Pesti Napló, 1865. január (16. évfolyam, 4463–4487. szám)
1865-01-01 / 4463. szám
V' Utontoni conferentia tanácskozásai és a bécsi békeiskudozások folyamata alatt mérsékletet és méltányosságot tanácsolt, mely szüntelen arra utalt, hogy Németországot mindig a tulságok ejtették legnagyobb veszélybe, s mely még utolsó időkig éjszaki Sehleswiget szívesen a dánénak engedte volna, a porosz annexio ellen pedig folyvást hangosan tiltakozott, arra a meggyőződésre jutott, hogy a kis-állam-rendszernek véget kell vetni, s noha a nevezett lap elvileg még a „szövetséges állam" (Bundesstaat) mellett van, ha lehetetlennek bizonyulna ezzel a német nemzet igényeit kielégíteni, természetesen nem lát más menedéket Németországra nézve, mint az egységes állagot. Ezzel a kölni lap még nem vallja magát apnexionistának , sőt most is Frigyes herczeg mellett buzog, és mindenféle jó tanácscsal látja őt, különösen azzal, hogy minél előbb egyezkedjék Poroszországgal, s óvakodjék a közép államok csak féltékenység sugallta pártfogásától ; de a kölni lap mindenesetre megtette az első lépést ama hidra, mely a porosz annexióra vezet. „Pfordteu úr, amint ma értesülünk 7— így- a „Köln. Zig“ — azon eszmétől lelkesül, hogy a tiszta Németországnak, az apróbb németejedelmeknek kötelességük jövő társuknak Schleswig-Holstein herczegének önállását megvédni, tehát megvédni Poroszországtól. A czél az , hogy a fejedelemségek Poroszországhoz csatlakozása meghiusittassék. „A politikában mindenek előtt meg kell kérdezni: mi lehetséges? ” Már pedig sok váratlan dolog lehetséges, amint az a schleswig-holsteini kérdésben gyakran be is bizonyult. De minden esetre lehetetlen, hogy oly állam, mint Poroszország vérét és vagyonát áldozza fel, nemcsak minden nyereség nélkül — ez még gondolható, mert hiszen Poroszország csupa eszméért is harczolhatott volna és egyedül erkölcsi bódítmányokért, hanem hogy saját kárára hozzon is áldozatokat, csak azért, hogy egy hatalmas taggal szaporítsa ama titkos szövetséget, mely Poroszország, törekvését Németország élére juthatni, meghiusitani igyekszik. Ha az ellentétek ennyire éllel állíttatnak szemközt egymással, akkor az elhatározás megkönynyíttetik. Ily esetben Poroszországban nem léteznek többé pártok. — Mi nem azért mentünk Frleswig Holsteinba, hogy saját orrunkat elvágjuk .‘ De nemcsak Poroszországban kell s sükségkép ily hangulatnak terjedni, hanem a német egység minden őszinte barátja Poroszország részére fog ily függetlenségi vágyak által hajtatni- Németországon a kis államoskodás már mindenkit kifárasztott, s épen e baj orvoslása végett keletkezett a „Nationalverein.“ E kis államoskodásnak legalább Schleswig-Holsteinra nézve véget kell vetni, mert hiszen ebben régebben a Schleswig holsteiniak is egyetértettek. Mi, kik őszintén javát akarjuk Frigyes herczegnek, nem tudhatunk nekie jobb tanácsot, minthogy, ha csak lehetséges, a legnagyobb készséggel egyezkedjék Poroszországgal. Nézetünk szerint csak ezen az utón juthat szép tartományainak birtokába.“ E tanács hosszasan van támogatva, főkép az augustenburgi ház jogigényeinek bizonytalanságával és ama ténynyel, miszerint magukban a betegségekben létezik egy párt, mely még sokkal többet óhajt, mint pusztán némi laza öszeköttetést Poroszországgal. Nagy hangsi ,ki fektét e tekintetben a kölni lap amai iratra, melyet Schleswig holsteini nemi rend legtekintélyesebb tagjai és némely altonai kereskedők az osztrák császárhoz és porosz királyhoz intéztek. Bécsben e feliratot nem fogadták ugyan el, mit a kölni lap dec. 28-dikán természetesen még nem tudhatott, de ez hihetőleg nem módosítaná a lap nézetét, mert hiszen épen arra inti Frigyes herczeget, hogy a közép államok pajtásságán kivül Ausztria befolyásától is távol tartsa magát Egy hosszú levelet közöl, mint mondja, oly férfiútól, ki kevéssel ez előtt még buzgó párthive volt az augustenburgi herczegnek, s ki terjedelmes commentárban vonatkozik a kérdéses feliratra. — E felirat a körül sarkallik, hogy noha az aláírók, számszerűit tizenheten, más körülmények közt utolsó végletekig a legitimitás elve (tehát Frigyes herczeg örökségi joga) mellett vanának, a herczegségek oszthatlan egységét oly sarkalatos elvnek tartják, melynek szükség esetében még a legjogosabb örökségi igényeket is fel kell áldozni. Szóval : a felirat nem bevallott, de mindenesetre elég élhetőleg kimutatott iránya az annexio, s épen ezért igen nagy tetszést idézett elő Berlinben Távirati jelentések. — Wiesbaden, dec. 29. A nagy földbirtokosok és iparosok választásai kivétel nélkül szabadelvű értelemben estek ki. Megválasztottak : Wiesbadenben Scholz; Königsteinben Kraus, Nastättenben Eck ; Rennerodban Schneider; Liuiburgban M U n d, D i 11 he i, Wimpf, és Giebeler, Montabaurban König. — Páris, dec. 30. A „Constitutionnel“ Lina a grac által aláírt czikke mondja : „Az encyclica eredménye, hogy a katholikusok szivét szomorúsággal, az egyház elleneit pedig örömmel tölti el, megnehezítve egyúttal azon feladatokat, melyeket Francziaország magának kitű,zött, és a szent szék érdekében követ. — Páris, dec. 30. Nigra lovag a pápai encyclicára vonatkozólag hosszú táviratot intézett Lamarmora tábornokhoz. Victor Emánuel ezen ügyben — hirszerint — Napoleon herczegtől Genfből levelet kapott, melyben a herczeg megfelelő ellentüntetést tanácsol apjának— Páris, dec. 30. Károlyi gróf berlini osztrák követ Párisba érkezett. Jelenlétének az elbe-hgségek kérdésében nagy fontosságot tulajdonitnak. — A „Memorial dipl.“ jelentése szerint Francziaország és Ausztria kereskedelmi politikai alkudozásaikat Párisban, nem Bécsben fogják tartani. Azt állítják, hogy az encyclicában világosan meg akarták nevezni Francziaországot és Olaszországot, azonban Sartiges római franczia követ magatartása folytán a szándékot megváltoztatták. Római tudósítás szerint Sartigesnek, ki a conventiót jelentő franczia jegyzékre választ sürgetett, Antonelli tábornok azt válaszolá hogy már meg van a válasz, s a meglepett követnek az encyclicát nyomtatva kézbesíté. Malaret báró a főváros áttétele után helyét Benedettivel felcseréli. Turini tudósítások szerint a parlamenti világ rémületére Angeletti Dinzot a balti katonai kerület parancsnokát, ki sem követ, sem senator, tengerészeti miniszterré nevezték. Seila az államjavak eladása helyett 40 milliónyi kölcsönt akar kötni. Lamarmora kijeleni, hogy nem sokat törődnek azzal, van-e szándéka Spanyolországnak vagy nincs magát Victor Emanuel mellett képviseltetni. 1860-ban Spanyolországot Turinban Coe 11o képviselte, azóta csak egy titkár, ki hat hó óta szabadságon van. Ha ez vissza nem tér, akkor csak követet fogad el Olaszország, ez pedig az elismerés feltétele. — Páris, dec. 30. Darbo y párisi érseket a császár ismételve fogadta. Azt hiszik, hogy január első felében a franczia püspökség, a franczia clerusnak, a pápai bullával szemben követendő magatartása meghatározására Párisban gyűlést tartana. A roueni, bourgesi és orleansi érsekek már beleegyeztek. — Budberg párisi állomásán marad. Talleyrand holnap megy Pétervárra. Itt azt állítják, hogy Ausztria és Poroszország megegyeztek volna az Augustenburgi ág elismerésére vonatkozólag. Rendsburg szövetségi várrá lesz porosz helyőrséggel. Kiel porosz hajórajállomás. Poroszországnak joga leendő hűségekben tengerészi ujonczozásra. — Berlin, dec. 30. Hock báróval folynak az alkudozások, tényleges eredménynek még semmi nyoma. A „Nordd. Alig. Zig“ kétségbe vonja azon tudósítás valóságát, hogy a Scheelféle feliratot Bécsben nem fogadták volna el. A „Publicist“ az el nem fogadásról és feszült viszony más jeleiről szólván, megjegyzi: Poroszország oly dolgokat kell, hogy megnyerjen, melyeket merészelhet, mihelyt nemcsak mint fegyveres hatalom, hanem mint sziveket hódító kegyes miveit hatalom lép fel. — Berlin, dec. 30. Stedingk porosz őrnagy Poroszország részéről tagjává neveztetett azon bizottmánynak, mely a békeszerződés 6 czikkelye szerint az uj dán határt kijelölendő. A „Nordd. Alig. Zig“ közli az 1862. aug. 2 iki franczia-porosz kereskedelmi szerződésre vonatkozó újabb alkudozások jegyzőkönyvét. A szerződés 1865. július 1-én lép foganatba. — Bern, dec. 30. A „genfi esküdtszéki pertárgyalásban ma délután volt az utolsó ülés.“ Öt negyedórás tanácskozás után az esküdtek valamennyi vádlottat valamennyi vádpont alól felmentettnek nyivánták. A hallgatóság tetszéssel fogadta az ítéletet s éljenezte a szövetséget, mire a hallgatóságot a teremből kiparancsolták. A védők lemondanak a tiszteletdíjakról, a vádlottak a kárpótlásról. A szövetség viseli a perköltségeket. Gentben minden csendes. — Athene, dec. 24. Kanaris miniszterelnök beteg lett. — Konstantinápoly, dec. 24. Arif basa Silistria korábbi kormányzója Drinápoly főkormányzójává neveztetett. A porta megparancsolá, hogy szigorúan szemmel tartsák a Fekete tenger kikötőiből elinduló hajókat. A Fekete tenger partjaira ismét 40,000 cserkesz kivándorló érkezett. Mihály abebasiai fejedelem alkudozik a portával beköltözése iránt, 30— 40,000 alattvalójával költöznek be a török birodalomba. Esti posta, Pest, dec. 31. „A párisi hivatalos körökben, mint a belga lap írja, nehezen bírnak menekülni a bámulásból, melybe azokat az egészen váratlanul jött római manifestatio erte. Egészen mást vártak az örök városból, mint amit kaptak ; remélték, hogy a szentszék válasza a septemberi egyezmény bejelentésére olyan lesz, mely a két udvar közti nézettávolságokat képes összébb hűzni. A szentszék szólott, s az örvény a két tábor közt megnyílt. Nem is táplálnak többé e tekintetben semmi csalódást. A körben, melyről szólunk, tökéletesen felfogják, hogy az encyclica különösen azon elvek ellen van intézve, melyek a mai intézmények és eszmék alapját képezik, valamint azon kormányzat eredete ellen, mely ma Francziaország élén áll. Ugyancsak a fentebbi lap párisi tudósítója szerint a „Constit.“ uralkodó hallgatagsága nem sokára meg fog szakíttatni, s egy , a közelebbi számokban közzé teendő félhivatalos czikk élesebben fejezné ki a benyomást, melyet a szentszék bátor kihívása tett a franczia kormányban, mint ahogy nem rég a „Pays“ szólalt fel e kérdésben. — Nápolyban, valamint általában Olaszországban, a napi kérdések egyik érdekesebbikét Andrea bibornok látogatása teszi. — Az értekeződés a bibornok és a korona herczeg közt mintegy öt óranegyedig tartott, s némely tudósítók azt is állíthatják, hogy az a politika napirendjén álló minden kérdésre kiterjesztetett. — Hogy minő pontok felett történt megállapodás, ez iránt különfélék a hírek. Azok, kik a turini kormánynyal való kiegyezést őszintén kívánják, azt hiszik, hogy a bíbornok minden pontban igen engedékeny volt, ezek szerint ő eminentiája megegyezett volna, hogy Róma az olasz királyság kiegészítő alkatrészét képezze, s hogy semleges városnak nyilvánitassék, mely sem az országnak fővárosa, sem a kormánynak széke ne lehessen ; e szerint Róma — mint egy bécsi lap megjegyzi — olasz Frankfurt lenne. A látogatást a tartományi praefetto, és quaestore hozták létre, miután arra a turini beleegyezést kinyerték. Habár Andrea bibornok a bibornoki kollégium előkelő tagjainak egyike lévén — s így e találkozástól bizonyos politikai jelentőség nem vitatható el, de azért annak valami nagy horderét a német lapok tudósítói nem tulajdonítanak, mert a bibornok újabb időben szabadelvű magatartásánál fogva sokat vesztett régi befolyásából, s a mostani lépése e befolyást még inkább gyengíti hatásában Egyébiránt a fentebbi programm sem látszik olyannak, mely a római kérdés megoldásához igazi kulcsot nyújtana. A bibornok elfogadásának szertartásairól írják, hogy ezek egészen megfeleltek a főpap kitűnő méltóságának. Az őrség fegyverben állott; a lépcsőzet aljánál várták és fogadták az érkezőt az udvari kamarások, kik eminentiáját a termek hosszú során át, melyek a legfényesebb elfogadások szabályai szerint voltak világítva, egész azon teremig vezették, melyet a herczeg az elfogadásra kijelölt. A beszélgetés tovább tartott egy óránál. — Turinból dec. 27-ről írják : A múlt éjjel Veroli mellett (Frosinone tartomány az egyházi államban) a franczia csapatok egy szakasza megtámadta a Fuesco kapitány által vezetett haramia bandát. A csata élénk és kemény lehetett, mert néhány franczia katona megsebesült, s a haramiák közel heten elfogattak. Ezen elfogási tényt a római hivatalos közlöny is megérniüik . Alapok felújítják a hírt, hogy Gortschakoff herczeg hivatalából elbocsáttatnék, s helyére Budberg báró mostani orosz párisi követ szállitatnék; egy bécsi lapnak erre vonatkozólag írják, hogy az úti készületek, melyek a párisi orosz követségi palotában tapasztalhatók, azért mégse magyarázhatók arra, mintha e változás már is a valósulás előestéjén állna , mert a követ elutazása csak Nizzába történik, hol a czárónál fog látogatást tenni. Sőt ezen látogatás is ment minden politikai jelentőségtől, s csupán a szokásos újévi tisztelgés fog az lenni. A mi Oroszországnak a herczegségek irántiagatartását illeti, ezt teljesen egyezőnek mondják Angliáéval, a minthogy Gorcsakoff herczegnek Russel grófhoz intézett egy sürgönyében hivatkozva is van rá, hogy az orosz és angol házi érdekek a két koronaherczegnek dán herczegnőkkeli házassága folytán homogén természetűek, s azért azonos figyelembentartást kívánnak — Girardin Emiltől „Force ou Richesse“ czím alatt új munka jelent meg, mely a múlt évben közzé tett „Paix et liberté“ közleménynek folytatását teszi. — A német lapok tudósítói kedvüket találják benne, ha a turini hangulatot a conventio ellen ismét haragosnak, sőt aggodalmasnak írhatják és pedig oly mértékben, hogy a kormány szükségesnek látta ismét felvigyázati rendszabályokhoz nyúlni. Ezen forrás szerint a sajtó is ingerült húrokat kezd pengetni, s ennek bizonyságául a tudósító a „Diavolo“ lapra hivatkozik, mintha bizony a „Diavolók“ azért volnának, hogy dicsőítő zsolozsmát énekeljenek. Egyébiránt ezen forrás szerint Turinban a pápai encyclica felett igen őrülnek, mert sokat várnak annak hatásától Napóleon császár határozatlanságára, s hiszik, hogy a franczia politikának magját Olaszország irányában ezentúl a „laisser faire“ fogja tenni. Az elnökminiszter a pápai encyclicát a világi hatalom hattyúdalának nevezte. A Lengyelországban felfüggesztett római katholikus zárdák felügyeletét illetőleg új rendeletek adattak, melyek a dec. 8-ki ukáznak kifolyásai. Ezek szerint a férfi zárdák közül 25, a nőzárdák közül 8, mint megengedett, fennhagyatik, s ezek a dioecesanus vistátorok külön felügyelete alá helyeztetnek, de azért a kormány közegei által is szemmel tartatnak. A katholika vallástanba nem történik beavatkozás. A feloszlatott zárdák szerzetesei Kalisz, Lodz és más helységekbe belebbeztettek, s szigorú felügyelet alatt tartatnak; 200 közülök már Rómába érkezett. A Schleswig-holsteini ügyben a német hirlapok teli vannak mendemondával, s míg a két német nagyhatalom közötti tárgyalások valami tapintható eredményre nem vezetnek, addig a gyantásoknak természetesen sem vége, sem hossza nem lesz. Egyebek közt az augsburgi „Alig. Zrg“ egyik bécsi levelezője arról szól, hogy a német szövetségi gyűlésen legközelebb alkalommal indítvány fogna létetni, miszerint a Holsteint, más szóval: Frigyes herczeget képviselő szavazat ideiglenesen Mohl úrra ruháztassék, s a levelező azt a megjegyzést teszi hozzá, hogy Ausztria e javaslattól hihetőleg nem vonandja meg szavazatát, minthogy Ausztria — úgy látszik — előre értesítve volt Pfordten és Beust urak e szándékára vonatkozó értekezéséről. Erre a „Wiener Abendpost“ azt válaszolja, hogy bécsi kormánykörökben ilyen javaslat tervéről mit sem tudnak. — Frankfurtból dec. 28 -áról egy német lapnak ezt írják : „Roppant figyelmet ébresztett itt a politikai körökben az a lépés, melyet — mint mondják — a szabadelvűek a Hessen vál. fejedelemségi országgyűlésen tettek. Ők t. i. hk szerint Bismark úrhoz folyamodtak Poroszország beavatkozásáért a választó fejedelem elleni . Azt a hitt meg, mintha a vál. fejedelmi ház firokonai lépéseket terveznének, miszerint a választó fejedelem kormányra képtelennek nyilvánittassék, sok oldalról puszta költeménynek tartják. — Berlinből arról tudósítnak, hogy az osztrák meghatalmazott, Hock báró, és a vámegylet képviselői (Porosz-, Szász- és Bajorország) közt az első értekezlet dec. 29-kén tartatott, mely alkalommal az osztrák-német vámegyezmény és kereskedelmi szerződvény iránt a tárgyalások megnyittattak. A franczia „Patrie“ szerint Surcouf franczia hadihajó (így nevezve Surcouf franczia admirálról, ki Angliának egykor sok kárt okozott) Obockot a veres tengeren elfoglalta. Jövő mártiusban a franczia kormány őrhadat szándékozik a nevezett helyre küldeni. E foglalás czélja természetesen nem lehet más, mint az angol befolyás megszorítása a veres tengeren. Ez esemény kétségkívül igen kellemetlen benyomást fog Angliában tenni. Vájjon most is passivitásban fog e lord Palmerston maradni? Erre kiváncsi most mindenki. Francziaországban azt hiszik, hogy az angol kormány egyszerű tiltakozásra fog szorítkozni. — A legújabb kelet-indiai angol hírlapok hosszasan, s nem minden aggodalom nélkül szólnak Oroszország közép-ázsiai hóditássi terveiről és fenyegető állásáról Keletindiára nézve. A Bombay-Gazette, miután Oroszország fegyveres előmenetelét a Kaukázusban s Türkisztánban, hol Khivát Bokharát (ez alkalmasint tollvagy sajtóhiba, mert Bokharával Oroszország épen most a legjobb barátságban van) már elfoglalta, és legújabb hadjáratát Khohandhan körülményesen leírja, ekkép szól: „Ama husz év előtti apró kezdetek óta, mikor egy-egy Türkisztán határain belül megjelenő orosz kereskedő legelőször ébresztett gyanút Keletindia élénkebb képzelődésű politikusaiban, Oroszország folyvást és biztos léptekkel haladott előre s ez idő szerint Közép-Ázsiában nem csak a legerősb katonai és politikai hatalommá fejlődött, de a legkedvezőbb alkalommal is bír Afghanistán viszályaiba avatkozni, s„ befolyását megalapítani az egyetlen még mind ez ideig független államban, mely által a kelet-indiai britt kormány területétől el van választva. Talán az idő nincsen is már messze, mikor kétségek fognak támadni bennünk az iránt, ha vájjon mi voltunk-e az okosak és bölcsek akkor , midőn szánakozva mosolyogtunk azon angol-indiai politikusok aggodalmai felett, kik minket Oroszország kelet-ázsiai terveinek megjósolgatásával az afghán háborúba kevertek. Mi természetesen felteszszük, hogy míg angol hadsereg őrzi a hegyszorulatokat, Oroszország még abban az esetben sem fog magának Indiába utat vághatni, ha sikerülne az afghánokat meghódítania, de mégsem odázhatjuk el azt a gondolatot, hogy az oroszok nagy kellemetlenségünkre nyomulnak határainkhoz közelebb oly időben, mikor Angliában az ujonczozás nehézségei komoly tárgyalás alatt vannak, és a fő kormányzó — mint hírlik — Keletindiában az európai hadak reductióját javasolja, miszerint az angol katonai hatóságokat kisegítse a zavarból. Annyi legalább tanácsos volna, hogy a kormány állásunk erősítése által a persa öbölben ellensúlyt igyekezzék teremteni Oroszország a Himaláján túl növekedő hatalma ellen. A tenger feletti uralommal és oly partállomások birtokában, melyek egy előrenyomuló ellenséget oldalról megtámadó hadainknak hadműveleti alapul szolgálnának, Angolország Keletindiában bízvást kinevetheti az orosz megtámadási viszketeg fenyegetőzéseit.“ Ha e dolgot Londonban komolyan fontolóra veszik, úgy a benyomás, melyet a „Patrie“ által jelentett foglalás a véres tengeren az angol közönségre szükségkép tenni is, kétszeresen kellemetlen lesz. — A „Morgen Post“ írja, hogy minden meghazutdtolás ellenére ismét hire jár, hogy Mensdorff gróf leteszi a külügyi tárczát. A hölni lap bécsi levelezője is írá, hogy gr. Mensdorff nem jól érzi magát mostani állásában. Nem nyújtott ugyan be lemondást, de már a felirati viták alkalmával többször nyilatkozott az államminiszter előtt, hogy örömest adna helyet alkalmasabb egyéniségnek. Érthető is ez, miután Ausztria külügyi helyzete nem igen volt bajosabb, mint jelenleg, s napról napra komolyabbá válik. A porosz szövetség megtartandó, s mégis a közép államokat is ki kell elégetni, s a Bundot megszilárdítani ; mindent kerülni kell, ami az európai békét zavarhatná, s mégsem kell változtatni az olaszországi politikán. Ide járulnak némely befolyások is, melyeket figyelembe kell vennie a külügyminiszternek. Egyelőre azonban, habár rövid ideig, a gróf vinni fogja hivatalát. Bizonyosnak tartják, hogy utóda Metternichky lesz, ha ez t. i. elfogadja a kinevezést. Felelős szerkesztő : B. Kemény Zsigmond Ahol könyvgyűjtemények részben, vagy egészben eladók volnának, szíveskedjenek az illetők alól irt könyvárust értesiteni Demjén József Pesten, egyetem utcza (Demjén és Sebes.) I. ÉS HIRDETESEK. Az újonnan épült Pest városi Redoute termek bérlőinek van szerencséjük a t. ez közönséget értesíteni, hogy a disz és fényben páratlan Redoute-termek Vasárnap 1865-ik évi január 15-én nagy fényes és nyilvános tánczvigalommal fognak megnyittatni. Pest, 1865. január 1-jén. 12 31 Külső heveny és üdült (rejtett) betegségeket és ezekből ezen utóbajokat, az orvosi tudomány legújabb elvei szerint, is tizennégy év alatt több ezer betegen, úgy kórodában mint magángyakorlat folytán szerzett tapasztalataira támaszkodva, gyorsan és gyökeresen Davi Sfrr lAwaatti orvostudor, gyakorló orvos és a gyógyít Itvinilfi «IUaBCl budapesti kereskedelmi kórod» volt másodorvosa. Hendel : naponta 2— 4-ig délután, lakása Pesten fehér hajú-utcaa 4-ik szám 1-be emeleten. Írásbeli tudakozásokra postafordultával válaszoltatok._____1280 20 A szolnokmegyri gazdasági és lovar-egylet t. ez tagjai tisztelettel felkéretnek, hogy részvény dijaikat azon évekre, melyekre még be nem fizették, (megjegyezvén, hogy a részvénydijak 1863. és 1864 ik évekre telére szállíttattak le) alálirt egyleti pénztárnokhoz u. p. Fegyvernek megküldeni szíveskedjenek legfeljebb január hó végéig. 1523 3—3 Domokos Ferencs. Magyar pezsgő érmelléki borból készítve, mely minőségére nézve a valódi franczia terménynél nem alább való, ajánlja az egészen franczia modor szerint rendezett pezsgőbor pinizéjéből 13 3—1 Pír tickler Ignikz Pest, kecskeméti utcza 11. szám „a fehér kutyához.“ A nagy Br. sorsjáték, melyben csak 32000 sorsjegy van, melyekből 17500 drb nyereménynyelv fog kihúzatni, tehát a sorjegy mennyiségének csaknem 1/.,az 1 részének nyerni kell, és a főnyeremények: 100,000, — 60,000, — 40,000, — 120,000 és 2-szer 1000 tallért, és igy tovább, tesznek. Ezen nyeremények húzása január hó 9-én és 10-kén állami ellenőrzés mellett vitetik véghez, az alább nevezett bankárháztól pedig lehet kapni V,, */2, '/«‘ed eredeti sorsjegyeket. De ezeket nem lehet összehasonlítani az Ígérvényekkel (Promessen) , mivel mindenki az eredeti sorsjegyet kezeihez kapja. A nyeremények minden bankárháznál kifizettetnek. — A tervek szives átnézés végett ingyen adatnak. Vidéki megkeresvények azonnal és titokban tartva, eszközöltetnek. Üzletünk, a szerencsétől mindig kegyeltnek neveztetik, mivel a legjelentékenyebb nyerőszámok nyerettek meg nálunk. V. eredeti sorsjegy ára 10 tallér Un » n e „ 1Un d » - Va taller. Ezek iránt szíveskedjenek az illetők egyenesen Lilienfeld testvérekhez, mint a B herczegi sorsjáték meghatalmazott főgyűjtőjéhez Hamburgban fordulni , úgy is, mint mindennemű állami papírok vevőjéhez és eladójához. 1524 2—2 Alákirottnál megjelent és minden könyvárusnál kapható : JEGYZÉK KAPTÁR 1865-re. Közhasznú kézikönyv ügyvédek, peres felek, gazdák, iparosok és kereskedők Szerkesztő JU. mm I ■■ «S ■*II. ÉVFOLYAM. Csinos vászonkötésben ára 1 frt 50 kr. Számtalan hasznos jegyzetek és a tulajdonképeni naptáron kívül tartalmazza az „Országos ügyvédi névtárt.“ E naptárhoz pótlékul a legújabb tiszti üzlmtár fog adatni, mely még e hó végével kerül ki sajtó alól. Vidékről érkező megbízások általam gyorsan eszközöltetnek. Pest. Kugler Adolf, 1173 3—3 Dorottya utcza 3. sz. mHBmmmmmmmbmmmmaammmmmmmamgamMumaamiaammr Alólkrottnál épen most jelent meg, és minden könyvárusnál kapható : Béla Mirály névtelen jegyzőjének kora. Újabb történelmi nyomozások alapjait irta VASS JÓZSEF, kegyes tanitórendi áldoz, gymnas, tanár, a m. tudom. akadémia, s az erdélyi muzeum-egylet lev. tagja. A magyar kir. egyetem által Schwartner-féle jutalommal koszoruzott pályamunka. Aranyforint, Pest, decemberben 1864. Kugler Adolf, 1513 2—2 könyvárus, Dorottya-utcza 3. sz. a. 1383 Titkos 8* valamint nem titkos bíbtosségeket gyógyít Dr. Farkas a beteg kivonatára bármely órában. Értekezhetni: karéll- utcsa 44. sz. déltől 3-ig. 482 Valódi és legjobb minőségű kassai sódat* hozatható Spielmann József úrtól Kassán, és kapható Pesten. d© Rivo II. urnái, Béla utcza 1. sz. Titkos betegségeket még makacsra üdült bajokat is, úgy kórodában, mint magán gyakorlat folytán, több mint ezer betegen legjobbnak bizonyult mód szerint, sokszor a nélkül, hogy a beteg hivatásában, vagy életmódjában ga-«statnék, gyökeresen, biztosan és gyorsan gyógyit LM. dr. Helfer Vilmos király utcza 27. sz. Medetz-tél.e házban 1-se emel., délelőtt 7—5-ig, délután 1—4 óráig, így Díjazott levelekre ásónkat válaszoltatik._____ _5.