Pesti Napló, 1864. február (15. évfolyam, 4189-4211. szám)
1864-02-25 / 4208. szám
45—4208 15. évf folyam. Szerkesztési iroda : Ferencziek terek 7-dik szám, 1 -sír emelet. nm E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadóhivatal: Ferencziek terén, 7-dik szám, földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési penz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. Előfizetési feltételek : Vidékre, postán : Helyben, házhoz hordva : Félévre . . . . 10 frt 50 kr o. é. Évnegyedre. . . . 5 frt 25 kr o. é. 1864. Csütörtök, febr. 25. Hirdetmények dija : 7 hasábos petit-sor egyszeri hirdetésnél 7 nj kr. Bélyegdij külön 30 nj kr. Magánvita 5 hasábos petit-sor 25 nj kr. Előfizethetni „Pesti Naplódra. martius—júniusi 2 hóra ? flt»l martius—májusi 8 évre 5 ft 25 krra!. A „Pesti Napló“ kiadó-hivatala. Pest, febr. 24.1864 A Magyar Földhitelintézet és a váltságügy. 1. Kétségtelen dolog, hogy a hazai földipar mindaddig nem menekül meg teljesen békéitól, mig a hűbéri viszonyok maradványaiból egészen ki nem bontakozik. Ámde az úrbéri pörök gyors lefolyását, a váltsági egyezségek létrejövését eddig épen a pénzforrások hiánya, részint pedig az a körülmény gátolta, minélfogva a törvényhozás a váltság mittételeit úgyszólván csak elvileg szabályozta, ellenben elmulasztá a gyakorlati kivitel útjait egyengetni ; nem emelt korlátokat az egyik fél önkényes a másik fél közönye ellen , és nem állított fel oly feltételeket, amelyek egyrészről a volt földesúr jogos igényeinek érvényesithetését biztosítanák, másrészről pedig a volt jobbágyoknak a megváltást lehetővé tennék, a nélkül, hogy az romlását idézze elő. A m. kir. udvari kanczelláriának nemrég jelent ugyan meg egy rendelete, mely a maradványföldek váltságtőkéjének törlesztésére 10 évi határidőt szab, de hiányzik mindeddig a törvényhozás gondoskodása a hegyvámra, a bortizedre s az irtványokra nézve, holott köztudomású dolog, hogy a nép, mely a földhöz minden áron ragaszkodik, az úrbéri birtokszabályozást leginkább azért gátolja, mert fél, hogy irtványbirtokát elvesztheti, míg viszont a tulajdonos épen azért idegenkedik az irtványokat a volt jobbágyoknak neperedni, mivel attól tarthat, hogy a nép, melynek vállait úgyis annyi teher nyomja, a többi tárgyak megváltásának is alig lesz képes megfelelni. Egyébiránt a maradványföldek megváltására szabott 10 év sem felel meg minden esetben a czélnak. Ahol a maradványokon kívül a megváltásnak több tárgya is van, a tíz évi törlesztési járadék oly nagy teher, amelyet a nép rendes jövedelmeiből nem képes kiteremteni. Hogy a nép a megváltást óhajtsa, s e váltság egyszersmind a tőkeérték csorbulása nélkül legyen eszközölhető , oly könnyűvé kell tenni a megváltást, hogy az évenkénti járadék csak jelentéktelen mérvben haladja túl az eddigi természetbeli szolgálmányok értékét. Láthatni ebből, hogy a megváltásnak csaknem egyedüli biztos és könnyű módja a Magyar Földhitelintézet közvetítése, úgy, hogy ez intézet mintegy erre látszik hivatva lenni. Ily intézet segélyével bontakozott ki Szászországban a földipar minden középkori nyűgeiből. S a Magyar Földhitelintézet szervezete olyatén, hogy mindazon szolgálatokat képes eszközölni a váltság ügyének előmozdítása körül is, amelyeket Szászország köszön „Landrentenbankjának“. A Földhitelintézet e részben egyaránt megfelelhet a volt jobbágyok és a földesurak igényeinek. Míg egyfelől annyira enyhíti a törlesztés terheit, hogy az adósra nézve alig érezhető , másrészről a volt földesur azonnal pénzhez juthat általa, minek segélyével rendezheti viszonyait, kellően felszerelheti birtokát. Ahol a megváltás tárgya és a váltságtőke csekély , tíz éves jövedékjegyek, egyéb esetekben záloglevelek által eszközölhető a váltság. Az utóbb érintett értékpapírok különösen azon kedvező sajátsággal bírnak, hogy azokat bármikor, a szabályszerű 34% év lejárta előtt is, lehet részben vagy egészben törleszteni, s hogy ennélfogva az adósnak kedvétől, szorgalmától és tehetségétől függ, tartozásától korábban és bármikor menekülni, amig viszont ő a felmondás, s az ebből eredhető zavarok ellen, ha éviségeit pontosan fizeti, mondhatni egész életére biztosítva van. S a Magyar Földhitelintézet közvetítése e nagy fontosságú ügyben, egyszersmind magának ez intézetnek is érdekében áll. A szolgálatok által ugyanis, melyeket ez után — a volt jobbágyoknak és földesuraknak, s általában a hazai földiparnak tesz, a hazai földben és a nép szívében erős gyökeret ver, s ha sikerülne az intézetnek nemcsak az ezentúl létrehozandó úrbéri váltsági egyezségeket, hanem az eddig kötötteket is, amennyiben a kötelezettség még teljesen nem szűnt meg, közvetíteni, ez által forgalmi tőkéje oly magasságra emelkednék, amely az intézet virágzását teljesen megalapíthatná. Tagadhatlan, hogy a Földhitelintézet közvetítésének könnyű, egyszerű, teljes biztosítást és országos sikert ígérő szabályozására és keresztül vitelére a törvényhozás segédkeze lenne szükséges, s úgy tudjuk, hogy a Magyar Földhitelintézet derék jogügyi igazgatója nem fog késni, mihelyt alkalom nyílik, oly tervet tenni le a törvényhozás asztalára, mely mindennemű megváltásra kiterjed, s erre nézve az intézet közbenjárását használja fel. Minthogy azonban ez időpont kétes távolába az épen szőnyegen forgó úrbéri megváltásokat kitolni se az országnak, se az intézetnek nem állhat érdekében , a M. Földhitelintézetnek módot kellett találnia, hogy e nemzetgazdasági tekintetben oly fontos feladat önállólag, a fennálló törvények és saját alapszabályainak korlátai közt, megoldathassák. Mi történt eddig a váltságügyben, miként szabályoztatok az eljárás e tárgyat illetőleg a M. Földhitelintézet által, elmondjunk közelebbi czikkeinkben. Já&CM. Gondolatok. Irta K. Eötvös József. Elég ezen könyv lapjait csak forgatnunk, hogy azonnal megtudjuk keletkezése módját. Amik szerzőjét a magán és közéletben, a tudományos és irodalmi mozgalmak közt, utazása és sétái alatt, elvonultságában vagy társadalmi érintkezéseiben legjobban érdekelték, alkalom szerint feljegyezgető maga számára egy-egy* szelet panirra, hogy feledés által veszendőbe ne menjenek. Mai nap, midőn kivált a közkedvességben álló irók ha többet nem, legalább is annyit kinyomatnak holnap, a mennyit ma átgondoltak, s a szedő alig engedi megszáradni a leirt betűt, némi érdem, némi szellemi vagyonosság az olyan asztalfia, melyben a birtokos éveken át tartogatja és gyűjti elméje szüeményeit. Higgjétek el, a szellemi tőkeszerzésben sem utolsó a takarékosság, és sokszor épen azok gyakorolják legkiválóbban, kik, a világ ítélete szerint, legkevésbbé szorultak rá a dúsgazdagok. Szerzőnk mindig megbecsülte a gondolatokat. Maximákban, lélektani megjegyzésekben, erkölcsi reflexiókban, szép hasonlatokban és ötletekben gazdag volt , mióta fényes irodalmi pályáját megkezdé. Eszméi által vívta ki a tiszteletet; — maga van legnagyobb tisztelettel a szép és emelkedett gondolatok iránt. S minő gondolatok azok, melyeket az előttem fekvő könyv magában foglal ? — Többnyire a legéletbevágóbb tárgyunk, mint atalán az ily „gondolatok“ at tartalmazó nevezetes könyvek. A mennyiben az ily nemű könyvekről tudomásom van, csaknem kizárólag az emberrel foglalkoznak , az eszmék lélektaniak, s különösen erkölcsiek. — Nincs ennél átalánosabb érdekű tárgy,'1— senki sincs, ki ne foglalkoznék vele gyermek évei óta. Magunk s embertársaink főgondja és ábrándja életünknek. Mindazoknak, mik a lelket mélyebben érdeklik, a mik erős szenvedélyek, mély érzelmek és indulatok forrrásai; mind annak, mi a legmagasztosabb erényeket és legnagyobb gyengeségeket szüli, forrása és czélja a lélek, s az a viszony, melyben embertársainkkal vagyunk. Valameddig élünk és cselekszünk , minden pillanat kérdése az akarat és hajlam, a kötelesség és élvezet kérdése. A kisebb nagyobb küzdelmek alkotják a belső életet. Ezek körül forog minden, ami rendkívül meghal és emel az életben, és a költészet csak akkor hatalmas és ellenállhatatlan, midőn az embert emez erkölcsi oldalról tudja híven előállitni. — Oly könyvnek, mely ily nemű tárgyakkal foglalkozik, nagy közönségének kell lennie, s valóban, a nehány héttel ezelőtt megjelent „Gondolatok“ átalános részvéttel fogadta tárak, sőt idegen nyelvre is lefordíttatván, a külföldi sajtó kedvező ítélete folytán nem kisebb elterjedést lehet jóslanunk külföldön is, a könyvnek. De épen a mondottaknál fogva nagy munka-e ilyen könyvet írni ? Nincsenek-e minden embernek eszméi, ötletei a természet és emberi élet szemléletére; nincsenek-e belső életének tapasztalásai, érzései ? Van-e más érdem ily könyv összeállításában, mint azon papírszeletek és pillanatok nem sajnálása, melyeket gondolataink lejegyzése kiván ? Nem a legkönnyebb-e ilyen könyv által szereznünk női nevet? Úgy látszik, nem a legkönnyebb. Az irodalom bármely sorájában többen lettek tán neveztesekké, mint ebben ; az irodalom bármely terén nagyobb a versenyzők és utánzók száma, mint eme téren. Azok pedig, kik nevezetesekké lettek, a világ legnagyobb írói és gondolkodói közé soroztatnak, mi magában bizonyítja, hogy e téren is oly nehéz kitűnőt teremteni, mint más téren. Nem említve egy két hajdankorbeli „gondolat“ írót, La Rochefoucault és Pascal nem lettek volna hallhatlanokká gondolataik által, ha oly könnyű volna itt babért aratni. Bármely érdekkel fogadta hát a közönség a „Gondolatokat, minden látszó könnyűség mellett sem száll meg az a töprenkedés, hogy bekövetkezzék az a gyakran ismétlődő baj, hogy a tetszést nyert író nyomába egész egy utánzó sereg fog tolakodni. Nem is merném soknak tanácsolni, hogy szerencsét próbáljon e téren, bármily követésre méltó példa is, hogy jó gondolatait, észrevételeit, s az emberi igazságoknak morális életében előfordult némely illustratióját lejegyezze. Vannak az irodalom eme fajának sajátságos nehézségei, melyeknél fogva kevesen születnek rá, s kevesen gyakorolják. — A tárgy, mint mondom, a leggyakorlatiabbak közé tartozik, de az elmélkedés és eszmélés szüleménye. Épen mivel minden pillanatban előfordul, s gyakran a legmélyebben érdekel, kevesen vannak, kik a folytonos cselekvés vagy harcz közben ráérnek, hogy cselekvések módját bírálják és okait mélyebben vizsgálják. Legtöbben beérik néhány általánosan elfogadott, hagyományos elvvel, melyet a gyakorlat szokássá állandósít. átalános igazság, hogy épen a leggyakorlatiabb tárgyaknál képes az ember visszamenni az okokra, s a hozzá legközelebb esők vonják magukra legritkábban az elmélkedést. All ez mind a kézi mesterségekre mind az életphilosophiára. Aztán bajos ebben a tárgyban újat mondani. Akármi végtelen s kimerületlen a tárgy, mi lenne az a lélektani és morális igazság, melyet szent könyvünk, a föld minden vallásának prófétái, minden lehetséges philosophiai iskola bölcsei ki ne fejtettek, el ne mondtak volna oly helyesen és szépen, hogy az utánozni akarók méltán kétségbeeshetnek? Mégis eredetiséget követelünk, s tulajdonkép nem is azt követeljük, hogy magában egészen új legyen a gondolat, mint inkább igaz, találó, és közvetlen, sipálló felfogás szüleménye. Úgy vagyunk sok tekintetben a morális eszmékkel, mint a lyraiakkal. Nincs oly érzés, melyet a költők számtalanszor meg ne énekeltek volna, mégpedig csaknem a tökélyig vitt művészettel. — De mekkora a különbség, s mennyi a kétségtelen eredetiség ! Csak a közvetlen átérzés, s a megfelelő fris és hathatós kifejezés legyen meg — újnak tetszik az eszme. Sőt nem is kívánjuk az eszme merő újdonságát se egyik, se másik nemben. Valamint a lyrai motívumok közül az tesz legátalánosabb és legbizonyosabb hatást, mely a legátalánosabb és ismeretesebb emberi érzelem; úgy a morális eszmék közt azok érdekelnek legjobban, melyek saját eszmekörünkben, élettapasztalásaink közt feltűntek, vagy sejtelemként lappangottak. B. Eötvös József „Gondolatai“ közt egyik olvasó egy, másik más gondolatot fog kétségkívül, mint legszebbet és legtalálóbbat magának megjegyezni; de ha végére járnánk, azt fognék tapasztalni, hogy a különbözés általános törvénye nem egyébben rejlik, mint abban, hogy az ragadja meg leginkább mindenki figyelmét, ami mintegy eltalálta gondolatát, élményeiben szerzett tapasztalását, s csak világosan formulázza, a mi lelkünkben is élt. Növeli továbbá az ily féle irodalom nehézségét az, hogy az író lemond az elbeszélés, a fejtegetés s a kötött beszéd számos előnyeiről. Ahytmus és rim gyakran üres gondolat mellett is talál közönséget; a gondolatok, maximák, reflxiók egy-egy beszédbe,egy egy regénybe szőve, gyakran nyeppek a magok helyén, s egy elméleti fejtegetésben is van haladás, fejlés, mi kelkesebbé, könnyebbé és vonzóbbá teszi az olvasást, mint ily gyűjteményét, hol csak vagyából vannak csoportosítva az eszmék, de a különvált töredék mindenik : szóval a művészet egyik nevezetes hatási eszközépsik a compositióról mond le az író. — A gondolat mintegy csak magában 5% és saját belbecsén kivül nem támaszk9,ddatig egyébre. 8 mennyiről mondott le Eötvös József ? — Nagy hatást tett műveiben az olvasót magával ragadta a mély és széles mederben folyó ékes szólás gazdag árja. Többnyire széles térre volt szüksége, hogy eszméinek egész hatalmát kifejleszthesse. A „Gondolatokban szerző lemondott a hatás ezen tulajdonának nevezhető eszközéről. Végül az irodalom ily nemében az iró egyénisége nyom legtöbbet. Nem értem alatta a puszta nevet, melyet a közönség gyakran képzeletéből ruház fel minden tetszett tulajdonnal. — Azt a belbecsét értem az egyéniségben, mely tapasztalásaiban, önálló gondolkodásában és lelki emelkedettségében áll. Alig van magyar iró, kinek belső és külső élményeit jobban ismerné a közönség s jobban érdekelné mindez. E Ő mindig gondolatok írója volt, s gondolatai által az irodami hatások legnagyobbjait vívta ki, — úgyszólván, az olvasó közönséget is keresztül vitte mindazon eszme és érzelemkörön, melyen maga általment. A „Karthauss“ ban Chateaubriand világfájdalmával Chateaubriand erős hite, s a kor szabadelmüsége talált erőteljes kifejezést. A világfájdalom elenyészett, a hit épen maradt, s a szabadelmüség a hazai reformok és democraticus eszmék szónokává tette. — Hazaszeretete szülte a „Búcsút“, democraticus irányú eszméi a „Vár és Kunyhó“ t, s reformáló buzgalma a „Falu jegyzőjé“-t. Nem volt regény irodalmunkban, mely nagyobb,és a gyakorlati életre irányadóbb hatást tett volna, mint az utóbbi. — Még meg s sokallták annak idejében e hatást; — de egy aestheticai műszó kikiáltása, hogy „irányregény“, aligha kisebbité hatását. Csakugyan irányregény az, de irányát az emberi szív mélyéből vette, s kevés mű van, mely több fájdalmas, s közvetlenül megható érzelmeket támasztana egy-egy társadalmi és közélet fogyatkozásai felett. — Itt is a mélyen érző, emelkedetten gondolkodó s erős meggyőződésű ember tette meg hatását. — Neki a természet, magán és közélet, a nagy politikai események, s az európai szellemi irányk egyaránt elmélkedésre adnak anyagot. Bármi különbözőnek lássanak regényei nagy műveitől, a XIX. század uralkodó eszméitől, a rokonságot igazolja azon szellem Bácsi dolgok. A „Vaterland“ írja: A porosz király főhadsegéde, báró Manteuffel tábornok,Bécsbe érkezett. Küldetése okai világosak; a Schleswigben folyó háború, úgy látszik, fordulópontra jutott, mely parancsolólag kivánja, hogy a két nagyhatalmasság értekeződjék az abból kifejlődhető eseményekkel szemben elfoglalandó állásra nézve. Ugyanazon tábornok, mint tudva van, e napokban Drezdában és Hannoverában is megfordult. Poroszország a fenyegető veszélyekre előkészületül nemcsak az Ausztriával való szövetséget igyekszik szorosabbá tenni, hanem a középállamokat is magához akarja vonni, m oly törekvés, melyet maguk az események mozdítnak elő legsikeresebben. Sőt arról is volt szó Berlinben és Bécsben, hogy gróf Rechberg és Bismark urak egymással személyesen is fognak értekezni (mint a „Presse“ általunk ismertetett czikkéből értesül a Vaterland.) A bécsi hivatalos lap esti száma röviden érinti, hogy a poroszoknak Jütlandba vonulása katonai rendszabálynak látszik, — különben ez ügy nincs annyira felderítve, hogy véleményt lehetne róla mondani. A „Memorial diplomatique“ hosszasan leírja Miksa főherczeg úti tervét. Charlotte főherczegnővel fogja Brüsselt, Párist és Londont meglátogatni. Csütörtökre várják Párisba, hol a császári lak azon szárnyába száll, melyPavillon Morsand nevet visel. Incognito történik az utazás, mert a főherczeg csak a mexicói küldöttség ünnepélyes fogadása után nyilvánítja magát Mexico uralkodójának. Párisból Londonba mennek ő fenségeik, s onnan visszatérnek Bécsbe, ahol a mexicói küldöttség hivatalos fogadtatása történik, s ezután I. Miksának a mexicói trónra lépte kihirdettetik. Ezután Triestben „Elisabeth“ fregattéra ül, hogy Mexicóba utazzék. Mielőtt a mexicói fölségeik elhagynák Európát, Civita-Vecchiát útba ejtik, hol a pápa áldását akarják fogadni. A „Mem. d.“ ír a Mexicóban fölállítandó bankról is, melynek számára Angliában már 50 millió van aláírva. A „Sürgöny“ tegnapi számának nem hivatalos részében egy kimutatást közöl hiteles adatok alapján, melyben a magy. kir. helytartó tanácshoz befolyt könyöradományok Lova és mily arányban történt fordítása van előadva-E kimutatás szerint 1864-ik év febr. 20 ig bel- és külföldi könyöradományokból begyült készpénzben és értékpapírokban — tekintettel az arany és ezüst, valamint értékpapírok némely részének felváltási értékére — 372,049 ft 477 kr o. é., 28 ft 13 kr ezüst, 110 db arany, s 1327 ft 70 kr takarékpénztári könyvben; a megyékben gyűjtött gabonának eddigi eladásából bevezetett 74,109 ft 98 kr, s igy összesen magán-kenyéradomány 446,159 ft 450/2 kr, 28 ft 13 kr ezüst, 110 db arany. Ebből kirendeltetett: Abauj megyének pénzben 2800 ft azonkívül természetben, saját, valamint Torna megye és Kassa városa területein gyűjtött 484/s mérő búza, 304/g mérő kétszeres, 3803/8 mérő rozs, 12 mérő árpa, 2*/s mérő bab, 342/8 mérő vegyes, 1 mérő alma. Aradmegyének az átalános könyöradományokból három küldeményben 39,000 frt, a magyar gazdasszonyi egylet 1100 ftnyi adományából Nagy Zerind és Kis-Pereg községek részére 100 írtjával: 200 ft, Fenséges István s József Főherczegek 3000 ftnyi adományukból 750 frt, Hamaltár rimaszombati gyógyszerész adománya Deák Gyula aradi lakos és tisztviselő részére 6 ft 80 kr, összesen 39,956 ft 80 kr. Bács-Bodrogmegyének kir. Helytartó uz ő nagyméltósága által Mohol és Petrovoszello községek részére 100 ftjával kiosztatott 200 forint, Beöthy Ödönné adománya Feketehegy község részére 20 ft, összesen 220 ft. Azonkívül természetben saját és Szabadka sz. k. városa területein gyűjtött : 658 fs mérő búza, 71 mérő kétszeres, 18 mérő rozs, 397/8 mérő árpa, 1864/8 mérő zab, 38 mérő tengeri. Békésmegyének: Az átalános könyöradományból két küldeményben 31,200 ft, kir. Helytartó ur ő nagyméltósága által a könyöradományokból adatott Endrőd község részére 100 ft, Gyoma község részére 100 ft, Orosháza részére 200 ft, Gyula részére 200 ft, Csaba részére 200 ft, Doboz részére 100 forint, összesen 32,100 ft. Biharmegyének két küldeményben öszszesen 18,100 ft, Borsodmegyének két küldeményben 8126 ft, a gömörmegyei pelsőczi albizottmány 124 ft 42 krnyi gyűjteményéből Ónod község részére 62 ft 21 kr, az általános adományból Bánfalva részére 150 ft, öszszesen 8338 forint 21 kr. Csanádmegyének két küldeményben öszszesen 24,600 ft. Csongrád megyének az átalános könyöradományból 21,200 ft, kir. Helytartó ur ő nagyméltósága által az általános könyöradományokból adatott Szeged városa részére 200 ft, a veszprémi káptalan 500 ftnyi adományából 100 ft, gr. Károlyi Alajos adományából 3000 ft, kir. Helytartó ur ő nagyméltósága által a könyöradományokból M.-Vesztek község részére 200 ft, Algyő részére 100 ft, összesen 24,800 ft. Fehérmegyének Fenséges István és József Főherczegek 3000 frtnyi adományukból 750 ft, gr. Cziráky János adománya 1000 ft, öszszesen 1750 ft. Hevesmegyének: Az általános könyöradományból két küldeményben 42,034 ft, a veszprémi káptalan 500 ftnyi adományából T. Nána község részére 100 ft, Gömörmegyéből 2 ft 40 fr, Lukachich József nagyszombathi kereskedő 100 frtnyi adományából 50 frt, a magyar gazdasszonyok egylete 1100 ftnyi adományából T. Sz.-Miklós 200 ft, M.-Tur 200 ft . Fegyvernek 100 ft, az általános könyöradományból Tisza-Várkony község részére 100 frt, összesen 42,786 ft 40 kr. Természetben a győri gazdasági egyesület gyűjteményéből 677 mérő búza, 68 mérő kétszeres, 3967 a mérő rozs, 2357 a mérő árpa, 3 mérő zab, 1 mérő tengeri. Krassó megyének: pénzben 9000 forint, a pesti hitel fiókbank által szállított tengeri értékében 970 frt 78 kr, összesen 9970 frt 78 kr. Pestmegyének: Az általános k. adományból 6000 ft, veszprémi káptalan 500 ftnyi adományából 50 ft, Fenséges István s József Főherczegek 3000 ftos adományukból 750 frt, összesen 6800 ft. Szabolcsmegyének: Az áltanos könyöradományból 8200 frt, Herzberg Sim. adománya 100 frt, Pécsy Ferencz adománya 200 frt, a magyar gazdasszonyok egylete 1100 ftos adományából Polgár községnek 100 ft, összesen 8600 frt. Szathmármegyének: Gr. Károlyi Alajos adománya összesen 2000 ft. Temesmegyének: Az általános könyöradományból két küldeményben 49,863 frt, Újvidék estélyi eredményéből 1l6 frt 7972 kr, és 50 arany, Lolok János adománya 49 ft, a magy. gazdassz. egylet 1100 ftos adományából Rékas község 150 ft, összesen 50,168 ft 79/2 kr és 50 arany. Torontálmegyének: Az általános könyöradományból három küldeményben 72,000 ft, a veszprémi káptalan 500 ftos adományából 100 ft, Lukachich József n.-szombathi keresk. adományából 50 ft, a győri gazdasági egyesület Akács, Kis- és N.-Bekács községek részére adományozott 2000 ft, Fens. István és József Főherczegek 3000 ftos adományukból 750 ft, k. helytartói nagym. által 1100 ft, Újvidék estélyi eredményéből 106 ft 79 72 kr és 50 arany, Demetrovich és Miatovich adománya 11 ft 80 kr, összesen 76,118 ft 597 kr és 50 arany. Zemplén megyének összesen 6431 forint. Hajdúkerületnek: Két küldeményben 10,431 ft, a veszprémi káptalan 500 ftos adományából H-Dorogh községnek 100 ft, összesen 10,531 ft. Jászkunkerületnek: Két küldeményben 13,115 ft, a veszprémi káptalan 500 ftos adományából Jászk. Jenő község 50 ft, a gömörmegyei pelsőczi albizottmány 124 frt 42 kvnyi gyűjteményéből Kis-Ujszállás község 62 ft 21 kr, a magyar gazdasszonyok egylete 1100 ftos adományából Turkeve község 150 ft, öszszesen 13,377 ft 21 kr. Ezenkívül természetben : A győri gazdasági egyesület gyűjteményéből: 677 mérő búza, 68 mérő kétszeres, 396% mérő rozs, 2357* mérő árpa, 7 mérő bab, gömörmegyei Istók Mihály gyűjteménye 6 mérő búza, 3830/% kétszeres. N.-Ki k indán összesen 4000 ft. Debreczen városának: Az általános könyöradományból 4000 f, Herzberg Simon adománya 100 ft Rosenfeld és Hirschler adománya 100 ft, összesen 4200 ft. Összesen 387,648 ft 79 kr, és 100 darab arany. Marad további rendelkezésre 58,510 ft 667* kr, ezüst érték osztrák értékben számítva 28 ft 13 kr, és 10 darab arany. Összesen 446,159 ft 4572 kr, ezüst érték osztrák értékben számítva 28 ft 13 kr, és 110 darab arany, s egy 1327 ft 70 kr értékű takarékpénztári könyv. A kisebb birtokosoknak szánt 6 500,000 ftnyi kölcsönből az Ínség enyhítésére, a községek számára utalványozott 1,000,000 ft már folyóvá tétetvén, abból következő megyék az alább látható összegeket nyerték : Aradmegye......................... 100,000 ft. Békés megye.................... 50,000 ft. Bihar megye.................... 30,000 „ Borsod megye.................... 30,000 „ Csanád megye . . . . . 50,000 „ Csongrád megye .... 50,000 „ Heves megye.................... 110,000 „ Krassó megye.................... 50,000 „ Pest megye ..... 10,000 „ Temes megye.................... 200,000 „ Torontál megye.................... 22,000 „ Zemplén megye .... 20,000 „ Hajdúkerület .... 30,000 „ Jászkun kerület .... 50,000 „ Összesen. . . 1,000,000 ft. A második millió legközelebb hasonlag kiosztatik. Az egyes községeknek úgy a könyöradományokból, mint ezen kölcsönből lett részeltetését kimutató táblázatokat mielőbb szintén közrendjük. A közlött kimutatásokból is látható már, s a községenként történt részletes kiosztás kimutatása még szembetűnőbben igazolandja, hogy a kormány a rendelkezésére álló eszközöket az ínség enyhítésére kimerítőleg s helyesen alkalmazta és alkalmazza. Ezen eljárásnak köszönhetni, hogy a több oldalról terjesztett balhírek eddig csak élénk képzelődés rémeinek bizonyultak, de ha valósulnának is, ez nem a segélynyújtás hiányának, hanem vagy a jelentkezés elmulasztásának, vagy annak lenne tulajdonítható, hogy a netaláni kötelességmulasztás illető helyen be nem jelentetett, s így mindkét esetben az orvosolhatás alkalma vonatott el az arra hivatott közegektől.