerencsétlenség folytán bezzeg ide is el­küldte munkásait a derék társulat. A szoba még akkor (öt nap múlva!) is folyvást tele volt gázzal. — Bizony a hatósági intézkedés, ha valahol, ily eseteknél a legszigoruabban volna alkalmazandó. * Az erdélyi muzeumegylet f. évi febr. 15 én tartandja ez évi rendes közgyűlését, Kolozs­várit. — Az érd. orsz. nemzeti színház részvé­nyesei pedig f. január hó 29-kén d. e. 10 órakor fognak gyülésezni szintén Kolozsvártt, gróf Mikó Imre ő excja házánál. * Szabolcsból írják nekünk, hogy az 1863. dec. 16-kán Kis-Várdán tartott műkedvelő hang­verseny a nagy­kállai égettek javára 200 ft 70 krnyi tiszta jövedelmet hozott. Az összes bevé­tel 249 ft volt. A tiszta jövedelem átadatott a szabolcsmegyei inségsegélyze esület elnökének kiosztás végett. * Somogy megyében, orvosi kimutatás szerint eddigelé 2050 db marha betegedett meg a keleti marhavészben; ebből 470 kigyógyult, 1547 elhullott, 8­25 bebunkóztatott. A vész eddig 14 községben mutatkozott. * A l­a­p­o­k méltó panaszt emelnek az ellen, hogy a magyar képzőművészeti társulat sorsje­gyei nem kelnek. E panaszt mi is magunkévá teszszük, s kötelességünknek tartjuk a közönsé­get az említett társulat üdvös czéljaira figyel­meztetni, s a sorsjegyek vételére felszólítani, annál is inkább, minthogy egy-egy sorsjegy ára csak 50 kr, a nyeremények, pedig mintegy 10,009 ftra rúgnak. * Az aradi levesosztó intézet példájára a bat­­tonyai olvasó - egylet tagjai is létesítettek ily jótékony intézetet, mely már­is 50 szegényt lát el meleg étellel naponként. * A hazai harang-statistikáról a „P. Ll“-ban a következő érdekes adatokat olvassuk : Ma­gyarország legnagyobb harangja a brassói városház tornyában függ, s 159 mázsát nyom; ezután mindjárt következik a kismártoni hg Eszterházy-féle nagy harang (150 m.), de a me­lyet a herczeg a bécsi fogadalmi templomnak ajándékozott; az esztergomi bazilika déli tor­nyának harangja 110 mázsás; 100 vagy közel száz mázsás harangok : — a kassai, (a Rákó­­czi-harang, a magánálló toronyban a székes­­egyház előtt) az egri, váczi, veszprémi, pécsi, pápai, iglói, nagyváradi, debreczeni, lévai; 50— 70 mázsás annyi van, hogy bajos lenne elő­számlálni. * Az alföldi vasút munkálatainál a jelen hó első napjaiban már 1300 gyalog napszámos és 250 földhordó szekér működött naponkint. * Déva-Ványa 1863. sept. 24-kétől december 1 -jéig 300 szükölködőt segélyezett, s ez utóbbi naptól mostanáig 550 et segélyez. A segélyzést lisztül adják ki nekik. A határbeli birtoko­sok közül e czélra jelentékenyebb áldozatokat b. Ba­­­dacci Antal, és Andrássy János urak hoztak, de a dolog terhét az ottani vagyonos­ gazdák viselik, megosztván vagyonuk részét éhhalállal küzdő polgártársaikkal. — Távirati tudósítás a bécsi börz­éről jan. 12-kéről: Nemzeti színház. Jan. 13-ra van kitűzve: Megyeri Károly, Izsó Miklós által készített mell­szobrának ünnepélyes leleplezése. — „A régi pénzek“, vagy „Az erdélyiek Magyarország­ban“. Eredeti vígjáték 3.felv. Felvonások közt: Colosanti Vincze ur, ophycleide művész és ró­mai académia tanárának második fellépte. Budai népszínház. Jan. 13-ra van kitűzve . Harmincnegyedszer: „Az ördög pilulái. “ Nagy látványos tüneményes bohozat 15 kép­lettel, 3 felvonásban. 5% metalliques.......................... 72.80. Nemzeti kölcsön.......................... 80.05. 1860-ki sorsjegyek..................... 92.95. Bankrészvény . . . . . . .791.1. Hitelintézet.................................... 179.90. Ezüst.................................................119.50. Londoni váltók.............................119.65. Arany................................................5.72. KÜLFÖLD. Francziaország. A törvényhozó kamra ellenzéki töredékeinek többi időben tartott értekezleteit említettük;­öbb rendbeli jobbítmányban történtek itt meg­állapodások , melyek az ellenzéket bizonyos irány felé, s szabatosított formák szerint vezet­ve tömörebb egészben léptetik fel, s így tusá­zásaiban is több parlamentáris sikert ígérnek. Eddigi adataink szerint az elfogadott jobbít­­mányoknak csak alapértelmét közölhettük, most az „Opin. Nat.“ után oly helyzetben vagyunk, hogy ezen jobbítmányokat, melyek az ellenzék részéről a válaszfelirati szerkezet egyes tételei­nek módosításáig fognak benyúttatni, s így a fővita alapját képezendik majd, teljesen formu­­lázva adhatjuk olvasóinknak. Ezen közlemény szerint az ellenzék tagjai a jan. 9-ki ülésben a következő jobbítmányi szer­kezeteket tettek le a kamra asztalára : 1. Választások, és hivatalos kije­­lö­lések. „Az ellenzéknek jutott két millió szavazat nem tekintethetik némely helybeli viszályok eredmé­nyének; átgondolt visszakövetelése az a szabad­ságnak.“ „A közigazgatás nyomása nélkül egész Fran­­cziaország csatlakozott volna Páris, Lyon, Mar­seille, Lilié, Bordeaux, Nantes, Toulouse, Saint Etienne, Dijon, le Havre, Strasbourg, Brest, Nimes, Toulon, Metz, Mulhouse, Nancy, Limo­ges, Angers, Boulogne-sur-mer, Saint-Ló, Tours, Versailles, Saint-Quentin, Dunkerque, Grenob­le, Pritiers, Béziérs, Cette, Bourges, Laval, El­­beuf, Saint-Omer, Valenciennzo, Aix, Abbeville, Chálon-sur Saon, Bastia, Chartres, Periquent, Alais, Vienne, Agen, Tarare, Sedan, Montlucon, Beauvais , Saint-Pierre les Calais , Valence, Saint-Brienc, Thiers, Guebwiller, Libourne, Vil­­lefranche, Sens, Beanne stb stb szavazataihoz. „Francziaország nem kétkedik önmagában , méltónak tartja magát mindazon jogok gyakor­lására, melyeket más nemzetek élveznek. A közigazgatási szabadságok, melyeket neki ígér­nek, csak úgy birondnak értékkel, ha azok a politikai szabadság biztosítása és megszilárdí­tására szolgálnak ; ezt amazok se nem helyette­síthetik, se nem feledtethetik. „A hivatalos kijelölések rendszere által félre­ismert, és megsértett választási szabadság e 1­­s­ő­j­e a politikai szabadságoknak. Aláírva : Jules Favre, Hénon, Dalimon, Emile • Ollivier, Ernest Picard, Jules Simon, L. Havin, A. Guerroult, Eugéne Pelletan, V. Lanjuinais, Glais-Bizoin, dúc de Marmier, Dorian, Malé­­zieux. A 2-ik §-ra : Egyéni szabadság. „A közbiztonsági törvény, s a kivételek,­e­­lyek azt környezik, lerontják az egyéni szab­d­­ságot. „Megszüntetését reclamáljuk. Aláírva : Pelletan, Marie, Hénon, Dorian, Gr.e­­roult, Lanjuinais, Magnin, Marquis, Dande­­larre, dúc de Marmier, Jules Favre, Jules Si­mon, Havin, Darimon, Maleziéux, Glais-Bizoin, Picard, E. Ollivier, Thiers. A 3-ik §-ra : Sajtószabadság. „Francziaország minden időben legtevéke­nyebb eszköze volt a polgárisodásnak ; jelenleg alárendeltje a­z alkotmánynak, mely maga ma­gát tökélesíthetőnek vallja : minden intézmé­nyének elvét a suffrage universel képezi. „Megfosztani azt a sajtószabadságtól, any­­nyi mint lealázni szerepét a világban, s mozdu­latlanságra kárhoztatni, midőn haladással ke­csegtetik ; annyi, mint felhívni azt felségileg nyilatkozni a kérdések felett, melyeknek sza­bad megvitatását meg nem engedik neki. Aláírva: Glais-Bizoin, Marie, Henon, Ollivier, Magnin, J. Simon, Dorian, Gueroult, Havin, Pelletan, Lanjuinais, Darimon, dúc de Marmier, J. Favre, Picard. A 3-dik §-ra Helyhatósági szabad­ságok. „A helyhatósági attributiók­ növekedése első lépés leend a decentralisatio valódi ösvényén. Sürgetés, hogy a megyei tanácsoknak meg­adassék a jog, elnökeiket és titkáraikat kine­vezhetni. Páris és Lyon városok választói kár­hoztatták, mint mi is a helyhatósági bizottsági rendszert. A községi érdekeket képviselő maire a helyhatósági tanácsosok, mint pogártársaik meghatalmazottai csak választás útján léphes­senek be. Aláírva: Picard , Lanjuinais , Henon, Ha­vin, Malézieux, Pelletan, dúc de Marmier, J. Favre, J. Simon, Magnin, Dorian,Marie, Gue­roult, Glais-Bizoin,Marquis Dandelarre,Darimon, E. Ollivier. A­mik­o­ra: Munkaszabadság. „Az egyesülési törvény megszüntetése, me­lyet a közelebb múlt évben sürgettünk, jótéte­mény leend. A munkások, meggyőződvén, hogy a szabadság egyszersmind a rend és munka egyedüli biztosítéka, valamint az erkölcsi és anyagi jólétnek legtermékenyebb forrása, nem­­kivánnak többet az államtól, mint hogy helyze­­töket saját erényök által javítsa. Ezt meg kell nekik adni az oktatás, s az egyesülési jogok na­gyobb szélessége által. Aláírva: Lanjuinais, Marie, Darimon, Glais- Bizoin, Magnin, dúc de Marmier. Malézieux, E Ollivier, Hénon, D’ Andellarre, Gueroult, Pelle tan, Picard, I Favre, Havin, J. Simon. Az 5-ik§-ra: Ingyenes elemi oktatás. „ Örvendünk a haladásnak, melyet ön a köz­oktatás kifejlesztésében jelez, mindazáltal con­­statálva, hogy több mint h­a­t­s­z­á­z­e­z­e­r gyer­mek van még megfosztva az oktatástól, csak kívánhatjuk, hogy Európa különféle vidékein már rég idő óta szerencsésen megkísérlett tapasz­talathoz alkalmazkodva, az elemi oktatás telje­sen ingyért adassék. Nem feledjük, hogy az elemi oktatás az általános szavazat obligat­­o­­rollariuma, s hogy csupán ez képes tartós alap­ra fektetni minden intézményeink alap­elveit. Aláírva: Havin, Gueroult, J. Simon, Maié zieux, dúc de Marmier, Marie, Lanjuinais, Olli­vier, D‘ Andellarre, J. Favre, Dorian, Magni , Darimon, Glais-Bizoin, Hénon, Pic rd, Pelletán A 6-ik §-ra: Algír és a gyarmatok. „Algír és a többi gyarmataink már régóta virágzásban lennének, ha szabadelvű intézmé­nyekkel ajándékoztalak volna meg. Kívánjuk, hogy legyenek legalább assimilálva Franczia­­országhoz, s hogy érdekeik a saját választotta képviselőik ezen körében védelmeztethessenek. Aláírva: Marie, Picard, Pelletan, Hénon, Mag­nin, Gueroult, Dorian, Jules Favre, J. Simon, Glais-Bizoin, Darimon, Havin, Ollivier. A 7-ik ó­ra: Mexikó. „ Fájdalommal látjuk, hogy a kormány ra­gaszkodik a mexikói expeditióhoz; nem csatla­kozhatunk e megkárosító vállalathoz, s a köz­véleményt tolmácsoljuk, midőn kívánjuk, hogy az azonnal fejeztessék be. Aláírva : Gueroult, Marie, Pelletan, J. Simon, Havin, Henon, Glais-Bizoin, J. Favre, Dorian, Magnin, Picard, Darimon, Ollivier. A folyó 9-én este tartott ellenzéki értekezle­ten Marie képviselő szállásán, H­a­v­i­n és Gueroult következő jobbítmányt hoztak ja­vaslatba : „Az 1830 -i forradalom után Francziaország tizennyolcz esztendőn át hangoztatá meghatal­mazottjai által óhajtásait Lengyelország javára „Megújítva ma ugyanezen óhajtásaikat a tör­vényhozó test, azt kívánja, hogy azok ne ma­radjanak meddők. Ma midőn Oroszország láb­bal tapodja a szerződéseket, s gúnyolja az em­beriség legszentebb törvényeit, elérkezettnek hiszszük a pillanatot, hatályosan segítni Len­gyelországot, s ezen franczia és európai nagy érdek szolgálatára hiú tiltakozások helyett egye­bet is tenni­“

Next