Pesti Napló, 1864. május (15. évfolyam, 4263-4285. szám)
1864-05-28 / 4283. szám
részt most a város reendi kezelés alá s ezt egyedül faültetés és nemesítésre használandja. b) Békés város polgármestere jelenti, hogy ott a rom. kath. egyháznak 1 hold, a reform. egyháznak 81% hold, és a gör. n. e. egyháznak fa hold föld adatott a temetők tőszomszédságában fakertnek. — Ezeken 1862-ben kezdetett meg a fa- s különösen a nemesített gyümölcsfa tenyésztés, azonban eddig a mostoha időjárás, az aszálymiatt kevés eredmény mutatható fel. c) Öcsöd elöljárói írják, hogy ott még nincs e czélra szánt föld, de hiszik, hogy Wodianer Mór és Koppély Frigyes urak a még közös legelőből, kivált ha e részben a gazdasági egyesület által is felkéretnek, bizonynyal teendenek némi alapitványt, mit a község hálás köszönettel fogadna s ama nemes czélra örömmel fordítana. d) Gyula-Vári. Az egyház kezelése alatt van egy hold faiskola, hol a tanulók a gyümölcsfa oltásban taníttatnak ; a legelő már feltévén osztva, több e czélra fordítandó földre már alig lehet számítani. e) V é s z tő. Az 1860-ki birtokrendezéskor a magos uraság adott e czélra 3300 □ ölet, melyen a község által meg is kezdetett a fatenyésztés, de a legutóbbi évek kevés sikert engedtek e részben. Igyekezni fognak jövőre is mindent elkövetni ez ügyben. f) E n d rö d. Van 3—4 holdnyi fakertje, de egy pár epercsemetét kivéve, abban még eddig nincs semmi. — Kéri a gazd. egyesület tanácsát s utasítását a teendőkre nézve. g) B e ré n y. Négy holdnyi fakert az egyház felügyelete alatt már 3 éve használtatok gyümölcsfatenyésztés s nemesítésére; most a község még egy eperfaiskoláról is fog gondoskodni. h) K. Ta rcsa. Az 1857-ki úrbéri egyesség létrejöttekor a közbirtokosság képviselője, egyesületünk elnöke báró Wenckheim Béla uz ő mliga 1200 □ öles 8 hold földterületet ajánlott fel faültetésre a közlegelőből; ez most is epreskert czim alatt a reform, egyház kezelése alatt áll, de a beruházási tőke megszerzése tekintetéből eddig gabnatermelésre használtatta. — Jövőre ez is eredeti czéljának adatik át. i) Orosháza. Legelőosztáskor a község 6 holdat adott fatenyésztésre, melyen szakértő egyén vezetése mellett gyümölcs, eper, vadfák tenyésztetnek. — Jelenleg is van gyümölcsoltvány 13 ezer, eperfa csemete 50 ezer, akácz 40 ezer és egyéb vadfa 25 ezer. k) T.-Komlós. Van összesen Hepsiooo hold fakertje az evang. egyház kezelése alatt, melynek eddig még csak egy része fordittatott facsemeték tenyésztése s oltványozására, a többi kerti veteményekre használtatta. Ezzel kapcsolatban áll egy 3 holdas megyei epreskert, kevés eperfával, ez is az egyház használatában. l) K. Ladány. A mlrgos uraságtól legelő elkülönítéskor 5 hold földet kapott fatenyésztésre, mely eddig bérbe adva gabnatermelésre használtatott; a gazdasági egyesület felhívása által felébresztve, a község képviseleti gyűlést tartott, a bérletet felmondta, s e földet eredeti czéljának megfelelőleg kezelni elhatározta. m) Szeghalom. A község adott a legelőből két holdat e czélra, eddig veteménynek használtatott, ezentúl a gyermekek fognak ott gyümölcsnemesitésre taníttatni. — Kezelője az egyház. n) U j-K i gy 6 s. Van egy kis V* holdnyi fakertje, hol a gyermekek oktattatnak az oltásban, úgy hogy oltványát később kiki saját földjére viheti át; ezen kert most még egy holddal fog szaporittatni. o) Végül Csabáról szóval létezik jelentés, hogy szintén van egy 6 holdas epreskert az evang. egyház kezelése alatt; ez a hajdani megyei epreskert, melyhez birtokjogot a város tart, s mig e kérdés teljesen eldöntve nincs, kezelése csak ideiglenes. Ezen válaszokat a közgyűlés mind örömmel fogadta. — Öcsödöt illetőleg: Wodianer Mór és Koppely Frigyes urakat elnökileg felkérendi ily kertnek a közlegelöböl felajánlására , s valamennyi községi fakertre nésve kertészeti szakosztálya által tanács és utasítással szolgálni feladatául ismerendi, valamint azokat koronként műértő tagjai s különösen a központi egyesületi kert kertésze által meg fogja tekintetni. (Folyt. köv.) Vidéki tudósítások. Alsó-Zsocza, máj. 24. A szenvedések kínos napjai szülik az erényt. S vájjon nem legszebb gyöngye-e minden k. erényeknek a szeretet, mely áldozni tud ott, hol maga is áldozata a nehéz időnek. A múlt boldogtalan emlékű év községünkkel is éreztette nagyban sajtoló terheit. Mert a kevés földdel bíró, s inkább csak haszonbérleti s feles használatú földek vasszorgalmu munkájával beszerezni szokott kenyerétől népünk megfosztatván az aszály által s az előállott ínséget fokozta az éves haszonbérletek behajtása, megtetőzte a ránk jött marhavész. Ily nehéz körülmények közt, midőn az országos baj országos enyhítő és segítő eszközöket vett igénybe , alakíttatott meg köztünk is az inségi bizottmány alulírt elnöksége alatt. E bizottmány azonnal gondoskodott ez év kezdetével, hogy a már akkor mutatkozó ínségeseinek éhségét mikép enyhítse ? E végre a község rendelkezhető pénzerejéig élelmiszerek bevásárlására meghatározott 30 o. é. sz. Majd jött vigasztaló kegyajánlatával az, ki nem szűnik meg atyja lenni az urbériség kötelmei alól felszabadult népének, a humanitás és hazafiasság szerény, de tisztalelkü példánya, m. B. Vay Lajos ur, és minden különbség nélkül 100 p. mérő rozszsal örvendeztette meg helybeli szűköseinket. Ugyanő már azelőtt gyermekei és unokái részére adni szokott karácsonyi fa örömajándéka helyett: 6 p. m. lisztet osztatott ki 23 család közt a karácsonyi szent ünnepekre, így jött kezeink közé több rendbeli nemes adomány : Gr. Vay Károlyné zselozai tisztartósága részéről 10 p. m. rozsliszt. A pesti örökemlékü Bazár küldemény m. b. Vay Lajos ur által : 20 ft. Herczeg Waldeckné sz. gr. Teleki Ágnes h. n. húsvéti ünnepekre 2 db cs. arany. Gr. Teleki Domokos 30 ft és serdülő, de magasztos érzelmű leánya Teleki Ilona grófnő Erdélyből 20 ft. A pesti műkedvelői előadás küldeménye b. Vay Lajos ur által 30 ft. Mindezen kegyadományokból a bizottmány minden hét pénteken isteni tisztelet után, a helyi szükség és legjobb belátás szerint e következő kiosztási eredményt mutathatja fel eddigelé hitelesen : liszt kiosztatott 8325 itere, bab kiosztatott 1145 itere, hús kiosztatott 92 font , és eczetre, sóra pénzül kiosztatott 8 ft 70 kr. Mindezek saját közvetlen felügyeletem alatt 5 hó óta 200—260-ig növekedő ínségeseink közt ekkép osztatván ki ; erkölcsi kötelességem a köznyilvánosságnak számot adni ; de egyszersmind a bizottmány és kivált szegény népünk nevében az illető nagylelkű adományozóknak forró köszönetét, s örökös bálát nyilvánítani. Szükségesnek látom felemlíteni, mi befolyásommal történt, hogy a m. báró földeseinket 1100 ft kölcsönnel segélyezte, utólag fizetendő törv. kamat mellett. Valamint, hogy a lelkes Vay Béla bárónő 3 hónapon át 10—24 családot volt kegyes elláttatni napi olcsó levessel. A grófi tiszttartó Kiss Ferencz által pedig 7 családnak adatott meleg leves. Kállay Lajos, ref. lelkész. mölcsfákban, mert koránérő gyümölcsre nem is számolhatunk ; de a hegyekből, hol mind a szőlőtőkék, mind a gyümölcsfák később fakadnak — kivéve az alacsony vagy völgyes részeket — sokkal kevesebb panaszt hallunk. Az őszi búza- és rozsvetések állását illetőleg, mind a három temesmelléki megyében, kevés kivétellel, még ekkorig igen jó reménynyel biztatják magukat a termesztők. A tavaszi veteményekre azonban, különösen a kukoriczára, melynek vetése elkésett, már nagyon szükséges volna az eső, úgy sok helyen a kaszállókra és legelőkre is, miután a szárító szelek mindennapiak Azért a tavaszi vetésekről még most mit sem jövendölhetünk. A gabna ideszállítások úgy a vizen, mint a szárazon is, igen meggyérültek, s néhány nap óta nem történik kirakodás. Lisztet folyvást hoznak a felső tájakról elegendőt. A leközelebbi hetivásárban mintegy ICO mérő marosvidéki búza volt kiállítva, s elkelt 5 ft 40 kr, 87 ftos nehézségűnek mondatott. Magtárakban az aldunai közönséges búza ára mérőnként 5—5 ft 20 kr, kukoricza szinte ott 3 ft 60 kr, zab mérőnként még mindig 2 ft 50—60 kr, széna mázsája 3 ft, marhahús fontja 20 kr. Magyar Tudományos Akadémia. A május 23 dikán tartott nyelv- és széptudományi osztály ülésben Mátyás Flórián lev, tag a régi magyar családi és idő nevezetekről gyűjtött nyelvtörténeti egybeállításaiból olvasa fel egyes részleteket. Óhajtandó, hogy szerző más nyelvtörténeti dolgozataival együtt mielőbb megjelenjen. Ugyanez ülésben, Toldy Ferencz rendes tag indítványa folytán, Fáy András tiszt. tag felkéretni határoztatok, hogy régebben készített czigány nyelvtanát és szótárát engedje által a nyelvtudományi osztálynak. Fogarasi János rendes tag ily czimű értekezéshez:,, A székely népköltési gyüjtemény, nyelvészeti tekintetben“ olvasá fel huntörténeti bevezetését. „Mily szolgálatot teend Priscus — úgymond értekező — a történettudománynak és nekünk, ha tolmácsai által vagy csak egy kis szakaszt valamely hun énekből tárczájába bemondat, vagy legalább azok értelmét jegyzi fel és tartja fenn az utókornak !“— sóhajt fel Toldy Ferencz. ,Mily mérhetlen becsű volna egy attillai vérséget zengő daltöredék — kiált fel Kriza János, a székely népköltemények gyűjtője — ha nem is vitéz pogány korunkból, legalább a „Látjatok feleim“ korából!‘ „Valóban — folytatja értekező — egy ilyen nyelvmaradvány egyszerre fényt árasztana egyrészről a nyelvrokonságra, más részről a történelem ide vonatkozó lapjaira. A harczok szakadatlan viharában, kivált pedig későbben, a keresztyénség legnagyobb jótékonysága, de túlbuzgó, sőt erőszakos terjesztésében, mely törvénytárunk tanúsága szerint is (I. András végzem.) a seytha vallást követőnek feje és minden Pest, május 27-kén. Tegnap délután Győr és Fehérvár tájáról jött heves zápor hullott. Ma hideg, borult idő. A viz apadóban. A búzából tegnapelőtt nyugodt üzlet volt, azonban jobbadán csak a kitünőbb fajokat vették. Eladatott 4000 u. a. m. 81—85 fontos fehérés tolnamegyes búza 5 ft 35—40 krjával 3 hóra. Rozs részletekben vagy 2000 m. magyar- és lengyelországi adatott el 3 ft 60—80 krjával. A szeszfőzésre való árpát keresik, és 3 ft 25 krig fizetik méretét, ellenben a hizlaló árpa el van hanyagolva. A többi gabnafajokból mérsékelt kelendőség, változatlan árak. A Pesten május 25-én tartatott heti marhavásáron volt: 465 ökör, 75 — 252 ftig párja; 336 tehén, 65—180 ftig párja; 82 borjas tehén, 65 — 150 ftig párja; 64 fiatal marha 27—70 ftig párja; 382 borjú, 18—30 ftig párja; 647 hajtott bárány, 3—5 ftig párja. Mázsája a marhahúsnak 22—24 ft 75 krg; 1900 sertés, 30—33 ftig mázsája; szalonna 32—42 ftig mázsája; zsir 39— 44 ftig mázsája; szerb-zsir 33—36 ftig mázsája. Temesvár, május 22-én. Az ezen hónap első hetében történt hózivatar, 5 éjjeli fagy és folytonos hideg időjárás, sok kárt tett ugyan a kerti szőlőkben, s még többet a virágzó gyárvagyona elvesztése büntetése alatt semmi régi hitű emléket meg nem tűr vala, csodával hatá 'yos, hogy nem emlékek, hanem némi emlékezetek, szóhagyományok is fennmaradhattak. Tud- '■ juk, krónikáink és némely saját hagyományok a székelyeket a szétszóródott attillai hunok maradványainak tartják, valamint a göcsejieket hun-avarok ivadékainak. Magában a tárgyú áltul felvett székely népköltési gyűjteményben van egy dal (52. sz.), mely a mondott hagyományra emlékeztet : Azért mer én székes vagyok Minden embert nem uralok, Atilla vét az én apám tízöp örökség maradt reám. „Áll-e e hagyomány? e kérdés vizsgálatára térvén által értekező, nagyon messze megy vissza, s a Herodot s a k á i b a n (sakai, sacae) már a székelyekre (szakáj~székej) ismer. A hunok történeteit pedig De Guigues után állítja össze Fogarasi úr. Mellőzzük ez utóbbi, irodalmunkban is többször vizsgált, s alaposan bírált és túlhaladottaknak tekinthető nyomozásokat, miután a mai ülésben is szót emelt azok ellen Toldy Ferencz rendes tag: csak azt jegyezzük meg, hogy a székelyek nem lehetnek egyszerre asakák és hunnok maradékai, ha a hunnok csakugyan ugyanazok De Guignes hiongnujaival. E hiongnu nép ugyanis még De Guignes és Abel Rémusat — szóval a chinai források szerint is China határszélein vannak, mikor a Bakákkal, az okiratok tanúsága szerint, Persiában és határszélein találkozunk. A sakákat (a chinainak szerint: Sie) Abel Rémusat, ki szintén chinai források után állította fel történpipa hypothesiseit, határozottan megkülönbözteti a hiongnu néptől. S téved értekező, midőn a sakákban, Fyuke után indulva, már Herodot korában külön népet keres. — Csak későbbi irók, Strabo, Q. Curtius, Plinius, Ptolemaeus korában lett e név egy külön tartomány népére alkalmazva. Addig gyűjtő név volt az. Herodot határozottan mondja, hogy igy nevezték a persák általában az összes seythákat. (VII.—64) A persa (naksi-rustemi) okiratban az aldunai seythák is Bakáknak neveztetnek. S az újabb nyomozó történetíróknak, többek közt Rawlinsonnak, az a nézete, hogy épen nem a szék- 61 ö vagy szék őr népeket nevezték így a persák, hanem a nomád, kóbor tatárfajta népeket. Honnan eredt a saka (az ékiratban : saká) nevezet: a régi seytha sak ( fő, főnök), vagy a régi persasak (szanszkrit vak , erős hatalmas) szóból származott-e, határozottan ki tudná eldönteni ? Hogy nem székőrt jelentett, mutatják e származtatások is, mutatja az a körülmény, hogy a régi ind epószok is szaka (yaka) néven ismerik Herodot sakáit. Nagyon valószínű továbbá, hogy mind a sakai, mind a skolótai és sküthai (többes számban) ugyanazon szó változatai, így : saka, sakatai , sküthai, továbbá: saka-toi, saka-li-ta iskolatai. Egyaránt collectiv nevezet, mely különböző népeket foglalt magában, kik között őseink is barangolhattak, de a kiket Herodot leírásából bajosan fogunk — mint egy tisztelt akadémiai tag véli — kiismerhetni. A lovas nomád népek oly közös típuszt mutatnak, melynek hasonlata után hasztalan törekszünk meghatározni e népek rokonságát. A közép-ázsiai fenyéreken tett utazásokat olvasva, hányszor nem találunk oly vonásokra, melyeket őseink képein is feltalálunk? A bokharai nagy börföregben jobban feltalálhatja Fogarasi úr a régi sokak szerfelett magas és hegyes csúcsban végződő, s az assyr sisakokra emlékeztető lövegeinek — a mint ezeket Persia és Assyria romjain láthatjuk — hasonmását, mint a magyar bőrkucsmákban. S a hadi bárd, hadi szekercze, ha úgy tetszik, melyet rajza után inkább csákánynak mondhatnánk, a sakák „sagaris“-a, ha nem a régi örmény sacr ( securis, hadi szekercze) szóból eredt, inkább a mai persakhanjar (Rawlin- Bol szerint az ó persában svagar) származéka, mint a „securis“ magyarított alakjának (szekercze) visszaadása. Megbocsát ez okból értekező úr, ha kimondjuk, hogy: nézetünk szerint midőn a székösszaka rokonságot felállítá, nem kevesbbé tévedett, mint a német irodalom egy jeles nyelvtudósa, Grimm, aki meg a saxok (szászok) csapáit vélte felfedezhetni Herodot Bakáiban. Tévedések ugyanazon, tiszteletre méltó, forrásból eredeti. S egyaránt elmondhatni róluk: azonban Brutus derék férfiú! „De akármint volt legyen a régi őskorban a dolog, mond értekezőnk, a.kár mint fejtegessük a székely szó eredeti jelentését, jelennen tudjuk, hogy a székely nép, menynyire csak a történetrajz s a népek emlékezete visszamehet, mindenha híven megőrzé nemzeti szokásait és nyelvét, s bármely nyelven dicsőíték a seytha énekesek Attilla király győzedelmeit és hadi erényeit, vagy bármely nyelvet zengedeztetett a király elébe Ünnepies menetben járult nősereg: a székely nép nyelve nem annyira rokonunk mint édes miénk, s Kriza János társunk nemcsak a székely népköltésnek gyűjtője, hanem számos népsajátságoknak is rajzolója. „Vadrózsák“ czime alatti gyűjteménye első kötetében, melyeket akár gyémántköveknek is bátran nevezhet vala, a szónak teljes értelmében megbecsülhetlen kincsbányát tárt fel előttünk.“ „Engem — mnd folytatólag előadó — e gyűjteménynek különösen nyelvészeti becse tölt el rendkívüli örömmel, s noha már a tisztelt gyűjtő is szakértőleg értekezik a székely nyelvjárások és nyelvsajátságokról, mindazáltal meg fogja engedni, hogy megkísértsük, mi módon fogjuk fel mi, távolabb lakók is, a nagyobbik Magyarhonban e kincsek becsét, gazdag tartalmát, s nyelvészetünkben széles horderejét.“ „Adelung szótára élőbeszédében olvassuk miről, bármit beszéljenek is mások , saját tapasztalataink is tanúságot tesznek—„a közember nyelvjárása, kivált faluhelyeken, évezredig- Gazdasági és kérést, tudósítások. Különfélék. Pest, máj. 27. * Az arad-szebeni vasút ügyében a szerződési terv egyrészről a kormány, másrészről a hitelintézet és a tiszai vasúttársaság között — mint a „P. Ll.”-nak Bécsből máról, 27-kéröl távirják — összeegyeztetett. A feltételek következők : A hitelintézet lemond engedély elsőségi jogáról, öt percentes előleg-kamatoztatást kíván 1864-re, hat percenteset 1865 re, s a visszafizetést 1865 September végére. Az arad vöröstoronyi vonalra adandó engedély ügyében az ajánlatok feletti tárgyalás egyidejűleg megtörténend. A minisztertanácsi végzés és a császári határozat legközelebb váratik. * A kolozsvári „Korunk“ legközelebbi számában kijelenti : „A május 21 -ki „P. Lloyd“ esti lapja, miután felhozza, hogy az erdélyi országgyűlésre 42 követ lett volna megválasztandó, s tudtával eddig csak 36 van, kik közül 23 új, 13 pedig ismét megválasztatott, hozzá teszi, hogy „mint az erdélyi magyar lapok állítják, az újabbak is csak a régi visszalépett követek elveit fogják képviselni.“ A „Pester Lloyd“ e megjegyzésére szükségesnek tartjuk kinyilatkoztatni, hogy az erdélyi magyar lapok nemhogy e tárgyban valami vélemény vagy tájékozással szolgáltak volna, de bizonyos okokból — az egész választás és országgyűlési megnyitásról merőben hallgattak.“ * Az úrnapi körmenet tegnap a pesti belvárosban, úgy a budai várban, szokott ünnepélyességgel és áhítattal ment véghez. A hatóságok képviselői, a székek, a tanuló ifjúság, s az áhitatoskodó nép ezrei vettek részt az ünnepi menetben. A tanulók összhangzatos énekeket zengettek. A reáltanodai ifjúság is szabatos szép négyes énekeket adott elő, mint énektanára, Eltér úr helyes tanmodorának köszönhető. * A boldogult Eltz-Somogyi Mária grófnő a nemzeti múzeumnak hat értékes olajfestményt hagyományozott, melyek immár át is adattak a nevezett nemzeti intézet igazgatóságának. Mind a hat kép a legépebb állapotban van, s igen diszes keretekbe van foglalva. M Hg Sapieha Ádám, ki, mint annak idejében említettük, a lembergi fogházból kimenekült, s jelenleg Párisban van, a przemysli cs. kir. ker. hatóság által köröztetik. A körözés következőleg hangzik : „Ha Sapieha Ádám ur Krasiczynból, Gallicziából, ki jogtalanul tartózkodik az ausztriai államokon kívül, ezennel felszólittatik, hogy ez idézetnek az országos lapban való első közöltetésétöl számított három hó alatt visszatérjen, s jogtalan távollétét igazolja, másként a hg ur ellen az 1832-dik évi mart. 24-ről kelt legf. pátens szerint fog eljáratni. A cs. kir. kerületi hatóságtól. Przemysl, máj. 19. 1864.“ * Temesvárit a cs. kir. lovagló iskola s a benne felhalmozott több mint 2000 mázsa széna, f. hó 20-kán leégett. A gyulás belülről történt. ^ * A félegyházi műkedvelő-társulat f. hó 29-én az ottani ínségesek javára színi előadást tartana. A „Nagyapó“ czimü énekes népszínművet fogják előadni. * Már a schleswig-holsteini háborút is feldolgozták színpadra. Nevezetesen a budai nyári színkörben egy látványos színművet adnak, melynek tárgyát a magyar katonáknak a dánok ellen kitüntetett vitézsége képezi . Bigniot vendégszereplésre szólították fel a — Távirati tudósítás a bécsi börzéről május 27-kéről: 5% metalliques . .... 72.45. Nemzeti kölcsön............................ 80.45. 1860-ki sorsjegyek.........................95.80 Bankrészvény............................... 785.1. Hitelintézet...................................... 195.20. Ezüst..................................................113.85. Londoni váltók...............................114.10. Arany ........................................ 5.432. Nemzeti színház. Máj. 28-ra van kitűzve '• „Faust.“ Opera 5 felv. Budai a paxinház. Máj. 2- ra van kitűzve : „Cancan a törvényszék előtt.“ Operette 5 felv. nemzeti színház részéről, azonban ő a „F. L.“ szerint e felszólításnak csak a jövő évben engedhet. — Mezei József szembeteg festőművész javára Nagy-Szőllőkön (Ugocsa megye) f. hó 17 én rendezett hangversenyről részletesebb értesítésünk szerint jelenthetjük, hogy e hangversenyt báró Perényi Petronella úrhölgy tervezte és rendezte, s a költségeket édesanyja özv. b. Perényi Gáborné fedezte. A hangverseny a báró Perényi kastély nagy teremében adatott. Közreműködtek : a rendező báróhölgy, báró Horváth Panna, Nagy-Székely Lenke úrhölgyek, báró Sztojka Gyula és Béla, Várady Gábor és Tirnauer tanár. Felülfizetéseket tettek: b. Horváth Gida 10 ft, b. Sztojka Gyula 5 ft, b. Perényi Károly 3 ft, Fogarassy Sámuelné 2 ft, Gerzon Antal 2 ft o. é., összesen 130 ft 50 kr o. é., mely összeg a szembeteg festésznek azonnal elküldetett. A nemes szivü rendező ifjú báróhölgy, mint édes anyja, s a többi közreműködők a szembeteg festész érdekében tett nagylelkű fáradalmaikért vegyék elismerő meleg köszönetünket. A „P. Napló“ magántávsürgönyei. Bécs, máj. 27. A „Presse“ esti lapja a „Spen. Ztg“ mai táviratára ezt a megjegyzést teszi : Apponyi gr. utasittatott ezen indítványt előterjeszteni, s Poroszország támogatni fogja azt. Weimar, máj. 27. A „Weim. Ztg“ a legjobb forrás után bizonyítja, hogy Ausztria és Poroszország oly utasítást adtak, melyek Frigyes hg elismertetésének útját előkészítik. KÜLFÖLD. A békealap a conferentián. Folyó hó 24-dikén Bécsből Berlinbe, Frankfurtba és Augsburgba egy rendkívüli fontosságú távirat intéztetett, mely szerint az angol és franczia kormányok, közös megállapodás folytán , a német nagyhatalmak kormányainál kijelentették , hogy az 1852-diki londoni szerződést érvénytelennek tekintik, s a Schleswig - holsteini ügy elintézésére legbiztosabb módnak látjuk, ha Holstein és Schleswig déli része önálló országot képeznek, s mint ilyen, elszakíttatnak Dániától, ez utóbbi Schleswig éjszaki részével kárpótoltatván. Ezen távirat nagy sensatiót okozott az európai diplomatiai körökben, minthogy arra senki sem volt elkészülve, hogy az angol és franczia kormány ily categoricus rövidséggel ejtik el a dán birodalmi épséget biztosító londoni tractatust. A távirat valódisága iránt csupán az „Ost Zeitung“ emel szót, állítván, hogy a távirat nem megtörtént tényt, hanem csak conjecturát jelez. Az eddig előttünk fekvő külföldi és bécsi lapokban azonban oly combinatiókat olvasunk, melyek az említett távirat valódiságához fűződnek, így például a „Br. Zeitung“ ban olvasunk egy bécsi táviratot, melyből azt értjük meg, hogy az angol és franczia kormányok csakugyan előállván a fent említett programmal, Ausztria és Poroszország a conferentia legközelebbi ülésén kívánni fogják Holstein és déli Schleswig különválasztását Dániától , éjszaki Schleswiget kárpótlásul hagyván Lauenburgért. Schleswig kettéosztása iránt nem a nyelv, hanem a hadi tekintetek fognának dönteni. — Ezen távirat szerint Ausztria és Poroszország közt teljes harmónia állott be, és se egyik, se másik nem követ önző, személyi politikát többé a fennforgó kérdésben. — így a „Breslauer Zeitung.“ Most az egyszer lemondunk tehát a tanácskozásról , melylyel mindig előállottunk, valahányszor arról volt szó, hogy Poroszország par gleire vesz részt a harczban, s hogy az európai béke tartós és szilárd lábakon lép ki a londoni conferentiából. Elhiszszük az „Őst. Zig“ ellenzési daczára is, hogy a nyugati hatalmak s a két német nagyhatalom egyetértenek a fennforgó kérdés eligazítása iránt, s ide jegyezzük az indokokat, melyek, némely kutforrások szerint, a hatalmakat a gyors programmkészítésre ösztönözték. Először is a Koppenhágában beállott fordulat lehetett alapja a nyugati hatalmak programmszövetségének. A dán kabinet választott a két rész közül — egészen elveszteni a herczegségeket, vagy megfelezni azokat. A personalunió létesítése által több részt láttak Dánia felé vonulni, mint amennyi a terület ily, talán megnyirbált, de az államegységben szorosan egy Dánniát fenyegethetne. A londoni és párisi kabinetek nógatták a dán kormányt az engedésre, s Francziaország a többi közt azzal biztatta a megrökönyödött dán kabinetet, hogy a közvetítő programm elfogadása esetében nem kell hadi kárpótlást fizetni. Más oldalról Quandesok rimánkodása hidegen hagyta Russelt, ki több versben elmondá a dán teljhatalmazottaknak, hogy Angliának nincs kedve a dán birodalmi épség érdekében egy fillért vagy egy csepp vért is pazarlani. Ezen rettenetes józan figyelmeztetésekre eszekbe jutott a német közmondás : „Schmerzt dich dein Bein, so haue es ab,és eltökéltették magukat: búcsút venni Holsteinon kívül Schleswig déli részétől is. Másrészről az osztrák kormány részéről is nagy fordulat állott be. Ausztria most már a német ügy — az augustenburgi herczeg örökösödési jogainak — védelmére hajlandó, s ép ezen fordulata által idézte elő a franczia és az angol kabinetek megegyezését egy közös programoiban, mely inkább megfelel a német nemzet kívánatainak, mint az eddigi combinatiók. A porosz kormány is belátta, hányat ütött az óra, és saját zsebbe járó czéljaival egyelőre jó háttérbe áll. Szintén-e, vagy valódi politikai sakkvonás, majd felel reá az idő. Annyi bizonyosnak látszik, hogy a legújabb fordulatok folytán a legközelebbi conferentiai ülésen elő lesz terjesztve a kiegyenlítési békealap, melynek fővonásai a fentebb említett nyugati hatalmak programmja. A legközelebbi conferentiai ülésen hihetőleg őszintén és leplezetlenül hallatni fogja Beust ur is Németország kivonatait, és pedig, mint Páriából írják, Napoleon császár megegyezése folytán. Beust urnak párisi útja, úgy látszik, nem esett hiába. Értekezett Drouyn de Lhuysval s a császárral, s a múlt vasárnap a császárnénál volt estélyen. Beust ur párisi útjának eredménye mellett az is bizonyít, hogy a stockholmi és koppenhágai udvaroknál nagy sensatiót gerjesztett Beust ur személyes fogadtatása. A stockholmi udvar, hogy ellenaknázza Beustur vívmányait, a dán kabinetnél ez előtt hitelesített követet, Hamilton grófot küldötte Párisba. És most nem hallgathatunk el két megjegyzést a fentebb formulázott békealap iránt. Dánia és Németország közt nem két, hanem három Koncz képezte a viszály tárgyát. Holstein, Schleswig és Lauenburg. Igaz ugyan, hogy a németek a németajkú Lauenburgot is a Bundhoz szeretnék számítani, hanem a jogezim Dánia mellett szól. E jogezim nem azon forrásból ered, melyből a Holstein Schleswig iránt formált dán jogigény. Lanenburg 1815-ben került Dániához a svéd Pommern kárpótlása fejében, melyről viszont akkor Svédország azért mondott le, mint hogy Norvégia hozzá csatoltatott. A lauenburgi ügy tehát még szerepelhet a conferentián, hacsak — amit valóban nem hiszünk vakon — Dánia bele nem egyeznék abba, hogy Lauenburg Éjszak-Schleswig kárpótlása fejében csatoltassék a Bundhoz. A másik megjegyzésünk az éjszak- és déli Schieswig elkülönösítésére vonatkozik. — Ezen határjárási ügy nem oly könnyű dolog, mint a magánbirtokok tagosítása. Hol kezdődjék az éjszaki, hol a déli Schleswig. Azt hiszszük, ennek megállapításáig is sok tenta fog folyni, s lesz egy szószaporítás. Csak egy históriai előzményre hivatkozunk. Midőn Belgium Holandtól elválasztatott, a határ kijelölésnél (Limburg ’és Luxemburgban) oly késedelmezés és annyi ellenken keresztül is észrevehető változás nélkül marad, mivel ő épen oly ellensége az uj hangoknak, uj szóknak és ezek uj összeköttetéseinek, mint az uj divatoknak, uj törvényeknek és uj adózásoknak.“ „E szerint a székely nép nyelvére következtetve, mely azon közel ezer év óta, hogy őseink a magyar hazában letelepedtek volt, mindig egy tömegben, ugyanazon kis hazának lakosa és őre vala, s a körötte levő népek és nemzetségek némely tagjainak hékekorban behuzódása vagybeszármazása sem tehet e nagy változást az egész nép szokásaiban, szójárásában, bizton feltehetjük, sőt állítjuk, hogy az századok során keresztül sem vesztett valamit régi szelleméből. Hiszen nem régen is közlöm e helyütt, hogy a sajó - szent - péteriek végezése, melynek kora (1403) megelőzi még a bécsi és Tatrosi codexek tudva levő korát is, egészben véve oly nyelven van irva, mint ma is beszélnek Sajó-Szent Péteren.“ »Kriza János gyűjtőnk az által is igen nagy szolgálatot ten nyelvészetünknek, hogy az élő kiejtést, a mennyiben azt betűkben kifejezni lehetséges, híven megtartani igyekezett.“ „Ha tehát igaz a székely nép hagyománya, melyről, eddigi tudomásunk szerint, történetesen fennmaradt egy két hun szó is: hun i var (castrum Hunnorum) és vadon tanúskodni látszik, s ha hajlandók vagyunk hinni, hogy a székely nép nyelve, tudtunkra is, ezer év óta alig változott valamit, s ha majd az alább előadandókat is figyelemre méltatjuk, akkor Kriza J. gyűjteményében Attilla hatalmas nyelvét, melyen országokat hódító seregét győzelemről győzelemre vezérletté, betűkkel kifejezve látjuk magunk előtt.“ Az hiszszük, a miveit olvasó közönség velünk együtt örömmel várja Fogarassi János úr magyar nyelvészeti fejtegetéseit Kriza becses gyűjteményéről. Cs. A.