Pesti Napló, 1864. február (15. évfolyam, 4189-4211. szám)

1864-02-14 / 4199. szám

stílét iránt új és tartós érdekeltség­et gerjesz­tenek. Vannak emberek, kik azt állítják, hogy az egyesületi téren újabb időben keletkezett moz­galmak nem a helyzet kényszerűségéből, hanem divatból származnak, s kevés maradandó becs­esel és életrevalósággal birnak , s azért ellenez­nek rendesen minden egyesülést, daczára an­nak, hogy ellenséges cselekvésük szépítésére felhozható ez ürügyet, a tapasztalás több ízben megc­áfolta. Nem tagadhatni, hogy van a kö­zönségnek oly része is, mely önállóan nem esz­mél, nem gondolkodik, a kiskorúság napjait él­ve, minden komoly cselekvéstől irtózik, s csak a divat változatosságai után kapkod, s annak állandó rabja; igaz az is, hogy a divat az áll­hatatossággal egy kalap alá nem vonható , de az egyesületi mozgalmak nem is ezen közönség szeszélyéből veszik származásukat, hanem egy mélyebb gondolkozásnak, tanulmánynak és ta­pasztalásnak kifolyásai, a­miért is minden el­lenségeskedést az egyesület ellen, bármily szép ruhába öltöztessék is azt, a közjólét szempontjá­ból elítélendőnek tartjuk. E szerint csak kárhoztatni tudjuk, s fájlaljuk azok titkos működését, kik a városunkban ala­kulóban lévő jótékony nőegyletet megbuktatni nemes kötelességüknek tartották. Mondják —s az eredményt tekintve nem kételkedhetünk — hogy az alakulandó nőegylet ellen irányzott megtámadás azon oldalról jött, melyről, beval­lott hazafisága után, legkevésbbé várhattuk !.. De igaz a római költő mondása : Omnia jam fi­­ent, fieri quae posse negabam . Et nihil est, de quo non sit habenda fides.“ — A jótékony nő­egylet tehát, mielőtt megszülethetett volna, él és megfojtatott; lesz-e feltámadása ?.. De ne feszegessük nagyon e kérdést; azt mond­ják, nem jó az ördögöt falra festeni; az alakul­ni akaró nőegylet ellenesei bizonyosan olyasva­laminek gondolták azt, minthogy keletkezésé­nek hírére is mindent mozgásba hoztak, hogy életet ne nyerhessen ; ezért értek. Most a hősi tett után bizton nyugodhatnak szerzett babérjai­kon. — A jó akaratnak ily bukását s ebből eredt fájdalmát enyhítheti némileg az e napok­ban keletkezett „levesosztó intézet“, mely váro­sunk szegényeinek e zordon és nehéz időkben, a tavasz s ez által a munka kinyiltáig megélhe­tését biztosítani tűzte ki magának feladatul; ennnek folytán 42 szegény láttatik el napon­kint. Áldassék a szegények iránt tanúsított ne­mes részvét. A közbátorság nálunk még eddig nem zavar­tatott meg; az útonállási merényletekről szál­longó hír — mely néhány nap óta a közönsé­get nálunk izgatottságba hozta — a szomszéd Hontmegyére reducálható. Hitelt érdemlő egyé­nek beszélik, hogy herczeg Eszterházy Pál tiszt­tartója városunkból Mikolára hazamentében a lontói völgyben rablók által megtámadtatott, azonban csekély sérüléssel szerencsésen meg­menekült. A többi beszéd men­de­monda és kósza­­bb­, s hitelt nem érdemel. 1. 1. Gazdasági és keresk. tudósítások. — Pest, febr. 13. Borongó idő, mérsékelt hideg. A gabnaüzlet tegnap nem változott. A búza, változatlan árak mellett, lassan kelt. A rozsból ismét több nagyobb mennyiség adatott el, s ez árvezikk a bejegyzett árakon igen keresett, 2000 m­. 80 ftos rozsot üzérkedésre 3 ft 65 krjá­­val vettek meg, martiusi átvétellel, továbbá 1800 m. hibás rozsot, ismeretlen áron. Az árpát is jól vették. — A Pesten 1864. évi február 11-én tartott heti marhavásár alkalmakor volt 675 ökör 60—215 ft párja, 167 tehén 55—125 ft párja, 95 borjas tehén 40—115 ft párja, 118 fiatal marha 24—36 ft párja, 248 borjú 22—36 ft párja. Mázsája a marhahúsnak 19—22 ft 75 kr, 1500 sertés 25—27 kr fontja, szalonna 28—35 ft 50 kr mázsája, zsir 32—35 ft 50 kr mázsája, szerb zsir, 28—32 ft mázsája. . — Szeged, febr. 9. A hideg engedett, tegnap esőfellegek borították az eget, sőt egy Magyar Tudományos Akadémia. Az idei nagy­gyűlésen legtöbb vitára adott al­kalmat a nagy jutalom és a Marczibányi-díj oda­ítélése. Csodálatos, hogy lapjaink vagy csak alig érinték, vagy épen emlíítetlenül hagyták. Évenként sok éretlen életet gyártanak az aka­démiára, de vajmi keveset írnak működésének akár árny, akár fényoldalár­ól. S ha imák is, rendesen egy-egy tag vagy osztály tévedését az egész akadémiára kiterjesztik. Hogy többet ne említsünk, hányszor vetették a nyelvtudományi osztály szemére a „Szócsintan“-t, pedig épen a nyelvtudományi osztály kelt ki legerélyesebben ez értekezés ellen; hányszor hányják föl Brassai rendes taggá nem választatását, pedig az aka­démia oly keveset tehet a mathematikai és ter­mészettudományi osztály indokolatlan ellen­szenvéről, mint magukba hírlapok. Épen azért csodálkozom , hogy legtöbb lap érintetlenül hagyta a nagy jutalmat és a Marczibányi díjt il­lető vitákat, azon pedig épen bámulok, hogy a természettudományi osztály többségének hal­latlan igazságtalanságát nem tulajdonította va­lamelyik az egész akadémiának. Azonban bizo­nyára sokan vannak a közönségben, kik az akadémia működését figyelemmel kisérik, s nem tudva, a körülményeket, nagyon megbotrán­­kozhattak Nendtvich Károly „Amerikai utazá­sáénak , mint természettudományi műnek, megjutalmazásán s ezt az egész akadémia véleményének tekintik. Ezért, felvilágosítá­sul , szükségesnek tartom megismertetni a közönséggel az ide vonatkozó vitákat, de kü­lönben is szégyene volna journalistikánknak, ha minden megjegyzés nélkül maradna oly jutal­mazás, mely a legélesebb megrovást érdemli. A mint tudjuk, a nagy jutalom és a Marczibá­nyi-dij az idén a természettudományi irodalom­ban 1857-től 1862-ig megjelent legjelesb termé­szettudományi munkákat illette. Az osztály, je­lentése szerint, többek közt a következő műve­ket jelölte ki, mint a­melyekből kiszemeli a jutal­mazandó munkákat : Rómertől:A Bakony. Szabó Józseftől: Békés és Csanád ta­lajtani és geológiai tekintetben. Ásványtan: Egy continentalis sülyedés- és emelkedésről. Argentytől: Hasonszenv. C h­y­z­e­r : Levéllábúak. N­a­g­y J.: A madár. Margó: Puhányok, Izomidegek. Balogh K.: Az ember élettana. Nagel: A csonttörések, kórboncttani, kór­történelmi és gyógyeljárási tekintetben. S­ay: Vegytan. P­é­t­e­r­f­i: Gazdasági növény- és élettan. Nendtvich: Utazás Amerikában stb. Midőn e jegyzék felolvastatott, mielőtt még a jutalomról szóló jelentésre került volna a do­log, felszólalás történt az osztály azon eljárása ellen, mely szerint Nendtvich utazása is a ter­mészettudományi szakmunkák közé soroztatott. Csengery Antal ezt a geographiai szakhoz vélte sorozandónak, mint nem különösen természet­­tudományi czélból tett utazást. A nyelv és szép­­udományi osztály egyik tagja úgy nyilatkozott, hogy minden oly utazási munka, mely nem szak­­tudományi czélból készült, a nyelv és széptudo­mányi szakba tartozik, mert főbecsét a stylus szépsége s az előadási forma művészete alkot­ják. Erre vita keletkezett, melyet Deák Ferencz­­nek az a megjegyzése szakított félbe, hogy, ha nem az érintett műnek ítélték a jutalmat, a­mit föl­­kell tennünk, szükségtelen előre minden vita. Olvastatott tehát a jutalomról szóló jelentés. Az osztály Balogh Kálmán „Élettan“ át elmoz­­dítá a pályázástól, mert második kötetén 1864 áll, s a nagy jutalom Török József „A két ma­gyar haza első rangú gyógyvizei is fürdői“ czí­­mű munkája második bővített kiadásának, mint legjobbnak, a Marczibányi dij pedig a nagy juta­lomra érdemesített műhöz legközelebb álló termé­szettudományi munkának, Nendtvich „Amerikai utazásának,“ ítéltetett. Ez ítélet ellen, érintetlenül hagyva az osz­tály önállóságát, több felszólalás történt. — Az ügyrend határozottan mondja, hogy valamely több kötetből álló munka darabonként is jutal­­maztathatik (92. o.); Thán Károly ez okból hi­báztatta, hogy Balogh Kálmán „Élettan“-a el­­ső kötete, mely 1861-ben jelent meg, kizára­tott a pályázásból, csak azért, mert második kötetén 1864. évszám áll. Csengery Antal pedig az ügyrend 93. §. c. pontja megsértése miatt emelt szót. E szerint ugyanis ki vannak zárva a nagy jutalomból az akadémia bármely jutal­máért vívott, s mint olyanok, már jutalomra méltatott munkák.­­ Már­pedig Török mun­kája a hazai fürdőkről, csak egy, már jutalma­zott mű újabb, bár bővített kiadása, mely épen a jutalmazás megemlítésével homlokán je­lent meg. Némi viták után az egész nagy jutalom és az azzal járó Marczibányi-díj kérdése visszautasít­­tatott az osztályhoz, így történt, hogy azon kö­rülmény, mely szerint a Marczibányi-díj jegy nem természettani, hanem a legtarkább úti be­nyomásokat vázoló utazási munkának ítéltetett oda, szóba sem jött. Másnap az osztály újabb jelentést ten. E szerint a nagy jutalom Balogh Kálmán előbb pályázásra sem bocsátott „Élettan “a első kötetének ítéltetett oda, a Marczibányi-díj pe­dig — a tegnapi felszóllalások daczára is — újra Nendtvich „Amerikai utazásá“nak, mint az osztály jelentése szerint, „k­i­v­á­l­ó­l­a­g ter­mészettudományi műnek,“ mely iránya és tartal­mánál fogva valósággal a természettudomány körébe tartozik, mit — mond az osztály — az is bizonyít, hogy utazása közben szerző foly­vást természettudományi tárgyakat gyűjtött, a­ki nem hiszi, ám nézze meg a múzeumban! Közbámulat kísérte ez utóbbi ítéletet. Azonban­­ azok után, mik tegnap történtek, többé senki sem akarta az osztály önállóságát, még akkor is, ha téved, megtámadni. Csak Csengery emelt szót, ki tegnap egy másik osztály körébeesőnek vitatta Nendtvich munkáját. „Azon felfogás el­len — mondá­a többek közt — mely a tegnapi figyelmeztetések­ után is természettudományi, és pedig kiválólag természettudományi munkának mondja a kérdéses utazást, s egyéb szak­munkák fölött annak ítéli a Marczibányi­­díjt, lehetlennek, fölöslegesnek tart minden további capacitatiót. Az osztályt illeti a jog, a szakbeli művek közt nézete szerint legjobb műnek ítélni a jutalmat. Kiterjed-e e jog nem szakbeli munkák szakbeliekké canonizálására ? az osztály önállósága iránti tekintetből, nem vi­tatja. De az osztályi ítélet ellenében önigazolá­sául, hogy nem ok nélkül vitatta el a termé­szettudományi osztálytól a kérdéses, s most már jutalmazott művet, felolvassa tartalmát.“ A tartalom felolvasását, valahányszor az omni­buszok, vendéglősök, vasutak, philadelphiai opera s hasonló fejezetek előfordultak, közne­vetés kisérte. Az osztályból az osztályi ítélet védelmére felolvasott tartalommal szemközt, egyetlen hang sem emelkedett. Végül az elnök óhajtását fejezte ki, hogy hasonló önigazolás szüksége többé egy osztály ítélete ellen se for­duljon elő, íme, a Marczibányi-díjjal jutalmazott munka története. Nem botrány-e a természettudomá­nyi osztály többségének ez eljárása ? Részem­ről nem emlékszem, hogy valaha ilyesmi tör­tént volna az akadémiában. Nendtvich uta­zása minden egyéb, mint természettudományi munka. Előszavában maga megmondja, hogy nem akar ilyesmit, sőt általában szakmunkát írni. „Én a következő lapokon — mond a szer­ző —, hű rajzot próbáltam adni, a­mit az Egye­sült Államokban magam láttam és tapasztaltam. Mindazt, a­mi politikai, társadalmi, vallási, tudományos, államgazdá­­szati szempontból általános érdekű, oly sza­badon találja megírva abban a figyelmes olvasó, a­mint csak valakinek saját meggyőződéséből és tapasztalásából kifolyhatik. A­mit csak egy figyelmes vizsgálódó oly rövid idő, s oly gyors utazás alatt felfogni képes, mindazt felfogni igyekeztem, és vizsgálódásra kész szememet semmi el nem kerülte, a­mi csak képes volt ér­deket gerjeszteni.“ Hol itt a természettudomány még csak meg is említve ? Hol mondja a szerző, hogy kiváló-­­ a­­ természettudományi szempontból utazott, s irta le útját ? Nendtvich valóban hű maradt előszavához, aránylag legkevesebb benne, mit természettudományi résznek lehetne nevezni, s a­mi van is, röviden, és a legnagyobb általános­ságban van tárgyalva. Hogy az olvasónak fogalma legyen, hogy mi­nek e kiválóan természettudományi munkának természettudományi részei, ide igtatok egyet, még pedig olyat, mely egyik fejezet tartalmá­ban a büszke czimet viseli. Természettu­dományi kirándulások: „Azon néhány esetlen derült napot, mely Davenportban tar­tózkodásom alatt tartott, részint a Missisippi partján levő lapályok, részint a várostól éjszak­ra eső prairikbe való kirándulásra használtam. Itt gyűjtöttem azon néhány növényt és pillan­gót, melyet megkerüthettem. Ezek, általános jel­lemüket tekintve, déli Magyarország növényei­ és pillangóival nagy részben megegyeznek, s nagyobb részt képviselve vannak hazánkban. A Mississippi partja általános tenyészeti jelleme szintén hasonlít Dunánk vagy Tiszánk termé­keny partjához Bács megyében, vagy a bánáti katonai határvidéken. Valamint a prairik jelle­me is a Magyarország lapályain levő terjedel­mes legelőkkel annyira megegyez, miszerint minden odavetődött magyar e vidéket saját ha­zájául tekintendi.“ Ennyi az egész, nem több és nem kevesebb ; megakad ugyan itt-ott egy pár hosszabb czik­­kecske is, de természettudományi becsre nézve ezek is alig többek amainál. Nendtvich, ha va­lamivel kiválóan foglalkozik úti rajzában, az leg­inkább Amerika politikai és társadalmi élete, de itt sem találunk valami m­élyebbre ható analy­­sist, eredetibb felfogást, vagy eddig ismeretlen tapasztalatot. Ő csak egyszerű tourista, ki min­den iránt érdeklődik, s benyomásait, tapasztala­tait oly modorban írja le, mely nem igényelhet magának némi szoros­ értelemben vett tudomá­nyos irányt. A természettudományi osztály több­sége — úgy látszik — azt hiszi, hogy ha vala­melyik tagja akár verset ir is, az már természet­­tudományi munka , mert természettudós írta, vagy ha növény- és pillangó - gyűjteményt ajándékoz a múzeumnak, már megérdemli a Marczibányi-dist oly munkája is, mely minden egyéb, mint természettudományi munka. Ez osztály többsége nemcsak igazságtalanul ítélte el a Marczibányi dijt, hanem egyszers­mind megrovást érdemlő magaviseletet tanúsí­tott, szemben a közgyűléssel. Midőn vita kelet­kezett, s mind a nagy jutalom, mind a Marczi­bányi-dij kérdése bővebb megfontolás végett visszautasíttatott, az osztály nem tartotta köte­lességének határzata melletti maradását tudo­mányos okokkal védeni. Midőn Csengeri, közne­velés kíséretében, felolvasta a munka tartalmát, egyetlen hang sem emelkedett a természettudo­mányi osztály többsége részéről, mely az ellen­vetéseket megc­áfolja, s indokolja az annyira megtámadt határzatot. Kortescsapat-e a termé­szettudományi osztály, mely nem vitatkozik, csak szavaz ? Illik-e ez egy tudományos testület tagjaihoz ? Hogy a közgyűlés az osztály önálló­sága iránti gyöngédségből nem semmisítette meg a jutalmazást, értem, bár nem épen helyes­lem, de azt kétségbe hozom, a­mit némelyek állítanak, hogy nincs hozzá joga. Minden osz­tály a szakjabeli munkák közül annak ítéli oda a jutalmat, a­melyiknek tetszik, de szükség, hogy a munka szakjához tartozzék. Ha több osztály a maga szakjához tartozónak állít vala­mely jutalmazandó munkát, e kérdésről nem egyes osztálynak kell ítélni, hanem a közgyű­lésnek, hol minden osztály egyesül. Ha az osz­tályok önállóságát oly korlátlanul értelmezzük, akkor egy történelmi vagy politikai irány­re­gényt, történelmi vagy politikai műként lehet jutalmazni, akkor dráma helyett regényt is jutalmazhatunk, hiszen minden jobb regényben sokkal több drámai elem van, mint természettu­domány Nendtvich amerikai útjában; akkor tág kaput nyitunk mindennemű igazságtalan­ságnak, s az osztályok önállósága a közgyűlés önállóságát fogja veszélyeztetni. Úgy hiszem, minden józan olvasó velem együtt épen úgy tiltakozik e felfogás ellen, mint kárhoztatja a természettudományi osztály többségének eljá­rását Nendtvich munkája megkoszorúzásában. Gyul­ai Pál: kis eső is esett, mely este hóvá alakulván, csak­nem reggelig sűrűn hullott. E változás jótéko­nyan fog hatni a már fenyegetett őszi vetésekre. A termény­üzlet kevés érdeket nyújt. A bő­rök ára a meglehetősen eredménytelen lipcsei vásár után hanyatlott, épen úgy a toll is. Mind­két czikkből kevés van a raktárakban. Száraz nehéz ökörbőr párja 20 ft, elhullotté 16—17 ft, középszerű ölt 16—18 ft, tehénbőr átalában 12 —14 ft, lóbőr 6—7 ft, juhbőr 2 ft 60­ 3 ft 20 ft, ökörszarv elsőrendű száraz 32 ft, másod­rendű 24 ft, harmadrendű 16 ft, szaruhegy 24 ft mázsája. A külföldi lanyha terményüzlet ellenében ná­lunk az ár emelkedni kezd, különösen a búzáé és rozsé. Árpa, zab, kukoricza változatlan. A liszt átalában 20 krral emelkedett. Jegyzeteink: búza legnehezebb 5 ft 45—50 kr, közép 5 ft 20—25 kr, könnyebb 5 ft 12 kr, rozs 4 ft 20— 25 kr, árpa 3 ft 50—60 kr, zab tetejesen 3 ft 30 kr, kukoricza 4 ft 20—30 kr, paszuly 6 ft. Különfélék. Pest, febr. 13. * A hazai szükölködők fölsegélésére Német- Ladról főtiszt. O­svald Péter plébános ur 10 ftot küldött be szerkesztőségünköz, melyet f. hó 8-kán egy kis farsangi estély alkalmával a je­len voltak adtak össze. Áldottak az oly mulatók, a kik a vigság perczeiben is megemlékeznek a nyomorban szenvedőkről! — A szerkesztősé­günknél eddigelé e czélra egybegyű­lt s átszol­gáltatott­ pénzek összege 27,003 ft 8 kr, 26 db es. k. arany, 1 font sterling és 3 db ezüst tallér. * Császár Ő Felsége b. Gablenz altábornagy­hoz a következő sajátkezű iratot méltóztatott kibocsátatni: „Kedves altábornagy báró Gab­lenz! Az ön parancsnokságára bizott 6-ik hadtestem­nek a jelen hadjáratbani sikerei Engem élénk örömmel töltenek el. Ön által bátran s mély be­látással vezéreltetve, a hadtest csapatjai, vára­kozásaimat igazolva, az ellenséggeli halált meg­vető diadalmas harcz, s a fáradalmak legyőzé­sében­ kitartás által Ausztria dicsteljes zászlóit újabb fénynyel vevék körül, s a világnak a tör­ténelmen alapuló becsülését, vitéz hadseregem irányában újólag emelék. Mondja meg ön a tábornokok, tiszteknek s az összes csapatok legénységének, hogy meg vagyok velük elégedve s köszönetemet fejezem ki nekik. A honnal együtt gyászolom a kötelességük teljesítése közben dicsően elesett áldozatokat. Az ellenség legyőzése után a katonai Mária- Therezia rend káptalanjának összeülését fogom elrendelni s annak javaslatait a legkiválóbb tettek kitüntetése iránt átveendem. Bécs, febr. 11. 1864. Ferencz József, s. k.“ * A hazai szükölködők fölsegélésére a magy. királyi helytartótanácshoz eddigelé összesen 388,271 ft 39 kr, 107 db arany, 10 ft 89 kr ezüstben, s 1000 és 327 ft 70 krról szóló taka­rékpénztári könyvecske gyűlt össze. * A kassai állandó magyar színházra újabban adakoztak: T­r­ö­ff­i­g­h Ján Gab­onczeből 500 ft; gr. S­z­i­r­m­a­y Antal 300 ft; gr. Kr­o­b­u­s­i­c­z­­ky János újt tag 200 ft; Keczer Miklós, Szirmay József, Pulszky Géza, Péchy Ignác­z, Hoffmann József és hg K­o­b­u­r­g Koháry ő kir. fensége 200—200 ft, Wein­berg­er Dávid és Munkácsy József 100— 100 ft, D­i­ó­s­s­y Pál 50 ft, S­e­m­s­ey Endre ur pedig évenkint fizetendő 120 ftnyi segélypénzt irt alá. * * F. hó 4-kén Fegyverneken — mint nekünk írják, főleg S­á­r­k­ö­z­y Imre úr buzgólkodása folytán — bált rendeztek a szűkölködők fölse­gélésére. A fényes sikerű tánczvigalom 155 ftot jövedelmezett a fegyverneki ínségeseknek. * Biharból Almosdról értesítenek bennün­ket, hogy özvegy M­i­s­k­o­l­c­z­y Imréné, született Szodoray Erzsébet a­nga uj év kezdetétől fogva Szent-György napig 12 szű­kölködőt de­finkint egy nap főtt étellel és kenyérrel lát el, mely nemesszivü tényt levelezőnk hálás elisme­réssel emeli ki. * Tolcsváról írják nekünk, hogy főtiszt. B­es­se­n­y­e­y Pál apát, zempléni főesperest, és s. a. újhelyi plébános, főesperestté kineveztetése foly­tán az újhelyi egyházi kerület kormányzói tiszt­jéről lemondani kénytelenittetvén, helyére a ke­rületi tagok által tisz. P­r­á­m­e­r Alajos tolcsvai plébános választatott meg alesperestté, a ki az­tán Tolcsván jan. 26-kán teljes ünnepélyesség­gel be is igtattatott. * Ft. T­a­­­t­h­y Ferencz apát, s váczi kanonok, f. hó 10-kén, élete 84-ik évében elhunyt. * Gróf Károlyi Alajos berlini követ­ő exója Csongrád és Békésmegyékben fekvő uradalmá­ban az ottani ínség enyhítésére az eddig tett adományain felül legközelebb ismét ápril hó végéig naponként 1000, azaz ezer éhezőnek meleg ételleli ellátását rendelte el tisztsége által. — T­u­n­n­e­r János, helybeli fűszerkereskedő a m. évben is a pesti p. sz. Rókus közkórháznak ezer és ötszáz pintes üveg budai Széchenyi keserű­ ásványvizéből gyógyczélokra ajándé­kozni szíveskedett, miért is ezen jótékony tettéért köszönet szavaztatik az igazgatóság részéről. * V­á­m­o­s­y Mihályt, a pesti ref. főiskola köz­­kedvességi tanárát, az irodalom terén is ismert derék férfiút, súlyos csapás érte, folyó hó 10-én vesztvén el élettársában Vé­gh Klementinában a leghűbb és legszeretetreméltóbb nőt. Teme­tése 12-én délután nagyszámú tisztelők és ba­rátok részvéte mellett ment végbe. A koporsó fölött a háznál megható gy­ászbeszédet ref. püs­pök főt. Török Pál úr tartott, ugyanő mondott búcsúbeszédet a nemz.­szinház előtt, honnan a gyászmenet kocsikon kiséré a boldogultat örök nyughelyére a kerepesi temetőbe. Nyugodjanak a sokat szenvedett jó nő porai békességben! — Dr. S­i­k­­­ó­s­y a szerencse kedvezményét egészen intézete emelésére szándékszik felhasz­nálni. A szomszéd telket terjeszkedési szándék­kal már megvásárolta, tavaszra a városmajor­ban savóintézetet állít, s intézetében oly ársza­bályt hoz be, melylyel lehetővé teszi szegényebb sorsunkra nézve is az intézet jótékonyságának élvezését. * A Nagy-Kanizsán építendő nagy gymna­­siumra a következő ottani t. ez. lakosok : Ter­sánczky József 600, Wajdits József 300, Fischer József 100, Kohn Vilmos 100, Viasz Lajos 100 és Pintér tanácsos 50 fiát ajánlottak meg. Szép áldozatok a nevelés és tudományok oltárára. * A szászkai „Szent György-lovag“ nevű bányában közelebbről új dús rézeret találtak, melynek következtében a már-már elbocsátott szegény munkások újra keresetet kaptak. A csaknem megszűnt réztermelés ott most havon­­kén­t 200 mázsára megy. * Abáról írják nekünk, hogy a puszta­ föve­nyi vendéglőbe (Sz.-Fehérvár közelében) jan. 25-kén esti 10 órakor hét rabló tört be, s a cselédeket összekötözvén, a vendéglős szobája ajtaját, több lövést téve, bezúzták. Odabennt a vendéglőst és fiát életveszélyes sebekkel elkí­­nozva megverték, s 1500 fitot elraboltak. Öt napi erélyes nyomozás a rablóknak nyomába vezetett, kik is duna­földváriak, s többnyire vagyonos emberek. Nagy Károly pandúrőr­­mester nagy bátorsággal üldözte őket; egyikök a pandúrok lövései által meghalt, a második megsebesült, s úgy vitetett be Fehérvárra még két társával. Hárman elszöktek, de azokat is nyomozzák. f * Petőfi életrajza, melynek egy része a „Fővárosi Lapok“-ban látott napvilágot, külön is meg fog jelenni, tizenegy sűrűn nyomtatott ívnyi terjedelemben, díszesen kiállítva, megbő­­vített tartalommal. Előfizetési díja 1 ft, mely mart. 15-ig, p o­s­t­e­r­e­s­t­a­n­t­e, a szerző, Zi­­lahy Károly neve alatt, Pestre küldendő. Tíz példányra egy, húszra három tiszteletpéldány jár. A munka a napokban kikerül sajtó alól, s azon héten, a­mint a pénz beérkezik, szétkül­detik az előfizetőknek. Bolti ára 1 frt 50 kr leend. A könyv b. K­em­én­y Zsigmondnak lesz ajánlva. * B­i­h­a­r­i híres bandájának utolsó tagja, Karikás Ferencz nevű czimbalmos,közelebbről halt meg Kun-Szent-Miklóson, 80 éves korában. Lavota, Csermák és­­Bihari szerzeményeit reme­kül tudta játszani. Öregségében ínség, nyomor lepte meg. * A győri jótékony nőegylet alakulására a nyomatott aláírási ívek Győr hölgyeihez már szétküldettek.­­ A „kenyérosztó pesti albizott­­mány“-nál újabban adakoztak : a bécsi taka­rékpénztár 500 ft, Sporzon Pál 5 ft, Koppély Adolf 30 ft, a Phönix igazgatósága 20 ft, Lie­­demann Róza assz. 20 ft, Schweiger kereskedő 20 ft, Peterdy Gábor 10 ft, Strasser Sándor 5 ft, Galgóczy Károly 5 ft, Gomperz testvérek 20 ft, Wolfner Gyula 10 ft, az első magyar állal, biztosító társaság 200 ft, Perlmutter Jakab 40 ft, Fleischer S. D. 20 ft, id. Wieser Ferencz 20 ft, Herzfelder Vilmos 20 ft, Schopper E. A. 40 ft, Rosenfeld M. L. és fiai 30 ft, Bartal-Bacsák Vincentia assz. 100 ft, Heinrich Alajos örökösei 100 ft, Romeiser Ferencz 10 ft, Reszler István 8 ft, Heckenast Gusztáv 20 ft, Kadelburger 1 ft, Reimel és Herz 20 ft, Szendrey Ignácz 5 ft, Balassovits Sidonia kisassz. 1 ft, Csukás Balas­­sovits Paulina asszony 1 ft, Coffin Ernő 10 ft, Andriszek Ottó reáltanuló és Chwalovszky Ilka takarékpénztárakból, amaz 2 forintot ezüstben, emez 2 ft, budai takarékpénztár 200 ft, Cle­mentine szász-kóburg-,­óthai hgné 200 ft, Hajós József 10 ft, Kléh István 10 ft, Szántó Ferencz 5 ft, Kaján Sándor 5 ft, Munk Mór 10 ft, Hirsch Samu 5 ft, Emey 2 ft, Cséry 2 ft, Szalay József 1 ft, Brüll Miksa 5 ft, Opiczky János 5 ft, Lé­­vay Henrik ur ivén 76 ft, sőt. Láng Mih. ur ivén 73 ft 50 kr. (névszerint is fognak közöltetni) Sujánszky Antal prépost ur ivén : Remellay Gusztáv 10 ft, Schmid leánynevelő intézeti tulajdonosnő 8 ft, Sujánszky Antal prépost 5 ft, Gschwindt Mihály nker. 10 ft, Szabó József pápai praelatus 50 ft, Szkalla Antal gyógysze­rész 5 ft, Procop József 10 ft, Münzel Raymund 5 ft, Gräfenthal Vincze 2 ft, Sartory Károly 2 ft, Somogyi Károly kanonok 10 ft, Worafka cs. k. kormány­tanácsos 5 ft, Strobencz Károly öz­vegye 40 ft, Discher Josefine 10 ft, Weisz Sán­dor 30 ft, Fischer Károly 2 ft, egy névtelen adakozó 65 ft, a hengermalmi társulat 100 ft, sőt. Mauromaty archimandrita ivén 30 ft 70 kr. * Bachrach Miklós pesti lakos „Bako­­nyi“-ra változtatta vezetéknevét. * A hazai szűkölködök javára tartandó elő­adások végett Szombathelyen — mint nekünk írják — műkedvelő társaság alakult, s már két ízben tartott színi előadást, a közönség nagy részvéte mellett. Még többször is fel fog­nak lépni. * Dr. Schwartzer Ferencz kiadó budai jóhírű magán elme- és ideg-gyógyin­tézetének tudósítványát. Kiemeljük belőle, hogy ez intézetben 1851-től 1863 végéig össze­sen 357 egyén vétetett föl, ezek közül gyógyulva kilépett 158, javulva 43, gyógyítatlanul 26, ápoló intézetbe küldetett 19, betegség nyoma nélkül kilépett 2, ápolás alatt maradt 55, meg­halt 54. Az érdekes tudósitvány kimerítő ismer­tetést ad az egész gyógyintézetről, melynek épületrajza is hozzá van csatolva. * A pesti két r. kath. főgymnásiumban a máso­dik iskolai félévre tankönyvül elfogadott chres­­tomathia Ovidius Nasoból, Veres Ignácz tanár által szótárral ellátva, mint Lampel Róbert, könyvárus tudatja velünk, az ő kiadásában még február folytán megjelenend. Áralszt30tt leszen, szél által a téli ablakokon át a szobákba is be­hatott. A poreső kiterjedésére nézve az eddig is­mert adatok szerint egy övet képez, melynek déli határa Leobschlitz, Batibor, Tarnovitz, az Odernek mindkét partján a hegység mentében körülbelül Boroszló szélességéig terjed; az ed­dig ismert éjszaki határok Kohlfurton át Friede­berg, Boroszló, Namslauig, terjednének; ezentúl hiányoznak a jelentések. Sziléziában összesen mintegy 350 négyszög mértföldnyi térség buk­tatott ezen porral. Hogy a por mennyiségéről megközelítő fogal­mat szerezhessünk, megjegyezhető, hogy Rati­­bornál 14 négyszög lábnyi területre 8­/8-tal, te­hát egy négyszög mértföldre 130,000 mázsa­­sőt Grosz-Schelitzben 250,000 mázsa por esett. Boroszlóban a mennyiség csekélyebb volt, de itt is, tökéletesen ellepett mindent. A budai akadémiai észleldében a nevezett tü­nemény nem mutatkozott. Hogy azon térnek határai, melyen ezen ter­mészet tünemény mutatkozott, pontosabban meg­­határoztathassanak, igen kívánatos volna, hogy azon területekről, hol ezen tünemény a hazában észleltetett, a m. tudományos Akadémia math. s természettudományi bizottmányához (Pest, úri utcza 2-ik szám) magyar vagy német nyelven­­szerkesztett hiteles jelentések mielőbb bekül­­detnének. Az éjszaki megyéket illetőleg a negatív je­lentések is érdekkel bírnak, minthogy a kiterje­dés ez által is biztosabban határoztathatnék meg. A Magyar Tudományos Akadémiának mag­­netikai és meteorológiai észlel­ejéből Budán. Dr. S c h e n z 1 Guidó. Fölszólitás. *) Boroszlóban és környékén jan. 22-én reggel az előbbi napon esett friss hó, a megelőző éjjel erős dél-keleti szél kíséretében esett sárgás szürke porréteggel volt ellepve. — Rövid idő múlva a lapok közölték, hogy ezen poreső porosz Szilézia egyéb helyein is, rész­ben erős déli orkánnal észleltetett. A por az eget elsötétítő felhőkből esett, és a­z A Magy. Tud. Akadémia mete­orologiai s magnetikai észlel­ejé­­ben 1864 januárban tett észleletek á­t­n­é­z­e­t­e**). Naponkénti három észlelet alapján. Szerkesztő dr. S­c­h­e­n­z­­ Guido. A légsúly megjavított állásának 0° R. foknák­ középje : 337 21 pár van. Legnagyobb 17-én reggel = 341.94. Legalacsonyabb 29 én reggel = 330.55. A levegő hőségének közép­mérséklete = 5.70 Legnagyobb 28-án délben = -1­­6.90 R. Legalacsonyabb 20 án reggel = — 15.70 R. A páranyomat, kifejezve higanyoszlop magas­sága által párisi vonalokban havi közép = 1.''04 legnagyobb 28-án délben = 2."'34 legalacsonyabb 20-án reggel — 0­'"28. A viszonyos nedvesség százalékokban : Közép = 83 sz. A legtöbb 100 százalékkal 5 napon mutatko­zott t. i. 1-én reggel, 8-án regg­, 9- én reggel és este, 26 án este, és 27-én reggel a legalacsonyabb 17-én dél körül , 61 sz. A felhőzetet illetőleg jegyeztették : 5 egészen felhőtlen, 5 nagyobb részben tiszta, 13 részben borús és 8 egészen borús nap. Erősebb szelek nem észleltettek, a följegyzé­sekből kitűnik, hogy a szelek : É-K-ről 9­a, É-Ny-ról V/3, É-ról 5'/3, D-ről 31/a, D-K-ről 273, K-ről 1 '/*, Ny-ról 1, és D-Ny-ról 73 napon uralkodtak. A csapadékok mennyisége ezen hónapban is nagyon csekély volt, t. i. a leesett légbeli víz magassága csak 2,21 párisi vonal. A minőséget illetőleg : az esősnapok száma 3, a havasok­é 4 volt. Az ózon mennyisége csak 3 napon, és pedig reggel találtatott nagynak, t. i. 3-án, 9-én és 10-én. A légvillamosság kivétel nélkül pozitív, és pedig a hónap első felében erősebb, mint a má­sodikban. *) Tisztelettel kéretnek a lapok szerkesztői ezen fel­ír szólítás közlésére a tudomány é­rdeké­ben. **)A meteor, és maga, észlelde szívességéből ezen köz­leményekből lapunk minden száma adni fogja a napi észleleteket, s minden hó végén az egész havi össze­állítást. Szerk.

Next