Pesti Napló, 1864. január (15. évfolyam, 4164-4188. szám)
1864-01-13 / 4172. szám
ama népeknek , mert nekünk nincs világkereskedésünk, nincsenek gyarmatbirtokaink, fűszertermő szigeteink stb., hanem a szó teljes értelmében elmondhatjuk : „a nagy világon e kívül nincsen számodra hely !“ Hozzunk mielőbb helyes arányokat mezei gazdászatunkba; hozzunk helyes arányokat az ipar és kereskedelem méltánylata és pályáinak kellő betöltése által közgazdászatunkba ; hozzunk még helyesebb arányokat ezekbe, mint mint Nyugateurópa népei felmutathatnak; s az eredmény, mely mezei gazdászatunk feladata — a lehetőség, hogy a hon földjén még ennyi nép mint most létezik, ne csak megélhessen, de jól élhessen, nem fog elmaradni. Nehéz, de nem lehetetlen teendők ezek. Nem hivatkozunk itt Japán és China vidékeire, melyeken 2—3—4 annyi nép él helylyel helylyel, mint hazánk földjén. Abban, hogy hazánk mezei gazdászata e hivatásának megfelelhet, kétkedni annyi lenne, mint mezei gazdászatunk kifejlődése, sőt az isteni gondviselés felett pálczát törni. Annál inkább meg fogunk felelni e hivatásunknak, annál több önállást és jelentékenyebb szerepet ölt mezei gazdászatunk, annál inkább el fogjuk találni a kellő arányokat, mind az egyéni, mind a közgazdászatban, minél inkább gyarapítjuk, műveljük és alkalmazásba léptetjük a közgazdászat tudományát. Sok időt, sok fáradságot, sok eszmecserét, sok kísérletet fog igényelni a kellő arányok kipuhatolása; nem egy két bukást idézhetnek elő a szerencsétlen kísérletek, mindenekelőtt tisztába kell azonban jönnünk azzal, hogy ama számtalan pályák közt, melyek betöltését közgazdászai viszonyaink igénylik, egyet sem szabad megvetnünk azért, mert önhasznát a közhaszonnal kapcsolatba hozva , mozdítja elő ; sőt (ha ezt mások sérelme nélkül teheti) mindeniket annyival többre kell becsülnünk, minél szorosb kapcsolatba hozta és minél inkább előmozdította önérdekeit a közérdekekkel, mert ekkor saját érdekeinek gyarapítása igen mérvéül szolgál annak, mennyit tett a közjóért? mennyiben felelt meg hazafias kötelességeinek ? Tisztába kell jönnünk azzal, hogy a hon földjét jól művelni, a honi iparhoz és kereskedelemhez méltányosnak lenni oly hazafias kötelesség, melyet milliomok gyakorolhatnak egész életen át, s melynek eredményét sokkal többre becsülhetjük, mint bármely nyert csatákét, melyre történetünk büszke; oly hazafias foglalkozás, melynél jelentékenyebbet csak ritkán és csak választottjainak nyújthat a sors. KUBINYI LAJOS: Veteményes jelentés Poroszkay Ignácz torontálmegyei tiszteletbeli főmérnök urnak csatornázási tervvázlata felett. Poroszkay Ignácz főmérnök ur által az orsz. Magy. Gazd. Egyesülethez benyújtott csatornázási terv-vázlatnak megbirálására, az igazgató választmány f. é. nov. 14-ik üléséből alulírottak bizottmányképen kiküldetvén, tiszteletteljes véleményünket a következőkben van szerencsénk előterjeszteni. Azon ismert javaslatok ellenében, melyek szerint a Dunának a Tiszával, hajózható csatorna által összeköttetése, utóbb a Duna balpartján elterülő mocsároknak lecsapolása indítványoztatott, Poroszkay főmérnök úr, már 1847- ben közlötte első terv vázlatát, mely biztosabb siker mellett, kevesebb költséggel, mégis nagyobb kiterjedésben, hasonló czélokra volt szolgálandó. Pest és Bácsmegyék hatóságai, minthogy ezen javaslat által közvetlenül érdekelve voltak, a fölterjesztett tervezetet szakértő bizottmányok által megvizsgáltatván, 1848 ik évi országgyűlési követeiket annak pártolására utasították. A közbejött események ezen javaslatnak czélba vett életbeléptetését megakadályozák, maga a tervezet feledésbe jött, mig Poroszkay eszméinek életrevalóságától áthatva, folyó 1863-ik évben újabb megismertetésükre vállalkozott, midőn ebbeli közleményét, a Magyar Gazd. Egyesülethez fölterjesztvén, szakértők által megbiráltatni, s érdeme szerint felkaroltatni kéri. Említett közleményében tervező, a Duna balpartján Pesttől Bezdányig elterülő vidékkörnek műveltségi állapotát veszi szemügyre , melyet a Dunának részes áradásai ellen megmenteni, az állóvizeket és mocsárakat egy szárító csatornán elvezetni, a pesti Dunából kibocsátott vizet, s a mesterségesen eredményezett vizesést, úgy a szomszéd földek öntözésére, valamint más iparos czélokra felhasználni, továbbá szárító hajózható csatornát, az új életre ébresztett iparnak szolgálatában hasznosítni, végre a soroksári Dunaág vízállásának mélyítésével, a fővárosi csatorna rendszer könnyített tisztántartását előmozditni , —s ezek azon czélpontok, melyeknek elérésére tervezőnek javaslata irányozva volt. Kétségtelenül nagy eredményekre kiható szép eszme, mely korszerűségénél fogva kiváló figyelemre méltó, mihelyt életbeléptetésének feltételeire nézve, a czélszerű kivitel lehetőségét ki nem zárja, ha hogy ennél fogva a megkívántató áldozatok, a reménylett haszonnal helyes arányban állanak Lássuk azért az eszközöket, melyeket indítványozó a fennérintett tervezetnek kivitelére ajánl. Szerinte a Duna balpartján, Pesttől a Ferencz csatornáig, az ártér közel egy milliónyi hold területet foglal el. Nagy áradások után, mintegy 600,000 holdról a víz ismét medrébe viszszasiet. De mivel több, mint 400,000 hold oly mélyen fekszik, hogy ezekről, rendesen csak az aratás után beálló alacsony Dunajárás enged szabad lefolyást, tervező az állóvizeknek, a Ferenczcsatornán át, a 10—11 öllel mélyebben fekvő Tiszába lecsapolását javasolja, mi kevesebb költségel annál könnyebben volna eszközölhető, minthogy e czélra a balparti Dunaágakat, s a Ferencz-csatornát lehetne felhasználni. A Ferencz-csatorna ugyanis Bezdánynál a Sebesfok által, a mohácsi vagy baracskai Dunaággal van összekapcsolva, mely utóbbi 6 mértföldre kész csatornamedert képez, mihelyt felső végén a Dunától töltések által elválasztatik. Innét rövid fél mfldnyi átmetszéssel a bajai v. i. Sugovicza Dunaágba érünk, mely szinte töltésekkel a nagy Dunától elválasztatván, csatornává alakítható. — Bajától e csatornát a feljebb fekvő Duna öntötte mocsárokon át, Fülöpszállás, Szabadszállás, Kun-Sz.-Miklós felé folytatván, Dab alatt az úgynevezett Bakéren át, a soroksári Dunaággal lehetne összekötni, s ezt is a bajai és baracskai ágak módjára csatornává átváltoztatni. Első tekintetre szembeötlő, hogy ezen tervezet helyes és okszerű alapokon nyugszik, mert az álló vizek és mocsárok, közel 50 községi és számtalan pusztai birtokok határain át, mintegy 26 mfldnyi hosszúságban, helylyel közzel 5—6 mfldnyi széles területet borítanak el a kijelölt vidéken, mely a Dunához képest oly mélyen fekszik, miszerint arról a tavaszi hós esővizek többnyire csak julius havában folyhatnak le, midőn azokon már hasznos növényzet többé nem tenyészhet. — Könnyű azért belátni, hogy ezen mocsárok lecsapolása, egyedül az ajánlott módon, t. i. a Ferencz csatornán át, a sokkal mélyebben fekvő Tiszába lesz sikeresen eszközölhető, annyival inkább, minthogy az álló vizek e vidéken, főleg a Duna magas állásakor, a töltéseken, s a porhanyó földrétegen átszivárgó földárjából képződnek. (Folytatása következik.) Gazdasági és keresk. tudósítások. Pest, jan. 12. Derült idő, kemény hideg. A Duna a lánczhidon felül egészen befagyott, úgy hogy a jégen át Ó-Budánál bizton közlekednek. Gabnavásárunk hangulata tegnap még szilárdabbá lön, s a búza ára a fogyasztók mindinkább növekvő vételkedve mellett ismét fölébb ment, általában 5 krral mérő számra. Eladatott többek között 1500 m, 85 ftos fehérmegyei búza 5 ft 30 krral, 1700 m. siófoki 86—87 ftos 5 ft 35 krral három havi terminusra. A rozs is jól kelt változatlan áron. Az árpát kenyérpótlékul veszik az alföld számára, igen jó árakon. A hizlaló árpa 2 ft 90 krjával kelt. A kukoriczát a bejegyzés szerint kínálják. Debreczen, jan. 9. Búza, rozs és kukoricza e héten is jó keretben emelt árban részesültek, de zab és árpa csak csökkentett áron találtak vevőre. A szükséglet fedezésére rozst és kukoriczát folyvást keresnek. A heti vásáron az árak következők voltak : búza 84—85 fontos 4—4 ft 50 kr, 86—88 fntos 4 ft 60—90 kr, rozs 78—80 fntos 3 ft 35—40 kr, árpa 2 ft 80—3 ft, zab 1 ft 90—2 ft, kukoricza ut 3 ft 15—20 kr, köles 2 ft 80—90 kr, a szalonna ára 29—36 ft nem igen kedvező az üzérkedésre, minthogy Pesten 28 frton kapható. Időjárásunk igen jó, hideg és száraz; reméljük, hogy holnap kezdődő országos vásárunk látogatott és jó sikerű leend. (R.) Nagy-Kanizsa, jan. 8. Gabnaüzletünk élénk, s a megrendelések igen sürüek. Búza 84—89 fontos 4 ft 45—90 kr, rozs 79—84 fontos 2 ft 95 kr—3 ft, árpa 70—74 fontos 2 ft 70—90 kr, zab 44—47 fontos 2 ft 5—10 kr, kukoricza 82—84 fontos 2 ft 95 kr—3 ft, téli repcze 6 ft 25 kr. Időjárásunk változó , majd hideg, majd nedves — s jóformán havaz. A jég ködnélküli s igy egészséges. Eger, jan 8. Időjárásunk egy részről hideg, másrészről ködös, zuzmarás, s igy kellemetlen. Meg vannak vigasztalva azok is, kik kétségbe estek, hogy nincs hideg, s nem kapnak majd jeget, az évi szükségletre. A hévmérő 7—8 fok között áll. Piaczunk látogatott volt, az árak így álltak : t- búza 9 ft, kétszeres 7 ft 70 kr, rozs 7 frt 30 kr, zab 4 frt 20 kr, tengeri 7 frt 20 kr. Arad, január 8-án. A mai hetivásárra felhajtatott ökör 45 db, mészárosok vették 45— 105 ftjával darabját; tehén 22 db., nehány eladatott 40—60 ftjával; borjú 60 db, mészárosok vették 6—14 ftjával; sertés elég jelentékeny számmal volt behajtva, s nagyobb része el is kelt 18—35 ftjával; jó 36 db volt a piaczon, egy része eladatott 5—20 ftjával. Különfélék. Pest, jan. 12. * A hazai szükölködök fölsegélésére ismét három küldeményt vettünk 1) A „veszprémi polgári társaskör“ részéről 104 ft, a következő lelkes sorokkal: T. szerkesztő úr ! A 21 éves baráti összetartásnak örvendő veszprémvárosi polgári társas kör, a midőn a gyászos emlékezetű 1863 ik évet sírjába temette, attól elbúcsúzva, iparkodott az az által okozott könyeket letörülni azon testvérek szemeiből, kikkel mostohaságát annyira éreztette, s kiket ínségre juttatott. Bár a polgári társaskörnek minden egyes tagja az ínségre jutottakat mint közpolgár tehetsége szerint már segedelemben részeltette , mindamellett mint a polgári társaskör tagja is sietett hazafiai és testvéri szeretetének zálogául filléreit össze tenni s abból ezen 104 ftos segedelmet nyujtani; nem nagy ugyan az öszszeg, legalább nem elég arra, hogy a közös ínségben sintődők sorsán segítve legyen, de mégis elég arra, hogy testvéri érzületének és segedelemre készségének zálogául szolgáljon. Ne adja a magyarok Istene, hogy valamikor még ehhez hasonló könyör adományra testvéreink, vagy a magyar haza bármely polgára szorulni kényszerüljön, de ha a megpróbáltatás ideje eljövend még valaha, valamint most, úgy jövőre is, polgári társaskörünk mindent el fog követni, hogy magát a „magyar polgári“ névre, s testvéri szeretetre érdemessé tegye. Felkérjük a t. szerkesztő urat, legyen szives az ide zárt 104 ft összeget az illető helyre eljuttatni, s bennünket becses lapja által értesíteni. Kik is hazafiui tisztelettel maradtunk stb. Veszprém 1864- dik év jan. 7-én. Pongrácz Dániel: A veszprémi polgári társaskör jegyzője. 2) A pozsonyi kaszinó-egylet f.hó 6-kán gr.Zichy Károly ő maga elnöklete alatt tartott gyűlésében a fentirt czélra 100 ftot szavazott meg, mely összeget a gyűlés megbízatása folytán t. ez. Kunsch Lajos ur beküldő hozzánk. 3) Mármaros megyéből Rónaszékről „Többen“ (kik már elébb az ottani lakosság és sóaknai hivatal tagjaival egyetemben 127 ftot adakoztak) most újólag 22 ftot küldöttek be, mint az ott tartott műkedvelői előadás tiszta jövedelmét. Mindhárom rendbeli t. ez. adakozók fogadják nyílt elismerésünk kifejezését, s a szükölködök hálaszózatának tolmácsolását. — A szerkesztőségünkhöz eddigelé beküldött és átszolgáltatott pénzek összege 23,485 ft 41 kr, 25 db cs. k. arany, és 1 db ezüst tallér. * Gr. P . 110 y Mór önmaga gyengélkedéséből fölépülvén, Bécsből Budára visszaérkezett. * A pesti hivatalos lapok vezetőit Bécsbe hívták föl utasítások vétele végett. * Az általunk gyakran fölemlített „Alföldiek segélyalbuma“ megjelent. Szerkesztők Reviczky Szever és Zilahy Károly. Deák Ferencz jól talált arczképével. Melléklet: Népdal Tompa Mihálytól, eredeti zenéjét szerző Reményi Ede. A 332 lapnyi, díszes kiállítású album tartalmát a következő írók költeményes és prózai dolgozatai képezik: Arany J., Atala, Bajza Jenő, Bulyovszky Lilla, Cserényi Imre, Degre A., Dobsa L., b. Eötvös J., Flóra, Gyulai P., Jánosi Gusztáv, b. Jósika M., Kecskeméthy A., Kriza J., Lauka G, Lévai J., Medgyes L., gr. Mikó J., Országh Antal, Sárossy Gy., Szabados János, Szász Béla, Szász Károly, Szelestey L., Szendrey Julia, Tanács M., Thaly Kálmán, Tolnai Lajos, Tompa Mihály, Tóth K., Zalár, Zálnoki Sándor, Zilahy K., K. Wesselényi M. — A tartalom becséről e névsorozat eléggé kezeskedik, mi tehát az ajánlgatást mellőzve, egyszerűen fölemlítjük azon körülményt, hogy az albumból 600 fölösleges példányt nyomatván, könyvkereskedések útján, nevezetesen Pfeiffer F. bizományában — Reményi hangjegymellékletével együtt — 3 fzjával kapható ; s az ezen példányok összes jövedelme a hazai szükölködöké, a ki tehát megveszi, azonfelül, hogy becses könyvet szerez meg, 3 ftot áldozik az ínségesek javára. A nagyszámú előfizetők példányai folyton expediáltatnak, és rövid nap alatt mindnyájan kézhez veendik. — A szűkölködők részére már eddigelé 1000 flot tettek le ezen album jövedelméből a szerkesztők, akik nyilvánosan fognak számolni a még ezután bejövendő összegekről is. * A pénteki váczi úti fellobbanást, mint a városházánál tartott hivatalos nyomozásokból kiderül, csakugyan a légszesz, illetőleg a gázvilágító-társulat hanyagsága okozta, mely társulat az elromlott csöveket a szerencsétlen bolttulajdonos Habern ismételt sürgetéseire is mind késett kiigazíttatni. Habern péntekre virradólag még éjjel is fölkelt, és boltajtaját kitárta, mondván az erről bizonyságot tevő boltörnek — a ki eleinte nem akarta engedni a bolt nyitva hagyását — hogy, hagyja csak, mivel ő igen aggódik a gáz miatt, mely egész boltját betölté, — hadd szellőzzék ki jól a bolt. A mi megtörténvén, ismét becsuka és lefeküdt; de a légszesz újra meggyűlt — s eszközlé a szétrobbanást. — Ma (f. h. 12.) délelőtti 11 órakor tartatott meg a m. k. egyetemi templomban, gróf Crouy Henrik másodszülött fiának, lovag Crouy Károly cs. kir. ny. alezredesnek s több rend lovagjának egybekelése a szelidlelkü bájos Mayfalvi Gyurcsányi Irma kisaszszonynyal. Az egyházi szertartást illő fénynyel m. Lipthay András ez. püspök ur végezvén, a nagyobb részt családtagokból álló díszes nászsereg az Europa szállodában vidám villás reggelire gyűlt egybe, honnan áldást kívánva a boldog párra, falusi birtokaikra oszlottak szét. * Simonyi ismert fényképésznek a váczi utczai gr. Keglevich-ház udvarán lévő műterme ma délben leégett. — A tűz a laboratóriumban ütött ki, lángra kapván az aether sulphuricus; az ott dolgozó segéd tetemes égés-sebeket kapott. *Pécskánf, hó 5 bike és 6 bika közötti éjjel a szép g. n. e. templom leégett. Kilencz órakor lezuhantak a harangok, a torony, a sekrestye minden templomi készlettel, szóval minden a lángok áldozata lett, csak a négy puszta fal maradt meg. A tűz a toronyban kezdődött, hogy mily okból, még nincs tudva. A kárt 50,000 frtra teszik. * A tegnapi jogászbál válogatott közöség részvéte mellett s annál kellemesebben folyt le, mivel a termek, melyek ízletesen ki valának díszítve — a tolongásig nem teltek még. A derült vig kedv kivilágos viradtig együtt tartá a társaságot. A tiszta jövedelem a szükölködök javára, mint halljuk, körülbelől 500 ft; s mig ezt örömmel említjük fel, nem hagyhatjuk megrovás nélkül azon sajnos körülményt, hogy a részt vett hölgyek közül a bájos bálasszonyon kivül alig volt csak egy is magyar ruhában öltözve, holott a férfiak mindnyájan tetőtől talpig magyarban valának. — Tisztelet a hölgyeknek, de ők általában kevésbé állhatatosok szép nemzeti viseletünk fenntartásában, mint a férfiak — a magyar gazdasszonyok egyletének lelkes tagjai e tekintetben is dicsérendő példával járnak elől. * Gr. Cziráky János ő excja Lovas-Berény helység számára három harangot öntetett, 1400 frtot áldozván e czélra. A két régi harang éretértéke 700 frtra becsültetvén, igy az uj harangok 2100 frtba kerültek. Az uj harangok a székesfehérvári püspök által fölszenteltetvén karácsony ünnepén éjfélkor szólaltak meg először. * Thierry, a franczia institut tagja, az Attilla-mondakör nagy tudományú búvára, kinek e tárgyról írt érdekes művét Szabó Károly magyarra fordítá, készül hazánkat meglátogatni. Thierry már régóta levelezést folytat Szabó Károlylyal a magyar történelem, különösen a hunmondák ügyében. *A kassa-oderbergi vasút. A „Wr. Abendpost“ szerint a kormány még folyó ülésszaka alatt javaslatot akarna terjeszteni a Reichsrath elé a kassa-oderbergi vasút ügyében. Ezen pálya fontossága, mennyiben nemcsak a Kárpátok dús vastelepeit nyitná meg a közlekedésnek, különösen akkor tűnnék ki, ha Zsolnáról Diószeg-Komáromig építtetnék ki, mivel ezen esetben Magyarország északnyugati részét és Horvátországot egyenes összeköttetésbe hozná Észak-Németországgal. Az említett lap szerint az engedélyért folyamodók a mértföldenkénti jövedelemhez szabott biztosítást igényelnek. * Mint halljuk, a csütörtökön tartandó jogászbálon nem Mihalek, hanem Marchal, a nemzeti kaszinó vendéglőse fogja a közönséget étkekkel ellátni. * Havaselvén kőolajforrásokat fedeztek föl, melyekből már 20,000 tonna rendeltett meg Londonba. * Szerdahelyszéken Kis-Apoldon a román nemzet némely nagy férfiat követi költségei fedezésére, mint a „H. Zig“ beszéli, minden házra 2 ftót róttak, s minthogy ezen nem kevesebb mint fejedelmi adó megfizetésétől némelyek vonakodtak, mintegy tizenöt kis-apoldit, mint állítják, fogságba indítottak Szerdahelyre, de 200 kis-apoldi utánok eredt és szabadon bocsáttatását követelte, s csak azon igérettételre oszoltak el, hogy amazok szabadon bocsáttatnak, ami csakugyan meg is történt. * Rév-Komárom városa népes ref. községében „protestáns énektársulat“ alakult. * Szegeden 1863-ban született: a palánkban 466, alsóvárosban 839, felsővárosban 617, Rókuson 275, összesen 2197 egyén ; meghalt: a palánkban 428, alsóvároson 619, felsővároson 375, Rókuson 384, összesen 1806 egyén eskettetett: palánkban 116, alsóvároson 212, felső városon 125, Rókuson 73 pár. Az elmúlt évben 125 tel született,azonban 384-gyel halt meg több egyén, mint 1862-ben, s 67 párral kevesebb eskettetett meg. Nem a legörvendetesebb arány. * Bakodi Tivadar orvost a pest német ev. hit. hívek, kiknek szegényeit egész éven át dij nélkül gyógyította, gyönyörű kötésű bibliával tisztelték meg újévre. — Dr. Oláh Gyula ur azon beteg joghallgatóknak, kik az egylettől levéllel láttatnak el, ingyen orvoslását ajánlá fel. * A gáztársulatra a közelebbi baleset után számos panasz merül föl. Többek közt említi a Zwischenakt, hogy a dunaparti paplak a múlt hét elején hasonló veszélyben forgott, mint a nemrég fölvetődött váczi úti ház. Városi alkapitány Albert úr t. i. egy reggel gyertyával a papiak épületében találtató harmadhivatalba lépvén, nagy durranást hallott, mely után az egész hely teli lett lánggal. Vizsgálat után kisült, hogy a ház alatt elvonuló utczai nagy gázcső kilyukadt és a gázt az épületbe eresztette. Albert úr jelentést tett a gáztársulatnál , de eredmény nélkül. Most aztán a váczi uton esett szerencsétlenség folytán bezzeg ide is elküldte munkásait a derék társulat. A szoba még akkor (öt nap múlva!) is folyvást tele volt gázzal. — Bizony a hatósági intézkedés, ha valahol, ily eseteknél a legszigoruabban volna alkalmazandó. * Az erdélyi muzeumegylet f. évi febr. 15 én tartandja ez évi rendes közgyűlését, Kolozsvárit. — Az érd. orsz. nemzeti színház részvényesei pedig f. január hó 29-kén d. e. 10 órakor fognak gyülésezni szintén Kolozsvártt, gróf Mikó Imre ő excja házánál. * Szabolcsból írják nekünk, hogy az 1863. dec. 16-kán Kis-Várdán tartott műkedvelő hangverseny a nagykállai égettek javára 200 ft 70 krnyi tiszta jövedelmet hozott. Az összes bevétel 249 ft volt. A tiszta jövedelem átadatott a szabolcsmegyei inségsegélyze esület elnökének kiosztás végett. * Somogy megyében, orvosi kimutatás szerint eddigelé 2050 db marha betegedett meg a keleti marhavészben; ebből 470 kigyógyult, 1547 elhullott, 825 bebunkóztatott. A vész eddig 14 községben mutatkozott. * A lapok méltó panaszt emelnek az ellen, hogy a magyar képzőművészeti társulat sorsjegyei nem kelnek. E panaszt mi is magunkévá teszszük, s kötelességünknek tartjuk a közönséget az említett társulat üdvös czéljaira figyelmeztetni, s a sorsjegyek vételére felszólítani, annál is inkább, minthogy egy-egy sorsjegy ára csak 50 kr, a nyeremények, pedig mintegy 10,009 ftra rúgnak. * Az aradi levesosztó intézet példájára a battonyai olvasó - egylet tagjai is létesítettek ily jótékony intézetet, mely máris 50 szegényt lát el meleg étellel naponként. * A hazai harang-statistikáról a „P. Ll“-ban a következő érdekes adatokat olvassuk : Magyarország legnagyobb harangja a brassói városház tornyában függ, s 159 mázsát nyom; ezután mindjárt következik a kismártoni hg Eszterházy-féle nagy harang (150 m.), de a melyet a herczeg a bécsi fogadalmi templomnak ajándékozott; az esztergomi bazilika déli tornyának harangja 110 mázsás; 100 vagy közel száz mázsás harangok : — a kassai, (a Rákóczi-harang, a magánálló toronyban a székesegyház előtt) az egri, váczi, veszprémi, pécsi, pápai, iglói, nagyváradi, debreczeni, lévai; 50— 70 mázsás annyi van, hogy bajos lenne előszámlálni. * Az alföldi vasút munkálatainál a jelen hó első napjaiban már 1300 gyalog napszámos és 250 földhordó szekér működött naponkint. * Déva-Ványa 1863. sept. 24-kétől december 1 -jéig 300 szükölködőt segélyezett, s ez utóbbi naptól mostanáig 550 et segélyez. A segélyzést lisztül adják ki nekik. A határbeli birtokosok közül e czélra jelentékenyebb áldozatokat b. Badacci Antal, és Andrássy János urak hoztak, de a dolog terhét az ottani vagyonos gazdák viselik, megosztván vagyonuk részét éhhalállal küzdő polgártársaikkal. — Távirati tudósítás a bécsi börzéről jan. 12-kéről: Nemzeti színház. Jan. 13-ra van kitűzve: Megyeri Károly, Izsó Miklós által készített mellszobrának ünnepélyes leleplezése. — „A régi pénzek“, vagy „Az erdélyiek Magyarországban“. Eredeti vígjáték 3.felv. Felvonások közt: Colosanti Vincze ur, ophycleide művész és római académia tanárának második fellépte. Budai népszínház. Jan. 13-ra van kitűzve . Harmincnegyedszer: „Az ördög pilulái. “ Nagy látványos tüneményes bohozat 15 képlettel, 3 felvonásban. 5% metalliques.......................... 72.80. Nemzeti kölcsön.......................... 80.05. 1860-ki sorsjegyek..................... 92.95. Bankrészvény . . . . . . .791.1. Hitelintézet.................................... 179.90. Ezüst.................................................119.50. Londoni váltók.............................119.65. Arany................................................5.72. KÜLFÖLD. Francziaország. A törvényhozó kamra ellenzéki töredékeinek többi időben tartott értekezleteit említettük;öbb rendbeli jobbítmányban történtek itt megállapodások , melyek az ellenzéket bizonyos irány felé, s szabatosított formák szerint vezetve tömörebb egészben léptetik fel, s így tusázásaiban is több parlamentáris sikert ígérnek. Eddigi adataink szerint az elfogadott jobbítmányoknak csak alapértelmét közölhettük, most az „Opin. Nat.“ után oly helyzetben vagyunk, hogy ezen jobbítmányokat, melyek az ellenzék részéről a válaszfelirati szerkezet egyes tételeinek módosításáig fognak benyúttatni, s így a fővita alapját képezendik majd, teljesen formulázva adhatjuk olvasóinknak. Ezen közlemény szerint az ellenzék tagjai a jan. 9-ki ülésben a következő jobbítmányi szerkezeteket tettek le a kamra asztalára : 1. Választások, és hivatalos kijelölések. „Az ellenzéknek jutott két millió szavazat nem tekintethetik némely helybeli viszályok eredményének; átgondolt visszakövetelése az a szabadságnak.“ „A közigazgatás nyomása nélkül egész Francziaország csatlakozott volna Páris, Lyon, Marseille, Lilié, Bordeaux, Nantes, Toulouse, Saint Etienne, Dijon, le Havre, Strasbourg, Brest, Nimes, Toulon, Metz, Mulhouse, Nancy, Limoges, Angers, Boulogne-sur-mer, Saint-Ló, Tours, Versailles, Saint-Quentin, Dunkerque, Grenoble, Pritiers, Béziérs, Cette, Bourges, Laval, Elbeuf, Saint-Omer, Valenciennzo, Aix, Abbeville, Chálon-sur Saon, Bastia, Chartres, Periquent, Alais, Vienne, Agen, Tarare, Sedan, Montlucon, Beauvais , Saint-Pierre les Calais , Valence, Saint-Brienc, Thiers, Guebwiller, Libourne, Villefranche, Sens, Beanne stb stb szavazataihoz. „Francziaország nem kétkedik önmagában , méltónak tartja magát mindazon jogok gyakorlására, melyeket más nemzetek élveznek. A közigazgatási szabadságok, melyeket neki ígérnek, csak úgy birondnak értékkel, ha azok a politikai szabadság biztosítása és megszilárdítására szolgálnak ; ezt amazok se nem helyettesíthetik, se nem feledtethetik. „A hivatalos kijelölések rendszere által félreismert, és megsértett választási szabadság e 1sője a politikai szabadságoknak. Aláírva : Jules Favre, Hénon, Dalimon, Emile • Ollivier, Ernest Picard, Jules Simon, L. Havin, A. Guerroult, Eugéne Pelletan, V. Lanjuinais, Glais-Bizoin, dúc de Marmier, Dorian, Malézieux. A 2-ik §-ra : Egyéni szabadság. „A közbiztonsági törvény, s a kivételek,elyek azt környezik, lerontják az egyéni szabdságot. „Megszüntetését reclamáljuk. Aláírva : Pelletan, Marie, Hénon, Dorian, Gr.eroult, Lanjuinais, Magnin, Marquis, Dandelarre, dúc de Marmier, Jules Favre, Jules Simon, Havin, Darimon, Maleziéux, Glais-Bizoin, Picard, E. Ollivier, Thiers. A 3-ik §-ra : Sajtószabadság. „Francziaország minden időben legtevékenyebb eszköze volt a polgárisodásnak ; jelenleg alárendeltje az alkotmánynak, mely maga magát tökélesíthetőnek vallja : minden intézményének elvét a suffrage universel képezi. „Megfosztani azt a sajtószabadságtól, anynyi mint lealázni szerepét a világban, s mozdulatlanságra kárhoztatni, midőn haladással kecsegtetik ; annyi, mint felhívni azt felségileg nyilatkozni a kérdések felett, melyeknek szabad megvitatását meg nem engedik neki. Aláírva: Glais-Bizoin, Marie, Henon, Ollivier, Magnin, J. Simon, Dorian, Gueroult, Havin, Pelletan, Lanjuinais, Darimon, dúc de Marmier, J. Favre, Picard. A 3-dik §-ra Helyhatósági szabadságok. „A helyhatósági attributiók növekedése első lépés leend a decentralisatio valódi ösvényén. Sürgetés, hogy a megyei tanácsoknak megadassék a jog, elnökeiket és titkáraikat kinevezhetni. Páris és Lyon városok választói kárhoztatták, mint mi is a helyhatósági bizottsági rendszert. A községi érdekeket képviselő maire a helyhatósági tanácsosok, mint pogártársaik meghatalmazottai csak választás útján léphessenek be. Aláírva: Picard , Lanjuinais , Henon, Havin, Malézieux, Pelletan, dúc de Marmier, J. Favre, J. Simon, Magnin, Dorian,Marie, Gueroult, Glais-Bizoin,Marquis Dandelarre,Darimon, E. Ollivier. Amikora: Munkaszabadság. „Az egyesülési törvény megszüntetése, melyet a közelebb múlt évben sürgettünk, jótétemény leend. A munkások, meggyőződvén, hogy a szabadság egyszersmind a rend és munka egyedüli biztosítéka, valamint az erkölcsi és anyagi jólétnek legtermékenyebb forrása, nemkivánnak többet az államtól, mint hogy helyzetöket saját erényök által javítsa. Ezt meg kell nekik adni az oktatás, s az egyesülési jogok nagyobb szélessége által. Aláírva: Lanjuinais, Marie, Darimon, Glais- Bizoin, Magnin, dúc de Marmier. Malézieux, E Ollivier, Hénon, D’ Andellarre, Gueroult, Pelle tan, Picard, I Favre, Havin, J. Simon. Az 5-ik§-ra: Ingyenes elemi oktatás. „ Örvendünk a haladásnak, melyet ön a közoktatás kifejlesztésében jelez, mindazáltal constatálva, hogy több mint hatszázezer gyermek van még megfosztva az oktatástól, csak kívánhatjuk, hogy Európa különféle vidékein már rég idő óta szerencsésen megkísérlett tapasztalathoz alkalmazkodva, az elemi oktatás teljesen ingyért adassék. Nem feledjük, hogy az elemi oktatás az általános szavazat obligatorollariuma, s hogy csupán ez képes tartós alapra fektetni minden intézményeink alapelveit. Aláírva: Havin, Gueroult, J. Simon, Maié zieux, dúc de Marmier, Marie, Lanjuinais, Ollivier, D‘ Andellarre, J. Favre, Dorian, Magni , Darimon, Glais-Bizoin, Hénon, Pic rd, Pelletán A 6-ik §-ra: Algír és a gyarmatok. „Algír és a többi gyarmataink már régóta virágzásban lennének, ha szabadelvű intézményekkel ajándékoztalak volna meg. Kívánjuk, hogy legyenek legalább assimilálva Francziaországhoz, s hogy érdekeik a saját választotta képviselőik ezen körében védelmeztethessenek. Aláírva: Marie, Picard, Pelletan, Hénon, Magnin, Gueroult, Dorian, Jules Favre, J. Simon, Glais-Bizoin, Darimon, Havin, Ollivier. A 7-ik óra: Mexikó. „ Fájdalommal látjuk, hogy a kormány ragaszkodik a mexikói expeditióhoz; nem csatlakozhatunk e megkárosító vállalathoz, s a közvéleményt tolmácsoljuk, midőn kívánjuk, hogy az azonnal fejeztessék be. Aláírva : Gueroult, Marie, Pelletan, J. Simon, Havin, Henon, Glais-Bizoin, J. Favre, Dorian, Magnin, Picard, Darimon, Ollivier. A folyó 9-én este tartott ellenzéki értekezleten Marie képviselő szállásán, Havin és Gueroult következő jobbítmányt hoztak javaslatba : „Az 1830 -i forradalom után Francziaország tizennyolcz esztendőn át hangoztatá meghatalmazottjai által óhajtásait Lengyelország javára „Megújítva ma ugyanezen óhajtásaikat a törvényhozó test, azt kívánja, hogy azok ne maradjanak meddők. Ma midőn Oroszország lábbal tapodja a szerződéseket, s gúnyolja az emberiség legszentebb törvényeit, elérkezettnek hiszszük a pillanatot, hatályosan segítni Lengyelországot, s ezen franczia és európai nagy érdek szolgálatára hiú tiltakozások helyett egyebet is tenni“