Pesti Napló, 1866. január (17. évfolyam, 4711-4734. szám)

1866-01-14 / 4720. szám

10 órakor a Ferenczrendieknél, valamint Sz. Mihályon is ugyanaz­nap a helybeli parochialis templomban az egek Urának bemutattatni. — Kelt Pozsonyban 1­866. évi január 10-kén. Sz Tegnap esti 9 órakor érkezett meg a budai indóházhoz József főherczeg és Klotild föherczegné 10 hónapos leánya Erzsébet főher­­czegnő hullája, és azonnal a várkápolnába vite­tett, és ott ünnepélyesen beszenteltetvén, a csa­ládi sírboltba elhelyeztetett. — 11-ben megtartatott az irói segély-egylet javára hirdetett bál.Igen válogatott, szép közön­ség jelent meg benne, a vigalom fesztelen kedé­lyességgel, jó hangulatban folyt le, miben jó példával járt elöl a bál egyszerűen szives házi asszonya, gróf Pejacsevicsné, ki minden tánczban részt vett, s kinek ép oly fényes, mint izlésteljes öltözet által emelt sugár alakja köz­figyelem tárgya volt. Számos förendü s más osz­tálybeli mindkét nembeli ifjúság volt jelen, — szóval, mint mondtuk, nagyon szép volt. Emelte érdekességét a szünóra alatt tartott vacsora, mely szép és érdekes pohárköszöntések közt folyt le, melyek közül megemlitendők Jókaié, Besze Já­nosé, s a bécsi irói segélyegylet küldötteinek, Ludasy Mórnak és gróf Wickenburgnak be­széde. A bál kényelmére nézve igen jó volt, hogy a vigadó nagy terme nem volt tömve, mint né­mely tavalyi vigalmakon. De elég baj ez az irói segélyegyletre nézve, mert a bál minden szépsége és kel­­lemei mellett sem hozta be a ráfor­dított költségeket s igy Magyarország fővárosának közönsége ezúttal nem bizonyitá be fényesen jótékonyságát. Ez nem terheli ugyan az irói segélyegylet pénztárát, mert a veszteség csupán a rendezőkre esik, kik a bárköltségeit, ily váratlan (s még­is megtörtént) esetre eleve biztositák , de az eset más tekintetben sem ör­vendetes. Keveseket láttunk ott Pest város tu­lajdonképi polgári rendjéből s szintén keve­seket az országgyűlés képviselő há­zából. Fölösleges Is tán mondanunk, hogy az írók nagy számmal voltak képviselve az el­hunyt társaik szűkölködő özvegyei és árvái se­gélyezésére rendezett eme jótékonysági esté­lyen. A színház tagjai közül is többeket láttunk, köztük Jókainét és Felekinét díszes magyar ru­hában. — Virányi Clementine kisasz­­szonynak a komlóbeli jól rendezett daltársulat egyik jelesebb tagjának, ma szombaton lesz ju­talomjátéka, melyre a t. közönséget ezennel szí­vélyesen meghívja. A kisasszony nemcsak vidor játéka és kellemes hangja, hanem a hegedüjáték­­bani ügyessége és jártassága által is méltán meg­említésre méltó. A „beszélő hegedü” czímű adó­jában több csinos darabot igen ügyesen játszik. S különösen midőn a Rákóczi-indulót rárántja, az egész közönséget zajos és érdemlett lelkesült tapsokra ragadja. Hiszszük, hogy a t. ez. közön­ség érdemlett pártolásban fogja őt részeltetni. S. A Keresztessy-árvák javára Triesztből S. S. 5 fiút küldött be szerkesztőségünkhöz, mely összeget az illető helyre elküldtük.­­ A külföldi képes újságok még mindig a pesti fényes napok jeleneteivel foglalkoznak, így például a lipcsei képes lap az indóházi fogadta­tást Pl. az országgyűlés Budán történt megnyitá­sát hozza sikerült rajzban, mely utóbbit a lon­doni „Illustrated”* * * * is adja Székely Bertalan sike­rült rajza szerint. A párisi „L’Illustration“ tár­ Czairója pedig Dumas Sándor ittlétével, és a ma­gyar öltözettel foglalkozik. A tárczairó tréfás hangon ír ugyan a dologról, de s­em haragszik érte, hogy az öreg úr attilában csevegett. Úgy látj­ik, toleránsabb nálunknál, a­kik Dumasnak magyar ruhában való megjelenését nem annak magyarázták, a mi volt. A nevezett lap Széche­nyi Ödön gróf levelét is közli, melynek kiséreté­­ben a híres regényírónak egy diszkardot küldött által.­­ A bécsi „Concordia“ czimű irodal­mi és hirlapiró-egylet a magyar írói segély-egy­let javára rendezett bálra meghivatván, hivata­los küldöttei: L­u­d­a­s­i Mór és gr. W­i­c­k­e­n­­burg tegnap délután 4­/2 órakor érkeztek Pestre. A vasútnál több bizottsági tag várt a vendégekre. A nemzeti szállodában , a gróf Wickenburg számára megrendelt szobában, szin­tén több bizottsági tag volt összegyűlve. A „Con­cordia“ nevében Ludasi a következő beszédet mondá : „A bécsi írót- és journalista egylet, me­lyet képviselni szerencsénk van, önök meghívá­sát örömmel vette ; örömmel azért, mivel a meg­hívásban a kollegialitás kijelentését látja, me­lyet mi teljes szívből viszonzunk, s mivel két ily egylet barátságos viszonyát egy jobb jövő magvaihoz számíthatónak tekintjük. Társaink közül szívesen csatlakoztak volna sokan e kül­döttséghez , de fájdalom! önök barátságos meg­hívása oly időpontban érkezett hozzánk, mely legtöbb kollegánkra nézve lehetlenné tette a bál határnapjáig napi teendőiktől menekülni. Ezúttal azon megtisztelő megbízatásban része­sülünk, hogy a magyar írói segély egyletet meg­hívjuk a bécsi „Concordia“ f. hó 21-ki vigalmá­ra. Reméljük és óhajtjuk, hogy bálunkon na­gyobb számmal fognak megjelenni, mint mi itt, hogy e két egylet közti viszony mind barátságo­sabbá és melegebbé váljék. Fogadják még egy­­szer a bécsi „Concordia“ szívélyes üdvözletét.“ E beszédre a rendező bizottság nevében Ál­d­o­r Imre így válaszolt: „Tisztelt uraim ! Engedjék meg, hogy mindenekelőtt őszinte örömünket fe­jezzük ki szíves megjelenésük fölött, miután mi e szívességnek nagyobb súlyt tulajdonítunk, mint a­milyennel az első pillanatra tán bírni lát­szik. Midőn mi a „Concordia“ czímű jeles egyle­tet tánczvigalmunkra bizalommal meghívók, a lajtháninneni és túli hírlapírók között baráti vi­szonyt igyekeztünk létrehozni, a­mennyire ez egy derült est kevés óráin át eszközölhető. Rajta leszünk, hogy ez órák minél kellemesebben foly­janak le önökre nézve s hogy otthon a biroda­lom közös érdekeinek tárgyalásánál és vitatásá­nál gyakran visszaemlékezzenek ez estély örö­meire, melyeket ma együtt akarunk élvezni. A journalistika, uraim! a közvélemény; ő teremti s változtatja azt tetszés szerint s ennélfogva az általános kibékülés üdvére nézve csak előnyös lehet, ha a journalistika e tekintetben jó példá­val megy elől. Üdvözlöm önöket uraim­ egyen­ként mint bécsi hírlapírókat és mint a „Concor­dia“ képviselőit, még pedig saját szobájukban mint vendégeinket, s szivből kiáltom: „Éljen az egyesség, vagyis a „Concordia!“ A jelenlévők szívélyes éljennel csatlakoztak e szavakhoz, s miután kölcsönösen be lettek mutatva egymás­nak, a kis társaság további találkozásig szét­oszlott. ” A m. k. műegyetemi dalárda a nagy méltóságú magyar királyi helytartótanács­nak előterjesztett alapszabályai legkegyelmesb megerősítése folytán, m.­ég karácsonda 8-dikán megalakult. A kinevezett karmester, az első­rendű tehetségek egyike, a még fiatal Gobbi Henrik. A tíz tagból álló bizottmány tisztviselői következők: Kugler Mihály elnök, Zsák Hugó alelnök és tiszteletbeli karmester, Eberling Jó­zsef pénztárnok, Punczmann Gyula titkár és el­lenőr, Jámbor Sándor jegyző ; b. tagok : Grádi Sándor, Lippits Gyula, Szöllössy Gyula, Schwendt­­ner József, Schmidt Emil. A dalárda már meg­kezdte működését, és igy fennállása a t. közön­ség szives pártolásától függ. A pártoló tagok évenként csak 3 fiát fizetnek. A bejegyzések a műegyetem épületében, II. em. a dalárda irodá­jában történnek.­­ Az országgyűlési joggyakornok urak ezen­nel tisztelettel felkéretnek, hogy f. hó 14 -én d. e. 10 órakor a museum nagytermében köz­gyűlésre megjelenni sziveskedjenek. Az elnökség. — Figyelmeztetésül. Lauffer Vilmos pesti könyvkereskedő és kiadó azon nem közön­séges irodalmi botrányt követte el, hogy az álta­lam neki eladott Gombostű-naptár 1863-iki évfo­lyamának kiadhatási jogát, melyet a kezeimnél lé­vő szerződés szerint csakis a nevezett évre nézve gyakorolhatott, oly módon használta fel a­z. 1866 ik évre is, hogy a naptárrészt és a czimla­­pot kitépvén, mással pótolta ki, s tudtam és akaratomon kivül az én és Bulyovszky Gyula szerkesztői neve alatt közrebocsátot­ta, miáltal engem az ez évi folyam jogos kiadó­jával, Kugler Adolffal szemben, oly írónak tün­tetett fel, a­ki művét két kiadónak is eladja. Addig is, a­míg ezen botrányt a maga helyén orvosolnám, szükségesnek tartom az ügyet a t. olvasóközönséggel is tudatni, nehogy valaki „1866“ ez év alatt még egyszer fizesse meg azt, a mit 1863-ban már megfizetett. Pest, 1866 jan. 11. Rózsaági Antal.­­ Beküldetett: Rhapsodia, szűrös elmefutta­tás a duplamovitikában. Irta Balla Károly. Kap­ható Eggenberger és Ráth Mór könyvkereske­désében 30 krért. Ugyanez németül is meg fog jelenni. — Szombaton, január 20-án, a terézvárosi kis­dedóvodák javára a polg. lövöldében tartandó társas tánczvigalomra jegyek egy személyre 1 fttal, s egy — három nő és egy férfiból álló csa­ládra 2 fttal a belvárosban­­.Sárkány ur­nái a váczi utczában, Heller fodrásztermében a Kristóf téren, s a W­e­t­z­e­r-féle vászonkeres­kedésben az úri és kigyóutcza sarkán; — a Li­pótvárosban : D­­ 11 m­á­r lámpakereskedésé­ben a József tér és fürdő utcza sarkán; — a Te­rézvárosban : B­e­n­k­e­r­t kávéházában a ki­rály utczában s a birósági épületben kis diófa ut­cza 36. sz. a. a tánczvigalom napján délutáni 4 óráig válthatók. — A kir. m. természettudományi társulat vegytani pályakérdése a Schuster-féle alapítványból. „Határoztassék meg nehány jelesebb magyar­­országi (bánáti, békési, fehérvári, karczagi, ko­máromi, mezőtúri, miskolczi, nádudvari stb.) buzafajnak a táplálkozásra kiváló befolyást gyakorló alkatrésze, úgy mint: az összes legény­­tartalom, a nedvesség, a hamu és a vilanysav, összehasonlítva más egyéb buzaelemzések ered­ményeivel , s tüzetesen irassék le az elemzésnél követett eljárás, hogy az adatok helyességét biz­ton meg lehessen ítélni.“ Aljutalom 130 frt. o. é. A pályázás feltételei gyanánt egyelőre a Bu­­gát-féle alapítványa fogadtatván el, annak ide vonatkozó kötelező pontjai szóról-szóra követke­zők : 1. A kitűzendő pályakérdésre csak épen a társulatnak bármi rendbeli tagjai felelhetnek, tehát társulat-kívüliek nem. 2. A pályaművek csak magyar nyelven írat­hatván, a bírálatban különös tekintettel kell len­ni a mű tudományosságán kívül a nyelvre is, mind az egész stylus, mind az egyes műszavak­ra nézve is. 3. A jutalmazott pályamű, ha kisebb, a társulat közlönyében is megjelenhetik, ez esetben a pá­lyajutalmon kívül még közlönyi tiszteletdíjjal is jutalmaztatik; ha pedig nagyobb, a pályázó tulajdona marad, s mint a kir. magyar termé­szettudományi társulat által koszoruzott munkát külön maga is ki-, vagy eladhatja. 4. A pályaműveknek folyó 1866-dik évi Oc­tober hó utolsó napjáig kellend a társulat titkári hivatalához beküldetniök, a szokott modalitások szerint, azaz idegen kézzel írva, jelmondattal jegyzett, a szerző nevét rejtő lepecsételt levél kíséretében. 6. A beérkezett pályaművek felől a bírálók véleményei a téli közgyűlésen olvastatnak fel. A jutalmat nyert műnek a díj azonnal kiadatik, a nem díjazottak levelei pedig — a pályaművek maguk a társulat levéltárában visszatartatván — elégettetnek. Pesten jan. 4. 1866. Stoczek J­ózsef, K­á­t­a­i Gábor, elnök, titkár. Nemzeti czindás. jan. 13-kára van kitűzve: „A ZSIDÓNŐ.“ Opera 5 felvonásban. — Távirati tudósítás a bécsi börzéről jan. 12 ről. 5% metalliques..........................63... Nemzeti kölcsön.......................... 66.75. Bankrészvény.............................. 765.­ Hitelintézet.............................. 152.70. Londoni váltók............................... 104 55. Ezüst.............................................105.10. Arany . . . . . . . . . 5.1. A „P. Napló“ társ­űrgönyei. Madrid, jan. 12. Zabala tbk Mala­­gonból jőve, a ciudad reali kormányzó hadoszlopával és Edingue tábornokkal, ki a Najo-völgyön keresztül érkezett, kiűzték a felkelőket a Toledó-hegységek­­ből. Prim Fuente-Azolispon át Portugál felé vette útját. A csapatok elzárva tart­ják a hegyek kijáratait. A felkelők telje­sen elszélednek. Az ország nyugodt. Bécs, jan. 12. Az „Oesterr. Zrg“ tö­kéletesen alaptalannak hiszi jellemezhetni azon hírlapi közlést, mintha a kormány a dél­szláv akadémiának általa reformált alapszabályait a horvát országgyűlés közrehatása nélkül, a jelenlegi megvál­­toztatott formában szándékoznék legfel­sőbb szentesítés alá terjeszteni. KÜLFÖLD. Angolország. — A spanyolországi katonai forradalom, mely­nek részletei még nagyon kevéssé ismervek, különféle elmélkedésekre szolgáltat anyagot az an­gol hírlapoknak. Abban mindnyájan meglehetősen egyet­értenek, hogy a királynő személye vagy legalább környezetének jelleme legfőbb oka a közelégületlenségnek, mely nélkül — a­mint a lapok általánosan elismerik— a legügyesebb fondorló sem volna képes felkelést eszközölni. A „Times“-nak különösen feltűnik az, hogy egy ország, mely az utolsó években nem csak anya­gi és pénzügyi, de politikai és erkölcsi tekintet­ben is annyira emelkedni látszott, oly hirtelen visszasülyed a katonai lázadások betegségébe, melyek a mai világban csak Mexicóhoz vagy a délamerikai köztársasághoz méltók. Egyébiránt, mind a „Times“, hol a katonák uralkodnak, ott a katonai fáradalom természetes. A jelszót vala­mely államférfi adja, de katona kezdi meg a mozgalmat. A katonák „hurrah“-t kurjanta­nak Eparteronak, de állítólag Prim­a vezér. Az igazat megvallva, a spanyol hadsereg gyakorla­tilag a nemzeti hangulat kifejezője. Spanyolor­szágban csak a katonák az igaz spanyolok. Csak látni kell őket, miszerint az ember felfoghassa, hogy a spanyol gyalogság egykor az egész világ legjobb gyalogsága volt. E felett a hadsereg szá­ma oly nagy és minden politikai állás annyira azonosítva van a katonai hatalommal, hogy a forradalmak, bármennyire tisztán politikai jelle­­műek legyenek is különben, csak karddal és szuronynyal sikerüthetők. Az a helyzet, mely Angliában 200 év előtt csak véletlen volt, a mai Spanyolországban állandó és megszokott hely­zetté vált. Angliában a forradalmat Monck fejezte be. Spanyolországban a forradalom napi­ren­den van. — A „Globe“ valószínűnek tartja, hogy Gös­chen úr, a city egyik alsóházi képviselője, ki köztudatul Hutt­er helyébe a kereskedelmi hi­vatal (Board of Trade) a­lelnökének van kisze­melve, mint Lancaster herczegség kanczellárja a kabinetbe fog lépni. E hivatal nem egyéb ugyan sinecuránál, de Göschen úr ügyismerete felszámíthatlan hasznára lehet a kabinetnek a hadi, tengerészeti és polgári kormányzati osz­tályok költségvetései körül.­­ Az „Observer“ azt a hírt, hogy Stansfeld úr az admiralitás tit­kárává neveztetett volna ki, még elhamarkodott­nak jelenti, miután a kérdéses hivatal még nem ürült meg. Egyébiránt a „Herald" forma szerint dühöng azon kilátás miatt, miszerint Stansfeld ur az admiralitásba fogna jutni. Szerinte Stans­feld ur nem conspirált ugyan Napóleon császár élete ellen, de már azon körülménynél fogva is, hogy barátai közt összeesküvők vannak, kizárva kell lennie minden kormányból, mely barátsá­gos lábon akar állani a franczia kormánynyal. Stansfeld úr nem nélkü­lözhetlen a kormánynál, ha tehát Russel gróf megint hivatalt biz rá, a „Herald“­kénytelen feltenni, hogy ő lordsága szánt szándékkal meg akarja bántani Napoleon császárt. — A válaszfeliratot az alsóházban, hír sze­rint, lord Frederick Cavendish, Yockshire nyu­gati kerületének (West Riding) képviselője fog­ja indítványozni. A támogató William Graham, Glasgow képviselője lesz. — Ch. J. Kickham, a féni-összeesküvés egyik főkolomposa, Dublinban az esküdtek által vét­kesnek találtatván, a törvényszék által tizen­négy éves rabságra ítéltetett. A vizsgálat a vád­lott siketsége miatt sokáig tartott. Kickham ma­ga vezette ügyét, még pedig — Keogh biró val­lomása szerint nagy illemmel és ügyességgel. Vasutak közlekedése. Kalauz. Gabonaárak Orczsihá*­ Herczeg Sándor ut a pesti piaczon január 11-én. Magyar Tudományos Akadó ~ — “ Súly “ ~ mia palata. Felső Duna-sor, Alsó-ausztriai mérő uton maga a lánczhid mellett. szerint szeriet ár 0 ^ A magyar kepzömövraceti tár­­­­sulat műcsarnoka. Az Aka- Búza, bánsági . . 85 -86 13 10 3 15 démia palotájában. Látható bánáti tiszta. 87-88 3 25 3 30 naponként d. e. 9 órától d. u. .. . OF- Qe L­iKL OA - ig, vasárnap és ünnepnapon­­ tiszav.dék. uj 85-86 3 15 3 20 d. e. 10 órától d. u. 4-ig. Be­­z­tiszavidéki uj 8.-88 13 25 3 35 meneti dij 10 kr. „ tiszavidéki uj 89—90­­ 3 45 — Bezlerhani képcsarnok. Az Aka „ bácskai uj . 85—86 3 15 3 20 démia palotájában. „ pesti termésű 86-87 3 20 3 25 ^ [•**** műegylet pesti termésű uj 88—89 3 35 3 45 matorlat. Felső Duna-sor. a r , . 0_ QQ _ .. Diana-fürdő épületében. Lát­­» fehérvári . 87-88 3 30 3 40 ható minden nap d. e. 9 órá­­n » uj . 89 90 3 451 tól d. u. 6-ig. Bemeneti dij Rozs uj . . . . 79—81 2 10^2 5 18 krajczár. Árpa....... 70—72 1 50 1 70 Takarekpénztár. Reáliskola és Árpa, sörfőzésre 70—72 2 10 2 35 egyetemi utcza szegletén. etetésre . . 68-70 1 40 1 45 Magyar biztosit* ta­sasag. Er- „ ” , „„­asébettér. Zab . . . . . 48-50 1 15 1 23 Petit biztosító társaság. Er-­­ - ' 45 16 1 12 1 14 zsébett­ér. Kukoricza . . . 78—83 1 65 1 80 Magyar Földhitel la letel. Er- Repcze, fekete . . — 8 50 — zsébettér. Bab...... 86—88 4 — 4 50 Zslaghac. Lövész- és szerbuteza Köles . . . . 80— 82­­1 45 1 60 szegletén. "" Vakok laté/ete. Király- és gyár Dunavizállás. Pest jan. 11. V 4" 0 felett, utcza szegletén. „ Pozsony dec 9. 3 3" 0 alatt. Bécsi börze január »- én Adott Tar. Adott Tar-Állami adósság. ár 121LÍI . Elsőbbségi kötvények. _ÍL_ Í£ÍÜr 5n/0-es nemzeti kölcsön 100 frtos 66 '0 66 7' . Államvaspálya 900 frank 104 M³ 105 fie ö°/0-es metalliques 100 „ 62 55 62 65 Lomb.-velenczei 105 frtos 93 75 94 25 4 gs"/0-es „ 100 „ 5­ — 56 2 Dunagőzhajózási . . . . 89 50 90 50 1839-dik évi teljes 100 „ 135 90 13 » 10 Osztrák Lloyd............ 81 — 88 — 1839-dik „ ötödrész 100 „ 135 50 136 5) 1854-dik " teljes 100 „ 77 7. 78 25 Részvények: 860-dik , teljes 100 „ 83 51 83 6­' Bankrészvény ---- 761 — 763 — 1860-dik „ ötödrész 100 „ 91 65 91 75 Hitelintézet 200 frtos 151 40 151 60 Alsó-auszt. esc.-bank 500 frtos 574 — 57, — *a1,0m­,eTe koz­ma ina Kft Éjszaki vasút 1000 „ 1609 1611 Nemzeti bank 10 éves 5­­, 104 - 104 50 Ánam 500 frank 172 60 172 10 « » kl8018- ezu.81, ~ 07 o„ Héli „ 2.­0 „ 1 8 - 17) -r­­. »* f' a 05 é' 51/° ftfi U 6 7 ?o Nzusati » 200 a 122 10 122 50 Gall. hit. mt. osztr. e. 4/0 66 75 bf uU Tigrai 2­00 147 — 147 — Magyar Földhitelintézet 5’/,% 76 — 76 25 Dunagőzhajózás 6O'-frtos 443 — 44'. — n „ r­ev.jöv.jegyb°/„ 93 - 95 - Lloy­f 5"0 „ 214-216-Földtehermentesitési kötelez- Pesti lánczhid 500 * 380 — 390 — 5%-os magyarországi 100 frtos 69 75 70 26 Váltók (devisek) „ erdélyi 100 „ 63 50 64 — három hónapra. » tolvát 100 „ 70— 71 — Augsburg 105 db német fr. 4‘A V. 88 40 89 40 I Sorsjegyek. Pária 101 frank 4% «17 4180 Hitelintézeti 110 frtos 113 60 113 80 London 10 ft sterling 3% 104 70 101 9" Dunagőzhajózási 100 „ 77 — 77 .60 Hamburg tnO bankmark 3'■,•/, 78 2« 78 50 Triesti J 100 „ 108 50 109 59 Frankfurt ,0095. ,06. 00 88 60 88 6.­ Budai 40 „ 22 50 23 — Eszterházy herczeg 40 8.­­ 85­­ Pénznemek. Salm 40 „ 28 — 28 50 Császári arany................ 5 01 /, 5 02 V. Pálffy 40 „ 22 50 2‘ — Reczés . . . . . . . 5 01V 6 02'^ ■Clary 40 „ 23 50 24 — Korona............................................................... ■St Genois 40 „ 23 60 24 — Napoleonsd’or....... 8 43 8 45 Swindischgrätz 20 „ 15 60 16 — Orosz imperialok . . . . 86« 8 70 ■W»Idstein 20 _ 14 50 19 — Porosz pénztár utalvány . . 1 57 1 58 1 Reglevich 10 „_12__^_lg_60 ^züst^_1__^^__10i^0105_0 A délkeleti vaspályán. Arad­« zegled. Bécs—Temesvár. Arad . . Ind. 10 ó. 15 p. déle. S Bécs . Ind. 7 ó. 45 p. regg. 8 ó. — p. este. Csaba . . 1 „ 12 „ 14 „ déle. Érsekújvár „ 1 „ 20 „ delu. 1 „ 54 „ éjjel. Czegléd . Érk. 5 , 33 , délu. Czegléd “ " 7 ” 54 ” este' 9 ” 14 " list PÜspök-Ladány-Nagyvárad. Szeged­­ ” 12 12 éjfél 2 55 delu .­Ladány Ind. 1 ó. 58 p. délu. S­ír' Érk. I . i? : rá*i 8 ” 27 " este." Nagyvárad Érk. 4 „ 38 p. délu. Temesvár—Bécs. Nagy­varad-P­öspök-Ladány temesvár. Ind. 10 ó. 40 „ éjjel. 7 ó. 25 p. regg. Nagyvárad I,nd. 10 ó. 6 p. déle. Szeged . „ 2 „ 26 „ regg. 12 „ 53 „ délb. P.-Ladány Erk. 12 „ 48 „ délb. Szegléd . „ 6 „35 „regg. 6 „ 21 „ este' Pest . . „ 9 „ 55 „ regg. 9 „ 30 „ este. A déli vaspályán. &. .. l.l­­zt A­tto Buda . . Ind. 6 ó. 35 p. regg. 50.15 p.este. 4 A & » •4 3 1 •2»*-*• Czegléd . Ind. 9 ó. 27 p. regg. Fehervár-Buda. Szolnok . „ 10 „ 27 „ regg. Sz.-Fehérvár I,nd. 5 ó. 55 p. délu. 7 é. 15 p. regg. P.-Ladány „ 1 „ 26 „ délu. Buda . . Erk. 7 „ 53 „ este. 9 „ 20 „ déle. Debreczen. „ 3 „ —„ délu. Fehérvár-Kanizsa. Viskolcz . ” 7 ' 29 ” este Fehérvár . Ind­­ó. 50 p regg. 7 ó. 19 p. este. Kassa . Érk.10 ' 34 ” este. N.-Kanizsa Érk. délben és este. Kassa-Miskolcz—Debreczen—Czegléd. Kanizsa Fehérvár. Kassa . . Ind. 5 ó.8 p regg. N.-Kanizsa. Ind. 1ó. 22 p. délu. 5 ó. 15 p. regg. V­iskolcz . „ 7 „ 62 „ regg. Fehérvár . Erk. 5 „ 40 „ délu. 7 „ 10 „ este. IPokaj . . „ 9 „ 35 „ regg. Fehérvár-Bécs. Debreczen. „ 12 „ 12 „ délb. « ,, , t j mi P.-Ladány. „ 1 „ 45 „ délu. ^ Szolnok.. „ 4 „44 „délu. Uj-Szony. „ 8 „ 25 „ delu. Czegléd—Arad. B^cs • • Erk- 8» 17 » este-Czegléd . Ind. 9 a. 47 p. regg. Bécs-Fehérvár. ■Szoiok . „ 11 „ 2 „ regg. Bécs . . Ind. 7 ó. 4 p. regg. Csaba . . .„ 2 „ 76 „ délu. Szőny . . „ 2 „ 10 „ delu. árad Érk. „ — „ délu. Fehérvár . Érk. 5 . 38 „ este­ Spanyolország. Madridból még mindig csak a hivatalos távir­­da beszél, másnemű tudósítások hiányában arra vagyunk utalva, hogy ennek szavaiból találgas­suk ki a valószínűt. Párisba két nap óta nem ér­kezik más lap Madridból, csak a hivatalos lap, különben a többi se hozna valami érdekes hírt, miután valamennyi tarkán jelenik meg a rendőrségtől kitörölt s fehéren hagyott helyek miatt. Vájjon mit törölnek ki a lapokból, ha az egész ország oly nyugodt, mint a sürgönyök je­lentik ? Egyébiránt e sürgönyök ma is semmit­­mondásukkal tűnnek fel. Z a v­o 1 a tbk jelenti Aranjuezből jan. 5-től, hogy a nagy eső miatt csak estve érkezhetett a városba, most a felkelők mozgását tanulmányozza, s reményli, hogy a fuen­­tiduegnai híd lerontása által vesztett időt ismét megnyeri, s számít rá, hogy az üldözést nem kell sokáig folytatnia. Másnap aztán értesülve a hadügyminisztertől, hogy a felkelők átmentek Villatobosen, írja a miniszternek, hogy vasúton üldözendő, s addig meg nem nyugszik, míg utól nem éri őket. A vidéken a parancsnokok jelentése szerint a legnagyobb nyugalom uralkodik. És még­is e nagy nyugalom daczára, egy a madridi hivatalos lapban közzé tett királyi rendelet, az egész or­szágban minden politkai társulatot betilt, s az ostromállapotot Saragossára is kiterjeszti. Ugyan azon napon­­­­. 5-dikén O’Donnel, ki már négy nap óta nem vetkezett le „ámbár a he­ly­­zet megnyugtató“ a senatusban jelentést tesz, s azt mondja, hogy Zavala 4-én bizonyosan megsemmisítette Prim csapatait, az a Zavala, a­ki még 5-ikén is csak tanulmányozással tölti az időt Aranjuezben. O’Donnelnek ez érdekes köz­lése után a senatus egyhangúlag elfogad egy in­dítványt, mely a senatusnak a királynéhoz tán­toríthatatlan ragaszkodását fejezi ki. Ugyanezen indítvány az alsóházban is egyhangúlag fogadta­tott el. Hasonlóan nyilatkozott a Cortes 1854-ben is O’Donnel ellen, egész azon napig, midőn a felkelés győzött, s a királyné a spanyol néphez és Európához intézett kiáltványában kinyilat­koztatta, hogy őt a felkelőktől eddig csak épen sajnos félreértés választotta el, és hogy a felke­lők főnökeinek hazafisága felül van minden di­cséreten. — A „France“ jan. 9-diki számában azt írja, hogy Prím tök beteg, még pedig a felkelés első napja óta. Ez nem vág össze a 8 káról kelt sür­gönynyel, mely azt jelenti, hogy Prím megverte Concha marsallt. — A madridi hivatalos lap azt írja, hogy ki van adva a rendelet elzárni a lázadók útját Por­tugália felé, és hogy Zamorából elegendő haderő küldetett ki a hajók lefoglalására, melyeken a lázadók Valderaduez folyón átkelhetnének. Távirati jelentések. — Newyork, dec. 30. Azon hír szárnyal, hogy Franczia-, Angol-, Olasz-, Spanyolország s Ausztria szövetséget fognak kötni a mexikói császárság föntartása végett. — Brüssel, jan. 11. Az „Indep.“ párisi tu­dósítása szerint alapos ok van hinni, hogy a spanyol kormánynak aligha fog sikerülni a föl­kelést elnyomni. — B­e­r­l­i­n, jan. 11. Erősítik, hogy Ausztria indítványba hozta Berlinben a holsteini rendek összehívását, de a porosz kabinet visszautasító­­lag válaszolt. — Pár­is, jan. 11. A mai esti „Moniteur“ je­lenti Madridból jan. 10 ről: Zabala folyvást üldö­zi Prím Iiikot. Madridban ma némi mozgalom volt. Egy tanuló lázító kiáltásokat tett, de hozot­tak oly rendszabályok, hogy a komoly csendhá­­borítások meggátoltassanak. — Pár­is, jan. 11. A „Patrie" jelenti Barce­lonából jan. 10-től. Ma a nyugalom meg nem háborittatott. 9-én kővel dobálta a nép a katona­ságot, mely erre tüzelt. Az est nyugodt. Az ést a csapatok táborozva tölték. Erősítések érkeztek. — Kiel, jan. ll. Az itteni újság a herczeg­­ségek helytartójának azon leiratát közli, mely­ben ez hivatkozva a német nagyhatalmak szö­vetségi követeinek nov. 18-iki nyilatkozatára, kijelenti, hogy a rendek összehívását sürgető pe­­titiókat határozottan visszautasítja. — Berlin, jan. 11. Tizenhét porosz tarto­mánybeli képviselő, kit az első bíróság a röpira­­tilag történt minisztersértés vádja alól felmen­tett, a königsbergi feltörvényszék által pénzbír­ságban elmarasztaltatott. — B­e­r­l­i­n, jan. 11. A „Bank Zig“ állítja, hogy a nyugati hatalmasságok Francziaország javaslata folytán a herczegségi kérdésben alku­doznak. A „Kr. Zig" szerint Ausztria nem szán­dékszik a holsteini rendeket egybehívni. — Pár­is, jan. 11. A tegnapi miniszter­gyű­lésben R­o u­h­e­r a seregnek Mexicóból leendő visszahivatása mellett emelt szót. Erre a császár azt felelte, hogy ő soha se gondolt arra, hogy a seregek örökké ott maradjanak. Gramont her­­czeg megbizatott, hogy 10,000 önkénytesnek Ausztriában leendő toborzására nézve az enge­délyt eszközölje ki. Drouin de Lhuys a spanyol követnek szorosan ajánlotta, miszerint kormánya igyekezték, hogy a felkelést mielőbb győzze le. Portugáli részről hódolati biztositások tör­téntek Madridban. — London, jan. 11. Russell gróf tegnap a miniszteri tanácsban reformh­eljét bemutatta. A választási census a vidékre nézve meglehetős kicsi. Dublinban 300 hellebírd, és egy gyutacs­­gép fedeztetett fel. Siigoban 25 fenit fogtak el. Esti posta, Pest, jan. 12. — Az izlandi alkirály elleni orgyilkossági merény, melynek híre az egész európai sajtóba utat talált, s újabb adatul szolgált a feni-ö össze­­esküvés vérszomjas jellemének bebizonyítására, utóbb magános boszúkísérletté törpült a moz­donyvezető e­len, kinek füle mellett a kisütött golyó állítólag elrepült. Szoros­ vizsgálat után azonban kisült, hogy sem a féniek nem vetem­ül­­tek orgyilkos merényre lord Wodb­oum ellen, sem a mozdonyvezető nem vonta magára vala­mely ellenségének magánbosznj­át, sőt véglövés sem történt. Az utolsó napokban a britt szige­teken nagy szelek jártak , s a szélvész a vasút mellett egy távird­­i rudat rézsútra haj­lított a pálya felett, s mikor a vonat ar­ra robogott, a rúd a mozdonyt é inte­tte, s ez olt­­ okozta azt a zajt, melyet a mozd­nyvezető lövésnek hitt. A pályavonalon a ru In­k egy le­törött darabja is megtaláltatott, s ennek nyoma látható is maradt a mozdonyon. A mozdony­vezető már be is vallotta tévedését. — A „Journal de St. Petersboug“ kivonatát közli azon általános utasításnak, m­iyet az orosz kormány a czár mostani követének Atheneben elutazása alkalmával adott. Ebben egyebek közt ez mondatik: „Mi fenntartjuk a görög kormány függetlensége iránti tisztele­t elvét, s ennek go­nd­­ja lesz arra, hogy ezt mind az athenei kormány, mind követtársai irányábani viszonyaiban min­den alkalommal constatírozza.“­­ Az esti posta kevés hírt hozott, Madridból, de e kevés is igazolja már kimondott gyantá­sunkat, hogy a kormány s a Cortes veszélybe látja a dynastiát és saját ügyét, azért oly buzgó és túlzó az érzelem nyilvánításban, a­mint a trón körül csoportoz­ó.­­ Azt írják ugyanis az az „Indep.“nek, hogy Prim már 7000 embier élén állt, midőn Concha marsal útját el akarta vágni, a lázadó tábornoktól megveretett. A dolog úgy áll, hogy a Concha, Serrano és Zabala csapatai még nem lázadtak ugyan fel, de a vezérek félnek, hogy összeütközés esetében nem számíthatnak csapataikra. Ezért üldözik folytonosan Prímet, a­nélkül, hogy utólérnek. Erre az üldözésre s a ma­dridi telegrammokra azt jegyzi meg az „Opin. Nationale,“ hogy azok minden geographust két­ségbe ejtenek. „Prím három nap óta folytonos visszavonulóban van. Az első nap 30 kilométerre volt Madridból. Másnap Eiidad-Realba vonult vissza, ekkor 15 kilométerre volt Madridtól. A harmadik napon még távolabb szaladt Portugal felé, miután észak-keleten, azután délen állt, vég­re nyugat felé szökött meg. Xenophon valódi buta suhan ez ehhez a szaladó Prímhez képest.“ Felelős szerkesztő : B. Kemény Zsigmoms.

Next