Pesti Napló, 1865. május (16. évfolyam, 4512–4536. szám)
1865-05-28 / 4534. szám
gária eddigelé egyedül csak a tűzkár elleni biztosításra szorítkozott Mégis kiderül, hogy a Hungária első alig éves működése szakában 27,258 ft 38 kr nyereményt tud felmutatni, mit az első magyar biztosító társulat tűzkár biztosítása hasonló első szakában fel nem mutathatott. Mennyivel tetemesebb nyereményt remélhet a Hungária egyéb biztosítási ágak felvételekor elérhetni. Felemlíti szóló, hogy az I. magyar biztosítási társulat a Hungária életbeléptetése óta szállíta le tarifáit, mit a Hungária mint versenyző hazai intézet életbeléptetésének tulajdoni. Már csak ezért is kiérdemli szerinte eme intézet a hazafiasság megtisztelő jellegzését. Ezek folytán az igazgatóság érdemeinek elismerést és fáradozásaiért köszönetet indítványoz szavaztatni, mely köztetszéssel jön elfogadva. Végre az ügykezelés iránti jelentésre vonatkozván, a társulat 27,258 ft 38 kr nyereményéből arányszerű osztaléki előleg kifizetését hozza javaslatba, mely 12 ftban állapíttatott meg minden egyegy részvény után. Továbbá indítványok tételére is felhivattak a jelenlevők, kik ebbeli jogukkal nem óhajtván élni, a gyűlés közmegelégedése többszörös nyilvánítása után, befejeztetett, a jelenlevők a további ügyködés iránt legkedvezőbb reményt és bizalmat táplálván. A békésmegyei gazdasági egyesület ig. választmányi gyűlése Csabán, 1865. máj. 8-kán. A békésmegyei gazdasági egyesület tagjai, s átalában e megye közönsége fájdalom- és megilletődéssel vette néhány hét előtt azon szomorú hirt — mely e tavaszi gyűlést is késleltető — hogy tisztelt és szeretett elnöke, b. Wenckheim Béla ur ő méltósága, lábát törte el ; örömére szolgált azonban a tisztelt elnök úr ő méltóságának a gyűlésen való megjelenése, ki bár még mankón, de a teljes javulás biztosságával érkezett körünkbe, s ki egyébként férfias egészsége és derült kedélyével maga oszlatá el aggodalmainkat, saját baját — mint mindig — kicsinyeivé és csak napok kérdésének tüntetve fel, — sajnálatát és figyelmét inkább közös anyagi bajainkra és mostoha időviszonyainkra fordítva. Jelen voltak a gyűlésen: B. Wenckheim Béla elnök, Urszinyi Andor alelnök, id. Bartóky József, Beliczey István, Beliczey Rezső, Kiblovszky Lajos, Kis Péter, Korossy Kamil, Laczay József, Mokry Sámuel, Omaszta Zsigmond, Reök István , Schiffner Ede, Scherz József, Szakál Lajos, Szucsy Mózes, Szolimán István, Tessedik Károly, Tolnay Gábor, Tomcsányi József, választm. tagok, Kemény Mihály titkár — és Urszinyi Béla tiszteletbeli titkár. 1. Olvastatott a múlt évi oct. 31. tartott vál. gyűlés jegyzőkönyve. Ezután 2. Felolvastatott Urszinyi Andor igazgató alelnök ur előterjesztése a múlt gyűlés óta történtekről, mely is itt következik egész terjedelmében : Tisztelt igazgató választmány ! Az országos viszonyok ziláltsága, továbbá az 1863-ik évi terméketlenség, s az azóta folytonos üzletpangás okozta elszegényedés, valamint a közeljövő iránt táplált aggodalom és nehéz gond rémjei oly zsibbasztólag hatnak az emberek lelkületére, s oly nagy befolyást gyakorolnak a társadalmi és társulati élet lenyűgözésére, hogyha e vigasztalan állapot még sokáig tart, méltán attól tarthatni, hogy annak hatása alatt a mi közhasznú egyletünk további fennállása is kérdésessé válandik. Az egyletek tevékenységének egyik lényeges feltételét kétségtelenül a pénz képezi. E nélkül a legbuzgóbb jóakarat s a legmelegebb egyszer tét is ellankad, s utóvégre háttérbe szorulni kénytelen. Pedig a mi egyletünk pénztárában egy idő óta permanenssé vált az apály, úgy hogy csak máról holnapra fedezhetjük szükségeinket, sőt jelenleg odáig jutottunk már, hogy valóságos fizetési tehetlenséget kell constatálnunk. Ily körülmények közt természetes, hogy semmi nagyobbszerű vállalatot nem kezdeményezhetünk, hanem arra kell törekednünk mégis, hogy az egyesület életét jobb idők reményében fenntartva, legalább — a nagy gazdaközönségre nézve különben is legtöbb pozitív haszonnal járó belterjes és egyszersmind a nagyobb kezdeményeket előkészítő munkásságot fejtsünk ki. E czélra a szakosztályok, kiválólag pedig a közgazdasági és kertészeti szakosztályok műkőre van hivatva, aminthogy örömmel is jelenthetem, hogy az előbbi folytonos éber figyelemmel kíséri az e szakba vágó ügyeket, minden alkalmas pillanatot megragad a közérdekeknek megfelelő intézkedések érvényesítésére, amint előterjesztendő jegyzőkönyvei is tanúsítják, gyakran egybe jön, hogy hasznos eszméket cseréljen, javaslatokat megvitasson, s a körülmények szerint vagy a jelennek, vagy a jövőnek alkosson. Hasonlókép a kertészeti szakosztály tevékenységét is ki kell emelnem, mint amely a most korszerű faültetésnek, gyümölcsészetnek, eperfa nevelésnek és konyhakertészetnek állandó alapját megvetni kívánván, e czélból községi faiskolák létesítésén kívül saját egyleti faiskolánkat is czélszerűen berendezni, s a kitűzött feladat megoldását tényleg valósítani igyekszik. — E helyen mindenekelőtt megemlítem, hogy a reám bízott, s múlt évben megindított kertészlak építése most ismét folyamatba tétetett, s egy pár hét alatt teljesen be lesz fejezve, a midőn azután az egész költség átnézetét a tiszt. választmánynak beterjeszteni kötelességemnek ismerendőm. — Továbbá kedves kötelességemül tekintem itt az orsz. gazd. egyesület igazg. választmányának egy hazafias nagylelkű tényét feljegyezni. Kertészeti szakosztályunk ugyanis azon tekintetből, hogy a gyümölcsészetnek biztos alapot nyújthasson, s e czél elérését siettesse, jónak látta az orsz. egyesület igazg. választmányát felkérni, hogy a közczél iránti figyelemből egyletünk részére anyafáknak való gyümölcsfákat a legkitűnőbb fajokból, továbbá oltó alanynak szolgálandó vadonczokat, s a legjelesebb csemege szőlőfajokból sima vesszőket, valamint a haszonkertészet megalapítására szüséges vetemény-magvakat és rászokat is az egylet gyümölcskertjéből ingyen, vagy a lehető legjutányosb áron kiszolgáltatni kegyeskedjék. És íme, az orsz egyesüet hazafiságába vetett reményünk és bizalmunk teljesítve jön, mert ennek választmánya a kívánt anyafákat, növényeket és magvakat minden kárpótlási igény nélkül nagylelkűen megszavazta, és derék kertészeti igazgatója, dr. Encz Ferencz úr útján valósággal ki is szolgáltatta, úgy hogy egyleti pénztárunknak egyedül a csomagolási és szállítási költséget kellett fedeznie. — A nagylelkű hazafias tett, s egyátalában minden jó cselekedet önmagában hordja ugyan legédesebb jutalmát, de én bátor vagyok mégis a tiszt. választmány előtt javaslatba hozni, hogy az orsz. gazd. egyesület igazg. választmányának e szép és nemes tettéért egy, hozzá intézendő levelünkben, elismerésünket és hálás küszönetünket nyilvánítsuk. Ugyancsak a kertészeti szakosztály köréből kiemelendőnek vélem még, hogy a községi faiskolák létesítése körül is történtek nevezetes mozzanatok. Jelesül pedig azoknak előmozdításában nagytiszt. Hajnal Ábel és tek. Kis Péter urak a békés és illetőleg a csabai járásokban elismerést érdemlő buzgalmat és tevékenységet fejtettek ki. — Ezen tisztelt választmányi tagok kimerítő jelentéseit a tiszt.választmány figyelmébe annál is inkább ajánlom, mert különösen az utóbbinak fonalán a tiszt, választmány közbenjárása is szükséges leend. A többi megyebeli járások megbízottai jelentéseikkel még ekkorig hátralékban lévén, szabadjon azon reményemet kifejeznem, hogy azokat a gyűlés folyama alatt személyesen beterjesztendik. Végre a kertészeti szakosztály az elősoroltakon kívül még egy üdvös, és nézetem szerint szükséges intézkedést tett azáltal, hogy kebeléből egy 5 tagú állandó bizottságot nevezett ki a czélból, hogy ez az egyleti műkertész működését figyelemmel kísérve, mind a szakosztály, mind maga a tiszt, választmány czéljainak és intézkedéseinek érvényt szerezni igyekezzék. Ekkor a kertészeti szakosztály a maga bizottsága által közvetlenül, a tiszt, választmány pedig a szakosztály útján közvetve mindenekről pontosan értesülhet. A közgazdasági és kertészeti szakosztályok méltánylása után örömmel elősorolnám a többi szakosztályok hasznos működésének eredményeit is. Ezek körében azonban a munkásság újabb időkben állandóan szünetel. De nem is csoda, mert az illető szakosztályok tevékenységére a fennforgó viszonyok felette mostohák. Ugyanis a főemeltyűin, a pénzhiányon kívül egyéb tényezők is zsibbasztólag hatnak vállalkozó szellemükre. Az állattenyésztés aggályt gerjesztő mérvben hanyatlott, úgy hogy biztos statistikai adatok hiányában is a figyelmes szemlélő szorongó kebellel kénytelen megvallani, hogy noha a gazdaközönség már az 1863-ki ínség év előtt is a szükséges igavonó, tenyész és trágyakészítő marhaállománynak legfeljebb csak ‘/3-dával birt, a bekövetkezett takarmány és pénzhiány miatt ezen csekély marhaállomány ismét '/3-dára szállott alá, úgy hogy jelenleg a gazdaközönség a földmivelés ok- és czélszerű fordítására szükséges marhi állománynak legfeljebb Vadával rendelkezhetik. A földmivelés körében az utóbbi két év óta szintén csak elszomorítót észlelhetni. Azon pezsgő elevenség, mely pár évvel ezelőtt földművelési munkálatokat oly előnyösen jellemezte, most végkép elenyészett, olyannyira, hogy e téren nemcsak haladás nem, de még megállapodás sem, hanem valóságos hanyatlás tapasztalható, így a már elfogadni kezdett helyes gazdászati irányelvek, a szükséges vetésforgás és váltógazdasági rendszer csaknem végkép megszűnt irányadó lenni, 8 helyet engedett részint a kezdetleges mivelésű három caleaturalis rendszernek, részint pedig -- ami sokkal aggasztóbb — a teljes rendszeretlenségnek, s a túlnyomó búzatermelésnek. — És e szomorú jelenség, melynélfogva úgyszólván maga a föld tőkéje vétetik igénybe, s termelési képessége mintegy előleget adni kénytelen, nem a tudományos gazdászati öntudatosság és helyes belátás hiányának, hanem, fájdalom, a szomorú kényszerűségnek tulajdonítható, így a repczetermelést, mely oly jól beillenék váltórendszerünkbe, nem saját akaratunk, hanem az évek óta uralkodó szárazság, s az ebből keletkezett rovarsokaság szorította ki gazdászatunkból. Úgyszintén a tavaszi termények és kapanövények nem fonák felfogás miatt kénytelenek tért engedni a búza arányon túli termelésének, hanem rendkívüli munkát és költséget nem jutalmazó értéktelenségek miatt. Minden szakbeli munka csak úgy üdvös, sikeres, és a teljesítőre nézve buzdító, ha méltó jutalomban részesül. Mihelyt az megszűnik jutalmazó lenni, azonnal jelentkezni fognak a kórjelenetek, a kedvcsökkenés, a kisegítő módszerek utáni kapkodás, majd bekövetkezik a tespedés, végre a hanyatlás és a munkás elszegényedése, így a mezei gazdától is csak ott követelhetni méltányosan a kor színvonalán álló, s a nemzetgazdászat magas érdekeit felkaroló gazdasági rendszer illő alkalmazását, hol becsületes munkáját és szorgalmát ha nem is fényes, de legalább kielégítő siker követi; hol önfenntartási kételyek nem szegik szárnyát igyekezetének, és a hol fáradságának eredménye nemcsak odáig terjed, hogy az adófizetésen túl máról holnapra megélhet, de odáig is felemelkedik, hol nyugodt lélekkel és vidám kedvvel a pillanatnyi hasznot ígérő, de a jövőt anticipáló módszereket mellőzve, építhet, javíthat, alkothat, sőt szépíthet is nemcsak magának és a jelennek, de gyermekeinek és az utókornak is. Tisztelt választmány ! A múlt oktoberi gyűlésre tett előterjesztvényemben szerencsém volt a t. választ, előtt a gazdaközönség körében tapasztalt szegényedés okaira utalni. Most pedig kívántam ezen, akkor felsorolt okok kényszerű, és napról napra világosabban nyilvánuló következményeit, habár csak egyes halovány vonásokban is, feltüntetni. Midőn azonban ezt teszem, midőn én mezőgazdászatunknak jelenlegi ily, nemzeti aggodalomra méltó, s egyszersmind országos orvoslást követelő állapotát feltüntetem, s a midőn a gazdaközönség naponként tapasztalható elcsüggedését s a földmivelés helyes útjáról történt sajnos eltérését az elősorolt érvekkel mentem, vájjon azt kívánom e abból következtetni, hogy tehát a gazdasági egyesületek, azoknak szakosztályai is elcsüggedhetnek és apathiába merülhetnek ? Ellenkezőleg,én azon meggyőződésben élek, hogy minél nagyobb a veszély, mely gazdászatunkat, s azzal együtt nemzeti jólétünket fenyegeti, annál megfeszítettebb erélylyel kell közremunkálniok azoknak, kik erre hivatvák, e közbaj elhárítására. Jólehet ennélfogva én legtávolabbról sem állítom ugyan, hogy a „Beatus ille qui procul ne gotiis patema rura bobus exercet suis“ ez idő szerint a magyar gazdára alkalmazható lenne. Mert alig hiszem, hogy akadna gazda, ha még oly szerény igényei vannak is, ki magát a gazdaság üzlete mellett jelenleg beatusnak vallaná, — sőt bátran mondhatni, hogy az, ki jelenleg földmiveléssel foglalkozik, nem csak nem érzi magát procul negotiis, de, ellenkezőleg, oly meggyőződésben él, miszerint ő egyikét a leghálátlanabb negotiumoknak viseli. Mindazáltal szabad legyen azon buzgó kérelmemet kifejeznem, hogy a jelen aggodalmas viszonyok mellett is, sőt épen ezek miatt úgy az egyesület együttesen, mint annak szakosztályai is egyenként, és mindegyik saját hivatása szerint helyén szilárdul megállam, a választmányi tagok úgy, mint a szakosztálybeliek is a tanácskozásokban mindenkor pontosan megjelenni és azokban úgyszeretőleg résztvenni, s legalább a kétségtelenül sok önmegtagadással, és annál nagyobb érdemmel járó belterjes munkásságot kifejteni kegyeskedjenek. Keltő Csabán, 1865. máj. 8-án. Urszinyi Andor, igazgató alelnök. Ezen tanuságos és kimerítő jelentés a jelen levők által örömmel, figyelemmel és élvezettel hallgattatott meg, s hogy az egyleti tagok általában, de különösen a szakosztályok az abban elmondottakat figyelmükre vehessék, addig is, míg az egylet „Értesítő“ jében kiadatnék, hirlapilag egész terjedelmében közöltetni határoztatok Az országos gazdasági egyesület illető része a jelentésnek, mely szerint az egyletünk központi fakertje számára minden dij nélkül nagy mennyiségű facsemetét küldött, örvendetes tudomásul vétetik, s elnökileg levélben köszönet mondatik. A szakosztályok folytonos és visszatérő munkálkodására nézve pedig, szintén e jelentés folytán, határoztatik, hogy azok évnegyedenként legalább egyszer tartsanak tanácskozmányokat. 3. Olvastatott a statistikai szakosztály f. évi január 6-kán tartott tanácskozásainak jegyzőkönyve. Ezen szakosztály tevékenysége örvendetes tudomásul vétetik, s egyúttal felhivatik az, figyelmét az oly üdvös népbankokra fordítani. 4. Ezzel kapcsolatban igazgató úr jelentést tett a Csabán ezen gazdaegyesület pártfogása alatt alakuló takarékpénztár ügyéről, felemlíti azon sok nehézséget és akadályt, melyez üdvös vállalat elé tétetik, úgy hogy az még mindig a lenni és nem lenni stádiumán áll. Az ügy el nem ejtése, az alapszabályok megerősítésének szorgalmazása továbbra is ajánltatik. 5. Felolvastatott a kertészeti szakosztály múlt oét 31-ről szóló jegyzőkönyve, s ennek nyomán a központi kert felügyeletére kiküldött bizottság f. é. márt. 20-i tanácskozási jegyzőkönyve, melyben a kert berendezése, s az országos gazd.egyesülettől kért facsemeték jegyzéke foglaltatik. — Tudomásul vétetik. 6. A községi faiskolák mibenlétéről tett jelentések a kertészeti szakosztályhoz létetvén által, itt csupán Kis Péter ur jelentéséből az vétetik fel, hogy Gyomán ily fakertre még föld nem létezvén, a város nagys. Vodjáner volt földesuraitól kér e czélra néhány holdat, melynek árát becsáron, törlesztés utján kifizetni kész, ennek kieszközlésére egyesületünk közbenjárása kéretik. Az igazg. választmány Gyoma városa részére szívesen felajánlja közbenjárását, s e részben elnöki méltóságát kéri fel közbenjáróul. Csabán, máj. 18. 1865. Kemény Mihály, titkár. Különfélék. Pest, május 27. * Az országos m. gazdasági egylet igazgató választmánya ma 27-dikén gyűlést tartott, hogy meghallgassa jelentését a kiállítási bizottmánynak, és hogy a még szükséges teendőkre felhatalmazást adjon; de mindenekelőtt, hogy kinevezze a küldöttséget, mely császár ő Felségét a kiállításra meghivja. — A meghívó küldöttség az elnök gr. Festetics Gy. vagy ennek akadályoztatása esetében gr. Cziráky vezérlete alatt a következő tagokból álland: Somssich Pál, gr. Zichy Edmund, gr. Pálffy Pál, Sárközy K., Ürményi József, Cichert R., Wodianer Albert, b. Sennyei Pál, Peterdy Gábor. A választmány tömegesen jelen lesz ő Felsége fogadtatásánál, s a vidéki gazdasági egyletek küldöttei is felszólittatnak csatlakozásra. Ezután a kiállítási ügyekre került a sor. A titoknok jelenti, hogy 42 juhászatból 319 db juh, 8 tenyésztőtől 70 db sertés, és 50 gépésztől 800 db önálló gép van bejelentve. A kiállítási helyiség annyira kész, hogy a jövő héten a berendezés s a hely feldíszítése megtörténhetik. A kiállítás 3., 6, 7 dikén lesz; 9-dikén d. e. közgyűlés számba venni a kiállítás eredményét. Mely alkalommal Érkövy az e napon 30 éves gazdasági egylet működéséről tartana felolvasást. — Hiában indítványoztuk lapunkban, hogy a M. Tud. Akadémia nagygyűlése és palotájának megnyitó ünnepélye nov. 3 ára halasztassék. Úgy halljuk, hogy a nagygyűlés csakugyan au-gustus hónapban, a caniculai melegségben, s a közülés, ha jól értesültünk, augustus 19-én lesz. Az a kérdés, egyebek közt, nem ütközik-e öszsze a m. orvosok és természetvizsgálók pozsonyi nagygyűlésével. — Múlt csütörtökön, május 25-én tarta évi közgyűlését az Akadémia palotájában új szállásán a magyar képzőművészeti társulat. A gyűlés részletes ismertetését térszűke miatt jövő alkalommal adjuk. Ez alkalommal közöljük a május 20-án végbement sorsolás eredményét. Összesen 84 műczikk, olaj- és vizfestmények, fa- és kőfaragványok stb. képezék a sorsolás tárgyát. A sorsolás eredménye következő : A főnyereményt (Medor és Angelika 950 ft ért. olajfestmény Than Mórtól) nyerte 46 sorszám 149. száma 2 hát (Attila és Vigil 900 ft ért. olajfestmény Orlay Somától) 31. sor 476 sz. 3-dikat (Zápolya Izabella) 895 ft ért. olajfestmény Wágner Sándortól) 45 sor. 778 sz. A többi nyerő számok rendben a következők voltak : 59 sor 513 szám. 37 sor 105 szám. 49 sor 771 szám. 59 sor 517 szám. 59 sor 504 szám 2 sor 252 szám. 26 sor 259 sz. 59 sor 359 sz. 28 sor 232 sz. 4 sor 179 sz. 43 sor 274 sz. 38 sor 290 sz. 67 sor 230 sz. 29 sor 216 sz. 15 sor 882 sz. 54 sor 383 sz. 52 sor 614 sz. 56 sor 638 sz. 43 sor 169 sz. 47 sor 22 sz. 62 sor 389 sz. 50 sor 628 sz. 8 sor 842 sz. 1 sor 195 sz. 18 sor 923 sz. 65 sor 728 sz. 20 sor 641 sz. 24 sor 916 sz. 41 sor 969 sz. 67 sor 322 sz. 30 sor 4 sz. 7 sor 828 sz. 48 sor 735 sz. 26 sor 583 sz. 7 sor 55 sz. 10 sor 370 sz. 7 sor 113 sz. 10 sor 272 70 sor 929 sz. 24 sor 831 sz. 69 sor 558 sz. 36 sor 334 sz. 35 sor 198 sz. 43 sor 930 sz. 27 sor 554 sz. 44 sor 653 sz. 9 sor 56 sz. 32 sor 126 sz. 68 sor 679 sz. 18 sor 83 sz. 3 sor 486 sz. 52 sor 292 sz. 2 sor 720 sz. 8 sor 356 sz. 19 sor 698 sz. 57 sor 868 sz. 62 sor 150 sz. 42 sor 300 sz. 63 sor 799 sz. 18 sor 228 sz. 4 sor 680 sz. 24 sor 17 sz. 53 sor 761 sz. 63 sor 968 sz. 30 sor 471 sz. 68 sor 51 sz. 26 sor 41 sz. 11 sor 386 sz. 45 sor 302 sz 19 sor 959 sz. 33 sor 197 sz. 19 sor 304 sz. 8 sor 69 sz. 22 sor 290 sz- 36 sor 695 sz. 67 sor 586 sz. 29 sor 245 sz. 2 sor 441 sz. 28 sor 556 sz. 7 sor 244 sz. 70 sor 757 szám. A húzás napjától számítva három hónap alatt ki nem vett nyereményekkel a társulat mint tulajdonával rendelkezik. Az alagút gyalogjárdáját a korlát felállítása alkalmával egyszersmind új, még pedig kőtalajjal rakják ki. Ez már helyes, most még csak azt óhajtják, hogy igen hosszúra ne nyúljék a bevégzési időpont, mert a munka kissé lassan halad. A pesti oltáregylet a hazai szegény templomok felsegélésére szánt egyházi készletekből kiállítást rendez a piaristák pesti gymnasiumi épületének első emeletén. A kiállítás tart május 28-ától június 5-éig, még pedig 28 án déli 12 órától, a többi napokon pedig reggeli 7 órától kezdve esti 7 óráig. — Sárospatak, máj. 23. Folyó május hó 16 -án temettük el Tályán néhai T. Bártfai Szabó Károly urat, egyikét azon érdemes hazafiaknak, kik a nem rég múltban az oly igen tisztes ügyvédi pályán nevelve, és művelve magukat, kitűnő állást nyertek a társadalomban, s tehetségeik után elismerést, becsülést vívtak ki maguknak a közvéleményben. A boldogult régibb idő óta betegeskedvén, egyedül házi körre volt szorítkozva, élvén a szeretetnek, rokonai s a közintézetek iránt, kik között osztá meg vagyonát, részvétét, keresvén és talánán megelégedést abban, hogy áldó emléket hagyjon maga után nemcsak a rokonok, hanem a közügy, illetőleg az egyház és tudományosság barátainak szívében is. Régibb adakozásain kívül, melyeket el tudna számlálni a tályai ref. egyház és iskola, úgyszintén a sárospataki collegium, legújabban ismét ezek és a M. Tudományos Akadémia vannak részesítve általa szép összeg hagyatékban. A tályai ref. egyház 5000, a sárospataki tápintézet 2000, a M. T. Akadémia 1000 ittál vannak segélye intézkedései által, megemlítvén, hogy senkiről sem feledkezett meg azok közül, kik hozzá családi vagy családias viszonyban voltak, ez utóbbiak sorába értve név szerint szegényebb sorsú keresztgyermekeit. Temetése a legegyszerűbb ünnepély volt, a mint ő maga meghagyta. Elénekelték ama gyermekek a tályai népiskolából, kikre annyi gondja volt, mig élt; megtisztelte jelenlétével a városi közönség, s a szomszéd vidék, meg a sárospataki, tanári kar; beszélt felette. Anti János tályai ref. lelkész rövid megemlékezéssel, buzgó imával, annál nagyobb részvétre gerjesztő ájtatossággal. — Meghalt élete 68-dik évében. Béke hamvaira. Erdélyi János. — A „Szerelem mámorosok“ czimü uj franczia darabot tegnap adták először a nemzeti színpadon. A darab tetszett a szép számú közönségnek. Részletesen jövő alkalommal. — Wagner új dalművét, a „Tristán és Isolde“ czíműt, melynek első elődására messze földről s név szerint Pestről többen mentek Münchenbe, noha a kitűzött idő eltelt, még nem adták elő, sőt újabb tudósítás szerint elő sem adják, mert benne egy szerelmes jelenet igen hosszasan tart. Vájjon nem párja e ez a Venus szobor elrejtésének. figyelmeztetés. Az orsz. Magyar Gazdasági Egyesület által folyó é. jun. 3—7-én tartandó kiállítást megelőző gépversenyek bírálati rendjét tárgyazó értekezlet folyó hó 30-kán, a juhok és sertések bírálatát tárgyazó értekezlet pedig jan. 2-án lévén megtartandó, felkértnek ezennel a bírálatokban részvétüket felajánlott t- tagok, hogy a fentnevezett napokon reggeli 10 órakor a köztelken megjelenni szíveskedjenek. Pest, 1865. május 26. Elnöki megbízásból Morócz István, egyesületi titoknok. Hugo Károly Párisban, mint az Opiumon Nat. ban olvasssuk, közelebbről a Herz-féle teremben szavaslati előadást tartott, melyen mint a nevezett lap mondja, a közönség méltánylattal fogadta s elismerésben részesíté az előadónak szépirodalmi és mimikai tanulmányait, és költői lelkesültségét. — Aradra írják az „Arad“ szerint Mexikóból, hogy a magyar fehér bornak ott jó kelete lenne, az oda érkezett magyaráti nagy tetszésben részesült, s a levélíró ajánlja a magyar bortermelőknek, hogy igyekezzenek magyar fehér borokat szállítni Mexikóba. — A kolozsvári nemzeti színház főigazgatójává az országos színházi választmány a publicistikai jeles dolgozatairól nálunk is ismert Sándor Józsefet nevezte ki. — Rózsavölgyi és társa műkereskedésekben megjelent „Császárfürdőcsárdás“ zongorára szerzé Döme József ára 40 kr. „Mexikói induló“ zongorára szerzé Balogh Lipót, játszák Patikárus és Sárközy. Ára 40 kr. — Beküldetett szerkesztőségünkhöz. „A gyümölcsfatenyésztés rendszere.“ Igen czélszerű és hasznos kis müvecske, mely alaposan s gyakorlatilag vezet be a gyümölcstenésztés ismeretébe s gyakorlatába. Épen időszerű most, midőn a községi gyümölcskertek felállításához kezdenek. Irta Kaczány Nándor, megyetörvényszéki tanácsos, a mit Wenckheim Krisztina grófhölgynek van ajánlva, ára 80 kr. Kapható Pesten Oszterlamm Károly könyvkereskedésében, Aradon Réthi Lipótnál. — Brusselben egylet alakult, mely a Waterlooi győzelem félszázados évnapját akarja megünnepelni. Lesznek emlékbeszédek s mindenekfelett természetesen lakoma is. A magyar orvosok és természetvizsgálók IX. és X. nagygyűlése által a hazai egészségügy szervezésének javaslatba hozása végett kiküldött bizottság t. ez. tagjait: Bene F., Bókai J., Ejtér J., Gesztessy L., Grosz L, Hirschler I.,Huray I,Jármay Gyéry., Korányi Fr., Kovács S. E., Kun T., Markusovszky L., Nagy J., Patrubány G., Poor J., Rózsay J, Sass J., Schmidt Gy, Semmelweis J Szabó F, Tormay K, Than K, verebélyi J, Vegzelovszky K. és idősbbr amár V. tr. urakat a Pesten a budapesti kir. orvosegylet üléstermében i. é. június hó 12-én tartandó bizottsági ülésre tisztelettel ezennel meghívom. A megjelenési nap f. é. jun- 18«®- i ülés tárgya leend a bizottság közegészségi mnkálatainak befejezése. Pesten 1865 május 2 . Havas Ignácz választ, elnök. Nemzeti Vitaház. Május 28-ára vin kittire „EGY MILLIÓ.“ Vígjáték 4 felv. — Távirati május 27-ről, tudósítás a bécsi börzéről 5%- metalliqnee Nemzeti kölcsön Bankrészvény Hitelintézet Londoni váltók Ezüst Arany 71. 35 76 10 800. — 184. — 109. 10 106. 75 5. 21 Angolország. Disraeli úr egy hosszadalmas levelet intézett Buckingham megye conservativ választóihoz, melyben újra bizalmukat és szavazataikat kéri ki a jövő parliamenti választásra. Kiemeli, mikép Derby kormánya mind a templomépítési adó (Church Bates), mind a parliamenti reform kérdésében lényeges javításokat akart kivinni, de a szavazatjog kérdésében azon Ur ügy alatt buktattatott meg, hogy a szavazatjog elyszerű kiterjesztése, mely nem alapszik a mezővárosok leszállított választási censusán, soha sem lesz kielégítő; a templomépítési adóra nézve pedig az volt a kifogás, hogy annak végkép el kell töröltetni, s az akkori kormány javaslata, mely az államegyház elvinek fenntartása mellett a discentereket (az angol egyházhoz nem tartozó hitfelekezeteket) felmenteni óhajtotta a kérdéses adó alól, hasonlag megbukott. Diadalmasan mutatja ki, mikép a mostani kormány épen azon rendszabályokkal vallott kudarcot, melyek kivitele végett alakítva volt. Legfeltűnőbb az, hogy Disraeli úr e két tárgyon kívül sem a külpolitikában, sem a pénzügyi kérdésekben, sem bármi más kormányintézkedésben nem talál anyagot vádakra lord Palmerston kormánya ellen. Layard tudatja a birminghami kereskekamrával, mikép egyrészről Svédország és Norvégia, másrészről Francziaország közt múlt febr. 14-én kereskedelmi szerződvény íratott alá, s hogy ő felsége Stockholmban levő követe a svéd kormány által arról biztosíttatott, miszerint a svéd vámjegyzéknek a franczia áruczikkekre nézve határozott leszállítása, múlt ápril 15-kétől kezdve az egyfelől Anglia, másfelől Svédország és Norvégia közt 1826-ban megkötött szerződvény, a legnagyobb kedvezésben részesülő nemzetre vonatkozó czikkének értelmében, az Angolországból kivitt áruczikkekre is alkalmaztatni fog. Olaszország. A belga „Indep.“ tudósítása szerint, ha a látkör Éjszak Amerika felé borongás, még kevésbé mondható az derültnek Olaszország felől, hol az elmék nagyon megoszolvák azon alkudozások folytán, melyeket Vegezzi lovag a szent székkel megkezdett. Levelező midőn azt írja, hogy a vélekedések e kezdemény felett megosztják, saját bevallása szerint hibás állítást ten, mert — miként állítja — meggyőződést szerezhete magának arról, miszerint mindenki rászalja a kezdeményt, mely Olaszország részére ép oly hamarkodott, mint hátrányos lehet. Ugyanezen tudósító kiigazítja azon korábbi állását, melyet egyéb közlönyök hírei után adott, hogy t. i. a turini és római udvarok közt most folyamatban levő alkudozások megkezdésére az első lépést ő szentsége, a pápa tévé. Az nem úgy van — mondja az „Indep.“ párisi tudósítója — Victor Emanueltől származott a közeledés első ténye, s minthogy a minisztereknek nem szólott másról, mint a pápa iratáról, mely csak válasz lehet a királyi levélre, ezek jóhiszemmel lehettek közeledők őszentsége felszólítására. Egyébiránt ugyanezen tudósító a kezdemény sikerét látja azon feltűnő engesztelődési szellemben, mely a római felsőbb köröket átlengi, s a mind nehezebbé váló viszonyok javítása felé a kedélyeket hajlékonyabbakká teszi. Főleg a franczia protectoratus majd majd elviselhetlenné váló befolyásának tulajdonítják ama változást mely a két kibékíthetlennek tetszett ellenfélt egymás karjai közé vezeti. Levelező hasonló szellemet nem tapasztalhatott az úgynevezett szabadelvűek táborában, és ezt bajnak tartja, mert itt a többség, ez a közvélemény. Olaszország minden katholikus polgára szivéből óhajtja az egyházi kibékülést. Sk b'tura "- Van abban, hogy kik a zöld asztalok körül mint ellenfelek küzdenek egymásyára előtt mint testvérek egyesülhetnek. De Olaszország egysége nem engedhet énségét ronttai helyezkedést, mely idővel épségét ronthatna meg. Miként a törvényhozás s törvényszolgálatás az egész félszigetet unifiteli aeolasz területen mindenütt a praerogativáknak is melvesenn A* kormány * királyi komnak tartott Sj-az egyesült olasz nemzet meg nem engedhetné, hogy az ország némely vidékein tartományaiban az egyházmedvei miit • más hatalom nevezze ki g jev alk ! 8aS°kat nef mir? Sf*^4“ ekkW,S W" 68 k«»ve tei Az egyezkedést állítólag különösen a király szolgálja, s az alkudozások végszálai igaz « kezeiben öszpontositják; eddig a minisztérium tartózkodva bár, de engedett; nem hiszik azonban, hogy La Marmora és társai az engedelmességet ama pontig vigyék, melyen túl a felelős iff. KTMG által áratnának össze. A fentebbi tudósító azt véli, hogy amihez most a firenzei kormány csak áldozatok árán juthatna, okos várakozással, idővel áldozatok nélkül érheti el azt. Hogy azonban az olasz nép mily mérvben támogatja kormányát eljárásaiban, melyek a