Pesti Napló, 1866. június (17. évfolyam, 4834-4858. szám)
1866-06-02 / 4834. szám
nyilatkozatot fog sürgetni, mely a nyugati hatalmasságoknak nem igen fog tetszeni.* A német kérdésben Oroszország a középállamok érdekei mellet fog fellépni, s Bismark „átalános szavazata“ iránt nem mutatand hajlamot. Bevárandó, mennyire fog együtt tartani Olasz- és Poroszország, kivált midőn az osztrák olasz viszály kerül szőnyegre stb. Annyi áll, hogy a conferentiának, ha egyéb nem, az a haszna meglesz, hogy a hatalmak jelen viszonyait egészen tisztába hozza. így, hír szerint, a conferentia jogában állónak fogja tartani, hogy nyilatkozásra bírja Olasz- és Poroszországot, létezik-e és minő szövetség a két állam közt. Florenc, máj. 29. A múlt pénteken este a következő falragaszok voltak a falakra tapasztva : Polgárok! A hadseregnek sok lóra van szüksége, s az első requisitio szombatra, 26-dikára van határozva. Elhatároztatott: 1. Hogy a kiknek három lovuk van, legalább egyet állítsanak a bizottmány elébe. 2. A kiknek hat lovuk van, legalább kettőt tartoznak beadni. 3. A kiknek kilencz van, beadnak három lovat. 4. A kiknek kilencznél több van, állítsanak legalább 4-et. Ezen határozat alól kivétetnek az omnibus és bérkocsi-lovak. A lovakat szombaton reggel 8 órától fogva délután 5-ig Corso del Tintori laktanyába kell vinni, hol a bizottmány átveszi, és megszabja árukat. Ha e felszólításnak nem lesz sikere, a requisite erővel fog végrehajtatni. Polgártársak, én reménytem, hogy ti önkénytesen engedtek e felszólításnak, mely alkalmat nyújt nektek újólag babizonyitni a nemzetnek a ti hazafiságtokat. . . A triesti újságban olvassuk, hogy az „Aleanza,“ melyet a triesti újság a kormánytól fizetett, s a magyar menekültek közlönyének mond, azt jelenti, hogy Perczel Móricz két fiával, kik a magyar légióba lépnek, Turinba érkezett. A hírlapi tudósítókat kitiltották a táborból, csak a „Daily News“ levelezőjének engedték meg a maradást. Tűri, ki a napokban tért vissza Caprerából, szintén az önkénytesek közt vállal szolgálatot. — Az önkénytesek toborzása felfüggesztésének hírére több helyen zavargások fordultak elő. — Dumas Sándor Florenczbe érkezett, szolgálatot akr vállalni Garibaldi önkénytesei között. — Toscanában 50,000 emberből álló tartalékot szerveznek, melynek főhadiszállása Florenczben lesz. E hadseregben lesznek az 5 dik zászlóaljak, és egy része az 50 zászlóalj mozgó nemzetőrségnek. — Garibaldi a genuai lövész-egylethez a következő levelet intézte: C a p re ra, máj. 23. Kedves barátim, jól teszitek, hogy előkészítitek a fiatalságot az eseményekre; én tapasztalásból ismerem az ő bátorságát. Utasításokért a bizottmány Benedetto Cairolihoz fordulhat. Garibaldi. — A „Journal des Debats“-nak május 27-ről írják Florencből: Itt tegnap óta békés hírek vannak, bár általános vélemény, hogy Olaszország most már nem léphet vissza. A kormány minda mellett tegnap felfüggesztette az önkénytesek ujonczozását, úgy látszik, szünetet akar tartani. Az igaz, hogy a toborzás oly terjedelműen, hogy lehetetlen valamennyit szervezni és felszerelni; 60.000-nél többen íratták be magukat és a jelentkezők száma egyre szaporodik. Tegnap a városházánál a rendőrségnek kellett feltartóztatni a fiatalságot, úgy ostrom alá fogta a bizottmányt, mert tudta, hogy ez az utolsó sorozó nap. A sorozás megszüntetésének a nehéz felszerelésen kívül politikai oka is van , ugyanis kéthárom nap óta észre lehet venni, hogy a haladó párt nem igen van megelégedve a diplomatia lassúságával. — Türr Ilek és Menotti Garibaldi Florencbe érkeztek. Türr Caprerából jött, Garibaldit jó egészségben hagyta, várva a kormány rendeletét, hogy a continensre jöjjön. A „Diritto“ szerint a minisztérium megengedte egy guid csapat alakítását, Missori ezredes vezénylete alatt. Clotilde Morando Bolognini grófné 100 frank jutalmat tűzött ki minden Saint-Angelo Lodigiano kerületbeli önkénytes vagy besorozott közembernek és altisztnek, aki vitézségért feldíszítve jön haza a háborúból, és 500 frankot annak, ki az ellenségtől elvesz egy lobogót. — Piacanzából írják : „Piacenza van kijelölve a király főhadiszállásának. Ez egy elhagyott, kihalt város volt. Ma nagy változás látszik rajta. Még a templomokban is laknak. Örökösen járnak kelnek a katonák, a hivatalnokok, a kereskedők. A kertekben és piaczokon sátrakban vendéglőket hevenyésznek. A magánosok házai tele vannak tisztekkel. Az élelmezés rendesen megy, semminek sem érzik hiányát. 1500 év óta a barbároktól megtört Olaszország most először egyesült és kész elégtételt venni. — Fiorencz, máj. 29. Azt hiszik, hogy az önkénytesek besorozását közelebbről ismét megkezdik. A szerelő helyekre (depot) már elküldtek 25,000 önkénytest; még egy annyi van felírva a lajstromokban. — A „Francéinak írják Florencből május 2- ról: Az olasz kormány folytatja hadi készületeit. A nemzeti haderő tömege napról napra tömörebb láss a Po partjain, a várnégyszöggel szemben. Az olasz hadsereg május végén 350,000 emberből és 400 ágyúból álland. Ehhez kell számítni a 10 ezred önkénytest, ezredenként 1460 emberrel. Az önkénytesek főszerelő helyei éjszakán és délen vannak; a déliek Bari és Barletta helyeket kétségen kívül azért választják, hogy innen történjék a kísérlet Dalmatia felé. Az olasz kormány tiltakozott a svájczi kormány lókiviteli tilalma ellen, mint amely egyenesen Olaszország ellen van intézve, miután Ausztria ott nem szokott lovakat vásárolni. Svájcz kinyilatkoztatta, hogy a tilalom nincs senki ellen intézve, csupán Svájcz érdekében kellett ez eszközhöz nyúlni. A „Journal des Debats“ egy hosszú levélben leírja, hogy nyomul előre a várnégyszög felé az olasz had. E tudósításban pontosan meg van, hogy melyik hadtest melyik állomáson van, de minthogy ez már holnap megváltozhatik, aztán akárhogy is mennek a vár falának, senki sem hiszi, hogy azt megtámadják, azért szükségtelennek látjuk e tudósítás részleteire több figyeemmel lenni. Bismark gróf sürgönye. — Ama sürgönyök hatalmaza közt, melyekkel Europa ez év kezdete óta elárasztatott, figyelmet érdemel Bismark grófnak Canitz báróhoz, ca stuttgarti udvarnál levő porosz követhez legújabban intézett jegyzéke, melynek szövegét itt egész terjedelemben adjuk: „Berlin, május 22-kén 1865. „Linden gróf tegnapelőtt a másolatban ide mellékelt sürgönyt közölte velem, melyben a kir. würtembergi kormány a müncheni kabinet által a béke fenntartásának érdekében nálunk tett lépésekhez csatlakozik. Én a würtembergi királyi követnek azonnal megjegyzem, hogy Bajorország és Würtemberg kormányai nem állanak egyenlő viszonyban ez ügyhöz. Míg egyrészről ,teljes készséggel elismerjük, hogy a bajor királyi kormány távol maradt minden kezdeménytől a jelen bonyolatok előidézése körül, más részről a würtembergi kormány Ausztria és Szászország mellett, a hozzánk érkezett tudósítások szerint, első sorában tűnik fel azon kormányoknak , melyek váratlan és indokaikban megfejtetlen hadi készületeik által a mostani feszültségnek lendületet adtak. Én Linden grófot arra figyelmeztettem, hogy a déli és nyugati német államok közt Würtemberg legelőször rendelt oly katonai intézkedéseket, melyek a békés viszonyokkeretéből kilépnek. E készületek állítólagos csekélysége nem vetkeztetik ki azokat az ellenséges szándék jelleméből; rejlik csakugyan bennök, különösen az osztrák-szász készületekre való támaszkodásuk által és a mart. 16-diki osztrák kör sürgönyhez való viszonyaiknál fogva, bizonyos áthágása ama hézagnak, mely még a legkevésbé örvendetes sürgönyváltást is elválasztja a katonai cselekvésre iányzott első, habár még oly csekély intézkedésektől. „Linden gróf azt válaszola, hogy Würtemberget e készületekre Németország fenyegető összhelyzete kényszeritette, holott magának a követ urnák nézete szerint az első würtembergi hadi készületek kezdetéig csak Ausztria és Szászország által tett készületekben semmi fenyegetés nem rejlett Würtenberg ellen. Erre Linden gróf az osztrák-szász készületeket, melyek köztudatul már mart. első felében kezdődtek, azon, egészben W re aggasztó helyzettel igazolta ugyan, melybe Németországot Poroszország politikai magatartása juttatta. E magunk tartásának, a mennyiben az az osztrák készületeket megelőző időszakhoz tartozik, bebizonyítására Linden gróf egyedül a febr. 28-kai miniszteri tanácsülést hozá fel, melyet ő felsége a király több arra meghívott tábornokok jelenlétében tartott. Ekkor csodálkozásomat a felett, hogy oly egyszerű és gyakran előforduló tény, mint egy miniszteri tanácsülés ő felsége a király elnöklete alatt hadi készületek jogos ürügyéül tartathatik, épen oly kevéssé titkoltam Linden gr., mint annakelőtte ugyan e tárgy feletti beszélgetés alkalmával Károlyi gróf előtt. Mily kevéssé tanácsos szomszédok közt a békét oly merész gyanitások miatt, mint a minek a febr. 28-kai minisztertanácsra nézve, a mint látszik, támadtak, maga a kft. würtembergi kormány átláthatja, ha ön Warnbühler báróval tudatja, mikép a kérdéses minisztertanácsban csakugyan az a kérdés volt legfelsőbb elhatározásul előterjesztve, szükséges-e, hogy Poroszország a helyzethez képest annak harczias fejlődésére előre készüljön, hogy azonban e kérdésre szorgalmas megvizsgálás után nem volt a válasz, s ő felsége épen az ezen tanácsülésben történt elhatározások által szentesítette a válság békés kifejlődésére való törekvést. „Hogy ezen elhatározásokról akkor hallgatni kellett, a függő diplomatiai tárgyalások természetében feküdt. „Én azonban csakhamar febr. 28 dika után gróf Károlyinak egy idevonatkozó kérdésére oly értelemben válaszoltam, mikép én eddigi meghitt viszonyunkat Ausztriával, amint az egy közös háború alapján képződött, felbomlottnak tartom ugyan, de véleményem szerint abból csak annyi következik, hogy viszonyaink visszatérnek a dán háború előtti lábra, azaz, két európai nagyhatalom kölcsönös viszonyaivá válnak, melyek semmi kivételes meghittségben nem részesülnek. _ «Varnbühler báró meg fogja engedni, hogy ily viszonytól, mely a nagyhatalmak közt a szabályt képez, egyiknek a másik általi harczias fenyegettetéséig a lépés igen nagy és igen merész, hogy az, aki ilyen helyzetből először teszi e lépést, nagy felelősséggel terheli magát. Mi tehát teljes meglepetéssel kaptuk mártius közepe felé az osztrák, s csakhamar azután a szász készületekről ellenünk — az első tudósítást, valamint azon tényről is, mely szerint Ausztria egy mart. 16 kán kelt körsürgönyben a szövetségi kormányokat contingenseik mozgósítására szólítja fel szövetségi fellépés végett Poroszország ellen. Mi nem voltunk egyelőre képesek e hírnek hitet adni, de miután meggyőződtünk róla, és tudomásunkra jutott, hogy a mart. 16 dikai osztrák felszólítás némely kormányoknál, s különösen a würtembergi kormánynál is, nem hullott terméketlen földre, elvégre mart. vége felé végleges készületekre kell magunkat elhatároznunk. „A dolgok későbbi fejlődése tudva van, s előre való látható, hogy egyik hadi készület a másikat fogja előidézni. Márpedig e pillanatban a háború veszélye még kizárólag ama tényben fekszik, miszerint a német kormányok fegyveresen állanak szemközt egymással, s e tényt Ausztria, Szászország és Würtemberg első hadi készületei idézték elő. Ha e készületek márciusban nem történnek, nem láthatni, miért kell vala a helyzetnek, amilyen folyó évi februárban volt, harczias irányban fejlődnie. „Méltóztassák e nézeteket Warnbühler bárónak azon megjegyzéssel előterjeszteni,mikép ezek szerint mi a kir. würtembergi kormányt, mint egyikét az elsőknek, melyek hadi készületeket tettek, nem tekinthetjük kiválólag jogosítottnak arra, hogy békeintéseket adjon. „Ön fel van hatalmazva, Varnbühler báró kívánságára e sürgönyt másolatban kezében hagyni (Aláírva:) Bismark.“ Francziaország. „Az első győzelem“ felirata a „France“ egy czikkének, melyben elmondja , hogy a a közvélemény győzött, mert congressus lesz, — congressus, melyet Napóleon már három év előtt ajánlt, s mely tanúsítja a császár előre látását stb. A francaia lapok mostanság, ha a congressusról beszélnek, soha sem feledik el a császár előrelátására dicsbeszédet tartani, talán czéljuk sem egyéb, mint az, hogy újra meg újra friss tömjént gyújtsanak a hatalmas úr tiszteletére. A „France“nak e tömjénező csikke kitűnő irmodoráért megérdemli, hogy mint a legsikerültebb példányt e fajból, megismertessük olvasóinkkal. Ím a czikk, kellő terjedelmében : „Néhány nap előtt az egész világ aggodalomban volt. Európa földe remegni látszott a másfélmillió harczkész katona léptei alatt. Minden percben várták a csata hírét, és kérdezték : Kié lesz az első győzelem ? Most már az első győzelem ki van küzdve, és az nem Olaszországé, nem Poroszországé és nem Ausztriáé : a közvélemény nyerte meg. Mialatt a berlini, florenczi, és bécsi kabinetekben elrendelték a fegyverkezést, rendkívüli segédeszközöket teremtettek és haditerveket készítettek, a közvélemény mindenfelé erélyesen felkelt egy pusztító háború ellen. Az emberiség érzelmei, a polgárosodás elvei, a népek érdekei sorban mind nyomást gyakoroltak a kormányok lélekismeretére, és e hatalmas nyomás alatt felelősségük érzete feltámadt, cselekedtek , és a jogra hivatkozás helyettesítette a fegyverre hivatkozást. Egy ütközetet vártak, s egy congressus fog összeülni. Az ágyú szavának kellene uralkodni, és ez néma. A diplomatia ünnepélyes és békés szava hallatja magát. A congressus! Ez az első győzelem. Kevés idő előtt még lehetetlennek látszott, ma már bizonyos. Talán sohasem volt a közvélemény tekintélye döntőbb hatású. Ma legyőz minden akadályt; gátat vet az erőszakos szenvedélyek, valamint a makacs ellenállás elébe ; feltartóztatja Bismarkot; fékezi Olaszország nemzeti törekvéseit, s mérsékli Garibaldi önkényteseinek zajos lelkesedését, s Bécsnek bölcs és üdvös gondolatokat sugalmaz. E nagy látvány előtt az emberi értelem büszkeséggel emelkedik fel a megaláztatások alól, s most már így szólhatunk magunkhoz : amit a közvélemény akar, azt akarja a politika. Midőn ily eredmény éretett el, ez még nem hárítja el a nehézségeket, de el kell ismernünk, hogy az ellentéteknél, melyek ennek forrásai, fensőbb erkölcsi erőt teremtett. Ha a congressus még nem a béke, legalább a bábomnak roppant akadályozója. Először is távolabbra viszi, és távolítva lecsillapítja az összeütközéseket, melyekből a háború támadhat. Másodszor, az egymást fenyegető hatalmasságoknak időt ad a megfontolásra, s a megfontolás nyugodtságot és előrelátást eredményez. Végre alkalmat nyújt a közbenjáró hatalmasságoknak, hogy megértsék egymást, egyesüljenek, s egyetértésükkel képezzék az európai jog biztosságát. A congressus tehát a legkomolyabb biztosíték, melyet a békének lehet nyújtani. Ez egyiránt kötelezi azokat, kik javaslatba hozták, és azokat, kik elfogadták. Akadályt gördít a verekedni akaró hatalmasságok elébe, s az ellenszegülőnek nem hagy fenn egyebet, mint a lázadás veszélyét, vagy az elszigeteltség gyengeségét. Nagy dicsősége Francziaország souverainjének, hogy előidézte e bíróságot. A kabinetek, melyek három év előtt megvetéssel vagy irtózással tekintették, melyek visszautasították, mint egy utópiát vagy kelepczét, most úgy kívánják, mint biztosságuk eszközét.“ Miután egyéb dicséretek mellett elmondja, hogy három év előtt el lehetett volna mindezt intézni, ha a császárra hallgattak volna , azzal végzi, hogy a congressus a kőse — ezzel szemben már nincs összeütközés, és csak személyes igények vannak. Minthogy a közvélemény hatalma eszközölte ki a congressust a háború előtt ; ő fogja a háborút is lehetetlenné tenni a congressus utána. Bízsunk hát a békében. Legjobb mód ezt eszközölni, ha hiszünk benne. Páris, máj. 29. Most már kétségtelen, írja a „France,“ hogy néhány nap alatt összeül a conferentia. Ausztria, Poroszország, Olaszország és Németország beleegyezése megérkezett, és ha jól vagyunk értesülve, mindenik fenntartás nélkül van. —■ Az esti „Moniteur“ írja berni közlés után, hogy Ausztria és Olaszország biztosították Svájczot, hogy tiszteletben tartandják semlegességét. — De azért a köztársaság folytatja fegyverkezését. Németország. — Oldenburg nagyherczege, a német szövetségi gyűlés múlt heti utolsó ülésében panaszt nyujtatott be Ausztria, mint Holstein ez idő szerinti birtokosa ellen, s egy austraegal biróság alakítását hozta indítványba. E lépésre a nagyherczeget Ausztriának ápril 26-kai ismeretes sürgönye indította, minthogy attól tartott, hogy e sürgöny a szövetségi gyűlésnek a schleswigholsteini ügybe való illetéktelen beavatkozására vezethetne. Ennek elhárítása végett most a nagyherczeg is a szövetségi alkotmány által is egyedül megállapított törvényes utat választotta, s ezen kívánja ügyét vezetni, ámbár személyesen azon nézetet tartja, hogy az ily dynastiai igényeket alá kell rendelni Németország igényeinek Távirati jelentések. — Berlin, máj. 29. A „Nordd. Alig. Ztg.“ szerint nem igaz, hogy a kormány két hétre fölfüggesztette a testőrcsapatok kiindulását. Ugyane lap félhivatalos részében Poroszország békeszeretetét constatálván, ezt mondja: Akik a parlament egybehívását ellenzik, a háborúhoz hajolnak. A német törzsek határozottan a béke mellett s a kabinetháboru ellen vannak; képviselőik a béke mellett fognak felszólalni. Ne feledjék a német szövetségi kormányok, hogy: a parlament a béke. — Nostiz tlok meghalt; Seebach h. coburgi miniszter Gothából ide érkezett. — Borni, máj. 29. A porosz kormány Kurbessen nyilatkozatára kijelentette, hogy „egy osztrák-porosz háború a szövetség szétbomlását foglalja magában.“ Poroszország tisztelni fogja minden állam souverainitását, ha nem foglal el poroszellenes állást. A coburgi ág ismét elutazott. — Berlin, máj. 29. A „Kreuzzeitung“ egy párisi levelezője jelenti, hogy a semleges hatalmak egy javaslata a conferentia első ülésében Ausztria, Porosz- és Olaszország készülődéseinek megszüntetését fogja illetni. — A „Nordd. Alig. Ztg.u§Ausztria kártalanítása mellett szólal fel török tartományokkal. Ausztria területe ily módon nagyobbittatnék, népessége pedig szaporittatnék. — Berlin, máj. 29. Félhivatalos részről Ausztria harczias támadását várják, mivel valószínű veresége a congressuson, magában foglalná Olaszország elismerését, a német nagyhatalmi állás elvesztését és a pénzügyi bukást. Poroszország a háború esetére elfogadja a semleges hatalmak fegyveres interventióját a háború localizálásának elérésére, s a hadjárat tartamának lehető megrövidítésére. —D a r m s t a d t, máj. 29. Az első kamara félrevezette a képviselőház azon indítványát, hogy a schleswig-holsteini rendek egybehivassanak , nem látván az indítványt időszerű okokkal indokolva. — Karlsruhe, máj. 29.Egyhangúlag elfogadtatott Eckart azon indítványa, hogy a kormány a szövetségi társakkal igyekezzék a parlament összehívását és népfelkelést eszközölni. — Frankfurt, máj. 29. A conferentia ügyével foglalkozandó bizottmányba megválasztottak : Ausztria , Poroszország, Bajorország, Szászország, Hannover, Würtemberg és Kurhessen. Helyettesekül : Baden és a Szász házak. A limburgi ügy bizottmányába Ausztria, Porosz, Bajorország, Hannover és Baden választattak meg. — London, máj. 24. Griffith egy interpellátiójára azt feleli Layard, hogy a párisi conferentia a hohenzollerni herczeg megválasztatását illegálisnak tekinti, hanem pillanatnyi interventióra nem hatalmazott fel. — A kormány épen most egy reformbillhez tett módositvány feletti szavazásnál kisebbségben maradt. — Bukarest, máj. 30. Ghika János újból belépett a kabinetbe s a közmunkaügyi tárczát vette át, Sturdza helyett, ki a fejedelem titkárául neveztetett ki. — Páris, máj. 30. A „Patrie“ jelenti: Bécsből, Berlinből és Flórenczből oly tudósítások érkeztek, melyek szerint a quasi hadviselő felek előleges egyezkedés nélkül önkényt elfogadták a mostani katonai status quot, azért a hadmozgalmak mindenütt felfüggesztettek. — Berlin, máj. 30. Poroszország csak azon feltétel alatt adá beleegyezését a conferentia-tárgyalásokba, ha a német szövetség belügyeibe nem fognak beavatkozni. A hatalmak figyelmeztettek arra, hogy Poroszországnak a szövetségi reformra vonatkozó javaslatai az idegen közbelépésre minden okot eltávoztatnak. — Frankfurt, máj. 30. Az „Európa“ közlőszövegét azon a conferentiára meghívójegyzéknek, melyet a szövetség melletti franczia követ, a cs. k. szövetségi elnökhöz, K. Kübekhez intézett. — A jegyzékben azt mondja a franczia követ, hogy utasíttatott, miszerint a szövetségi gyűléssel a következőket közölte : „A viszály, mely Ausztria és Poroszország közt a Schleswig holsteini ügy miatt kitört, Európának aggodalomra nagy okot szolgáltatott. A közvélemény retteg a háború esélyétől, melybe oly sokféle érdek vonatnék be. Maga Francziaország, Nagy-Britannia és Oroszország nem gondolhatnak nyugtalanság nélkül egy háború lehetőségére, melybe oly államok bonyolódnának, melyek iránt egyenlő barátsággal viseltetnek. A legmagasztosb okok arra határozók jöhet, hogy keressenek eszközöket, melyek által a veszélyt eltávolíthatnák. A három hatalmasság e czélra és a béke és engesztelés ugyanazon gondolatával tanácskozott, s abban egyezett meg, hogy azon kormányokat, melyek a viszályba bonyolódtak vagy bonyolódhatnak, úgy mint Ausztriát, Poroszországot, Olaszországot és a német szövetséget közös tanácskozásra meghívja. — E tanácskozás tárgya magától értetik. A béke érdekében diplomatikai uton meg kell oldanunk a hercsegségek, az olaszországi viszály kérdését, és végre azon kérdést, hogy a német szövetségben mily reformokat lehetne létesíteni, amenynyiben azok az európai egyensúlyt érinthetnék. Ha a fensi német szövetség beleegyezett e felhívásnak engedni, megbízottja Párisban Francziaország, Nagy-Britannia és Oroszország követeihez csatlakozhatnék.“ Ezen máj. 28-káról keltezett jegyzék így végződik : „A császári kormány azon reményben van, hogy azon hatalmak, melyek e pillanatban hadikészületekkel foglalkoznak, midőn a három udvar indítványához járulnak, hajlandóknak fognak mutatkozni e készületeket beállítani, még akkor is, ha vonakodnának a hadierőt ismét békelábra állítani.“ —— München, máj. 30. A bajor országgyűlés mai ülésében Pforten miniszter igen tartózkodó nyilatkozatot tett a helyzetről. Kiemelte, hogy a középállamok a fegyveres semlegesség elvét követik s a szövetségi béke megszegője ellen azonnal fellépnek. E beszéd hideg fogadtatásra talált. — Köln, máj. 30. A „Köln. 7.“ inteleg szól Ausztriához s mondja, hogy ha a bécsi kabinet a conferentián makacs magatartást tanúsít s ezzel háborúra ingerli Poroszországot, a mint félhivatalos lapjainak szelleme is harczias, — úgy mint a béke megszegője maga ellen zúdítja az összes erkölcsi tényezőket s anyagi ereje bizonyosan meg fog töretni (?) Ugyanazon lap flórenczi tudósítója jelenti : A hadikészületek szünet nélkül folytattaknak. A déli határok oltalmára egy ötödik hadtest alakítása van tervben. — Garibaldi nem fogad el ágyukat. — Hamburg, máj. 30. A „Börsenhalle“ nak egy Valparaisoból ápril 16-ról kelt sürgönyében mondatik. Az ostromzárlat megszűnt, a spanyol flotta elvitorlázott. — Hamburg, máj. 30. A „Börsenhalle“ mai számában egy táviratot közöl Limából ápr. 27-ről. A spanyol hajóhad Callaóba érkezett. — A tengernagy máj. 1 -re jelentette ki az ellenségeskedések megkezdését, az ostromzárlatot pedig máj. 3-ra. Az áruk biztosságba helyeztettek. — Florenc, máj. 30. Az „Opinione“ jelenti, hogy a király tegnap egy rendeletet írt alá, mely két önkénytes bersaglieri zászlóalj alakítását, s a busz önkénytes zászlóalj szaporítását rendeli el. — Prága, máj. 31. Nachadból érkező magánlevelek jelentik, hogy Liebau, Langenbielau és Waldenburgban, valamint más porosz határhelyeken e napokban garázda tüntetések történtek. — Berlin, máj. 31. A „Bors. Ztg“ szerint Bismark gróf személyesen vesz részt a párisi conferentiában. A „Bank Ztg“ pedig azt állítja, miszerint a vasút igazgatóságnál tetemes csapatszállítás visszavonatott. — Hamburg, máj. 31. A „Weser Zig“hiányosnak mondja, hogy Kurhessen semleges marad. A „Börs, Halle“-nak írják Bernéből : az oldenburgi szövetség-javaslat Poroszország iránt barátságos irányú. A békeremények alaptalanok, minthogy Velencze képezi a háború sarkkövét. Az üzletpangások napról napra szaporodnak. A múlt héten 32 csedeset fordult elő. A kölni lapnak Florencból írják, hogy a Poroszországgal való szerződés még nem valósult ténynyé. — Páris, máj. 31. Itt Bismark állásának ingadozásáról és Vilmos király lemondásáról különféle hírek vannak elterjedve. A „Moniteur“ esti lapja bizonyosnak állítja, hogy a conferentián a külügyminiszterek képviselik hatalmasságaikat. Az olasz minisztérium reconstituálására vonatkozó hírek alaptalanok. — Páris, máj. 31.Lamarmorát néhány nap múlva ide várják. A conferentia junius 8 vagy 10-ikén nyittatik meg. Az első ülésnél valószínűleg Napóleon császár fog elnökölni. — Páris, máj. 31. Hire terjedt, hogy a hohenzollerni herczeg Leuchtenberg herczegnővel lépett frigyre. — Páris, máj. 31. Gortsakoff herczeg junius 6-kére váratik ide. „La France“ a conferentia megkezdését a jövő hét végére teszi. A conferentiabeli meghívásra érkezett válaszok mindegyike azon nyilatkozatot tartalmazza, hogy intézkedések történtek, miszerint a döntő határozathozatalig ellenséges cselekmény ne történjék. Bismarkot szintén e napokban várják Párisba. „La Liberté“ sürgönyt közöl Florencbel, mely szerint az ottani minisztérium 250 milliónyi bankjegyeket bocsátott ki. — Páris, máj. 31. Granville lord ideérkezett s hírszerint Victoria királynétől levelet hozott a császárnéhoz, melyben ez utóbbi a békefenntartást czélzó törekvések sikeresítésére kéretik fel. „La Presse“ szerint a conferentián a császár fog elnökölni és valószínű, hogy a gyűlés nemsokára souverainek gyűlésévé változik. — Pária, máj. 30. (éjjel.) Miután a hatalmasságok a conferentiát egész bizonyossággal elfogadták, most a conferentia megkezdésének kitűzésével foglalkoznak. A külügyminiszterek megjelenése biztosítva van. A suitán lemondott a Dunafejedelemségekben való interveniálásról, miután felteszi, hogy a hatalmasságok a conferentián óvni fogják méltóságát. A hohenzollerni herczeg egy második levelet is írt a sultánhoz, melyben kijelenti, hogy miután jelenleg ügyei nem engedik meg, hogy Stambulba menjen, ezt legközelebb teendi. — Pária, máj. 30. éjjel. Victor Emanuel azt írta a császárnak, hogy Olaszországban ő a helyzet ura. A hadsereg addig nem mozdul, amig a congressus be nem lesz fejezve. A dunafejedelemségi conferentia a hohenzollerni herczeg trónralépte notificatiójának megérkezéséig elnapolta magát. Azon hir, hogy Napoleon herczeg Berlinbe megy, nem való. — Páris, máj. 31. Egy röpirat fog legközelebb megjelenni, amely a „Pays“-ben megjelent compensativ-tervet recapitulálni fogja. Azt állítják, hogy az egész terv Persignitől származik és nem a kormány eszméje. Esti posta. Pest, junius 1. — Mensdorff gróf — egy bécsi tudósítás szerint — kijelentette volna a semleges hatalmak képviselőinek, mikép Ausztria csak azt az egyet óhajtja, hogy a conferentia eredményei lépést tartsanak az osztrák komoly szándékával, az európai békét tartós alapokon állítani helyre, hogy azonban Ausztria bármennyire el van is határozva minden megoldást előítélet nélkül taglalni, már most is kénytelen azon reményét kijelenteni, miszerint a megoldás a fennálló jogalapot veendi alapul és kiindulási pontul. Említettük, hogy az angol kormány néhány nap előtt az alsóházban váratlan vereségett szenvedett. Ez a május 28-kai alsóházi ülésben történt. Gladstone art. 1. a háznak a reformbill ügyében bizottmánynyá alakulását indítványozván, Sir A. Knightley azt indítványozá, hogy a bizottmánynak meghagyassék lépéseket tenni a választási veszteglések ellen. Gladstone az ellenzi az indítványt, és szavazásra kerülvén a dolog, a kormány 248 szavazattal 238 ellen, tehát 10 szótöbbséggel leszavaztatott. Hosszas vita után Sir G. Grey kijelente, mikép a kormány a ház elhatározására bízza, vájjon a reform-kérdés tárgyaltasséke tovább is, vagy végkép félrevetettnek tekintessék. A tárgy végre más. Sikere jen elhalasztva. — Layard úr ugyanazon ülésben Griffith úr kérdésére kijelenté, mikép a Dunafejedelemségek ügyével foglalkozó párisi conferentia Hohenzollern Károly herczeg hospodárrá választatását törvénytelennek nyilvánította ugyan, de beavatkozást ne rendelt ellene. — Layard úr párisi kirándulásából május 26-kán tért vissza Londonba. — Dr. Cullen izlandi r. k. érsek a pápa e szentsége által bibornokságra emeltetett — az első is főpap, ki valaha ezen egyházi méltóságra jutott. — Az „Italia“ újságolja, hogy a „velencei tartományok kormányzójának“ Boggio van kinevezve, a florenczi kormány által. Boggio a tengernagy hajóján akar Velenczébe jutni. — A „Neues Fremd. Blatt* Írja: A conferentiára meghívó iratokat kedden nyújtotta át Moonburg gróf. Mensdorff gróf már az átadásnál kijelentette, hogy a császári kormány kész részt venni a conferentiában. A felelet táviratilag közöltetett a semleges hatalmasságokkal. A conferentiára minden kormány két felhatalmazottat küld, külügyminiszterét és párisi követét, és így Ausztriát Mensdorff gróf és Metternich herczeg képviselendik. Mensdorff grófot Aldenburg báró kíséri Párisba. Felelős szerkesztő : B. Kemény Zsigmond. Nyílt tér. Valamint az aprilisi kihúzásban, úgy az 1864-diki jegyek tegnapi sorsolásánál is 1r0 nyervény Ígérvényekre, melyek közt a negyedik főnyervény 10,000 forint nálunk nyeretett meg. A 2311-dik series ígérvényeinek t. ez. tulajdonosai nyereményeiket készpénzben azonnal megkapták. Báron testvérek.