Pesti Napló, 1866. január (17. évfolyam, 4711-4734. szám)
1866-01-13 / 4719. szám
10 órakor a Ferenczrendieknél, valamint Sz. Mihályon is ugyanaznap a helybeli parochialis templomban az egek Urának bemutattatni. — Kelt Pozsonyban 1866. évi január 10-kén. Tegnap esti 9 órakor érkezett meg a budai indóházhoz József főherczeg és Kloid föherczegné 10 hónapos leánya Erzsébet főherczegnő hullája, és azonnal a várkápolnába vitetett, és ott ünnepélyesen beszenteltetvén, a családi sirboltba elhelyeztetett. — 11-ben megtartatott az irói segély-egylet javára hirdetett bál.Igen válogatott, szép közönség jelent meg benne, a vigalom fesztelen kedélyességgel, jó hangulatban folyt le, miben jó példával járt elöl a bál egyszerűen szives házi asszonya, gróf Pejacsevicsné, ki minden tánczban részt vett, s kinek ép oly fényes, mint izlésteljes öltözet által emelt sugár alakja közfigyelem tárgya volt. Számos főrendű s más osztálybeli mindkét nembeli ifjúság volt jelen, — szóval, mint mondtuk, nagyon szép volt. Emelte érdekességét a szünóra alatt tartott vacsora, mely szép és érdekes pohárköszöntések közt folyt le, melyek közül megemlitendők Jókaié, Besze Jánosé, s a bécsi irói segélyegylet küldötteinek, Ludasy Mórnak és gróf Wickenburgnak beszéde. A bál kényelmére nézve igen jó volt, hogy a vigadó nagy terme nem volt tömve, mint némely tavalyi vigalmakon. De elég baj ez az irói segélyegyletre nézve, mert a bál minden szépsége és kellemei mellett sem hozta be a ráfordított költségeket s igy Magyarország fővárosának közönsége ezúttal nem bizonyitá be fényesen jótékonyságát. Ez nem terheli ugyan az irói segélyegylet pénztárát, mert a veszteség csupán a rendezőkre esik, kik a bárköltségeit, ily váratlan (s mégis megtörtént) esetre eleve biztositák, de az eset más tekintetben sem örvendetes. Keveseket láttunk ott Pest város tulajdonképi polgári rendjéből s szintén keveseket az országgyűlés képviselő házából. Fölösleges Is tán mondanunk, hogy az írók nagy számmal voltak képviselve az elhunyt társaik szűkölködő özvegyei és árvái segélyezésére rendezett eme jótékonysági estélyen. A színház tagjai közül is többeket láttunk, köztük Jókainét és Felekinét díszes magyar ruhában. — Virányi Clementine kisaszszonynak a komlóbeli jól rendezett daltársulat egyik jelesebb tagjának, ma szombaton lesz jutalomjátéka, melyre a t. közönséget ezennel szívélyesen meghívja. A kisasszony nemcsak vidor játéka és kellemes hangja, hanem a hegedűjátékbani ügyessége és jártassága által is méltán megemlítésre méltó. A „beszélő hegedű“ czímű Bóléjában több csinos darabot igen ügyesen játszik, s különösen midőn a Rákóczi-indulót rárántja, az egész közönséget zajos és érdemlett lelkesült tapsokra ragadja. Hiszszük, hogy a t. ez. közönség érdemlett pártolásban fogja őt részeltetni. A Keresztessy-árvák javára Triesztből S. S. 5 ftot küldött be szerkesztőségünkhöz, mely összeget az illető helyre elküldtük. A külföldi képes újságok még mindig a pesti fényes napok jeleneteivel foglalkoznak, így például a lipcsei képes lap az indóházi fogadtatást és az országgyűlés Budán történt megnyitását hozza sikerült rajzban, mely utóbbit a londoni „Illustrated“ is adja Székely Bertalan sikerült rajza szerint. A párisi „L’Illustration“ tárczairója pedig Dumas Sándor ittlétével, és a magyar öltözettel foglalkozik. A tárczairó tréfás hangon ír ugyan a dologról, de nem haragszik érte, hogy az öreg úr Attilában csevegett. Úgy látszik, toleránsabb nálunknál, akik Dumasnak magyar ruhában való megjelenését nem annak magyarázták, a mi volt. A nevezett lap Széchenyi Ödön gróf levelét is közli, melynek kíséretében a híres regényírónak egy diszkardot küldött által. A bécsi „Concordia“ czimü irodalmi és hirlapíró-egylet a magyar írói segély-egylet javára rendezett bálra meghivatván, hivatalos küldöttei: Ludasi Mór és gr. Wickenburg tegnap délután 40 órakor érkeztek Pestre. A vasútnál több bizottsági tag várt a vendégekre. A nemzeti szállodában , a gróf Wickenburg számára megrendelt szobában, szintén több bizottsági tag volt összegyűlve. A „Concordia“ nevében Ludasi a következő beszédet mondá : „A bécsi írót- és journalista egylet, melyet képviselni szerencsénk van, önök meghívását örömmel vette; örömmel azért, mivel a meghívásban a kollegialitás kijelentését látja, melyet mi teljes szívből viszonzunk, s mivel két iyegylet barátságos viszonyát egy jobb jövő magvaihoz számíthatónak tekintjük. Társaink közül szívesen csatlakoztak volna sokan e küldöttséghez , de fájdalom! önök barátságos meghívása oly időpontban érkezett hozzánk, mely legtöbb kollegánkra nézve lehetlenné tette a bál határnapjáig napi teendőiktől menekülni. Ezúttal azon megtisztelő megbízatásban részesülünk, hogy a magyar írói segély-egyletet meghívjuk a bécsi „Concordia“ f. hó 2l-ki vigalmára. Reméljük és óhajtjuk, hogy bálunkon nagyobb számmal fognak megjelenni, mint mi itt, hogy e két egylet közti viszony mind barátságosabbá és melegebbé váljék. Fogadják még egyszer a bécsi „Concordia“ szívélyes üdvözletét.“ E beszédre a rendező bizottság nevében Aldor Imre így válaszolt: „Tisztelt uraim! Engedjék meg, hogy mindenekelőtt őszinte örömünket fejezzük ki szíves megjelenésük fölött, miután mi e szívességnek nagyobb súlyt tulajdonítunk, mint amilyennel az első pillanatra tán bírni látszik. Midőn mi a „Concordia“ czímű jeles egyletet tánczvigalmunkra bizalommal meghívók, a lajthán inneni és túli hírlapírók között baráti viszonyt igyekeztünk létrehozni, amennyire ez egy derült est kevés óráin át eszközölhető. Rajta leszünk, hogy ez órák minél kellemesebben folyjanak le önökre nézve s hogy otthon a birodalom közös érdekeinek tárgyalásánál és vitatásánál gyakran visszaemlékezzenek ez estély örömeire, melyeket ma együtt akarunk élvezni. A journalistika, uraim! a közvélemény, ő teremti s változtatja azt tetszés szerint s ennélfogva az általános kibékülés üdvére nézve csak előnyös lehet, ha a journalistika e tekintetben jó példával megy elől. Üdvözlöm önöket uraim egyenként mint bécsi hirlapírókat és mint a „Concordia“ képviselőit, még pedig saját szobájukban mint vendégeinket, s szívből kiáltom: „Éljen az egyesség, vagyis a „Concordia!“ A jelenlévők szívélyes éljennel csatlakoztak e szavakhoz, s miután kölcsönösen be lettek mutatva egymásnak, a kis társaság további találkozásig szétoszlott. S. A m. k. műegyetemi dalárda a nagyméltóságu magyar királyi helytartótanácsnak előterjesztett alapszabályai legkegyelmesb megerősítése folytán, m. a. karácsonda 8-dikán megalakult. A kinevezett karmester, az elsőrendű tehetségek egyike, a még fiatal Gobbi Henrik. A tíz tagból álló bizottmány tisztviselői következők: Kugler Mihály elnök, Zsák Hugó alelnök és tiszteletbeli karmester, Eberling József pénztárnok, Punczmann Gyula titkár és ellenőr, Jámbor Sándor jegyző ; b. tagok: Grádi Sándor, Lippits Gyula, Szöllőssy Gyula, Schwendtner József, Schmidt Emil. A dalárda már megkezdte működését, és így fennállása a t. közönség szives pártolásától függ. A pártoló tagok évenként csak 3 fiát fizetnek. A bejegyzések a műegyetem épületében, II. em. a dalárda irodájában történnek. Az országgyűlési joggyakornok urak ezennel tisztelettel felkéretnek, hogy f. hó 14-kén d. e. 10 órakor a museum nagytermében közgyűlésre megjelenni szíveskedjenek. Az elnökség. — Figyelmeztetésül. Lauffer Vilmos pesti könyvkereskedő és kiadó azon nem közönséges irodalmi botrányt követte el, hogy az általam neki eladott Gombostű-naptár 1863-iki évfolyamának kiadhatási jogát, melyet a kezeimnél lévő szerződés szerint csakis a nevezett évre nézve gyakorolhatott, oly módon használta fel az. 1866 ik évre is, hogy a naptárrészt és a czimlapot kitépvén, mással pótolta ki, s tudtam és akaratomon kivül az én és Bulyovszky Gyula szerkesztői neve alatt közrebocsátotta, miáltal engem az ez évi folyam jogos kiadójával, Kugler Adolffal szemben, oly írónak tüntetett fel, aki művét két kiadónak is eladja. Addig is, amíg ezen botrányt a maga helyén orvosolnám, szükségesnek tartom az ügyet a t. olvasóközönséggel is tudatni, nehogy valaki „1866“ cz év alatt még egyszer fizesse meg azt, a mit 1863-ban már megfizetett. Pest, 1866 jan. 11. Rózsaági Antal. Beküldetett: Rhapsodia, szűrös elmefuttatás a duplamovitikában. Irta Balla Károly. Kapható Eggenberger és Ráth Mór könyvkereskedésében 30 krért. Ugyanez németül is meg fog jelenni. — Szombaton, január 20-án, a terézvárosi kisdedóvodák javára a polg. lövöldében tartandó társas tánczvigalomra jegyek egy személyre 1 fttal, s egy — három nő és egy férfiból álló családra 2 fttal a belvárosban . Sárkány urnái a váczi utczában, Heller fodrásztermében a Kristóf téren, s a Wetzer-féle vászonkereskedésben az úri és kigyóutcza sarkán; — a Lipótvárosban : Dit1már lámpakereskedésében a József tér és fürdő utcza sarkán; — a Terézvárosban : Benkert kávéházában a király utczában s a bírósági épületben kisdiófa utcza 36. sz. a. a tánczvigalom napján délutáni 4 óráig válthatók. — A kir. m. természettudományi társulat vegytani pályakérdése a Schuster-féle alapítványból. „Határoztassék meg nehány jelesebb magyarországi (bánáti, békési, fehérvári, karczagi, komáromi, mezőtúri, miskolczi, nádudvari stb.) buzafajnak a táplálkozásra kiváló befolyást gyakorló alkatrésze, úgy mint: az összes legénytartalom, a nedvesség, a hamu és a vilanysav, összehasonlítva más egyéb buzaelemzések eredményeivel , s tüzetesen iassék le az elemzésnél követett eljárás, hogy az adatok helyességét bizton meg lehessen ítélni.“ Aljutalom-130 frt. o. é. A pályázás feltételei gyanánt egyelőre a Bugát-féle alapítványa fogadtatván el, annak ide vonatkozó kötelező pontjai szóról-szólra következők : 1. A kitűzendő pályakérdésre csak épen a társulatnak bármi rendbeli tagjai felelhetnek, tehát társulat-kívüliek nem. 2. A pályaművek csak magyar nyelven írathatván, a bírálatban különös tekintettel kell lenni a mű tudományosságán kívül a nyelvre is, mind az egész stylus, mind az egyes műszavakra nézve is. 3. A jutalmazott pályamű, ha kisebb, a társulat közlönyében is megjelenhetik, ez esetben a pályajutalmon kívül még közlönyi tiszteletdíjjal is jutalmaztatik; ha pedig nagyobb, a pályázó tulajdona marad, s mint a kir. magyar természettudományi társulat által koszoruzott munkát külön maga is ki-, vagy eladhatja. 4. A pályaműveknek folyó 1866-dik évi October hó utolsó napjáig kellend a társulat titkári hivatalához beküldetniök, a szokott modalitások szerint, azaz idegen kézzel írva, jelmondattal jegyzett, a szerző nevét rejtő lepecsételt levél kíséretében. 6. A beérkezett pályaművek felől a bírálók véleményei a téli közgyűlésen olvastatnak fel. A jutalmat nyert műnek a díj azonnal kiadatik, a nem díjazottak levelei pedig — a pályaművek maguk a társulat levéltárában visszatartatván — elégettetnek. Pesten jan. 4. 1866. Soczek József, Kátai Gábor, elnök, titkár. Nemzeti színház, jan. 13-kára van kitűzve: „A ZSIDÓNŐ.“ Opera e felvonásban. — Távirati tudósítás a bécsi börzéről jan. 12-ről: 5% metalliques..........................63... Nemzeti kölcsön 66.75. Bankrészvény.............................. 765. Hitelintézet ....... 152.70. Londoni váltók.............................. 104.55. Ezüst.............................................105.10. Arany...............................................5.1. A „P. Napló“ távsürgönyei. Madrid, jan. 12. Zabala tbk Malagonból jőve, a ciudad-reali kormányzó hadoszlopával és Echague tábornokkal, ki a Najo-völgyön keresztül érkezett, kiűzték a felkelőket a Toledó-hegységekből. Prim Fuente-Azolispon át Portugál felé vette útját. A csapatok elzárva tartják a hegyek kijáratait. A felkelők teljesen elszélednek. Az ország nyugodt. Bécs, jan. 12. Az „Oesterr. Zrg“ tökéletesen alaptalannak hiszi jellemezhetni azon hírlapi közlést, mintha a kormány a délszláv akadémiának általa reformált alapszabályait a horvát országgyűlés közrehatása nélkül, a jelenlegi megváltoztatott formában szándékoznék legfelsőbb szentesítés alá terjeszteni. KÜLFÖLD. Angolország. — A spanyolországi katonai forradalom, melynek részletei még nagyon kevéssé ismervek, különféle elmélkedésekre szolgáltat anyagot az angol hírlapoknak. Abban mindnyájan meglehetősen egyetértenek, hogy a királynő személye vagy legalább környezetének jelleme legfőbb oka a közelégületlenségnek, mely nélkül — amint a lapok általánosan elismerik— a legügyesebb fondorló sem volna képes felkelést eszközölni. A „Times“-nak különösen feltűnik az, hogy egy ország, mely az utolsó években nem csak anyagi és pénzügyi, de politikai és erkölcsi tekintetben is annyira emelkedni látszott, oly hirtelen visszasülyed a katonai lázadások betegségébe, melyek a mai világban csak Mexicohoz vagy a délamerikai köztársasághoz méltók. Egyébiránt, mind a „Times“, hol a katonák uralkodnak, ott a katonai fáradalom természetes. A jelszót valamely államférfi adja, de katona kezdi meg a mozgalmat. A katonák „hurrah“-t kurjantanak Eparteronak, de állítólag Prima vezér. Az igazat megvallva, a spanyol hadsereg gyakorlatilag a nemzeti hangulat kifejezője. Spanyolországban csak a katonák az igaz spanyolok. Csak látni kell őket, miszerint az ember felfoghassa, hogy a spanyol gyalogság egykor az egész világ legjobb gyalogsága volt. E felett a hadsereg száma oly nagy és minden politikai állás annyira azonosítva van a katonai hatalommal, hogy a forradalmak, bármennyire tisztán politikai jelleműek legyenek is különben, csak karddal és szuronynyal sikerüthetők. Az a helyzet, mely Angliában 200 év előtt csak véletlen volt, a mai Spanyolországban állandó és megszokott helyzetté vált. Angliában a forradalmat Monck fejezte be. Spanyolországban a forradalom napirenden van. — A „Globe“ valószínűnek tartja, hogy Göschen úr, a city egyik alsóházi képviselője, ki köztudatul Hutter helyébe a kereskedelmi hivatal (Board of Trade) alelnökének van kiszemelve, mint Lancaster herczegség kanczellárja a kabinetbe fog lépni. E hivatal nem egyéb ugyan sinecuránál, de Göschen úr ügyismerete felszámíthatlan hasznára lehet a kabinetnek a hadi, tengerészeti és polgári kormányzati osztályok költségvetései körül. Az „Observer“ azt a hírt, hogy Stansfeld úr az admiralitás titkárává neveztetett volna ki, még elhamarkodottnak jelenti, miután a kérdéses hivatal még nem ürült meg. Egyébiránt a „Herald" forma szerint dühöng azon kilátás miatt, miszerint Stansfeld ur az admiralitásba fogna jutni. Szerinte Stansfeld ur nem conspirált ugyan Napóleon császár élete ellen , de már azon körülménynél fogva is, hogy barátai közt összeesküvők vannak, kizárva kell lennie minden kormányból, mely barátságos lábon akar állani a franczia kormánynyal. Stansfeld úr nem nélkülözhetlen a kormánynál, ha tehát Russel gróf megint hivatalt biz rá, a „Herald“ kénytelen feltenni, hogy ő lordsága szánt szándékkal meg akarja bántani Napoleon császárt. — A válaszfeliratot az alsóházban, hír szerint, lord Frederick Cavendish, Yockshire nyugati kerületének (West Riding) képviselője fogja indítványozni. A támogató William Graham, Glasgow képviselője lesz. — Ch. J. Kickham, a féni-összeesküvés egyik főkolomposa, Dublinban az esküdtek által vétkesnek találtatván, a törvényszék által tizennégy éves rabságra ítéltetett. A vizsgálat a vádlott siketsége miatt sokáig tartott. Kickham maga vezette ügyét, még pedig — Keogh biró vallomása szerint nagy illemmel és ügyességgel. Bécsi béke január 11-én________________ Vasutak késlekedése. Adott ,J'ar. Adott Tar- A délkeleti vaspályán. Arad-Szegied. ~ ” ~ K a I a u *. Gabonaárak Államadósság. ár ZíLül . Elsőbbségi kötvények. —i-----1-----i Bécs-Temesvár. Arad . . Ind. 10 ó. 15 p. déle. Országba». Harczeg Sándor ut a 115%-os nemzeti kölcsön 100 frtos 66 40 66 70 Állam vaspálya 900 frank 104 00 105 50 Bécs . . Ind. 7 ó. 45 p. regg. 8 ó. — p. este. Csaba . . .B 12 „ 14 „ déle. eza. Pac on januar il-en. 5%-es metalliques 100 „ 62 55 62 65 Lomb.-velenczei 105 frtos 93 75 94 25 Érsekújvár „ 1 „ 20 „ delu. 1 „ 64 „ éjjel. Czegléd . Erk. 5 „ 33 „ délu. Magyar Tudományos Akadó -----------------------------ÖTTi-----Hi—ÜT . SÜSS*?»«. SS: iSSiSSSEfiíígS“. : : : : “-8-SSi«: ; f:S:'íír .*:S:5S.«»• “%igrS*Eí,Z IS ' *55 8 *8 g Részvények. ISir' tik. 8 ” H ? Sí i ’ “ ’ Sta »iS*» !*- * S £‚$“'. * m.p.r k.p.en.é.é.c.11 tér----------------------------U“"‘ ' 1860-dik ” teljes 100 ” 83 50 83 60 Bankrészvény ------ 761 — 763 — Temesvár—Bécs. ” ” Nagyvárad-Püspök-Ladany. u At-1 Búza, bánsági . . 85 -86 3 103 151 1860-dik ! ötödrész 100 „ 91 65 91 75 Hitelintézet 200 frtos 151 40 151 60 Temesvár. Ind. 10 ó. 40 „ éjjel. 7 ó. 25 p. regg. Nagyvárad Ind. 10 ó. 6 p. déle. .u.H. » bánáti tiszta. 87-88 3 25 3 30 7 41«Űrlevelek Alsó-auszt. ese.-bank 500 frtos 574 — 574 — Szeged . „ 2 „ 26 „ regg. 12 „ 53 „ délb. P.-Ladány Erk. 12 „ 48 „ délb. 5-re vasárnap és ampf»TM« * tiszavidéki ut 85-86 3 15 3 20 VT Záloglevelek. In. _ Éjszaki vasút 1000 „ 1609 1611 Czegléd . „ 6 „ 35 „ regg. 6 „ 21 „ este- O ig, vasárnap és ünnepnapon . 8- 8ft Nemzeti bank 10 éves 5 /, 104 - 104 50 állam 500 frank 172 60 172 80 Pest . . „ 9 „ 55 „ relg. 9,30 „ este. A déli Vaspályán. 4,g* ‘ t H 3 35 » » kisors. ezüst. 5% 92 - 92 30 DéH ■ 2008 - 179 - Érsekújvár 1 ” 52 , dllu. 1 ” 8 „ este. _ menet, dy 10 kr. „ t.szav.deki uj 89-90 3 45 -„ » . .» n oszt. e. 5/„ 8T 69 87 80 Nyugati ^ 200 ^ 122 60 122 50 Bécs . . Erk. 6,33, este. 6 „ — „ regg. Buda-Fehervar. Baxterhaal képcsarnok.Az Aka , bácskai uj . 85-86 3 16 3 20 Gall. hit. int. osztr. e. 4 /0 66 75 90 Tigrai 200 147 — 147 — A tiszavidéki vaanálvány uda ' In(L 6 ó. 35 p. regg. 5 ó. 15 p. estedémia palotájában. pesti termésű 86-87 3 20 3 26 Mégy«rouhtehntfatg-8!$**" JfizíSr «~AÄSTüSfA : fU !S!£ Földtehermentesitési kötelez- Pesti lánczhid 500 „ 380 — 390 — gzomnok ( d' 27^’ reif Sz.-Fehérvár I,no. 5 ó. 55 p. délu. 7 é. 15 p. regg. piana-fürdő épületében. Lát- t e élven . 87 88 3 30 3 40 vények. . _ p y 1 9u kém Buda Érk 7 53 este 9 ■ 20 déle k'M minden nap d. e. 9 ¡Jrá- » » UJ • 89—90 3 45 — 5%-es magyarországi 100 frtos 69 75 70 25 hzr " hóTltja Debreczen. * 3 délu! ' ' Fehérvár-Kanizsa. * tói d _u 6.ig. RealeBeti dij rot6S uj . . . . 79-81 2 10 2 15 „ erdélyi 100 „ 6650 64— három hónapra. Tokaj . ft 25 délu 18 *raJozar- Árpa...................... 70—72 1 50 1 70 a horvát 100 " 70 ~ 71 “ Augsburg 105 db német fr.4,% 88 40 89 40 Miskolcz . 7 „ 29 ” este. Fehérvár . (nd. 8 a. 50 p regg. 7 ó. 19 p. este. Takarékpénzér. Reáliskola és Árpa, sörfőzésre . 70-72 2 10 2 35 Sorsjegyek. Páris 100 frank 4V. 41 75 41 80 Kassa . . Érk.10 „ 34 „ este. N.-ban,z ma Érk. délben és este. egyetem-utcza szegletén. etetésre. . 68-70 1 40 1 45 Hitelintézeti 110 frtos 113 60 113 80 London 10 ft sterling 3% 104 70 104 90 Kassa—Miskolcz—Debreczen—Czegléd. Kanizsa-Fehérvár. Magyar biztositó társaság. Er- „ I .. Dunagözhalózisi 100 „ 77 — 77 50 Hamburg 100 bankmark 8%g, 78 25 78 50 Kassa . . Ind. 5 ó.—p. regg. N.-Kanizsa. Ind. ló. 22 p. délu. 5 ó. 15 p. regg. zsébettér. „ab .... . 48 S 1 15 1d Triesti 100 „ 108 60 109 69 Frankfurt 10095. ,05. 00 88 60 88 60 Miskolcz . „ 7 „ 62 „ regg. Fehérvár . Erk. 5 „ 40 „ délu. 7 „ 10 „ este. Pantl biztosító társaság. Er- » • • • • 45—46 1 12 1 14 Budai 40 „ 22 50 23 T°baj • • n 9 » 35 „ regg. Fehérvár-Bécs. zsébettér. Kukoricza 78—83’ 1 65,1 30 E.Ahfa,h.,o.e. 40. gr . . 5 01% 5 MVi 13E3K?: . ":0.X Fehérvár Ind. lO0.p.ragg. I»IMH WW I, .. . - 8 M| -Pálffy 40 „ 22 50 28 — Reczés.................................5 01'/, 5 02 0, Szolnok . „ 4 „ 44 „ délu. ^'Szüny ' « ”17” . . . . ®“b...................... 86— 88 4 — 4 50 mo,„ 40 . 23 50 24 — Korona............................................................. Czegléd—Arad. Becs * • Erk. 8 » 77 0 este’ Zalogha«. Lovéas és szerbuteza Köles . . . . 80— 82 1 45 1 60 St. Genois 40 „ 23 60 24 — Napoleons d’or...................... 8 43 8 45 Czegléd . Ind. 9 6. 47 p. regg. Béks-Fehérvár. Meglétén. ----------------Windischgrätz 20 „ 15 50 16 — Orosz imperialok .... 8 68 8 70 Szolok . „ 11 „ 2 „ regg. Bécs . . Ind. 7 ó. 45 p. regg. Vadak intézete. Király- és gyár Danavizálás. Pest jan. 11. T 40 felett. VV»ldstein 20 „ 18 50 19 — Porosz pénztár utalvány . . 1 57 1 58 Csaba . . „ 2 „ 66 „ délu. Szöny . . „ 2 „ 10 „ délu. utcaa szegletén. , Pozsony dec. 9. 3' 3" 0 alatt. Keglevich 10 12 — 12 50 10^90 10^10 F®hérváj^^Krk^^^^^ste^^^^^^^^^________________________ Spanyolország. Madridból még mindig csak a hivatalos távírda beszél, másnemű tudósítások hiányában arra vagyunk utalva, hogy ennek szavaiból találgassuk ki a valószínűt. Párisba két nap óta nem érkezik más lap Madridból, csak a hivatalos lap, különben a többi se hozna valami érdekes hírt, miután valamennyi tarkán jelenik meg a rendőrségtől kitörött s fehéren hagyott helyek miatt. Vájjon mit törölnek ki a lapokból, ha az egész ország oly nyugodt, mint a sürgönyök jelentik ? Egyébiránt e sürgönyök ma is semmitmondásukkal tűnnek fel. Z a v o 1 a tbk jelenti Aranjuezből jan. 5-től, hogy a nagy eső miatt csak estve érkezhetett a városba, most a felkelők mozgását tanulmányozza, s reményli, hogy a fuentiduegnai híd lerontása által vesztett időt ismét megnyeri, s számít rá, hogy az üldözést nem kell sokáig folytatnia. Másnap aztán értesülve a hadügyminisztertől, hogy a felkelők átmentek Villatobosen, írja a miniszternek, hogy vasúton üldözendő, s addig meg nem nyugszik, míg utól nem éri őket. A vidéken a parancsnokok jelentése szerint a legnagyobb nyugalom uralkodik. És mégis e nagy nyugalom daczára, egy a madridi hivatalos lapban közzé tett királyi rendelet, az egész országban minden politikai társulatot betilt, s az ostromállapotot Saragossára is kiterjeszti. Ugyan azon napon. 5-dikén O’Donnel, ki már négy nap óta nem vetkezett le „ámbár a helyzet megnyugtató“ a senatusban jelentést tesz, s azt mondja, hogy Zavala 4-én bizonyosan megsemmisítette Prim csapatait, az a Zavala, aki még 5-ikén is csak tanulmányozással tölti az időt Aranjuezben. O’Donnelnek ez érdekes közlése után a senatus egyhangúlag elfogad egy indítványt, mely a senatusnak a királynéhoz tántoríthatatlan ragaszkodását fejezi ki. Ugyanezen indítvány az alsóházban is egyhangúlag fogadtatott el. Hasonlóan nyilatkozott a Cortes 1854-ben is O’Donnel ellen, egész azon napig, midőn a felkelés győzött, s a királyné a spanyol néphez és Európához intézett kiáltványában kinyilatkoztatta, hogy őt a felkelőktől eddig csak épen sajnos félreértés választotta el, és hogy a felkelők főnökeinek hazafisága felül van minden dicséreten. — A „France“ jan. 9-diki számában azt írja, hogy Prim tök beteg, még pedig a felkelés első napja óta. Ez nem vág össze a 8 káról kelt sürgönynyel, mely azt jelenti, hogy Prím megverte Concha marsallt. — A madridi hivatalos lap azt írja, hogy ki van adva a rendelet elzárni a lázadók útját Portugália felé, és hogy Zamorából elegendő haderő küldetett ki a hajók lefoglalására, melyeken a lázadók Valderaduez folyón átkelhetnének. Távirati jelentések. — Newyork, dec. 30. Azon hír szárnyal, hogy Franczia-, Angol-, Olasz-, Spanyolország s Ausztria szövetséget fognak kötni a mexikói császárság föntartása végett. — Brüssel, jan. 11. Az „Indep. “ párisi tudósítása szerint alapos ok van hinni, hogy a spanyol kormánynak aligha fog sikerülni a fölkelést elnyomni. — Berlin, jan. 11. Erősítik, hogy Ausztria indítványba hozta Berlinben a holsteini rendek összehívását, de a porosz kabinet visszautasítólag válaszolt. — Páris, jan. 11. A mai esti „Moniteur“ jelenti Madridból jan. 10-től: Zabala folyvást üldözi Prím Ilikot. Madridban ma némi mozgalom volt. Egy tanuló lázító kiáltásokat tett, de hozattak oly rendszabályok, hogy a komoly csendháborítások meggátoltassanak. — Páris, jan. 11. A „Patrie" jelenti Barcelonából jan. 10-től. Ma a nyugalom meg nem háboríttatott. 9-én kővel dobálta a nép a katonaságot, mely erre tüzelt. Az est nyugodt. Az éjt a csapatok táborozva törték. Erősítések érkeztek. — Kiel, jan. ll. Az itteni újság a herczegségek helytartójának azon leiratát közli, melyben ez hivatkozva a német nagyhatalmak szövetségi követeinek nov. 18-iki nyilatkozatára, kijelenti, hogy a rendek összehívását sürgető petitiókat határozottan visszautasítja. — Berlin, jan. 11. Tizenhét porosz tartománybeli képviselő, kit az első bíróság a röpiratilag történt minisztersértés vádja alól felmentett, a königsbergi feltörvényszék által pénzbírságban elmarasztaltatott. — Berlin, jan. 11. A „Bank Ztg“ állítja, hogy a nyugati hatalmasságok Francziaország javaslata folytán a herczegségi kérdésben alkudoznak. A „Kr. Ztg" szerint Ausztria nem szándékszik a holsteini rendeket egybehívni. — Páris, jan. 11. A tegnapi minisztergyűlésben Rouher a seregnek Mexicóból leendő visszahivatása mellett emelt szót. Erre a császár azt felelte, hogy ő soha se gondolt arra, hogy a seregek örökké ott maradjanak. Gramont herczeg megbizatott, hogy 10,000 önkénytesnek Ausztriában leendő toborzására nézve az engedélyt eszközölje ki. Drouin de Lhuys a spanyol követnek szorosan ajánlotta, miszerint kormánya igyekezték, hogy a felkelést mielőbb győzze le. Portugáli részről hódolati biztosítások történtek Madridban. — London, jan. 11. Russell gróf tegnap a miniszteri tanácsban reformbilljét bemutatta. A választási census a vidékre nézve meglehetős kicsi. Dublinban 300 hellebard, és egy gyutacsgép fedeztetett fel. Sligoban 25 fenit fogtak el. Esti posta. Pest, jan. 12. — Az izlandi alkirály elleni orgyilkossági merény, melynek híre az egész európai sajtóba utat talált, s újabb adatul szolgált a fent összeesküvés vérszomjas jellemének bebizonyítására, utóbb magános boszúkisérletté törpült a mozdonyvezető ellen, kinek füle mellett a kisütött golyó állítólag elrepült. Szoros vizsgálat után azonban kisült, hogy sem a fénnek nem vetemültek orgyilkos merényre lord Wodehouse ellen, sem a mozdonyvezető nem vonta magára valamely ellenségének magánboszuját, sőt még lövés sem történt. Az utolsó napokban a britt szigeteken nagy szelek jártak, s a szélvész a vasút mellett egy távirdai rudat rézsútra hajlított a pálya felett, s mikor a vonat arra robogott, a rúd a mozdonyt érintette, s ezáltal okozta azt a zajt, melyet a mozdonyvezető lövésnek hitt. A pályavonalon a rúdnak egy letörött darabja is megtaláltatott, s ennek nyoma látható is maradt a mozdonyon. A mozdonyvezető már be is vallotta tévedését. — A „Journal de St. Petersboug“ kivonatát közli azon általános utasításnak, melyet az orosz kormány a czár mostani követének Athénében elutazása alkalmával adott. Ebben egyebek közt ez mondatik: „Mi fenntartjuk a görög kormány függetlensége iránti tisztelet elvét, s önnek gondja lesz arra, hogy ezt mind az athenei kormány, mind követtársai irányábani viszonyaiban minden alkalommal constatírozza.“ —■ Az esti posta kevés hírt hozott Madridból, de e kevés is igazolja már kimondott gyantásunkat, hogy a kormány s a Cortes veszélybe látja a dynastiát és saját ügyét, azért oly buzgó és túlzó az érzelem nyilvánításban, amint a trón körül csoportozik. Azt írják ugyanis az az „Indep.“nek, hogy Prím már 7000 ember élén állt, midőn Concha marsal útját el akarta vágni, a lázadó tábornoktól megveretett. A dolog úgy áll, hogy a Concha, Serrano és Zabala csapatai még nem lázadtak ugyan fel, de a vezérek félnek, hogy összeütközés esetében nem számíthatnak csapataikra. Ezért üldözik folytonosan Prímet, anélkül, hogy utólérnék. Erre az üldözésre s a madridi telegrammokra azt jegyzi meg az „Opin. Nationale,“ hogy azok minden geographust kétségbe ejtenek. „Prím három nap óta folytonos visszavonulóban van. Az első nap 30 kilométerre volt Madridból. Másnap Eiidad-Realba vonult vissza, ekkor 15 kilométerre volt Madridtól. A harmadik napon még távolabb szaladt Portugal felé, miután észak-keleten, azután délen állt, végre nyugat felé szökött meg. Xenophon valódi buta suhancz ehhez a szaladó Primhez képest.“ Felelős szerkesztő : B. Kemény Zsigmomd.