Pesti Napló, 1866. január (17. évfolyam, 4711-4734. szám)

1866-01-13 / 4719. szám

10 órakor a Ferenczrendieknél, valamint Sz. Mihályon is ugyanaz­nap a helybeli parochialis templomban az egek Urának bemutattatni. — Kelt Pozsonyban 1866. évi január 10-kén.­­ Tegnap esti 9 órakor érkezett meg a budai indóházhoz József főherczeg és Kl­o­­­i­­­d föherczegné 10 hónapos leánya Erzsébet főher­­czegnő hullája, és azonnal a várkápolnába vite­tett, és ott ünnepélyesen beszenteltetvén, a csa­ládi sirboltba elhelyeztetett. — 11-ben megtartatott az irói segély-egylet javára hirdetett bál.Igen válogatott, szép közön­ség jelent meg benne, a vigalom fesztelen kedé­lyességgel, jó hangulatban folyt le, miben jó példával járt elöl a bál egyszerűen szives házi asszonya, gróf Pejacsevicsné, ki minden tánczban részt vett, s kinek ép oly fényes, mint izlésteljes öltözet által emelt sugár alakja köz­figyelem tárgya volt. Számos főrendű s más osz­tálybeli mindkét nembeli ifjúság volt jelen, — szóval, mint mondtuk, nagyon szép volt. Emelte érdekességét a szünóra alatt tartott vacsora, mely szép és érdekes pohárköszöntések közt folyt le, melyek közül megemlitendők Jókaié, Besze Já­nosé, s a bécsi irói segély­egylet küldötteinek, Ludasy Mórnak és gróf Wickenburgnak be­széde. A bál kényelmére nézve igen jó volt, hogy a vigadó nagy terme nem volt tömve, mint né­mely tavalyi vigalmakon. De elég baj ez az irói segélyegyletre nézve, mert a bál minden szépsége és kel­­lemei mellett sem hozta be a ráfor­dított költségeket s igy Magyarország fővárosának közönsége ezúttal nem bizonyitá be fényesen jótékonyságát. Ez nem terheli ugyan az irói segélyegylet pénztárát, mert a veszteség csupán a rendezőkre esik, kik a bárköltségeit, ily váratlan (s még­is megtörtént) esetre eleve biztositák, de az eset más tekintetben sem ör­vendetes. Keveseket láttunk ott Pest város tu­lajdonképi polgári rendjéből s szintén keve­seket az országgyűlés k­é­pviselő há­zából. Fölösleges Is tán mondanunk, hogy az írók nagy számmal voltak képviselve az el­hunyt társaik szűkölködő özvegyei és árvái se­gélyezésére rendezett eme jótékonysági esté­lyen. A színház tagjai közül is többeket láttunk, köztük Jókainét és Felekinét díszes magyar ru­hában. — Virányi Clementine kisasz­­szonynak a komlóbeli jól rendezett daltársulat egyik jelesebb tagjának, ma szombaton lesz ju­talomjátéka, melyre a t. közönséget ezennel szí­vélyesen meghívja. A kisasszony nemcsak vidor játéka és kellemes hangja, hanem a hegedűjáték­­bani ügyessége és jártassága által is méltán meg­említésre méltó. A „beszélő hegedű“ czímű Bólé­jában több csinos darabot igen ügyesen játszik, s különösen midőn a Rákóczi-indulót rárántja, az egész közönséget zajos és érdemlett lelkesült tapsokra ragadja. Hiszszük, hogy a t. ez. közön­ség érdemlett pártolásban fogja őt részeltetni.­­ A Keresztessy-árvák javára Triesztből S. S. 5 ftot küldött be szerkesztőségünkhöz, mely összeget az illető helyre elküldtük.­­ A külföldi képes újságok még mindig a pesti fényes napok jeleneteivel foglalkoznak, így például a lipcsei képes lap az indóházi fogadta­tást és az országgyűlés Budán történt megnyitá­sát hozza sikerült rajzban, mely utóbbit a lon­doni „Illustrated“ is adja Székely Bertalan sike­rült rajza szerint. A párisi „L’Illustration“ tár­­czairója pedig Dumas Sándor ittlétével, és a ma­gyar öltözettel foglalkozik. A tárczairó tréfás hangon ír ugyan a dologról, de nem haragszik érte, hogy az öreg úr Attilában csevegett. Úgy látszik, toleránsabb nálunknál, a­kik Dumasnak magyar ruhában való megjelenését nem annak magyarázták, a mi volt. A nevezett lap Széche­nyi Ödön gróf levelét is közli, melynek kíséreté­ben a híres regényírónak egy diszkardot küldött által.­­ A bécsi „Concordia“ czimü irodal­mi és hirlapíró-egylet a magyar írói segély-egy­let javára rendezett bálra meghivatván, hivata­los küldöttei: L­u­d­a­s­i Mór és gr. W­i­c­k­e­n­­burg tegnap délután 40 órakor érkeztek Pestre. A vasútnál több bizottsági tag várt a vendégekre. A nemzeti szállodában , a gróf Wickenburg számára megrendelt szobában, szin­­tén több bizottsági tag volt összegyűlve. A „Con­cordia“ nevében Ludasi a következő beszédet mondá : „A bécsi írót- és journalista egylet, me­lyet képviselni szerencsénk van, önök meghívá­sát örömmel vette; örömmel azért, mivel a meg­hívásban a kollegialitás kijelentését látja, me­lyet mi teljes szívből viszonzunk, s mivel két i­­­y­egylet barátságos viszonyát egy jobb jövő magvaihoz számíthatónak tekintjük. Társaink közül szívesen csatlakoztak volna sokan e kül­döttséghez , de fájdalom! önök barátságos meg­hívása oly időpontban érkezett hozzánk, mely legtöbb kollegánkra nézve lehetlenné tette a bál határnapjáig napi teendőiktől menekülni. Ezúttal azon megtisztelő megbízatásban része­sülünk, hogy a magyar írói segély-egyletet meg­hívjuk a bécsi „Concordia“ f. hó 2l-ki vigalmá­ra. Reméljük és óhajtjuk, hogy bálunkon na­gyobb számmal fognak megjelenni, mint mi itt, hogy e két egylet közti viszony mind barátságo­sabbá és melegebbé váljék. Fogadják még egy­szer a bécsi „Concordia“ szívélyes üdvözletét.“ E beszédre a rendező bizottság nevében Al­d­o­r Imre így válaszolt: „Tisztelt uraim! Engedjék meg, hogy mindenekelőtt őszinte örömünket fe­jezzük ki szíves megjelenésük fölött, miután mi e szívességnek nagyobb súlyt tulajdonítunk, mint a­milyennel az első pillanatra tán bírni lát­szik. Midőn mi a „Concordia“ czímű jeles egyle­tet tánczvigalmunkra bizalommal meghívók, a lajthán inneni és túli hírlapírók között baráti vi­szonyt igyekeztünk létrehozni, a­mennyire ez egy derült est kevés óráin át eszközölhető. Rajta leszünk, hogy ez órák minél kellemesebben foly­janak le önökre nézve s hogy otthon a biroda­lom közös érdekeinek tárgyalásánál és vitatásá­nál gyakran visszaemlékezzenek ez estély örö­meire, melyeket ma együtt akarunk élvezni. A journalistika, uraim! a közvélemény, ő teremti s változtatja azt tetszés szerint s ennélfogva az általános kibékülés üdvére nézve csak előnyös lehet, ha a journalistika e tekintetben jó példá­val megy elől. Üdvözlöm önöket uraim­ egyen­ként mint bécsi hirlapírókat és mint a „Concor­dia“ képviselőit, még pedig saját szobájukban mint vendégeinket, s szívből kiáltom: „Éljen az egyesség, vagyis a „Concordia!“ A jelenlévők szívélyes éljennel csatlakoztak e szavakhoz, s miután kölcsönösen be lettek mutatva egymás­nak, a kis társaság további találkozásig szét­oszlott. S. A m. k. műegyetemi dalárda a nagyméltóságu magyar királyi helytartótanács­nak előterjesztett alapszabályai legkegyelmesb megerősítése folytán, m. a. karácsonda 8-dikán megalakult. A kinevezett karmester, az első­rendű tehetségek egyike, a még fiatal Gobbi Henrik. A tíz tagból álló bizottmány tisztviselői következők: Kugler Mihály elnök, Zsák Hugó alelnök és tiszteletbeli karmester, Eberling Jó­zsef pénztárnok, Punczmann Gyula titkár és el­lenőr, Jámbor Sándor jegyző ; b. tagok: Grádi Sándor, Lippits Gyula, Szöllőssy Gyula, Schwendt­­ner József, Schmidt Emil. A dalárda már meg­kezdte működését, és így fennállása a t. közön­ség szives pártolásától függ. A pártoló tagok évenként csak 3 fiát fizetnek. A bejegyzések a műegyetem épületében, II. em. a dalárda irodá­jában történnek.­­ Az országgyűlési joggyakornok urak ezen­nel tisztelettel felkéretnek, hogy f. hó 14-kén d. e. 10 órakor a museum nagytermében köz­gyűlésre megjelenni szíveskedjenek. Az elnökség. — Figyelmeztetésül. Lauffer Vilmos pesti könyvkereskedő és kiadó azon nem közön­séges irodalmi botrányt követte el, hogy az álta­lam neki eladott Gombostű-naptár 1863-iki évfo­lyamának kiadhatási jogát, melyet a kezeimnél lé­vő szerződés szerint csakis a nevezett évre nézve gyakorolhatott, oly módon használta fel a­z. 1866 ik évre is, hogy a naptárrészt és a czimla­­pot kitépvén, mással pótolta ki, s tudtam és akaratomon kivül az én és Bulyovszky Gyula szerkesztői neve alatt közrebocsátot­ta, miáltal engem az ez évi folyam jogos kiadó­jával, Kugler Adolffal szemben, oly írónak tün­tetett fel, a­ki művét két kiadónak is eladja. Addig is, a­míg ezen botrányt a maga helyén orvosolnám, szükségesnek tartom az ügyet a t. olvasóközönséggel is tudatni, nehogy valaki „1866“ cz év alatt még egyszer fizesse meg azt, a mit 1863-ban már megfizetett. Pest, 1866 jan. 11. Rózsaági Antal.­­ Beküldetett: Rhapsodia, szűrös elmefutta­tás a duplamovitikában. Irta Balla Károly. Kap­ható Eggenberger és Ráth Mór könyvkereske­désében 30 krért. Ugyanez németül is meg fog jelenni. — Szombaton, január 20-án, a terézvárosi kis­dedóvodák javára a polg. lövöldében tartandó társas tánczvigalomra jegyek egy személyre 1 fttal, s egy — három nő és egy férfiból álló csa­ládra 2 fttal a belvárosban . S­á­r­k­á­n­y ur­nái a váczi utczában, Heller fodrásztermében a Kristóf téren, s a W­e­t­z­e­r-féle vászonkeres­kedésben az úri és kigyóutcza sarkán; — a Li­pótvárosban : D­i­t1­m­á­r lámpakereskedésé­ben a József tér és fürdő utcza sarkán; — a Te­rézvárosban : B­e­n­k­e­r­t kávéházában a ki­rály utczában s a bírósági épületben kis­diófa ut­cza 36. sz. a. a tánczvigalom napján délutáni 4 óráig válthatók. — A kir. m. természettudományi társulat vegytani pályakérdése a Schuster-féle alapítványból. „Határoztassék meg nehány jelesebb magyar­­országi (bánáti, békési, fehérvári, karczagi, ko­máromi, mezőtúri, miskolczi, nádudvari stb.) buzafajnak a táplálkozásra kiváló befolyást gyakorló alkatrésze, úgy mint: az összes legény­­tartalom, a nedvesség, a hamu és a vilanysav, összehasonlítva más egyéb buzaelemzések ered­ményeivel , s tüzetesen i­assék le az elemzésnél követett eljárás, hogy az adatok helyességét biz­ton meg lehessen ítélni.“ Aljutalom-130 frt. o. é. A pályázás feltételei gyanánt egyelőre a Bu­­gát-féle alapítványa fogadtatván el, annak ide vonatkozó kötelező pontjai szóról-szólra követke­zők : 1. A kitűzendő pályakérdésre csak épen a társulatnak bármi rendbeli tagjai felelhetnek, tehát társulat-kívüliek nem. 2. A pályaművek csak magyar nyelven írat­hatván, a bírálatban különös tekintettel kell len­ni a mű tudományosságán kívül a nyelvre is, mind az egész stylus, mind az egyes műszavak­ra nézve is. 3. A jutalmazott pályamű, ha kisebb, a társulat közlönyében is meg­jelenhetik, ez esetben a pá­lyajutalmon kívül még közlönyi tiszteletdíjjal is jutalmaztatik; ha pedig nagyobb, a pályázó tulajdona marad, s mint a kir. magyar termé­szettudományi társulat által koszoruzott munkát külön maga is ki-, vagy eladhatja. 4. A pályaműveknek folyó 1866-dik évi Oc­tober hó utolsó napjáig kellend a társulat titkári hivatalához beküldetniök, a szokott modalitások szerint, azaz idegen kézzel írva, jelmondattal jegyzett, a szerző nevét rejtő lepecsételt levél kíséretében. 6. A beérkezett pályaművek felől a bírálók véleményei a téli közgyűlésen olvastatnak fel. A jutalmat nyert műnek a díj azonnal kiadatik, a nem díjazottak levelei pedig — a pályaművek maguk a társulat levéltárában visszatartatván — elégettetnek. Pesten jan. 4. 1866. S­­­oc­zek József, Kátai Gábor, elnök, titkár. Nemzeti színház, jan. 13-kára van kitűzve: „A ZSIDÓNŐ.“ Opera e felvonásban. — Távirati tudósítás a bécsi börzéről jan. 12-ről: 5% metalliques..........................63... Nemzeti kölcsön 66.75. Bankrészvény.............................. 765.­ Hitelintézet ....... 152.70. Londoni váltók.............................. 104.55. Ezüst.............................................105.10. Arany...............................................5.1. A „P. Napló“ távsürgönyei. Madrid, jan. 12. Zabala tbk Mala­­gonból jőve, a ciudad-reali kormányzó hadoszlopával és Echague tábornokkal, ki a Najo-völgyön keresztül érkezett, kiűzték a felkelőket a Toledó-hegységek­­ből. Prim Fuente-Azolispon át Portugál felé vette útját. A csapatok elzárva tart­ják a hegyek kijáratait. A felkelők telje­sen elszélednek. Az ország nyugodt. Bécs, jan. 12. Az „Oesterr. Zrg“ tö­kéletesen alaptalannak hiszi jellemezhetni azon hírlapi közlést, mintha a kormány a dél­szláv akadémiának általa reformált alapszabályait a horvát országgyűlés közrehatása nélkül, a jelenlegi megvál­­toztatott formában szándékoznék legfel­sőbb szentesítés alá terjeszteni. KÜLFÖLD. Angolország. — A spanyolországi katonai forradalom, mely­nek részletei még nagyon kevéssé ismervek, különféle elmélkedésekre szolgáltat anyagot az an­gol hírlapoknak. Abban mindnyájan meglehetősen egyet­értenek, hogy a királynő személye vagy legalább környezetének jelleme legfőbb oka a közelégületlenségnek, mely nélkül — a­mint a lapok általánosan elismerik— a legügyesebb fondorló sem volna képes felkelést eszközölni. A „Times“-nak különösen feltűnik az, hogy egy ország, mely az utolsó években nem csak anya­gi és pénzügyi, de politikai és erkölcsi tekintet­ben is annyira emelkedni látszott, oly hirtelen visszasülyed a katonai lázadások betegségébe, melyek a mai világban csak Mexicohoz vagy a délamerikai köztársasághoz méltók. Egyébiránt, mind a „Times“, hol a katonák uralkodnak, ott a katonai fáradalom természetes. A jelszót vala­mely államférfi adja, de katona kezdi meg a mozgalmat. A katonák „hurrah“-t kurjanta­nak Eparteronak, de állítólag Prim­a vezér. Az igazat megvallva, a spanyol hadsereg gyakorla­tilag a nemzeti hangulat kifejezője. Spanyolor­szágban csak a katonák az igaz spanyolok. Csak látni kell őket, miszerint az ember felfoghassa, hogy a spanyol gyalogság egykor az egész világ legjobb gyalogsága volt. E felett a hadsereg szá­ma oly nagy és minden politikai állás annyira azonosítva van a katonai hatalommal, hogy a forradalmak, bármennyire tisztán politikai jelle­­műek legyenek is különben, csak karddal és szuronynyal sikerüthetők. Az a helyzet, mely Angliában 200 év előtt csak véletlen volt, a mai Spanyolországban állandó és megszokott hely­zetté vált. Angliában a forradalmat Monck fejezte be. Spanyolországban a forradalom napi­ren­den van. — A „Globe“ valószínűnek tartja, hogy Gös­chen úr, a city egyik alsóházi képviselője, ki köztudatul Hutt­er helyébe a kereskedelmi hi­vatal (Board of Trade) a­lelnökének van kisze­melve, mint Lancaster herczegség kanczellárja a kabinetbe fog lépni. E hivatal nem egyéb ugyan sinecuránál, de Göschen úr ügyismerete felszámíthatlan hasznára lehet a kabinetnek a hadi, tengerészeti és polgári kormányzati osz­tályok költségvetései körül.­­ Az „Observer“ azt a hírt, hogy Stansfeld úr az admiralitás tit­kárává neveztetett volna ki, még elhamarkodott­nak jelenti, miután a kérdéses hivatal még nem ürült meg. Egyébiránt a „Herald" forma szerint dühöng azon kilátás miatt, miszerint Stansfeld ur az admiralitásba fogna jutni. Szerinte Stans­feld ur nem conspirált ugyan Napóleon császár élete ellen , de már azon körülménynél fogva is, hogy barátai közt összeesküvők vannak, kizárva kell lennie minden kormányból, mely barátsá­gos lábon akar állani a franczia kormánynyal. Stansfeld úr nem nélkülözhetlen a kormánynál, ha tehát Russel gróf megint hivatalt biz rá, a „Herald“ kénytelen feltenni, hogy ő lordsága szánt szándékkal meg akarja bántani Napoleon császárt. — A válaszfeliratot az alsóházban, hír sze­rint, lord Frederick Cavendish, Yockshire nyu­gati kerületének (West Riding) képviselője fog­ja indítványozni. A támogató William Graham, Glasgow képviselője lesz. — Ch. J. Kickham, a féni-összeesküvés egyik főkolomposa, Dublinban az esküdtek által vét­kesnek találtatván, a törvényszék által tizen­négy éves rabságra ítéltetett. A vizsgálat a vád­lott siketsége miatt sokáig tartott. Kickham ma­ga vezette ügyét, még pedig —­ Keogh biró val­lomása szerint nagy illemmel és ügyességgel. Bécsi bék­e janu­á­r 11-én________________ Vasutak késlekedése. Adott ,J'ar. Adott Tar- A délkeleti vaspályán. Arad-Szegied. ~ ” ~ K a I a u *. Gabonaárak Államadósság. ár ZíLül . Elsőbbségi kötvények. —i-----1-----i Bécs-Temesvár. Arad . . Ind. 10 ó. 15 p. déle. Országba». Harczeg Sándor ut a 11­­5%-os nemzeti kölcsön 100 frtos 66 40 66 70 Állam vaspálya 900 frank 104 00 105 50 Bécs . . Ind. 7 ó. 45 p. regg. 8 ó. — p. este. Csaba . . .B 12 „ 14 „ déle. eza. P­ac on januar il-en. 5%-es metalliques 100 „ 62 55 62 65 Lomb.-velenczei 105 frtos 93 75 94 25 Érsekújvár „ 1 „ 20 „ delu. 1 „ 64 „ éjjel. Czegléd . Erk. 5 „ 33 „ délu. Magyar Tudományos Akadó -----------------------------ÖTTi-----Hi—ÜT . SÜSS*?»«. SS: iSSiSSSEfiíígS“. : : : : “-8-SSi«: ; f:S:'íír .*:S:5S.«»• “%­igrS*Eí,Z IS ' *55 8 *8 g Részvények. ISir' tik. 8 ” H ? Sí i ’ “ ’ Sta »iS*» !*- * S £‚$“'. * m.p.r k.p.en.é.é.c.11 tér----------------------------U“"‘ ' 1860-dik ” teljes 100 ” 83 50 83 60 Bankrészvény ------ 761 — 763 — Temesvár—Bécs. ” ” Nagyvárad-Püspök-Ladany. u­ At­­-1 Búza, bánsági . . 85 -86 3 10­­­3 151 1860-dik ! ötödrész 100 „ 91 65 91 75 Hitelintézet 200 frtos 151 40 151 60 Temesvár. Ind. 10 ó. 40 „ éjjel. 7 ó. 25 p. regg. Nagyvárad Ind. 10 ó. 6 p. déle. .u.­­H. » bánáti tiszta. 87-88 3 25 3 30 7 41«Űrlevelek Alsó-auszt. ese.-bank 500 frtos 574 — 574 — Szeged . „ 2 „ 26 „ regg. 12 „ 53 „ délb. P.-Ladány Erk. 12 „ 48 „ délb. 5-re vasárnap és ampf»TM« * tiszavidéki ut 85-86 3 15 3 20 VT Záloglevelek. In. _ Éjszaki vasút 1000 „ 1609 1611 Czegléd . „ 6 „ 35 „ regg. 6 „ 21 „ este- O ig, vasárnap és ünnepnapon . 8- 8ft Nemzeti bank 10 éves 5 /, 104 - 104 50 állam­ 500 frank 172 60 172 80 Pest . . „ 9 „ 55 „ relg. 9,30 „ este. A déli Vaspályán. 4,g* ‘ t H 3 35 » » kisors. ezüst. 5% 92 - 92 30 DéH ■ 200­­­8 - 179 - Érsekújvár 1 ” 52 , dllu. 1 ” 8 „ este. _ menet, dy 10 kr. „ t.szav.deki uj 89-90 3 45 -„ » . .» n oszt. e. 5/„ 8T 69 87 80 Nyugati ^ 200 ^ 122 60 122 50 Bécs . . Erk. 6,33, este. 6 „ — „ regg. Buda-Fehervar. Baxterhaal képcsarnok.Az Aka , bácskai uj . 85-86 3 16 3 20 Gall. hit. int. osztr. e. 4 /0 66 75 90 Tigrai 200 147 — 147 — A tiszavidéki vaanálván­y uda ' In(L 6 ó. 35 p. regg. 5 ó. 15 p. este­­démia palotájában. pesti termésű 86-87 3 20 3 26 Mégy«rouhtehntfatg-8!$**" JfizíSr «~AÄSTüSfA : fU !S!£ Földtehermentesitési kötelez- Pesti lánczhid 500 „ 380 — 390 — gzomnok ( d' 27^’ reif Sz.-Fehérvár I,no. 5 ó. 55 p. délu. 7 é. 15 p. regg. piana-fürdő épületében. Lát- t e élven . 87 88 3 30 3 40 vények. . _ p y 1 9u k­ém Buda Érk 7 53 este 9 ■ 20 déle k'M minden nap d. e. 9 ¡Jrá- » » UJ • 89—90 3 45 — 5%-es magyarországi 100 frtos 69 75 70 25 hzr " hóTltja Debreczen. * 3 délu! ' ' Fehérvár-Kanizsa. * tói d _u 6.ig. RealeBeti dij rot6S uj . . . . 79-81 2 10 2 15 „ erdélyi 100 „ 6650 64— három hónapra. Tokaj . ft 25 délu 18 *raJozar- Árpa...................... 70—72 1 50 1 70 a horvát 100 " 70 ~ 71 “ Augsburg 105 db német fr.4­­,% 88 40 89 40 Miskolcz . 7 „ 29 ” este. Fehérvár . (nd. 8 a. 50 p regg. 7 ó. 19 p. este. Takarékpénzér. Reáliskola és Árpa, sörfőzésre . 70-72 2 10 2 35 Sorsjegyek. Páris 100 frank 4V. 41 75 41 80 Kassa . . Érk.10 „ 34 „ este. N.-ban,z ma Érk. délben és este. egyetem-utcza szegletén. etetésre. . 68-70 1 40 1 45 Hitelintézeti 110 frtos 113 60 113 80 London 10 ft sterling 3% 104 70 104 90 Kassa—Miskolcz—Debreczen—Czegléd. Kanizsa-Fehérvár. Magyar biztositó társaság. Er- „ I .. Dunagözhalózisi 100 „ 77 — 77 50 Hamburg 100 bankmark 8%g, 78 25 78 50 Kassa . . Ind. 5 ó.—p. regg. N.-Kanizsa. Ind. ló. 22 p. délu. 5 ó. 15 p. regg. zsébettér. „ab .... . 48 S­ 1 15 1­­d Triesti 100 „ 108 60 109 69 Frankfurt­ 10095. ,05. 00 88 60 88 60 Miskolcz . „ 7 „ 62 „ regg. Fehérvár . Erk. 5 „ 40 „ délu. 7 „ 10 „ este. Pantl biztosító társaság. Er- » • • • • 45—46 1 12 1 14 Budai 40 „ 22 50 23 T°baj • • n 9 » 35 „ regg. Fehérvár-Bécs. zsébettér. Kukoricza 78—83’ 1 65,1 30 E.Ahfa,h.,o.e. 40. gr . . 5 01% 5 MVi 13E3K?: . ":0.X Fehérvár Ind. lO0.­p.ragg. I»IMH WW I, .. . - 8 M| -Pálffy 40 „ 22 50 28 — Reczés.................................5 01'/, 5 02 0, Szolnok . „ 4 „ 44 „ délu. ^'Szüny ' « ”17” . . . . ®“b...................... 86— 88 4 — 4 50 m­o,„ 40 . 23 50 24 — Korona............................................................. Czegléd—Arad. Becs * • Erk. 8 » 77 0 este’ Zalogha«. Lovéas­ és szerbuteza Köles . . . . 80— 82 1 45 1 60 St. Genois 40 „ 23 60 24 — Napoleons d’or...................... 8 43 8 45 Czegléd . Ind. 9 6. 47 p. regg. Bék­s-Fehérvár. Meglétén. ----------------­Windischgrätz 20 „ 15 50 16 — Orosz imperialok .... 8 68 8 70 Szolok . „ 11 „ 2 „ regg. Bécs . . Ind. 7 ó. 45 p. regg. Vadak intézete. Király- és gyár Danavizálás. Pest jan. 11. T 4­­0 felett. VV»ldstein 20 „ 18 50 19 — Porosz pénztár utalvány . . 1 57 1 58 Csaba . . „ 2 „ 66 „ délu. Szöny . . „ 2 „ 10 „ délu. utcaa szegletén. , Pozsony dec. 9. 3' 3" 0 alatt. Keglevich 10 12 — 12 50 10^90 10^10 F®hérváj^^Krk^^^^^ste^^^^^^^^^________________________ Spanyolország. Madridból még mindig csak a hivatalos távír­da beszél, másnemű tudósítások hiányában arra vagyunk utalva, hogy ennek szavaiból találgas­suk ki a valószínűt. Párisba két nap óta nem ér­kezik más lap Madridból, csak a hivatalos lap, különben a többi se hozna valami érdekes hírt, miután valamennyi tarkán jelenik meg a rendőrségtől kitörött s fehéren hagyott helyek miatt. Vájjon mit törölnek ki a lapokból, ha az egész ország oly nyugodt, mint a sürgönyök je­lentik ? Egyébiránt e sürgönyök ma is semmit­­mondásukkal tűnnek fel. Z a v o 1 a tbk jelenti Aranjuezből jan. 5-től, hogy a nagy eső miatt csak estve érkezhetett a városba, most a felkelők mozgását tanulmányozza, s reményli, hogy a fuen­­tiduegnai híd lerontása által vesztett időt ismét megnyeri, s számít rá, hogy az üldözést nem kell sokáig folytatnia. Másnap aztán értesülve a hadügyminisztertől, hogy a felkelők átmentek Villatobosen, írja a miniszternek, hogy vasúton üldözendő, s addig meg nem nyugszik, míg utól nem éri őket. A vidéken a parancsnokok jelentése szerint a legnagyobb nyugalom uralkodik. És még­is e nagy nyugalom daczára, egy a madridi hivatalos lapban közzé tett királyi rendelet, az egész or­­­szágban minden politikai társulatot betilt, s az ostromállapotot Saragossára is kiterjeszti. Ugyan azon napon­­­­. 5-dikén O’Donnel, ki már négy nap óta nem vetkezett le „ámbár a hely­­zet megnyugtató“ a senatusban jelentést tesz, s azt mondja, hogy Zavala 4-én bizonyosan megsemmisítette Prim csapatait, az a Zavala, a­ki még 5-ikén is csak tanulmányozással tölti az időt Aranjuezben. O’Donnelnek ez érdekes köz­lése után a senatus egyhangúlag elfogad egy in­dítványt, mely a senatusnak a királynéhoz tán­toríthatatlan ragaszkodását fejezi ki. Ugyanezen indítvány az alsóházban is egyhangúlag fogadta­tott el. Hasonlóan nyilatkozott a Cortes 1854-ben is O’Donnel ellen, egész azon napig, midőn a felkelés győzött, s a királyné a spanyol néphez és Európához intézett kiáltványában kinyilat­koztatta, hogy őt a felkelőktől eddig csak épen sajnos félreértés választotta el, és hogy a felke­lők főnökeinek hazafisága felül van minden di­cséreten. — A „France“ jan. 9-diki számában azt írja, hogy Prim tök beteg, még pedig a felkelés első napja óta. Ez nem vág össze a 8 káról kelt sür­gönynyel, mely azt jelenti, hogy Prím megverte Concha marsallt. — A madridi hivatalos lap azt írja, hogy ki van adva a rendelet elzárni a lázadók útját Por­tugália felé, és hogy Zamorából elegendő haderő küldetett ki a hajók lefoglalására, melyeken a lázadók Valderaduez folyón átkelhetnének. Távirati jelentések. — Newyork, dec. 30. Azon hír szárnyal, hogy Franczia-, Angol-, Olasz-, Spanyolország s Ausztria szövetséget fognak kötni a mexikói császárság föntartása végett. — Brüssel, jan. 11. Az „Indep. “ párisi tu­dósítása szerint alapos ok van hinni, hogy a spanyol kormánynak aligha fog sikerülni a föl­kelést elnyomni. — B­er­l­i­n, jan. 11. Erősítik, hogy Ausztria indítványba hozta Berlinben a holsteini rendek összehívását, de a porosz kabinet visszautasító­­lag válaszolt. — P­á­r­i­s, jan. 11. A mai esti „Moniteur“ je­lenti Madridból jan. 10-től: Zabala folyvást üldö­zi Prím Ilikot. Madridban ma némi mozgalom volt. Egy tanuló lázító kiáltásokat tett, de hozat­tak oly rendszabályok, hogy a komoly csendhá­­borítások meggátoltassanak. — Pár­is, jan. 11. A „Patrie" jelenti Barce­lonából jan. 10-től. Ma a nyugalom meg nem háboríttatott. 9-én kővel dobálta a nép a katona­ságot, mely erre tüzelt. Az est nyugodt. Az éjt a csapatok táborozva törték. Erősítések érkeztek. — Kiel, jan. ll. Az itteni újság a herczeg­­ségek helytartójának azon leiratát közli, mely­ben ez hivatkozva a német nagyhatalmak szö­vetségi követeinek nov. 18-iki nyilatkozatára, kijelenti, hogy a rendek összehívását sürgető pe­titiókat határozottan visszautasítja. — Berlin, jan. 11. Tizenhét porosz tarto­mánybeli képviselő, kit az első bíróság a röpira­­tilag történt minisztersértés vádja alól felmen­tett, a königsbergi feltörvényszék által pénzbír­ságban elmarasztaltatott. — Ber­l­i­n, jan. 11. A „Bank Ztg“ állítja, hogy a nyugati hatalmasságok Francziaország javaslata folytán a herczegségi kérdésben alku­doznak. A „Kr. Ztg" szerint Ausztria nem szán­dékszik a holsteini rendeket egybehívni. — Pár­is, jan. 11. A tegnapi miniszter­gyű­lésben R­o­u­h­e­r a seregnek Mexicóból leendő visszahivatása mellett emelt szót. Erre a császár azt felelte, hogy ő soha se gondolt arra, hogy a seregek örökké ott maradjanak. Gramont her­czeg megbizatott, hogy 10,000 önkénytesnek Ausztriában leendő toborzására nézve az enge­délyt eszközölje ki. Drouin de Lhuys a spanyol követnek szorosan ajánlotta, miszerint kormánya igyekezték, hogy a felkelést mielőbb győzze le. Portugáli részről hódolati biztosítások tör­téntek Madridban. — London, jan. 11. Russell gróf tegnap a miniszteri tanácsban reformbilljét bemutatta. A választási census a vidékre nézve meglehetős kicsi. Dublinban 300 hellebard, és egy gyutacs­gép fedeztetett fel. Sligoban 25 fenit fogtak el. Esti posta. Pest, jan. 12. — Az izlandi alkirály elleni orgyilkossági merény, melynek híre az egész európai sajtóba utat talált, s újabb adatul szolgált a fent­ össze­­esküvés vérszomjas jellemének bebizonyítására, utóbb magános boszúkisérletté törpült a moz­donyvezető ellen, kinek füle mellett a kisütött golyó állítólag elrepült. Szoros­ vizsgálat után azonban kisült, hogy sem a fénnek nem vetemül­­tek orgyilkos merényre lord Wodehouse ellen, sem a mozdonyvezető nem vonta magára vala­mely ellenségének magánboszuját, sőt még lövés sem történt. Az utolsó napokban a britt szige­teken nagy szelek jártak, s a szélvész a vasút mellett egy távirdai rudat rézsútra haj­lított a pálya felett, s mikor a vonat ar­ra robogott, a rúd a mozdonyt érintette, s ez­ált­al okozta azt a zajt, melyet a mozdonyvezető lövésnek hitt. A pályavonalon a rúdnak egy le­törött darabja is megtaláltatott, s ennek nyoma látható is maradt a mozdonyon. A mozdony­vezető már be is vallotta tévedését. — A „Journal de St. Petersboug“ kivonatát közli azon általános utasításnak, melyet az orosz kormány a czár mostani követének Athénében elutazása alkalmával adott. Ebben egyebek közt ez mondatik: „Mi fenntartjuk a görög kormány függetlensége iránti tisztelet elvét, s önnek gond­ja lesz arra, hogy ezt mind az athenei kormány, mind követtársai irányábani viszonyaiban min­den alkalommal constatírozza.“ —■ Az esti posta kevés hírt hozott Madridból, de e kevés is igazolja már kimondott gyantá­sunkat, hogy a kormány s a Cortes veszélybe látja a dynastiát és saját ügyét, azért oly buzgó és túlzó az érzelem nyilvánításban, a­mint a trón körül csoportozik.­­ Azt írják ugyanis az az „Indep.“nek, hogy Prím már 7000 ember élén állt, midőn Concha marsal útját el akarta vágni, a lázadó tábornoktól megveretett. A dolog úgy áll, hogy a Concha, Serrano és Zabala csapatai még nem lázadtak ugyan fel, de a vezérek félnek, hogy összeütközés esetében nem számíthatnak csapataikra. Ezért üldözik folytonosan Prímet, a­nélkül, hogy utólérnék. Erre az üldözésre s a ma­dridi telegrammokra azt jegyzi meg az „Opin. Nationale,“ hogy azok minden geographust két­ségbe ejtenek. „Prím három nap óta folytonos visszavonulóban van. Az első nap 30 kilométerre volt Madridból. Másnap Eiidad-Realba vonult vissza, ekkor 15 kilométerre volt Madridtól. A harmadik napon még távolabb szaladt Portugal felé, miután észak-keleten, azután délen állt, vég­re nyugat felé szökött meg. Xenophon valódi buta suhancz ehhez a szaladó Primhez képest.“ Felelős szerkesztő : B. Kemény Zsigmomd.

Next