Pesti Napló, 1864. február (15. évfolyam, 4189-4211. szám)
1864-02-14 / 4199. szám
stílét iránt új és tartós érdekeltséget gerjesztenek. Vannak emberek, kik azt állítják, hogy az egyesületi téren újabb időben keletkezett mozgalmak nem a helyzet kényszerűségéből, hanem divatból származnak, s kevés maradandó becsesel és életrevalósággal birnak , s azért elleneznek rendesen minden egyesülést, daczára annak, hogy ellenséges cselekvésük szépítésére felhozható ez ürügyet, a tapasztalás több ízben megcáfolta. Nem tagadhatni, hogy van a közönségnek oly része is, mely önállóan nem eszmél, nem gondolkodik, a kiskorúság napjait élve, minden komoly cselekvéstől irtózik, s csak a divat változatosságai után kapkod, s annak állandó rabja; igaz az is, hogy a divat az állhatatossággal egy kalap alá nem vonható , de az egyesületi mozgalmak nem is ezen közönség szeszélyéből veszik származásukat, hanem egy mélyebb gondolkozásnak, tanulmánynak és tapasztalásnak kifolyásai, amiért is minden ellenségeskedést az egyesület ellen, bármily szép ruhába öltöztessék is azt, a közjólét szempontjából elítélendőnek tartjuk. E szerint csak kárhoztatni tudjuk, s fájlaljuk azok titkos működését, kik a városunkban alakulóban lévő jótékony nőegyletet megbuktatni nemes kötelességüknek tartották. Mondják —s az eredményt tekintve nem kételkedhetünk — hogy az alakulandó nőegylet ellen irányzott megtámadás azon oldalról jött, melyről, bevallott hazafisága után, legkevésbbé várhattuk !.. De igaz a római költő mondása : Omnia jam fient, fieri quae posse negabam . Et nihil est, de quo non sit habenda fides.“ — A jótékony nőegylet tehát, mielőtt megszülethetett volna, él és megfojtatott; lesz-e feltámadása ?.. De ne feszegessük nagyon e kérdést; azt mondják, nem jó az ördögöt falra festeni; az alakulni akaró nőegylet ellenesei bizonyosan olyasvalaminek gondolták azt, minthogy keletkezésének hírére is mindent mozgásba hoztak, hogy életet ne nyerhessen ; ezért értek. Most a hősi tett után bizton nyugodhatnak szerzett babérjaikon. — A jó akaratnak ily bukását s ebből eredt fájdalmát enyhítheti némileg az e napokban keletkezett „levesosztó intézet“, mely városunk szegényeinek e zordon és nehéz időkben, a tavasz s ez által a munka kinyiltáig megélhetését biztosítani tűzte ki magának feladatul; ennnek folytán 42 szegény láttatik el naponkint. Áldassék a szegények iránt tanúsított nemes részvét. A közbátorság nálunk még eddig nem zavartatott meg; az útonállási merényletekről szállongó hír — mely néhány nap óta a közönséget nálunk izgatottságba hozta — a szomszéd Hontmegyére reducálható. Hitelt érdemlő egyének beszélik, hogy herczeg Eszterházy Pál tiszttartója városunkból Mikolára hazamentében a lontói völgyben rablók által megtámadtatott, azonban csekély sérüléssel szerencsésen megmenekült. A többi beszéd mendemonda és kószabb, s hitelt nem érdemel. 1. 1. Gazdasági és keresk. tudósítások. — Pest, febr. 13. Borongó idő, mérsékelt hideg. A gabnaüzlet tegnap nem változott. A búza, változatlan árak mellett, lassan kelt. A rozsból ismét több nagyobb mennyiség adatott el, s ez árvezikk a bejegyzett árakon igen keresett, 2000 m. 80 ftos rozsot üzérkedésre 3 ft 65 krjával vettek meg, martiusi átvétellel, továbbá 1800 m. hibás rozsot, ismeretlen áron. Az árpát is jól vették. — A Pesten 1864. évi február 11-én tartott heti marhavásár alkalmakor volt 675 ökör 60—215 ft párja, 167 tehén 55—125 ft párja, 95 borjas tehén 40—115 ft párja, 118 fiatal marha 24—36 ft párja, 248 borjú 22—36 ft párja. Mázsája a marhahúsnak 19—22 ft 75 kr, 1500 sertés 25—27 kr fontja, szalonna 28—35 ft 50 kr mázsája, zsir 32—35 ft 50 kr mázsája, szerb zsir, 28—32 ft mázsája. . — Szeged, febr. 9. A hideg engedett, tegnap esőfellegek borították az eget, sőt egy Magyar Tudományos Akadémia. Az idei nagygyűlésen legtöbb vitára adott alkalmat a nagy jutalom és a Marczibányi-díj odaítélése. Csodálatos, hogy lapjaink vagy csak alig érinték, vagy épen emlíítetlenül hagyták. Évenként sok éretlen életet gyártanak az akadémiára, de vajmi keveset írnak működésének akár árny, akár fényoldaláról. S ha imák is, rendesen egy-egy tag vagy osztály tévedését az egész akadémiára kiterjesztik. Hogy többet ne említsünk, hányszor vetették a nyelvtudományi osztály szemére a „Szócsintan“-t, pedig épen a nyelvtudományi osztály kelt ki legerélyesebben ez értekezés ellen; hányszor hányják föl Brassai rendes taggá nem választatását, pedig az akadémia oly keveset tehet a mathematikai és természettudományi osztály indokolatlan ellenszenvéről, mint magukba hírlapok. Épen azért csodálkozom , hogy legtöbb lap érintetlenül hagyta a nagy jutalmat és a Marczibányi díjt illető vitákat, azon pedig épen bámulok, hogy a természettudományi osztály többségének hallatlan igazságtalanságát nem tulajdonította valamelyik az egész akadémiának. Azonban bizonyára sokan vannak a közönségben, kik az akadémia működését figyelemmel kisérik, s nem tudva, a körülményeket, nagyon megbotránkozhattak Nendtvich Károly „Amerikai utazásáénak , mint természettudományi műnek, megjutalmazásán s ezt az egész akadémia véleményének tekintik. Ezért, felvilágosításul , szükségesnek tartom megismertetni a közönséggel az ide vonatkozó vitákat, de különben is szégyene volna journalistikánknak, ha minden megjegyzés nélkül maradna oly jutalmazás, mely a legélesebb megrovást érdemli. A mint tudjuk, a nagy jutalom és a Marczibányi-dij az idén a természettudományi irodalomban 1857-től 1862-ig megjelent legjelesb természettudományi munkákat illette. Az osztály, jelentése szerint, többek közt a következő műveket jelölte ki, mint amelyekből kiszemeli a jutalmazandó munkákat : Rómertől:A Bakony. Szabó Józseftől: Békés és Csanád talajtani és geológiai tekintetben. Ásványtan: Egy continentalis sülyedés- és emelkedésről. Argentytől: Hasonszenv. C hyzer : Levéllábúak. Nagy J.: A madár. Margó: Puhányok, Izomidegek. Balogh K.: Az ember élettana. Nagel: A csonttörések, kórboncttani, kórtörténelmi és gyógyeljárási tekintetben. Say: Vegytan. Péterfi: Gazdasági növény- és élettan. Nendtvich: Utazás Amerikában stb. Midőn e jegyzék felolvastatott, mielőtt még a jutalomról szóló jelentésre került volna a dolog, felszólalás történt az osztály azon eljárása ellen, mely szerint Nendtvich utazása is a természettudományi szakmunkák közé soroztatott. Csengery Antal ezt a geographiai szakhoz vélte sorozandónak, mint nem különösen természettudományi czélból tett utazást. A nyelv és szépudományi osztály egyik tagja úgy nyilatkozott, hogy minden oly utazási munka, mely nem szaktudományi czélból készült, a nyelv és széptudományi szakba tartozik, mert főbecsét a stylus szépsége s az előadási forma művészete alkotják. Erre vita keletkezett, melyet Deák Ferencznek az a megjegyzése szakított félbe, hogy, ha nem az érintett műnek ítélték a jutalmat, amit fölkell tennünk, szükségtelen előre minden vita. Olvastatott tehát a jutalomról szóló jelentés. Az osztály Balogh Kálmán „Élettan“ át elmozdítá a pályázástól, mert második kötetén 1864 áll, s a nagy jutalom Török József „A két magyar haza első rangú gyógyvizei is fürdői“ czímű munkája második bővített kiadásának, mint legjobbnak, a Marczibányi dij pedig a nagy jutalomra érdemesített műhöz legközelebb álló természettudományi munkának, Nendtvich „Amerikai utazásának,“ ítéltetett. Ez ítélet ellen, érintetlenül hagyva az osztály önállóságát, több felszólalás történt. — Az ügyrend határozottan mondja, hogy valamely több kötetből álló munka darabonként is jutalmaztathatik (92. o.); Thán Károly ez okból hibáztatta, hogy Balogh Kálmán „Élettan“-a első kötete, mely 1861-ben jelent meg, kizáratott a pályázásból, csak azért, mert második kötetén 1864. évszám áll. Csengery Antal pedig az ügyrend 93. §. c. pontja megsértése miatt emelt szót. E szerint ugyanis ki vannak zárva a nagy jutalomból az akadémia bármely jutalmáért vívott, s mint olyanok, már jutalomra méltatott munkák. Márpedig Török munkája a hazai fürdőkről, csak egy, már jutalmazott mű újabb, bár bővített kiadása, mely épen a jutalmazás megemlítésével homlokán jelent meg. Némi viták után az egész nagy jutalom és az azzal járó Marczibányi-díj kérdése visszautasíttatott az osztályhoz, így történt, hogy azon körülmény, mely szerint a Marczibányi-díj jegy nem természettani, hanem a legtarkább úti benyomásokat vázoló utazási munkának ítéltetett oda, szóba sem jött. Másnap az osztály újabb jelentést ten. E szerint a nagy jutalom Balogh Kálmán előbb pályázásra sem bocsátott „Élettan “a első kötetének ítéltetett oda, a Marczibányi-díj pedig — a tegnapi felszóllalások daczára is — újra Nendtvich „Amerikai utazásá“nak, mint az osztály jelentése szerint, „kiválólag természettudományi műnek,“ mely iránya és tartalmánál fogva valósággal a természettudomány körébe tartozik, mit — mond az osztály — az is bizonyít, hogy utazása közben szerző folyvást természettudományi tárgyakat gyűjtött, aki nem hiszi, ám nézze meg a múzeumban! Közbámulat kísérte ez utóbbi ítéletet. Azonban azok után, mik tegnap történtek, többé senki sem akarta az osztály önállóságát, még akkor is, ha téved, megtámadni. Csak Csengery emelt szót, ki tegnap egy másik osztály körébeesőnek vitatta Nendtvich munkáját. „Azon felfogás ellen — mondáa többek közt — mely a tegnapi figyelmeztetések után is természettudományi, és pedig kiválólag természettudományi munkának mondja a kérdéses utazást, s egyéb szakmunkák fölött annak ítéli a Marczibányidíjt, lehetlennek, fölöslegesnek tart minden további capacitatiót. Az osztályt illeti a jog, a szakbeli művek közt nézete szerint legjobb műnek ítélni a jutalmat. Kiterjed-e e jog nem szakbeli munkák szakbeliekké canonizálására ? az osztály önállósága iránti tekintetből, nem vitatja. De az osztályi ítélet ellenében önigazolásául, hogy nem ok nélkül vitatta el a természettudományi osztálytól a kérdéses, s most már jutalmazott művet, felolvassa tartalmát.“ A tartalom felolvasását, valahányszor az omnibuszok, vendéglősök, vasutak, philadelphiai opera s hasonló fejezetek előfordultak, köznevetés kisérte. Az osztályból az osztályi ítélet védelmére felolvasott tartalommal szemközt, egyetlen hang sem emelkedett. Végül az elnök óhajtását fejezte ki, hogy hasonló önigazolás szüksége többé egy osztály ítélete ellen se forduljon elő, íme, a Marczibányi-díjjal jutalmazott munka története. Nem botrány-e a természettudományi osztály többségének ez eljárása ? Részemről nem emlékszem, hogy valaha ilyesmi történt volna az akadémiában. Nendtvich utazása minden egyéb, mint természettudományi munka. Előszavában maga megmondja, hogy nem akar ilyesmit, sőt általában szakmunkát írni. „Én a következő lapokon — mond a szerző —, hű rajzot próbáltam adni, amit az Egyesült Államokban magam láttam és tapasztaltam. Mindazt, ami politikai, társadalmi, vallási, tudományos, államgazdászati szempontból általános érdekű, oly szabadon találja megírva abban a figyelmes olvasó, amint csak valakinek saját meggyőződéséből és tapasztalásából kifolyhatik. Amit csak egy figyelmes vizsgálódó oly rövid idő, s oly gyors utazás alatt felfogni képes, mindazt felfogni igyekeztem, és vizsgálódásra kész szememet semmi el nem kerülte, ami csak képes volt érdeket gerjeszteni.“ Hol itt a természettudomány még csak meg is említve ? Hol mondja a szerző, hogy kiváló- a természettudományi szempontból utazott, s irta le útját ? Nendtvich valóban hű maradt előszavához, aránylag legkevesebb benne, mit természettudományi résznek lehetne nevezni, s ami van is, röviden, és a legnagyobb általánosságban van tárgyalva. Hogy az olvasónak fogalma legyen, hogy minek e kiválóan természettudományi munkának természettudományi részei, ide igtatok egyet, még pedig olyat, mely egyik fejezet tartalmában a büszke czimet viseli. Természettudományi kirándulások: „Azon néhány esetlen derült napot, mely Davenportban tartózkodásom alatt tartott, részint a Missisippi partján levő lapályok, részint a várostól éjszakra eső prairikbe való kirándulásra használtam. Itt gyűjtöttem azon néhány növényt és pillangót, melyet megkerüthettem. Ezek, általános jellemüket tekintve, déli Magyarország növényei és pillangóival nagy részben megegyeznek, s nagyobb részt képviselve vannak hazánkban. A Mississippi partja általános tenyészeti jelleme szintén hasonlít Dunánk vagy Tiszánk termékeny partjához Bács megyében, vagy a bánáti katonai határvidéken. Valamint a prairik jelleme is a Magyarország lapályain levő terjedelmes legelőkkel annyira megegyez, miszerint minden odavetődött magyar e vidéket saját hazájául tekintendi.“ Ennyi az egész, nem több és nem kevesebb ; megakad ugyan itt-ott egy pár hosszabb czikkecske is, de természettudományi becsre nézve ezek is alig többek amainál. Nendtvich, ha valamivel kiválóan foglalkozik úti rajzában, az leginkább Amerika politikai és társadalmi élete, de itt sem találunk valami mélyebbre ható analysist, eredetibb felfogást, vagy eddig ismeretlen tapasztalatot. Ő csak egyszerű tourista, ki minden iránt érdeklődik, s benyomásait, tapasztalatait oly modorban írja le, mely nem igényelhet magának némi szoros értelemben vett tudományos irányt. A természettudományi osztály többsége — úgy látszik — azt hiszi, hogy ha valamelyik tagja akár verset ir is, az már természettudományi munka , mert természettudós írta, vagy ha növény- és pillangó - gyűjteményt ajándékoz a múzeumnak, már megérdemli a Marczibányi-dist oly munkája is, mely minden egyéb, mint természettudományi munka. Ez osztály többsége nemcsak igazságtalanul ítélte el a Marczibányi dijt, hanem egyszersmind megrovást érdemlő magaviseletet tanúsított, szemben a közgyűléssel. Midőn vita keletkezett, s mind a nagy jutalom, mind a Marczibányi-dij kérdése bővebb megfontolás végett visszautasíttatott, az osztály nem tartotta kötelességének határzata melletti maradását tudományos okokkal védeni. Midőn Csengeri, köznevelés kíséretében, felolvasta a munka tartalmát, egyetlen hang sem emelkedett a természettudományi osztály többsége részéről, mely az ellenvetéseket megcáfolja, s indokolja az annyira megtámadt határzatot. Kortescsapat-e a természettudományi osztály, mely nem vitatkozik, csak szavaz ? Illik-e ez egy tudományos testület tagjaihoz ? Hogy a közgyűlés az osztály önállósága iránti gyöngédségből nem semmisítette meg a jutalmazást, értem, bár nem épen helyeslem, de azt kétségbe hozom, amit némelyek állítanak, hogy nincs hozzá joga. Minden osztály a szakjabeli munkák közül annak ítéli oda a jutalmat, amelyiknek tetszik, de szükség, hogy a munka szakjához tartozzék. Ha több osztály a maga szakjához tartozónak állít valamely jutalmazandó munkát, e kérdésről nem egyes osztálynak kell ítélni, hanem a közgyűlésnek, hol minden osztály egyesül. Ha az osztályok önállóságát oly korlátlanul értelmezzük, akkor egy történelmi vagy politikai irányregényt, történelmi vagy politikai műként lehet jutalmazni, akkor dráma helyett regényt is jutalmazhatunk, hiszen minden jobb regényben sokkal több drámai elem van, mint természettudomány Nendtvich amerikai útjában; akkor tág kaput nyitunk mindennemű igazságtalanságnak, s az osztályok önállósága a közgyűlés önállóságát fogja veszélyeztetni. Úgy hiszem, minden józan olvasó velem együtt épen úgy tiltakozik e felfogás ellen, mint kárhoztatja a természettudományi osztály többségének eljárását Nendtvich munkája megkoszorúzásában. Gyulai Pál: kis eső is esett, mely este hóvá alakulván, csaknem reggelig sűrűn hullott. E változás jótékonyan fog hatni a már fenyegetett őszi vetésekre. A terményüzlet kevés érdeket nyújt. A bőrök ára a meglehetősen eredménytelen lipcsei vásár után hanyatlott, épen úgy a toll is. Mindkét czikkből kevés van a raktárakban. Száraz nehéz ökörbőr párja 20 ft, elhullotté 16—17 ft, középszerű ölt 16—18 ft, tehénbőr átalában 12 —14 ft, lóbőr 6—7 ft, juhbőr 2 ft 60 3 ft 20 ft, ökörszarv elsőrendű száraz 32 ft, másodrendű 24 ft, harmadrendű 16 ft, szaruhegy 24 ft mázsája. A külföldi lanyha terményüzlet ellenében nálunk az ár emelkedni kezd, különösen a búzáé és rozsé. Árpa, zab, kukoricza változatlan. A liszt átalában 20 krral emelkedett. Jegyzeteink: búza legnehezebb 5 ft 45—50 kr, közép 5 ft 20—25 kr, könnyebb 5 ft 12 kr, rozs 4 ft 20— 25 kr, árpa 3 ft 50—60 kr, zab tetejesen 3 ft 30 kr, kukoricza 4 ft 20—30 kr, paszuly 6 ft. Különfélék. Pest, febr. 13. * A hazai szükölködők fölsegélésére Német- Ladról főtiszt. Osvald Péter plébános ur 10 ftot küldött be szerkesztőségünköz, melyet f. hó 8-kán egy kis farsangi estély alkalmával a jelen voltak adtak össze. Áldottak az oly mulatók, a kik a vigság perczeiben is megemlékeznek a nyomorban szenvedőkről! — A szerkesztőségünknél eddigelé e czélra egybegyűlt s átszolgáltatott pénzek összege 27,003 ft 8 kr, 26 db es. k. arany, 1 font sterling és 3 db ezüst tallér. * Császár Ő Felsége b. Gablenz altábornagyhoz a következő sajátkezű iratot méltóztatott kibocsátatni: „Kedves altábornagy báró Gablenz! Az ön parancsnokságára bizott 6-ik hadtestemnek a jelen hadjáratbani sikerei Engem élénk örömmel töltenek el. Ön által bátran s mély belátással vezéreltetve, a hadtest csapatjai, várakozásaimat igazolva, az ellenséggeli halált megvető diadalmas harcz, s a fáradalmak legyőzésében kitartás által Ausztria dicsteljes zászlóit újabb fénynyel vevék körül, s a világnak a történelmen alapuló becsülését, vitéz hadseregem irányában újólag emelék. Mondja meg ön a tábornokok, tiszteknek s az összes csapatok legénységének, hogy meg vagyok velük elégedve s köszönetemet fejezem ki nekik. A honnal együtt gyászolom a kötelességük teljesítése közben dicsően elesett áldozatokat. Az ellenség legyőzése után a katonai Mária- Therezia rend káptalanjának összeülését fogom elrendelni s annak javaslatait a legkiválóbb tettek kitüntetése iránt átveendem. Bécs, febr. 11. 1864. Ferencz József, s. k.“ * A hazai szükölködők fölsegélésére a magy. királyi helytartótanácshoz eddigelé összesen 388,271 ft 39 kr, 107 db arany, 10 ft 89 kr ezüstben, s 1000 és 327 ft 70 krról szóló takarékpénztári könyvecske gyűlt össze. * A kassai állandó magyar színházra újabban adakoztak: Tröffigh Ján Gabonczeből 500 ft; gr. Szirmay Antal 300 ft; gr. Krobusiczky János újt tag 200 ft; Keczer Miklós, Szirmay József, Pulszky Géza, Péchy Ignácz, Hoffmann József és hg Koburg Koháry ő kir. fensége 200—200 ft, Weinberger Dávid és Munkácsy József 100— 100 ft, Dióssy Pál 50 ft, Semsey Endre ur pedig évenkint fizetendő 120 ftnyi segélypénzt irt alá. * * F. hó 4-kén Fegyverneken — mint nekünk írják, főleg Sárközy Imre úr buzgólkodása folytán — bált rendeztek a szűkölködők fölsegélésére. A fényes sikerű tánczvigalom 155 ftot jövedelmezett a fegyverneki ínségeseknek. * Biharból Almosdról értesítenek bennünket, hogy özvegy Miskolczy Imréné, született Szodoray Erzsébet anga uj év kezdetétől fogva Szent-György napig 12 szűkölködőt definkint egy nap főtt étellel és kenyérrel lát el, mely nemesszivü tényt levelezőnk hálás elismeréssel emeli ki. * Tolcsváról írják nekünk, hogy főtiszt. Bessenyey Pál apát, zempléni főesperest, és s. a. újhelyi plébános, főesperestté kineveztetése folytán az újhelyi egyházi kerület kormányzói tisztjéről lemondani kénytelenittetvén, helyére a kerületi tagok által tisz. Prámer Alajos tolcsvai plébános választatott meg alesperestté, a ki aztán Tolcsván jan. 26-kán teljes ünnepélyességgel be is igtattatott. * Ft. Tathy Ferencz apát, s váczi kanonok, f. hó 10-kén, élete 84-ik évében elhunyt. * Gróf Károlyi Alajos berlini követő exója Csongrád és Békésmegyékben fekvő uradalmában az ottani ínség enyhítésére az eddig tett adományain felül legközelebb ismét ápril hó végéig naponként 1000, azaz ezer éhezőnek meleg ételleli ellátását rendelte el tisztsége által. — Tunner János, helybeli fűszerkereskedő a m. évben is a pesti p. sz. Rókus közkórháznak ezer és ötszáz pintes üveg budai Széchenyi keserű ásványvizéből gyógyczélokra ajándékozni szíveskedett, miért is ezen jótékony tettéért köszönet szavaztatik az igazgatóság részéről. * Vámosy Mihályt, a pesti ref. főiskola közkedvességi tanárát, az irodalom terén is ismert derék férfiút, súlyos csapás érte, folyó hó 10-én vesztvén el élettársában Végh Klementinában a leghűbb és legszeretetreméltóbb nőt. Temetése 12-én délután nagyszámú tisztelők és barátok részvéte mellett ment végbe. A koporsó fölött a háznál megható gyászbeszédet ref. püspök főt. Török Pál úr tartott, ugyanő mondott búcsúbeszédet a nemz.szinház előtt, honnan a gyászmenet kocsikon kiséré a boldogultat örök nyughelyére a kerepesi temetőbe. Nyugodjanak a sokat szenvedett jó nő porai békességben! — Dr. Sikósy a szerencse kedvezményét egészen intézete emelésére szándékszik felhasználni. A szomszéd telket terjeszkedési szándékkal már megvásárolta, tavaszra a városmajorban savóintézetet állít, s intézetében oly árszabályt hoz be, melylyel lehetővé teszi szegényebb sorsunkra nézve is az intézet jótékonyságának élvezését. * A Nagy-Kanizsán építendő nagy gymnasiumra a következő ottani t. ez. lakosok : Tersánczky József 600, Wajdits József 300, Fischer József 100, Kohn Vilmos 100, Viasz Lajos 100 és Pintér tanácsos 50 fiát ajánlottak meg. Szép áldozatok a nevelés és tudományok oltárára. * A szászkai „Szent György-lovag“ nevű bányában közelebbről új dús rézeret találtak, melynek következtében a már-már elbocsátott szegény munkások újra keresetet kaptak. A csaknem megszűnt réztermelés ott most havonként 200 mázsára megy. * Abáról írják nekünk, hogy a puszta fövenyi vendéglőbe (Sz.-Fehérvár közelében) jan. 25-kén esti 10 órakor hét rabló tört be, s a cselédeket összekötözvén, a vendéglős szobája ajtaját, több lövést téve, bezúzták. Odabennt a vendéglőst és fiát életveszélyes sebekkel elkínozva megverték, s 1500 fitot elraboltak. Öt napi erélyes nyomozás a rablóknak nyomába vezetett, kik is dunaföldváriak, s többnyire vagyonos emberek. Nagy Károly pandúrőrmester nagy bátorsággal üldözte őket; egyikök a pandúrok lövései által meghalt, a második megsebesült, s úgy vitetett be Fehérvárra még két társával. Hárman elszöktek, de azokat is nyomozzák. f * Petőfi életrajza, melynek egy része a „Fővárosi Lapok“-ban látott napvilágot, külön is meg fog jelenni, tizenegy sűrűn nyomtatott ívnyi terjedelemben, díszesen kiállítva, megbővített tartalommal. Előfizetési díja 1 ft, mely mart. 15-ig, p osterestante, a szerző, Zilahy Károly neve alatt, Pestre küldendő. Tíz példányra egy, húszra három tiszteletpéldány jár. A munka a napokban kikerül sajtó alól, s azon héten, amint a pénz beérkezik, szétküldetik az előfizetőknek. Bolti ára 1 frt 50 kr leend. A könyv b. Kemény Zsigmondnak lesz ajánlva. * Bihari híres bandájának utolsó tagja, Karikás Ferencz nevű czimbalmos,közelebbről halt meg Kun-Szent-Miklóson, 80 éves korában. Lavota, Csermák ésBihari szerzeményeit remekül tudta játszani. Öregségében ínség, nyomor lepte meg. * A győri jótékony nőegylet alakulására a nyomatott aláírási ívek Győr hölgyeihez már szétküldettek. A „kenyérosztó pesti albizottmány“-nál újabban adakoztak : a bécsi takarékpénztár 500 ft, Sporzon Pál 5 ft, Koppély Adolf 30 ft, a Phönix igazgatósága 20 ft, Liedemann Róza assz. 20 ft, Schweiger kereskedő 20 ft, Peterdy Gábor 10 ft, Strasser Sándor 5 ft, Galgóczy Károly 5 ft, Gomperz testvérek 20 ft, Wolfner Gyula 10 ft, az első magyar állal, biztosító társaság 200 ft, Perlmutter Jakab 40 ft, Fleischer S. D. 20 ft, id. Wieser Ferencz 20 ft, Herzfelder Vilmos 20 ft, Schopper E. A. 40 ft, Rosenfeld M. L. és fiai 30 ft, Bartal-Bacsák Vincentia assz. 100 ft, Heinrich Alajos örökösei 100 ft, Romeiser Ferencz 10 ft, Reszler István 8 ft, Heckenast Gusztáv 20 ft, Kadelburger 1 ft, Reimel és Herz 20 ft, Szendrey Ignácz 5 ft, Balassovits Sidonia kisassz. 1 ft, Csukás Balassovits Paulina asszony 1 ft, Coffin Ernő 10 ft, Andriszek Ottó reáltanuló és Chwalovszky Ilka takarékpénztárakból, amaz 2 forintot ezüstben, emez 2 ft, budai takarékpénztár 200 ft, Clementine szász-kóburg-,óthai hgné 200 ft, Hajós József 10 ft, Kléh István 10 ft, Szántó Ferencz 5 ft, Kaján Sándor 5 ft, Munk Mór 10 ft, Hirsch Samu 5 ft, Emey 2 ft, Cséry 2 ft, Szalay József 1 ft, Brüll Miksa 5 ft, Opiczky János 5 ft, Lévay Henrik ur ivén 76 ft, sőt. Láng Mih. ur ivén 73 ft 50 kr. (névszerint is fognak közöltetni) Sujánszky Antal prépost ur ivén : Remellay Gusztáv 10 ft, Schmid leánynevelő intézeti tulajdonosnő 8 ft, Sujánszky Antal prépost 5 ft, Gschwindt Mihály nker. 10 ft, Szabó József pápai praelatus 50 ft, Szkalla Antal gyógyszerész 5 ft, Procop József 10 ft, Münzel Raymund 5 ft, Gräfenthal Vincze 2 ft, Sartory Károly 2 ft, Somogyi Károly kanonok 10 ft, Worafka cs. k. kormánytanácsos 5 ft, Strobencz Károly özvegye 40 ft, Discher Josefine 10 ft, Weisz Sándor 30 ft, Fischer Károly 2 ft, egy névtelen adakozó 65 ft, a hengermalmi társulat 100 ft, sőt. Mauromaty archimandrita ivén 30 ft 70 kr. * Bachrach Miklós pesti lakos „Bakonyi“-ra változtatta vezetéknevét. * A hazai szűkölködök javára tartandó előadások végett Szombathelyen — mint nekünk írják — műkedvelő társaság alakult, s már két ízben tartott színi előadást, a közönség nagy részvéte mellett. Még többször is fel fognak lépni. * Dr. Schwartzer Ferencz kiadó budai jóhírű magán elme- és ideg-gyógyintézetének tudósítványát. Kiemeljük belőle, hogy ez intézetben 1851-től 1863 végéig összesen 357 egyén vétetett föl, ezek közül gyógyulva kilépett 158, javulva 43, gyógyítatlanul 26, ápoló intézetbe küldetett 19, betegség nyoma nélkül kilépett 2, ápolás alatt maradt 55, meghalt 54. Az érdekes tudósitvány kimerítő ismertetést ad az egész gyógyintézetről, melynek épületrajza is hozzá van csatolva. * A pesti két r. kath. főgymnásiumban a második iskolai félévre tankönyvül elfogadott chrestomathia Ovidius Nasoból, Veres Ignácz tanár által szótárral ellátva, mint Lampel Róbert, könyvárus tudatja velünk, az ő kiadásában még február folytán megjelenend. Áralszt30tt leszen, szél által a téli ablakokon át a szobákba is behatott. A poreső kiterjedésére nézve az eddig ismert adatok szerint egy övet képez, melynek déli határa Leobschlitz, Batibor, Tarnovitz, az Odernek mindkét partján a hegység mentében körülbelül Boroszló szélességéig terjed; az eddig ismert éjszaki határok Kohlfurton át Friedeberg, Boroszló, Namslauig, terjednének; ezentúl hiányoznak a jelentések. Sziléziában összesen mintegy 350 négyszög mértföldnyi térség buktatott ezen porral. Hogy a por mennyiségéről megközelítő fogalmat szerezhessünk, megjegyezhető, hogy Ratibornál 14 négyszög lábnyi területre 8/8-tal, tehát egy négyszög mértföldre 130,000 mázsasőt Grosz-Schelitzben 250,000 mázsa por esett. Boroszlóban a mennyiség csekélyebb volt, de itt is, tökéletesen ellepett mindent. A budai akadémiai észleldében a nevezett tünemény nem mutatkozott. Hogy azon térnek határai, melyen ezen természet tünemény mutatkozott, pontosabban meghatároztathassanak, igen kívánatos volna, hogy azon területekről, hol ezen tünemény a hazában észleltetett, a m. tudományos Akadémia math. s természettudományi bizottmányához (Pest, úri utcza 2-ik szám) magyar vagy német nyelvenszerkesztett hiteles jelentések mielőbb beküldetnének. Az éjszaki megyéket illetőleg a negatív jelentések is érdekkel bírnak, minthogy a kiterjedés ez által is biztosabban határoztathatnék meg. A Magyar Tudományos Akadémiának magnetikai és meteorológiai észlelejéből Budán. Dr. S c h e n z 1 Guidó. Fölszólitás. *) Boroszlóban és környékén jan. 22-én reggel az előbbi napon esett friss hó, a megelőző éjjel erős dél-keleti szél kíséretében esett sárgás szürke porréteggel volt ellepve. — Rövid idő múlva a lapok közölték, hogy ezen poreső porosz Szilézia egyéb helyein is, részben erős déli orkánnal észleltetett. A por az eget elsötétítő felhőkből esett, és az A Magy. Tud. Akadémia meteorologiai s magnetikai észlelejében 1864 januárban tett észleletek átnézete**). Naponkénti három észlelet alapján. Szerkesztő dr. Schenz Guido. A légsúly megjavított állásának 0° R. foknák középje : 337 21 pár van. Legnagyobb 17-én reggel = 341.94. Legalacsonyabb 29 én reggel = 330.55. A levegő hőségének középmérséklete = 5.70 Legnagyobb 28-án délben = -16.90 R. Legalacsonyabb 20 án reggel = — 15.70 R. A páranyomat, kifejezve higanyoszlop magassága által párisi vonalokban havi közép = 1.''04 legnagyobb 28-án délben = 2."'34 legalacsonyabb 20-án reggel — 0'"28. A viszonyos nedvesség százalékokban : Közép = 83 sz. A legtöbb 100 százalékkal 5 napon mutatkozott t. i. 1-én reggel, 8-án regg, 9- én reggel és este, 26 án este, és 27-én reggel a legalacsonyabb 17-én dél körül , 61 sz. A felhőzetet illetőleg jegyeztették : 5 egészen felhőtlen, 5 nagyobb részben tiszta, 13 részben borús és 8 egészen borús nap. Erősebb szelek nem észleltettek, a följegyzésekből kitűnik, hogy a szelek : É-K-ről 9a, É-Ny-ról V/3, É-ról 5'/3, D-ről 31/a, D-K-ről 273, K-ről 1 '/*, Ny-ról 1, és D-Ny-ról 73 napon uralkodtak. A csapadékok mennyisége ezen hónapban is nagyon csekély volt, t. i. a leesett légbeli víz magassága csak 2,21 párisi vonal. A minőséget illetőleg : az esősnapok száma 3, a havasoké 4 volt. Az ózon mennyisége csak 3 napon, és pedig reggel találtatott nagynak, t. i. 3-án, 9-én és 10-én. A légvillamosság kivétel nélkül pozitív, és pedig a hónap első felében erősebb, mint a másodikban. *) Tisztelettel kéretnek a lapok szerkesztői ezen felír szólítás közlésére a tudomány érdekében. **)A meteor, és maga, észlelde szívességéből ezen közleményekből lapunk minden száma adni fogja a napi észleleteket, s minden hó végén az egész havi összeállítást. Szerk.