Pesti Napló, 1864. június (15. évfolyam, 4286-4310. szám)
1864-06-01 / 4286. szám
hely politikai bílicsességet, pártatlanságot tárnáit, s kitörő indulni becsesen bír: Uraim! Félelemmel szólok önökhöz, uraim, hogy beszédem még néhány perczcel fogja nyújtani e hoszszas és fáradság teljes ülésezés idejét, mely sokkal fáradságosabb volt, mint azt a közönség hiszi, mely csak önök beszédeiről bír tudomással, de nem azon nehéz munkákról, melyeket önök az irodákban és bizottmányokban véghez vittek. Azonban nem tudok megválni önöktől anélkül, hogy egy pár búcsú szót ne mondjak, s köszönetemet ne fejezzem ki; anélkül, hogy el ne mondjam, hogy mennyire meg vagyok hatva azon lekötelező, szives — s engedjék önök mondanom — barátságos indulatért,melyet önök hozzám mutattak, s melyért még egyszer örömmel mondok köszönetet mindnyájoknak, különbség nélkül mindenkinek. (Élénk ragaszkodási nyilatkozatok !) Szerepemet mindig úgy fogtam fel, mint a békítés és engesztelés szerepét. Csak ily feltételek alatt hittem, hogy használhatok, mert az én nézetem szerint egy politikai testület méltóságát és tekintélyét csak a beszédekben mérséklet és udvariasság, a tagok egymás iránti gyöngédsége és tisztelete által tarthatni fenn, mely tiszteletnek az egész személyiségre ki kell terjeszkednie. (Igen jól van ! Igen jól van !) A mi hazánkban oly erős forradalmak voltak, hogy mindenik egy egy réteg emléket, bánatot és ellenkező véleményeket hagyott hátra. Kinek volna tehát joga egyik vagy másik bajtársának szemére vetni, hogy más időben másként gondolkozott és beszélt, mint ma beszél és gondolkozik ? Ki lehetne bírája azon okoknak, melyek a közérdek és hosszas tapasztalások kívánalmai szerint a meggyőződésre hatással vannak ? (Igen jól van ! Igen jól van!) Én is ismertem a múltat, de mindig arra igyekeztem, hogy igazságos és méltányos lehessek. És hajh! láttam, hogy a legjobb akaratunk ítéletei és mennyire eltérők valának, a helyzet és körülmények szerint, melyek közt éltek. Aki azt mondja a párt,az már kimondotta a részrehajlást. Emlékszem, hogy azon időben, midőn én a politikai pályára léptem, a politikai világban egy nagy katonai egyéniség élt, híres hadvezér, Soult tábornagy. Mikor még nem volt a kormánynál, mindenki elismerte, hogy a toulonsi csatát ő nyerte meg, s midőn miniszter lett, voltak, kik állították, hogy épen elvesztette. (Általános derültség..) Midőn a nézpontok változnak, a dolgok milyensége is változik. Legyünk tehát, mindig kíméletesek és jó indulatuak egymás iránt. Ah, uraim ! mennyire fogunk hazánknak használni, ha minden erőinket feltétlen bizalommal és készséggel öszpontosítjuk ! (Élénk helyeslés !) Mennyire fogunk a szabadságnak szolgálni, ha vonzóvá teszszük véleményeink kimondásában a mérséklet és méltányosság által! (Újabb helyeslések!) Kezél az, minek elérésére egyesítve vannak a császár, a haza és önök érdekei; e czélra van irányozva minden igyekezetem, mindaddig, míg szerencsém leend az elnöki széket elfoglalva tartani. (Hosszas tapsolások!) A schleswig-holsteini és lengyel kérdés az angol parlamentben. Tegnapi számunkban rövid kivonatban közlik a táviró nyomán e tárgyalást. Minthogy azonban tegnapi tudósításunk kissé rövid és kevéssé kimerítő, íme részletesebb ismertetés a máj. 26-ki ülésről. A felsőházban Ellenborough lord előhozza, hogy a fegyverszünetet a poroszok hadi sarca kivetése és felszedése által megszegték,s folytatja: „Németországon azt hiszik az emberek, hogy bármit tegyenek is, és bármit mondjunk mi, Anglia egy ujját sem mozdítja meg a végett, hogy igazságtalan szelmeknek véget vessen. A múlt évben elsietve és meggondolatlanul tett azon nyilatkozat, hogy Anglia semmi esetre sem fog háborút kezdeni a végett, hogy Lengyelországban jobb állapotot létesítsen, diplomatánk erejét egészen elvette, s az akkori értekezleteket sikerre kilátástól megfosztotta. (Halljuk!) Mi történt az idén ? A nemes lord igen világosan nyilatkozott politikájáról , s Gladstone úr fényes költségvetésére mutatva kijelenté, hogy valóságos bűn lenne, ha most kockára tennék a gondviselés által részünkre juttatott jóllétet, azért, hogy az ártatlanságot vagy a gyengét védjük, vagy hogy a jogot erővel is megvédelmezzük. Én e véleményt semmi esetre sem oszthatom, mert azt tartom, hogy erő és vagyon sem az államnak, sem az egyénnek nemcsak személyes élvezetére és gyönyörére adatott. (Halljuk!) Mindkettőnek egyiránt kötelessége jót tenni, s a roszat elháritni, mi pedig sem ezt, sem amazt nem tevők.“ (Halljuk!) Ezután a királynőre tér a szónok: „Ezenkívül — úgymond — még más nehézség is mutatkozott, még pedig igen nagy jelentőségű, mely lényegesen gátolja, Angliának némely hatalmas vlágra való befolyását. A continensen, s név szerint Németországon azt hiszik — oly hit, melyet alaposnak elismerni annyit tenne, mint az alkotmányosság elveit megtámadni, e hit azonban fennáll valóban a continensen, s lassan lassan Angliában is kezd elharapózni, hogy ő Fige miniszterei valamennyi politikában, mely Németországot illeti, tép oly nehezen tudnak tisztán angol politika követni, mint a hannoverai házból származó két első uralkodónk alatt szolgáló miniszterek. Midőn III. György a trónra lépett, s először lépett parlamentje elébe, azt nyilvánítá, hogy Angliában született, neveltetett, s büszkén nevezi magát brittnek. E nyilatkozatával megnyerte az angol nemzet szívét és bizalmát, s kormányát rögtön megszabadítá azon népszerűtlenségtől és gyengeségtől, melyben elődeinek kormányai a miatt szenvedtek, hogy általános hit volt, miszerint a német ügyben elfogultak lennének. „A nép úgy tekinté őt, mint angolt, mint kéziből valót, s mint népével minden tekintetben ugyanazonná vált fejedelmet. Ez érzelemből született azon loyalitás, mely őket képessé tette a nagy franczia forradalom minden veszedelmei és minden nehézségei legyőzhetésére. Meg vagyok győződve, hogy ő felségének, a királynénak, miniszterei e nehéz természetű dán kérdésben meg fogják mutatni Németországnak és az egész világnak, hogy az angol kormányt jelenleg is ugyanazon érzelmek lelkesítik, melyek III. György tisztán angol jellemű politikáját vezérelték. Reményem, hogy nekik sikerülni fog a continensen uralkodó ellenszenvet legyőzni, s diplomatiánk befolyását, melyet elvesztettek, visszaszerezni. Csak azt szeretném tudni a nemes lordtól, hogy a poroszok megtartották e Jütlandban a conferentia által beállított fegyverszünet feltételeit?“ (Halljuk! halljuk !) Russel Lord: A dán kormány azon szándékát fejezte ki előttünk, hogy e kérdésre vonatkozó adatokat a lehető pontosan összegyűjtve, élőnkbe fogja terjeszteni. A porosz kormány azt mondja, hogy jónak látta, úgy hiszem ápril 28-ikán, a dán kalózhajók által elfogott hajók értékét kimutatva — mi 50,000 font strement, a többi német hajók értéke pedig 40,000 fontra — Wrangel tábornagynak meghagyni, hogy Jütlandban 90,000 font hadi adót szedjen fel. Úgy gondolom, hogy ez az eljárás valami egészen új , (halljuk ! halljuk !) de a poroszok azt mondják, hogy : „Mi háborút folytatunk, ennélfogva hadfolytatási jogunkat felhasználjuk.“ — Azon összeg egy részét fel is szedték, de a porosz kormány kijelenté, hogy mihelyt király ő felsége a fegyverszünetet elfogadta, parancs intéztetett Wrangel tábornagyhoz, hogy a pénzfelhajtást megszüntesse, s a körülbelül 11-ik május óta szedett mennyiséget visszaszolgáltassa. E parancs 10-dikén indíttatott el, s hihető, a tábornagyhoz elég jókor megérkezett, de minden parancsnokhoz 12-ig még nem juthatott el. Ha a porosz kormány a fegyverszünet feltételeit csakugyan megszegte, úgy a conferentiázó hatalmak mindegyike által feleletre vonatkozik. (Halljuk ! Halljuk !) A nemes lord a kormány külföldi politikájáról is szóllott. A nemes lord hasonlókép nyilatkozik a lengyel ügyben, mint Palmerston lord az alsóházban. (Lásd alább.) A nemes lord III. György kormányát tűzi élénkbe mintául. III. György király hazafias szellemű és becsületes szivű uralkodó volt, de ami kormányának politikai érzületét és nézeteit illeti, nem szabad elfelednünk, hogy az amerikai gyarmatok függetlensége elleni harcz, s a köztársaság elleni küzdelem Francziaországban, a legoktalanabb és igazságtalanabb háborúk valának, melyeket valaha nemzet viselt. (Halljuk!) A nemes lord más dolgokról is beszélt, melyektől megkímélhetett volna. (Halljuk !) Beszélt arról, minő tanácsot adnak tanácsosai öslgének. Mennyire meg lehetnek őlgének is, mint más uralkodóknak, magán vonzalmai , bármennyire össze van is kapcsolva házasság útján német származású fejedelmekkel és német családokkal, mindamellett is mindig azt tartó leginkább szem előtt ő Flye, hogy Anglia becsületét, érdekeit és jó hírnevét szeplőtlenül tisztán tartsa. (Helyeslés.) És bármenynyire óhajtja is ő Fige, hogy Dániára és Németországra vonatkozólag teendő minden lépést gondosan megfontoljanak, mégsem volt rá eset, hogy ha tanácsosai tanácskozásuk eredményét közölték, ő Fiye teljesen ne követte volna tanácsukat és a határozatokat. (Helyeslés.) Ha Anglia és Európa érdekei el vannak hanyagolva, a felelősség teljesen ő Fiye tanácsadói előjárójára nehezedik, de másra senkire sem. (Helyeslés.) Ezután még néhány jelentéktelen megjegyzést tesznek, s a vitatkozás más térre megy át. Az alsóházban a lengyel ügyet Henesiség veszi fejtegetés alá. Kimutatni törekszik már korábban bejelentett terjedelmes beszédében , hogy O flige kormányának alkudozásai nem vezettek kielégítő sikerhez, hogy Oroszország nem teljesíti azon feltételeket, melyek alatt a britt kormány kötelezi magát arra, hogy Oroszországnak Lengyelország feletti softverainitását elismerje. Palmerston jelenti, hogy noha több dologban egyetért a tisztelt szónokkal, de a benyújtott javaslatot illetőleg nem csatlakozhatik nézetéhez. Mint az előtte szóló, úgy ő is (Palmerston) európai bűnt lát Lengyelország felosztásában, s továbbra is kiküszöböli az orosz gazdálkodást az annedtált Lengyelországból. Erre nézve azonban a ház nem hivatik fel határozatra; az előtte szóló óhajtaná, hogy a kormány lengyelügyi eljárása és alkudozásaira kárhoztatást mondjon a ház. Szemére vetette a kormánynak, hogy lépései nem vezettek sikerre, azonban nem ismételte-e maga a szónok többször, hogy nem akar háborút, csak diplomatiai beavatkozást ? Miután a britt kormány elérte azt, hogy vele az európai hatalmasságok jelentékenyebbjei társultak az iránt, hogy az orosz udvarnak előterjesztéseket tegyenek, mi maradt egyéb hátra? Vagy megszüntetni a megkezdett közvetítési kísérleteket, vagy háborút viselni Lengyelországért, miről azt mondá Buckinghamshire képviselője (Disraeli), hogy őrült tett lenne. A kormány nem volt örült, és soha egy perczig sem gondolt arra hogy Oroszországgal háborúba keveredjék. Váljon Ausztria, mely Galicziát, s Poroszország, mely Posent bírja, velünk tartottak volna-e egy Oroszország elleni háborúban ? És Francziaország ? Éveken át fogalmaztak a törvényhozó test tagjai oly resolutiókat, mint amilyenek most bejelentve vannak, de a tapasztalás bebizonyította azok haszontalanságát és hátrányosságát a ház méltóságára nézve,tehát felhagytak velük. És az alsóháztól is helytelen lenne egy ily természetű nyilatkozat, ha egy felirattal nem kérnék a koronától annak azonnali érvényesítését. (Halljuk ! Halljuk !) Kimondani, hogy Oroszország elvesztette Lengyelország közi jogát, és nem lenni azonnal havezra készen — nemcsak lealázó lenne a házra nézve, hanem még nevetségessé is válnék helyzetünk. És Angliának nincs is joga ez ügyben magánosan intézkedni, mert Oroszország Lengyelországot nemcsak egy Angliával kötött szerződésnél fogva bírja ; a bécsi szerződést 8 hatalom írta alá, s Angolország nem lehet oly egyoldalú, hogy a szerződés egy részét megsemmisültnek tekintse, mivel azt az aláírók egyikétől megtörtnek hiszi. Annyi előnyt azonban kiküldött a kormány, hogy Oroszország lenggyelországházi jogait többé nem alapítja az 1832. forradalom legyőzésére, mint hódítói jogra, a mi minden idegen hatalom befolyását a lengyelek részére lehellenné tenné, hanem az orosz kormány, tekintettel Európa általános hangulatára, az utóbbi értekezleten azon nyilatkozatot tette, hogy birtokjogát a bécsi szerződésre alapítja, s azt is ígérte az orosz kormány, hogy a lázadás elnyomása után az ezen szerződésbe foglalt feltételeknek eleget fog tenni. Minél inkább bámulja tehát Angolország a lengyeleket, s minél méltóbbnak tartja őket rokonszenvére Európa, annál kevésbbé kellene igyekezni, hogy őket azon politikai és diplomatiai védelemtől megfoszszák, melyet nekik a bécsi szerződés nyújt. Kérnem kell tehát a házat, hogy a szóban levő indítványhoz ne csatlakozzék! (Tetszés.) — Rómából írják 25-ről, hogy Antonelli bíbornok az orosz kormány felszólítására, melyben a pápa lengyelügyi allocutiója tárgyában felvilágosítást kér, írásban felelt, feleletében arra hivatkozott, hogy a lapok nem hűen közölték a beszédet. A beszéd egyébiránt még nem tétetett közzé hivatalosan. A Sutherlandiy Konstantinápolyba elindult Nápolyból. Nápolyban mulatása alatt nem lehet panasza a város népségére. Egyik estvén nagyszerű tüntetés történt a hg szállása, a St. Theodor palota előtt. Katonai zenekar volt jelen, mely az angol néphymnust, a „God save the Queen“-t, s a Garibaldi hymnust játszta. A nép rendkívüli lelkesültséggel éljenezte. A hg kölcsönben Victor Emmánult és Olaszországot élenezte. — Palmerston roszulléte aggodalmakat gerjeszt, a kölni lap szerint nem való, hogy a miniszterelnök utóbbi köszvényrohamából teljesen felüdült volna. Háziorvosa azt javasolja, hogy hagyja oda a fővárost, menjen vidékre, és szűnjék meg a dologtól. Ebből azonban bajosan lesz valami, mert ha valaha, most ugyan nagy szüksége van rá a kabinetnek. Orosz- és Lengyelország. A jobbágyság felszabadítását illető ukáz heves vitákra adott alkalmat a varsói orosz kormány kebelében. A Milutin orosz kormánybiztos vezetése alatti bizottság oly nagy zavart idézett elő, hogy gr. Berg helytartó, s a kormánynyal tulajdonkép megbízott más hivatalnokok, ezek között Trepow, kétkednek az ukáz kivihetőségén. Bizonyosnak tekintik, hogy Milutint és munkatársait, kik közt van Czeraski belügyminiszter is, vissza fogják hívni. Azonban ezen urak túlbuzgósága a parasztokat oly felcsigázott követelésekre buzdítá, hogy most már Bécsi börze május 30-án „ „, . , . , , » . " " " ' 1.-Jl- ■' —---------—--------------—-----------------------—--------------------------——------------ Vasutat tölekedése. -Aártt rtfir . Adott Tar- A délkeleti vaspályán. Arad—Czegléd. «Moziatozas. Gabonaárak Államadósság. ártott ár Elsőbbségi kötvények. ártott ár Bécs—Temesvár Arad • • • • Ind. 9 óra 30 percz délelőtt A Dunán. ... ... 5%-os nemzeti kölcsön 100 fitos 80 15 80 25 Osztrák Lloyd...................... 90 — 91 — Bécs . . Ind. 7 ó. 45 p. regg. 8 ó. — p. este. Csaba . ...» 12 „ 6 ' délelőtt Felfelé: a Pe8^ Placzon május 30 án. 5%-es metalliques 100 „ 72 50 72 70 Dunagőzhajózási .... 96 50 97 — Érsekújvár „ 1 „ 20 „ d. u. 1 „ 48 „ éjjel. Czegléd . . . Érk. 5 „ 33 . délután Pest—Bécs, naponkint 6 órakor ■ . —........................... 47,76-es „ 100 „ 64 60 64 80 Allamvaspálya 500 frank 115 75 116 26 Pest . . Érk. 4„ 37 „ d. u. 6„ 27 „ regg. Püspök-Ladány—Nagyvárad ' peste- Alsó-ausztriai mérősuly 1*|'t Iij* 1839-dik évi teljes 100 „ 153 — 153 50 Lomb.-velenczei 105 frtos 115 50 116 — Czegléd . Ind. 8„ 9 „ d. u. 9 „ 7 „ regg. Püspök-Ladány . Ind. 1 óra 58 perez dél,ifin Pest~'Vács, naponkint 10 órak. szerint font 1839-dik „ ötödrész 100 „ 149 10 150 50 . Szeged . ... 12.. 17. éllel. 3. 50 ” d.u Nagyvárad . . Érk. 4 _PMCZ reggel és 4 órakor célut. #2ennt szerint ár o. é. 1854-dik „ teljes 100 „ 91 80 92 - Részvények. Temesvár Érk. 5 „ 30 „ regg. 10 10 ” este. Nagwarad-Pilsnök-I é * Pest-Sz.-Endre-Bogdány: na- '-----0TT“-------------------~~ 1860-dik „ teljes 100 „ 96 15 96 25 Hitelintézet 200 frtos 194 70 194 90 Temesvár—Becs. Natrvvárad ^ Ind 10*óra fidnny‘,,, ... ponkint 4 órakor délután. Búza bánsági . . _ — 1860-dik „ ötödrész ICO , 97 70 97 90 Bankrészvény — — 784 — 786 — Temesvár Ind. 10 ó. 32 p. éjjel 5 ó. 19 p. regg. Püspök-Ladány á* 12 percz ^lelőtt. Mohács—Pest : naponkint 8 óra- bánáti uj . . — — — Záloglevelek Al.-ausztr. esc.-bank 500 „ 593 - 594 - Szeged . „ 2 „ 25„ regg. 12 „ 15 „ délb. “ P & 7 ^ 2 R 48 - kor este. ’ 7 áL * Nemzeti bank 10 éves ‘ 57. 101 - 101 20 floyd .. . .. . » 235 - 236 - Czegléd . 6 „ 29 „ regg. 6 „ 81 „ délu. A déli Vaspályán. Zimony-Eszék-Pest . hétfőn. « tiszavidéki u. _ _ _ I „ „ kisors. ezüst. 6% 90 60 91 - D^g^hajózás 500 „ 445 - 446 ?est . . Erk. 8., 45., regg. 8 „ 37 „ este. . Buda-Fehérvár. szerdán szomb. 2 ór. délután. „ tiszavidéki ut 86-87 5 50 5 60, „ osztott £ 1 7 86 16 70 lánczhid 500 r 370 — 375 — Érsekújvár Ind. 1 . 50 „ d. u. 1 „ 3 éjjel. ■Rnda Tnd 6 5 30 n * i . Orsová—Zimony—Pest , péntek r , . . . . orte OA r ^ GalL’hit. in roszt”, * §2 $ 73 2? ft«“TM"“ A ^ ‘ ^ 6 ” 33” este. 6 ” - ” 4 g. SzTehérvár „ 8 f IS f r?*£k. 7 1'2P* S* reSSeL f » fehérvári uj . 84-86 5 30 5 5. Magyar földhitelintézet 5’,7„ 85 50 86 - » “0 frank 184 - 184 50 A tiszavidéki Vaspályán. Fehérvár-Buda. “ö» este. _ L e f e lá: „ bajai . . . 86-86 5 30 5 40, I » ■ 10 év. jöv. jegy 67,------ 100 ~ Nyugati ” 200 ” 131 50 132 - Czegléd-DebrecKen-Miskolci-Kassa. SzFehérvár Ind 5 ó. 59 p. délu. 7 ó. 10 p. regg. ^fcor regge^0^ ' ^ . bácskai uj. . 84-85 5 15 5 25. Földtehermentesi esel kötelez- Tiszti „ 200 ” 147 - 147 - £zef^d ■ * • Ind. 9 óra 27 percz reggel. Buda. . Erk. 8 „ 2 „este. 9 „ 14, déle. Vácz-pftt. naponkint 7 órakor Bozs (uj) .... 7&-80 13 55 3 75 venyek. Szolnok ... „ 10 „ 27 „ reggel. Fehérvár—Kanizsa, reggel és IV órakor délután . ............................. 57*-es magyarországi 100 litos 75 10 75 50 Váltók (devisek) P.-Ladány. . . „ 1 „ 26 „ délután. Fehérvár . . . (nd. 8 óra 48 perc) reggel. Bogdány—Sz.-Endre—Pest,na- Alpa, sörfőzésre. . 70—71 3 15 3 25 „ erdélyi 100 „ 72 40 72 90 hírom hónapra. ebrewn . . „ 3 „ — „ délután. N.-Kanizsa . . . Érkezik délben, s este. ponkint 5 órakor reggel. etetésre. . . 66—68 2 50 2 60 ^Sersieavek. ^ Augsburg 100 db német fr. i'/.V. 96 70 96 80 Miskolc* '. '. 1 7 * 29 ” este. N.-Kanizsa híd.*1 6**9 p. d.T^6 a. 22 p. regg. P“ fal^1l0l,á0" ! Dap0nkint Zab....................... 44-46 2 25,2 32 Hitelintézeti 100 fitos 130 50 131 Hamburg 100 bankmark 37,% 85 80 85 90 KX8sa-M)Skolez-Dlbreczeni-Czeglréd. FeWrvdr‘ " Fehérvar-Be«. ^ ‘5" d(0U' PeBz7d?u e^omb^ or. 11S Kuk°rÍCZa * ' * 82-84 3 40 3 5°|unagozajozási 100 „ 89 — 89 50 London 10 ffc sterling 3% 114 10 114 30 Kassa .... Ind. 5 óra — percz reggel. Fehérvár Ind. 9 ó. 60 p. regg. pest_Orsová Giumevo* Craiac „ uj - . . . — — — ; ‘ss1? 5Phr.,ioofr“k «» *•»»**• • • • . j • g • ássar* ■ racsási................... sí-«.«»» I* ' * : «» «» w—*• Sfcu.. . : ; J; 3 ; A. & : ; !;S:it ‘/S*'» ***-*»■ ^................... ......................... !£.álfiy n 29 25 29 75 Korona................................. 15 70 15 75 P.Ladány. . . „ 1 45 délután. Bécs . . Érk. 7. — „ este. ” ” gg' A Tiazán. c 40 „ 28 — 28 50 Császári arany......................6 43% 5 44 Szolnok ... „ 4 „ 44 „ délután. Béca --Fehérvár Szeged—Zimony: szombat, regg. Repcze, osb ... 6 75 S.Genms 40 „ 29 25 29 75 Reczés ............................ 5 43% 5 44 Czegléd-Arad. Bécs. . Ind. 7 ó. 45 p. regg. 5 ó. 20 n. este Zi cmy-Szeged: estit délben. „ téli . . . - - -w.d.1. , ... g® » 50 29 — Napoleonsdor...................... 9 19 9 20 Czegléd . . . Ind. 9 óra 47 percz reggel. Bruck „ 9 „ 21 „ déle. 6 54 este A Száván - ■■ -____I___ wAetSratZ . ?rsz7Srikutatvány • * J 1? 1 ?if SSf ’ ' ' » * ’ $ ' A& * » jj » 8? - 8 S S.iszek-L^etfőn reg, t .„nav^H*.. Pest máj. 30. 8 90 fel,t. Keglevich 1.,' M S, gST.* | uj S j.”!’ aS* ■ &. I ",II ££ gSjU~ &. ? ? gX | . IW, M. y 8" 0 j erőhatalommal fog fellépni kelleni a parasztok ellen, hogy kihágásaik megzaboláztassanak, s újra hozzá lássanak a földművelési munkálatokhoz, melyekkel sok helyen felhagytak, s henye életre adták magukat. Iszonyú kép lenne a szerencsétlen országnak minden részben való felbomlási symptomáit rajzolni. Maga a kormány is teljes rendetlenségben. A régi tapasztalt tisztviselők ki vannak téve, a kormány tisztjeitől lázított parasztok közt a legvadabb szenvedélyek uralkodnak. A földtehermentesítés ügyét azért bajos főkép szabályozni, mivel a parasztoknak nincs helyes fogalmuk a törvény czéljáról, s több földet követelnek, mint amennyi összesen az egész országban van. Közelebbről különös eset adta elő magát. Miután a jobbágyi viszonyokat rendező bizottság egyik helységből eltávozott, hol a papnál szállásolt, egy csoport paraszt azon kéréssel járult a lelkipásztorhoz, adjon nekik minél több földet abból, amit a bizottság kétségkívül rendelkezése alá bocsátott. Jól van, mond a pap, jöttek csak utánam, s a parasztokat elvezette a temetőbe. Ez a föld áll az én rendelkezésem alatt, mindeniteknek annyi jut ebből, a mennyi kell, s mihelyt kívánjátok. Danai fejedelemségek. A belügyminiszternek máj. 22-ikén Bukarest utczasarkain következendő kiáltványa volt olvasható : „A kormány már régebb idő óta értesítve volt több, az unió és az uralkodó fejedelem személye ellen czélba vett bűnös fondorlat felől. Ezen összeesküvés élén ugyanazon nagyravágyó egyének állanak, akik öt év óta tartják Romániát nyugtalanságban és szervezetlen állapotban. Az összeesküvés fő czélja volt : I. Sándor János fejedelmet elmozdítani az uralkodói székből, s az uniónak idegen segély hozzájárultával történendő megszüntetése, s rögtöni kineveztetése két külön fejedelemnek Bukarestben és Jassyban. — Ezen veszedelmes állampolgárok főügynöke Lamberti Demeter orvostudor volt (egy idegen görög) a metropolita háziorvosa, a Brankovan-féle kórházban alkalmazott rendes orvos, ki több mint egy év óta külföldön, különféle országokban utazott; legutoljára Konstantinápolyban tölte idejét, s onnan folytatott, az országban maradott felesége közbenjárásával, különféle levelezéseket itthon. A belügyér értesülvén arról hogy dr. Lamberti vissza fog érkezni Bukarestbe, a dunamelléki kerületek főnökeit (praefectusait) jó eleve utasítá, hogy a nevezett orvos visszaérkezésekor vizsgáltassanak meg gondosan ezen ember irományai. Bucsanescu Balázs, a Vlaska kerület praefectusa, ügyes elővigyázattal s jó sikerrel oldá meg e részbeni feladatát. Dr. Lamberti tegnap érkezett Giurgiuba ; a praefectus a vámhivatal irodájába hivatá be, s felszólította őt néhány tanú jelenlétében, hogy a nála levő irományokat mutassa elő. Lamberti eltagadta, hogy nála irományok léteznének ; utoljára elővett ruhájából egy csomagot, s szét akart azt tépni, néhány levelet pedig elnyelni iparkodott; de a praefectus ebben meggátolván, az irományokat elvette kezéből, lepecsétle azokat a maga és Lamberti saját gyűrűjével. Őt pedig szabadon bocsátá, hogy folytassa útját Bukarestbe. A lefoglalt irományok beküldettek a kül- egyérhez, ki azokat több tanú s a görög consulta titkára előtt bontá fel, mely utóbbinak pártfogása alatt állott Lamberti doctor. A vizsgálat eredménye, amennyire azt a közönség elé bocsátani lehet, az jön hogy a bűnös összeesküvés czélja volt: I. Sándor Ján. fejedelmet letenni, az uniót megszüntetni, s rögtön két fejedelmet (kaimakát) nevezni ki Oláh- és Moldvaország részére, Sutzu Constantin Gergely, egy régi, az előbbi fejedelmek idejéből való exminiszter, és Sutzu Gergely C. országgyűlési volt képviselő atyja törekedett Oláhország kalmakamságára jutni. Ezt több okmány, egyebek között néhány sajátkezűleg általa írt s aláírt levél bizonyítja ellene. Ezen okmányok átadattak a fenyítő törvényszék államügyészének. Ez elment Sutzu herczeghez, s kikérdezett szabályszerüleg az iránt: váljon tőle erednek-e a kérdéses irományok. És Sutzu sem írását, sem a tényt nem tagadta. Ezen beismerés folytán, egy törvényszéki határozat erejénél fogva, Lutzung is, Lamberti dr. és neje is elfogattak, mint felség- és hazaárulók.“ A általános népszavazás Bukarestben a legszebb békés renden foly, s az államcsínyt pártolólag fog kiütni. A bukaresti metropolita pásztorlevelet intézett az ország összes lakosságához, melyben kijelenti, hogy a máj. 2-iki cselekmény, s az uralkodó fejedelem kiáltványa és annak mellékletei az ország uj korszakának kezdetét czélozzák, melyben az ország újjászervezésén s a társadalom minden osztályának jóllétén, a papságot sem véve ki, fognak dolgozni. Ajánlja a papoknak, hogy híveiket iparkodjanak az iránt felvilágosítani, miszerint a fejedelem egyedüli czélja Románia nagysága s a román nép boldogítása. Befejezésül ajánlja, hogy illető egyházaikban olvassák fel a népnek a fejedelem kiáltványát és a póttörvényt, valamint azt is, hogy haladék nélkül küldjék be hozzá írásbeli helyesléseket a dolgok új fordulatával megelégedéseket illetőleg. Távirati jelentések. — Páris, máj. 30. A conferentia tegnapelőtti ülésében Francziaország nem csatlakozott Anglia kiegyenlítési javaslatához, mely Dél Schleswignek Holsteinnal leendő egyesítését, s ennek dán souverainitás alatti hagyását czélozza, sőt e javaslatot nem is támogató. Anglia javaslata a dán meghatalmazottak részéről, az elfogadásral kilátással, ad referendum vétetett. — Drezda, máj. 30. A „Dresd. Journ.” megcáfolja a hírlapok azon tudósítását, hogy Porosz- és Szászország különös engedményeket akartak volna tenni Hannoverának, ha ez velük a franczia-porosz kereskedelmi szerződés alapján a vámegyleti szerződést megújítaná. — Hamburg, máj. 30. A „Berling. Ztg.“ 28 ról jelenti: „Niels Juel“ fregatté ismét a csatornába eresztetett. Aalborgból írják, hogy Dahlström ide érkezett sürgönye az újonczok hajóraszállításának megszüntetését elrendeli. A „Flyveposten“ 28-ról hírkép közli, hogy három havi fegyverszünetre vonatkozó javaslat terjesztetett elő, azon elhatározással hogy Jütland és Schleswig a szövetségesek részéről kidrittessék, és Schleswig egy semleges hatalom seregei által szállassék meg. — Bukarest, máj. 29. Az átalános szavazás befejeztetett, a szavazatok számbavételével fejedelmi rendelet által külön bizottmány neveztetett ki a metropolita elnöklete alatt. Összesen 743,000 szavazat az ostrogolás mellett, 57,000 pedig ellene adatott be. A szavazás eredménye jún. 2-dikán, a fejedelemnő névnapján, a metropolita által ünnepélyesen fog a fejedelem elé terjesztetni. Esti posta, Pest, máj. 31. — A pápa egészségi állapota folytonosan aggodalmat keltő. Daczára annak, hogy a láz pillanatra megszűnt, teste felső részén még mind meg vannak a daganatok, itt-ott tölt hólyagok mutatkoznak, nagy véres folt látszik vállain, a hólyag ingerelve van, a beteg ereje nyomva, s ehhez járul még a szellemi nyugtalanság. A „Pingolo“ római tudósítása szerint ezek mind vészes előjelek. Egyébiránt a pápa az úrnapi meneten és a szertartásban a szabály szerint részt vett. A franczia kamrák május 28 -án bezárattak, M o r n y hg alkalmi beszédet tartott, melyet lapunk külföldi része egész tartalmában közöl. A törvényhozó test ülésében a rendes budgetet szavazta meg, mely tárgyban, mint híresztelték, Thiers még egy beszédet volt tartandó, azonban Thiers úr már csak a szavazáskor jelenvén meg, az emlegetett beszéd elmaradt. A „France“a most szétbocsátott kamráról megjegyzé, hogy minden eddigi kamrai ülésszakok közt 1852. óta legtovább tartott, i. i. 6 hónapig és 23 napig; ötször volt elhalasztva, tartott 92 nyilvános és 14 zárt ülést; megszavazott 27 közérdekű s 163 helyérdekű törvényt; az általános érdekű javaslatok közül 7 a közelebbi ülésszakra halasztatott. A bukaresti hivatalos lap, melyet „Monitoruknak neveznek, az összeesküvésről ezt írja egy 23 ciki rendkívüli számában : Jasssyban Balsch Panajot úrról az ottani kerületi praefectus motozást tartván, több oly iratot talált, mely semmi kétséget sem hagy fenn gonosz tetteire nézve. Több, sajátkezüleg irt levele bizonyítja, hogy valamint külföldön, úgy a kamrában is a fejedelem és unió ellen összeesküvést forralt. Vizsgálatot követel bennök az egész országban a fejedelem eljárására nézve, hogy az tárgyaltassék. Vádolja a fejedelmet az ország szándékolt katonai szervezéséért, az uj választási törvény ellen beszél, s a két fejedelemségnek csak szövetségi unióját indítványozza. Néhány levél pecsétjén ezen körülirat áll:„Comitetul clubului national“ (a nemzeti club bizottsága). Balsch Panajot úr felség- és hazaárulásban tetten kapatván, elfogatott. A vizsgálat sürgősen foly mind Bukarestben, mind Jassyban, s a vétkesek a büntető törvények értelmében fognak elítéltetni.“ , Flensburgból Írják a „boroszlói újságnak“ e hó 23 ról, hogy több tiszt beutazta éjszaki Schleswig különböző vidékeit, s azt mondják, hogy igaz ugyan, hogy néhány helységben beszélik a dán nyelvet, de dán érzelmet, dán rokonszenvet sehol se táplálnak. A lakosok minden tájon schleswigieknek tartják magukat, s ha azt kérdezték bárhol, hogy Dániához akarnak-e visszacsatolódni, vagy Schleswiggel maradni, határozottan a Schleswiggel maradás mellett nyilatkoznak. Ennélfogva felette helytelen dolog lenne, ha a diplomatia nyelv szerinti határvonalakat erőszakolna a szegény schleswigi népre. Felelős szerkesztő : B. Kemény Zsiguson.