Pesti Napló, 1864. február (15. évfolyam, 4189-4211. szám)

1864-02-26 / 4209. szám

igények élelmezését. Ezen bizottmány rendezése alatt volt 3 műkedvelői előadás 595 ft 16 kr tiszta jövedelemmel;­­ a legközelebbi előadás lesz jánius 6-kán, szükség és lehetőség szerint folytattatni fognak. A fentebbi összegekhez még csatoltatván egy, a kaszinó teremében volt társas tánczestélyből fennmaradt 81 ft 93 kr, egy, a többnyire keres­kedő segédekből álló helybeli kölcsönösen se­­gélyző és képző egylet­ által rendezett hang­verseny jövedelmének 50 ftnyi fele — a másik fele az izraelita szegényeknek lévén ajánlva — és egy magán házi estélynél 1 arany kisorsolá­sa által gyűjtött 38 ft. — ezen eszközökkel a kaszinó választmánya által külön kinevezett se­­gélyző bizottmány a kaszinói kertészlakban egy levesintézetet, nyitott meg, január 16 ka óta naponként 200, most már 240 személyt me­leg étellel és kenyérrel ellát, s ha Isten is úgy akarja, még jó sokáig eltarthatand; csak fáj­lalni lehetvén, hogy lakosságunk úgyszólván nagyobb fele e nemes, minden politikai és nem­zetiségi czéloktól távol eső törekvésekben részt venni vonakodik, a közönség másik felével még e neutrális téren is találkozni, testvéri kezet fogni idegenkedik, s tartózkodása által a bizott­mány szándéka kivitelét, hogy legalább 400 szegényt élelmezzen, meghiúsította. Ezenkívül a városi központi inségi bizottmány is életbe léptetett egy hasonló intézetet, mely­ben egy vállalkozó által — kinek 6 krt fizet ada­gonként — naponta mintegy 1000 adagot osz­tat ki az éhezők közt, és melynek költségei jó részben szinte könyöradományok, részben pedig a n. m. magyar kir. helytartótanácsnál befolyt adakozásokból városunknak jutott 1500 ftból fedeztetnek. Iparosaink nagy része a tönkrejutás örvényé­nél van, kereskedőink — egynéhány gazdagab­bat kivéve — lengenek, földbirtokosaink a reá­­juk nehezedő terhek súlya alatt görnyedeznek, s nincs is kilátás egyhamar a jobbulásra, mert vá­rosunknak a vasúti összeköttetés hiányzik, jó országutat is nélkülözni kénytelen, s hitelinté­zettel, tehát pénzzel sem bír. Tervezünk ugyan már régebben egy takarékpénztárt, s 1 és fél éve lehet, hogy ez ügyet­­kaszinónk választmánya hévvel felkarolván, egy alakító­ bizottmányt is választott. A tervezet meg­volt, az aláírási ívek megteltek, az alapszabályok kidolgoztattak, s csak felső jóváhagyás hiányzott arra, hogy az intézet életbeléphessen, s jótékony hatását érez­tethesse; azért ezen eszme még messze van a valósulástól, s c­ak úgy tűnik elő, mint délibáb a láthatáron, mely ha hozzá közeledünk, el­­oszlik. A felterjesztve volt alapszabályok a nm. m. kir. helytartótanácstól visszaérkeztek, azon uta­sítással, hogy csak az 1863. évi Szent Ivánhó 2-ról 8779., és Szent-Jakabhó 9-ről 10,433. sz­­. kelt kegyes kir. rendeletek alapján átdolgozta­­tás után lehetnek tárgyalás tárgya, s e szerint oly nehézségekbe ütköztünk, melyeket hogy el­háríthassunk, sanyarú viszonyainkban nincs re­ményünk. Meghatároztuk volt a részvénytőkét 60,000 ftra, s az­ egyes részvényt 40 ftra, me­lyek szintén részletekben lettek volna fizeten­dők, a tartaléktőkét 30,000 ftra szabtuk volt, s ez a jövedelemből lett volna képezendő ; a jó­tékonysági és közczélokra adakozást, mind az összeget, mind a hováfordítást illetőleg, a vá­lasztmányra s a közgyűlésre, fokozatok sze­rint, bíztuk volt stb. Ennek ellenében a k. k. üdv. rendelet kívánja, hogy a jövedelemnek csak V3-da osztassák szét a részvényesek közt, V3-da fordíttassék jótékony czélokra, V3-da pedig csa­­toltassék a tartaléktőkéhez és nyugdíjalaphoz, és ez utóbbi, feloszlás esetében, szinte jótékony czéloknak szenteltessék ; továbbá rendeli, hogy a részvények értéke egyszerre befizetendő 200 ftra emeltessék. Nem hihette senki közülünk, hogy ezen felté­telek jelenleg teljesíthetők lennének, s a taka­rékpénztár ily módoni létesítése most lehető vol­na. Érezvén mindamellett egy ily intézet szük­séges és nélkülözhetlen voltát, s azon remény­ről, hogy azt egyhamar életbe hívhassa, lemon­dani, az ügyet egészen elejteni nem akarván, az alakitó bizottmá­ny legalázatosabb kegyelmi folyamodványnyal Felséges Urunk Királyunk­hoz fordulni elhatározta, csak azon egyetlen esedezéssel, hogy a részvények értékének 200 ft helyett 40 ftbayi megállapítását megengedni kegyeskedjék. Mint takarékpénztárunkkal, úgy vagyunk vasúti tervünkkel is, mert nekünk nincs hozzá pénzünk, az államvaspályatársulat pedig azt kiépíteni nem akarja , és mégis mindennek gazdasági és keresk. tudósítások. — Pest, febr. 25. Derült, meleg idő. Dunánk félig már szabad a jégtől. Helyi gabnavásárunk csak nem akar élén­külni. A hangulat igen nyomott, s újbúza csak fogyasztásra kel, nagy lassan, tegnap egy rész­let fehérmegyei 86—87 ftos búza adatott el 5 ft 30 krjával. A rozsot a bejegyzés szerint köny­­nyen el lehet adni. Az árpa és zab jól kel. Tokaj, febr. 22. A ma bevégzett b. k­e­­reszturi Mátyás napi országos vá­sár, a szép idő s jó út daczára is kedvezőtlenül folyt le; a­mennyiben a forgalom felette cse­kély, az üzlet élénktelen, s a bevásárlások leg­inkább a helyi szükséglet fedezésére szorítkoz­ván, — a behozott csekély gabnaneműek csak nyomott áron valának eladhatók. Az árak kö­vetkezők : Búza 4—4 ft 40 kr, gabona 3 ft 20—3 ft 30 kr, ab 1 ft 80—2 ft, árpa 2 ft 60—80 kr, ku­­koricza 3 ft 20 -40 kr, kása 6 ft 40 kr, paszuly 5 ft 60 kr, lencse 5 forint 60 krajczár o. é. me­­zenkint. Mióta az alsóbb vidéki gabonaü­zérek a mostani felvidéki bevásárló helyeken, jelesül S. A. Ujhely, Homonna, Gálszécs, és Varannó vidékén, bevá­sárlásaikat megszüntetek, s a már magasra emelkedett gabonaárak ismét szállanak, s ha mint most történt, tán régóta először,­­ a hegy­aljai vásárokra tetemes gácsországi gabona ér­kezik , úgy a mostani árakban valószínűleg még nagyobb csökkenés várható. Általában az életne­­műek ára körül szembetűnő hullámzás észlel­hető, a szerint, a­mint a jelenleg fogyasztó al­­vidéken a készlet apad vagy növekszik. A szesz­nél bágyadt üzlet, —s alig kelt el nehány rész­let, régi 30 fokú szezéje 21—21 % kron. A Bács­­országból érkező olcsóbb szesz az üzletet némi­leg lenyűgözve tartja, — s szerződések tudtunk­ra nem köttettek. A baromvásár ismét igen látogatott, — s nagy mérvben volt, főkép ökör és heverő marha be­hajtva. Azonban daczára a még mindig alant álló áraknak, — tán takarmány és pénzszűke miatt, — jelentéktelen eladások történtek, s leg­inkább jó fejős teheneknek volt némileg javult ár mellett kelendősége. A szarvasmarha ára,— daczára a költséges teleltetésnek, hihetőleg csak majd akkor fog aránylag emelkedni, ha a sza­badban való legeltetés a tavasz nyiltával lehe­tővé váland. Egy pár jó fiatal ökör 160—200 fton kapható. Tiz hét óta ma volt nálunk az el­ső szép meleg nap. A hévmérő délben 6 fokon állván, az előhegyekben fekvő hó nagy rész­ben elolvadt, s a viz nagy robajjal omlik a Ti­szába. Ha még nehány napig tart az enyhe idő, úgy a Tisza tetemesen emelkedvén, a másként erős jég is, — valószínűleg búcsút veend, — még mielőtt a máramarosi, ungi és b­eregi hegyek­ben fekvő magas havak olvadása megkez­dődnék. Az olvadás kedvező lefolyása mellett, mi tiszamellékiek, bár ez évben a Kárpátokban öt­­nyi magas hó fekszik, nem várunk valami rend­kívüli nagy árvizet, mivel az előhegyekről már majd letakarodik a hó, s ha ezek színig meg nem töltik a Tiszát, a későbbi olvadásból ere­dő vir­­ág recipienst találván, fenyegetővé alig­ha válas­ol. A Tisza lassan emelkedik, de még 0 ponton áll. A zord idő által elűzött munkások lassan kint ismét szállingóznak a listaszabályo­­zási munkálatokhoz. Az átmetszések egy részé­nél egész télen át foglalkoztak több vagy keve­sebb számu­ munkások, a szerint, mint az erős fagy a földmunkát és a zord idő a szabadban va­ló foglalkozást megengedé. Jelenleg a még kiásatlan átmetszések is­mét erélyesen munkába vétetnek, s az ínségben szenvedő nép tartós é s hálásabb foglalkozást nyereni, mint a rövid hi­deg téli napokban, midőn egészsége veszélyezte­tésével is alig birta napi élelmét bekeresni. A gátak körül csak az erős fagy felolvadása után lehetvén foglalkozni, később fognak a megsza­­szakadt munkálatok ismét megkezdetni. r. 1. Boglár, febr. 24. Búza 82—89 fontos 4 ft 80 kr — 4 ft 70 kr, rozs 79—82 fontos 3 ft 10 kr — 3 ft 15 kr, árpa 66—73 fontos 2 ft 45 kr — 2 ft 85 kr, zab 45—46 fontos 2 ft 10 kr — 2 ft 15 kr, tengeri 80—83 fontos 2 ft 95 kr — 3 ft 10 kr, bor­akója 3 ft 50 kr — 7 ft. A Bala­ton jege erősen áll, és így a közlekedés Zala, Veszprém, és Somogyme­zék közt folytonosan a jégen történik. Kaposvár, febr. hó 16-án. Két hóesés után gyenge fagy, s utánna az idő úgy meglágyult, hogy 14. és 15-kén tökéletes tavaszi napjaink voltak. A havat, mintha csak elfújták volna, úgy eltűnt­ a lapályokon áradások, most legalább a molnárok sem panaszkodhatnak. A gabnaár meg­lehetős szilárdan tartja magát; a roszabb utak miatt kevés termék szállittatik, s azonnal ve­vőkre talál. A hízott sertvések ára jól felrúgott, s a múlthoz mérve nagyon kevés hajtatik a piaczokra. A zsír ára is emelkedik; általáb­a az élelmi czikkek méregdrágák. Munkács. Folyó hó 15 én tartott hetivá­sárról a piaczi árak hivatalos kimutatása : Búza a. auszt. mérőnkint 4—4 ft 20 kr, rozs 2 ft 70— 75 kr, zab 1 ft 65—70 kr, tengeri 2 ft 70 kr, széna mázsánkint 2 ft. Gálszécs. Folyó hó 18 áról a piaczi árak hivatalos kimutatása: Búza köbsönkint 7 ft 60 kr, gabona 6 ft 20 kr, árpa 5 ft 30 kr, zab 3 ft 60 kr, tengeri 6 ft 20 kr, burgonya 2 ft, széna mázsánkint 2 ft 40 kr. t'AaSEÁ. Magy­ar Tudományos Akadémia.­ ­­ Az akadémia febr. 8 -i nyelv- és széptu­dományi ülésében H­u­n­f­a­­­v­y Pál r. tag az éj­szaki, főleg az altaji népek mythologiája egy érdekes tárgyáról, a medvetiszteletről értekezett. Különösen előadta a finn és a vogul hitregéket a medve isteni eredetéről; az utóbbit — a vogult — Reguly hagyományai után. Ér­dekes a medvevadászat s a megölt medve fölött tartott tér, s az ez alkalommal mondani szokott naiv énekek. Hogy akarják elhitetni a medvével, hogy nem ők — a vadászok — ejtették el stb. Úgy hiszszük, ez értekezés is egy töredéke lesz a Vogul népről kiadandó nagy műnek, mely a világirodalomban, nyelvtani és ethnographiai te­kintetben, egyaránt nagy hézagot fog pótolni. A febr. 15-ki ülésben a philos., törvény- és történettudományi osztályok ültek össze. K­a 1­­l­ó­s Lajos lev. tag székfoglaló értekezése olvas­tatott fel: „A t­ö­r­v­é­n­y­e­k t­i­s­z­t­e­l­e­t­é­r­ő­l.“ Avult kiindulási pont, rég elcsépelt eszmék, is­kolás modor. Ugyanez ülésben a titoknak egy nagybecsű ajándékot mutatott be gr. Szirmay József ur részéről, egy igen becses levélgyű­jte­­ményt a XVII­I. századból (1610—1650). Több­nyire magyar nyelven irt fogalmazások és má­solatok, mint jelentő titoknak — e részben­ a legnagyobb tekintély — véli, jobbadlán Vitnyé­­di Istvántól, ki a protestáns liga feje, s a Wesse­­lényi-féle összeesküvés mozgató lelke volt. Az akadémia nagy köszönettel fogadta a nagyérde­­kű gyűjteményt. Febr. 22-én a math. és természettudományok ülésében Than Károly bev. tag a s­z­a­b­á­l­y­­ellenes térfogatú összetett gőzök­­ről értekezett. Legjelesebb chemikusunk másfél­órai­g nem felolvasását, hanem szóbeli előadá­sát a legnagyobb figyelemmel kísérte az akadé­mia. A természettudományi osztály e kitűnő tag­jának ugyanis előadása oly tiszta, oly világos, hogy a szakembereken kívül a tudomány egy­szerű kedvelőit is érdeke­lni tudja. De lássuk értekező nagyérdekű előadásának rövid tartalmát. Saját, elmésen kigondolt, s nagy fontosság­gal végrehajtott kísérletei alapján megmutatá­sban, hogy a Szabályellenes térfogatú összetett gőzök, mint Kopp már régebben kimondotta, csupán azért térnek el az általános térfogati tör­vénytől, mert térfogatuk csak látszólagos, s nem a bomlatlan gőzé, hanem a közelebbi al­katrészekre szétbomlott gőzök térfogatának ösz­­szege ; mi abból is következik, hogy szabályel­lenes térfogatuk akkora, mint a különvált alkat­részek térfogatainak összege, így például a szal­m­ok gőzének térfogata, a gőzében különválva , bennfoglalt sósav és ammóniák térfogatainak összege. Ily szabályellenes térfogatú gőzök a szalmia­­kon kívül néhány ammónium-vegyület, az ötös chlorphosphor és a kénsavhydrát, melyekre nézve közvetlenül bebizonyítani, hogy gőzük el van bomolva, azért nem lehetséges, mivel kihű­lés után a különvált alkatrészek ismét az ere­deti vegyületté egyesülnek. Deville Párisi tanár e nézetét külön e czélra tett kísérletekből vont következtetések alap­ján megtámadta. Deville ugyanis egy edényt, melybe légkévmérő volt állítva, higanygőz által állandóan 350° hőmérsékre melegített, s ez edényben külön csöveken sósavat és ammóniák gázt vezetett, miáltal a hőmérsék 394,5°C-ra emelkedett. Deville e kísérletből következtette, miszerint 350°-nál a szalmiak gőze nemcsak hogy föl nincs bomolva, hanem hogy alkatré­szei, a szósav és ammóniák, egymással e hőmér­­séknél oly meleg fejtés mellett egyesülnek, mely a 350 fokú tér hőmérsékét 44,5°-kal feljebb emeli. Értekező tekintetbe vévén, mennyire hiányo­sak ismereteink a megsűríthető (coercible) gá­zok benső erőműtanáról és hő­viszonyairól, az ezen kísérletből vont következtetést csak akkor tartaná jogosultnak és bizonyító erejűnek, ha a gázok már előre 350° rá lettek volna melegítve, mint ezt már néhány hóval ezelőtt Wanklyn és Robinson a párisi akadémia irataiban kijelentet­ték. Értekező e kérdés eldöntését a tudo­mányra nézve igen nagy fontosságúnak tartja, mert ha a szalmiakra nézve kétségtele­nül be lehet bizonyítani, hogy gőze 350°­­nál (hol szabályellenes térfogattal bír) nincs felbomolva alkatrészeire, akkor a térfo­gati törvény, mely a modern vegytan rendsze­rének csaknem általánosan elfogadott alapját képezi, nem volna általános érvényű. Mivel ér­tekező, munkában levő kézikönyvében szintén alapul vette a nevezett térfogati törvényeket, a fentebbi kérdés eldöntésére következő kísérle­tet tette. Két üvegcsőben, melyek közül egyik a másikba volt állítva, higany felett sósavat és ammóniák gázj 350°­ra hevített, úgy azonban, hogy a sósav meleg higanynyal nem jött érint­kezésbe. És miután a két gáz feszerejét egyen­lővé tette, a belső cső széttörése által az eddig elválasztott gázokat összeelegyítette : a külső cső felületén levő milliméter osztályzaton azt észlelte, hogy a nevezett körülmények közt az elegyítés után a gázok térfogata változatlan ma­radt, miből következik, hogy 350°-nyi hőmér­­séknél a két gáz meleget nem fejleszt, egymás­sal tehát nem egyesül, hanem, mint bármely két közönyös légnem (p­­éleny és légeny) elegyedik. E tényből következik tehát, hogy a Deville kísérleténél fejlődő meleg onnét származik, mert a két gáz alacsonyabb hőmérséknél egyesült egymással, mi semmikép nem bizonyítja, hogy 350°-nál a szalmiak gőze bomlatlan vegyület. Deville és Troost egy más értekezésben állí­tásuk megerősítésére azt hozzák fel, hogy kí­sérleteik szerint oly magas hőmérséknét, mely­nél az ammóniák nagyobb része elemeire , leg­enyre és köpenyre felbomlik, a szalmiak gőze épen nem, vagy legalább kisebb mértékben bomlik fel. E tényből ismét azt következtették, hogy a szalmiak gőzében a sósav és ammóniák egyesülve vannak, mert ha az ammóniák sza­­­bad állapotban volna elegyedve a sósavhoz, nem látható be, miért nem bomlanék el ez is oly mértékben, mint a szabad ammóniák. Érte­kező ugyancsak a fentebb előhozott okoknál fogva e következtetést csak akkor tarthatná döntő erejűnek, ha be volna bizonyítva, hogy más, az ammóniákra nézve kétségtelenül közö­nyös gőzök jelenléte nem akadályozza az am­móniák szétbomlását. E czélra ugyanazon kemenetében izzított, te­hát egyenlő hőmértékű három porczelláncső közül az elsőn száraz ammoniakot, a másodi­kon ammoniakot és vízgőzt, a harmadikon am­moniakot és higanygőzt vezetett keresztül. A bomlási termények elemzéséből határo­zottan kiderült, hogy a víz- és higanygőz, noha ezekről föltenni nem lehet, hogy az am­móniákkal egyesülve voltak, az ammóniák szét­bomlását megakadályozzák. Ez által be van bi­zonyítva, hogy Deville követk­eztetése nem jo­gosult, mert a sósav e tények szerint meggátol­hatja az ammóniák felbomlását az esetben is, ha az ammóniákkal egyesülve nincsen. Ezután Pebal, lembergi tanár, azon szellemdús kísérletét mutatta be értekező, mely a gázok át­­ömlésének (Diffusio) segítségével közvetlenül bebizonyítja, hogy a szalmiak gőze sósavra és ammóniákra van felbomolva. Értekező a Pebal által e czélra ajánlott készüléket oly módon egyszerűsítette, hogy az egészen átlátszó üveg készülékben, egy lámpa segedelmével, a kísér­let előadásokon is könnyen eszközölhető. Az előadottakból és azon körülményből, hogy a megmagyarázható szabályellenes esetek száma a több ezerre menő szabályos esethez ké­pest elenyészik, értekező kétségtelennek tartja, hogy az újabb térfogati törvény általános érvé­nyességű. E törvény szerint tehát: Minden, vegyta­­nilag homogéntestnél a tömecssúly­­nak megfelelő mennyiség térfogata, gőzalakban egyenlő. Than értekezése után néhány rövidebb szó­beli előadás volt. Szabó József lev. tag Krim, Bokhara és Bombay sziget angol térképeit mutatá be. E térképeket, az angol hadi mérnöki testület mű­veit'*, melyek közül a krími rendkívül nagy mérvben, az utolsó angol-franczia-orosz háború alatt a hadjárat czéljaira készült, az 1862-diki londoni kiállítás egyik biztosa, Mr. J. B. Jervis, küldé a bemutató levelező taghoz, hogy azt valamelyik hazai­ intézetnek ajándékozza. Szabó a könyv- és műárusok útján meg nem szerez­hető becses művekkel akadémiánk térkép­gyűj­teményét növelte. Az akadémia természetesen köszönetet mondott mind Jervis urnak, mind Szabó József urnak. Ugyancsak Szabó József felhasználó ez al­kalmat egyszersmind a bécsi geographiai inté­zet hazánkat illető térképi munkálatairól érte­síteni az akadémiát. Bemutató különösen Er­­délyországnak krétamodorban készült nagy tér­képét négy táblán , s megérintő, hogy jelenleg metszés alatt van Magyarországnak egy új,­ még egyszer oly nagy mérvben tervezett tér­képe, mint a­milyen az Albrecht főherczeg sür­getésére készült volt. Az új térképből az éjszak­nyugati megyék már a tavaszszal megjelennek , az egész mű azonban csak harmincz év alatt láthat világot. Ugyanez ülésben Pólya József rendes tag bemutatá természettudományi nagy műszótárát, melyen számos év óta dolgozik. Szintén Pólya József úr ajánlotta m­egbi­­rálás végett Hradszky József plébános „M­é­h boncttanát.“ Frivaldszky Imre rendes tagot l­zták meg, hogy véleményt mondjon e műről. Egyszersmind a hírlapokban a jelen ínség­­ alkalmával közölt olcsó leves-recipéket is szóba­­ hozó Pólya úr, azt állítván, hogy az azokban­­ levő tápanyagok nem elegendők az emberek táplálására, s indítványozván, hogy e kérdés tudományos megvizsgálására — melylyel alkal­milag a külföld tudományos intézetei is foglal­koztak — szakférfiakból álló bizottság nevez­tessék ki. Az akadémia elfogadván ez indít­ványt, a bizottság tagjaiul maga az indítvá­nyozó és Lenhossék, Jendrassek, Thun Károly, Rózsay József és Poór Imre neveztettek ki, de­czára igénytelen véleményem szerint Kikin­­dán át Becskerek van.Csóvának keresheti Pest legtermészetesb , legolcsóbb és legsikeresebb összeköttetését Belgráddal; miért is azzal vi­gasztaljuk magunkat, hogy ezen meggyőződés közelebb-távolabb időben a döntő körökbe is utat törend magának, s hogy tehát a mi késik, nem múlik. „Finis coronat opus.“ Azért is berekesztésül egy tényt akarok közölni, egy polgártársunk hazafias tettét akarom bemutatni, mely indo­kaiban, czéljában nemes, s ha számos után­zókra talál, eredményében dús lehet. Máy Fri­gyes helybeli derék kereskedő ugyanis, nem rendelkezvén oly agyonnal, mely neki jelenleg nagyobb áldozathozását megengedné, az első magyar biztosító társulatnál, a magyar tudomá­nyos akadémia és a helybeli helv. hitv. egyház részére életét öt-ötszáz forinttal biztosította, s ezzel a hazai tudományosság iránt oly érde­keltséget mutatott, a vallás és egyház iránt oly buzgóságot tanúsított, egy szóval oly nemes, hazafias és dicséretes példát adott, mely, hogy minél nagyobb követésben részesüljön honunk, nemzetiségünk s az emberiség érdekében ki­vánnunk kell. X. Különfélék. Pest, febr. 25. * Valóban jól esik lelkünknek, hogy mosta­nában, midőn az Ínség immár oly aggasztó pontra hágott : egyre mást folynak be hozzánk a hazai szükölködők fölsegélésére az adakozá­sok, hála lelkes hazánkfiai fáradhatlan buzgal­mának , áldozatkészségének Ma ismét hét rendbeli adakozásról adhatunk számot :­­ 1) Baj­á­r­ó 1 203 frtot vettünk a következő levéllel: „T. szerkesztőség! A mi kebleink sem maradhattak illetetlenül, midőn az emberbaráti szeretet és áldásos részvétnek — hazaszerte — annyi nemes példáit láttuk ; közelben és távol­ban meghallottuk mi is az ínségben szenvedők kiáltásait s mig szivünk mélyében sajgott a bá­nat , a kedv­ és öröm köntösébe öltözködünk, hogy vigadásunkkal enyhítsünk az Ínség szen­vedésein. — Tánczoltunk mi is a szükölködők javára. — És most, ime, van szerencsénk a ba­jai ifjúság által f. évi febr. 8 án tartott jótékony czélu tánczvigalom tiszta jövede­mét, összesen 203 ftot a t. szerkesztőséghez oly kérelemmel átküldeni, miszerint ezen összeget az „alföldi szűkölködők javára“ fordítani szíveskedjék. — Egyúttal fogadják, a szent czél nevében, forró köszönetünket : Dr. Ivánovits Pál úr, kitől a jótékonyczélu tánczvigalom eszméjét, s a lel­­kesülés tü­zét nyerők ; Pollerman Bertalan ur, ki keblének nemes érzelmeitől indíttatva, min­­denikünk között legtöbbet tett és áldozott ; — továbbá Klenántz J., Csernyus Zs., Mihics, Feigl, Drescher F. és Gludovátz F. urak, kik áldozataikkal közreműködni siettek; és vegyék köszönetünket a rendezés és kivitelben fárad­hatlan emberbarátok : Bogár Géza, Branz Jó­zsef, Nenádovits J. és Oltványi J. urak. Végül fogadja legforróbb köszönetünket városunk de­rék közönsége, mely magasztos czélokért min­denkor áldozni s lelkesülni tud. Baja, febr. 14. 1864. Az ifjúság nevében : Csupor Gyula.“ 2) A pozsonyi kaszinó egylet ré­széről újólag 100 írt, e sorok mellett: „Tisztelt szerkesztőség! A pozsonyi kaszinóegylet több tagjai mai nap a kaszinó teremeiben barátságos estélyizésre összegyűlvén, s ez alkalommal en­nek mai lapjában közlött szolnoki éhhalálozási eset felhozatván : egyszerű estélyét azon elfo­gadott inditványnyal fűszerezé, hogy minden jelenlevő 1 fttal járuljon az ottani ínség némi enyhitésére , miből a jelenvolt 4­8 személy után 48 ft gyűlt össze. Ezen összeg ott tüstént egyes jelei voltak felü­lfizetései által 100 ftra kiegé­szíttetvén, megbizattam ezt a tisztelt szerkesz­tőségnek beküldeni azon bizalmas kérés kísé­retében : méltóztassék ezen összeget egyenesen a szolnokiak javára juttatni. Hazafias üdvözlettel mar­adván stb. Pozsony, febr. 20. Edl Tivadar, igazgató. (Átadtuk a pesti kenyér­osztóbizottmánynak azon kikötéssel, hogy az ez összegért süttetendő kenyerek kizárólag a szolnoki szűkölködők számára küldessenek el, így éri el e pénz legelőbb jótékony rendelte­tését.)' 31 Tatából 89 írt ezen értesítéssel: „T. szerkesztőség! Ezennel van szerencsénk 89 fo­rintot beküldeni, mint a H . 11­ó­s y Kornélia ál­tal f. évi február 14 -én alföldi szűkölködő ha­zánkfiai javára több műkedvelő szives közremű­ködése mellett adott hangverseny tiszta jöve­delmét. — Ez alkalommal nem mulaszthatjuk el a fentebbi összeghez t. H­o­f­m­a­n Ágoston ur 10 ft, t. B­e­n­y­á­c­s Mátyás ur 5 ft, és t. G­i­tt­e­r János ur 5 forintnyi nagylelkű felülfizetéseiket megemlíteni, és köszönetünket kifejeznünk szű­kölködő testvéreink nevében a nt. kegyesrend­­nek, kik is a szent czél­t szem előtt tartva, a ter­met, fűtést és szolgálatot a legnagyobb szíves­séggel ingyért adák át és eszközölték, végül pedig hálánkat nyilvánítják a t. er. műkedve­lők, különösen pedig Hollósy Kornélia ő nagyságának ; a szükölködők hála fohászai ki­sérjék élte minden perezében ! Tatában, február 22-én 1864. Szuló Béla gyógyszerész, mint pénztárnok. Korina József, mint kiküldött törvényes ellenőr. 4) Rima-Szombatról az ottani egye­sült ács-, k­ő­m­ü­v­e­s-, és m­o­l­n­á­r-e­z­é­h ne­vében Kalla Mihály építész és társulati fő­­ezéhmester ur által 50 ft, e lelkes ezéh pénztá­rából. 5) Herényből­­. Gothárd István ur és neje, Gothárd Erzsébet és Verdy György ur részéről, a­kik már egy ízben áldoztak volt e czélra, ismét e czélra 17 ft; névszerint : Got­­hard István és neje 10 ft, Gothárd Erzsébet 5 ft, Verdy György 2 ft. 6) K­á­p­t­a­l­a­n-V­i­s­ről (Csepreg mellett) fő­tiszt. K­o­z­m­á­r Pál plébános úr küldött 5 ftot azon óhajtással, hogy mivel ő a bazár alkalmá­ra, távol lakván, hirtelenében le nem rándulha­­tott, azonban mégis szeretne ez érdekes vásár­ból emléket beírni: vásárolnánk számára ez 5­­fton a „D­e­á­k pipájához“ czímzett boltból­­valami emléket; ha pedig a bazárnak, a mikor­ra e küldeményt veszszük, már vége volna: a pénz fordíttassék azon czélra, melyre a vásár tartatott. És igy jön, a főtiszt, úr küldeményét mi csak tegnap vettük, a mi­korra már a bazár nem csakhogy rég bezáratott, hanem fennmaradt tárgyai is elárvereztettek. Át­adtuk tehát a pénzt a többi adakozásokkal együtt a kenyérosztó bizottmánynak. 7) Lepsényből névtelen jóltevők 5 ftát, mindezen adakozásokat a kenyérosztó albizott­ságnak kézbesítettük. Fogadják mindkét rendbeli t. ez. adakozók nemesneblü áldozataikért nyilvános elismeré­sünket, s jutalmazza őket azon édes öntudat, hogy az Ínség nehéz napjaiban, mint a haza hű fiai lerovták tartozásaikat. A szerkesztőségünknél eddigelé e czélra egybegyült és átszolgáltatott pénzek összege 28,859 ft, 27 db cs. k. arany, 1 font sterling, és 3 db ezüst tallér. * Gr. F­o­r­g­á­c­h főkanczellár ő excja beteg­ségéről a „Sony“ bécsi levelezője f. hó 23-iká­­ról következőleg tudósít: A főkanczellár ö­nma­­gának egészségi állapota tegnap már valamivel jobb volt. A könnyebbülés következtében azon­ban indíttatva érze magát, a tanácsos urakat magához hivatni, s előadásokat fogadni.­­ Va­lószínűleg e megerőltetés nyomán, estve ismét roszabbulás állott be, úgy, hogy az orvosok ma eltiltottak ő kegyelmességétől minden érteke­zést. Egészben véve a főkanczellár urnak be­tegsége komoly ugyan, de reménylhető, hogy veszélyessé nem fog fejlődni. * A „Gen. Corr.“ jelenti: Gr. Nádasdy az erdélyi udv. főkanczellár urnak holnaputánra határzott visszatérte a családjában előfordult akadály miatt rövid időre elnapoltatok, de leg­közelebb meg fog történni. * Nyit­ramegye főispáni helytartóját — mint a „M. S.“-nak írják — nyugalomba helyezik. — Az alföldi vasút bizottmánya gróf K­á­r­o­l­y­i György elnöklete alatt f. hó 25-dikén ülést tartván, Trefort indítványára elhatározta , hogy a m. kir. helytartótanács utján legfelsőbb he­lyen folyamodni fog engedélyért előmunkála­tokhoz az alföldi vasút folytatására Eszékről Sziszeken és Károlyvároson keresztül Fiuméig. * A hazai szükölködők javára Lor­do­nban gyűjtött s már a magy kir. udv. kanczelláriánál le is tett pénz összege, mint a „P. LI“ i­ja 29,869 ft 50 kr. * Gr. András­sy Gyula, gróf Fest­e­­t­i­c­s Leo, és b. Orczy mart. 6-kán hang­versenyt rendeznek a nemzeti muzeum teremé­ben a hazai szükölködők javára. Ez érdekes hangversenyben mind helybeli előkelő urak és urhölgyek fognak mű­kedvelőképen szerepelni. — Bazar-album. — Az inség-bazar, mely oly szépen jövedelmezett alföldi szűkölködő honfi­társaink számára, még némi utójövedelmezést is von maga után.­­ A bazárt alkotó urhölgyek ugyan­is kegyeskedtek beleegyezni, hogy fé­nyes tettek egy fényképi albumban is örökít­­tessék, mit Schrecker J. fényképész íren dísze­sen igyekszik kiállítani. Tiszta jövedelme, kellő ellenőrség mellett kezelve ugyancsak az alföldi szűkölködők segélyezésére fog fordittatni. Her­czeg Odescalchy Gyuláné fényképezteté le ma­gát először, mint a csemege-italok árusa. Ő herczegségét követik a többi urhölgyek napon kint. — Az igen érdekes fényképek nagy része már kész s látható a nevezett fényképésznél Bálvány-utcza 3. sz. a. —s. * Székes-Fehérvártt f. hó 20 kán sorshúzással egybekötött n­őkedvelői hangverseny tartatott, az ottani kaszinó és gazd. egylet választmányai által a hazai szükölködők javára rendezve. Az eredmény a lelkes és gazdag Fehér megyéhez méltólag oly fényes volt, miszerint a tiszta jö­vedelem meghaladja a 3000 ftot. A megyei és város nemesszivü leányai nyereménytárgyakul több mint 700 db kézműt- és díszműáru tárgyat ajándékozának. * T­ó­t­h Endre nem fogadta el a Kisfaludy­­társaság által neki ítélt balladai pályadíjat, s visszabocsátá a társaság rendelkezés alá­* Miskolczon két műkedvelői előadás tarta­tott az ínségesek javára, mely 700 ftnál többet jövedelmezett. Ugyancsak Miskolczon női bazárt is terveznek a pesti módjára. * Mint a „Tem. Zig“ biztos forrásból értesül, most már kétségenkívüli, hogy a románok a metropolisság felállítását illető óhajtása a fon­­tos­ államügyek elintézése után azonnal telje­sedésbe megy. * A horvátországi országgyűlés, az „Oester­­reichische Zeitung“ febr. 22-től írja, minden­esetre a birodalmi tanács isméti összeülése előtt fog összehivatni, mivel azonban az előmunkála­tok sok időt igényelnek, az összehívás ápril vé­ge vagy május eleje előtt alig történnék meg. * Az inségi bazár utólagos jövedelmei még mindegyre folynak be. Eddig összesen 36,365 ft­l krra megy­ az összes tiszta bevétel. * A hivatalos orosz lapok, a „Vilnai futár“ s a „Varsói Újság“ szerint a lengyel felkelés kez­detétől az 1863-ik év végéig összesen 545 egyén végeztetett ki golyó vagy kötél által. Ezek kö­zött volt: 34 földbirtokos, 11 pap, 26 polgár, 19 munkás, 23 paraszt, 37 katonatiszt, 20 kato­na és 25 más személy, kiknek működési köre nincs tudva. * Kalocsán f. hó 16-kán akasztatott fel az a táján közelebbről felfedezett rablóbanda négy tagja, körülbelül 10,000 nyi összecsődült nép­tömeg jelenlétében. Ugyan ez alatt a közelből új rablási merény követtetett el. * Zára vidékén f. hó 16 kán egy S t­o j­a­k­o­­v i­c­s nevű hirhedett rablóvezért fogtak el, a ki régóta háborgatta volt Dalmátország tájait. * A Székely­földön mindegyre pusztítják az erdőket; e meggondolatlan, s következményei­ben kiszámíthatatlanul káros eljárás ellen a „Kolozsvári Közlöny“ m.­vásárhelyi levelezője igen helyesen, szót emel. Minálunk is helyén volna az ily panasz, mert a Bakonyt is ugyan ritkítják, irtják, kivált a nána-, pere-, dudari er­dőket s a veszprémi püspökség erdeit. * A mű­egylet febr. 23-kán megnyílt új havi tárlata 40 olajfestvényt és 8 másnemű műlapot tartalmaz. • * A kassai színházi bizottság következő felhí­vást bocsátott ki: „A kassai magyar nemzeti színház állandósítását és jövőjét érdeklőleg min­denek előtt annak biztos tudomása, hogy ezen­túl a vállalkozó színigazgatónak a téli színidény­

Next